Gegen-Report 1. (A Károli oktatóinak akkreditációs jelentése 1.)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)



A 2010. október 1-i MAB-határozat a MAB Látogató Bizottságának 2010. márciusi és áprilisi jelentésein alapul. Ezek a jelentések számos jogos kritikát tartalmaznak, azonban nem tárják fel az intézmény és az egyes karok működésének törvénytelenségeit. Ennek oka, hogy a Látogató Bizottság csak az intézmény vezetőivel illetve az általuk kijelölt oktatókkal és hallgatókkal (HÖK-képviselők) találkozott, így egyoldalú, sőt, egyenesen félrevezető, hamis információkat szerzett be. A LB alapvető dokumentumok vizsgálatát mulasztotta el: költségvetés, szenátusi határozatok, órarendek, az akkor még felfüggesztés alatt álló IDI-vel kapcsolatban a Lamm-Orosz-Kecskeméti féle MAB-jelentés illetve a Zsengellér-Tanka-Madarászné féle KRE-jelentés. Fontosnak tartjuk, hogy a MAB illetve a magyar felsőoktatás az ezen dokumentumokra figyelemmel készült belső jelentést is megismerje.



Jelentés a Károli Gáspár Református Egyetem
akkreditációs helyzetéről

I. rész: Egyetemi autonómia


Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi, valamint Állam- és Jogtudományi Karának dolgozói fontosnak tartják, hogy a MAB tagjai ne csak a fenntartó, Magyar Református Egyház Zsinati Elnökségének (lelkészi elnök: Bölcskei Gusztáv) álláspontját ismerjék meg döntésükkor, hanem ennél teljesebb képet tudjanak alkotni az egyetemről, és ismerjék meg az intézmény dolgozóinak a véleményét is. Ennek érdekében állítottuk össze jelentésünket, amelyben tapasztalataink és a rendelkezésünkre álló költségvetési adatok alapján mutatjuk be az intézmény helyzetét.

I. Az egyetemi autonómia hiánya

A Felsőoktatási törvény az alábbiak szerint határozza meg az egyetemi autonómiát:
1. § (3) A felsőoktatási intézmény – oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási – autonómiája
b) magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben,

A Károli Gáspár Református Egyetem szervezeti, szabályalkotási autonómiája nem érvényesül, mert a fenntartó, Bölcskei Gusztáv által delegált Kovács Barnabás stratégiai igazgató és Sepsi Enikő főtitkár döntő befolyást gyakorolnak a szervezeti, személyi és gazdálkodási kérdésekben. A stratégiai igazgató és a főtitkár elvonják a dékánok hatáskörét és olyan kérdésekben döntenek, amelyek egy normális egyetemen a dékán hatáskörébe tartoznak. Különösen kirívó a 38-40 év körüli Kovács Barnabás stratégiai igazgató dilettantizmusa, akinek még doktori fokozata sincs, és olyan kérdésekről dönt Bölcskei Gusztáv bizalmából, amelyekről más egyetemeken csak több évtizedes gyakorlattal rendelkezők professzorok dönthetnek. A stratégiai igazgató és a főtitkár feladata az, hogy a fenntartó óhajait az egyetemen végrehajtsák, a szenátus ehhez csak asszisztálhat. {Azóta Kovács Barnabás stratégiai igazgató az ÁJK megbízott, Sepsi Enikő főtitkár pedig a BTK kinevezett dékánja lett, vagyis tényleges hatáskörüknek új hivatalos pozíciójuk megfelel. Viszont ennélfogva nincs se főtitkár, se stratégiai igazgató.}

d) magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján

A pályázati rendszer sem érvényesül a Károlin. Nemcsak a tanársegédi és adjunktusi státuszok esetében mellőzik a pályázatokat, hanem a docensi és egyetemi tanári állásokat is az Ftv. előírásait megszegve pályázat nélkül töltik be. A státuszok betöltése úgy zajlik, hogy Bölcskei Gusztáv bizalmasai kiszemelik a nekik megfelelő jelöltet, akinek a publikációs listája nyilvános pályázat nélkül kerül a szenátus elé. Sajnos olyan eset is előfordult, hogy a tanszékvezető csak utólag tudta meg, hogy kit akarnak a tanszékére beültetni. (Ez jelenleg mindennapi gyakorlat az Állam- és Jogtudományi Karon.)

Az előléptetési rendszer szintén szabálytalanul működik. A foglalkoztatási követelményrendszerben ugyan meg van határozva, hogy milyen tudományos fokozat alapján van helye előléptetésnek, de ezt nem tartják be. Így lehetséges, hogy azonos korú, teljesítményű, és ugyanolyan tudományos fokozattal rendelkező személyek közül egyesek tanársegédi beosztásban, mások pedig docensi beosztásban vannak. Van olyan eset is, amikor habilitált személyt adjunktusként foglalkoztatnak, míg mások jóval kisebb tudományos teljesítménnyel, de jóval nagyobb egyházi hátszéllel és rokonsággal habilitáció nélkül docensi, sőt tanszékvezetői állást töltenek be. Az egyetemi tanárok helyzete sem jobb. Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetőjét, aki az MTA levelező tagja, egy kandidátusra cserélték le, az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjét pedig nemcsak leváltották, hanem méltatlanul meghurcolták.

A foglalkoztatási követelményrendszer figyelmen hagyásán kívül súlyos probléma a határozott idejű munkaszerződések késedelmes megkötése. A fenntartó kívánságára még alapvető tárgyat jegyző oktatónál is előfordul, hogy vele határozott idejű szerződést kötnek, amelyek általában 1 évre vagy 6 hónapra szólnak. E szerződések meghosszabbításához a fenntartó (elnök: Bölcskei Gusztáv) engedélye szükséges, amely rendszerint csak késéssel, néha több hónapos késedelemmel érkezik meg, ezért az előadásokat, szemináriumokat nem ritkán munkaszerződéssel nem rendelkező oktatók tartják.

A munkaszerződések megkötése, meghosszabbítása előtt a fenntartó ún. református életútvizsgálatot végez, amelynek során állítólag azt vizsgálják, ki milyen felekezethez tartozik, jár-e gyülekezetbe, elmulasztja-e az istentiszteletek látogatását, illetőleg, hogy mennyire lojális a fenntartóval szemben, tett-e a zsinat lelkészi elnökére nézve kényelmetlen nyilatkozatot. Az ún. református életútvizsgálat bevezetésére a fenntartó már 2006-ban kísérletet tett, ezt az SZMSZ-be is beiktatták, amit Szűcs Ferenc akkori rektor kifogásolt, de a munkaszerződések megkötéséhez ő is megkérte a fenntartó engedélyét. 2010. szeptemberétől az ún. református életútvizsgálat újra bevezetésre kerül. Mindez a most már 5 éve folytatott gyakorlat diszkriminatív és jogellenes, mert még egy református vallású oktató emberi jogait (beleértve ebbe az ő vallásszabadsághoz való jogát) is sérti az a gyakorlat, hogy munkaszerződésének megkötését, előléptetését egyházi kapcsolataitól, templombajárási hajlandóságától, különféle befolyásos lelkészekkel kialakított jó vagy rossz viszonyától, egyszóval a munkavégzésével, tudományos teljesítményével nem kapcsolatos tényektől teszik függővé.

f) kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására,

A Károli Gáspár Református Egyetemen demokratikusan választott rektor nincsen, az intézményt a Bölcskei Gusztáv által kijelölt Balla Péter rektorhelyettes vezeti. Az Állam- és Jogtudományi Karnak sincsen demokratikusan választott dékánja, a fenntartó akaratából Domokos Andrea látja el a megbízott dékáni tisztséget. {Azóta már Kovács Barnabás stratégiai igazgató és Kovács Zsolt Csaba gazdasági igazgató együttesen.} A Bölcsészettudományi Karnak van ugyan dékánja, de sem Szabó Andrást, sem Sepsi Enikőt nem demokratikusan választották meg, ugyanis megválasztásukkor egyetlen ellenjelölttel sem kellett megmérkőzniük, és megválasztásukat a fenntartó egyház deklaráltan erőltette. Nem nevezhető demokratikusnak az a választás, ahol csak egyetlen jelölt lehet, és más személyre nem is lehet szavazni. Ilyen alkalmakkor a túlreprezentált HÖK is besegít a fenntartó jelöltjének megválasztásába. A különösen megbízható HÖK-tagok két grémiumban is részt vesznek, a Kari Tanácsban és a Szenátusban, de ha olyan használhatók, mint pl. Szénási Károly, akkor háromban is, mert egyszerre két karra is beíratják őket.

g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal,

A Károli Gáspár Református Egyetemen a fenntartói befolyás miatt a gazdasági autonómia nem érvényesül, erről ld. bővebben a következő részt.

Következtetés: A Károli Gáspár Református Egyetem Szűcs Ferenc rektor lemondatása (2008) óta nem autonóm intézmény, hanem a Zsinati Elnökség (elnök: Bölcskei Gusztáv) alá rendelt, közvetítő személyek (strómanok) segítségével irányított intézmény. A fenntartó beavatkozása sérti a Felsőoktatási törvény rendelkezéseit, vagyis törvénytelen.

Péter Balla ist verrückt worden (Balla Péter megtébolyodott)

Peter Balla went mad (Balla Péter megtébolyodott)

Figyelem! A Károli ügyvédje, Takács János kitöröltette a jhnnsclvn blogot a google keresőből. A blog közvetlenül elérhető: http://jhnnsclvn.wordpress.com/


Posted by jhnnsclvn on október 20, 2010

Amikor a BTK-n szeptemberben Tarr Zoltán zsinati tanácsos megválasztatta az energikus és kétségtelenül református, de tudományosan nulla és embernek is nagyon középszerű Sepsi Enikőt, akkor azt gondoltuk, ennél lejjebb már nem lehet süllyedni.

És amikor Domokos Andrea lemondott az ÁJK dékáni posztjáról, amit kifejezetten neki írtak ki, azt hittük, nem fogjuk megsiratni.

Mindkét esetben tévedtünk. A magyarázat az ÁJK nyitólapján található. Az itt szereplő információból csak arra lehet következtetni, hogy az üldözési mániás, veleszületett bialmatlanságban szenvedő, munkatársait feljelentő, hallgatóit üldöző és a Rektori Hivatalt lepusztító és kiürítő Balla Péter rektorszubsztitútum teljesen megőrült.
KRE – Állam- és Jogtudományi Kar

KÖZLEMÉNY

Személyi változás az Állam- és Jogtudományi Kar élén
Budapest, 2010. október 19.

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a mai nappal saját kérésére – egészségügyi okokból – Dr. Domokos Andrea asszony dékáni megbízatását Dr. Balla Péter rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes úr visszavonta.

Köszönjük Dékán Asszony eddig végzett értékes munkáját, további munkájára Isten áldását kérve.

Dr. Balla Péter rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes úr egyúttal megbízta Dr. Kovács Barnabás Stratégiai Igazgatót, valamint Dr. Kovács Zsolt Csaba Gazdasági Igazgatót az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja munkaköri feladatainak ellátásával.

http://www.kre.hu/ajk

Halász Krisztina
PR munkatárs

Ballának, úgy látszik, elfogytak a karokon a bizalmi emberei (ha egyáltalán voltak), most már a Rektori Hivatal munkatársait közvetíti ki a karok élére. Az újdonsült főtitkár, Sepsi Enikő néhány hónappalmegjelenése után áttelepült a BTK-ra dékánnak, most pedig az újdonsült stratégiai igazgató, Kovács Barnabás az ÁJK-ra. Tulajdonképpen realizálódott az a koncepció, ami eddig látensen érvényesült: Sepsi – megjelenése óta – a Bölcsészkart kontrollálta, Kovács Barnabás pedig a jogi kart, Kovács Zsolt Csaba gazdasági igazgatóval együtt. PhD-t hárman együtt is nehezen tudnak felmutatni. (Sepsinek állítólag van, amit még senki sem látott, és ami 8 éve minden évben meg akar jelenni, aztán mégse. A jogi kart átvették a Kovácsok. Kovács Barnabás testvére, Kovács Levente KDB-s bank alelnök már szintén bent van a jogi karon. Igaz, neki nemcsak PhD-ja, hanem jogi diplomája sincs, dehát a Károli amúgyis a szakos diploma nélküliek egyeteme (ld. Kovács Árpád, Petrőczi, Csoma, Koncz, Szilasi a BTK-n). Kovács Levente ott, a Pulay féle tanszéken, már fel se tűnik. Az egész tanszék – észrevétlenül – átmegy jogiból közgazdaságiba. A lényeg, hogy Bölcskei Kovácsai jól be legyenek ágyazva, és a zsebük jól ki legyen tömve.

De mitől egyetem ez a pénznyelő förmedvény?


Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Bölcskei, Balla, Sepsi és a Kovács-triász