A tegnapi hozzászólások közül az egyik szerkesztőségünk közös álláspontját fogalmazza meg. Ez a hozzászólás sokkal fontosabb annál, hogy elsikkadjon az egyéb kommentek között, ezért önálló posztként közöljük. Mary Potter nagyon világosan fogalmazza meg azt, amit – a Fenntartón kívül – mindnyájan tudunk: Balla Péter nyilvánvalóan alkalmatlan a rektori teendők ellátására. Nemcsak azért, mert “genetikailag” az, hanem helyzeténél fogva is az. Balla Péternek több mint fél évvel ezelőtt tudomására jutott egy bűncselekmény: sógora, Mészáros Márton és Szabó András dékán közös csalása és közokirathamisítása. Ezt nem jelentette a rendőrségnek, nem folytatott le vizsgálatot, nem vont senkit felelősségre, hanem eltussolta. Szabó András galádságai már több mint egy évtizedre visszamenőleg fel lettek göngyölítve, ő maga feleségestül rég megérett a fegyelmi elbocsátásra. Mindezekben a bűncselekményekben helyettese, Hansági alias Kulcsár-Szabó Ágnes nemcsak benne volt, hanem ezeknek valószímű kitervelője lehetett: nemcsak a Mészáros-ügynek, hanem önjelölt MAB-os tanácsadóként az elbocsátásoknak és a szakmailag indokolatlan felvételeknek is. És még mindig itt vannak a Karon, mi több, ők vezetik azt. Hogy milyen törvénytelen manipulációkkal, az olvasható a Kari Tanácsról szóló posztunkban (“How many votes etc”). A Fenntartó kitartóan “az egyetem vezetésére” akarja bízni a problémák megoldását. Hol van ez a vezetés? Kikből áll? A bűnösökkel összejátszó Ballából? A bűnöző és pszichopata Szabóból? Ők az alkalmatlanságukat már sokszorosan bizonyították. Az egyetlen alkalmast, Kapát eltávolították. Marad a neofita, nemrég még katolikus falusi tanítónő, Koncz Judit, aki mindösszesen 3 éves zenepedagógiai végzettséggel és nagyon csekély szellemi kapacitással lett bölcsészkari tanszékvezető és rektorhelyettes. Tőle vár a Zsinat csodát, aki a Duplaszabó bölcsészkari vezetés kezében van? Komolyan gondolja a Fenntartó, hogy ennek az egyetemnek van vezetése? Miben reménykedik a Fenntartó? Hogy jön a Fidesz-kormány, átadja a marsallbotot a dunamelléki püspöknek, az pedig megerősíti elmebeteg, ámokfutó, tehetségtelen és becstelen sógorát nem kevésbé elmebeteg feleségével együtt? Miért jó ez Bölcskei Guszávnak? Mit nyer rajta? A magyar protestáns társadalom viszont veszít. Elveszíti egyetemét és hívei közül is sokat.
Maradnak a napilapok, mert ahogy Mary Potter éleslátóan anticipálja, máris nagyon érdeklődnek egyetemünk iránt – jobbról és balról egyaránt.
A továbbiakban posztként adjuk közre Mary Potter tegnapi hozzászólását. (Egyúttal felhívjuk a figyelmet “Október 31.” nicknevű kommentelőnk tegnapelőtti hozzászólására a “How many votes” poszthoz, melyben elemzi Szabó István püspök előnytelen átalakulását és a hívek benne való csalódását az utóbbi években. Érdemes elolvasni azt is.) – A szerk.
Mary Potter
Szabó András nagydoktoriját valóban meg kell vizsgálni, valamint a mentális állapotát sem ártana, mert a jelek szerint bő évtizede monomániásan kinyír maga körül mindenkit, s a hozzá hasonló kaliberek lelkesen csatlakoznak ehhez. (Nagyobb szellemi kapacitással nagyobb ívű bűntényt lehetett volna kitervelni.)
Mindez világos, a bűnösöket el kell távolítani, ám a felelősség most már leginkább az egyetem vezetését, fenntartóját terheli. Balla Péter valószínűleg a törvénytisztelet jegyében kezdte meg működését, de mire ocsúdott, már rég a Kulcsár-Duplaszabó-maffia kezében volt. Vélhetőleg sokkolódott, amikor rádöbbent, hogy saját családján belül kellene hatalmilag intézkednie. Kutyaszorítóba került, helyzete a klasszikus drámákból ismert: a közösség érdekében kell saját családtagját és annak cinkosait beáldoznia. A lélek megizmosodásához idő kell, de ez már lejárt, itt az utolsó óra (az egyetemen is mindjárt új szemeszter kezdődik).
Lehet, hogy az egyetem fenntartója valóban a választásokra vár, de miért? Mi változik akkor? Újraírják a Bibliát? Érvényét veszti mindaz, amire a vezetőség tagjai professzorként és főként lelkészként valaha felesküdtek? Vagy nyugodjunk bele, hogy megélhetési keresztyének irányítják az egyetemet, és semmibe veszik mindazokat, akik – talán valamilyen furcsa jellemhibából fakadóan – még a körülmények dacára is hisznek az oktatás értelmében, tisztaságában, az ország jövőjében, a krisztusi értékekben?
Itt az utolsó esély, hogy az egyetem saját belügyeként kezelve megoldja a kérdést. Ha ezt nem teszi meg, akkor a korábbi frappáns blogokat cikksorozatként meg kell jelentetni valamelyik országos napilapban – szinte mindegy, hogy politikailag melyik oldalon, a választások előtt biztos érdekes lesz. A szoclib oldal a botrány mellett valószínűleg szívesen foglalkozna azzal is, hogy a Fidesz kulcstörténésze, Kun Miklós is ezen az egyetemen van. (Alkalmazása aligha lehet Szabó András érdeme, ehhez ő kevés. Kun Mikós és felesége történészi munkássága többféleképpen értékelhető, egy biztos: a rendszerváltás előtt akkora pártállami hátszelük volt, mint senkinek a magyar felsőoktatásban.) A másik oldal pedig elemezhetné azt, hogy itt a Jobbik a Szadesszel karöltve tudatosan fokozza az anarchiát, támadva a konzervatív, keresztyén értékrendet, züllesztve a magyar felsőoktatást, az egész országot. Közvetlenül a választások előtt ez még a szavazótáborok összetételére is hatással lehet. Biztos, hogy erre a szerepre van szüksége ennek az egyetemnek?
Mittwoch, 13. Januar 2010
Sonntag, 10. Januar 2010
Family business. Nur für Verwandte (Családi vállalkozás. Csak rokonoknak)
Három hónappal ezelőtt, amikor az indexről letiltották az első blogjainkat, az újraindítást a Károlin dívó “Uram-bátyámos világ” elemzésével kezdtük:
“Szinte már vicc az a “rokoni” képződmény, ami itt létrejött – írtuk akkor. – A rektori teendőket ellátó rektorhelyettes (Balla Péter) egy püspök (Hegedűs Loránt) veje. Az egyetem legnagyobb karának, a bölcsészkarnak a dékánja (Szabó András), egy püspök (Szabó István) sógora. Ugyanezen kar dékánhelyettese – valójában a bölcsészkar diktátora (Kulcsár-Szabó? vagy Hansági? Ágnes) – pedig egy befolyásos akadémikus (Kulcsár-Szabó Ernő), az akkreditációs döntéseket befolyásoló képzési ági bizottság elnökének a menye.” (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/10/15/nepotism-at-a-hungarian-university-vetternwirtschaft-an-einer-ungarischer-universitat-uram-batyamos-vilag-egy-magyar-egyetemen/, http://karolibotrany.blogspot.com/2009/10/karolisbotranybloghu-betiltasanak.html)
Amikor ezt írtuk, még nem gondoltuk, hogy nem ez a vicc. Az igazi poén, hogy a botrányt kirobbantó csaló és közokirathamisító doktorandusz-tanársegéd, Mészáros Márton, Balla Péter rektor rokona.
A Károli Gáspár Református Egyetem abszurd képződmény, abszurdabb Móricz Rokonok című regényének világánál is. Itt hemzsegnek a rokonok, akik háromféle kategóriába sorolhatók: 1. Befolyásos családok selejtes tagjai, 2. Egymás rokonai, 3. Ennek a két kategóriának a kereszteződései, mint például a dékánházaspár, aki egymásnak is rokona, meg a Dunamelléki püspöknek is.
Néhány rokont említünk csupán a bölcsészkarról, bár bizonyára a többi karon is találnánk példát, ha nem is ilyen koncentrátumban.
A dupla tanszékvezető (Angol, Hermeneutika), Fabiny Tibor, a miskolci püspök, Fabiny Tamás édestestvére. Géher István ELTÉ-s professzor fia-lánya szét van osztva az Angol és a Magyar Tanszék között. Ugyanígy a Szabó András – Petrőczi Éva püspöksógor-házaspár is elvileg a Magyar és az Angol tanszékekre regisztrálta magát, gyakorlatilag azonban mindketten a Magyar Irodalmi stb. Intézetben dolgoznak és azon belül is mindketten ugyanazon kis létszámú, mindössze 4 fős Régi Magyar irodalmi tanszéken – Petrőczi, persze, diploma nélkül! – ahol ezzel máris többséget alkotnak, hiszen szavazategyenlőség esetén a tanszékvezető szava dönt. Ugyanez a helyzet a nevetséges Puritanizmuskutató Intézetben, amely voltaképpen a Régi Magyar Irodalmi tanszék megduplázása, ugyanazokkal a személyekkel, azzal az egyetlen különbséggel, hogy ebben a változatosság kedvéért Petrőczi Éva vezeti férjét, és annak régi magyaros beosztottjait, Bene Sándor docenst és Pénzes Szabolcs óraadót (de hova). A humor fokozása a Kremlinológiai Intézet, amelynek vezetője, Kun Miklós, Kun Béla unokája, beosztottja pedig saját felesége, Gereben Ágnes. Ez annál viccesebb, mert az egyetemen nincs orosz szak, ezért ez a kutatás nem kapcsolódik intézményen belül semmihez. Az egyetem alapító okiratában lefektetett célhoz, a protestáns művelődés kutatásához biztosan nem.
Ha lehet fokozni még a nepotizmus torzszüleményét, akkor ez a Magyar Intézetnek sikerült. Ez nem oktatási egység, hanem nagy családok selejtes sarjainak és beházasodottjainak gyűjtőhelye. Géher professzor fiát, ifj. Géher István tanársegédet, aki itt tanít, míg nővére, Kállay Géher Kata docens az Angolon, már említettük. Szabó András dékánt és magyar irodalmi intézetigazgatót, feleségével, a Puritanizmus stb. intézet igazgatónőjével, Petrőczi Éváva szintén, akik nemcsak egymás beosztottjai, hanem mindketten Szabó István Dunamelléki püspök rokonai. Kulcsár-Szabó (vagy Hansági?) Ágnes docens, az egyetlen egy szem magyar szakjával, nulla nyelvtudásával, az Összehasonlító Irodalmi tanszék vezetője, akárcsak apósa, Kulcsár-Szabó Ernő az ELTÉ-n. Hermann Zoltán docens, duplatanszékvezető (Klasszikus és Modern Magyar), Kulcsár-Szabó (tényleg? nem inkább Hansági?) Ágnes dékánhelyettes szövetségese és csicskása, a néprajzos professzor, Szilágyi Miklós veje, Kovács Árpád rendőrtiszt egykori beosztottjának, Szilágyi Zsófia veszprémi egyetemi oktatónak a férje és Szilágyi Márton, Kulcsár-Szabó Ernő intézetigazgató helyettesének (csicskásának) sógora. Horváth Csaba adjunktus Szávai János ELTÉ-s professzornak, Kulcsár Szabó Ernő beosztottjának a veje. Török Lajos adjunktus feleségestül (Maszárovics Ágnes) oktat a magyar irodalmi intézetben, mint ahogy ezt a „Rabszolgavásár” című posztunkban megírtuk, és mivel nagyon szeretik egymást, Szabó András dékántól és Kulcsár-Szabó (vagy Hansági?) dékánhelyettes asszonytól külön jutalmat kapnak: Török Lajos tanszéki rendszergazdaként még egy fizetést, Maszárovics Ágnes ösztöndíjas doktorandusz pedig Erasmusos pénzt. (Csak úgy zárójelben megjegyezzük: Szabó dékán és K.Szabó dékánhelyettes ezt a két utóbbi, „házastársi pótlékot” kioszthatná olyan doktoranduszoknak is az azzal járó munkával együtt, akik nem kaphatnak ösztöndíjat, noha jobban megérdemelnék, mint ilyen formában jutalmazott kegyenceik.) Mészáros Márton Hegedűs püspök népes családjának tagja, Balla rektor sógora. A rokonok kétszer annyian vannak, mint a nem-rokonok, név szerint Bánki Éva, Bertha Zoltán, Hima Gabriella, Nyilasy Balázs és Szász László. A nem-rokonok egyike professzor, ketten habilitált docensek, a negyedik és ötödik sima docens: egyikük sem tanszékvezető. Tanszékvezetés a Szabó András által vezetett intézetben csak rokonnak jár.
Ezt a pikáns családi tablót egészíti ki a Magyar Nyelvtdományi Tanszék, amelynek korábbi vezetője, Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTÉ-s nyelvészprofesszor, Szatmári István veje. Azóta már átvette tőle a tanszéket Honti László akadémikus, akinek a felesége is ugyanazon a kis tanszéken oktat, sőt, két barátnőjét is felvetette oda, hogy a nej ne unatkozzék, bár egyiküknek nincs szakos diplomája.
Idézzük az 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a „magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen [...], ha közeli hozzátartozójával [...] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”.
Szabó András dékán, intézetigazgató, tanszékvezető és felesége négyszeresen sérti meg a fenti törvényt, Honti László egyszer. A többi rokon egyszerűen csak használja rokoni kapcsolatait.
A legdurvábban Kulcsár-Szabó Ágnes, aki MAB-tag és KÁB (Képzési Ági Bizottság)-elnök apósa nevében vetet fel és rúgat ki embereket. Mondhatni, hogy a Károlin ő még ELTÉs és akadémikus APÓSánál is nagyobb ember:
Ő a Károlin a különbejáratú, egyszemélyes MAB.
“Szinte már vicc az a “rokoni” képződmény, ami itt létrejött – írtuk akkor. – A rektori teendőket ellátó rektorhelyettes (Balla Péter) egy püspök (Hegedűs Loránt) veje. Az egyetem legnagyobb karának, a bölcsészkarnak a dékánja (Szabó András), egy püspök (Szabó István) sógora. Ugyanezen kar dékánhelyettese – valójában a bölcsészkar diktátora (Kulcsár-Szabó? vagy Hansági? Ágnes) – pedig egy befolyásos akadémikus (Kulcsár-Szabó Ernő), az akkreditációs döntéseket befolyásoló képzési ági bizottság elnökének a menye.” (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/10/15/nepotism-at-a-hungarian-university-vetternwirtschaft-an-einer-ungarischer-universitat-uram-batyamos-vilag-egy-magyar-egyetemen/, http://karolibotrany.blogspot.com/2009/10/karolisbotranybloghu-betiltasanak.html)
Amikor ezt írtuk, még nem gondoltuk, hogy nem ez a vicc. Az igazi poén, hogy a botrányt kirobbantó csaló és közokirathamisító doktorandusz-tanársegéd, Mészáros Márton, Balla Péter rektor rokona.
A Károli Gáspár Református Egyetem abszurd képződmény, abszurdabb Móricz Rokonok című regényének világánál is. Itt hemzsegnek a rokonok, akik háromféle kategóriába sorolhatók: 1. Befolyásos családok selejtes tagjai, 2. Egymás rokonai, 3. Ennek a két kategóriának a kereszteződései, mint például a dékánházaspár, aki egymásnak is rokona, meg a Dunamelléki püspöknek is.
Néhány rokont említünk csupán a bölcsészkarról, bár bizonyára a többi karon is találnánk példát, ha nem is ilyen koncentrátumban.
A dupla tanszékvezető (Angol, Hermeneutika), Fabiny Tibor, a miskolci püspök, Fabiny Tamás édestestvére. Géher István ELTÉ-s professzor fia-lánya szét van osztva az Angol és a Magyar Tanszék között. Ugyanígy a Szabó András – Petrőczi Éva püspöksógor-házaspár is elvileg a Magyar és az Angol tanszékekre regisztrálta magát, gyakorlatilag azonban mindketten a Magyar Irodalmi stb. Intézetben dolgoznak és azon belül is mindketten ugyanazon kis létszámú, mindössze 4 fős Régi Magyar irodalmi tanszéken – Petrőczi, persze, diploma nélkül! – ahol ezzel máris többséget alkotnak, hiszen szavazategyenlőség esetén a tanszékvezető szava dönt. Ugyanez a helyzet a nevetséges Puritanizmuskutató Intézetben, amely voltaképpen a Régi Magyar Irodalmi tanszék megduplázása, ugyanazokkal a személyekkel, azzal az egyetlen különbséggel, hogy ebben a változatosság kedvéért Petrőczi Éva vezeti férjét, és annak régi magyaros beosztottjait, Bene Sándor docenst és Pénzes Szabolcs óraadót (de hova). A humor fokozása a Kremlinológiai Intézet, amelynek vezetője, Kun Miklós, Kun Béla unokája, beosztottja pedig saját felesége, Gereben Ágnes. Ez annál viccesebb, mert az egyetemen nincs orosz szak, ezért ez a kutatás nem kapcsolódik intézményen belül semmihez. Az egyetem alapító okiratában lefektetett célhoz, a protestáns művelődés kutatásához biztosan nem.
Ha lehet fokozni még a nepotizmus torzszüleményét, akkor ez a Magyar Intézetnek sikerült. Ez nem oktatási egység, hanem nagy családok selejtes sarjainak és beházasodottjainak gyűjtőhelye. Géher professzor fiát, ifj. Géher István tanársegédet, aki itt tanít, míg nővére, Kállay Géher Kata docens az Angolon, már említettük. Szabó András dékánt és magyar irodalmi intézetigazgatót, feleségével, a Puritanizmus stb. intézet igazgatónőjével, Petrőczi Éváva szintén, akik nemcsak egymás beosztottjai, hanem mindketten Szabó István Dunamelléki püspök rokonai. Kulcsár-Szabó (vagy Hansági?) Ágnes docens, az egyetlen egy szem magyar szakjával, nulla nyelvtudásával, az Összehasonlító Irodalmi tanszék vezetője, akárcsak apósa, Kulcsár-Szabó Ernő az ELTÉ-n. Hermann Zoltán docens, duplatanszékvezető (Klasszikus és Modern Magyar), Kulcsár-Szabó (tényleg? nem inkább Hansági?) Ágnes dékánhelyettes szövetségese és csicskása, a néprajzos professzor, Szilágyi Miklós veje, Kovács Árpád rendőrtiszt egykori beosztottjának, Szilágyi Zsófia veszprémi egyetemi oktatónak a férje és Szilágyi Márton, Kulcsár-Szabó Ernő intézetigazgató helyettesének (csicskásának) sógora. Horváth Csaba adjunktus Szávai János ELTÉ-s professzornak, Kulcsár Szabó Ernő beosztottjának a veje. Török Lajos adjunktus feleségestül (Maszárovics Ágnes) oktat a magyar irodalmi intézetben, mint ahogy ezt a „Rabszolgavásár” című posztunkban megírtuk, és mivel nagyon szeretik egymást, Szabó András dékántól és Kulcsár-Szabó (vagy Hansági?) dékánhelyettes asszonytól külön jutalmat kapnak: Török Lajos tanszéki rendszergazdaként még egy fizetést, Maszárovics Ágnes ösztöndíjas doktorandusz pedig Erasmusos pénzt. (Csak úgy zárójelben megjegyezzük: Szabó dékán és K.Szabó dékánhelyettes ezt a két utóbbi, „házastársi pótlékot” kioszthatná olyan doktoranduszoknak is az azzal járó munkával együtt, akik nem kaphatnak ösztöndíjat, noha jobban megérdemelnék, mint ilyen formában jutalmazott kegyenceik.) Mészáros Márton Hegedűs püspök népes családjának tagja, Balla rektor sógora. A rokonok kétszer annyian vannak, mint a nem-rokonok, név szerint Bánki Éva, Bertha Zoltán, Hima Gabriella, Nyilasy Balázs és Szász László. A nem-rokonok egyike professzor, ketten habilitált docensek, a negyedik és ötödik sima docens: egyikük sem tanszékvezető. Tanszékvezetés a Szabó András által vezetett intézetben csak rokonnak jár.
Ezt a pikáns családi tablót egészíti ki a Magyar Nyelvtdományi Tanszék, amelynek korábbi vezetője, Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTÉ-s nyelvészprofesszor, Szatmári István veje. Azóta már átvette tőle a tanszéket Honti László akadémikus, akinek a felesége is ugyanazon a kis tanszéken oktat, sőt, két barátnőjét is felvetette oda, hogy a nej ne unatkozzék, bár egyiküknek nincs szakos diplomája.
Idézzük az 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a „magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen [...], ha közeli hozzátartozójával [...] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”.
Szabó András dékán, intézetigazgató, tanszékvezető és felesége négyszeresen sérti meg a fenti törvényt, Honti László egyszer. A többi rokon egyszerűen csak használja rokoni kapcsolatait.
A legdurvábban Kulcsár-Szabó Ágnes, aki MAB-tag és KÁB (Képzési Ági Bizottság)-elnök apósa nevében vetet fel és rúgat ki embereket. Mondhatni, hogy a Károlin ő még ELTÉs és akadémikus APÓSánál is nagyobb ember:
Ő a Károlin a különbejáratú, egyszemélyes MAB.
Freitag, 8. Januar 2010
Stinkende Kohle und Wissenschaft 2. (Szabó András dohánya és tudománya 2.)
2. Stinky Art (Szabó András tudománya)
„Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
(Arany János: A tudós macskája)
Másodszor pedig helyezzük el Szabó Andrást, az irodalomtudomány akadémiai doktorát, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánját a magyar kálvinista tudományosság világában! Hívjuk segítségül ismét a nagy kálvinista költő, Arany János „A tudós macskája” című versét. Ebben olvashatjuk: „Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
Nos, Szabó András egy olyan tudós (?), akinek a költemény szereplőjével szemben rengeteg a dohánya, mint az a poszt 1. részéből kiderült, és nagyon kevés a tudománya, amint az ebből a 2. részből ki fog derüni. Beszéljünk most akkor a tudományról, vagy inkább arról, hogyan szerzi fokozatait Szabó András, a tudós(?)
Szabó emberi (?) portréja után ugyanis nem kevésbé tanulságos Szabó tudósi (?) portréja.
A legelső, ami feltűnik a doktori iskola honlapján: Szabó kutatási témáinak rendkívüli szűkössége.
1. A magyar reformáció irodalma, különös tekintettel Északkelet-Magyarországra.
2. A későhumanizmus irodalma, a német-magyar kapcsolatok.
Ez utóbbi kutatása bizonyára komoly nyelvi nehézségekkel jár a számára: 1998-as habilitációján olyan rosszul beszélt németül, annyi primitív hibákat követett el, hogy egy született német meg se értette volna. A németül tudó magyar jelenlevők visszafordították Szabó hungarizmusait magyarra: így jutottak el ahhoz a gyűszűnyi tartalomhoz, melyet nemrégiben, a habilitáció után tizenegy évvel később hallhattak tőle a Kálvin konferencia akadémiai megnyitóján: hogy sütögették Szenczi M. A. lábát és miért tette képmása mellé a kínzóeszközül szolgáló kereket.
Szabó kutatási témáinak rendkívüli szűkösségét műveltségének korlátozott volta indokolja. Évfolyamtársai mesélik, hogy Szabó mennyit szenvedett, mikor magyar szakosként el kellett olvasni a kötelező olvasmányokat. Kifejezetten utálta a tizenkilencedik és huszadik században született hosszú regényeket, na és a verseket! (Gondoljuk el: vannak emberek, akik ezeket merő szórakozásból olvassák, és nem is az irodalomtudomány akadémiai doktorai!)
Ezzel eljutottunk a legérdekesebb kérdéshez, hogyan lett ebből a műveletlen, életmódja alapján még értelmiségének sem nevezhető emberből az irodalomtudomány akadémiai doktora?
Mint a MTA Doktori Szabályzatában olvasható: a doktori fokozat annak adományozható, aki:
1. tudományos fokozattal rendelkezik,
2. „tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt ismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkát fejt ki”.
3. „az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzését követően jelentős, eredeti tudományos eredménnyel gyarapította, azzal hozzájárult a tudomány továbbfejlődéséhez.”
Az első pontnak Szabó formálisan megfelel. Kandidátusi tudományos fokozatát „A késői humanizmus irodalma 1558–1598” című értekezésével szerezte meg. Ennek „kibővített és átdolgozott” változata a jelentéktelen vidéki Hernád Kiadónál jelent meg 2004-ben. A „kibővített” változat mindössze 133 oldal! Ez a rövidség irodalomtudományi munkák esetén már azért is feltűnő, hiszen ennek tartalmaznia kell az idézeteket meg a nyilván terjedelmes bibliográfiát is!
Szabó 2003-ban lett az irodalomtudomány akadémiai doktora. A benyújtott értekezés (?) egy szövegkiadás: Szenczi Molnár Albert naplója. (Megjelent 2003-ban az Universitas Kiadónál).
Ez a könyv (?) tartalmazza a latin nyelvű napló eredetijét, valamint Szabó és mások által készített magyar fordítását. A fordítás első változatát Szabó egyetemista korában készítette el, nem egyedül! Az akadémiai doktori értekezésben viszont már Szabó nagyvonalúan magáénak tekinti az azóta elhunyt Uray Piroska által fordított részeket is.
Mi tekinthető önálló tudományos munkának ebből az értekezésként benyújtott fordításból? A mindössze 50 könyvoldalnyi Bevezetés. Ebben Szabó bőbeszédűen emlékezget gyermekkorára, mikor Szenczi Molnár Albert zsoltárait énekelgette, kitér a debreceni Kántusban folytatott énekelgetésére, egyetemi éveire. Az feltűnő, hogy egyetlen azóta elhalálozott kollégának sem mond köszönetet. (Logikus: mit is várhat az ember egy hullától?) Túláradóan köszöngeti viszont feleségének, Petrőczi Évának, hogy az újrakiadásra „biztatta”. Talpnyalóan hálálkodik viszont külföldi kollégáinak, még szállásadóinak is köszönetet mond. (Tőlük még további szívességeket vár!)
„Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
(Arany János: A tudós macskája)
Másodszor pedig helyezzük el Szabó Andrást, az irodalomtudomány akadémiai doktorát, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánját a magyar kálvinista tudományosság világában! Hívjuk segítségül ismét a nagy kálvinista költő, Arany János „A tudós macskája” című versét. Ebben olvashatjuk: „Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
Nos, Szabó András egy olyan tudós (?), akinek a költemény szereplőjével szemben rengeteg a dohánya, mint az a poszt 1. részéből kiderült, és nagyon kevés a tudománya, amint az ebből a 2. részből ki fog derüni. Beszéljünk most akkor a tudományról, vagy inkább arról, hogyan szerzi fokozatait Szabó András, a tudós(?)
Szabó emberi (?) portréja után ugyanis nem kevésbé tanulságos Szabó tudósi (?) portréja.
A legelső, ami feltűnik a doktori iskola honlapján: Szabó kutatási témáinak rendkívüli szűkössége.
1. A magyar reformáció irodalma, különös tekintettel Északkelet-Magyarországra.
2. A későhumanizmus irodalma, a német-magyar kapcsolatok.
Ez utóbbi kutatása bizonyára komoly nyelvi nehézségekkel jár a számára: 1998-as habilitációján olyan rosszul beszélt németül, annyi primitív hibákat követett el, hogy egy született német meg se értette volna. A németül tudó magyar jelenlevők visszafordították Szabó hungarizmusait magyarra: így jutottak el ahhoz a gyűszűnyi tartalomhoz, melyet nemrégiben, a habilitáció után tizenegy évvel később hallhattak tőle a Kálvin konferencia akadémiai megnyitóján: hogy sütögették Szenczi M. A. lábát és miért tette képmása mellé a kínzóeszközül szolgáló kereket.
Szabó kutatási témáinak rendkívüli szűkösségét műveltségének korlátozott volta indokolja. Évfolyamtársai mesélik, hogy Szabó mennyit szenvedett, mikor magyar szakosként el kellett olvasni a kötelező olvasmányokat. Kifejezetten utálta a tizenkilencedik és huszadik században született hosszú regényeket, na és a verseket! (Gondoljuk el: vannak emberek, akik ezeket merő szórakozásból olvassák, és nem is az irodalomtudomány akadémiai doktorai!)
Ezzel eljutottunk a legérdekesebb kérdéshez, hogyan lett ebből a műveletlen, életmódja alapján még értelmiségének sem nevezhető emberből az irodalomtudomány akadémiai doktora?
Mint a MTA Doktori Szabályzatában olvasható: a doktori fokozat annak adományozható, aki:
1. tudományos fokozattal rendelkezik,
2. „tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt ismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkát fejt ki”.
3. „az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzését követően jelentős, eredeti tudományos eredménnyel gyarapította, azzal hozzájárult a tudomány továbbfejlődéséhez.”
Az első pontnak Szabó formálisan megfelel. Kandidátusi tudományos fokozatát „A késői humanizmus irodalma 1558–1598” című értekezésével szerezte meg. Ennek „kibővített és átdolgozott” változata a jelentéktelen vidéki Hernád Kiadónál jelent meg 2004-ben. A „kibővített” változat mindössze 133 oldal! Ez a rövidség irodalomtudományi munkák esetén már azért is feltűnő, hiszen ennek tartalmaznia kell az idézeteket meg a nyilván terjedelmes bibliográfiát is!
Szabó 2003-ban lett az irodalomtudomány akadémiai doktora. A benyújtott értekezés (?) egy szövegkiadás: Szenczi Molnár Albert naplója. (Megjelent 2003-ban az Universitas Kiadónál).
Ez a könyv (?) tartalmazza a latin nyelvű napló eredetijét, valamint Szabó és mások által készített magyar fordítását. A fordítás első változatát Szabó egyetemista korában készítette el, nem egyedül! Az akadémiai doktori értekezésben viszont már Szabó nagyvonalúan magáénak tekinti az azóta elhunyt Uray Piroska által fordított részeket is.
Mi tekinthető önálló tudományos munkának ebből az értekezésként benyújtott fordításból? A mindössze 50 könyvoldalnyi Bevezetés. Ebben Szabó bőbeszédűen emlékezget gyermekkorára, mikor Szenczi Molnár Albert zsoltárait énekelgette, kitér a debreceni Kántusban folytatott énekelgetésére, egyetemi éveire. Az feltűnő, hogy egyetlen azóta elhalálozott kollégának sem mond köszönetet. (Logikus: mit is várhat az ember egy hullától?) Túláradóan köszöngeti viszont feleségének, Petrőczi Évának, hogy az újrakiadásra „biztatta”. Talpnyalóan hálálkodik viszont külföldi kollégáinak, még szállásadóinak is köszönetet mond. (Tőlük még további szívességeket vár!)
Donnerstag, 7. Januar 2010
Stinkende Kohle und Wissenschaft (Szabó András dohánya és tudománya)
Kitűnő tanulmány érkezett Gadamer nevű munkatársunktól Szabó András "dohányáról" és "tudományáról", melyet 2 részben közlünk - a szerkesztőség.
I. Stinky Chink (Szabó András dohánya)
„Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
(Arany János: A tudós macskája)
Először is helyezzük el Szabó Andrást, az irodalomtudomány akadémiai doktorát, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánját a magyar kálvinista tudományosság világában! Hívjuk segítségül a nagy kálvinista költő, Arany János „A tudós macskája” című versét. Ebben olvashatjuk: „Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
Nos, Szabó András egy olyan tudós (?), akinek a költemény szereplőjével szemben rengeteg a dohánya és nagyon kevés a tudománya. Beszéljünk akkor a dohányról, illetve arról, hogyan szerzi azt Szabó András, az ember (?).
Úgy tűnik, Szabónak az a latin közmondás az életelve: Pecunia non olet (a pénznek nincs szaga). A mondás a római nyilvános vizeldék fizetőssé tételekor keletkezett. A latin szakos Szabó sokat tanult a régi rómaiaktól: az ő pénze még ennél is büdösebb forrásokból származik. Kapott ő már nyolcmillió forintot ajándékba fő szponzorától, Princz Gábortól. Persze nem az azóta jogerősen elítélt bankár privátszámlájáról, hanem a magyar történelem legcsúfosabban csődbe ment bankjától, a rossz emlékű Postabanktól.
Dolgozott (?) ő pénzért a Veszprémi Egyetemen. Itt kötött örök barátságot az orosz szakos Kovács Árpáddal, annyira összemelegedtek, hogy magával hozta Kovácsot, aki igazi fregoli a KRE Bölcsészettudományi Karán: nem ért semmihez, ezért mindenhol bevethető. Pillanatnyilag a MAB által felfüggesztett Irodalomtudományi Doktori Iskolát vezeti. Mivel Kovácsnak csak orosz szakja van, a KRE BTK-n pedig az alapképzésben ez nem szerepel: igazi trouvaille Kovács alkalmazása. NEM ÉRT SEMMIHEZ. Fő tevékenysége mostanában az, hogy helyesírási és stilisztikai hibáktól hemzsegő körleveleket küld, amelyekben elhatárolja magát előző körleveleitől.
Ebből is látható, hogy Szabó hűséges a barátaihoz, mindenhova hurcolja magával őket. Hurcolja feleségét, Petrőczi/Ludvig Évát is. Veszprémben tartott a nagyságos asszony egy kis horror show-t, versírókurzus címen: képzeljük csak el, az osztályelső úgy írt, mint Petrőczi! Utána Rév-Komáromba vezetett az útjuk, ahol euróban kapják a fizetésüket azért, hogy az ottani magyarokban az elviselhetetlenségig fokozzák az anyaországiak iránt érzett utálatot és megvetést.
De a dékánházaspár legszívesebben nem keresi, hanem kapja a pénzt meg minden mást. Amikor 50 négyzetméteres paneljükből a főváros legrosszabb hírű lakótelepéről beköltöztek belvárosi 140 négyzetméteres luxuslakásukba, a KRE fizette a lakás árának egy részét (Princz Gábor is besegített, tudjuk), valamint a teljes, luxus színvonalú felújítást is. Hiányzott a berendezés: de erre is volt testvéri megoldás. Az örökös nélkül elhunyt református emberek hagyatékából szolgálták ki magukat: antik bútorokat, kincseket érő csillárokat, szőnyegeket, festményeket szállítottak az egyetem által fizetett kamionok a Mátyás utcába. Ezek között fényképezteti magát Szabó és Petrőczi, ezeket mutogatják „családi örökségként”, beleértve a falakon függő olajportrékat, az ezeken ábrázolt embereket azóta „őseik”-ként adoptálva.
De nincs olyan kicsi fillér, amiért nem szégyellnének meggörnyedni. Az egyetemi fogadásokon kibővített családjukkal együtt vetik rá magukat az ennivalóra. Kalandozó utakat folytatnak német, holland, angol, sőt skót testvéreinkhez: az utolsó piculát is kirázzák a zsebükből éppúgy, mint a külföldön élő kálvinista magyarokéból. Gömöri György, Kabdebó Tamás sokat tudna erről mesélni!
Gyerekeik rájuk ütöttek: Évike lányuk egyszerre 16 (!!!) bundát zsákmányolt a holland szeretetszolgálattól. Efféle gazdálkodás mellett nem csoda, hogy mindkét gyermekük, András és Évike is tekintélyes budapesti öröklakásokat mondhatnak magukénak! S mindez a gazdagodás Szabó professzorságának illetve helyettes és rendes dékánságának (olykor helyettes rektorságának) tizenkét éve alatt. 1998 tavaszán a lerobbant panelban laktak, még bútoruk se volt, Petrőczi pedig turkálókból öltözött. Most is ezt teszi egyébként, csak a fizetésről szokott le. Helyesebben versekkel „fizet” a rongyokért. Ez Szabónak és családjának „emberi” arca.
I. Stinky Chink (Szabó András dohánya)
„Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
(Arany János: A tudós macskája)
Először is helyezzük el Szabó Andrást, az irodalomtudomány akadémiai doktorát, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánját a magyar kálvinista tudományosság világában! Hívjuk segítségül a nagy kálvinista költő, Arany János „A tudós macskája” című versét. Ebben olvashatjuk: „Nagy volt a tudósnak az ő tudománya, de mi haszna, ha kevés volt a vágott dohánya.”
Nos, Szabó András egy olyan tudós (?), akinek a költemény szereplőjével szemben rengeteg a dohánya és nagyon kevés a tudománya. Beszéljünk akkor a dohányról, illetve arról, hogyan szerzi azt Szabó András, az ember (?).
Úgy tűnik, Szabónak az a latin közmondás az életelve: Pecunia non olet (a pénznek nincs szaga). A mondás a római nyilvános vizeldék fizetőssé tételekor keletkezett. A latin szakos Szabó sokat tanult a régi rómaiaktól: az ő pénze még ennél is büdösebb forrásokból származik. Kapott ő már nyolcmillió forintot ajándékba fő szponzorától, Princz Gábortól. Persze nem az azóta jogerősen elítélt bankár privátszámlájáról, hanem a magyar történelem legcsúfosabban csődbe ment bankjától, a rossz emlékű Postabanktól.
Dolgozott (?) ő pénzért a Veszprémi Egyetemen. Itt kötött örök barátságot az orosz szakos Kovács Árpáddal, annyira összemelegedtek, hogy magával hozta Kovácsot, aki igazi fregoli a KRE Bölcsészettudományi Karán: nem ért semmihez, ezért mindenhol bevethető. Pillanatnyilag a MAB által felfüggesztett Irodalomtudományi Doktori Iskolát vezeti. Mivel Kovácsnak csak orosz szakja van, a KRE BTK-n pedig az alapképzésben ez nem szerepel: igazi trouvaille Kovács alkalmazása. NEM ÉRT SEMMIHEZ. Fő tevékenysége mostanában az, hogy helyesírási és stilisztikai hibáktól hemzsegő körleveleket küld, amelyekben elhatárolja magát előző körleveleitől.
Ebből is látható, hogy Szabó hűséges a barátaihoz, mindenhova hurcolja magával őket. Hurcolja feleségét, Petrőczi/Ludvig Évát is. Veszprémben tartott a nagyságos asszony egy kis horror show-t, versírókurzus címen: képzeljük csak el, az osztályelső úgy írt, mint Petrőczi! Utána Rév-Komáromba vezetett az útjuk, ahol euróban kapják a fizetésüket azért, hogy az ottani magyarokban az elviselhetetlenségig fokozzák az anyaországiak iránt érzett utálatot és megvetést.
De a dékánházaspár legszívesebben nem keresi, hanem kapja a pénzt meg minden mást. Amikor 50 négyzetméteres paneljükből a főváros legrosszabb hírű lakótelepéről beköltöztek belvárosi 140 négyzetméteres luxuslakásukba, a KRE fizette a lakás árának egy részét (Princz Gábor is besegített, tudjuk), valamint a teljes, luxus színvonalú felújítást is. Hiányzott a berendezés: de erre is volt testvéri megoldás. Az örökös nélkül elhunyt református emberek hagyatékából szolgálták ki magukat: antik bútorokat, kincseket érő csillárokat, szőnyegeket, festményeket szállítottak az egyetem által fizetett kamionok a Mátyás utcába. Ezek között fényképezteti magát Szabó és Petrőczi, ezeket mutogatják „családi örökségként”, beleértve a falakon függő olajportrékat, az ezeken ábrázolt embereket azóta „őseik”-ként adoptálva.
De nincs olyan kicsi fillér, amiért nem szégyellnének meggörnyedni. Az egyetemi fogadásokon kibővített családjukkal együtt vetik rá magukat az ennivalóra. Kalandozó utakat folytatnak német, holland, angol, sőt skót testvéreinkhez: az utolsó piculát is kirázzák a zsebükből éppúgy, mint a külföldön élő kálvinista magyarokéból. Gömöri György, Kabdebó Tamás sokat tudna erről mesélni!
Gyerekeik rájuk ütöttek: Évike lányuk egyszerre 16 (!!!) bundát zsákmányolt a holland szeretetszolgálattól. Efféle gazdálkodás mellett nem csoda, hogy mindkét gyermekük, András és Évike is tekintélyes budapesti öröklakásokat mondhatnak magukénak! S mindez a gazdagodás Szabó professzorságának illetve helyettes és rendes dékánságának (olykor helyettes rektorságának) tizenkét éve alatt. 1998 tavaszán a lerobbant panelban laktak, még bútoruk se volt, Petrőczi pedig turkálókból öltözött. Most is ezt teszi egyébként, csak a fizetésről szokott le. Helyesebben versekkel „fizet” a rongyokért. Ez Szabónak és családjának „emberi” arca.
Sonntag, 3. Januar 2010
Wieviel Stimmen hat der Dekan? (Hány szavazata van Szabó András dékánnak a Kari Tanácson?)
A Kari Tanács (továbbiakban KT) minden tagja elvileg 1 szavazattal rendelkezik. A dékán is. Eddig legalábbis így volt. Ezért a korábbi dékánokat néha le is szavazták.
A Szabó András által vezetett KT egyhangú vagy közel egyhangú döntéseket hoz, ami korántsem az egyetértés jele, hanem inkább a demokrácia megszűnéséé, a diktatúra kiépüléséé.
A Károli SzMSz-e (http://www.kre.hu/portal/images/data/kreszmszegys.pdf) szerint a Jogi Kar Tanácsában a HÖK-öt annak elnöke és négy választott tagja, azaz összesen öten képviselik (§41), a Hittudományi Kar tanácsában (§43) és a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Kar tanácsában (§44) pedig 1-1 hallgató. A BTK Tanácsában az egyetemi SzMSz §42. szerint nincs meghatározva a hallgatói képviselet számszerű aránya, a hallgatókat csupán egy határozatlan többes szám jelzi – nem véletlenül. Ez a szám ugyanis 15 fő, tizenötszöröse mind a nagykőrösi TFK-nak, mind a HTK-nak, és háromszorosa az ÁJK-nak.
A törvény szerint a hallgatók aránya az oktatókénak maximum egyharmada lehet. A Szabó András féle KT nemcsak kimeríti ezt a maximumot, hanem gyakorlatilag messze meghaladja. Tévedés volna azt képzelni, hogy ez a hallgatók fontosságát jelzi. Nem: a BTK-s HÖK = szavazógépezet. A tizenöt hallgatói szavazat hozzáadódik a dékáni szavazathoz, így Szabó Andrásnak nekifutásból 16 szavazata van.
Ez azonban még távolról sem az összes. A két dékánhelyettesi szavazat, Kulcsár-Szabó Ágnesé és Bíró Máriáé, továbbá a rektorhelyettes Györgyiné Koncz Judité, aki a 3 éves zenepedagógiai végzettségével másképp nem is lehetne a BTK-n, ahol semmi keresnivalója, szintén a dékán szavazatát erősíti.
Ezzel eddig Szabó Andrásnak 19 szavazata van. De lássuk tovább.
A nem tanszékvezető, sőt alkalmas szak nélkül semmilyen tanszékhez sem tartozó, orosz szakos nyugdíjas, Kovács Árpád szintén bent van a KT-ban, 1 további szavazatot hozva a dékánnak, vagyis már 20 dékáni szavazatnál tartunk. (Hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, arra még visszatérünk.) Szabó András másik trollja, Hermann Zoltán egyedül 2 szavazattal rendelkezik, hiszen a BTK-n két tanszéket ül meg egyetlen – igaz, óriási – fenékkel (emlékeztetőül: a Klasszikus Magyart a nála szakmailag kvalifikáltabb Nyilasy Balázs habilitált docens elől foglalja el, a Modern Magyart pedig, azon kívül, hogy ehhez a területhez szakmailag semmi köze, egy professzor – Hima Gabriella -, egy habilitált docens – Bertha Zoltán – és egy szakmailag rangosabb docens – Szász László – elől). Velük együtt már 22 szavazata van a dékánnak a KT-ban.
Ehhez a 22-höz hozzáadódik az újonnan létesített Színháztudományi Tanszék szavazata, akik tesületileg lojálisak Szabó Andráshoz, miután nem Veszprémbe kell lejárniuk haknizni második fizetésükért; a Károli csak egy buszmegállónyira van fő munkahelyüktől, a Színháztudományi Egyetemtől. Velük együtt már 23 a dékáni szavazatok száma.
De még ez sem minden. Azokat a tanszékvezetőket, akiknek esetleg ellenszavazatuk lehetne a KT-ban, szép csöndesen lecserélik, és trollokat ültetnek helyükre: a már említett Hima Gabriellán kívül ilyen sorsra jutott Kopp Erika, Gergely András, Vass Csaba, Komlósi Piroska stb. Utódaik további 3 szavazattal gyarapítják Szabó András dékán szavazatainak számát (eddig 26).
A Kar oktatói állományába nem tartozó alkalmazotti képviselőre is a dékán tesz javaslatot (1), mint ahogy a szakalkalmazottra (1) is. Ez további két szavazatot jelent, azaz 28 biztos szavazata van a dékánnak, hiszen hogyan lehetne ilyen mechanizmus mellett a dékáni javaslatot leszavazni?
A szavazatjavítási trükkök mellett vannak hangulatjavító trükkök is. Ha egy tanszékvezetőt távollétében olyan munkatársa képvisel, aki kényelmetlen kérdéseket tesz fel, az a következőn már nincs ott. Így került a KT-ba pl. a magyar nyelvészet képviselőjeként Fóris Ágota, akinek nincs magyar szakja – N.Császi Ildikó helyett, akinek nemcsak magyar szakja van, hanem logikus, a kari vezetést zavarba ejtő kérdései is.
A szavazók gerincét azonban a 15 fős HÖK alkotja, amely mindig teljes létszámban ott van, szemben az oktatókkal, akiknek legtöbször a fele sem jelenik meg az üléseken, így a HÖK gyakorlatilag mindig többségben van. A HÖK-nek megvan ugyanis az a másik előnye, hogy sokan vannak, és a kutya se veszi észre, ha a regisztrált tagok helyett netán mások szavaznak. A lényeg a 15-ös szám, ami mindig megvan.
Éles helyzetben a koreográfia is a HÖK-re épül. Pl. Kopp Erika kiszavaztatása László Márton HÖK-elnök segítségével, aki szavazás előtt közvetlenül bejelenti Györgyiné rektorhelyettes asszony friss, előző napi habilitációját, amivel az kiüti a szakmailag összehasonlíthatatlanul jobb Kopp Erikát (tegyük hozzá, Györgyiné habilitációja önmagában botrány, hiszen összesen 13 publikációra történt, amelyek többségét ő maga helyezte el rektorhelyettesként – pozícióját használva – az általa szerkesztett károlis egyetemi lapban, a Studia Caroliensisben). Néhány hónappal később László Márton HÖK-elnök ezért a KT-alakításáért Szabó András dékántól a Kálvin téri templomban kitüntetést kap.
A HÖK nem a hallgatók érdekvédelmi szervezete tehát, hanem a kari vezetés zsoldos hadserege. Világosan bizonyítják ezt a HÖK-ösöknek ilyen-olyan formában juttatott összegek, többek között az ösztöndíjak elosztása a Karon: HÖK-ösök 2-es-3-as átlagra is kapnak, míg kitűnő és jeles nem HÖK-tagok nem. A HÖK szakmai kérdésben nem illetékes, mégis ő dönti el, kit nevezzenek ki tanszékvezetőnek, kit alkalmazzon az egyetem, ki kerüljön be a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsba. A jelölteket / pályázókat sokszor nem is ismerik. Mégis pontosan tudják, mikor kell az igent és a nemet aláhúzni. Csak két példa. A teljesen ismeretlen debreceni Simon Attila és az ELTÉ-s Eisemann György megválasztása. Mindketten részt vettek abban a bizottságban (utóbbi elnökként), amely Mészáros Márton meg nem írt disszertációjára 100%-ot adott. Honnan tudták, hogy igennel kell szavazni rájuk? A KT jegyzőkönyvei szerint nem a KT-ülésen szerezték be az információt: a pályázati anyagok ugyanis el sem jutnak a KT elé, azokat az ún. Kari Tudományos Tanács már előre értékeli és véleményezi.
Itt térünk vissza Kovács Árpád KT-tagságára. Hogy kerül egy nyugdíjas, orosz szakos, semmilyen tanszékhez nem tartozó oktató a KT-ba? Úgy, hogy ő a Szabó András és Kulcsár-Szabó Ágnes által kreált Kari Tudományos Tanács elnöke, titkára pedig – mily meglepő! – az ezt a testületet kiagyaló Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes. Tudományos Tanács az SzMSz szerint csak egyetemi szinten állítható fel (http://www.kre.hu/portal/images/data/kreszmszegys.pdf, §26.), és nem kari szinten, de még ott sincs olyan jogköre, amilyent a kari vezetés vindikál neki. Ez a szerv ugyanis előzsűrizés címén már eleve eldönti az állás- ill. különböző funkciók betöltésére kiírt pályázatok sorsát. Vagyis a döntéshozatal személyi kérdésekben már a színfalak mögött megtörténik. A HÖK-nek a kari vezetés még a KT előtt megsúgja, hogyan szavazzon. Ez a jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem történhet másként.
Hány szavazata van tehát Szabó András dékánnak?
Legszerényebb számításunk szerint eddig 28, de akkor még nem említettük a Szabó dékánhoz kutyamód hűséges Fabiny Tibort, aki szintén 2 tanszék (Angol és Hermeneutika) nevében, tehát 2x szavaz, vagy Bíró Mária dékánhelyettes tántoríthatatlan hívét, a már 72 éves, és éppen ezért még tanszékvezető Pálóczi Horváth Andrást. Ezzel már 30 felett jár Szabó András szavazatainak száma.
Egy-egy KT-on 25-30 fő van ténylegesen jelen (a többi hiányzó). A KT fenti összetétele alapján a dékáni többséget a HÖK egyedül is képes biztosítani. Azaz Szabó András és bandájának többségi szavazata eleve be van építve a KT jelenlegi struktúrájába.
Ami a Kari Tanácson zajlik, az semmi esetre sem tanácskozás, és végképp nem törvényes szavazás.
KT = KK: KutyaKomédia.
A Szabó András által vezetett KT egyhangú vagy közel egyhangú döntéseket hoz, ami korántsem az egyetértés jele, hanem inkább a demokrácia megszűnéséé, a diktatúra kiépüléséé.
A Károli SzMSz-e (http://www.kre.hu/portal/images/data/kreszmszegys.pdf) szerint a Jogi Kar Tanácsában a HÖK-öt annak elnöke és négy választott tagja, azaz összesen öten képviselik (§41), a Hittudományi Kar tanácsában (§43) és a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Kar tanácsában (§44) pedig 1-1 hallgató. A BTK Tanácsában az egyetemi SzMSz §42. szerint nincs meghatározva a hallgatói képviselet számszerű aránya, a hallgatókat csupán egy határozatlan többes szám jelzi – nem véletlenül. Ez a szám ugyanis 15 fő, tizenötszöröse mind a nagykőrösi TFK-nak, mind a HTK-nak, és háromszorosa az ÁJK-nak.
A törvény szerint a hallgatók aránya az oktatókénak maximum egyharmada lehet. A Szabó András féle KT nemcsak kimeríti ezt a maximumot, hanem gyakorlatilag messze meghaladja. Tévedés volna azt képzelni, hogy ez a hallgatók fontosságát jelzi. Nem: a BTK-s HÖK = szavazógépezet. A tizenöt hallgatói szavazat hozzáadódik a dékáni szavazathoz, így Szabó Andrásnak nekifutásból 16 szavazata van.
Ez azonban még távolról sem az összes. A két dékánhelyettesi szavazat, Kulcsár-Szabó Ágnesé és Bíró Máriáé, továbbá a rektorhelyettes Györgyiné Koncz Judité, aki a 3 éves zenepedagógiai végzettségével másképp nem is lehetne a BTK-n, ahol semmi keresnivalója, szintén a dékán szavazatát erősíti.
Ezzel eddig Szabó Andrásnak 19 szavazata van. De lássuk tovább.
A nem tanszékvezető, sőt alkalmas szak nélkül semmilyen tanszékhez sem tartozó, orosz szakos nyugdíjas, Kovács Árpád szintén bent van a KT-ban, 1 további szavazatot hozva a dékánnak, vagyis már 20 dékáni szavazatnál tartunk. (Hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, arra még visszatérünk.) Szabó András másik trollja, Hermann Zoltán egyedül 2 szavazattal rendelkezik, hiszen a BTK-n két tanszéket ül meg egyetlen – igaz, óriási – fenékkel (emlékeztetőül: a Klasszikus Magyart a nála szakmailag kvalifikáltabb Nyilasy Balázs habilitált docens elől foglalja el, a Modern Magyart pedig, azon kívül, hogy ehhez a területhez szakmailag semmi köze, egy professzor – Hima Gabriella -, egy habilitált docens – Bertha Zoltán – és egy szakmailag rangosabb docens – Szász László – elől). Velük együtt már 22 szavazata van a dékánnak a KT-ban.
Ehhez a 22-höz hozzáadódik az újonnan létesített Színháztudományi Tanszék szavazata, akik tesületileg lojálisak Szabó Andráshoz, miután nem Veszprémbe kell lejárniuk haknizni második fizetésükért; a Károli csak egy buszmegállónyira van fő munkahelyüktől, a Színháztudományi Egyetemtől. Velük együtt már 23 a dékáni szavazatok száma.
De még ez sem minden. Azokat a tanszékvezetőket, akiknek esetleg ellenszavazatuk lehetne a KT-ban, szép csöndesen lecserélik, és trollokat ültetnek helyükre: a már említett Hima Gabriellán kívül ilyen sorsra jutott Kopp Erika, Gergely András, Vass Csaba, Komlósi Piroska stb. Utódaik további 3 szavazattal gyarapítják Szabó András dékán szavazatainak számát (eddig 26).
A Kar oktatói állományába nem tartozó alkalmazotti képviselőre is a dékán tesz javaslatot (1), mint ahogy a szakalkalmazottra (1) is. Ez további két szavazatot jelent, azaz 28 biztos szavazata van a dékánnak, hiszen hogyan lehetne ilyen mechanizmus mellett a dékáni javaslatot leszavazni?
A szavazatjavítási trükkök mellett vannak hangulatjavító trükkök is. Ha egy tanszékvezetőt távollétében olyan munkatársa képvisel, aki kényelmetlen kérdéseket tesz fel, az a következőn már nincs ott. Így került a KT-ba pl. a magyar nyelvészet képviselőjeként Fóris Ágota, akinek nincs magyar szakja – N.Császi Ildikó helyett, akinek nemcsak magyar szakja van, hanem logikus, a kari vezetést zavarba ejtő kérdései is.
A szavazók gerincét azonban a 15 fős HÖK alkotja, amely mindig teljes létszámban ott van, szemben az oktatókkal, akiknek legtöbször a fele sem jelenik meg az üléseken, így a HÖK gyakorlatilag mindig többségben van. A HÖK-nek megvan ugyanis az a másik előnye, hogy sokan vannak, és a kutya se veszi észre, ha a regisztrált tagok helyett netán mások szavaznak. A lényeg a 15-ös szám, ami mindig megvan.
Éles helyzetben a koreográfia is a HÖK-re épül. Pl. Kopp Erika kiszavaztatása László Márton HÖK-elnök segítségével, aki szavazás előtt közvetlenül bejelenti Györgyiné rektorhelyettes asszony friss, előző napi habilitációját, amivel az kiüti a szakmailag összehasonlíthatatlanul jobb Kopp Erikát (tegyük hozzá, Györgyiné habilitációja önmagában botrány, hiszen összesen 13 publikációra történt, amelyek többségét ő maga helyezte el rektorhelyettesként – pozícióját használva – az általa szerkesztett károlis egyetemi lapban, a Studia Caroliensisben). Néhány hónappal később László Márton HÖK-elnök ezért a KT-alakításáért Szabó András dékántól a Kálvin téri templomban kitüntetést kap.
A HÖK nem a hallgatók érdekvédelmi szervezete tehát, hanem a kari vezetés zsoldos hadserege. Világosan bizonyítják ezt a HÖK-ösöknek ilyen-olyan formában juttatott összegek, többek között az ösztöndíjak elosztása a Karon: HÖK-ösök 2-es-3-as átlagra is kapnak, míg kitűnő és jeles nem HÖK-tagok nem. A HÖK szakmai kérdésben nem illetékes, mégis ő dönti el, kit nevezzenek ki tanszékvezetőnek, kit alkalmazzon az egyetem, ki kerüljön be a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsba. A jelölteket / pályázókat sokszor nem is ismerik. Mégis pontosan tudják, mikor kell az igent és a nemet aláhúzni. Csak két példa. A teljesen ismeretlen debreceni Simon Attila és az ELTÉ-s Eisemann György megválasztása. Mindketten részt vettek abban a bizottságban (utóbbi elnökként), amely Mészáros Márton meg nem írt disszertációjára 100%-ot adott. Honnan tudták, hogy igennel kell szavazni rájuk? A KT jegyzőkönyvei szerint nem a KT-ülésen szerezték be az információt: a pályázati anyagok ugyanis el sem jutnak a KT elé, azokat az ún. Kari Tudományos Tanács már előre értékeli és véleményezi.
Itt térünk vissza Kovács Árpád KT-tagságára. Hogy kerül egy nyugdíjas, orosz szakos, semmilyen tanszékhez nem tartozó oktató a KT-ba? Úgy, hogy ő a Szabó András és Kulcsár-Szabó Ágnes által kreált Kari Tudományos Tanács elnöke, titkára pedig – mily meglepő! – az ezt a testületet kiagyaló Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes. Tudományos Tanács az SzMSz szerint csak egyetemi szinten állítható fel (http://www.kre.hu/portal/images/data/kreszmszegys.pdf, §26.), és nem kari szinten, de még ott sincs olyan jogköre, amilyent a kari vezetés vindikál neki. Ez a szerv ugyanis előzsűrizés címén már eleve eldönti az állás- ill. különböző funkciók betöltésére kiírt pályázatok sorsát. Vagyis a döntéshozatal személyi kérdésekben már a színfalak mögött megtörténik. A HÖK-nek a kari vezetés még a KT előtt megsúgja, hogyan szavazzon. Ez a jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem történhet másként.
Hány szavazata van tehát Szabó András dékánnak?
Legszerényebb számításunk szerint eddig 28, de akkor még nem említettük a Szabó dékánhoz kutyamód hűséges Fabiny Tibort, aki szintén 2 tanszék (Angol és Hermeneutika) nevében, tehát 2x szavaz, vagy Bíró Mária dékánhelyettes tántoríthatatlan hívét, a már 72 éves, és éppen ezért még tanszékvezető Pálóczi Horváth Andrást. Ezzel már 30 felett jár Szabó András szavazatainak száma.
Egy-egy KT-on 25-30 fő van ténylegesen jelen (a többi hiányzó). A KT fenti összetétele alapján a dékáni többséget a HÖK egyedül is képes biztosítani. Azaz Szabó András és bandájának többségi szavazata eleve be van építve a KT jelenlegi struktúrájába.
Ami a Kari Tanácson zajlik, az semmi esetre sem tanácskozás, és végképp nem törvényes szavazás.
KT = KK: KutyaKomédia.
Freitag, 1. Januar 2010
Einen guten Rutsch! (Boldog új évet!)
Ezúton kíván boldog új évet olvasóinak a jnnsclvn blog szerkesztősége.
Örömmel tájékoztatjuk barátainkat és vitapartnereinket, hogy blogunk olvasóinak száma épp Újév napján érte el a 10.000 főt. (Már meg is haladta.) Minden nap ott vagyunk blogunkkal a toplistán, és posztjaink is ott vannak a nap legolvasottabb írásai között.
Az új évben is folytatni kívánjuk tevékenységünket, mindaddig, míg a protestáns szellem és erkölcs meggyalázóit végre eltávolítják a református egyetemről, és elérjük célunkat, a református egyetem működésének az alapító okirat szellemében való helyreállítását, és ezáltal a református egyetem jóhírének visszaszerzését.
BUÉK minden olvasónknak!
Örömmel tájékoztatjuk barátainkat és vitapartnereinket, hogy blogunk olvasóinak száma épp Újév napján érte el a 10.000 főt. (Már meg is haladta.) Minden nap ott vagyunk blogunkkal a toplistán, és posztjaink is ott vannak a nap legolvasottabb írásai között.
Az új évben is folytatni kívánjuk tevékenységünket, mindaddig, míg a protestáns szellem és erkölcs meggyalázóit végre eltávolítják a református egyetemről, és elérjük célunkat, a református egyetem működésének az alapító okirat szellemében való helyreállítását, és ezáltal a református egyetem jóhírének visszaszerzését.
BUÉK minden olvasónknak!
Mittwoch, 30. Dezember 2009
Wie heisst Du, Ágnes? (A MENY identitászavara)
A “Kutató” nicknevű kommentelő karácsonyi posztunkra beküldött hozzászólását Pszichiáter kollégánk továbbgondolta. Elemzéséhez felhasználta Kutató kommentjét, amelyhez a szerzőtől rajtunk keresztül kért és kapott engedélyt. Így az alábbi poszt voltaképpen kettejük közös szerzeménye – a szerk.
A Károli honlapján (www.kre.hu) lapozgatva az Összehasonlító és Irodalom…Tanszék vezetőjének nevén akadt meg a szemem: Kulcsár-Szabó Ágnesnek hívják(http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category§ionid=161&id=293&Itemid=797)! Ugyanez a név szerepel a Dékáni Hivatal munkatársai között mint tudományos és fejlesztési dékánhelyettes. Ugyanezen intézmény (Károli BTK) Doktori Iskolájának honlapján viszont a törzstagok között a Hansági Ágnes nevet olvashatjuk, mint ahogy a MAB honlapján is (http://www.doktori.hu/index.php?menuid=189&tip=TT&diID=70), és ez a név díszeleg az Iskolakultúrában meg más hasonló nívós tudományos orgánumokban megjelent írások szerzőjeként. A két név két személyt sejtet, a kép (a hölgy megjelenésének esztétikai minőségét ne firtassuk!) viszont egyet: ugyanaz a fej tartozik ugyanazon egyetem két különböző szervezeti egységének honlapján két különböző névhez: a dékánhelyettesi-tanszékvezetői fej mellé Kulcsár-Szabó Ágnes (http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category§ionid=161&id=281&Itemid=858), a DI törzstag-fej mellé pedig Hansági Ágnes van írva (http://www.kre.hu/irtudphd/tagok.html), mind a Károli, mind a MAB honlapján (utóbbin csak név van, kép nincs).
A tulajdonnév szemantikailag furcsa jószág; a nyelvfilozófus Saul Kripke “szemantikai rigiditásról” beszél. Ami azt jelenti, hogy míg a köznévnek gazdag denotatív és konnotatív jelentése van, a tulajdonnév csak referál: kijelöli azt az egyedet, akire vonatkozik. Ebben az esetben két név referál – a kép alapján egynek tekinthető személyre.
Mit árul el a tulajdonnév? A családnév a családhoz mint csoporthoz való tartozást; a keresztnév a nemhez tartozást.
Ez az Ágnes (mert csak ennyi biztos) a Hansági család tagjaként publikálja cikkeit az Iskolakultúrában és más tudományos orgánumokban, ezen a néven szerepel “nem felel meg” minősítéssel a MAB honlapján, viszont az Összehasonlító stb. Tanszéket Kulcsár-Szabó néven vezeti. Mint ahogy dékánhelyettesként Kulcsár-Szabó néven vezeti a bölcsészkart is, talán azért ezen, hogy nevében is harmonizáljon a dékánnal (sima Szabó), akivel amúgy is egy húron pendül (értsd: cinkosok olyan bűncselekményekben, mint a csalás és közokirathamisítás).
Tény és való, hogy (fényképe alapján) sikerült neki szinte hihetetlen szerencsével (hogy tényleg szerencse volt és tényleg hihetetlen, arra épp fényképe a bizonyíték) bekerülni a jogosan nagyhírű akadémikus családjába, de eddig a tudományos életben megszokott módon saját (lánykori) néven publikálta azokat az írásait, amelyeket bizonyos doktori iskolákban vicclap helyett olvastatnak a hallgatókkal; a feladat: ki tud több hibát találni bennük. Mit mondjak: nem nehéz munka.
A kesze-kusza névhasználat két alapkérdést vet fel:
1. Mit akar közölni velünk Ágnes, amikor tanszékvezetőként és dékánhelyettesként férje – jogosan kitűnő hírű – apjának nevét íratja a honlapra? Ezt: igen, én ANNAK A HÍRES AKADÉMIKUSNAK A ROKONAvagyok, úgy vigyázzatok! Én az apósomtól mindent tudok arról, mit beszélnek az ELTÉ-n, mit akar a MAB. Akinek ez nem tetszik, azt kirúgatom. Én NYUSZI LEGÁLIS ROKONA vagyok, azért is hívnak NYUSZINÉNAK, PARDON, Nyuszi Ágnesnek, mert én egy modern nő(stény) vagyok.
2. És mit akar közölni velünk a Kulcsár-Szabó-család, amikor letiltatja saját nevét a „nem felel meg” minősítésű meny neve mellől a MAB és a Károli DI honlapjáról? Nyilván ezt: ez a nő tiszta blama, nincs elég bajunk nélküle is, és most ez itt tovább rontja a hitelünket. Tegyünk úgy, mintha nem tartozna közénk. Járassa le csak a saját apja nevét, ne pedig a mi fényes és híres nemzetségünket.
És most térjünk vissza a tulajdonnév kripkei definíciójára: “szemantiai rigiditás”. És a fényképre, amely alapján sejthető a diagnózis: “szexuális frigiditás”. És ebből már levezethetjük a MENY identitászavarának kórelőzményét: egyszerűen rossz helyre plántálták – két számmal nagyobb munkahelyre és három számmal nagyobb családba. A kis identitászavaros menyen úgy lehetne segíteni, hogy megkeressük számára a saját helyét a világban. Megvan! Ez a hely valamelyik TESCO áruház pénztára, ahol ez a szemantikailag rigid, szexuálisan frigid, identitászavaros személyiség rátalál önmagára, és két, más-más címkékkel ellátott, de egymáshoz a megtévesztésig hasonlító feje, a dékánhelyettesi-tanszékvezetői és DI törzstagsági összeolvad egyetlen harmonikus TESCO-pénztáros-fejben.
Amelyhez tökéletesen illeszkedik a torkából előpattogó-kattogó (író-/pénztár-)gép-hang.
(Hogy a férj családja hogyan segíthetne neki megtalálni a saját helyét a magánéletben, arra nem adunk tippeket.)
A Károli honlapján (www.kre.hu) lapozgatva az Összehasonlító és Irodalom…Tanszék vezetőjének nevén akadt meg a szemem: Kulcsár-Szabó Ágnesnek hívják(http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category§ionid=161&id=293&Itemid=797)! Ugyanez a név szerepel a Dékáni Hivatal munkatársai között mint tudományos és fejlesztési dékánhelyettes. Ugyanezen intézmény (Károli BTK) Doktori Iskolájának honlapján viszont a törzstagok között a Hansági Ágnes nevet olvashatjuk, mint ahogy a MAB honlapján is (http://www.doktori.hu/index.php?menuid=189&tip=TT&diID=70), és ez a név díszeleg az Iskolakultúrában meg más hasonló nívós tudományos orgánumokban megjelent írások szerzőjeként. A két név két személyt sejtet, a kép (a hölgy megjelenésének esztétikai minőségét ne firtassuk!) viszont egyet: ugyanaz a fej tartozik ugyanazon egyetem két különböző szervezeti egységének honlapján két különböző névhez: a dékánhelyettesi-tanszékvezetői fej mellé Kulcsár-Szabó Ágnes (http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category§ionid=161&id=281&Itemid=858), a DI törzstag-fej mellé pedig Hansági Ágnes van írva (http://www.kre.hu/irtudphd/tagok.html), mind a Károli, mind a MAB honlapján (utóbbin csak név van, kép nincs).
A tulajdonnév szemantikailag furcsa jószág; a nyelvfilozófus Saul Kripke “szemantikai rigiditásról” beszél. Ami azt jelenti, hogy míg a köznévnek gazdag denotatív és konnotatív jelentése van, a tulajdonnév csak referál: kijelöli azt az egyedet, akire vonatkozik. Ebben az esetben két név referál – a kép alapján egynek tekinthető személyre.
Mit árul el a tulajdonnév? A családnév a családhoz mint csoporthoz való tartozást; a keresztnév a nemhez tartozást.
Ez az Ágnes (mert csak ennyi biztos) a Hansági család tagjaként publikálja cikkeit az Iskolakultúrában és más tudományos orgánumokban, ezen a néven szerepel “nem felel meg” minősítéssel a MAB honlapján, viszont az Összehasonlító stb. Tanszéket Kulcsár-Szabó néven vezeti. Mint ahogy dékánhelyettesként Kulcsár-Szabó néven vezeti a bölcsészkart is, talán azért ezen, hogy nevében is harmonizáljon a dékánnal (sima Szabó), akivel amúgy is egy húron pendül (értsd: cinkosok olyan bűncselekményekben, mint a csalás és közokirathamisítás).
Tény és való, hogy (fényképe alapján) sikerült neki szinte hihetetlen szerencsével (hogy tényleg szerencse volt és tényleg hihetetlen, arra épp fényképe a bizonyíték) bekerülni a jogosan nagyhírű akadémikus családjába, de eddig a tudományos életben megszokott módon saját (lánykori) néven publikálta azokat az írásait, amelyeket bizonyos doktori iskolákban vicclap helyett olvastatnak a hallgatókkal; a feladat: ki tud több hibát találni bennük. Mit mondjak: nem nehéz munka.
A kesze-kusza névhasználat két alapkérdést vet fel:
1. Mit akar közölni velünk Ágnes, amikor tanszékvezetőként és dékánhelyettesként férje – jogosan kitűnő hírű – apjának nevét íratja a honlapra? Ezt: igen, én ANNAK A HÍRES AKADÉMIKUSNAK A ROKONAvagyok, úgy vigyázzatok! Én az apósomtól mindent tudok arról, mit beszélnek az ELTÉ-n, mit akar a MAB. Akinek ez nem tetszik, azt kirúgatom. Én NYUSZI LEGÁLIS ROKONA vagyok, azért is hívnak NYUSZINÉNAK, PARDON, Nyuszi Ágnesnek, mert én egy modern nő(stény) vagyok.
2. És mit akar közölni velünk a Kulcsár-Szabó-család, amikor letiltatja saját nevét a „nem felel meg” minősítésű meny neve mellől a MAB és a Károli DI honlapjáról? Nyilván ezt: ez a nő tiszta blama, nincs elég bajunk nélküle is, és most ez itt tovább rontja a hitelünket. Tegyünk úgy, mintha nem tartozna közénk. Járassa le csak a saját apja nevét, ne pedig a mi fényes és híres nemzetségünket.
És most térjünk vissza a tulajdonnév kripkei definíciójára: “szemantiai rigiditás”. És a fényképre, amely alapján sejthető a diagnózis: “szexuális frigiditás”. És ebből már levezethetjük a MENY identitászavarának kórelőzményét: egyszerűen rossz helyre plántálták – két számmal nagyobb munkahelyre és három számmal nagyobb családba. A kis identitászavaros menyen úgy lehetne segíteni, hogy megkeressük számára a saját helyét a világban. Megvan! Ez a hely valamelyik TESCO áruház pénztára, ahol ez a szemantikailag rigid, szexuálisan frigid, identitászavaros személyiség rátalál önmagára, és két, más-más címkékkel ellátott, de egymáshoz a megtévesztésig hasonlító feje, a dékánhelyettesi-tanszékvezetői és DI törzstagsági összeolvad egyetlen harmonikus TESCO-pénztáros-fejben.
Amelyhez tökéletesen illeszkedik a torkából előpattogó-kattogó (író-/pénztár-)gép-hang.
(Hogy a férj családja hogyan segíthetne neki megtalálni a saját helyét a magánéletben, arra nem adunk tippeket.)
Abonnieren
Posts (Atom)
