Student’s complaint 1. (Hallgatói panasz 1.)
Írta: jhnnsclvn on február 8, 2010
A becsapott hallgatók panaszaiból kiderül, hogy a Kulcsár-Szabó (Hansági)-féle ún. irodalomelméleti és a Hermann-féle ún irodalomtörténeti bizottságok nemcsak inkompetensek voltak, hanem a bizottságosdi egyetlen elvi alapja az volt, hogy az előre kiválasztott 3 győzteshez, Borbélyhoz, Vadashoz és egy ismeretlen veszprémi színházashoz egyenlő számú „vesztest” rendeljenek hozzá. Vagyis a 30 jelentkezőt egyszerűen matematikailag elosztották az önkényesen felállított bizottságok között.
Az első beszámoló tárgya a Hermann-féle Irodalomtörténeti Bizottság működése. Tagjai: Hermann Zoltán , szakterülete: magyar felvilágosodás kora, Petrőczi Éva, területe: angol puritanizmus, csak angol szakos, Jankovich József, meghívott vendég (vagy inkább „csendes társ”), szakterülete: régi magyar irodalom.
„A következő „furcsaságokat” tapasztaltam a Doktori Iskola felvételi eljárása során (és az azt követő hetekben):
A felvételi jelentkezőket három különböző bizottságba osztották be: irodalomelmélet, irodalomtörténet, színháztudomány. minden bizottságban volt egy külső tag, aki nem az egyetem doktori iskolájának oktatója. senki nem tudta, hogy milyen szempontok alapján osztották az adott bizottságba, sőt, az sem volt mindig egyértelmű, hogy a jelentkező éppen melyik bizottság előtt felvételizett. egyszerűen nem kaptunk semmilyen információt erre vonatkozóan, legtöbbször csak az egymás által átadott tapasztalatokból következtettük ki, hogy melyikünket melyik bizottság felvételizteti egyáltalán. A külsős oktatók kilétét szintén nem tudtuk – én legalábbis a mai napig nem tudom, hogy ki volt az az ember, aki külsősként részt vett a szóbeli felvételin (és meg sem szólalt az eljárás során…). Továbbá a szóbeli elbeszélgetés során nem igazán értettem, hogy Petrőczi Éva (aki tudomásom szerint nem foglalkozik Márai-kutatással, és egyáltalán XX. századi magyar irodalommal) miért érezte fontosnak megkérdezni a választott kutatási téma (Márai történelmi regényeinek vizsgálata) kapcsán, hogy vajon eszembe jutott-e Virginia Woolf tudatfolyam-regényeit összevetni a Márai-regényekben fellelhető kétféle idősík vizsgálatával. Összességében az volt a tapasztalatom a felvételi elbeszélgetésről, hogy egész egyszerűen komolytalan. Összefoglalni két mondatban egy három éves (nem kiforrott, hanem tényleg csak tervszerű kutatási témát) nyilvánvalóan nem jár olyan konkrét információkkal a vizsgabizottság számára, amitől valóban döntésképesek lennének a megítélendő finanszírozási formát illetően. Ehhez talán jó lett volna, ha rákérdeznek egy-két konkrétabb elképzelésre, ötletre, bármire – még ha azzal akár a témával szembeni hiányosságokra is mutatnak rá. Ehhez képest a felvételi bizottság voltaképpen a legnagyobb érdektelenségről tett tanúbizonyságot, próbálva ezt elkendőzni pl. az említett Virginia Woolf-felvetéssel, továbbá olyan, teljességgel oda nem illő (már-már megalázóan komolytalan) kérdésekkel, mint hogy láttam-e az Eszter hagyatéka c. Márai-regényből készült filmet. Mindez nem csekély inkompetenciát sejtetett, még akkor is, ha figyelembe veszem, hogy a hivatalosan felkért témavezetőm – aki szintén jelen volt a felvételin – foglalkozik Márai-regényekkel is (igaz, hogy az egyetemi kurzusokon egészen más korszakok irodalmát oktatja). Talán ő tudta volna komolyabb felvetések irányába terelni a szóbeli felvételi kérdéseit, ám ezt ő sem tette meg – és azt csak találgathatom, hogy viselkedésének mi lehetett az oka.
A felvételi lezajlása után az eredményekről való értesítés szintén hagy kívánnivalókat maga után. A hivatalos felvételi értesítő (kelt 2009. jún. 25-én) csak szept. 19-én jutott a birtokomba, mert az állandó lakcímemre küldték ki, ahonnan (mivel nem lakom ott és egyéb más körülmények miatt, amiket nekem nem kötelességem a DI titkárságával megosztani) korábban nem juthattam hozzá. Ehhez képest a beiratkozási tájékoztatót és vele együtt a csekket az első félév tandíjáról nem okozott problémát a titkárságnak a megadott levelezési címemre küldeni (ahol valójában tartózkodom, nyilván ezért kellett külön feltüntetni a jelentkezési lapon)… Egyáltalán a felvételi eredményét is nekem magamnak kellett kinyomoznom, amikor is éppen külföldi tartózkodásom során kaptam egy e-mailt a DI titkárságáról, hogy a mellékelt témavezetői nyilatkozatot kitöltve postázzam postafordultával, de max. 10 napon belül. Ezek után írtam egy mailt a témavezetőmnek, amelyben kértem a magyarázatot a témavezetői nyilatkozat szükségességének a miértjéről, továbbá megemlítettem, hogy mivel még a felvételi eredményt sem tudom, így nem tölthetem ki, ameddig az eredményről nem értesít valaki… Csak ezután tudtam meg a válaszlevélből, hogy a két ösztöndíjas helyet más kapta – később máshonnan kiderült számomra, hogy hárman kaptak ösztöndíjat (ergo, én költségtérítésre iratkozhatok be), de konkrétan senki nem írta le azt a mondatot, hogy költségtérítéses képzésre nyertem felvételt – ezt először leírva aznap (szept. 19-én) láttam, amikor végre hozzájutottam a felvételi értesítőhöz – amiről még a témavezetőm sem tett említést, hogy ti. azt a DI titkársága már kiküldte, tehát ha addig nem jutott a kezembe, járjak utána, hogy hol lehet. Egyébiránt az értesítőben a pontszámok is csak úgy szerepelnek, hogy a költségtérítéses képzés ponthatára 60 pont, én 68 pontot szereztem a felvételi során, tehát ezt a határt elértem. Szerettem volna részletesen látni, hogy mire hány pontot lehetett szerezni, és ezek közül én mire mennyit kaptam. Az ösztöndíjas helyek megítélésének logikája számomra egyébként a mai napig rejtély, elvégre is elég érdekesnek tűnik, hogy már májusban lehetett tudni, hogy a három, de max. 4 ösztöndíjas helyből egyet mindenképpen egy színháztudománnyal foglalkozó jelentkezőnek fognak kiosztani – mert hát ugye ha már frissen indul a színháztudományi mesterszak, akkor egyértelmű, hogy egy irodalomtudományi doktori iskolában mindenképp szükséges, hogy a színháztudomány számára is jusson egy ösztöndíj. Kíváncsi lennék, vajon hány színháztudománnyal foglalkozó jelentkező volt. Számottevő arányban pályáztak, netán csak egyedül egy felvételiző? Nem tudni. A lényeg, hogy a témavezetőm már nagyjából április-május táján értésemre adta, hogy a leendő ösztöndíjas helyek közül talán a harmadikat-negyediket lehet még megszerezni. Vagyis ezek szerint egy hely már előre ki volt osztva egy színháztudományos hallgatónak, egy másik pedig valaki másnak. Rendkívül sok értelme volt tehát hivatalos eljárás keretein belül felvételizni. Mert ezek után igen valószínűnek tűnik, hogy a szóbeli felvételin megjelent hallgatók közül ketten már talán a biztos nyerés tudatában, tehát pusztán csak a törvényesség látszatának megőrzése céljából jelentek meg, a többi kb. 28 hallgató pedig, versenyezhetett egyetlen ösztöndíjas helyért – már ha egyáltalán versenyezhettünk. Mert az ugye szintén valószínűsíthető, hogy annak az egy fennmaradó helynek a nyertese is addigra már eldöntött kérdés volt. Tehát ezek szerint odamentünk, és játszottunk a felvételit. Nekik, a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola oktatóinak. Köszönjük a lehetőséget! Szintén kíváncsi lennék pl. arra is, hogyan alakult volna a felvételi, ha esetleg jelen van a DI akkor még hivatalban levő vezetője, akit a hírek szerint – ki gondolta volna – éppen egy nappal a felvételi lezajlása után le is váltottak…
Miután elkezdtem nyomozni a saját felvételi eredményem után, és a témavezetőm végül is értésemre adta, hogy ösztöndíjas helyre nem nyertem felvételt, annyi engedményt kaptunk, hogy a tandíj mindössze 10%-ának befizetésével évet halaszthassanak azok a hallgatók, akik jelezték, hogy nem tudják a költségtérítéses képzést vállalni, a fennmaradó 90%-ot pedig majd a tényleges beiratkozáskor elég lesz kifizetni. Személyes problémám ezzel kapcsolatban annyi, hogy én már az eredmény kiderülésekor megmondtam a témavezetőmnek, hogy semmi esetre sem tudok, és nem is áll szándékomban az idei tanévben beiratkozni, mert jövőre is szeretném újra megpróbálni a felvételit. Ha pedig évet halasztok, azzal nyilván kötelezem magam arra, hogy mindenképp a Károlin és mindenképp költségtérítéses képzésben kezdjem meg doktori iskolai tanulmányaimat. Erre azt a választ kaptam, hogy nem érdemes a következő felvételire taktikázni, mert egyáltalán nem biztos, hogy jövőre is lesz ösztöndíjas hely. Majd később küldött egy e-mailt azon hallgatóknak, akik már jelezték a költségtérítéssel kapcsolatos problémáikat, amelyben az állt, hogy megpróbálják elintézni, hogy beiratkozás nélkül (=az első tandíj befizetése nélkül) lehessen évet halasztani, mert csak így lehet elkerülni egy újabb felvételit. Azt gondolom, a korábbi leveleimből egyértelműen ki kellett derülnie számára, hogy ez nekem nem áll szándékomban, ellenkezőleg, újra szeretnék felvételizni, hogy egy év múlva is lehessen esélyem ösztöndíjas helyre. Elvégre is, akinek egyszer nem sikerült, azt már biztos, hogy sosem veszik fel ösztöndíjjal, vagy hogy működik ez? Vagy talán annyira égetően szüksége van a DI-nak minél több költségtérítéses doktorandusz tandíjára, hogy inkább egyenesen eltanácsolják egy újabb próbálkozástól (aminek okán inkább csak elmegy a kedvünk a Károli DI-jától, és legközelebb már szívesebben próbálkozunk – neadj’Isten fizetünk – máshol)…?”
A felvételiző ezek után nem iratkozott be a Károlira.
Montag, 8. Februar 2010
Freitag, 5. Februar 2010
Verarschte Studenten (Átvert hallgatók)
Az egyetemi „üzem” legfontosabb szereplői a hallgatók. Elvégre az egyetem értük van, és nem fordítva. Az OTDK-n sérelmet szenvedett hallgatók ügyét ezért kiemelt fontosságúnak érezzük. Akárcsak azokét a becsapott hallgatókét, akik 2009-ben a Károli Doktori Iskolájába irodalomtudományi ösztöndíjra pályáztak. Ez a poszt a Ravasz László Baráti Kör kollektív válasza Anderle professzor naiv levelére, aki, úgy látszik, őszintén hiszi, hogy a 2009. évi szegedi OTDK becsületes verseny volt. Az alábbi írás talán meggyőzi őt arról, hogy ahol Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán fellépnek, becsület nincs, csak manipuláció van – előre kiszemelt győztesekkel, s melléjük toborzott gyanútlan vesztesekkel. A legnagyobb bűn, amit Kulcsár-Szabó Ágnes (és cinkosai) elkövetnek, a hallgatók manipulálása és korrumpálása. OTDK-n olyanok győznek és a Károlin is csak olyanok kaphatnak doktori ösztöndíjat, akik hozzájuk hasonulnak, Duplaszabó-erkölcsűvé válnak, elmészárosodnak (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/).
A 2009. június 18-i Károlis BTK-s doktori felvételin ugyanaz zajlott, mint 2 hónappal korábban az OTDK-n. Ugyanazokkal a szervezőkkel, Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnessel és Hermann Zoltánnal, akiknek a Károlin semmilyen jogcímük nem volt még a felvételi lebonyolítására sem, nemhogy az ösztöndíjas helyek elosztására. 2009. június 18-án, a felvételi napján, Hima Gabriella volt a Doktori Iskola hivatalban lévő vezetője, és még jó sokáig, hónapokig az volt hivatalosan, mert az ő vezetői funkciójának megszűnése törzstagságról való lemondásának napja (vagyis valamikor szeptember) – olvasható a MAB-határozat 11. pontjában: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=538&id=70 . Hima Gabriellának, az IDI hivatalban lévő vezetőjének azonban tudomása sem volt arról, hogy Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes és Hermann Zoltán , Petrőczi Éva és Kovács Árpád asszisztenciájával az ő háta mögött, az ő tudta nélkül IDI-felvételit rendez.
A 2009. június 18-i Irodalomtudományi Doktori Iskolai felvételijén harminc jelentkező közül huszonhétnek esélye sem volt ösztöndíjas helyre. A hallgatók már akkor érezték, hogy a bolondját járatják velük: a szakszerűtlenül összeállított bizottságok, a Modern Magyar Irodalmi tanszék komplett mellőzése (miközben a pályázók többségének ez volt a témája), a besorolás véletlenszerűsége, a komolytalan kérdések, a kérdezők feltűnő hozzá nem értése azt bizonyítja, amit a később írásban panaszt tevők meg is fogalmaztak – itt felvételi helyett színjáték folyt, az ösztöndíjas helyek már korábban le lettek osztva. A felvételi két szervezője, Kulcsár-Szabó-Hansági és Hermann, olyan magabiztosak voltak, hogy még a látszatra sem ügyeltek: két olyan „öreg” tekintélyt vettek maguk mellé saját külön-külön bizottságaikba, akiknek magyarból diplomájuk sincs, a medievista és csak angol szakos Petrőczit (angol középkorból egy pályázó sem volt) és a 19. századi orosz irodalomban utazó Kovácsot (abból sem pályázott senki). Hermann Zoltán szakterülete a 18-19. századi magyar irodalom, Kulcsár-Szabó H. Ágnesé pedig a 19. századi. A pályázók többségének témája modern magyar (és német) irodalom. Már a felvételi bizottság összetételéből látszott, hogy a szakmai rátermettség nem fog számítani, csak a Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán iránti elkötelezettség. A Hansági ill. a Hermann-féle bizottságok meghívott külső tagjainak egyike a régi magyaros Jankovich József volt (régi magyarból sem volt pályázó). A másik kilétére később sem derült fény (talán valamelyik Kulcsár-Szabó Ágnes által dróton rángatott APÓS-szolga lehetett, mondjuk, a károli BTK doktori habilitációs bizottságába külső tagként beültett valamelyik díszpinty, a hírhedt ELTÉ-s Eisemann, vagy a debreceni Dobos). Végül is mindegy ki volt, mert egész idő alatt meg sem szólalt. Bólogatni jött, nem beleszólni – erre szól a pauschal-szerződése.
A két bizottságba külön-külön helyezték be saját favoritjaikat, a Kulcsár-Szabó (Hansági)-félébe a MENY favoritját, a „mindenes”, de kétségkívül szorgalmas Borbély Andrást (ő is régóta állandó szereplője a családi konferenciáknak), Hermannéba, vagyis a Szilágyi-VŐébe pedig Borbély haverját, a nagyon buta Vadas Jánost. Hozzájuk sorolták be – vagy inkább sorsolták ki – a 10-10 eleve vesztest. Nem csoda, hogy a felvételizők nem jöttek rá, ki miért került egyik vagy másik bizottságba. Az elv nem szakmai, hanem prózai: hogy a kiszemelt győztesek ne üssék ki, hanem elkerüljék egymást, mint a nagy futballtornákon.
A harmadik bizottságot a három újonnan Veszprémből átigazolt oktató szervezte a saját veszprémi hallgatóinak – a károlis ösztöndíjak kontójára. Hogy milyen jogcímen? Akkreditált színháztudományi doktori program nincs a Károlin, csak irodalomtudományi. A 3 oktatónak Veszprémben vagy egy évtized alatt sem sikerült színháztudományi doktori iskolát alapítania. Ezért lenyúlták a Károliét, kirúgva onnan Hima Gabriellát, hogy helyet csináljanak a Veszprémben lapátra tett nyugdíjas rendőrkollégájuknak, Kovács Árpádnak – támogatva ezzel a Duplaszabó-vezetés bölcsészkari puccsát. Ezzel érdemelték ki a 3. ösztöndíjas helyet.
Ezzel a veszprémi különalkuval a 29 fennmaradt hallgató már eleve csak 2 helyre pályázhatott – volna. De a másik 2 hely is előre ki volt osztva Borbély és Vadas között. A túlnyomó többségben lévő, modern magyar irodalomból pályázó Hima- és Bertha-tanítványokat megalázták, meghallgatni sem akarták, a pályázati anyagukat tartalmazó borítékot fel sem bontották. A nagy átverésért a hallgatókat még fizettették is, fejenként tízezer forintot – azaz 300 ezres kaszálás. Duplaszabóéknak duplahaszon.
A „felvételi” szakszerűtlensége és tisztességtelensége miatt néhányan hivatalosan is panaszt tettek. A hallgatói panaszokat olyan felülvizsgálati bizottság bírálta el, amelynek semmi köze nem volt a szakmához. Egyetlen irodalmár tag sem került bele, holott a modern magyar irodalomból felvételizők pont azért tettek panaszt, hogy senki sem értett a témájukhoz, sőt, egyetlen bölcsész sem. A felülvizsgálati bizottság tagjai: Györgyiné Koncz Judit rektorhelyettes (az egyetlen bölcsészkari oktató, aki, tanítóképzőt és 3 éves zenepedagógiát végzett, de semmilyen bölcsészszakot), Gál László kari igazgató (hogy mit igazgat, nem tudni, jogi végzettsége nincs, minden eljárás törvénysértő, amelyben közreműködik, a Duplaszabó diktatúra talpnyalása a feladata), Ravasz Levente (azóta kirúgott) egyetemi főtitkár, László Márton HÖK-elnök (az a konditermes „izmi” a luxus sportkocsival, akit a Kari Tanácsban a dékánnak folyamatosan biztosított 15 HÖKös szavazatért a 2009. évi szeptemberi évnyitón a Kálvin téri templomban kitüntettek), Cziczka Katalin PhD-hallgató (Szabó András kedvence, ösztöndíjat kapott pusztán azért, mert Szabó Andrást választotta témavezetőnek – nulla tudományos előélettel) és egy jogász: Domokos Andrea!
És itt megáll bennünk az ütő. Hogy Duplaszabóék emberei korruptak, azt az egész ország tudja. De hogy minősíthet egy jogász jogszerűnek olyan eljárást, amely a jog többszörös megcsúfolása – mind a hallgatók, mind az oktatók jogaié, nemcsak a Doktori Iskola hivatalban lévő vezetőjéé, akit mind az eljárásból, mind a döntésből kihagytak, hanem az egész Modern Magyar tanszék oktatóié, amely témából a legtöbben pályáztak? Ki ez a Domokos Andrea, akit a kompetens és tisztességes Kapa Mátyás helyett neveztek ki a Jogi kar élére? Ha jogász, akkor a jogász-szakma szégyene, ha tanár, akkor a pedagógus társadalomé is. Szakmailag és erkölcsileg is leszerepelt. Az ÁJK Domokos Andrea személyében a BTK-s Duplaszabóékkal ekvivalens vezetőt kapott. Kapa Mátyás tényleg nem illett ebbe a sorba … amelynek Balla Péter a csúcsa. Így lett az egyetemi vezetés homogén.
- folytatjuk a hallgatók s.k. panaszaival -
A 2009. június 18-i Károlis BTK-s doktori felvételin ugyanaz zajlott, mint 2 hónappal korábban az OTDK-n. Ugyanazokkal a szervezőkkel, Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnessel és Hermann Zoltánnal, akiknek a Károlin semmilyen jogcímük nem volt még a felvételi lebonyolítására sem, nemhogy az ösztöndíjas helyek elosztására. 2009. június 18-án, a felvételi napján, Hima Gabriella volt a Doktori Iskola hivatalban lévő vezetője, és még jó sokáig, hónapokig az volt hivatalosan, mert az ő vezetői funkciójának megszűnése törzstagságról való lemondásának napja (vagyis valamikor szeptember) – olvasható a MAB-határozat 11. pontjában: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=538&id=70 . Hima Gabriellának, az IDI hivatalban lévő vezetőjének azonban tudomása sem volt arról, hogy Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes és Hermann Zoltán , Petrőczi Éva és Kovács Árpád asszisztenciájával az ő háta mögött, az ő tudta nélkül IDI-felvételit rendez.
A 2009. június 18-i Irodalomtudományi Doktori Iskolai felvételijén harminc jelentkező közül huszonhétnek esélye sem volt ösztöndíjas helyre. A hallgatók már akkor érezték, hogy a bolondját járatják velük: a szakszerűtlenül összeállított bizottságok, a Modern Magyar Irodalmi tanszék komplett mellőzése (miközben a pályázók többségének ez volt a témája), a besorolás véletlenszerűsége, a komolytalan kérdések, a kérdezők feltűnő hozzá nem értése azt bizonyítja, amit a később írásban panaszt tevők meg is fogalmaztak – itt felvételi helyett színjáték folyt, az ösztöndíjas helyek már korábban le lettek osztva. A felvételi két szervezője, Kulcsár-Szabó-Hansági és Hermann, olyan magabiztosak voltak, hogy még a látszatra sem ügyeltek: két olyan „öreg” tekintélyt vettek maguk mellé saját külön-külön bizottságaikba, akiknek magyarból diplomájuk sincs, a medievista és csak angol szakos Petrőczit (angol középkorból egy pályázó sem volt) és a 19. századi orosz irodalomban utazó Kovácsot (abból sem pályázott senki). Hermann Zoltán szakterülete a 18-19. századi magyar irodalom, Kulcsár-Szabó H. Ágnesé pedig a 19. századi. A pályázók többségének témája modern magyar (és német) irodalom. Már a felvételi bizottság összetételéből látszott, hogy a szakmai rátermettség nem fog számítani, csak a Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán iránti elkötelezettség. A Hansági ill. a Hermann-féle bizottságok meghívott külső tagjainak egyike a régi magyaros Jankovich József volt (régi magyarból sem volt pályázó). A másik kilétére később sem derült fény (talán valamelyik Kulcsár-Szabó Ágnes által dróton rángatott APÓS-szolga lehetett, mondjuk, a károli BTK doktori habilitációs bizottságába külső tagként beültett valamelyik díszpinty, a hírhedt ELTÉ-s Eisemann, vagy a debreceni Dobos). Végül is mindegy ki volt, mert egész idő alatt meg sem szólalt. Bólogatni jött, nem beleszólni – erre szól a pauschal-szerződése.
A két bizottságba külön-külön helyezték be saját favoritjaikat, a Kulcsár-Szabó (Hansági)-félébe a MENY favoritját, a „mindenes”, de kétségkívül szorgalmas Borbély Andrást (ő is régóta állandó szereplője a családi konferenciáknak), Hermannéba, vagyis a Szilágyi-VŐébe pedig Borbély haverját, a nagyon buta Vadas Jánost. Hozzájuk sorolták be – vagy inkább sorsolták ki – a 10-10 eleve vesztest. Nem csoda, hogy a felvételizők nem jöttek rá, ki miért került egyik vagy másik bizottságba. Az elv nem szakmai, hanem prózai: hogy a kiszemelt győztesek ne üssék ki, hanem elkerüljék egymást, mint a nagy futballtornákon.
A harmadik bizottságot a három újonnan Veszprémből átigazolt oktató szervezte a saját veszprémi hallgatóinak – a károlis ösztöndíjak kontójára. Hogy milyen jogcímen? Akkreditált színháztudományi doktori program nincs a Károlin, csak irodalomtudományi. A 3 oktatónak Veszprémben vagy egy évtized alatt sem sikerült színháztudományi doktori iskolát alapítania. Ezért lenyúlták a Károliét, kirúgva onnan Hima Gabriellát, hogy helyet csináljanak a Veszprémben lapátra tett nyugdíjas rendőrkollégájuknak, Kovács Árpádnak – támogatva ezzel a Duplaszabó-vezetés bölcsészkari puccsát. Ezzel érdemelték ki a 3. ösztöndíjas helyet.
Ezzel a veszprémi különalkuval a 29 fennmaradt hallgató már eleve csak 2 helyre pályázhatott – volna. De a másik 2 hely is előre ki volt osztva Borbély és Vadas között. A túlnyomó többségben lévő, modern magyar irodalomból pályázó Hima- és Bertha-tanítványokat megalázták, meghallgatni sem akarták, a pályázati anyagukat tartalmazó borítékot fel sem bontották. A nagy átverésért a hallgatókat még fizettették is, fejenként tízezer forintot – azaz 300 ezres kaszálás. Duplaszabóéknak duplahaszon.
A „felvételi” szakszerűtlensége és tisztességtelensége miatt néhányan hivatalosan is panaszt tettek. A hallgatói panaszokat olyan felülvizsgálati bizottság bírálta el, amelynek semmi köze nem volt a szakmához. Egyetlen irodalmár tag sem került bele, holott a modern magyar irodalomból felvételizők pont azért tettek panaszt, hogy senki sem értett a témájukhoz, sőt, egyetlen bölcsész sem. A felülvizsgálati bizottság tagjai: Györgyiné Koncz Judit rektorhelyettes (az egyetlen bölcsészkari oktató, aki, tanítóképzőt és 3 éves zenepedagógiát végzett, de semmilyen bölcsészszakot), Gál László kari igazgató (hogy mit igazgat, nem tudni, jogi végzettsége nincs, minden eljárás törvénysértő, amelyben közreműködik, a Duplaszabó diktatúra talpnyalása a feladata), Ravasz Levente (azóta kirúgott) egyetemi főtitkár, László Márton HÖK-elnök (az a konditermes „izmi” a luxus sportkocsival, akit a Kari Tanácsban a dékánnak folyamatosan biztosított 15 HÖKös szavazatért a 2009. évi szeptemberi évnyitón a Kálvin téri templomban kitüntettek), Cziczka Katalin PhD-hallgató (Szabó András kedvence, ösztöndíjat kapott pusztán azért, mert Szabó Andrást választotta témavezetőnek – nulla tudományos előélettel) és egy jogász: Domokos Andrea!
És itt megáll bennünk az ütő. Hogy Duplaszabóék emberei korruptak, azt az egész ország tudja. De hogy minősíthet egy jogász jogszerűnek olyan eljárást, amely a jog többszörös megcsúfolása – mind a hallgatók, mind az oktatók jogaié, nemcsak a Doktori Iskola hivatalban lévő vezetőjéé, akit mind az eljárásból, mind a döntésből kihagytak, hanem az egész Modern Magyar tanszék oktatóié, amely témából a legtöbben pályáztak? Ki ez a Domokos Andrea, akit a kompetens és tisztességes Kapa Mátyás helyett neveztek ki a Jogi kar élére? Ha jogász, akkor a jogász-szakma szégyene, ha tanár, akkor a pedagógus társadalomé is. Szakmailag és erkölcsileg is leszerepelt. Az ÁJK Domokos Andrea személyében a BTK-s Duplaszabóékkal ekvivalens vezetőt kapott. Kapa Mátyás tényleg nem illett ebbe a sorba … amelynek Balla Péter a csúcsa. Így lett az egyetemi vezetés homogén.
- folytatjuk a hallgatók s.k. panaszaival -
Mittwoch, 3. Februar 2010
Offizielle Antwort (Válasz az OTDK-csalásokra)
Az OTDK-s posztot két nap alatt több mint ezren olvasták. A hivatalos válasz sem késlekedett sokáig. Anderle Ádám, a Szegedi Egyetem történészprofesszora, a legutóbbi OTDK-s rendezvény kurátora válaszolt posztunkra, sajnos, épp azt a kardinális kérdést kerülve meg, amiért a poszt íródott: hogyan fordulhatott elő, hogy a károlis uram-bátyámos világ egy országos rendezvényre, az országos tudományos diákköri konferenciákra is átterjedt; hogyan fordulhatott elő, hogy a 3 tagú bizottság 2 tagja rokonságban van egymással, sőt, mindkettőjük közvetlen felettesei is közeli rokonságban vannak egymással? A szerkesztőség nevében a Ravasz László Baráti Kör alapító tagja, Melczer László válaszolt. Ezt a levelezést közreadjuk. – A szerk.
Szegedi Egyetem OTDK-felelősének levele
Nem csalunk!
Tájékoztató a bölcsész hallgatói önkormányzatok számára
+Student pow-wows (OTDK-csalások) címmel jhnnsclvn(?) tollából
jelent meg a neten egy írás, amely a 2009-ben Szegeden szervezett
humán OTDK kapcsán közöl “leleplezéseket”.
Nem méltó válaszra!
Amiért e konferencia fő felelőseként mégis reagálok erre az
írásra, annak az az oka, hogy az említett írást minden hazai
bölcsészkar hallgatói önkormányzatának (is) elküldték , s a küldő,
elfogadva az írás állításait, bíztatta őket a “visszaélések”
feltárására -tíz hónappal a konferencia után.
Írásom azonban az e konferencián helyezést elért 126 hallgató
védelmében is született , hiszen az említett írás minden helyezést
kérdőjelbe tett.
Három egyetemi oktatót céloz meg az említett fullánkos írás.
Mindannyian aktív szereplői a diákköri konferenciáknak -Kulcsár Szabó
Ernő akadémikus évtizedek óta. Munkájukat megbecsülés övezi. A
felsorolt nevek közül azonban a célkeresztbe igazából csupán Hansági
Ágnes került. Róla tudni kell azonban, hogy nem kinevezéssel, hanem
választással lett a humán szakmai bizottság alelnöke, és a
mestertanári címet is körültekintő és nyilvános eljárás után kapta meg
.
A vele kapcsolatban írottak azt jelzik, hogy az író nem ismeri az
OTDT szabályzatait -vagy szándékosan ferdít : A szerzőt
(rossz)indulatai- és nem a tények befolyásolták.
A szerző szerint ugyanis”gátlástalan manipuláció” teszi lehetővé
HÁ számára, hogy “az írásbeli bírálók célirányos felkérésével az
előzetes pontszámokat is befolyásolni tudja, a bizottságok
összetételéhez is szabad kezet kap”.
HÁ a cíkkben diabolizált, nagyhatalmú alakká válik, aki esetleg
több száz bírálót is befolyásolni tud. A dolog egyszerűbb: ilyen
helyzet ugyanis szabályzataink szerint nem fordulhat elő.
A HÖK vezetőinek tudniok kell, hogy az OTDT szabályzata szerint a
bírálók kijelölése és felkérése valamint a zsűrik összeállítása a
mindenkori szervező
intézmény (által felkért stáb) feladata. Ezekért a feladatokért
ügyvezető elnökként én, dr. Vajda Zoltán dékánhelyettes pedig
ügyvezető titkárként felelt.
És e jogainkkal éltünk is – kérve természetesen a Kar
tanszékeinek segítségét .
Karunkra négyszáznál több jelentkezés és dolgozat érkezett, ehhez
csaknem 900 bírálót kellett felkérnünk. A zsűriket –39 zsűri alakult
3-3 taggal – csak ezután jelöltük ki. . A döntés kettőnk feladata és
joga volt.
A vád a továbbiakban is durva és alaptalan.Eszerint “a károlis
hallgatókat … 2005-ben és 2009-ben az OTDK-kon gátlástalanul
nyerették”.
Én a mi adatainkat ismerem részletesen 2009-ből. Eszerint a
végül is 323 bemutatott dolgozatból 25 érkezett a Károli Egyetemről,
ebből egy első, egy második és három harmadik helyezést értek el:
Összesen tehát öt károlis diák volt a 126-helyezett között. Ez lenne
a “gátlástalan nyeretés”? Az is említést érdemel, hogy egyik károlis
helyezett sem az írásban említett oktatók zsűrijében mutatta be
dolgozatát.
Az írás korábbi OTDK-kon elkövetett visszaélésekre is utal. Ez
sincs így. Adataim szerint 2005-ben 18 helyezést értek el a károlisok
(összehasonlításként: az ELTE 80, az SZTE 68, Debrecen 44, a
Pázmány 38 helyezést ért el ).
A 2007-es OTDK-n pedig egészen rosszul szerepeltek a károlisok:
csupán egy első helyezést értek el(németből) és egy különdíjat kaptak.
A KRE sosem tartozott a diákköri mozgalom zászlóshajói közé:
Eredményei szerények , de elért helyezéseiket kár utólag, alaptalanul
besározni.
A hamis állításból csak rosszindulatú következtetések adódhattak -
amivel az írás nemcsak az OTDK szervezőit és a helyezést elért
diákokat sérti meg, de az egész magyar diákköri mozgalmat is.
A következő OTDK előkészületei már megkezdődtek, 2011-ben Eger
vállalta a szervezését. Az ezért felelős humán szakmai bizottságban
minden bölcsészkar egy tanárt és egy diákot is delegál a kari HÖK
képviseletében.
A diákönkormányzatok rajtuk keresztül tájékozódhatnak az előkészületekről.
Szeged, 2010 február 2
Prof.
Dr. Anderle Ádám
A Ravasz László Baráti Kör válasza
Tisztelt Professzor Úr!
Nem minden helyezést kérdőjeleztünk meg. És az Ön jóhiszeműségét sem vonjuk kétségbe.
A konkrét kifogás a 2009. évi OTDK Humán tudomány szekciójában a 18-19. századi alszekció zsürijének összetételét illeti, amelyre egyáltalán nem reflektált. Ennek az alszekciónak Szilágyi Márton volt az elnöke, aki sógora a szintén zsüritag Hermann Zoltánnak (Szilágyi Zsófiának, Hermann feleségének a bátyja). Ezen túl Szilágyi Márton az egyik igazgatóhelyettese Kulcsár-Szabó Ernő igazgatónak, Hermann Zoltán pedig tanszékvezető kollégája és alárendeltje Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes dékánhelyettesnek. Ezekről az összefonódásokról Ön valószínűleg nem tudott. Tudott azonban Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes, akinek az OTDT alelnökeként ezt nem lett volna szabad megengednie.
Az Ön levele a helyezések számát globálisan kezeli. Ha ezen belül kifejezetten a Magyar Irodalomtudományi szekciók helyezéseit különítjük el 2005-ben vagy 2009-ben, akkor egészen más arányokat látunk. A 2003. évi OTDK esetében pedig Kulcsár-Szabó Ágnes nem a károlis statisztikát javította, mert még nem volt saját tanítványa, kollégáinak pedig “be akart tartani”, hanem a családit, a rendelkezésre álló adatok és szemtanúk szerint. Ha a Kulcsár-Szabó család 3 tagjának statisztikáját vizsgálnánk, akkor abból azt a következtetést is le lehetne vonni, amit Önök, hogy mindhárman “mestertanárok”, de azt is, hogy – eufemisztikusan szólva – “jó szervezők” és meglehetős befolyásuk van az eredményekre.
Hogy Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes “dróton rángatja” Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus embereit, erről a Károlinak saját külön tapasztalata van. Mészáros Márton, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes tanársegédje összesen 24 oldalt írt (illetve ollózott ki német zsebkönyvekkbő) Luther koráról. Ehhez hozzátette a Korner Veronikával közösen írt cikket az 1930-as évek protestáns magyar sajtójáról. Ezt szétgépelve nagy sortávolságokkal és margókkal, továbbá ábrákkal, grafikonokkal kiegészítve, doktori disszertációként nyújtotta be Kulcsár-Szabó Ágnes vezetésével, aki doktori bizottságot szervezett kizárólag apósa “dróton rángatott” embereiből (Bednanics, Simon és ismét Hermann), Szabó Adrás dékán feleségével kikerekítve. Ez az ún. kollektív, összefüggéstelen, szedett-vedett szöveghalmaz, aminek házivitája sem volt, és a benyújtása sincs dokumentálva (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/), 100%-ot kapott egy olyan védésimitáción, amelyet Kulcsár-Szabó Ernő másik igazgatóhelyettese, Eisemann György vezényelt le. Minderről tények olvashatók itt:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=191&di_ID=70 (a “nem felel meg”-re kell kattintani)
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/15/some-petty-errors-apro-szabalytalansagok/
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/27/gyorgy-eisemann-a-maid-of-all-work-eisemann-gyorgy-madchen-fur-alles/
Másutt megbukott dolgozatok védésének megszervezéséről pedig itt:
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/19/another-petty-error-egy-masik-piti-ugy/
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/21/the-third-petty-affair-a-harmadik-piti-szabalytalansag/
Mészáros Márton, Kulcsár-SzabóÁgnes, Szabó András és Demes-Kőfalusi Krisztina közös közokirathamisítása pedig itt:
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/
Tisztelettel:
Melczer László
a Ravasz László Baráti Kör alapító tagja
2010. február 3.
Szegedi Egyetem OTDK-felelősének levele
Nem csalunk!
Tájékoztató a bölcsész hallgatói önkormányzatok számára
+Student pow-wows (OTDK-csalások) címmel jhnnsclvn(?) tollából
jelent meg a neten egy írás, amely a 2009-ben Szegeden szervezett
humán OTDK kapcsán közöl “leleplezéseket”.
Nem méltó válaszra!
Amiért e konferencia fő felelőseként mégis reagálok erre az
írásra, annak az az oka, hogy az említett írást minden hazai
bölcsészkar hallgatói önkormányzatának (is) elküldték , s a küldő,
elfogadva az írás állításait, bíztatta őket a “visszaélések”
feltárására -tíz hónappal a konferencia után.
Írásom azonban az e konferencián helyezést elért 126 hallgató
védelmében is született , hiszen az említett írás minden helyezést
kérdőjelbe tett.
Három egyetemi oktatót céloz meg az említett fullánkos írás.
Mindannyian aktív szereplői a diákköri konferenciáknak -Kulcsár Szabó
Ernő akadémikus évtizedek óta. Munkájukat megbecsülés övezi. A
felsorolt nevek közül azonban a célkeresztbe igazából csupán Hansági
Ágnes került. Róla tudni kell azonban, hogy nem kinevezéssel, hanem
választással lett a humán szakmai bizottság alelnöke, és a
mestertanári címet is körültekintő és nyilvános eljárás után kapta meg
.
A vele kapcsolatban írottak azt jelzik, hogy az író nem ismeri az
OTDT szabályzatait -vagy szándékosan ferdít : A szerzőt
(rossz)indulatai- és nem a tények befolyásolták.
A szerző szerint ugyanis”gátlástalan manipuláció” teszi lehetővé
HÁ számára, hogy “az írásbeli bírálók célirányos felkérésével az
előzetes pontszámokat is befolyásolni tudja, a bizottságok
összetételéhez is szabad kezet kap”.
HÁ a cíkkben diabolizált, nagyhatalmú alakká válik, aki esetleg
több száz bírálót is befolyásolni tud. A dolog egyszerűbb: ilyen
helyzet ugyanis szabályzataink szerint nem fordulhat elő.
A HÖK vezetőinek tudniok kell, hogy az OTDT szabályzata szerint a
bírálók kijelölése és felkérése valamint a zsűrik összeállítása a
mindenkori szervező
intézmény (által felkért stáb) feladata. Ezekért a feladatokért
ügyvezető elnökként én, dr. Vajda Zoltán dékánhelyettes pedig
ügyvezető titkárként felelt.
És e jogainkkal éltünk is – kérve természetesen a Kar
tanszékeinek segítségét .
Karunkra négyszáznál több jelentkezés és dolgozat érkezett, ehhez
csaknem 900 bírálót kellett felkérnünk. A zsűriket –39 zsűri alakult
3-3 taggal – csak ezután jelöltük ki. . A döntés kettőnk feladata és
joga volt.
A vád a továbbiakban is durva és alaptalan.Eszerint “a károlis
hallgatókat … 2005-ben és 2009-ben az OTDK-kon gátlástalanul
nyerették”.
Én a mi adatainkat ismerem részletesen 2009-ből. Eszerint a
végül is 323 bemutatott dolgozatból 25 érkezett a Károli Egyetemről,
ebből egy első, egy második és három harmadik helyezést értek el:
Összesen tehát öt károlis diák volt a 126-helyezett között. Ez lenne
a “gátlástalan nyeretés”? Az is említést érdemel, hogy egyik károlis
helyezett sem az írásban említett oktatók zsűrijében mutatta be
dolgozatát.
Az írás korábbi OTDK-kon elkövetett visszaélésekre is utal. Ez
sincs így. Adataim szerint 2005-ben 18 helyezést értek el a károlisok
(összehasonlításként: az ELTE 80, az SZTE 68, Debrecen 44, a
Pázmány 38 helyezést ért el ).
A 2007-es OTDK-n pedig egészen rosszul szerepeltek a károlisok:
csupán egy első helyezést értek el(németből) és egy különdíjat kaptak.
A KRE sosem tartozott a diákköri mozgalom zászlóshajói közé:
Eredményei szerények , de elért helyezéseiket kár utólag, alaptalanul
besározni.
A hamis állításból csak rosszindulatú következtetések adódhattak -
amivel az írás nemcsak az OTDK szervezőit és a helyezést elért
diákokat sérti meg, de az egész magyar diákköri mozgalmat is.
A következő OTDK előkészületei már megkezdődtek, 2011-ben Eger
vállalta a szervezését. Az ezért felelős humán szakmai bizottságban
minden bölcsészkar egy tanárt és egy diákot is delegál a kari HÖK
képviseletében.
A diákönkormányzatok rajtuk keresztül tájékozódhatnak az előkészületekről.
Szeged, 2010 február 2
Prof.
Dr. Anderle Ádám
A Ravasz László Baráti Kör válasza
Tisztelt Professzor Úr!
Nem minden helyezést kérdőjeleztünk meg. És az Ön jóhiszeműségét sem vonjuk kétségbe.
A konkrét kifogás a 2009. évi OTDK Humán tudomány szekciójában a 18-19. századi alszekció zsürijének összetételét illeti, amelyre egyáltalán nem reflektált. Ennek az alszekciónak Szilágyi Márton volt az elnöke, aki sógora a szintén zsüritag Hermann Zoltánnak (Szilágyi Zsófiának, Hermann feleségének a bátyja). Ezen túl Szilágyi Márton az egyik igazgatóhelyettese Kulcsár-Szabó Ernő igazgatónak, Hermann Zoltán pedig tanszékvezető kollégája és alárendeltje Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes dékánhelyettesnek. Ezekről az összefonódásokról Ön valószínűleg nem tudott. Tudott azonban Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes, akinek az OTDT alelnökeként ezt nem lett volna szabad megengednie.
Az Ön levele a helyezések számát globálisan kezeli. Ha ezen belül kifejezetten a Magyar Irodalomtudományi szekciók helyezéseit különítjük el 2005-ben vagy 2009-ben, akkor egészen más arányokat látunk. A 2003. évi OTDK esetében pedig Kulcsár-Szabó Ágnes nem a károlis statisztikát javította, mert még nem volt saját tanítványa, kollégáinak pedig “be akart tartani”, hanem a családit, a rendelkezésre álló adatok és szemtanúk szerint. Ha a Kulcsár-Szabó család 3 tagjának statisztikáját vizsgálnánk, akkor abból azt a következtetést is le lehetne vonni, amit Önök, hogy mindhárman “mestertanárok”, de azt is, hogy – eufemisztikusan szólva – “jó szervezők” és meglehetős befolyásuk van az eredményekre.
Hogy Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes “dróton rángatja” Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus embereit, erről a Károlinak saját külön tapasztalata van. Mészáros Márton, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes tanársegédje összesen 24 oldalt írt (illetve ollózott ki német zsebkönyvekkbő) Luther koráról. Ehhez hozzátette a Korner Veronikával közösen írt cikket az 1930-as évek protestáns magyar sajtójáról. Ezt szétgépelve nagy sortávolságokkal és margókkal, továbbá ábrákkal, grafikonokkal kiegészítve, doktori disszertációként nyújtotta be Kulcsár-Szabó Ágnes vezetésével, aki doktori bizottságot szervezett kizárólag apósa “dróton rángatott” embereiből (Bednanics, Simon és ismét Hermann), Szabó Adrás dékán feleségével kikerekítve. Ez az ún. kollektív, összefüggéstelen, szedett-vedett szöveghalmaz, aminek házivitája sem volt, és a benyújtása sincs dokumentálva (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/), 100%-ot kapott egy olyan védésimitáción, amelyet Kulcsár-Szabó Ernő másik igazgatóhelyettese, Eisemann György vezényelt le. Minderről tények olvashatók itt:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=191&di_ID=70 (a “nem felel meg”-re kell kattintani)
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/15/some-petty-errors-apro-szabalytalansagok/
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/27/gyorgy-eisemann-a-maid-of-all-work-eisemann-gyorgy-madchen-fur-alles/
Másutt megbukott dolgozatok védésének megszervezéséről pedig itt:
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/19/another-petty-error-egy-masik-piti-ugy/
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/21/the-third-petty-affair-a-harmadik-piti-szabalytalansag/
Mészáros Márton, Kulcsár-SzabóÁgnes, Szabó András és Demes-Kőfalusi Krisztina közös közokirathamisítása pedig itt:
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/
Tisztelettel:
Melczer László
a Ravasz László Baráti Kör alapító tagja
2010. február 3.
Donnerstag, 28. Januar 2010
Studentenkonferenz (OTDK-csalások)
Az új honlapra vonatkozó hozzászólások jelentős része az állítólagos „keresztyén mentalitásra“, „értéktudatosságra“ és „magas-színvonalú tudományos-oktatási tevékenységre“ (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=felvetel) reflektál. Általános megütközést kelt, hogy a sok leleplezett csalás, közokirathamisítás, sikkasztás, lopás, gátlástalan nepotizmus, korrupció és egyéb törvényszegések után az új honlap készítői még az 1993.évi Alapító Okirat sárba tiport elveire és eszményeire mernek hivatkozni.
OTDK nicknevű hozzászólónk felhívja a figyelmet, hogy a csalások nem az idei doktori védésparódiákkal kezdődtek, ez már csak a jéghegy csúcsa. Az a banda, amelyik kezébe kaparintotta a Károlit, már jóval előbb praktizálta a védéseknél alkalmazott módszert: a jólszervezett csalással produkált látszatteljesítményt – elsősorban az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon megkaparintott helyezéseket.- A szerk.
A továbbiakban OTDK nevű kommentelőnk hozzászólását idézzük.
A dicsekvést a pályázatokkal és az OTDK-s helyezésekkel az új honlapon jobb lenne mellőzni. Még utánanéz valaki, kik ültek ezekben a bizottságokban. Pl. kik diszponáltak a pályázati milliók fölött, amelyeket véletlenül éppen akkor kapnak meg a volt veszprémi színházasok, amikor Kulcsár-Szabó Ernő és Kulcsár-Szabó (alias Hansági) Ágnes együttes erővel átlopták őket a veszprémi egyetemről a Károlira (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=hirek&id=10) . Vagy kik ülnek az OTDK-s bizottságokban, amikor Nyuszi (=KSzE) rokonainak és üzletfeleinek tanítványai a sokkal jobb, sokkal tehetségesebb hallgatók elől hazaviszik a díjakat? Természetesen Nyuszi rokonai és üzletfelei. Csak néhány példa. 2003-ban a Fried István – Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes féle bizottságban kizárólag Fried- és Kulcsár-Szabó Zoltán-tanítványok bírtak nyerni. Más egyetemekről maximális írásbeli pontszámmal érkező kiváló hallgatók üres kézzel mentek haza. Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes 2 évvel később, 2005-ben már az egyik szekció elnökeként Nyuszi lekötelezettjeivel az oldalán – többek között éppen a Mészáros-opponens Bednaniccsal – nem tudta fékezni mohóságát: a 7 lehetséges 1. díjból 3-at, továbbá még egy 2. díjat osztott ki saját és Hermann Zoltán hallgatóinak (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=otdk&sub=otdk_oeredm) – joggal magára haragítva a többi egyetem és főiskola oktatóit és hallgatóit. Ezek közül a díjazott hallgatók közül ma már Korner Veronika kívülről, Maszárovics Ágnes pedig belülről (a magyar tanszékről, feleségként is) támogatja a károlis Duplaszabó Diktatúrát.
Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes a sok manipulációval „mestertanári” oklevelet szerzett, majd ezzel és APÓSa kapcsolataival elérte, hogy 2009-re az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnökévé nevezzék ki. Ezzel megnyílt az út a még gátlástalanabb manipuláció előtt. Most már az írásbeli bírálók célirányos felkérésével az előzetes pontszámokat is befolyásolni tudja, a bizottságok összetételéhez pedig szabad kezet kap. Ezt a pozíciót pedig tanítványai nyeretésére használja.
Egészen konkréten 2009-ben olyan bizottságot szervezett, melyben csicskása és legfőbb vazallusa, a troll Hermann Zoltán saját sógorával, Szilágyi Mártonnal ült együtt (aki mellesleg Kulcsár-Szabó Ágnes apósának, Kulcsár-Szabó Ernő intézetigazgatónak a másik helyettese a hírhedt „Maedchen für alles”-Eisemann mellett), és családi körben zavartalanul osztották el a díjakat. Egyikük sem jelezte az összeférhetetlenséget az OTDK szervezőinek, és nem tette ezt az OTDT alelnökeként Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes sem. Ez aztán ismét szép eredményeket hozott neki (egy II. és egy III. díj http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=otdk&sub=otdk_oeredm). Vagyis, amíg a Károli bölcsészkara az ország egyetemi bölcsészkarai közül csak a 9., addig az OTDK-k ezt a gyatra tudományos és oktatói színvonalat nem tükrözik, mert a károlis bölcsészhallgatókat Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes és csatlósa, a troll Hermann Zoltán 2005-ben és 2009-ben az OTDK-kon gátlástalanul nyerették. Ezek a hallgatók a doktori iskolai ösztöndíjak várományosai. Egy OTDK-helyezés olyan tromf, amit nem lehet überolni.
Az ország különböző egyetemeire és főiskoláira járó tehetséges hallgatóknak így aztán az OTDK kellemes emlék helyett életük első nagy csalódása lesz a szakmában. Szegények, nem tudják, hogy eleve nem volt esélyük.
A Károlisok szép családi érzése és rokoni szeretete tehát nemcsak a Károli egyetemet hálózza be, hanem az ország „humán” tudományos életét. Hogy eközben a szakma tönkremegy, kit érdekel. A Duplaszabó-családot biztosan nem. Belterjes vállalkozásuk szépen prosperál, a hálózat lefedi a hatalmi apparátust minden szinten – titulusok, akkreditációk, pályázati pénzek és diákköri elismerések országos elosztását is beleértve.
Ágnes asszony a hatalom kiépítését megtanulta APÓSától. A szakmát még nem.
OTDK nicknevű hozzászólónk felhívja a figyelmet, hogy a csalások nem az idei doktori védésparódiákkal kezdődtek, ez már csak a jéghegy csúcsa. Az a banda, amelyik kezébe kaparintotta a Károlit, már jóval előbb praktizálta a védéseknél alkalmazott módszert: a jólszervezett csalással produkált látszatteljesítményt – elsősorban az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon megkaparintott helyezéseket.- A szerk.
A továbbiakban OTDK nevű kommentelőnk hozzászólását idézzük.
A dicsekvést a pályázatokkal és az OTDK-s helyezésekkel az új honlapon jobb lenne mellőzni. Még utánanéz valaki, kik ültek ezekben a bizottságokban. Pl. kik diszponáltak a pályázati milliók fölött, amelyeket véletlenül éppen akkor kapnak meg a volt veszprémi színházasok, amikor Kulcsár-Szabó Ernő és Kulcsár-Szabó (alias Hansági) Ágnes együttes erővel átlopták őket a veszprémi egyetemről a Károlira (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=hirek&id=10) . Vagy kik ülnek az OTDK-s bizottságokban, amikor Nyuszi (=KSzE) rokonainak és üzletfeleinek tanítványai a sokkal jobb, sokkal tehetségesebb hallgatók elől hazaviszik a díjakat? Természetesen Nyuszi rokonai és üzletfelei. Csak néhány példa. 2003-ban a Fried István – Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes féle bizottságban kizárólag Fried- és Kulcsár-Szabó Zoltán-tanítványok bírtak nyerni. Más egyetemekről maximális írásbeli pontszámmal érkező kiváló hallgatók üres kézzel mentek haza. Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes 2 évvel később, 2005-ben már az egyik szekció elnökeként Nyuszi lekötelezettjeivel az oldalán – többek között éppen a Mészáros-opponens Bednaniccsal – nem tudta fékezni mohóságát: a 7 lehetséges 1. díjból 3-at, továbbá még egy 2. díjat osztott ki saját és Hermann Zoltán hallgatóinak (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=otdk&sub=otdk_oeredm) – joggal magára haragítva a többi egyetem és főiskola oktatóit és hallgatóit. Ezek közül a díjazott hallgatók közül ma már Korner Veronika kívülről, Maszárovics Ágnes pedig belülről (a magyar tanszékről, feleségként is) támogatja a károlis Duplaszabó Diktatúrát.
Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes a sok manipulációval „mestertanári” oklevelet szerzett, majd ezzel és APÓSa kapcsolataival elérte, hogy 2009-re az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnökévé nevezzék ki. Ezzel megnyílt az út a még gátlástalanabb manipuláció előtt. Most már az írásbeli bírálók célirányos felkérésével az előzetes pontszámokat is befolyásolni tudja, a bizottságok összetételéhez pedig szabad kezet kap. Ezt a pozíciót pedig tanítványai nyeretésére használja.
Egészen konkréten 2009-ben olyan bizottságot szervezett, melyben csicskása és legfőbb vazallusa, a troll Hermann Zoltán saját sógorával, Szilágyi Mártonnal ült együtt (aki mellesleg Kulcsár-Szabó Ágnes apósának, Kulcsár-Szabó Ernő intézetigazgatónak a másik helyettese a hírhedt „Maedchen für alles”-Eisemann mellett), és családi körben zavartalanul osztották el a díjakat. Egyikük sem jelezte az összeférhetetlenséget az OTDK szervezőinek, és nem tette ezt az OTDT alelnökeként Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes sem. Ez aztán ismét szép eredményeket hozott neki (egy II. és egy III. díj http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=otdk&sub=otdk_oeredm). Vagyis, amíg a Károli bölcsészkara az ország egyetemi bölcsészkarai közül csak a 9., addig az OTDK-k ezt a gyatra tudományos és oktatói színvonalat nem tükrözik, mert a károlis bölcsészhallgatókat Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes és csatlósa, a troll Hermann Zoltán 2005-ben és 2009-ben az OTDK-kon gátlástalanul nyerették. Ezek a hallgatók a doktori iskolai ösztöndíjak várományosai. Egy OTDK-helyezés olyan tromf, amit nem lehet überolni.
Az ország különböző egyetemeire és főiskoláira járó tehetséges hallgatóknak így aztán az OTDK kellemes emlék helyett életük első nagy csalódása lesz a szakmában. Szegények, nem tudják, hogy eleve nem volt esélyük.
A Károlisok szép családi érzése és rokoni szeretete tehát nemcsak a Károli egyetemet hálózza be, hanem az ország „humán” tudományos életét. Hogy eközben a szakma tönkremegy, kit érdekel. A Duplaszabó-családot biztosan nem. Belterjes vállalkozásuk szépen prosperál, a hálózat lefedi a hatalmi apparátust minden szinten – titulusok, akkreditációk, pályázati pénzek és diákköri elismerések országos elosztását is beleértve.
Ágnes asszony a hatalom kiépítését megtanulta APÓSától. A szakmát még nem.
Dienstag, 26. Januar 2010
Schwiegertochter constructed (MENY feltöltve)
A Károli új honlapjával kapcsolatos hozzászólások túlnyomó többsége Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=intezm&sub=rolunk_dekanh) és tanszékvezető (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=intezm&sub=oiit) asszony eltűnésével foglalkozik. Több levélírónk kitörő örömmel gratulált harcunk sikeréhez: Lám, mégsem volt hiábavaló a lelkes blogolás, a leleplezés, a tiltakozás, a bírálat – a Fenntartó végre intézkedett, kihúzta a problémák méregfogát, elhárította az akadályt a megújulás útjából, és kivágta a református oktatási intézmény testéből a leggennyesebb tályogot. Végre a hosszú ideje rohadó egyetem egyik üszkösödő végtagját levágva megmenekülhet a végveszélyből. Ha a másik gangrénás végtagot – Szabó Andrást – is amputálják (magától értetődően feleségestül), akkor talán már a gyógyulás folyamata is megkezdődhet.
Sajnos, korai az öröm. Kulcsár-Szabó Ágnes esete igazolja az anyagmegmaradás fizikai törvényét: Kulcsár-Szabó nem veszett ki a református egyetemről, csak átalakult. Mostantól Hansági álnéven bujkál, ugyanazokon a posztokon. Csak a név tűnt el, sajnos, a személy maradt. – A szerk.
A továbbiaban Nyetocska Nyezvanova írását közöljük:
No-name Ágnes, vagy másképp Nyetocska Nyezvanova (az orosz irodalomban és nyelvben kevésbé járatos olvasóink kedvéért: Dosztojevszkij-regény hőse, szabad fordításban kb. Sehogysehívják Senkise), választott magának nevet: a most egyelőre fellelhető linkeken „Hansági“-ként szerepel, lemondva a büszke Kulcsár-Szabó névről (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/30/identity-complex-of-the-daughter-in-law-a-meny-identitaszavara/). Önként? Aligha. A Kulcsár-Szabó család megunhatta, hogy a családjukba belekeveredett parvenü miatt túlságosan gyakran forog a nevük. Így rábeszélhették Uborkafára Felkapaszkodottat, hogy használja csak az apjától örökölt – vagy saját maga által magyarosított – nevét, az övékére már épp elég szégyent hozott. A Kulcsár-Szabók amúgy is eleve megduplázva léteznek, az ELTE Magyar stb. Intézetében, ugyanazon a tanszéken, ugyanabban a doktori iskolában, mint Ernő és Zoltán, (http://legatus123.wordpress.com/), nem hiányzik nekik még egy névbitorló is balkézről. Javítanak tehát az optikán, nem triplázzák a nevet. Családi konferenciákon, amilyeneket brancsbelieknek gyakran rendeznek, eddig is csak 2 Kulcsár-Szabó szerepelt, a család 3. tagját Hansági álnéven bujtatták el maguk között. Így a családi kupaktanács úgy döntött, hogy Ágnes asszony egyelőre használja csak a Kulcsár-Szabó-család privát egyetemén (amelyet egyelőre még Károli Gáspárnak hívnak) a művésznevét. Majd ha átkeresztelik az egyetemet annak, ami, vagyis „Kulcsár-Szabó Business School”-nak (ami persze csak a Szabó és K. Szabó családnak biznisz, a hallgatóknak és a nem rokon oktatóknak nincs ebben semmi bznisz), akkor bizonyos feltételekkel esetleg újra viselheti a Kulcsár-Szabó nevet, ha… Ha addig erre más, ifjabb és produktívabb hölgy nem szerez közben jogosultságot. A névkérdés eldőlt, de a probléma nem oldódott meg. Sőt, problémák sokasága keletkezett. Ágnes asszony személyijében ugyanis férjezett neve szerepel, így a Hansági csak a „művészneve”. A művésznéven meghirdetett tárgyfelvételek és a művésznéven aláírt hivatalos okmányok érvénytelenek. Mivel Összevisszanevű Ágnes nem húzta meg magát valami szerény poszton, hanem midenhova odatolakodott (tanszéki, kari vezetésbe, OTDT-elnökségbe stb.), el lehet képzelni, hány hamis, érvénytelen okmány létezik ilyen-olyan nem hivatalos néven, hány szerződés, engedély, körlevél, tárgyfelvétel, indexaláírás érvénytelen. Ebből még komoly problémája lesz hallgatónak, egyetemnek és főleg magának az identitászavaros Beházasodottnak. Vajon hogy képzelik ezt megoldani? 10 évre visszamenőleg felkutatnak minden iratot, amire ez az exhibicionista, mindenhol szerepelni vágyó pszichopata rátette a kézjegyét? Hol a jobbkézét, hol a balkézét. Most, hogy kiderült, hogy csak a jobbkéz a hivatalos (=Kulcsár-Szabó, ez van ugyanis a személyijében), richtig az illegális „balkézjegy” mellett döntött, ami nem a hivatalos neve.
Mi a megoldás? Engedélyt kér hivatalosan a névváltoztatásra? És a hosszú hónapok alatt, amíg ez a procedúra lezajlik, vagyis az átmeneti időszakban milyen néven fog szereelni? És főleg, milyen néven bocsátja ki addig a hivatalos okmányokat, milyen néven ír alá mint dékánhelyettes, tanszékvezető és oktató? (És milyen néven ír alá mint magánember?)
A Hanságivá való visszavedlésnek komoly kockázata van. Ez az első lépés a válás útján. Pedig Ágnes asszony aligha engedheti meg magának, hogy leválassza magát arról a családról, amely – ő maga híjával lévén minden belső és külső értéknek – az ő egyetlen tőkéje. Mint ahogy az ő egyetlen és kizárólagos tehetsége, hogy ezt a tőkét jól kamatoztatja. Nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a tőkét, mert akkor odavesznek a nehezen kivívott kamatok is.
Vagyis azt a hivatalos névvisszaváltoztatást alaposan meg kellene fontolni.
Mi pedig tömegek nevében kérjük a Fenntartót, Dr. Bölcskei Gusztáv főtiszteletű püspök urat, hogy a Károli Egyetem erkölcsi rombadöntéséért elsősorban felelős személyeknek ne csak a nevét cseréltesse ki a honlapon, hanem magukat a személyeket. Vagyis ne a honlap cseréjére adjon utasítást, hanem a bölcsészkari vezetők személyi állományának lecserélésére - a szerk.
Sajnos, korai az öröm. Kulcsár-Szabó Ágnes esete igazolja az anyagmegmaradás fizikai törvényét: Kulcsár-Szabó nem veszett ki a református egyetemről, csak átalakult. Mostantól Hansági álnéven bujkál, ugyanazokon a posztokon. Csak a név tűnt el, sajnos, a személy maradt. – A szerk.
A továbbiaban Nyetocska Nyezvanova írását közöljük:
No-name Ágnes, vagy másképp Nyetocska Nyezvanova (az orosz irodalomban és nyelvben kevésbé járatos olvasóink kedvéért: Dosztojevszkij-regény hőse, szabad fordításban kb. Sehogysehívják Senkise), választott magának nevet: a most egyelőre fellelhető linkeken „Hansági“-ként szerepel, lemondva a büszke Kulcsár-Szabó névről (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/30/identity-complex-of-the-daughter-in-law-a-meny-identitaszavara/). Önként? Aligha. A Kulcsár-Szabó család megunhatta, hogy a családjukba belekeveredett parvenü miatt túlságosan gyakran forog a nevük. Így rábeszélhették Uborkafára Felkapaszkodottat, hogy használja csak az apjától örökölt – vagy saját maga által magyarosított – nevét, az övékére már épp elég szégyent hozott. A Kulcsár-Szabók amúgy is eleve megduplázva léteznek, az ELTE Magyar stb. Intézetében, ugyanazon a tanszéken, ugyanabban a doktori iskolában, mint Ernő és Zoltán, (http://legatus123.wordpress.com/), nem hiányzik nekik még egy névbitorló is balkézről. Javítanak tehát az optikán, nem triplázzák a nevet. Családi konferenciákon, amilyeneket brancsbelieknek gyakran rendeznek, eddig is csak 2 Kulcsár-Szabó szerepelt, a család 3. tagját Hansági álnéven bujtatták el maguk között. Így a családi kupaktanács úgy döntött, hogy Ágnes asszony egyelőre használja csak a Kulcsár-Szabó-család privát egyetemén (amelyet egyelőre még Károli Gáspárnak hívnak) a művésznevét. Majd ha átkeresztelik az egyetemet annak, ami, vagyis „Kulcsár-Szabó Business School”-nak (ami persze csak a Szabó és K. Szabó családnak biznisz, a hallgatóknak és a nem rokon oktatóknak nincs ebben semmi bznisz), akkor bizonyos feltételekkel esetleg újra viselheti a Kulcsár-Szabó nevet, ha… Ha addig erre más, ifjabb és produktívabb hölgy nem szerez közben jogosultságot. A névkérdés eldőlt, de a probléma nem oldódott meg. Sőt, problémák sokasága keletkezett. Ágnes asszony személyijében ugyanis férjezett neve szerepel, így a Hansági csak a „művészneve”. A művésznéven meghirdetett tárgyfelvételek és a művésznéven aláírt hivatalos okmányok érvénytelenek. Mivel Összevisszanevű Ágnes nem húzta meg magát valami szerény poszton, hanem midenhova odatolakodott (tanszéki, kari vezetésbe, OTDT-elnökségbe stb.), el lehet képzelni, hány hamis, érvénytelen okmány létezik ilyen-olyan nem hivatalos néven, hány szerződés, engedély, körlevél, tárgyfelvétel, indexaláírás érvénytelen. Ebből még komoly problémája lesz hallgatónak, egyetemnek és főleg magának az identitászavaros Beházasodottnak. Vajon hogy képzelik ezt megoldani? 10 évre visszamenőleg felkutatnak minden iratot, amire ez az exhibicionista, mindenhol szerepelni vágyó pszichopata rátette a kézjegyét? Hol a jobbkézét, hol a balkézét. Most, hogy kiderült, hogy csak a jobbkéz a hivatalos (=Kulcsár-Szabó, ez van ugyanis a személyijében), richtig az illegális „balkézjegy” mellett döntött, ami nem a hivatalos neve.
Mi a megoldás? Engedélyt kér hivatalosan a névváltoztatásra? És a hosszú hónapok alatt, amíg ez a procedúra lezajlik, vagyis az átmeneti időszakban milyen néven fog szereelni? És főleg, milyen néven bocsátja ki addig a hivatalos okmányokat, milyen néven ír alá mint dékánhelyettes, tanszékvezető és oktató? (És milyen néven ír alá mint magánember?)
A Hanságivá való visszavedlésnek komoly kockázata van. Ez az első lépés a válás útján. Pedig Ágnes asszony aligha engedheti meg magának, hogy leválassza magát arról a családról, amely – ő maga híjával lévén minden belső és külső értéknek – az ő egyetlen tőkéje. Mint ahogy az ő egyetlen és kizárólagos tehetsége, hogy ezt a tőkét jól kamatoztatja. Nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a tőkét, mert akkor odavesznek a nehezen kivívott kamatok is.
Vagyis azt a hivatalos névvisszaváltoztatást alaposan meg kellene fontolni.
Mi pedig tömegek nevében kérjük a Fenntartót, Dr. Bölcskei Gusztáv főtiszteletű püspök urat, hogy a Károli Egyetem erkölcsi rombadöntéséért elsősorban felelős személyeknek ne csak a nevét cseréltesse ki a honlapon, hanem magukat a személyeket. Vagyis ne a honlap cseréjére adjon utasítást, hanem a bölcsészkari vezetők személyi állományának lecserélésére - a szerk.
Sonntag, 24. Januar 2010
Ein neuer Verwandter (Egy újabb rokon)
Blogunk legszorgalmasabb olvasói a Károli egyetem – és azon belül is a bölcsészkar – vezetői. Miután feltettük az azonos fejhez és keresztnévhez tartozó különböző vezetéknevek linkjeit (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/30/identity-complex-of-the-daughter-in-law-a-meny-identitaszavara/), azonnal eltüntették a BTK honlapját. (Erre egyébként fogadtunk is a szerkesztőségben.) Amikor ezt is szóvá tettük (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/21/daughter-in-law-under-construction-meny-feltoltes-alatt/), máris megjelent a megújult honlap. (Azt a fogadást, hogy ez mikor történik, mindnyájan elvesztettük – ilyen sebességre egyikünk sem számított.) Nem akármilyen befolyásunk van az eseményekre, hiszen mindez egy hétvégén történt, péntek-szombat folyamán. Véresen komolyan veszi az egyetemi vezetés a kritikánkat – persze, csak a maga módján: inkább változtatnak személynevet, mint személyt.
Az új honlapnak sok figyelemreméltó újdonsága van, és több hozzászólás érkezett ezzel kapcsolatban. Elsőként Nagykovács és Kiskovács hozzászólását tesszük közzé. Kommentelőnk arra figyelt fel, hogy a régi honlap levétele és az új nonlap feltöltése közötti igen rövid idő alatt szaporodtak a rokonok . – A szerk.
Szerző: Nagykovács és Kiskovács
A Károli egyetem vezetése olvashatta a Family Business című posztotokat (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/10/family-business-only-for-relatives-csaladi-vallalkozas-csak-rokonoknak/), és úgy tűnik, kevesellte a rokont: Szabó és Szabóné a Régi magyaron, majd megfordítva, Szabóné és Szabó a Puritanizmusintézetben, Kun és Kunné a Kremlinológián, Honti és Hontiné a Nyelvészeten… Török Lajos és Maszárovics Ágnes a Magyar Intézetben. Csupa-csupa kedves házaspár egy szervezeti egységen belül. A többiekről, a jelentős emberek rokonairól nem is beszélve, akiket hivatkozott cikketekben említetek. Ennyi még tényleg nem elég az otthonos atmoszférához, amit olyan nagyon dícsérnek a Kar vezetői az új honlapon, mint az egyetem fő vonzerejét. Ezzel csábítják ide a gyanútlan felvételizőket: gyertek a Károlira, itt intim, otthonos légkör vár benneteket!
Ez kétségtelen. A légkör nemcsak otthonos, hanem családias. Szerintünk már túlságosan is, de az egyetem vezetőinek, úgy látszik, még több rokonra van szükségük a komfortérzethez. Nemcsak a házastársi szeretetre kell tekintettel lenni, és nemcsak a testvérire (Géher István és Kállayné Géher Kata). Ezen az egyetemen teljesen elhanyagolták a szülői szeretetet a gyermek iránt, és a gyermeki szeretetet a szülő iránt. Erre a hiányosságra figyelt fel az új honlap. És mint sokmindent – például a kaotikus névhasználatot az egyik oktató esetében – egy füst alatt ezt is korrigálta. A Magyar Intézetben, amely a családi érzések munkahelyen történő kimutatásában élen jár (az összes példánk innen van, Kunt és Kunnét kivéve), végre valakinek eszébe jutott, hogy az apai és fiúi szeretetre is példát mutasson. Talán épp Legátus blogja (http://legatus123.wordpress.com) juttatta egy apának és fiának eszébe ezt a szép gondolatot. És az új honlap megalkotói pótolták ezt a hiányosságot is – a sok egyéb között.
Ezért fölvették a Magyar Irodalmi Intézetbe Kovács Árpád fiát, Kovács Gábort. Nehéz volt neki helyet találni, mert Kiskovács, bár ösztöndíjból ösztöndíjba csöppen, valójában semmihez sem ért, teljesen életképtelen: mint egy maszületett kakukkfióka várja, hogy Nagykovács a szárnya alá nyúljon.
Apuka, Kovács Árpád, az apai szeretet szép példáját mutatva, meg is tesz a fiáért mindent, etikai aggályok nem gátolják ebben sem, mint ahogy másban sem szokták (ld. Mészáros-ügy). Tessék csak egy kicsit böngészni Apa és Fiú életrajzában (http://magyarweb.uni-pannon.hu/). Nagykovács nappali PhD-ösztöndíjat szerzett Kiskovácsnak eredeti munkahelyén a ELTÉn, OTDK-dolgozatokat írt helyette, amelyeket aztán díjazott ill. díjaztatott is, hogy Kiskovácsnak legyen önbizalma az életre. Kiskovács nem váltotta be a reményeket, már évek óta letelt az ösztöndíja, de nem írt értekezést. Nagykovács odavette Kiskovácsot maga mellé saját tanszékére, a veszprémi egyetemre (az 1992. Évi XXXIII. törvény 41. § (2) megsértése ott is). Kiskovács OTKA-pályázati támogatásban is részesül, amelynek vezetője Nagykovács. És most, hogy Nagykovácsot kipenderítették Veszprémből, és a Kulcsár-Szabó Ernő féle MAB-os bizottságból egyenesen a Károlira startolt, hogy Kulcsár-Szabó Ágnesnél kopogtasson állásért, továbbá Szabó András dékánnál és feleségénél, akik évekig párosával Nagykovács tanszékén hakniztak Veszprémben, Nagykovács joggal gondolhatta, hogy ő sem egymaga jön a Károlira. Ha Szabóék párosával kerestek a veszprémi egyetemen, akkor ő is két fizetést akar kasszírozni – nemcsak Magának, hanem családtagjának is, mint Szabóék anno. Végülis itt elég sok lekötelezettje van. Nemcsak Szabó András, hanem Hermann Zoltán is feleségestül dolgozott Nagykovács veszprémi tanszékén, mi sem természetesebb, hogy befogadja Kiskovácsot két tanszéke közül az egyikre. Hermann amúgy is troll, nem sokat kérdez, hanem teljesíti a parancsot.
Így Stan és Panból 3 testőr let. Hogy kinek a testőrei? Természetesen a Duplaszabó vezetésé. Eddig csak ketten összekapaszkodva „koptatták a szent lépcsőket“ – hogy világhírű Poetesszánk verséből idézzünk – a „Krisztus-vér-“ és mellesleg okirat-„hamisítók“, azaz Hermann és Kovács, most már hárman fogják: Hermann, Kiskovács és Nagykovács. Lásd az új honlapot: (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=intezm&sub=kmit) .
Újabb megsértése az összeférhetetlenségi, 1992. Évi XXXIII. Tv. 41.§ (2) bekezdésének, továbbá az egyetemi SzMSz-nek. Ezt a felvételt a Szenátus nem hagyhatta jóvá, nem is tárgyalhattata, sőt, erre még az egyébként mindenre rábólintó Kari Tanács sem bólinthatott rá, olyan villámgyorsan történt. A régi honlap január 21-én, csütörtökön tűnt el a világhálóról. Azon még híre-hamva sem volt Kiskovácsnak. Az új honlap pedig január 23-án, két nappal később jelent meg – immár Kiskováccsal együtt. A Duplaszabó vezetés a törvények és testületek fölé helyezte magát. A Kari Tanács ugyan Szabó András zsebében van (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/03/how-many-votes-has-got-the-dean-hany-szavazata-van-szabo-andras-dekannak-a-kari-tanacsban/), de lassú. Mennyivel egyszerűbb Szabó Andrásnak, Kulcsár-Szabó Ágnesnek és Kovács Árpádnak (a troll Hermann Zoltán néma jelenlétében) egymás között elintézni Kovács Gábor felvételét a Magyar Irodalmi Intézet Klasszikus Magyar irodalmi tanszékére.
A Kari Tanács és a Szenátus kihagyásával csak a fölösleges bürokráciát iktatták ki. A döntéseket úgy is a két Szabó (szimpla és kulcsár) hozza. Ezzel a leegyszerűsítéssel csak a formát sértették meg – nem a lényeget.
Az új honlapnak sok figyelemreméltó újdonsága van, és több hozzászólás érkezett ezzel kapcsolatban. Elsőként Nagykovács és Kiskovács hozzászólását tesszük közzé. Kommentelőnk arra figyelt fel, hogy a régi honlap levétele és az új nonlap feltöltése közötti igen rövid idő alatt szaporodtak a rokonok . – A szerk.
Szerző: Nagykovács és Kiskovács
A Károli egyetem vezetése olvashatta a Family Business című posztotokat (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/10/family-business-only-for-relatives-csaladi-vallalkozas-csak-rokonoknak/), és úgy tűnik, kevesellte a rokont: Szabó és Szabóné a Régi magyaron, majd megfordítva, Szabóné és Szabó a Puritanizmusintézetben, Kun és Kunné a Kremlinológián, Honti és Hontiné a Nyelvészeten… Török Lajos és Maszárovics Ágnes a Magyar Intézetben. Csupa-csupa kedves házaspár egy szervezeti egységen belül. A többiekről, a jelentős emberek rokonairól nem is beszélve, akiket hivatkozott cikketekben említetek. Ennyi még tényleg nem elég az otthonos atmoszférához, amit olyan nagyon dícsérnek a Kar vezetői az új honlapon, mint az egyetem fő vonzerejét. Ezzel csábítják ide a gyanútlan felvételizőket: gyertek a Károlira, itt intim, otthonos légkör vár benneteket!
Ez kétségtelen. A légkör nemcsak otthonos, hanem családias. Szerintünk már túlságosan is, de az egyetem vezetőinek, úgy látszik, még több rokonra van szükségük a komfortérzethez. Nemcsak a házastársi szeretetre kell tekintettel lenni, és nemcsak a testvérire (Géher István és Kállayné Géher Kata). Ezen az egyetemen teljesen elhanyagolták a szülői szeretetet a gyermek iránt, és a gyermeki szeretetet a szülő iránt. Erre a hiányosságra figyelt fel az új honlap. És mint sokmindent – például a kaotikus névhasználatot az egyik oktató esetében – egy füst alatt ezt is korrigálta. A Magyar Intézetben, amely a családi érzések munkahelyen történő kimutatásában élen jár (az összes példánk innen van, Kunt és Kunnét kivéve), végre valakinek eszébe jutott, hogy az apai és fiúi szeretetre is példát mutasson. Talán épp Legátus blogja (http://legatus123.wordpress.com) juttatta egy apának és fiának eszébe ezt a szép gondolatot. És az új honlap megalkotói pótolták ezt a hiányosságot is – a sok egyéb között.
Ezért fölvették a Magyar Irodalmi Intézetbe Kovács Árpád fiát, Kovács Gábort. Nehéz volt neki helyet találni, mert Kiskovács, bár ösztöndíjból ösztöndíjba csöppen, valójában semmihez sem ért, teljesen életképtelen: mint egy maszületett kakukkfióka várja, hogy Nagykovács a szárnya alá nyúljon.
Apuka, Kovács Árpád, az apai szeretet szép példáját mutatva, meg is tesz a fiáért mindent, etikai aggályok nem gátolják ebben sem, mint ahogy másban sem szokták (ld. Mészáros-ügy). Tessék csak egy kicsit böngészni Apa és Fiú életrajzában (http://magyarweb.uni-pannon.hu/). Nagykovács nappali PhD-ösztöndíjat szerzett Kiskovácsnak eredeti munkahelyén a ELTÉn, OTDK-dolgozatokat írt helyette, amelyeket aztán díjazott ill. díjaztatott is, hogy Kiskovácsnak legyen önbizalma az életre. Kiskovács nem váltotta be a reményeket, már évek óta letelt az ösztöndíja, de nem írt értekezést. Nagykovács odavette Kiskovácsot maga mellé saját tanszékére, a veszprémi egyetemre (az 1992. Évi XXXIII. törvény 41. § (2) megsértése ott is). Kiskovács OTKA-pályázati támogatásban is részesül, amelynek vezetője Nagykovács. És most, hogy Nagykovácsot kipenderítették Veszprémből, és a Kulcsár-Szabó Ernő féle MAB-os bizottságból egyenesen a Károlira startolt, hogy Kulcsár-Szabó Ágnesnél kopogtasson állásért, továbbá Szabó András dékánnál és feleségénél, akik évekig párosával Nagykovács tanszékén hakniztak Veszprémben, Nagykovács joggal gondolhatta, hogy ő sem egymaga jön a Károlira. Ha Szabóék párosával kerestek a veszprémi egyetemen, akkor ő is két fizetést akar kasszírozni – nemcsak Magának, hanem családtagjának is, mint Szabóék anno. Végülis itt elég sok lekötelezettje van. Nemcsak Szabó András, hanem Hermann Zoltán is feleségestül dolgozott Nagykovács veszprémi tanszékén, mi sem természetesebb, hogy befogadja Kiskovácsot két tanszéke közül az egyikre. Hermann amúgy is troll, nem sokat kérdez, hanem teljesíti a parancsot.
Így Stan és Panból 3 testőr let. Hogy kinek a testőrei? Természetesen a Duplaszabó vezetésé. Eddig csak ketten összekapaszkodva „koptatták a szent lépcsőket“ – hogy világhírű Poetesszánk verséből idézzünk – a „Krisztus-vér-“ és mellesleg okirat-„hamisítók“, azaz Hermann és Kovács, most már hárman fogják: Hermann, Kiskovács és Nagykovács. Lásd az új honlapot: (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=intezm&sub=kmit) .
Újabb megsértése az összeférhetetlenségi, 1992. Évi XXXIII. Tv. 41.§ (2) bekezdésének, továbbá az egyetemi SzMSz-nek. Ezt a felvételt a Szenátus nem hagyhatta jóvá, nem is tárgyalhattata, sőt, erre még az egyébként mindenre rábólintó Kari Tanács sem bólinthatott rá, olyan villámgyorsan történt. A régi honlap január 21-én, csütörtökön tűnt el a világhálóról. Azon még híre-hamva sem volt Kiskovácsnak. Az új honlap pedig január 23-án, két nappal később jelent meg – immár Kiskováccsal együtt. A Duplaszabó vezetés a törvények és testületek fölé helyezte magát. A Kari Tanács ugyan Szabó András zsebében van (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/03/how-many-votes-has-got-the-dean-hany-szavazata-van-szabo-andras-dekannak-a-kari-tanacsban/), de lassú. Mennyivel egyszerűbb Szabó Andrásnak, Kulcsár-Szabó Ágnesnek és Kovács Árpádnak (a troll Hermann Zoltán néma jelenlétében) egymás között elintézni Kovács Gábor felvételét a Magyar Irodalmi Intézet Klasszikus Magyar irodalmi tanszékére.
A Kari Tanács és a Szenátus kihagyásával csak a fölösleges bürokráciát iktatták ki. A döntéseket úgy is a két Szabó (szimpla és kulcsár) hozza. Ezzel a leegyszerűsítéssel csak a formát sértették meg – nem a lényeget.
Entlassung des Rektors Vargha und des Dekans Kapa (Vargha rektor és Kapa dékán menesztése)
Több érdekes hozzászólás érkezett. A torlódás miatt döntenünk kellett a közlések sorrendjéről. Elsőként Rabbi és Admin véleményét közöljük Vargha András rektor és Kapa Mátyás dékán menesztésének lehetséges okairól – a szerk.
Rabbi:
Érdemes elemeznünk Vargha András rektorhelyettessé kinevezésének és leváltásának történetét is. Őt ugyanis egyetlen cél érdekében alkalmazták: alá kellett írnia pár együttműködési nyilatkozatot az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem vezetőségével, hogy így a Károli is megnyerhessen néhány pályázatot. Az egyik pályázat egy közel kétszázmilliós összegről szólt, amit hivatalosan a végzős tanulók pályakövetésére adtak – ez a felmérés soha nem készült el. Az összegből 150 milliót költöttek valami adminisztrációs szoftverre, a maradék ötvenet pedig zsebre rakták a BTK vezetői (a jogi kar vezetősége például nem is értesült az egész pályázatról, csak utólag). Ezt követően Vargha Andrásra többé már nem volt szükségük, egyszerűen eldobták, mint egy megunt rongybabát.
Admin:
Olvastam Rabbi hozzászólását. A 200 milliós összeg igaz, a szoftverre elköltött 150 millió nem. Nagyságrendekkel kisebb összegért vásároltak szoftvert, a többit kalózmásolással szerezték. Az alibi vásárlás csak az ürügy volt az összeg eltüntetésére. Ebből a 200 millióból különböző hiányokat fedeztek a BTK-n, nagy része eltűnt. Kapa Mátyás azt kifogásolta, hogy a Jogi Kar nemcsak nem kapott az összegből, de még a szerződésről sem tudott. Kapa bele sem nézhetett, akárcsak a BKV-s szerződésekbe. A jogi részt Takács János ügyvéd intézte a jogászok háta mögött. Ez persze Kapának nem tetszett. Ballának meg Kapa nem tetszett. Így választották ki Domokos Andreát, aki mellesleg Györgyiné Koncz Judit barátnője. És ezzel mindent megmondtam.
Rabbi:
Érdemes elemeznünk Vargha András rektorhelyettessé kinevezésének és leváltásának történetét is. Őt ugyanis egyetlen cél érdekében alkalmazták: alá kellett írnia pár együttműködési nyilatkozatot az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem vezetőségével, hogy így a Károli is megnyerhessen néhány pályázatot. Az egyik pályázat egy közel kétszázmilliós összegről szólt, amit hivatalosan a végzős tanulók pályakövetésére adtak – ez a felmérés soha nem készült el. Az összegből 150 milliót költöttek valami adminisztrációs szoftverre, a maradék ötvenet pedig zsebre rakták a BTK vezetői (a jogi kar vezetősége például nem is értesült az egész pályázatról, csak utólag). Ezt követően Vargha Andrásra többé már nem volt szükségük, egyszerűen eldobták, mint egy megunt rongybabát.
Admin:
Olvastam Rabbi hozzászólását. A 200 milliós összeg igaz, a szoftverre elköltött 150 millió nem. Nagyságrendekkel kisebb összegért vásároltak szoftvert, a többit kalózmásolással szerezték. Az alibi vásárlás csak az ürügy volt az összeg eltüntetésére. Ebből a 200 millióból különböző hiányokat fedeztek a BTK-n, nagy része eltűnt. Kapa Mátyás azt kifogásolta, hogy a Jogi Kar nemcsak nem kapott az összegből, de még a szerződésről sem tudott. Kapa bele sem nézhetett, akárcsak a BKV-s szerződésekbe. A jogi részt Takács János ügyvéd intézte a jogászok háta mögött. Ez persze Kapának nem tetszett. Ballának meg Kapa nem tetszett. Így választották ki Domokos Andreát, aki mellesleg Györgyiné Koncz Judit barátnője. És ezzel mindent megmondtam.
Abonnieren
Posts (Atom)
