Friss hír 2010. Karácsony
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Posted by jhnnsclvn on november 6, 2010
Megjelent a MAB-határozat a „mintha-egyetemről”: http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html , amely udvarias formában döngöli földbe a Károlit. Az intézményre vonatkozó határozatot csekély rövidítésekkel közreadjuk.
A határozat szerint az állapotok „tarthatatlanok”. A fenntartó későn kapott észbe, és fogalma sincs, hogy mit tegyen. Már két éve személycserékkel kísérletezik, hevesen és sűrűn, de koncepciótlanul és kilátástalanul. Pl. kinevezett rektor már két éve nincs, a dékánok is ideiglenesek, a vezetőhelyettesi posztok be sincsenek töltve. Gazdasági igazgató kinevezésére csak 2009 elején került sor, főtitkár csak 2009 decemberében akadt, aztán 2010 elején lett egy stratégiai igazgató is, ami formálisnak látszó poszt, viszont tükrözi a stratégia szükségességének felismerését – magyarán: stratégiai igazgató van, stratégia nincs, ehelyett vágyálmok vannak. (Azóta: mindhárom pozíció újra betöltetlen, mert a két igazgató párban dékán lett az egyik karon, a főtitkár meg dékán egy másikon. A rektor továbbra is ideiglenes, de már dolgoznak a leváltásán.) A HTK és a nagykőrösi TKF a nyugalom szigetei, velük nincs probléma (Pethő csalása nem kerül szóba a határozatban), hacsak az nem, hogy alig van hallgatójuk. 2015. decemberéig akkreditálhatók. Ezzel szemben a két nagy karon, az ÁJK-n és a BTK-n az állapotok elviselhetetlenek. A doktori iskolák becsődöltek. Ideiglenes akkreditációt kapnak 2 és fél évre, de 2011-ben újra ellenőrzik a két kart. Az oktatók a várakozás és egzisztenciális bizonytalanság állapotában élnek. Van, aki bizakodik, de olyan is van, aki nem.A MAB plénuma azzal segít a Károlinak, hogy tükröt tart elé, mert az önértékelésekből az derül ki, hogy se önkritikájuk, se önismeretük, se szintetizáló képességük nincs, csak egymás mellé dobálták a tanszékek házi feladatszerűen összerakott nagyzoló közhelyeit. Az egyetem vezetése autokratikus, központosításra tör – magyarán diktatúra van, a vezetés nem áll szóba az oktatókkal. Minőségbiztosítási kézikönyv van, minőségbiztosítás nincs, ami nyilvánvaló az ÁJK-ról és a BTK-ról írt helyzetképből, ugyanis a hallgatók átlaga mindkét karon jeles – magyarán ezek a diplomák nem érnek semmit. Az “egyetemi vezetés” hetente ülésezik, ami elég érdekes lehet a kiürült Rektori Hivatalban, ahol Balla Péter egyedül van: helyetteseit kirúgta, leváltotta, igazgatóit és főtitkárát pedig a karokra közvetítette ki dékánoknak. (Több bizalma embere pedig nincs, mert Kozma Fruzsina titkárnőt mégsem teheti meg rektorhelyettesnek, bár sokmindent megtehet, és amit nem, azt is megteszi.) A végén Bölcskei Gusztáv is kap egy fricskát: felszólítják, hogy az állami támogatást arra a célra fordítsa, amire kapja, vagyis az oktatásra.
Íme a szöveg:
Az Intézményt, amelyet ebben a formában 1992-ben alapítottak, a MAB legutóbb 1999-ben akkreditálta. Az Intézmény azóta többirányú átalakuláson ment át. Részben áttért a bolognai rendszerű oktatásra, megtartva a teológus- és a jogászképzés ötéves ciklusát. Minden karon elindított alapképzési szakokat, és néhány mesterszak indítására is engedélyt kapott. Másrészt súlyos vezetési válságon esett át. Az állapotok tarthatatlanságát a fenntartó megkésve, de észlelte. Ekkor beavatkozott, és fenntartói jogait érvényesítve új vezetőkkel kísérli meg a problémák elhárítását és egy új stratégia kidolgozását.
2008-ban az egyetem elfogadta az új fejlesztési tervét. 2009 elején a fenntartó kezdeményezésére a teljes vezetés megújításába fogott, és ez a folyamat még nem fejeződött be. Az intézménynek 2008. december 15. óta nincs a szenátus által választott és a köztársasági elnök által kinevezett rektora.
A látogatás idején
- rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettes vezette az egyetemet;
- az Állam- és Jogtudományi Karon megbízott dékán működött;
- a Bölcsészettudományi Karon a kar dékánja benyújtotta lemondását, a kart ügyvezető dékánként vezeti augusztusig;
- az intézményben több dékánhelyettesi poszt nem volt betöltve;
- a gazdasági vezetői feladatokra 2009. január elsejével gazdasági igazgatót neveztek ki;
- az intézmény főtitkára teendőinek ellátására 2009 decemberében kapott megbízást, stratégiai igazgatója 2010 elején állt munkába;
- a Tanítóképző Főiskolai Kar (Nagykőrös) dékánja már több cikluson át kitűnően látta el feladatát, de megbízatása nemsokára (2011) lejár;
- a legnyugodtabb a helyzet a Hittudományi Karon, ahol a régi tradíciókra építve folyik az oktatás.
Az intézményben a látogatáskor még nem írták ki az esedékes vezetői pályázatokat: részben azért, mert a gazdasági ügyek és az adminisztráció rendbetétele még nem ért véget, részben azért, mert a fenntartó és az intézmény vezetősége meg kívánja várni az intézmény akkreditációjának eredményeit. Az oktatók közül ebben az átmeneti helyzetben sokan inkább a kivárásra, mint a szerepvállalásra vállalkoznak.
A négy kar közül kettő, a Hittudományi Kar és a Tanítóképző Főiskolai Kar nagy hagyományú és megfelelően működik. Mint karok, 5 évre akkreditálhatóak. A Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar jelentős működési és minőségi gondokkal küzd. Ugyanakkor az tény, hogy sajátos, református szellemű értelmiség képzése és oktatása folyik, és ez a két kar működésének normalizálódása után országos értékké válhat. Az Intézményben három doktori iskola működött, ezek közül a Jogtudományi doktori iskola és az Irodalomtudományi doktori iskola nem kapott akkreditációt (A Jogtudományi DI felülvizsgálati szakaszban van, az Irodalomtudományi DI akkreditációját a MAB jelen ülése felfüggesztette). E két kar akkreditációját 2011. szeptemberében lefolytatandó monitor eljárás közbeiktatásával 2013. június 30-ig adja meg a plénum.
A rendkívüli állapotban az Intézmény fenntartójának különös felelőssége és szerepe van. Az intézmény fenntartója a Magyarországi Református Egyház Zsinata, amelyet az elnök-püspök képvisel. Ugyanakkor a teológiai és a vallási tartalmú képzésekben a Dunamelléki Egyházkerületnek egyetértési joga van, melyet püspöke gyakorol. Az Intézmény irányításában ez a kettősség normális ügymenetben nem akadályozza az Intézmény tevékenységét, azonban nagyobb átalakulások esetén, rendkívüli helyzetekben előfordulhatnak olyan pontok, ahol a szükségesnél nehezebben hozhatók meg a döntések. Az Intézményben ez az állapot várakozást és ugyanakkor bizonytalanságot eredményezett. Az Intézmény meghatározó professzorainak többsége bízik a kibontakozásban, ugyanakkor nem kevesen úgy látják, hogy a holtponton az Intézmény éppen csak átjutott, de még nem dőlt el a végleges fejlődési iránya. Az átalakítás érthető módon egzisztenciális bizonytalanságot teremtett. Az oktatók közötti súrlódások a normális, illetve a még elfogadható szintről sok esetben már elviselhetetlen szintre emelkedtek. Ennek kísérőjelenségei az oktatás nyugalmát is veszélyeztetik.
Az Intézmény által beadott önértékelés az akkreditációs munkát nem segítette, nem bizonyult érzékenynek a még fennálló nehézségek, gyengeségek iránt. Néhány megjegyzés az Intézményi Önértékelés 8-9. oldalain ugyan megjelenik, de a részletes bemutatásban már nem szerepelnek, nem konkretizálódnak.
A plénum a helyzet megismerése alapján arra az álláspontra jutott, hogy hozzá kíván járulni az Intézmény minőségének fejlesztéséhez. Elsősorban azzal, hogy külső szakértőként tükröt állít elé: röviden és reálisan összegezve erősségeit (amelyek részben túlhangsúlyozásra kerültek az önértékelésben), kijelöli a sürgősen elvégzendő teendőket és ismerteti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén esély lehet a két kar későbbi, teljes idejű (ötéves) akkreditációra.
II.2 A szervezeti és működési minőségértékelés
Az egyetemi vezetés az Intézmény jelenlegi fejlődési szintjén az erős központi szabályozásokat tartja fontosnak. Ez a gazdasági és alapvető működési folyamatok esetében indokolt lehet, de ha nem adnak felhatalmazást egyes kérdések eldöntésében a karoknak, akkor megkérdőjeleződik a kari struktúra fenntartása.
Az Egyetem vezetése az operatív irányítási feladatokat a heti vezetői értekezleten tekinti át és meghozza a szükséges döntéseket. A stratégiai vezetés fontosságát (lehet, hogy csak formálisan) mutatja a stratégiai igazgatói feladatkör létrehozása és betöltése. A vezetés egyes stratégiai céljai ugyanakkor nem kellően megalapozottak, esetenként vágyálmokat fogalmaznak meg megalapozott stratégia helyett (szakok és hallgatók számának növelése).
…….
A MAB számára készített egyetemi és kari önértékelések elkészítése az egyetemi vezetés szerint egyes megoldandó kérdésekre ráirányították a vezetés figyelmét. … A javasolt terjedelmet messze meghaladó önértékelési jelentésekre (egyetem, BTK) jellemző, hogy megfelelő szintetizálás, és súlypontképzés helyett azok csupán az egységek (egyetemen karok, BTK-n tanszékek) anyagainak összefűzését jelentik.
…
II.3 A minőségbiztosítás és -fejlesztés értékelése
Egyetemi szintű Minőségbiztosítási Bizottság működik, amely a Szenátus elé kerülő egyetemi és kari előterjesztéseket tárgyalja, véleményezi. Több olyan kérdéssel is foglalkozik, amely túlmutat a szűken vett minőségbiztosítási feladatokon.
… Egy lényegét tekintve autokratikus vezetés mellett ennek nincs igazi jelentősége. Egyes kivételes esetekben hívhatják fel a vezetés figyelmét a döntés szempontjainak további mérlegelésére.
2009-ben fogadta el az Egyetem Szenátusa a Minőségbiztosítási Kézikönyvet. E kézikönyv és mellékletei egy ideális állapotot vesznek figyelembe. Első pillanatra elméletileg és általánosságban kiválónak tűnik, de nem veszi figyelembe az Intézmény és a karok jelenlegi szervezeti kultúráját és működésének gyakorlatát. Az Egyetem vezetése szerint a jövő évtől kezdődne a „tesztelési fázis”.
III. Ajánlások az intézmény számára
III.1 Szervezeti- és működési javaslatok
A plénum javasolja a Minőségbiztosítási kézikönyv szabályozásainak alapos újragondolását és a jelenlegi működéshez jobban illeszkedő szabályozás létrehozását. A jelenlegi szabályozás túl általános, nem eléggé specifikus a karok és szakok tekintetében. Javasoljuk a stratégiai mutatószámok reális tervezését, a határidők és felelősök meghatározását, az alternatív megoldások felmutatását.
III.2 Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok
A plénum javasolja, hogy az Egyetem és a karok vezetői a minőségi fejlesztés anyagát széles körben vitassák meg az érintettekkel, és fogalmazzanak meg intézkedési terveket a jelentésekben felmerülő eltérések, gondok megoldására. [Lásd az előző megjegyzést!]
III.3 Rövid és hosszú távú javaslatok
A plénum az Intézmény sajátos céljainak, református jellegének fenntartása mellett rövid és hosszú távú stratégiai terv kidolgozását tartja szükségesnek. A rövid távú stratégiai terv az ÁJK és a BTK esetében javasolt monitor eljáráshoz igazodjék, és segítse elő a két karon a helyzet stabilizálását, a meglévő minőség erősítését.
A plénum a 2011 szeptemberében megszervezendő monitor eljáráshoz intézményi szinten az alábbi intézkedések meghozatalát tartja szükségesnek:
- Az Intézményben ki kell írni a rektori pályázatot. Megválasztott és megerősített rektor nélkül az egyetem előtt álló feladatok nem oldhatók meg.
- Tervet kell kidolgozni az ideiglenesen betöltött vagy most be sem töltött vezetői állások betöltésére.
- … fontos, hogy az egész intézmény ismerje a vezetés és a fenntartó közép és hosszú távú stratégiai elképzeléseit.
…….
- Tervet kell kidolgozni az oktatók legsürgősebb problémáinak egy éven belül történő rendezésére. Az oktatók a jogszabályi kritériumoknak megfelelően legyenek teljes állásúak, az ennek megfelelő javadalmazással (Pl. a kecskeméti jogi képzés támogatásának átcsoportosításával). A vezetői tisztségekben a vendégoktatókat fel kell váltani saját AT oktatókkal.
- Az Intézmény rendelkezzék az oktatók oktatási és tudományos teljesítményének legalább félévenként történő értékelési rendszerével. Az alkalmatlanná vált oktatók munkaviszonyának megszüntetésére a humanitás figyelembevételével tervet kell kidolgozni.
- Az Ftv-nek megfelelően minőségfejlesztési programot és minőségfejlesztési szabályzatot kell készíteni.
A hosszú távú stratégiai tervhez
- Hosszú távra választott és pozíciójukban megerősített vezetőkre van szükség, akik elkötelezettjei a minőségi változásoknak.
……..
- A fenntartónak biztosítani kell az okvetlenül szükséges anyagi támogatást egyszeri és célhoz kötött hozzájárulás formájában.
Posted in HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, MAB-értékelés a Károli Református Egyetemről | Szerkeszt | 1 Comment »
Posts mit dem Label Gusztáv Bölcskei werden angezeigt. Alle Posts anzeigen
Posts mit dem Label Gusztáv Bölcskei werden angezeigt. Alle Posts anzeigen
Samstag, 6. November 2010
Mittwoch, 6. Oktober 2010
Bischöfliches Schachspiel 5. Bölcskei contra Hegedűs (Püspöki sakkjátszma 5.)
Az előző posztban Makkabi Hegedűs püspök érdemei között említi a magyarországi Református Egyház megújulását, demokratizálását, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) megszervezését, amelynek 1995-ben ügyvezető elnöke lett, és a Károli Gáspár Református Egyetem létrehozását. Nos, utódjának, Bölcskei Gusztávnak, úgy tűnik, mindenben a rombolás szerepe jutott. Diktatorikus irányítása visszavetette a demokratizálódás folyamatát, 2009 május 22-én puccsal ásta alá a MRETZS szervezetét, és mára már a református értelmiségképzés legfelsőbb szintű intézményét, a Károli Gáspár Egyetemet is tönkretette. A továbbiakban Dr. Tóth Miklós, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat titkárának tavaly májusi körlevelét adjuk közre – a hozzá tartozó melléklettel és nyilatkozattal.
A 2009. május 22-i debreceni református rendezvény nagy valószínűséggel kapcsolatba hozható azzal a 2009. márciusi szenátusi határozattal, melynek értelmében az egyetem dr. Kovács Levente bankjánál, a KDB-nél 14 millió forintot vesz fel azért, hogy Csányi János, a debreceni Csokonai Színházból frissen menesztett igazgató egy oktatói kft-t alapíthasson. Csányi volt ugyanis a május 22-i debreceni parádé rendezője…
BOTRÁNY A REFORMÁTUS EGYHÁZBAN?
A Magyarországi Református Egyház 2009. május 22-én Debrecenben úgynevezett ‘Alkotmányozó Zsinatot’ szervez egy Általános Magyar Református Zsinat megalakítására. Ezzel szemben … 1995-ben – hosszú, gondos el készítés után – a világ összes magyar református egyháza Debrecenben megalakította a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, amellyel egy központi tárgyalási teret teremtett a világ minden országában élő Magyar reformátusok számára, tiszteletben tartva mind az abban résztvevő egyházak önállóságát, mind azon országok szuverenitását, amelyekben ezen egyházak élnek és dolgoznak.
Ezen demokratikus elvek szerint megalakult Tanácskozó Zsinat munkájában nagyon sikeres volt és az ma is, és sok területen kiváló együttműködést hozott létre az egyházak között. A Tanácskozó Zsinat létezik és működik.
A Magyarországi Református Egyház jelenlegi lelkészi elnöke, Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, egy volt kommunista titkosrendőrségi ügynök, hosszú ideje igyekezett e téren változást elérni, hogy a magyar reformátusok feletti ellenőrzést biztosítsa a maga számára.
Erre az eszköz a pénz volt, mivel a Magyar Köztársaság részéről az egyháznak az állami költségvetésből folyósított hozzájárulás a zsinaton keresztül történik. – Tekintettel arra, hogy a Magyarországi Református Egyház vezető személyei, ideértve Bölcskei püspököt, a kommunista titkosrendőrség ügynökei voltak, továbbá figyelembevéve azon körülményt, hogy Magyarország exkommunisták vezetése alatt áll, megállapíthatjuk, hogy a Magyarországi Református Egyház a jelenleg is létező kommunista hálózat fedőszerve. … Emögött politikai cél van. … magyarok milliói hagyták el Magyarországot és a környék többi országát, hogy kimeneküljenek a kommunizmus karmai közül. Gondoljunk itt többek közt az 1956-os Magyar Forradalomra.
A Magyarországi Református Egyház kijelentette, hogy tagságát a Tanácskozó Zsinatban ‘szünetelteti’… Az Egyház tagságát sem nem szüntette be sem fel nem függesztette. A Magyarországi Református Egyház tehát a Tanácskozó Zsinat tagja maradt. Ennek következtében ez az egyház szószegést követ el, ha egy új zsinatot próbál létrehozni. Bölcskei püspök és követői valójában államcsínyt, puccsot követnek el az egyházon belül.
A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat figyelmeztet mindenkit, hogy ne fogadja el ezt a kezdeményezést s ne kövesse Bölcskei püspököt és társutasait ezen az ördögi úton, hanem támogassa a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát a normális, tisztességes, becsületes módon.
Felhívjuk a figyelmet itt két tényre: 1. A Tanácskozó Zsinat elismert és bejegyzett önálló magyar közhasznú jogi személy. Az illetékes magyar hatóságok az ‘új’ zsinat hasonló kérését elutasították. 2. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elutasította az ‘új’ ‘zsinathoz’ való csatlakozást, míg az ukrajnai, romániai, szerbiai (és horvátországi) egyházak esetleges csatlakozása csak feltételes lehet tekintettel arra, hogy ezen országokban ehhez az állami szervek beleegyezése szükséges.
Dr. Tóth Miklós, titkár, P.O.B. 10.249, NL-2501 HE Den Haag / Hága.
MELLÉKLET (2009. május 18.)
…..
1. A nagy demagógiával és zajos propagandával Debrecenbe, 2009. május 22-re összehívott ‘Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata’ (a továbbiakban: ‘Alkotmányozó Zsinat’) azt szeretné elhitetni, hogy ez az első kísérlet közös ‘Magyar Református Zsinat’ életrehívására. Ez hazugság.
…. Az ‘Alkotmányozó Zsinat’ kitalálói jóhiszemű emberek félrevezetésével cinkosokká, bűnrészessé teszik őket. Itt egy óriási, eddig páratlan botránynak vagyunk a tanúi a magyar református egyház történetében, amely elfogadhatatlan. Ami itt történik, az államcsíny az egyházban, puccs!
2. ….
3. Az ‘Alkotmányozó Zsinat’ önálló közhasznú jogi személyként való hivatalos bejegyzését az illetékes magyarországi hatóságok elutasították. A Magyarországi Református Egyház (néhány követőjével) egy ‘új’, úgynevezett általános zsinat létrehozásának a kísérletével szószegővé válik. (Ha azt állítja, hogy a Tanácskozó Zsinatban ‘tagságát szünetelteti’, ezzel éppen a fennálló tagsági jogviszonyát húzza alá s szószegését bizonyítja be.)
4. Ide csatoljuk annak a Nyilatkozatnak a szövegét … ld. alább
5. Ez az ex-kommunista politikai stratégia az egész új ‘zsinat’ igazi háttere. Az eszköz nagyon egyszerű: t.i. pénz. Közismert, hogy Bölcskei Gusztáv, aki a régifajta kommunista párttitkár típusa, ‘megvásárolja’ a támogatóit. Ez korrupció. Ennek megfelelő diktátori stílusban kormányozza az egyházat. Ellenjelölt nélkül választatta magát újra püspökké is, más szóval: senki sem mert ellenjelölt lenni. …
6. A Magyarországi Református Egyház évente 12.000.000 forintot kap a magyar állami költségvetésből az egyház külföldi kapcsolatainak a fenntartására. Ebből 2002-ig (bezárólag) évente 3.800.000 forintot utalt át a zsinat a Tanácskozó Zsinatnak és 3.200.000 forintot a Magyar Református Világszövetségnek. Bölcskei Gusztáv a zsinati elnöki szék elfoglalása után először ezt az összeget átutalta (ezzel is magától értetődően elismervén, hogy ezek az összegek e szervezeteket megilletik), azután pedig minden további közlemény nélkül leállította. Ez ismert kommunista basáskodó módszer. Ez Bölcskei Gusztáv anyagi alapja, t.i. az a pénz, amit más tisztességes szervezetektől zsebrevág, amelyikkel díszeleg s amelyet a maga politikai céljaira használ fel. … A manipuláló kezdeményezése semmit sem hozott létre, csak áskálódást és annak a szellemi és anyagi tőkének a felélését, amelyet a Tanácskozó Zsinat létrehozott. Itt nincs másról szó, mint Jézus Krisztus egyházának a sátáni rombolásáról. Ez végül is nem vezethet sikerre. Mi bízunk az Íge szavában: “A gonoszak karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr” (37. zsoltár, 17. vers).
7. Az úgynevezett ‘alkotmány’ szánalmas fércmunka. Nem méltó a magyar református egyházhoz.
Központi eleme a titokzatos ‘Kárpátmedencei Generális Konvent’, amelynek az ‘alkotmányban’ kulcsszerep jut. E kommunista manipulációs szerv mögött is, mint az egész kísérlet mögött, Bölcskei Gusztáv, a kommunista apparatcsik szellemi arca látható. Szánalmas dicsőség 2009-ben!
8. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elutasította az ebben a ‘zsinatban’ való részvételt… Így világos, hogy ez a jelen ‘zsinati’ színjáték kalandor-játék.
9. Ezt a körlevelet vérző szívvel írtuk. Novemberi nyilatkozatunkat eddig nem hoztuk nyilvánosságra, abban reménykedve, hogy a Magyarországi Református Egyház felelősei és követőik jobb belátásra jutnak. Sajnos ez nem történt meg, sőt tovább loholnak vesztükbe a hazugság és a magyar reformátusság erkölcsi és teljes szellemi elbalkánosításának, lezüllesztésének az útján. Ebbe az örvénybe próbálják magukkal rántani a magyar reformátusokat. A kommunista világ gondolkodásmódja beleivódott a volt kommunista országok lakosságának a lelkébe és sokan szem elől vesztették az erkölcsi határokat. … Az egyházat mai vezetői rontják meg, pedig most nem állnak orosz csapatok Magyarországon. Ránk érvényes az Úr szava: “Ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani” (Lukács ev. , 19. rész, 40. vers).
10. Az itt közöltek figyelembevételével kérjük magyarországi és más középeurópai testvéreinket, ne adják el lelküket s ne árulják el Jézus Krisztust harminc ezüstpénzért. Ne térjenek vissza a kommunizmus hazug világába. Ne legyenek szószegőkké és erkölcsi öngyilkosokká. Ne hallgassanak hamis prófétákra, még ha azok palástot is viselnek. Kövessék az igazság és tisztesség egyenes útját. Mondjanak ‘NEM’-et erre a hamis és félrevezető kezdeményezésre! Nekünk Jézus Krisztus szavát kell meghallanunk és Őt kell követnünk, aki így szólt: “Én azért születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra” (János ev. 18. rész, 37. vers).
NYILATKOZAT
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének egy ‘Kárpátmedencei Generális Konvent’ és egy az egész világ minden magyar református egyházi szervezetére – azok megkérdezése nélkül – kiterjedő úgynevezett ‘Alkotmány’ (egy jogi fércmunka, szégyen a Református Egyházra) létrehozatalára vonatkozó kísérlete jellegzetes kommunista politikai trükksorozat. Mindennek a célja az, hogy az 1995-ben Debrecenben a világ összes magyar református egyháza által alkotmányosan szabályszerűen megalapított és Budapesten hivatalosan bejegyzett Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát – egy fennálló, aktív jogi személyt – aláaknázza és szétrombolja. … A Tanácskozó Zsinat, amint jól ismert, eredmények hosszú sorát valósította meg. Azon gondolatnak a terjesztése, hogy semmi ilyen jellegű munka nem lett volna a múltban, égre kiáltó hazugság, amelyről mindenki tudja, hogy hazugság: az is, aki mondja s az is, aki hallja. Ez tiszta kommunizmus.
Az is tipikus kommunista hazugság, hogy a Tanácskozó Zsinat már nem működik. E nyáron, július 19-én tartotta meg a Zsinat évi rendes ülését Balatonszárszón s elnökségi ülését tegnapelőtt, november 15-én itt Budapesten. Mindkettőt nagy tagsági részvétel, nagy érdeklődés és sajtóérdeklődés mellett. Mindezt annak ellenére, hogy a Tanácskozó Zsinatot senki anyagilag nem támogatja. A Tanácskozó Zsinat tovább működik, mert a Tanácskozó Zsinat az igazság útján jár, nem pedig a hazugság útján, mint a Magyarországi református Egyház Zsinata … Mi az igazság keskeny útján járunk (Máté ev. 7:13-14). Az lehet kemény, de egyenes.
A Magyarországi Református Egyházat a múltban és a jelenben olyan személyek irányították, irányítják és ellenőrzik, akik a kommunista titkos rendőrség ügynökei, illetve azok voltak, az egyházon belül. Az említett Bölcskei Gusztáv püspök szintén ilyen ügynök (volt), aki ilymódon az ex-kommunista közösséghez (establishmenthez) tartozik, amely jelenleg Magyarországot uralja. Az efajta tagságnak sosem szakad vége.
Itt említjük néhány a Magyarországi Református Egyházban fontos személy titkos rendőrségi fedőnevét annak bizonyítására, hogy ez az egyház kommunisták által uralt szervezet.
Bölcskei Gusztáv: Bátori
Bartha Tibor: Debreceni
Békefi Benő: Varga Dénes
Szamosközi István: Szatmári
Aranyos Zoltán: Timár Lajos
Kocsis Elemér: Rajnai
Kovács Attila: Keresztes:
Kürthy László: Zempléni
Tóth Károly: Tolnai Lajos és Aldeburi.
Ez csupán egy legnagyobb részben a múltra emlékeztető neveket tartalmazó rövid lista annak a kihangsúlyozására, hogy itt egy következetes régi kommunista politikai rendőrségi vonalvezetésről van szó, amely mindmáig ténylegesen működik a Magyarországi Református Egyházban. … A Magyarországi Református Egyházat a fentiek alapján mint ennek a mindmáig meglevő és virágzó (ex-) kommunista rendszernek az egyik fedőszervét kell tekintenünk.
A nyugati világban élő magyarok azért élnek ott, ahol élnek, mert nem kívántak kommunista rendszerben élni. Elutasítják azt a kísérletet, hogy a kommunista magyar rendszer világa a Magyarországi Református Egyházon keresztül próbáljon befészkelődni az életükbe még a jelenlegi hazájukban is. Ők nem kérnek az ex-kommunista rendőrspiclikből , még kevésbé ha azok palástba burkolózva jelennek meg.
Lengyelországban a varsói és a poznani római katolikus érsek lemondott, midőn kitudódott, hogy mindketten a politikai rendőrség besúgói voltak. Bölcskei Gusztávnak ugyanezt kell tennie mind a Magyarországi Református Egyházban mind a Református Világszövetségben. A Magyarországi Református Egyháznak ahhoz, hogy a nyugati világban élő magyar reformátusok elfogadják, meg kell tisztítania önmagát. Az egyháznak nem szabad a besúgók gyülekezetének és ilymódon a kommunista rendszer utolsó fellegvárának maradnia. Ameddig ez meg nem történik, a Magyarországi Református Egyház nem számíthat a nyugati magyar reformátusok teljes közreműködésére.
Minden magyar református számára, a Kárpát-medencében és bárhol a világon egyetlen, az egyházaknak alkotmányos szerveik által hivatalosan adott saját szavukkal összhangban levő igaz út van, mégpedig a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatában való tevékeny részvétel.
Teljes szöveg itt:
http://barikad.hu/node/29637?honnan=Nemzeti_Hirhalo
A 2009. május 22-i debreceni református rendezvény nagy valószínűséggel kapcsolatba hozható azzal a 2009. márciusi szenátusi határozattal, melynek értelmében az egyetem dr. Kovács Levente bankjánál, a KDB-nél 14 millió forintot vesz fel azért, hogy Csányi János, a debreceni Csokonai Színházból frissen menesztett igazgató egy oktatói kft-t alapíthasson. Csányi volt ugyanis a május 22-i debreceni parádé rendezője…
BOTRÁNY A REFORMÁTUS EGYHÁZBAN?
A Magyarországi Református Egyház 2009. május 22-én Debrecenben úgynevezett ‘Alkotmányozó Zsinatot’ szervez egy Általános Magyar Református Zsinat megalakítására. Ezzel szemben … 1995-ben – hosszú, gondos el készítés után – a világ összes magyar református egyháza Debrecenben megalakította a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, amellyel egy központi tárgyalási teret teremtett a világ minden országában élő Magyar reformátusok számára, tiszteletben tartva mind az abban résztvevő egyházak önállóságát, mind azon országok szuverenitását, amelyekben ezen egyházak élnek és dolgoznak.
Ezen demokratikus elvek szerint megalakult Tanácskozó Zsinat munkájában nagyon sikeres volt és az ma is, és sok területen kiváló együttműködést hozott létre az egyházak között. A Tanácskozó Zsinat létezik és működik.
A Magyarországi Református Egyház jelenlegi lelkészi elnöke, Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, egy volt kommunista titkosrendőrségi ügynök, hosszú ideje igyekezett e téren változást elérni, hogy a magyar reformátusok feletti ellenőrzést biztosítsa a maga számára.
Erre az eszköz a pénz volt, mivel a Magyar Köztársaság részéről az egyháznak az állami költségvetésből folyósított hozzájárulás a zsinaton keresztül történik. – Tekintettel arra, hogy a Magyarországi Református Egyház vezető személyei, ideértve Bölcskei püspököt, a kommunista titkosrendőrség ügynökei voltak, továbbá figyelembevéve azon körülményt, hogy Magyarország exkommunisták vezetése alatt áll, megállapíthatjuk, hogy a Magyarországi Református Egyház a jelenleg is létező kommunista hálózat fedőszerve. … Emögött politikai cél van. … magyarok milliói hagyták el Magyarországot és a környék többi országát, hogy kimeneküljenek a kommunizmus karmai közül. Gondoljunk itt többek közt az 1956-os Magyar Forradalomra.
A Magyarországi Református Egyház kijelentette, hogy tagságát a Tanácskozó Zsinatban ‘szünetelteti’… Az Egyház tagságát sem nem szüntette be sem fel nem függesztette. A Magyarországi Református Egyház tehát a Tanácskozó Zsinat tagja maradt. Ennek következtében ez az egyház szószegést követ el, ha egy új zsinatot próbál létrehozni. Bölcskei püspök és követői valójában államcsínyt, puccsot követnek el az egyházon belül.
A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat figyelmeztet mindenkit, hogy ne fogadja el ezt a kezdeményezést s ne kövesse Bölcskei püspököt és társutasait ezen az ördögi úton, hanem támogassa a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát a normális, tisztességes, becsületes módon.
Felhívjuk a figyelmet itt két tényre: 1. A Tanácskozó Zsinat elismert és bejegyzett önálló magyar közhasznú jogi személy. Az illetékes magyar hatóságok az ‘új’ zsinat hasonló kérését elutasították. 2. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elutasította az ‘új’ ‘zsinathoz’ való csatlakozást, míg az ukrajnai, romániai, szerbiai (és horvátországi) egyházak esetleges csatlakozása csak feltételes lehet tekintettel arra, hogy ezen országokban ehhez az állami szervek beleegyezése szükséges.
Dr. Tóth Miklós, titkár, P.O.B. 10.249, NL-2501 HE Den Haag / Hága.
MELLÉKLET (2009. május 18.)
…..
1. A nagy demagógiával és zajos propagandával Debrecenbe, 2009. május 22-re összehívott ‘Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata’ (a továbbiakban: ‘Alkotmányozó Zsinat’) azt szeretné elhitetni, hogy ez az első kísérlet közös ‘Magyar Református Zsinat’ életrehívására. Ez hazugság.
…. Az ‘Alkotmányozó Zsinat’ kitalálói jóhiszemű emberek félrevezetésével cinkosokká, bűnrészessé teszik őket. Itt egy óriási, eddig páratlan botránynak vagyunk a tanúi a magyar református egyház történetében, amely elfogadhatatlan. Ami itt történik, az államcsíny az egyházban, puccs!
2. ….
3. Az ‘Alkotmányozó Zsinat’ önálló közhasznú jogi személyként való hivatalos bejegyzését az illetékes magyarországi hatóságok elutasították. A Magyarországi Református Egyház (néhány követőjével) egy ‘új’, úgynevezett általános zsinat létrehozásának a kísérletével szószegővé válik. (Ha azt állítja, hogy a Tanácskozó Zsinatban ‘tagságát szünetelteti’, ezzel éppen a fennálló tagsági jogviszonyát húzza alá s szószegését bizonyítja be.)
4. Ide csatoljuk annak a Nyilatkozatnak a szövegét … ld. alább
5. Ez az ex-kommunista politikai stratégia az egész új ‘zsinat’ igazi háttere. Az eszköz nagyon egyszerű: t.i. pénz. Közismert, hogy Bölcskei Gusztáv, aki a régifajta kommunista párttitkár típusa, ‘megvásárolja’ a támogatóit. Ez korrupció. Ennek megfelelő diktátori stílusban kormányozza az egyházat. Ellenjelölt nélkül választatta magát újra püspökké is, más szóval: senki sem mert ellenjelölt lenni. …
6. A Magyarországi Református Egyház évente 12.000.000 forintot kap a magyar állami költségvetésből az egyház külföldi kapcsolatainak a fenntartására. Ebből 2002-ig (bezárólag) évente 3.800.000 forintot utalt át a zsinat a Tanácskozó Zsinatnak és 3.200.000 forintot a Magyar Református Világszövetségnek. Bölcskei Gusztáv a zsinati elnöki szék elfoglalása után először ezt az összeget átutalta (ezzel is magától értetődően elismervén, hogy ezek az összegek e szervezeteket megilletik), azután pedig minden további közlemény nélkül leállította. Ez ismert kommunista basáskodó módszer. Ez Bölcskei Gusztáv anyagi alapja, t.i. az a pénz, amit más tisztességes szervezetektől zsebrevág, amelyikkel díszeleg s amelyet a maga politikai céljaira használ fel. … A manipuláló kezdeményezése semmit sem hozott létre, csak áskálódást és annak a szellemi és anyagi tőkének a felélését, amelyet a Tanácskozó Zsinat létrehozott. Itt nincs másról szó, mint Jézus Krisztus egyházának a sátáni rombolásáról. Ez végül is nem vezethet sikerre. Mi bízunk az Íge szavában: “A gonoszak karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr” (37. zsoltár, 17. vers).
7. Az úgynevezett ‘alkotmány’ szánalmas fércmunka. Nem méltó a magyar református egyházhoz.
Központi eleme a titokzatos ‘Kárpátmedencei Generális Konvent’, amelynek az ‘alkotmányban’ kulcsszerep jut. E kommunista manipulációs szerv mögött is, mint az egész kísérlet mögött, Bölcskei Gusztáv, a kommunista apparatcsik szellemi arca látható. Szánalmas dicsőség 2009-ben!
8. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elutasította az ebben a ‘zsinatban’ való részvételt… Így világos, hogy ez a jelen ‘zsinati’ színjáték kalandor-játék.
9. Ezt a körlevelet vérző szívvel írtuk. Novemberi nyilatkozatunkat eddig nem hoztuk nyilvánosságra, abban reménykedve, hogy a Magyarországi Református Egyház felelősei és követőik jobb belátásra jutnak. Sajnos ez nem történt meg, sőt tovább loholnak vesztükbe a hazugság és a magyar reformátusság erkölcsi és teljes szellemi elbalkánosításának, lezüllesztésének az útján. Ebbe az örvénybe próbálják magukkal rántani a magyar reformátusokat. A kommunista világ gondolkodásmódja beleivódott a volt kommunista országok lakosságának a lelkébe és sokan szem elől vesztették az erkölcsi határokat. … Az egyházat mai vezetői rontják meg, pedig most nem állnak orosz csapatok Magyarországon. Ránk érvényes az Úr szava: “Ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani” (Lukács ev. , 19. rész, 40. vers).
10. Az itt közöltek figyelembevételével kérjük magyarországi és más középeurópai testvéreinket, ne adják el lelküket s ne árulják el Jézus Krisztust harminc ezüstpénzért. Ne térjenek vissza a kommunizmus hazug világába. Ne legyenek szószegőkké és erkölcsi öngyilkosokká. Ne hallgassanak hamis prófétákra, még ha azok palástot is viselnek. Kövessék az igazság és tisztesség egyenes útját. Mondjanak ‘NEM’-et erre a hamis és félrevezető kezdeményezésre! Nekünk Jézus Krisztus szavát kell meghallanunk és Őt kell követnünk, aki így szólt: “Én azért születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra” (János ev. 18. rész, 37. vers).
NYILATKOZAT
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének egy ‘Kárpátmedencei Generális Konvent’ és egy az egész világ minden magyar református egyházi szervezetére – azok megkérdezése nélkül – kiterjedő úgynevezett ‘Alkotmány’ (egy jogi fércmunka, szégyen a Református Egyházra) létrehozatalára vonatkozó kísérlete jellegzetes kommunista politikai trükksorozat. Mindennek a célja az, hogy az 1995-ben Debrecenben a világ összes magyar református egyháza által alkotmányosan szabályszerűen megalapított és Budapesten hivatalosan bejegyzett Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát – egy fennálló, aktív jogi személyt – aláaknázza és szétrombolja. … A Tanácskozó Zsinat, amint jól ismert, eredmények hosszú sorát valósította meg. Azon gondolatnak a terjesztése, hogy semmi ilyen jellegű munka nem lett volna a múltban, égre kiáltó hazugság, amelyről mindenki tudja, hogy hazugság: az is, aki mondja s az is, aki hallja. Ez tiszta kommunizmus.
Az is tipikus kommunista hazugság, hogy a Tanácskozó Zsinat már nem működik. E nyáron, július 19-én tartotta meg a Zsinat évi rendes ülését Balatonszárszón s elnökségi ülését tegnapelőtt, november 15-én itt Budapesten. Mindkettőt nagy tagsági részvétel, nagy érdeklődés és sajtóérdeklődés mellett. Mindezt annak ellenére, hogy a Tanácskozó Zsinatot senki anyagilag nem támogatja. A Tanácskozó Zsinat tovább működik, mert a Tanácskozó Zsinat az igazság útján jár, nem pedig a hazugság útján, mint a Magyarországi református Egyház Zsinata … Mi az igazság keskeny útján járunk (Máté ev. 7:13-14). Az lehet kemény, de egyenes.
A Magyarországi Református Egyházat a múltban és a jelenben olyan személyek irányították, irányítják és ellenőrzik, akik a kommunista titkos rendőrség ügynökei, illetve azok voltak, az egyházon belül. Az említett Bölcskei Gusztáv püspök szintén ilyen ügynök (volt), aki ilymódon az ex-kommunista közösséghez (establishmenthez) tartozik, amely jelenleg Magyarországot uralja. Az efajta tagságnak sosem szakad vége.
Itt említjük néhány a Magyarországi Református Egyházban fontos személy titkos rendőrségi fedőnevét annak bizonyítására, hogy ez az egyház kommunisták által uralt szervezet.
Bölcskei Gusztáv: Bátori
Bartha Tibor: Debreceni
Békefi Benő: Varga Dénes
Szamosközi István: Szatmári
Aranyos Zoltán: Timár Lajos
Kocsis Elemér: Rajnai
Kovács Attila: Keresztes:
Kürthy László: Zempléni
Tóth Károly: Tolnai Lajos és Aldeburi.
Ez csupán egy legnagyobb részben a múltra emlékeztető neveket tartalmazó rövid lista annak a kihangsúlyozására, hogy itt egy következetes régi kommunista politikai rendőrségi vonalvezetésről van szó, amely mindmáig ténylegesen működik a Magyarországi Református Egyházban. … A Magyarországi Református Egyházat a fentiek alapján mint ennek a mindmáig meglevő és virágzó (ex-) kommunista rendszernek az egyik fedőszervét kell tekintenünk.
A nyugati világban élő magyarok azért élnek ott, ahol élnek, mert nem kívántak kommunista rendszerben élni. Elutasítják azt a kísérletet, hogy a kommunista magyar rendszer világa a Magyarországi Református Egyházon keresztül próbáljon befészkelődni az életükbe még a jelenlegi hazájukban is. Ők nem kérnek az ex-kommunista rendőrspiclikből , még kevésbé ha azok palástba burkolózva jelennek meg.
Lengyelországban a varsói és a poznani római katolikus érsek lemondott, midőn kitudódott, hogy mindketten a politikai rendőrség besúgói voltak. Bölcskei Gusztávnak ugyanezt kell tennie mind a Magyarországi Református Egyházban mind a Református Világszövetségben. A Magyarországi Református Egyháznak ahhoz, hogy a nyugati világban élő magyar reformátusok elfogadják, meg kell tisztítania önmagát. Az egyháznak nem szabad a besúgók gyülekezetének és ilymódon a kommunista rendszer utolsó fellegvárának maradnia. Ameddig ez meg nem történik, a Magyarországi Református Egyház nem számíthat a nyugati magyar reformátusok teljes közreműködésére.
Minden magyar református számára, a Kárpát-medencében és bárhol a világon egyetlen, az egyházaknak alkotmányos szerveik által hivatalosan adott saját szavukkal összhangban levő igaz út van, mégpedig a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatában való tevékeny részvétel.
Teljes szöveg itt:
http://barikad.hu/node/29637?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Abonnieren
Posts (Atom)
