Verstoss gegen Gesetz und Regel (Törvény- és szabályszegés)

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)

Violation of law and by-law (Törvény- és szabályszegés)

Szerző jhnnsclvn @ január 11, 2011

Szerző: Szegedi Kolléga

Tegnap az egyik hozzászóló feltette ezt a kérdést:

„Mitől doktori intézeti igazgató Klukovits, ha a saját doktori szabályzatukat sem ismeri? Segítsünk neki:

http://www2.u-szeged.hu/dokint/dszab-2010.pdf

24. oldal alján, sorszám nélkül, Korm. 10.§ alatt különösen szigorú szabályozás olvasható, szigorúbb, mint maga a törvény: ugyanazon témájú dolgozatot nemhogy 2 éven belül, de Szegeden egyáltalán nem lehet benyújtani, a szabályzat szövegéből következően csakis új disszertáció fogadható el (teljes összhangban a 2009. október 2-i MAB-határozattal).”

Megnéztem még egyszer a doktori szabályzatunkat, és a hozzászólónak teljesen igaza van. De nem az Egyetemi Doktori Tanács titkáráé a fő felelősség, hanem az adott doktori iskola vezetőjéé, Balázs Mihályé, aki fogadta a Károli Egyetemen tavaly sikertelen doktori eljáráson részt vevő Mészáros Mártont, ugyanazzal a témával, majdnem szó szerint ugyanazzal a dolgozattal. (Lényegében ugyanazzal, csak Mészáros a látszat kedvéért kicsit bővítgetett rajta: hozzáírt – vagy hozzáírtak neki – még 10-15 oldalt, amit szétgépelt 30-ra. Ugyanúgy néz ki az oldfaltükör, mint a károlis dolgozatánál: óriási margók és sortávolság, alig van szöveg egy oldalon, viszont a végén bőségesen vannak ábrák, képek, függelékek, több tucat oldalt megtöltve.) Én inkább így tenném fel a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy doktori iskola vezetője nem ismeri sem a törvényt, sem a saját iskolája szabályzatát? Nemrég a Károli Egyetemet a MAB nevében látogató Pál József azt vetette az egyik ottani doktori iskola vezetőjének a szemére (mi több: határozatba foglaltatta), hogy nem készítette el saját kezűleg a doktori iskolája szabályzatát. Az illető nem volt jogász, és természetesen nem s.k. készítette, hanem jogásszal készíttette el, mert régen rossz volna, ha dilettáns bölcsészek írnák maguknak a jogszabályokat. Pál József és Balázs Mihály azonban nemhogy nem írnak, hanem még csak nem is olvasnak szabályzatokat, ami még hagyján, de a saját doktori iskolájuk szabályzatát sem olvasták soha.

Mit mond a törvény szó szerint?

„33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.

(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta beés azt nem utasították el.

(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.”

És mit mond a mi doktori szabályzatunk szó szerint?

„A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.”

Ennyi! Nincs hozzátéve, hogy „sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető”.

Egyáltalán nem kezdeményezhető. Vagyis a Szegedi Tudományegyetem doktori szabályzata, még a Kormányrendeletnél is szigorúbb: egy bukott jelölt két év múlva sem nyújthat be ugyanabban a témában doktori értekezést, meg semmikor. Ha ugyanazt a moslékot akarja foltozgatni, mint Mészáros, aki az elején szövegel valamit Lutherről, akit összetéveszt Kálvinnal (burkoltan benne van a szegedi bírálatban), majd minden indoklás nélkül átugrik Ravasz Lászlóra (ez is benne van, mégcsak nem is burkoltan), és odabiggyeszt a végére még két tucat képet, az ne jöjjön Szegedre. Az menjen valami kegyelemből akkreditált doktori iskolába, ahol ugyanolyan sajtpapírt osztogatnak, mint a Károlin, amivel a végén kitörölheti …. mert másra nem jó. SZEGEDNEK NINCS SZÜKSÉGE MÉSZÁROSRA.

Mészáros csak akkor jöhetett volna Szegedre, ha teljesen új dolgozatot ír. Ezt írta elő a MAB-határozat is 2009. október 2-án, hogy új dolgozattal és a régi témavezetőjével jelentkezzen új eljárásra, nem a bukott és foltozgatott régivel. Pláne nem Szegedre!

Megjegyzem, hogy még ezzel együtt sem a mi doktori szabályzatunk a legszigorúbb. Az ELTE még ennél is keményebb. Az ELTÉ-n bukott szamarak akkor sem védhetnek 3 éven belül, ha teljesen más szövegű dolgozatot nyújtanak be. Ennek nyilván az a logikus magyarázata, hogy 3 évnél kevesebb idő alatt nem lehet alapos munkát készíteni.

Kivéve Mészárost. Róla tudjuk, hogy gyorsan dolgozik. 2009. március 9-én azt kérvényezte – nem a doktori iskola vezetőjétől, hanem – a tanszéki ügyintézőtől, Kőfalusi Krisztától, hogy ugyan engedje már meg neki, hogy hagyja a fenébe Ravasz Lászlót, meg az 1930-as éveket, mert az már nem érdekli, hanem Luther meg Kálvin és a középkor. A március 26-i nyilvános védés előtt tizenhét nappal új fába akarja vágni a fejszéjét, azaz új témáról akar értekezni, új témavezetőkkel, pl. Hansági Ágnessel, aki se a középkorhoz, se az 1930-as évekhez nem ért, mert 19. százados, és a protestantizmushoz sem, mert a felszínen katolikus, a felszín alatt pedig istentelen istentagadó. Mészáros 2009. március 9. és 26. között megírta az új témáról az értekezését úgy, hogy az opponenseket még fel lehetett rá kérni, azok a bírálatukat is meg tudták írni, és a bíráló bizottság is alaposan tudta tanulmányozni a szöveget. És közben még egy “szakmai középfokú német nyelvvizsgát” is letett, természetesen maximális eredménnyel, a csak magyar szakos Hansági Ágnes elnöklete alatt, aki hirtelen egy német középfokú „szakmai” nyelvvizsgabizottsággá akkreditálta magát. (Egy megzsarolt kis németes tanársegéd is asszisztált a cirkuszhoz.)

A MAB tehát nem támasztott irreális követelményt Mészárossal szemben, amikor megadta neki az esélyt, hogy nyújtson be új dolgozatot olyan rövid idő alatt, amennyi alatt csak tud. A Szegedi Tudományegyetem sem akadályozta ebben, mert új dolgozatra nem jelöl ki időkorlátot. Az ELTÉ-n nem próbálkozhatott volna 3 éven át egy újjal sem, mert azok még Szegednél is szigorúbbak, de Szegeden megvolt az esélye, hogy új dolgozattal 20 hónappal az elutasítás után védjen. Mészáros azonban ugyanazzal a dolgozattal jelentkezett, az elutasítás után 4 hónapon belül Szegedre, ami példátlan a magyar felsőoktatás történetében. Ez az eljárás sem a törvénynek, sem a Szegedi Tudományegyetem belső doktori szabályzatának nem felel meg.

Végül annak bizonyítására, hogy Mészáros képesnek érzi magát egy doktori értekezés elkészítésére egy szempillantás alatt, idézzük fel még egyszer saját nyilatkozatát:

Mészáros tényleg fénysebességgel dolgozik, mert az aznap elkezdett értekezést még ugyanazon a napon bekötve le is adta, és kéri a védésre bocsátást:

Forrás: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/

Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes, Klukovits Lajos, Mészáros Márton, Pál József

Betrüger-Karriere 2. Die gefaelschte Sprachprüfung (Csalókarrier 2. A hamisított nyelvvizsga)

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)

A crook-career 2. The forged certificate (Csalókarrier 2. A hamisított nyelvvizsga)

Szerző jhnnsclvn @ január 8, 2011

Szerző: Gödöllői

Mészáros Márton saját fabrikálású ún. szakmai életrajza olvasható a Károli Egyetem honlapján:

http://www.kre.hu/btk/index.php/oktatoink.html?sobi2Task=sobi2Details&catid=6&sobi2Id=29

Ebből is kiderül, hogy a tanulmányi nehézségekkel küzködő, a gimnáziumon magát átcsaló ill. családi segítséggel átnyomott diák problémái az egyetemen sem szüntek meg. Míg az átlagos tehetségű hallgatók eleve két szakra jelentkeztek, Mészáros gyenge képességeinek megfelelően csak egy szakra iratkozott be. Abból is a legkönnyebbre, a magyarra. Elvégre az anyanyelvén valahogy mindenki tud.

Ám ez a könnyű szak is nehéznek bizonyult Mészáros számára. Pedig az őt első naptól protezsáló és pátyolgató Hansági Ágnestől minden könnyítést megkapott. De Mészáros még így is csak 7 év alatt volt képes elvégezni az egyszem magyar szakot. CV-jében a tanulmányok alatt ez áll:

TANULMÁNYOK:
2004-2007 doktori képzés (KRE BTK Irodalomtudományi Doktoriskola)
1997-2004 magyar szak (KRE BTK)

Katonai szolgálatot nem teljesített, így a négy év veszteség (2 a gimnáziumban – 2 az egyetemen) kizárólag bukásokból jött össze. 27 éves, mire elvégzi a magyar szakot, ám a diplomát nyelvvizsga híján nem kaphatja meg.

Idegen nyelv elsajátítására a gimnáziumot is végigbukdácsoló és a felekezeti egyetem magyar szakját végigszenvedő diák nem gondolhatott. Nem is gondolt. Pedig a diplomához a Károli BTK-n 2 nyelvvizsga kell: egy államilag elismert „C” típusú középfokú és legalább még egy lektorátusi alapfokú.

Az angol középfokút 2004-ben állítása szerint megszerezte, bár ezt senki sem látta. Másik nyelvből pedig még állítása szerint sem szerzett nyelvvizsgát 2004-ig, tehát a diplomát nem kaphatta meg, ezért nem jelentkezhetett volna doktori képzésre. Állami ösztöndíj odaítélése teljesen törvénytelen volt, de ezt Hansági tűzön-vizen át kiharcolta neki, a sokkal tehetségesebb és németül felsőfokon beszélő Fülöp Évát kigolyózva az ösztöndíjból. Mészáros tehát diploma nélkül jelentkezett doktori képzésre és vette fel állami ösztöndíjként a több millió forintot. Idegen nyelveket pedig a doktori képzés három éve alatt sem sikerült elsajátítania. CV-jében ugyanakkor ez olvasható:

NYELVTUDÁS:

német szakmai középfok – 2009
angol középfok („C”) – 2004

Angolul nevetségesen mekeg, erről itt Gödöllőn volt alkalmunk meggyőződni egy angol vendégdiákcsoport ittlétekor, de németül aztán tényleg egy árva kukkot sem tud. Mi akkor ez az 5 évet megkésett „német szakmai középfok – 2009”? A „szakmai” azt sugallja, hogy ez még értékesebb és magasabb szintű, mint egy állami középfok. Hol tette ezt le Mészáros? Milyen papír van róla? És ha letette, miért kellett Szegeden németből „belső nyelvvizsgára” bejelentkeznie? És ha olyan jól tud németül, mint azt CV-je sugallja, akkor miért bukott meg kis híján azon a nagyon lájtos belső alapfokú német vizsgán Szegeden? Ez a papír annyira nem ért semmit, hogy még Szegeden sem fogadták el, ahol Pál József mindent megpróbált az elismertetésére.

Utánajártunk a dolognak, és kiderült, hogy Mészárosnak németből – 0 nyelvtudásának megfelelően – nincs semmiféle középfokúja: se szimpla, se szakmai. Az történt, hogy 2009 március 26-án meg akarta védeni doktori disszertációként a Korner Veronika által írt 20 oldalt, amikor kiderült, hogy még diplomája sincs a hiányzó második nyelvvizsga miatt. Mészárosnak napokon belül oda kellett adni a diplomát.

Első lépésben Szabó András (akkor még reménybeli témavezető-várományos) az EDHT elnökeként eltörölte a kötelező második nyelvvizsga-követelményt a doktoranduszok számára, és egy formális belső nyelvvizsgával helyettesítette. Ezt a „német szakmai középfok”-ot Mészáros a németül szintén nem tudó Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes előtt tette le, második lépésben. Hansági úgyszólván a PhD-védés előtt napon Mészáros jobb kezébe nyomott egy oldal német szakszöveget, a bal kezébe pedig annak magyar fordítását. Majd behívta a Német Tanszékről Fülöp Józsit, a kisemmizett Fülöp Éva testvérét, kezébe nyomta a német szöveget, aminek magyar fordítását Mészáros hangosan felolvasta, majd ketten bizottságot alkotva kiállítottak egy szakmai középfokról való tanúsítványt Mészárosnak. Fülöp Józsi ezért Mészárostól egy akó bort kapott, Hansági pedig APÓSán, Kulcsár-Szabó Ernőn keresztül elintézte, hogy Hölderlin fordítására benyújtott OTKA-pályázata milliókat nyerjen. Igaz, ezért nem volt elég Mészáros “német szakmai középfokjára” rábólintania, hanem a húgát is el kellett adnia Hanságinak: Fülöp Évának a 20. századi családregényekről szóló értekezéséhez Bertha Zoltán volt a témavezetője, de Hansági védés előtt lenyúlta tőle. Ezekkel a csereüzletekkel jött össze Mészáros Márton „német szakmai középfoka” a védést megelőző napon: stílszerűen, ÁLNYELVVIZSGA egy ÁLVÉDÉS előtt.

A „Szakmai CV”-nek vannak még nevetséges részletei, pl. a MUNKAHELYEK között ez szerepel: 1998-2003 szakkörvezető tanár (Gödöllői Református Líceum). Fociszakkörről volt szó, azaz a már egyetemista Mészáros visszajárt focizni az úgyszólván családi tulajdonú gimnáziumba – mint “szakkörvezető tanár”.

A „Szakmai CV” tele van jelentéktelen konferenciákkal, amelyekre családja vagy a Kulcsár-Szabó rokonság protezsálta be.

Publikáció jóval kevesebb van, bár ezt „kettős könyveléssel” leplezi. A disszertáció Ravasz Lászlóról szóló fejezete szerepel a tanulmányok és a könyvfejezetek között is, a TRANS 16-ban külföldön idegen nyelven megjelent tanulmány (amit egyesegyedül Hima Gabriellának köszönhet, akitől híres hamis nyilatkozatai szerint semmilyen segítséget nem kapott) pedig a tanulmányok és az elektronikus publikációk között is.

Összefoglalva: Mészáros Márton úgy jutott el a doktori védésig, hogy 2009 március végéig még diplomát sem szerzett a hiányzó második nyelvvizsga miatt, ez utóbbit pedig csalással szerezte meg, cinkosával, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnessel közreműködve, aki ezúttal Fülöp Józsefet zsarolta meg, mint pár nappal később a doktori fokozathoz Eisemannt, Bednanicsot és Simon Attilát, majd másfél évvel később a Szegedi Irodalomtudomáyi Doktori Iskolát, és annak opportunista, gyáva vezeőjét, Balázs Mihályt, aki 2003-ban, parancsra, már Szabó András nevetséges, 44 oldalas dolgozatát is MTA doktorivá avatta.

Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály, károlis botrány, Kulcsár-Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, szegedi botrány