Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Violation of law and by-law (Törvény- és szabályszegés)
Szerző jhnnsclvn @ január 11, 2011
Szerző: Szegedi Kolléga
Tegnap az egyik hozzászóló feltette ezt a kérdést:
„Mitől doktori intézeti igazgató Klukovits, ha a saját doktori szabályzatukat sem ismeri? Segítsünk neki:
http://www2.u-szeged.hu/dokint/dszab-2010.pdf
24. oldal alján, sorszám nélkül, Korm. 10.§ alatt különösen szigorú szabályozás olvasható, szigorúbb, mint maga a törvény: ugyanazon témájú dolgozatot nemhogy 2 éven belül, de Szegeden egyáltalán nem lehet benyújtani, a szabályzat szövegéből következően csakis új disszertáció fogadható el (teljes összhangban a 2009. október 2-i MAB-határozattal).”
Megnéztem még egyszer a doktori szabályzatunkat, és a hozzászólónak teljesen igaza van. De nem az Egyetemi Doktori Tanács titkáráé a fő felelősség, hanem az adott doktori iskola vezetőjéé, Balázs Mihályé, aki fogadta a Károli Egyetemen tavaly sikertelen doktori eljáráson részt vevő Mészáros Mártont, ugyanazzal a témával, majdnem szó szerint ugyanazzal a dolgozattal. (Lényegében ugyanazzal, csak Mészáros a látszat kedvéért kicsit bővítgetett rajta: hozzáírt – vagy hozzáírtak neki – még 10-15 oldalt, amit szétgépelt 30-ra. Ugyanúgy néz ki az oldfaltükör, mint a károlis dolgozatánál: óriási margók és sortávolság, alig van szöveg egy oldalon, viszont a végén bőségesen vannak ábrák, képek, függelékek, több tucat oldalt megtöltve.) Én inkább így tenném fel a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy doktori iskola vezetője nem ismeri sem a törvényt, sem a saját iskolája szabályzatát? Nemrég a Károli Egyetemet a MAB nevében látogató Pál József azt vetette az egyik ottani doktori iskola vezetőjének a szemére (mi több: határozatba foglaltatta), hogy nem készítette el saját kezűleg a doktori iskolája szabályzatát. Az illető nem volt jogász, és természetesen nem s.k. készítette, hanem jogásszal készíttette el, mert régen rossz volna, ha dilettáns bölcsészek írnák maguknak a jogszabályokat. Pál József és Balázs Mihály azonban nemhogy nem írnak, hanem még csak nem is olvasnak szabályzatokat, ami még hagyján, de a saját doktori iskolájuk szabályzatát sem olvasták soha.
Mit mond a törvény szó szerint?
„33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta beés azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.”
És mit mond a mi doktori szabályzatunk szó szerint?
„A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.”
Ennyi! Nincs hozzátéve, hogy „sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető”.
Egyáltalán nem kezdeményezhető. Vagyis a Szegedi Tudományegyetem doktori szabályzata, még a Kormányrendeletnél is szigorúbb: egy bukott jelölt két év múlva sem nyújthat be ugyanabban a témában doktori értekezést, meg semmikor. Ha ugyanazt a moslékot akarja foltozgatni, mint Mészáros, aki az elején szövegel valamit Lutherről, akit összetéveszt Kálvinnal (burkoltan benne van a szegedi bírálatban), majd minden indoklás nélkül átugrik Ravasz Lászlóra (ez is benne van, mégcsak nem is burkoltan), és odabiggyeszt a végére még két tucat képet, az ne jöjjön Szegedre. Az menjen valami kegyelemből akkreditált doktori iskolába, ahol ugyanolyan sajtpapírt osztogatnak, mint a Károlin, amivel a végén kitörölheti …. mert másra nem jó. SZEGEDNEK NINCS SZÜKSÉGE MÉSZÁROSRA.
Mészáros csak akkor jöhetett volna Szegedre, ha teljesen új dolgozatot ír. Ezt írta elő a MAB-határozat is 2009. október 2-án, hogy új dolgozattal és a régi témavezetőjével jelentkezzen új eljárásra, nem a bukott és foltozgatott régivel. Pláne nem Szegedre!
Megjegyzem, hogy még ezzel együtt sem a mi doktori szabályzatunk a legszigorúbb. Az ELTE még ennél is keményebb. Az ELTÉ-n bukott szamarak akkor sem védhetnek 3 éven belül, ha teljesen más szövegű dolgozatot nyújtanak be. Ennek nyilván az a logikus magyarázata, hogy 3 évnél kevesebb idő alatt nem lehet alapos munkát készíteni.
Kivéve Mészárost. Róla tudjuk, hogy gyorsan dolgozik. 2009. március 9-én azt kérvényezte – nem a doktori iskola vezetőjétől, hanem – a tanszéki ügyintézőtől, Kőfalusi Krisztától, hogy ugyan engedje már meg neki, hogy hagyja a fenébe Ravasz Lászlót, meg az 1930-as éveket, mert az már nem érdekli, hanem Luther meg Kálvin és a középkor. A március 26-i nyilvános védés előtt tizenhét nappal új fába akarja vágni a fejszéjét, azaz új témáról akar értekezni, új témavezetőkkel, pl. Hansági Ágnessel, aki se a középkorhoz, se az 1930-as évekhez nem ért, mert 19. százados, és a protestantizmushoz sem, mert a felszínen katolikus, a felszín alatt pedig istentelen istentagadó. Mészáros 2009. március 9. és 26. között megírta az új témáról az értekezését úgy, hogy az opponenseket még fel lehetett rá kérni, azok a bírálatukat is meg tudták írni, és a bíráló bizottság is alaposan tudta tanulmányozni a szöveget. És közben még egy “szakmai középfokú német nyelvvizsgát” is letett, természetesen maximális eredménnyel, a csak magyar szakos Hansági Ágnes elnöklete alatt, aki hirtelen egy német középfokú „szakmai” nyelvvizsgabizottsággá akkreditálta magát. (Egy megzsarolt kis németes tanársegéd is asszisztált a cirkuszhoz.)
A MAB tehát nem támasztott irreális követelményt Mészárossal szemben, amikor megadta neki az esélyt, hogy nyújtson be új dolgozatot olyan rövid idő alatt, amennyi alatt csak tud. A Szegedi Tudományegyetem sem akadályozta ebben, mert új dolgozatra nem jelöl ki időkorlátot. Az ELTÉ-n nem próbálkozhatott volna 3 éven át egy újjal sem, mert azok még Szegednél is szigorúbbak, de Szegeden megvolt az esélye, hogy új dolgozattal 20 hónappal az elutasítás után védjen. Mészáros azonban ugyanazzal a dolgozattal jelentkezett, az elutasítás után 4 hónapon belül Szegedre, ami példátlan a magyar felsőoktatás történetében. Ez az eljárás sem a törvénynek, sem a Szegedi Tudományegyetem belső doktori szabályzatának nem felel meg.
Végül annak bizonyítására, hogy Mészáros képesnek érzi magát egy doktori értekezés elkészítésére egy szempillantás alatt, idézzük fel még egyszer saját nyilatkozatát:
Mészáros tényleg fénysebességgel dolgozik, mert az aznap elkezdett értekezést még ugyanazon a napon bekötve le is adta, és kéri a védésre bocsátást:
Forrás: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes, Klukovits Lajos, Mészáros Márton, Pál József
Posts mit dem Label Balázs Mihály werden angezeigt. Alle Posts anzeigen
Posts mit dem Label Balázs Mihály werden angezeigt. Alle Posts anzeigen
Samstag, 15. Januar 2011
Betrüger-Karriere 2. Die gefaelschte Sprachprüfung (Csalókarrier 2. A hamisított nyelvvizsga)
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
A crook-career 2. The forged certificate (Csalókarrier 2. A hamisított nyelvvizsga)
Szerző jhnnsclvn @ január 8, 2011
Szerző: Gödöllői
Mészáros Márton saját fabrikálású ún. szakmai életrajza olvasható a Károli Egyetem honlapján:
http://www.kre.hu/btk/index.php/oktatoink.html?sobi2Task=sobi2Details&catid=6&sobi2Id=29
Ebből is kiderül, hogy a tanulmányi nehézségekkel küzködő, a gimnáziumon magát átcsaló ill. családi segítséggel átnyomott diák problémái az egyetemen sem szüntek meg. Míg az átlagos tehetségű hallgatók eleve két szakra jelentkeztek, Mészáros gyenge képességeinek megfelelően csak egy szakra iratkozott be. Abból is a legkönnyebbre, a magyarra. Elvégre az anyanyelvén valahogy mindenki tud.
Ám ez a könnyű szak is nehéznek bizonyult Mészáros számára. Pedig az őt első naptól protezsáló és pátyolgató Hansági Ágnestől minden könnyítést megkapott. De Mészáros még így is csak 7 év alatt volt képes elvégezni az egyszem magyar szakot. CV-jében a tanulmányok alatt ez áll:
TANULMÁNYOK:
2004-2007 doktori képzés (KRE BTK Irodalomtudományi Doktoriskola)
1997-2004 magyar szak (KRE BTK)
Katonai szolgálatot nem teljesített, így a négy év veszteség (2 a gimnáziumban – 2 az egyetemen) kizárólag bukásokból jött össze. 27 éves, mire elvégzi a magyar szakot, ám a diplomát nyelvvizsga híján nem kaphatja meg.
Idegen nyelv elsajátítására a gimnáziumot is végigbukdácsoló és a felekezeti egyetem magyar szakját végigszenvedő diák nem gondolhatott. Nem is gondolt. Pedig a diplomához a Károli BTK-n 2 nyelvvizsga kell: egy államilag elismert „C” típusú középfokú és legalább még egy lektorátusi alapfokú.
Az angol középfokút 2004-ben állítása szerint megszerezte, bár ezt senki sem látta. Másik nyelvből pedig még állítása szerint sem szerzett nyelvvizsgát 2004-ig, tehát a diplomát nem kaphatta meg, ezért nem jelentkezhetett volna doktori képzésre. Állami ösztöndíj odaítélése teljesen törvénytelen volt, de ezt Hansági tűzön-vizen át kiharcolta neki, a sokkal tehetségesebb és németül felsőfokon beszélő Fülöp Évát kigolyózva az ösztöndíjból. Mészáros tehát diploma nélkül jelentkezett doktori képzésre és vette fel állami ösztöndíjként a több millió forintot. Idegen nyelveket pedig a doktori képzés három éve alatt sem sikerült elsajátítania. CV-jében ugyanakkor ez olvasható:
NYELVTUDÁS:
német szakmai középfok – 2009
angol középfok („C”) – 2004
Angolul nevetségesen mekeg, erről itt Gödöllőn volt alkalmunk meggyőződni egy angol vendégdiákcsoport ittlétekor, de németül aztán tényleg egy árva kukkot sem tud. Mi akkor ez az 5 évet megkésett „német szakmai középfok – 2009”? A „szakmai” azt sugallja, hogy ez még értékesebb és magasabb szintű, mint egy állami középfok. Hol tette ezt le Mészáros? Milyen papír van róla? És ha letette, miért kellett Szegeden németből „belső nyelvvizsgára” bejelentkeznie? És ha olyan jól tud németül, mint azt CV-je sugallja, akkor miért bukott meg kis híján azon a nagyon lájtos belső alapfokú német vizsgán Szegeden? Ez a papír annyira nem ért semmit, hogy még Szegeden sem fogadták el, ahol Pál József mindent megpróbált az elismertetésére.
Utánajártunk a dolognak, és kiderült, hogy Mészárosnak németből – 0 nyelvtudásának megfelelően – nincs semmiféle középfokúja: se szimpla, se szakmai. Az történt, hogy 2009 március 26-án meg akarta védeni doktori disszertációként a Korner Veronika által írt 20 oldalt, amikor kiderült, hogy még diplomája sincs a hiányzó második nyelvvizsga miatt. Mészárosnak napokon belül oda kellett adni a diplomát.
Első lépésben Szabó András (akkor még reménybeli témavezető-várományos) az EDHT elnökeként eltörölte a kötelező második nyelvvizsga-követelményt a doktoranduszok számára, és egy formális belső nyelvvizsgával helyettesítette. Ezt a „német szakmai középfok”-ot Mészáros a németül szintén nem tudó Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes előtt tette le, második lépésben. Hansági úgyszólván a PhD-védés előtt napon Mészáros jobb kezébe nyomott egy oldal német szakszöveget, a bal kezébe pedig annak magyar fordítását. Majd behívta a Német Tanszékről Fülöp Józsit, a kisemmizett Fülöp Éva testvérét, kezébe nyomta a német szöveget, aminek magyar fordítását Mészáros hangosan felolvasta, majd ketten bizottságot alkotva kiállítottak egy szakmai középfokról való tanúsítványt Mészárosnak. Fülöp Józsi ezért Mészárostól egy akó bort kapott, Hansági pedig APÓSán, Kulcsár-Szabó Ernőn keresztül elintézte, hogy Hölderlin fordítására benyújtott OTKA-pályázata milliókat nyerjen. Igaz, ezért nem volt elég Mészáros “német szakmai középfokjára” rábólintania, hanem a húgát is el kellett adnia Hanságinak: Fülöp Évának a 20. századi családregényekről szóló értekezéséhez Bertha Zoltán volt a témavezetője, de Hansági védés előtt lenyúlta tőle. Ezekkel a csereüzletekkel jött össze Mészáros Márton „német szakmai középfoka” a védést megelőző napon: stílszerűen, ÁLNYELVVIZSGA egy ÁLVÉDÉS előtt.
A „Szakmai CV”-nek vannak még nevetséges részletei, pl. a MUNKAHELYEK között ez szerepel: 1998-2003 szakkörvezető tanár (Gödöllői Református Líceum). Fociszakkörről volt szó, azaz a már egyetemista Mészáros visszajárt focizni az úgyszólván családi tulajdonú gimnáziumba – mint “szakkörvezető tanár”.
A „Szakmai CV” tele van jelentéktelen konferenciákkal, amelyekre családja vagy a Kulcsár-Szabó rokonság protezsálta be.
Publikáció jóval kevesebb van, bár ezt „kettős könyveléssel” leplezi. A disszertáció Ravasz Lászlóról szóló fejezete szerepel a tanulmányok és a könyvfejezetek között is, a TRANS 16-ban külföldön idegen nyelven megjelent tanulmány (amit egyesegyedül Hima Gabriellának köszönhet, akitől híres hamis nyilatkozatai szerint semmilyen segítséget nem kapott) pedig a tanulmányok és az elektronikus publikációk között is.
Összefoglalva: Mészáros Márton úgy jutott el a doktori védésig, hogy 2009 március végéig még diplomát sem szerzett a hiányzó második nyelvvizsga miatt, ez utóbbit pedig csalással szerezte meg, cinkosával, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnessel közreműködve, aki ezúttal Fülöp Józsefet zsarolta meg, mint pár nappal később a doktori fokozathoz Eisemannt, Bednanicsot és Simon Attilát, majd másfél évvel később a Szegedi Irodalomtudomáyi Doktori Iskolát, és annak opportunista, gyáva vezeőjét, Balázs Mihályt, aki 2003-ban, parancsra, már Szabó András nevetséges, 44 oldalas dolgozatát is MTA doktorivá avatta.
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály, károlis botrány, Kulcsár-Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, szegedi botrány
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
A crook-career 2. The forged certificate (Csalókarrier 2. A hamisított nyelvvizsga)
Szerző jhnnsclvn @ január 8, 2011
Szerző: Gödöllői
Mészáros Márton saját fabrikálású ún. szakmai életrajza olvasható a Károli Egyetem honlapján:
http://www.kre.hu/btk/index.php/oktatoink.html?sobi2Task=sobi2Details&catid=6&sobi2Id=29
Ebből is kiderül, hogy a tanulmányi nehézségekkel küzködő, a gimnáziumon magát átcsaló ill. családi segítséggel átnyomott diák problémái az egyetemen sem szüntek meg. Míg az átlagos tehetségű hallgatók eleve két szakra jelentkeztek, Mészáros gyenge képességeinek megfelelően csak egy szakra iratkozott be. Abból is a legkönnyebbre, a magyarra. Elvégre az anyanyelvén valahogy mindenki tud.
Ám ez a könnyű szak is nehéznek bizonyult Mészáros számára. Pedig az őt első naptól protezsáló és pátyolgató Hansági Ágnestől minden könnyítést megkapott. De Mészáros még így is csak 7 év alatt volt képes elvégezni az egyszem magyar szakot. CV-jében a tanulmányok alatt ez áll:
TANULMÁNYOK:
2004-2007 doktori képzés (KRE BTK Irodalomtudományi Doktoriskola)
1997-2004 magyar szak (KRE BTK)
Katonai szolgálatot nem teljesített, így a négy év veszteség (2 a gimnáziumban – 2 az egyetemen) kizárólag bukásokból jött össze. 27 éves, mire elvégzi a magyar szakot, ám a diplomát nyelvvizsga híján nem kaphatja meg.
Idegen nyelv elsajátítására a gimnáziumot is végigbukdácsoló és a felekezeti egyetem magyar szakját végigszenvedő diák nem gondolhatott. Nem is gondolt. Pedig a diplomához a Károli BTK-n 2 nyelvvizsga kell: egy államilag elismert „C” típusú középfokú és legalább még egy lektorátusi alapfokú.
Az angol középfokút 2004-ben állítása szerint megszerezte, bár ezt senki sem látta. Másik nyelvből pedig még állítása szerint sem szerzett nyelvvizsgát 2004-ig, tehát a diplomát nem kaphatta meg, ezért nem jelentkezhetett volna doktori képzésre. Állami ösztöndíj odaítélése teljesen törvénytelen volt, de ezt Hansági tűzön-vizen át kiharcolta neki, a sokkal tehetségesebb és németül felsőfokon beszélő Fülöp Évát kigolyózva az ösztöndíjból. Mészáros tehát diploma nélkül jelentkezett doktori képzésre és vette fel állami ösztöndíjként a több millió forintot. Idegen nyelveket pedig a doktori képzés három éve alatt sem sikerült elsajátítania. CV-jében ugyanakkor ez olvasható:
NYELVTUDÁS:
német szakmai középfok – 2009
angol középfok („C”) – 2004
Angolul nevetségesen mekeg, erről itt Gödöllőn volt alkalmunk meggyőződni egy angol vendégdiákcsoport ittlétekor, de németül aztán tényleg egy árva kukkot sem tud. Mi akkor ez az 5 évet megkésett „német szakmai középfok – 2009”? A „szakmai” azt sugallja, hogy ez még értékesebb és magasabb szintű, mint egy állami középfok. Hol tette ezt le Mészáros? Milyen papír van róla? És ha letette, miért kellett Szegeden németből „belső nyelvvizsgára” bejelentkeznie? És ha olyan jól tud németül, mint azt CV-je sugallja, akkor miért bukott meg kis híján azon a nagyon lájtos belső alapfokú német vizsgán Szegeden? Ez a papír annyira nem ért semmit, hogy még Szegeden sem fogadták el, ahol Pál József mindent megpróbált az elismertetésére.
Utánajártunk a dolognak, és kiderült, hogy Mészárosnak németből – 0 nyelvtudásának megfelelően – nincs semmiféle középfokúja: se szimpla, se szakmai. Az történt, hogy 2009 március 26-án meg akarta védeni doktori disszertációként a Korner Veronika által írt 20 oldalt, amikor kiderült, hogy még diplomája sincs a hiányzó második nyelvvizsga miatt. Mészárosnak napokon belül oda kellett adni a diplomát.
Első lépésben Szabó András (akkor még reménybeli témavezető-várományos) az EDHT elnökeként eltörölte a kötelező második nyelvvizsga-követelményt a doktoranduszok számára, és egy formális belső nyelvvizsgával helyettesítette. Ezt a „német szakmai középfok”-ot Mészáros a németül szintén nem tudó Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes előtt tette le, második lépésben. Hansági úgyszólván a PhD-védés előtt napon Mészáros jobb kezébe nyomott egy oldal német szakszöveget, a bal kezébe pedig annak magyar fordítását. Majd behívta a Német Tanszékről Fülöp Józsit, a kisemmizett Fülöp Éva testvérét, kezébe nyomta a német szöveget, aminek magyar fordítását Mészáros hangosan felolvasta, majd ketten bizottságot alkotva kiállítottak egy szakmai középfokról való tanúsítványt Mészárosnak. Fülöp Józsi ezért Mészárostól egy akó bort kapott, Hansági pedig APÓSán, Kulcsár-Szabó Ernőn keresztül elintézte, hogy Hölderlin fordítására benyújtott OTKA-pályázata milliókat nyerjen. Igaz, ezért nem volt elég Mészáros “német szakmai középfokjára” rábólintania, hanem a húgát is el kellett adnia Hanságinak: Fülöp Évának a 20. századi családregényekről szóló értekezéséhez Bertha Zoltán volt a témavezetője, de Hansági védés előtt lenyúlta tőle. Ezekkel a csereüzletekkel jött össze Mészáros Márton „német szakmai középfoka” a védést megelőző napon: stílszerűen, ÁLNYELVVIZSGA egy ÁLVÉDÉS előtt.
A „Szakmai CV”-nek vannak még nevetséges részletei, pl. a MUNKAHELYEK között ez szerepel: 1998-2003 szakkörvezető tanár (Gödöllői Református Líceum). Fociszakkörről volt szó, azaz a már egyetemista Mészáros visszajárt focizni az úgyszólván családi tulajdonú gimnáziumba – mint “szakkörvezető tanár”.
A „Szakmai CV” tele van jelentéktelen konferenciákkal, amelyekre családja vagy a Kulcsár-Szabó rokonság protezsálta be.
Publikáció jóval kevesebb van, bár ezt „kettős könyveléssel” leplezi. A disszertáció Ravasz Lászlóról szóló fejezete szerepel a tanulmányok és a könyvfejezetek között is, a TRANS 16-ban külföldön idegen nyelven megjelent tanulmány (amit egyesegyedül Hima Gabriellának köszönhet, akitől híres hamis nyilatkozatai szerint semmilyen segítséget nem kapott) pedig a tanulmányok és az elektronikus publikációk között is.
Összefoglalva: Mészáros Márton úgy jutott el a doktori védésig, hogy 2009 március végéig még diplomát sem szerzett a hiányzó második nyelvvizsga miatt, ez utóbbit pedig csalással szerezte meg, cinkosával, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnessel közreműködve, aki ezúttal Fülöp Józsefet zsarolta meg, mint pár nappal később a doktori fokozathoz Eisemannt, Bednanicsot és Simon Attilát, majd másfél évvel később a Szegedi Irodalomtudomáyi Doktori Iskolát, és annak opportunista, gyáva vezeőjét, Balázs Mihályt, aki 2003-ban, parancsra, már Szabó András nevetséges, 44 oldalas dolgozatát is MTA doktorivá avatta.
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály, károlis botrány, Kulcsár-Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, szegedi botrány
WikiLeaks: Szeged
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
WikiLeaks: Szeged
Szerző jhnnsclvn @ január 6, 2011
Többen észrevették az újabb név- és identitásváltást a www.doktori.hu honlapján – Mészáros “István” visszavedlett Mészáros Mártonná: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122.
Szerző: Szegedi Kolléga
A Szegedi Tudományegyetem rektora ma megkeresést kapott a Szegedi Nyomozó Ügyészségtől. Tekintettel Balla Péter KRE rektorhelyettes “üzleti titká”-ra, ennek a levélnek csak a kivonatát közöljük, mert az eredeti publikálása súlyos veszélybe sodorná a kiszivárogtató kollégát.
“Mészáros Márton, a Károli Református egyetem tanársegédje ellen büntetőeljárás folyik a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, mert 2009. márciusában jogtalan társadalmi és gazdasági előnyre kívánt szert tenni a Károli Református Egyetem Doktori Szabályzatának meg nem felelő értekezés benyújtásával: az értekezés terjedelme az előírt minimális terjedelemnek csak 50%-a volt, és annak jelentős részét nem ő, hanem bevallottan egy másik személy írta. A fokozatot a Magyar Akkreditációs Bizottság ezért tőle 2009/7/XIII/200 sz. Határozatával visszavonta.
Mészáros Márton az ellene folyó büntetőeljárás alatt ugyanazt a szöveget némileg bővítve, ugyanazon a címen („Protestantizmus és medialitás”) 4 hónappal az elutasítás után, 2010. februárjában, újra benyújtotta, ezúttal a Szegedi Tudományegyetemen. Az ilyenfajta „ismétlés” törvényileg tilos:
„33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.”
A 2009. március 26-án ténylegesen lefolytatott eljárást a Károli Gáspár Református Egyetem úgy tüntette fel, mintha elmaradt volna, vagy a jövőben elmaradna, holott az eljárást lefolytatták, a fokozatot odaítélték, majd csalás miatt visszavonták. Ezzel a KRE közokirathamisítást követett el.”
Az újabb csalásról Mészáros Mártonon kívül tudnia kellett Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes témavezetőnek.
A kérdés, amelyet a Szegedi Ügyészség a Szegedi Tudományegyetemhez intéz, hogy az egyetem vezetőinek, illetékeseinek tudomása volt-e Mészáros Márton tavalyi sikertelen fokozatszerzési eljárásáról ugyanebben a témában. Mert ha igen, a SZTE is bűnrészes.
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek:, Fried István, Károli Egyetem újabb okirathamisítása, Klukovits Lajos, Mészáros Márton és Hansági Ánes újabb csalása, Pál József, Szegedi Ügyészség, Szegedi Egyetem
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
WikiLeaks: Szeged
Szerző jhnnsclvn @ január 6, 2011
Többen észrevették az újabb név- és identitásváltást a www.doktori.hu honlapján – Mészáros “István” visszavedlett Mészáros Mártonná: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122.
Szerző: Szegedi Kolléga
A Szegedi Tudományegyetem rektora ma megkeresést kapott a Szegedi Nyomozó Ügyészségtől. Tekintettel Balla Péter KRE rektorhelyettes “üzleti titká”-ra, ennek a levélnek csak a kivonatát közöljük, mert az eredeti publikálása súlyos veszélybe sodorná a kiszivárogtató kollégát.
“Mészáros Márton, a Károli Református egyetem tanársegédje ellen büntetőeljárás folyik a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, mert 2009. márciusában jogtalan társadalmi és gazdasági előnyre kívánt szert tenni a Károli Református Egyetem Doktori Szabályzatának meg nem felelő értekezés benyújtásával: az értekezés terjedelme az előírt minimális terjedelemnek csak 50%-a volt, és annak jelentős részét nem ő, hanem bevallottan egy másik személy írta. A fokozatot a Magyar Akkreditációs Bizottság ezért tőle 2009/7/XIII/200 sz. Határozatával visszavonta.
Mészáros Márton az ellene folyó büntetőeljárás alatt ugyanazt a szöveget némileg bővítve, ugyanazon a címen („Protestantizmus és medialitás”) 4 hónappal az elutasítás után, 2010. februárjában, újra benyújtotta, ezúttal a Szegedi Tudományegyetemen. Az ilyenfajta „ismétlés” törvényileg tilos:
„33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.”
A 2009. március 26-án ténylegesen lefolytatott eljárást a Károli Gáspár Református Egyetem úgy tüntette fel, mintha elmaradt volna, vagy a jövőben elmaradna, holott az eljárást lefolytatták, a fokozatot odaítélték, majd csalás miatt visszavonták. Ezzel a KRE közokirathamisítást követett el.”
Az újabb csalásról Mészáros Mártonon kívül tudnia kellett Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes témavezetőnek.
A kérdés, amelyet a Szegedi Ügyészség a Szegedi Tudományegyetemhez intéz, hogy az egyetem vezetőinek, illetékeseinek tudomása volt-e Mészáros Márton tavalyi sikertelen fokozatszerzési eljárásáról ugyanebben a témában. Mert ha igen, a SZTE is bűnrészes.
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek:, Fried István, Károli Egyetem újabb okirathamisítása, Klukovits Lajos, Mészáros Márton és Hansági Ánes újabb csalása, Pál József, Szegedi Ügyészség, Szegedi Egyetem
2010 in review (BUÉK)
2010 in review (BUÉK)
Szerző jhnnsclvn @ január 2, 2011
A WordPress csapata megküldte a blog évi statisztikai összesítőjét. A blog látogatottsága kimagasló volt, annak ellenére, hogy csupán egy kis egyházi egyetem kívülállók számára alig érthető partikuláris problémáit tematizáltuk, és főként annak ellenére, hogy a Károli Református Egyetem fenntartója, vezetői és jogászai mindent megtettek a blog betiltására: 2010. októberére sikerült a blogot minden magyarországi keresőgépből letiltatniuk (a keresőszavakra és a bejövő linkekre vonatkozó alábbi adatok ezért nem lehetnek szignifikánsak). A blog a cenzúra ellenére érte el a kiemelkedő eredményeket. (A letiltás előtt a blog és posztok naponta benne voltak a legjobb 10-ben, egyes posztok a legjobb 3-ban).
Megkaptuk a WordPresstől az összesítést a legsikeresebb posztokról. Külön örömömre szolgál, hogy bár én sok posztot írtam, a mintegy 200 publikált poszt legjobb 5 darabja egyikének sem én vagyok a szerzője, azok egytől egyik különböző személyektől származnak.
2010. évi toplista – fordított sorrenben:
5. helyre futott be a profi okirathamisító Mészáros Márton, azonos napra, 2009. március 9-re datált, 2 db hamisított nyilatkozatával. Gratulálunk a szerzőnek!
4. helyen végzett Jakab Attila Balla Péter könyvéről írt recenziójával. Ezt a kitűnő bírálatot nemcsak megjelenése napján rohamozták meg, hanem megjelenése óta szinte minden nap fellapozzák. A recenzió a kulturált szakmai kritika mintadarabja, méltán az egyik legnépszerűbb olvasmány a blogon. Köszönjük Jakab Attilának az értékes írást!
3. helyre futott be a “Tűz és kéneső Szodomára!” című, “Kovács Petronella” nicknéven beküldött írás, amelyet jogászkollégák írtak, de nemcsak a károlis jogászok, hanem a jogász társadalom szélesebb rétegei is olvashatták a számokból és a hozzászólásokból ítélve, amely utóbbi az összes poszthoz képest itt a legmagasabb, közel 300. Köszönet az ismeretlen jogászkollégá(k)nak.!
2. helyre sikerült betörnie egy még tavaly novemberben felkerült posztnak, amelyet volt károlis kollégák és hallgatók küldtek be btk@citromail.hu címről, nicknév nélkül. Annak ellenére, hogy a poszt csak 3 kommentet kapott, a második legmagasabb kattintásszámot érte el. Mondják, hogy a remény hal meg utoljára. Ez a poszt reményt és megoldást sugárzott. Kár, hogy az illetékesek nem olvasták, vagy nem akarták megérteni az üzenetet. Most valószínűleg nem ott tartana a Károli, ahol. Köszönjük az ismeretlen szerzők jószándékú javaslatait. Bár pusztába kiáltott szó maradt, sokan sokáig merítettek belőle reményt.
1. helyre Szabó Andrásnak, a Régi Magyar Irodalmi Tanszék vezetőjének az ún. MTA doktori értekezése futott be, “Naplószemelvények” címmel – méltán. Ilyen nagydoktori értekezést még se terjedelemben, se tartalomban nem látott a szakmai közönség. Gratulálunk Szabó Andrásnak, a jhnnsclvn.wordpress.com blog legeslegnépszerűbb szerzőjének: az ő nagydoktoriját azóta sem sikerült még senkinek egyik tekintetben sem “unterolnia”. (Aznap, amikor ezt a “nagydoktorit” publikáltuk a blogon, 1070 kattintás volt – ez blogrekord.) És ne felejtsünk el gratulálni BALÁZS MIHÁLYnak, a szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjének, aki – mint opponens – ezt a szakdolgozatnak is rövid, minősíthetetlen szemetet MTA doktoriként keresztülboxolta! Épp most készül ugyanez a Balázs Mihály duplázni: Mészáros Márton érvénytelen disszertációjára Mészáros István néven adja ki 10 nap múlva a diplomát a csaló és okirathamisító Mészáros Mártonnak. Hogy nem szakad rá a Szegedi Egyetem mennyezete!
Az év szerzője: SZABÓ ANDRÁS
Az év arca: MÉSZÁROS MÁRTON
Az év legrosszabb könyve: Az újszövetségi teológiát ért kihívások. Szerzője: BALLA PÉTER
2010 in review
The stats helper monkeys at WordPress.com mulled over how this blog did in 2010, and here’s a high level summary of its overall blog health:
Healthy blog!
The Blog-Health-o-Meter™ reads Wow.
Crunchy numbers
Featured image
The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 160,000 times in 2010. If it were an exhibit at The Louvre Museum, it would take 7 days for that many people to see it.
In 2010, there were 152 new posts, growing the total archive of this blog to 199 posts. There were 218 pictures uploaded, taking up a total of 89mb. That’s about 4 pictures per week.
The busiest day of the year was September 6th with 1,070 views. The most popular post that day was Extracts from a Diary (Napló-szemelvények).
Where did they come from?
The top referring sites in 2010 were ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com, hu.wordpress.com, startlap.hu, freemail.hu, and webcache.googleusercontent.com.
Some visitors came searching, mostly for kre botrány, károli botrány, jhnnsclvn, petrőczi éva blog, and károlis botrány.
Attractions in 2010
These are the posts and pages that got the most views in 2010.
1
Extracts from a Diary (Napló-szemelvények) September 2010
46 comments
2
Is there a get-out of the Károli-crisis? Van-e kiút a Károlis válságból? November 2009
3 comments
3
Fire and brimstone upon Sodom (Tűz- és kéneső Szodomára) August 2010
289 comments
4
Stinky Art of Peter Balla (Balla Péter “tudománya”) May 2010
103 comments
5
Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata) January 2010
36 comments
Köszönjük az érdeklődést, várjuk olvasóinkat 2011-ben (tartalékblogjainkon is)!
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!
Johannes és a blog csapata
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek, Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, Bednanics Gábor, Eisemann György, Kovács Árpád, Kovács Zsolt Csaba, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Pethő Sndor, Szabó András
Szerző jhnnsclvn @ január 2, 2011
A WordPress csapata megküldte a blog évi statisztikai összesítőjét. A blog látogatottsága kimagasló volt, annak ellenére, hogy csupán egy kis egyházi egyetem kívülállók számára alig érthető partikuláris problémáit tematizáltuk, és főként annak ellenére, hogy a Károli Református Egyetem fenntartója, vezetői és jogászai mindent megtettek a blog betiltására: 2010. októberére sikerült a blogot minden magyarországi keresőgépből letiltatniuk (a keresőszavakra és a bejövő linkekre vonatkozó alábbi adatok ezért nem lehetnek szignifikánsak). A blog a cenzúra ellenére érte el a kiemelkedő eredményeket. (A letiltás előtt a blog és posztok naponta benne voltak a legjobb 10-ben, egyes posztok a legjobb 3-ban).
Megkaptuk a WordPresstől az összesítést a legsikeresebb posztokról. Külön örömömre szolgál, hogy bár én sok posztot írtam, a mintegy 200 publikált poszt legjobb 5 darabja egyikének sem én vagyok a szerzője, azok egytől egyik különböző személyektől származnak.
2010. évi toplista – fordított sorrenben:
5. helyre futott be a profi okirathamisító Mészáros Márton, azonos napra, 2009. március 9-re datált, 2 db hamisított nyilatkozatával. Gratulálunk a szerzőnek!
4. helyen végzett Jakab Attila Balla Péter könyvéről írt recenziójával. Ezt a kitűnő bírálatot nemcsak megjelenése napján rohamozták meg, hanem megjelenése óta szinte minden nap fellapozzák. A recenzió a kulturált szakmai kritika mintadarabja, méltán az egyik legnépszerűbb olvasmány a blogon. Köszönjük Jakab Attilának az értékes írást!
3. helyre futott be a “Tűz és kéneső Szodomára!” című, “Kovács Petronella” nicknéven beküldött írás, amelyet jogászkollégák írtak, de nemcsak a károlis jogászok, hanem a jogász társadalom szélesebb rétegei is olvashatták a számokból és a hozzászólásokból ítélve, amely utóbbi az összes poszthoz képest itt a legmagasabb, közel 300. Köszönet az ismeretlen jogászkollégá(k)nak.!
2. helyre sikerült betörnie egy még tavaly novemberben felkerült posztnak, amelyet volt károlis kollégák és hallgatók küldtek be btk@citromail.hu címről, nicknév nélkül. Annak ellenére, hogy a poszt csak 3 kommentet kapott, a második legmagasabb kattintásszámot érte el. Mondják, hogy a remény hal meg utoljára. Ez a poszt reményt és megoldást sugárzott. Kár, hogy az illetékesek nem olvasták, vagy nem akarták megérteni az üzenetet. Most valószínűleg nem ott tartana a Károli, ahol. Köszönjük az ismeretlen szerzők jószándékú javaslatait. Bár pusztába kiáltott szó maradt, sokan sokáig merítettek belőle reményt.
1. helyre Szabó Andrásnak, a Régi Magyar Irodalmi Tanszék vezetőjének az ún. MTA doktori értekezése futott be, “Naplószemelvények” címmel – méltán. Ilyen nagydoktori értekezést még se terjedelemben, se tartalomban nem látott a szakmai közönség. Gratulálunk Szabó Andrásnak, a jhnnsclvn.wordpress.com blog legeslegnépszerűbb szerzőjének: az ő nagydoktoriját azóta sem sikerült még senkinek egyik tekintetben sem “unterolnia”. (Aznap, amikor ezt a “nagydoktorit” publikáltuk a blogon, 1070 kattintás volt – ez blogrekord.) És ne felejtsünk el gratulálni BALÁZS MIHÁLYnak, a szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjének, aki – mint opponens – ezt a szakdolgozatnak is rövid, minősíthetetlen szemetet MTA doktoriként keresztülboxolta! Épp most készül ugyanez a Balázs Mihály duplázni: Mészáros Márton érvénytelen disszertációjára Mészáros István néven adja ki 10 nap múlva a diplomát a csaló és okirathamisító Mészáros Mártonnak. Hogy nem szakad rá a Szegedi Egyetem mennyezete!
Az év szerzője: SZABÓ ANDRÁS
Az év arca: MÉSZÁROS MÁRTON
Az év legrosszabb könyve: Az újszövetségi teológiát ért kihívások. Szerzője: BALLA PÉTER
2010 in review
The stats helper monkeys at WordPress.com mulled over how this blog did in 2010, and here’s a high level summary of its overall blog health:
Healthy blog!
The Blog-Health-o-Meter™ reads Wow.
Crunchy numbers
Featured image
The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 160,000 times in 2010. If it were an exhibit at The Louvre Museum, it would take 7 days for that many people to see it.
In 2010, there were 152 new posts, growing the total archive of this blog to 199 posts. There were 218 pictures uploaded, taking up a total of 89mb. That’s about 4 pictures per week.
The busiest day of the year was September 6th with 1,070 views. The most popular post that day was Extracts from a Diary (Napló-szemelvények).
Where did they come from?
The top referring sites in 2010 were ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com, hu.wordpress.com, startlap.hu, freemail.hu, and webcache.googleusercontent.com.
Some visitors came searching, mostly for kre botrány, károli botrány, jhnnsclvn, petrőczi éva blog, and károlis botrány.
Attractions in 2010
These are the posts and pages that got the most views in 2010.
1
Extracts from a Diary (Napló-szemelvények) September 2010
46 comments
2
Is there a get-out of the Károli-crisis? Van-e kiút a Károlis válságból? November 2009
3 comments
3
Fire and brimstone upon Sodom (Tűz- és kéneső Szodomára) August 2010
289 comments
4
Stinky Art of Peter Balla (Balla Péter “tudománya”) May 2010
103 comments
5
Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata) January 2010
36 comments
Köszönjük az érdeklődést, várjuk olvasóinkat 2011-ben (tartalékblogjainkon is)!
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!
Johannes és a blog csapata
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek, Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, Bednanics Gábor, Eisemann György, Kovács Árpád, Kovács Zsolt Csaba, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Pethő Sndor, Szabó András
Dienstag, 28. Dezember 2010
Márton oder István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Márton or István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)
Posted by jhnnsclvn @ december 27, 2010
Szerző: Szegedi Kolléga
Balla Péter önleleplező levele a csalás “üzleti titokként” való kezeléséről csak faxon jött át ide Szegedre – állítólag hivatalosan már nem volt képe elküldeni azok után, hogy nyilvánosságra került. De kiderült, Balla nem a levegőbe beszélt: Mészáros Márton alias István védése Szegeden is “üzleti titok”-nak minősül, a kiszivárogtatók ellen súlyos szankciókat helyeztek kilátásba.
A Kari Kurír megjelenését Mészáros miatt elhalasztották három héttel, mert nem tudták eldönteni, Márton vagy István néven publikálják a védést. Végül maradtak a Márton mellett, mert a Kurír korábbi számaiban is mindenütt Márton szerepel. Mint várható volt, a Kari Tanács még másnap, november 25-én megszavazta Mészáros védését, majdnem ugyanolyan sietséggel, mint annakidején a Károli. Nem 100%-kal, csak 80-nal, de nagyvonalúan átsiklottak afölött, hogy sikertelen védés esetén tilos 2 éven belül doktori eljárásra jelentkezni ill. delikvenst fölvenni:
http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir246.pdf
Az informatikai rendszert azonban nem tudták becsapni, mert amint megjelent a kettős védés ugyanazon a néven és címmel, a rendszer kidobta a “csal”-t. A rendszer kicselezésére Kulcsár-Szabó akadémikus menye, Hansági Ágnes saját jól bevált módszerét ajánlotta, a név- és identitásváltást. Ami érthetetlen, hogy a névhamisítás fölött az egész doktori intézet szemet hunyt, holott abban nemcsak Páljóska ül, hanem komoly tudósok is. Ehhez Hansági és Pál intrikálása kevés lett volna, ebbe személyesen Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus avatkozott bele. Talán mint egykori operatív tiszt adott utasítást a hálózat szegedi tagjainak (Szegeden Pál Józsefről és Klukovits Lajosról, a Doktori Intézet titkáráról és igazgatójáról híresztelik azt, hogy III/III-asok voltak, ma is jó kapcsolatokat ápolnak a belüggyel). Kulcsár-Szabó Ernő ügynöki lebukása, amiről itt a blogon és másutt is olvastam, nem lep meg, csakis ez ad magyarázatot villámkarrierjére és hatalmára, ami akadémikusi rangjából nem következik.
A Mészáros disszertációjáról szóló bírálat – különös módon – említi a korábbi védést, mégsem reflektál a törvényre és a kormányrendeletre, mely szerint 2 éven belül tilos a jelöltet eljárásra bocsátani. Reflektál viszont a Korner Veronikával közösen írt szövegrészre. Ebből kiderül, hogy Hansági időközben már íratott egy nyilatkozatot Korner Veronikával arról, hogy Korner gyakorlatilag lemond a közös szövegről Mészáros javára:
A Bíráló Bizottság véleménye
Mészáros Márton Protestantizmus és medialitás c. disszertációjáról
Mészáros Márton értekezése arra a megfigyelésre épül, hogy a protestantizmus sikeresen reagált az új technikai médiumok megjelenésére mind a 16., mind a 20. században. A reformáció korai időszakával foglalkozó nemzetközi szakirodalom fontos műveire támaszkodva jelenít meg alapvető fejlődési tendenciákat, jóllehet a protestáns felekezetek közötti különbségek árnyaltabb elemzése hiányolható. Feltáratlan forrásanyagra (folyóiratok, napilapok, tankönyvek) támaszkodva ad leírást és értelmezést arról, hogy a Ravasz László vezette református egyház miképpen reagált az új kihívásokra, az 1930-as évekre. Jóllehet a vizsgálat kezdőpontja nem kap megfelelő indoklást, az álláspontok finom megfigyelésekben gazdag, rendszerelvű és vállalkozásokra is érzékeny leírása elismerésre méltó teljesítmény. Kiindulópont lehet ez egy olyan értelmezés számára, amely további médiatudományi, egyháztörténeti és eszmetörténeti megközelítéseket is figyelembe vesz.
A dolgozat szöveggondozási egyenetlenségei egy esetleges publikáció esetén föltétlenül kiiktatandók.
A jelölt az elérhető 25 pontból 20-at, azaz 80%-ot nyert el.
(A Bizottság véleménye megfogalmazásakor figyelembe vehette a 2.1. fejezetre vonatkozó szövegvizsgálatot. Ez megállapította, hogy ennek korábbi változata valóban szerzőtárssal megjelent közös közlemény volt. A disszertáció azonban ezt nem mulasztja el feltüntetni, a két szöveg között lényeges eltérések vannak, s bírja az egykori szerzőtárs nyilatkozatát a közös munka arányairól és felhasználhatóságáról.)
Vagyis: a bizottságnak csak a közösen írt második részről van jó véleménye, arról, amelyet Mészáros s Korner még 2006-ban, Hima Gabriella témaezetésével írt, és az általa szerkesztett doktori iskolai kötetben jelent meg, még 2006-ban. Amit Mészáros később írt (ha ő írta, hiszen ez idegen nyelvű szakirodalomra támaszkodik és Mészáros nem tud semmilyen idegen nyelven), vagyis az első részt, gyakorlatilag dilettáns munkának tartja. A Kornerrel közösen szerzett második részről azt írja a bírálat: “jelentősen átdolgozta a korábbi változathoz képest”. A “jelentős átdolgozás” azt jelenti, hogy az első bekezdés első öt mondatát egy másik fejezetbe helyezte át, de azt is hasznosította. Hogy Korner Veronika miért engedett át nagyobb arányt a szövegből Mészárosnak? (Persze csak utólag, Hansági és Mészáros nyomatékos kérésére.) Egyszerű az ok: kicsit tájékozódtunk, és megtudtuk, hogy ez a Korner Hansági kreatúrája, Hansági szerzett neki előbb egy OTDK-s első helyezést, majd erre egy doktori ösztöndíjat, amivel elhúzott Amerikába, ott élte fel, anélkül, hogy doktori írására akárcsak gondolt volna. Valamilyen business scoolt végez kint, aminek semmi köze a bölcsészethez. (Bár ezzel a nyúlfarknyi szöveggel végeredményben ő ugyanúgy doktorálhatott volna, mint Mészáros.) A lemondás a szövegről Hansági tanárnő kedvence, Mészáros MarciPista javára a legkevesebb viszontszolgálat az ajádékba kapott milliókért.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a bírálatban kifejezetten „Márton”-ról van szó, a doktori adatbázisába azonban már „István” került, és közel egy hónapja „István” van feltüntetve, holott már többször és többen felhívták a szegediek figyelmét a téves keresztnévre. Az István névre kattintva az összes pdf fájlban újból Márton neve bukkan elő:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122
A Szegedi Doktori Intézetnek (gyakorlatilag az EDT) ehhez egy szava sincs.
Mi is kíváncsiak vagyunk, megkapja-e Mészáros erre a megint teljesen szabálytalan védésre az oklevelet, és ha igen, milyen néven.
33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.
Ez a védés ugyanis sem Márton, sem István néven nem érvényes, még akkor sem ha Szeged – mindnyájunk gyalázatára – kiadja az oklevelet!
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: a szegedi egyetem doktori tanácsának csalása, a Szegedi Egyetem irodalomtudományi doktori iskolájának csalása, Balázs Mihály, Fried István, hamis adatfeltöltése, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes, Klukovits Lajos, Korner Veronika, Mészáros Márton csalása Szegeden, Pál József
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Márton or István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)
Posted by jhnnsclvn @ december 27, 2010
Szerző: Szegedi Kolléga
Balla Péter önleleplező levele a csalás “üzleti titokként” való kezeléséről csak faxon jött át ide Szegedre – állítólag hivatalosan már nem volt képe elküldeni azok után, hogy nyilvánosságra került. De kiderült, Balla nem a levegőbe beszélt: Mészáros Márton alias István védése Szegeden is “üzleti titok”-nak minősül, a kiszivárogtatók ellen súlyos szankciókat helyeztek kilátásba.
A Kari Kurír megjelenését Mészáros miatt elhalasztották három héttel, mert nem tudták eldönteni, Márton vagy István néven publikálják a védést. Végül maradtak a Márton mellett, mert a Kurír korábbi számaiban is mindenütt Márton szerepel. Mint várható volt, a Kari Tanács még másnap, november 25-én megszavazta Mészáros védését, majdnem ugyanolyan sietséggel, mint annakidején a Károli. Nem 100%-kal, csak 80-nal, de nagyvonalúan átsiklottak afölött, hogy sikertelen védés esetén tilos 2 éven belül doktori eljárásra jelentkezni ill. delikvenst fölvenni:
http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir246.pdf
Az informatikai rendszert azonban nem tudták becsapni, mert amint megjelent a kettős védés ugyanazon a néven és címmel, a rendszer kidobta a “csal”-t. A rendszer kicselezésére Kulcsár-Szabó akadémikus menye, Hansági Ágnes saját jól bevált módszerét ajánlotta, a név- és identitásváltást. Ami érthetetlen, hogy a névhamisítás fölött az egész doktori intézet szemet hunyt, holott abban nemcsak Páljóska ül, hanem komoly tudósok is. Ehhez Hansági és Pál intrikálása kevés lett volna, ebbe személyesen Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus avatkozott bele. Talán mint egykori operatív tiszt adott utasítást a hálózat szegedi tagjainak (Szegeden Pál Józsefről és Klukovits Lajosról, a Doktori Intézet titkáráról és igazgatójáról híresztelik azt, hogy III/III-asok voltak, ma is jó kapcsolatokat ápolnak a belüggyel). Kulcsár-Szabó Ernő ügynöki lebukása, amiről itt a blogon és másutt is olvastam, nem lep meg, csakis ez ad magyarázatot villámkarrierjére és hatalmára, ami akadémikusi rangjából nem következik.
A Mészáros disszertációjáról szóló bírálat – különös módon – említi a korábbi védést, mégsem reflektál a törvényre és a kormányrendeletre, mely szerint 2 éven belül tilos a jelöltet eljárásra bocsátani. Reflektál viszont a Korner Veronikával közösen írt szövegrészre. Ebből kiderül, hogy Hansági időközben már íratott egy nyilatkozatot Korner Veronikával arról, hogy Korner gyakorlatilag lemond a közös szövegről Mészáros javára:
A Bíráló Bizottság véleménye
Mészáros Márton Protestantizmus és medialitás c. disszertációjáról
Mészáros Márton értekezése arra a megfigyelésre épül, hogy a protestantizmus sikeresen reagált az új technikai médiumok megjelenésére mind a 16., mind a 20. században. A reformáció korai időszakával foglalkozó nemzetközi szakirodalom fontos műveire támaszkodva jelenít meg alapvető fejlődési tendenciákat, jóllehet a protestáns felekezetek közötti különbségek árnyaltabb elemzése hiányolható. Feltáratlan forrásanyagra (folyóiratok, napilapok, tankönyvek) támaszkodva ad leírást és értelmezést arról, hogy a Ravasz László vezette református egyház miképpen reagált az új kihívásokra, az 1930-as évekre. Jóllehet a vizsgálat kezdőpontja nem kap megfelelő indoklást, az álláspontok finom megfigyelésekben gazdag, rendszerelvű és vállalkozásokra is érzékeny leírása elismerésre méltó teljesítmény. Kiindulópont lehet ez egy olyan értelmezés számára, amely további médiatudományi, egyháztörténeti és eszmetörténeti megközelítéseket is figyelembe vesz.
A dolgozat szöveggondozási egyenetlenségei egy esetleges publikáció esetén föltétlenül kiiktatandók.
A jelölt az elérhető 25 pontból 20-at, azaz 80%-ot nyert el.
(A Bizottság véleménye megfogalmazásakor figyelembe vehette a 2.1. fejezetre vonatkozó szövegvizsgálatot. Ez megállapította, hogy ennek korábbi változata valóban szerzőtárssal megjelent közös közlemény volt. A disszertáció azonban ezt nem mulasztja el feltüntetni, a két szöveg között lényeges eltérések vannak, s bírja az egykori szerzőtárs nyilatkozatát a közös munka arányairól és felhasználhatóságáról.)
Vagyis: a bizottságnak csak a közösen írt második részről van jó véleménye, arról, amelyet Mészáros s Korner még 2006-ban, Hima Gabriella témaezetésével írt, és az általa szerkesztett doktori iskolai kötetben jelent meg, még 2006-ban. Amit Mészáros később írt (ha ő írta, hiszen ez idegen nyelvű szakirodalomra támaszkodik és Mészáros nem tud semmilyen idegen nyelven), vagyis az első részt, gyakorlatilag dilettáns munkának tartja. A Kornerrel közösen szerzett második részről azt írja a bírálat: “jelentősen átdolgozta a korábbi változathoz képest”. A “jelentős átdolgozás” azt jelenti, hogy az első bekezdés első öt mondatát egy másik fejezetbe helyezte át, de azt is hasznosította. Hogy Korner Veronika miért engedett át nagyobb arányt a szövegből Mészárosnak? (Persze csak utólag, Hansági és Mészáros nyomatékos kérésére.) Egyszerű az ok: kicsit tájékozódtunk, és megtudtuk, hogy ez a Korner Hansági kreatúrája, Hansági szerzett neki előbb egy OTDK-s első helyezést, majd erre egy doktori ösztöndíjat, amivel elhúzott Amerikába, ott élte fel, anélkül, hogy doktori írására akárcsak gondolt volna. Valamilyen business scoolt végez kint, aminek semmi köze a bölcsészethez. (Bár ezzel a nyúlfarknyi szöveggel végeredményben ő ugyanúgy doktorálhatott volna, mint Mészáros.) A lemondás a szövegről Hansági tanárnő kedvence, Mészáros MarciPista javára a legkevesebb viszontszolgálat az ajádékba kapott milliókért.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a bírálatban kifejezetten „Márton”-ról van szó, a doktori adatbázisába azonban már „István” került, és közel egy hónapja „István” van feltüntetve, holott már többször és többen felhívták a szegediek figyelmét a téves keresztnévre. Az István névre kattintva az összes pdf fájlban újból Márton neve bukkan elő:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122
A Szegedi Doktori Intézetnek (gyakorlatilag az EDT) ehhez egy szava sincs.
Mi is kíváncsiak vagyunk, megkapja-e Mészáros erre a megint teljesen szabálytalan védésre az oklevelet, és ha igen, milyen néven.
33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.
Ez a védés ugyanis sem Márton, sem István néven nem érvényes, még akkor sem ha Szeged – mindnyájunk gyalázatára – kiadja az oklevelet!
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: a szegedi egyetem doktori tanácsának csalása, a Szegedi Egyetem irodalomtudományi doktori iskolájának csalása, Balázs Mihály, Fried István, hamis adatfeltöltése, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes, Klukovits Lajos, Korner Veronika, Mészáros Márton csalása Szegeden, Pál József
Donnerstag, 25. November 2010
Den Betrüger um jeden Preis (A csalót mindenáron)
Friss hír 2010. Karácsony
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
By hook or by crook (A csalót mindenáron)
Posted by jhnnsclvn on november 24, 2010
Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata)
Posted by jhnnsclvn on január 15, 2010
http://jhnnsclvn.wordpress.com
“Mészáros Márton 2009. március 9-i dátummal, tizenhét nappal a PhD-védés előtt saját kezűleg aláírt nyilatkozatában kérte, hogy aznaptól témát és témavezetőt változtathasson. Úgy fogalmazott, hogy a “továbbiakban” Szabó András és Hansági Ágnes vezetésével szeretné írni disszertációját a megváltoztatott témája (Luther és kora) miatt. (Eredeti téma: 20. századi magyar protestáns irodalmi élet, eredeti témavezető: Hima Gabriella.)
A másik nyilatkozatában, amelyet ugyancsak 2009. március 9-i dátummal saját kezűleg írt alá, pedig azt kéri, hogy benyújtott disszertációját védésre bocsáthassa.
A 2009. március 9-én elkezdett új témát március 25-ére sikeresen befejezte, aznap még állítólag egy házi védésre is futotta idejéből, amelyet a jegyzőkönyv szerint Kőfalusi Krisztina tanszéki adminisztrátor vezetett le.
Ezt követte 1 nappal később, március 26-án a 100 %-os védés, Eisemann György elnökletével.”
Ugyanaz a (kicsit kibővített) szöveg ugyanazzal a címmel újrabenyújtva Szegeden.
2010. november 24.
Most ugyanennek a dolgozatnak Fried István a témavezetője:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122
Vagy mégis Kulcsár-Szabó (álnevén: Hansági) Ágnes?
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=1323
A hanganyag szerint Szabó András:
http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2010/10/08/a-2009-majus-12-i-koncepcios-per-hanganyaga/
Vagy mégis a hivatalos témavezető, aki állítólag nem segített semmit?
Mészáros fokozatát tavaly csalás, magánokirathamisítás és a témavezetés ellentmondásossága miatt vonták vissza. Ez a védés Szegeden ma még ellentmondásosabb és még szabálytalanabb, mint a Károlin volt. Mitől hiteles Fried István témavezetése? És miért nem Fried István neve szerepel témavezetőként a disszertációban? Hogy kerül Mészáros közvetlen munkahelyi főnöke – rejtett témavezetőként – az eljárásba?
És akkor még nem szóltunk a fő problémákról:
1. Ki írta a dolgozat első részét, ami idegen nyelvű szakirodalmakra támaszkodik? (Mészáros semmilyen idegen nyelven nem tud, erről a szegediek a belső nyelvvizsgájukon meggyőződhettek.)
2. Mennyit írt a második részből Mészáros? Korner Veronika szövege teljes egészében beépül a második részbe, csak egy kicsit szétszabdalva (de nem nagyon). Változatlanul hiányzik a bibliográfiából a szöveg eredeti megjelenése: “Tizennégy tanítvány”, ld. fent. A másodközlést ugyanis Kulcsár-Szabó Ágnes egy Mészárossal közös OTKA-pályázathoz elszámolta. Ráadásul így – praktikusan – le lehetett tagadni az eredeti témavezetőt.
3. Bukott disszertáció 2 éven belüli újrabenyújtását törvény tiltja.
4. A jelölt büntetőeljárás alatt áll még az előző eljárásban elkövetett bűncselekmények miatt!
Miért áll Mészáros Márton a törvények fölött?
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
By hook or by crook (A csalót mindenáron)
Posted by jhnnsclvn on november 24, 2010
Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata)
Posted by jhnnsclvn on január 15, 2010
http://jhnnsclvn.wordpress.com
“Mészáros Márton 2009. március 9-i dátummal, tizenhét nappal a PhD-védés előtt saját kezűleg aláírt nyilatkozatában kérte, hogy aznaptól témát és témavezetőt változtathasson. Úgy fogalmazott, hogy a “továbbiakban” Szabó András és Hansági Ágnes vezetésével szeretné írni disszertációját a megváltoztatott témája (Luther és kora) miatt. (Eredeti téma: 20. századi magyar protestáns irodalmi élet, eredeti témavezető: Hima Gabriella.)
A másik nyilatkozatában, amelyet ugyancsak 2009. március 9-i dátummal saját kezűleg írt alá, pedig azt kéri, hogy benyújtott disszertációját védésre bocsáthassa.
A 2009. március 9-én elkezdett új témát március 25-ére sikeresen befejezte, aznap még állítólag egy házi védésre is futotta idejéből, amelyet a jegyzőkönyv szerint Kőfalusi Krisztina tanszéki adminisztrátor vezetett le.
Ezt követte 1 nappal később, március 26-án a 100 %-os védés, Eisemann György elnökletével.”
Ugyanaz a (kicsit kibővített) szöveg ugyanazzal a címmel újrabenyújtva Szegeden.
2010. november 24.
Most ugyanennek a dolgozatnak Fried István a témavezetője:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122
Vagy mégis Kulcsár-Szabó (álnevén: Hansági) Ágnes?
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=1323
A hanganyag szerint Szabó András:
http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2010/10/08/a-2009-majus-12-i-koncepcios-per-hanganyaga/
Vagy mégis a hivatalos témavezető, aki állítólag nem segített semmit?
Mészáros fokozatát tavaly csalás, magánokirathamisítás és a témavezetés ellentmondásossága miatt vonták vissza. Ez a védés Szegeden ma még ellentmondásosabb és még szabálytalanabb, mint a Károlin volt. Mitől hiteles Fried István témavezetése? És miért nem Fried István neve szerepel témavezetőként a disszertációban? Hogy kerül Mészáros közvetlen munkahelyi főnöke – rejtett témavezetőként – az eljárásba?
És akkor még nem szóltunk a fő problémákról:
1. Ki írta a dolgozat első részét, ami idegen nyelvű szakirodalmakra támaszkodik? (Mészáros semmilyen idegen nyelven nem tud, erről a szegediek a belső nyelvvizsgájukon meggyőződhettek.)
2. Mennyit írt a második részből Mészáros? Korner Veronika szövege teljes egészében beépül a második részbe, csak egy kicsit szétszabdalva (de nem nagyon). Változatlanul hiányzik a bibliográfiából a szöveg eredeti megjelenése: “Tizennégy tanítvány”, ld. fent. A másodközlést ugyanis Kulcsár-Szabó Ágnes egy Mészárossal közös OTKA-pályázathoz elszámolta. Ráadásul így – praktikusan – le lehetett tagadni az eredeti témavezetőt.
3. Bukott disszertáció 2 éven belüli újrabenyújtását törvény tiltja.
4. A jelölt büntetőeljárás alatt áll még az előző eljárásban elkövetett bűncselekmények miatt!
Miért áll Mészáros Márton a törvények fölött?
Abonnieren
Posts (Atom)
