A kari vezetés hivatalos verziója szerint néhány jelentéktelen adminisztratív szabálytalanság vezetett az Irodalomtudományi Doktori Iskola felfüggesztéséhez. Most prezentáljuk olvasóinknak az egyik ilyen „apró“ szabálytalanságot.
A Mészáros-ügy tényei
2009. március 23-26. között négy doktori védést rendezett a Károli Irodalomtudományi doktori iskolája: 23-án Baranyai Katalinét és Riskó Enikőét, 24-én Váradi Ferencét. Mészáros Márton (továbbiakban: MM) védésére utolsóként, március 26-án került sor. (Az időzítés aligha véletlen: Prof. Hima Gabriella (HG), a Doktori Iskola (DI) vezetője márc. 26-29. között Brassóban konferencián vett részt). Váradi Ferenc védése ellen nem emelt kifogást a MAB. Baranyai Katalin és Riskó Enikő védése azért volt szabálytalan, mert máshol már megbuktak ezekkel a dolgozatokkal. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) mégis a legutolsó, azaz Mészáros Márton védését találta a legproblematikusabbnak.
Előzmények
Mészáros Márton 2004-2007 között, Kulcsár-Szabó Ágnes (akkor még tanársegéd, továbbiakban K-SzÁ) befolyására PhD-ösztöndíjat kapott. Témája eredetileg az 1930-as évek magyar protestáns sajtója. Általa választott témavezető: Hima Gabriella. 2007-ben, amikor Kulcsár-Szabó Ágnes docens lett, Hima Gabriella felajánlotta MM-nak – a doktorandusz és a kolléga szoros barátságára tekintettel –, hogy megosztaná a témavezetését K-SzÁ-sel. MM azonban erre vonatkozó kérvényt soha nem nyújtott be, így maradt hivatalosan mindvégig HG egyedüli témavezető.
A 2008. december 18-i házi védéseken (Baranyai Katalin, Riskó Enikő , Váradi Ferenc) MM családi ok miatt nem vett részt, így nem lehetett tudni, hogy áll a dolgozatával. Hima Gabriellának, akivel 2007-től tanársegédként közös tanszéki szobában dolgozott, egyetlen korai szöveget mutatott, későbbi érdeklődésére kitérő válaszokat adott. Az 1930-as évek protestáns sajtójáról három közleménye jelent meg 2008-ig, egyik társszerzővel, a Hima Gabriella által szerkesztett Doktori Iskolai sorozatban, kettőt Kulcsár-Szabó Ágnes helyezett el.
Házi vita
MM házi vitájára semmilyen meghívó nem lett kiküldve, nem lehet tudni, volt-e hivatalosan, ha igen, mikor.
A MAB vizsgálóbizottságának a 2009. június 16-i látogatáskor a jelölt és a Doktori Iskola iratait kezdettől végig kontrolláló csoport – Szabó András, Kulcsár-Szabó Ágnes, Hermann Zoltán – a következő dokumentumokat mutatta be:
- egy jegyzőkönyvet az állítólagos házi vitáról febr. 25-i dátumozással, amihez nem tartozott jelenléti ív
- egy olyan lapot, amely e házi-védés jelenléti íve lett volna, azon azonban már márc. 25-i dátum szerepel – a jelölt dossziéjában pedig, le volt fűzve egy aláírásokkal ellátott jelenléti ív erről a házi-védésről, amin szintén márc. 25-i dátum szerepel (ha ez így van, akkor a házi-védés egy nappal a márc. 26-i védés előtt volt!, a febr. 25-i jegyzőkönyv pedig legalábbis félrevezetés)
- és volt egy házi védésnek nevezett esemény március 12-én, amelyen csak a dékánházaspár, Szabó András és felesége, Petrőczi Éva vett részt (utóbbi mint házi-opponens), továbbá a dékánhelyettes, Kulcsár-Szabó Ágnes, valamint Bednanics Gábor, Kulcsár-Szabó Ernő 2007-ben védett doktorandusza (mint második házi-opponens), és két PhD-hallgató (mint tanú): a témavezetés-váltási botrányból ismert Nemeh Diana és Bónáné Sárai Szabó Linda. A házi vita levezető elnöke: Demes-Kőfalusi Krisztina, tanszéki adminisztrátor (!) A terembe véletlenül benyitó Hima Gabriella kifogásolta a dolgozat készültségi állapotát;
- nincs dokumentálva az sem, mikor adta le MM a dolgozatot házivédésre, mennyi idejük volt a házi opponenseknek a dolgozat megismerésére.
A házi-védés utáni folyamat (feltéve, hogy egyáltalán volt házi-védés)
- a KRE Doktori Szabályzata értelmében a házi-védés után legkorábban egy hónappal nyújtható be az értekezés végleges szövege, itt pedig a házi-védés „hivatalos” időpontja és a nyilvános védés között összesen egy hónap vagy csak egy nap telt el;
- a pozitív házi-védés után jogos felkérni a kijelölt opponenseket. A hivatalos opponensi felkérő levél/levelek dátuma febr. 26., tehát a házi-védés „hivatalos” (de nem tényleges) időpontja utáni nap, Szabó András EDHT elnök aláírásával; a dossziéban viszont ugyanazzal a szöveggel és ugyanúgy az EDHT elnöke (Szabó András) jegyzésével és (itt) pecséttel ellátott felkérő levél dátuma febr. 19. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben még a házi-védés előtt megtörtént a felkérés, a helyszínen ily módon prezentált dokumentációval kapcsolatban felmerül a tudatos félrevezetés gyanúja; minthogy mindkét eltérő dátumozású dokumentumon Szabó András dékán aláírása szerepel, ezt az „okiratkezelést” lehetetlen másra – akárcsak a titkárnőre – hárítani.
Védésre bocsátás
- a fellelhető dokumentumok között van egy 2009. március 9-i, amelyben MM kéri, hogy benyújtott disszertációját bocsássák védésre.
- eltekintve attól, hogy ez a kérvény csak 17 nappal keletkezett a védés előtt, és még csak ezt követően lehetett volna az opponensekhez és a bizottsági tagokhoz eljuttatni, egy másik dokumentumból az derül ki, hogy ezen a napon, ugyancsak 2009. március 9-én, Mészáros Márton új témavezetővel (Szabó Andrással) új témáról (15. századi német protestantizmus) kíván a jövőben értekezni, és ehhez kéri – nem a DI vezetőjének vagy a Kari Doktori Tanácsnak (KDT-nak), hanem – kimondottan Demes-Kőfalusi Krisztinának az engedélyét.
- A témaváltás nem csekély. Az 1930-as évek magyar sajtója helyett Luther kora és tere 400 év ugrás időben, 2000 kilométer térben. Mindezt március 9-én kezdi írni úgy, hogy a védésig (március 26.) rendelkezésre álló 17 napból még az opponensek véleményére és az azokra írandó válaszra is futnia kellett
- MM védésre bocsátásával kapcsolatosan a KRE Doktori Szabályzatban foglaltaktól való eltérés is felmerül: MM disszertációja nem felel meg a KRE Doktori Szabályzatban foglalt terjedelmi követelményeknek, a minimális 400.000 karakter helyett 237.000 karakter, alig több mint a fele az előírtnak;
Téma- és témavezetőváltás – 2 héttel védés előtt
- Kérdés, hogy ezek a dokumentumok valójában mikor keletkeztek, mert ezt a dátumot, azaz 2009. március 9-ét követően a DIT/KDT egyetlen ülésén sem tárgyalták ezt a kérelmet.
- Előkerült egy dokumentum 2008. október 30-áról, melynek melléklete állítólag a védés előtti témavezetések újraelosztását tartalmazza. Kérdés, ki hozta ezt a döntést, ki és min vett 2008. október 30-án részt. Erről az állítólagos ülésről, őszi szünetben, a reformáció előestéjén ugyanis csak egy héttel később, utólag értesítették a DI vezetőjét, aki október utolsó napjaiban külföldön tartózkodott. A 2008. október 30-i „dokumentumon”, mely az első látványos okirathamisítás az MM-ügyben, két aláírás szerepel: Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes asszonyé és Demes-Kőfalusi Krisztina titkárnőé. (Lehet, hogy más nem is volt jelen, mert ha professzor vagy habilitált docens jelen lett volna, akkor nem a tudományos rangban legutolsó, K-SzÁ írta volna alá az állítólagos KDT-ülés jegyzőkönyvét a titkárnő mellett.)
- További kérdések: ha 2008. október 30-án történt döntés, akkor miért csak márc. 9-én kérvényezte MM a témavezető-váltást (és egyáltalán miért kérvényezte, ha volt döntés);
Hármas témavezetés-váltás – különböző dátumokkal
- 2009. március 4-én (5 nappal MM témavezető váltási kérvénye előtt!) Demes-Kőfalusi Krisztina (D-KK) utasítást ad Vanó Renáta koordinátornak, hogy Szabó András nevét vigye fel témavezetőnek MM neve mellé
- 2009. március 10-én (1 nappal MM kifejezetten neki benyújtott kérvényei után!) D-KK kiküldi a hivatalos meghívókat a március 23-26-i 4 védésre, nagy példányszámban, MM neve mellett Hima Gabriellát és Kulcsár-Szabó Ágnest tüntetve fel társtémavezetőkként
- a www.doktori.hu honlapon pedig, MM védése már Szabó Andrásnak és K-SzÁ-nak van elkönyvelve
- a hivatalos témavezető, Hima Gabriella a brassói konferenciáról hazatérve, mindezt a MAB honlapjáról tudja meg utólag, a védés után 1 héttel
Védés
- 100%-os eredmény egy terjedelmileg 50%-os, tartalmilag heterogén szövegeket (fele Luther koráról egy új német szakirodalom magyarítása, másik fele az 1930-as évek magyar protestáns médiumairól) tartalmazó disszertációra
- az eljárásban résztvevők; témavezetők: Szabó András KRE BTK dékánja, Kulcsár-Szabó Ágnes KRE BTK dékánhelyettese; opponensek: Szabó Andrásné Petrőczi Éva (dékánfeleség), Bednanics Gábor (Kulcsár-Szabó Ernő 2007-ben védett doktorandusza), elnök: Eisemann György (ELTE, Kulcsár-Szabó Ernő beosztottja), további tagok: Hermann Zoltán KRE BTK tanszékvezető (emellett Kulcsár-Szabó Ernő 2002-ben védett doktorandusza), Simon Attila (DE ÁJK, 2008 szeptemberétől a MAB Kulcsár-Szabó Ernő által vezetett Képzési Ági Bizottság (KÁB) tagja, Szabó András és K-SzÁ kiszemeltje a KRE BTK Kommunikáció Tanszék élére, ahová pályázott, Kari Tanács (KT) és Szenátus is megszavazta, az utolsó pillanatban azonban a Zsinat nemet mondott Simon Attilára)
Védés utáni folyamat
- a KDT 2009. márc. 26-i ülésén döntött a doktori fokozatok odaítéléséről (ugyanezen a napon 14 órakor volt MM védése!); MM védése után közvetlenül, 16.30-kor az MM ünneplésével egybekötött KDT-ülésen nemcsak a fokozatokmodaítélése történik, hanem Demes-Kőfalusi Krisztina titkárnő, a jegyzőkönyv (jkv) szerint, felkéri az imént elnöklő Eisemann Györgyöt egy további elnöklésre: Kulcsár-Szabó Ágnes épp – evés-ivás-tivornyázás közben – elhatározott habilitációjának all inclusive lebonyolítására, majd az EDHT egy nappal később, márc. 27-én jóváhagyta ezt – ezek a grémiumok, amelyben már teológusok és jogászok is részt vettek – aligha tehettek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy a folyamatok szabályszerűségét megfelelően ellenőrizzék; ez azonban nem volt akadálya az egyhangú elfogadásnak
- a sietség oka: Hima Gabriella Irodalomtudományi Doktori Iskola (IDI) vezető március 30-án esedékes visszatérése a külföldi konferenciáról; őt már kész tények elé kellett állítani
Következmény: az IDI-vezető leváltása
- Hima Gabriella csak visszatérését követően utólag a www.doktori.hu honlapról értesül a témavezetés-váltásról, és április 3-án e-mailben hívja fel kollégái figyelmét az ügy ellentmondásaira (különböző témavezetői nevek, váltási időpontok, férj témavezető, feleség opponens) és a lebukás veszélyére
- javasolja az adatok azonnali átmeneti eltávolítását a honlapról és egy közös megbeszélést április 8-ra, 9-re vagy 14-re (közben Húsvét, ápr. 6-tól tavaszi szünet), amelyen az ellentmondások kiküszöbölése után megegyeznek a feltöltendő hivatalos adatokról
- a Doktori Tanács április 6-án az iskolavezető tudta nélkül összeül, és az iskolavezetőt távollétében puccsal leváltják (Résztvevők: Szabó András dékán, Petrőczi Éva dékánfeleség, Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes, Hermann Zoltán tanszékvezető és Kovács Árpád semmilyen tanszékhez nem tartozó, kizárólag orosz szakos nyugdíjas, 2008 nyara óta szintén a Kulcsár-Szabó Ernő vezette KÁB tagja)
- MM 100%-os eredményét megerősítik, minden védést szabályosnak és kifogástalannak találnak, és az eljárást MAB-tagként legitimáló Kovács Árpádot a távollétében leváltott és akkor még mit sem sejtő Hima Gabriella helyébe ültetik vezetőnek
Csalás és okirathamisítás felfedezése 2009. május 26-án
- MM állítólag március 9-én kelt kérvényei először május 26-án kerülnek nyilvánosságra Szabó András kezéből;
- nincs magyarázat arra, addig hol kallódtak, és hogy kerülték meg az IDI-vezetőt és a KDT-ot;
- 2006. június 2-án Hima Gabriella vizsgálatot kér az ügyben az időközben rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettestől Balla Pétertől: részben az eltérő dátumozások, részben az azonos napra keltezett, de egymást kizáró tartalmú dokumentumok hitelességének kétsége miatt
Balla Péter egyetlen intézkedést tesz a felfedezett bűncselekménnyel kapcsolatban: Hima Gabriella leváltását a Doktori Iskola éléről jóváhagyja, és a bűncselekmények fölött – MAB-tagként is! – szemet hunyó, azokat törvényesítő Kovács Árpád orosz szakos nyugdíjast nevezi ki az IDI új vezetőjévé.
Talán szerepet játszott Balla Péter döntésében, talán nem, de tény, hogy Balla Péter rektor és a csaló, közokirat-hamisító Mészáros Márton rokonok. Mindketten Hegedűs püspök családjának tagjai.
Dienstag, 15. Dezember 2009
Sonntag, 13. Dezember 2009
Actualissimo: Hermanns neue Erfindungen (Hermann új meséi)
„Jelentős egyetemi erőfeszítések és az új bölcsészkari vezetés kezdeményező lépéseinek hatására az Irodalomtudományi Doktori Iskola az utóbbi félévben reményteljes megújuláson ment keresztül mind a törzstagság, mind a képzési programok és formák terén” – olvassuk az „Aktuális” című (félre)tájékoztató levélben a Doktori Iskola honlapján. Aláírás Prof. Dr. Kovács Árpád. Kétségtelenül vannak benne olyan elemek, amelyek akár tőle is származhatnak, pl. a „reményteljes megújulás”, ”gáncsoskodás ellenére sikerrel kecsegtető”, sőt “sikerrel biztató folyamatok” autentikus marxista lexikáról és retorikáról tanúskodnak, ezt követően azonban elveszítjük a fonalat. Biztatni akar bennünket professzor úr vagy a kudarcra felkészíteni? Az első bekezdés szerint az utóbbiról van szó: kecsegtetés ide, biztatás oda, a folyamat „elakadt”. Bűnösök: a gáncsoskodók. A szerző azonban, először belegabalyodva saját retorikai labirintusába, a végén Marx-Engels-Lenin Ariadné-fonalával nemcsak kitalál belőle, hanem az utolsó bekezdésben már töretlenül folytatja útját. Ez a végére biggyesztett vörös farok kommunista iakolázottságra vall. Mintha csak a szovjet himnusz KRE IDI-re adaptált változatát olvasnánk: Ariadné fonala a vörös zászló, mely győzelemről győzelemre vezeeeeet…
Eddigre már megfeledkezett a szerző az elakadásról. Nem véletlenül. A középső részt ugyanis nem a nyugdíjas marxista professzor fogalmazta (írni, konkréten semmit nem írt, azt abból lehet tudni, hogy nincs benne helyesírási hiba), hanem Hermann tanár úr.
Ez a középső rész a nagy mesélő újabb nekifutása, hogy megbirkózzék az október 2-i MAB-határozat kellemetlen megállapításaival. Faltörő kosként ront a nyitott kapunak, hiszen a határozat teljes szövege már másfél hónapja olvasható a neten. Az interpretáció felénk fölösleges – de az önigazolás tanár úrnak, úgy látszik, szükséges. Azonban megint nem sikerül beismernie, hogy az összeforrt kis csapat nem megújítója, hanem szétverője a Doktori Iskolának, hogy nemcsak közokirathamisítások és csalások történtek, hanem olyan módon váltották le Hima Gabriellát, a Doktori Iskola vezetőjét, amit a MAB elítél, és elhatárolódást vár Kovács Árpádtól, nem pedig azt, hogy a helyébe üljön. Azt is hallottuk, hogy Szabó András dékán és Györgyiné Koncz Judit rektorhelyettes asszony még áprilisban feljelentették a DI-t, és ez váltotta ki a MAB-vizsgálatot. Ez igaz? Határozatot olvasni mi is tudunk, szerintem jobban, mint a tanár úr, minket inkább a mögöttes info érdekelne. Ezekről mért nincs szó az „Aktuálisban”? Homályos az „iratátadás meghiúsulására” vonatkozó rész. Ezt hogy érti Tanár Úr? Nem sikerült egyik kezéből a másikba áttennie az iratokat? Ebben ki vagy mi „gáncsolta”? Eleget gyakorolta az iratokkal való zsonglőrködést, hiszen évekig téblábolt és matatott az irodában, valósággal beköltözött oda.
A szabályok hangsúlyozása is Hermann tanár úrra vall. Értelmükről és betartásukról már van némi fogalmunk az ominózus augusztusi témavezetés-váltási kampány óta. A szabályok arról szólnak, hogy a 3. félév után már nem válthatunk témavezetőt, csak ha meghal vagy ilyesmi, tanár úr Kovács álnéven írt egyidejű körlevele pedig arról, hogy váltsunk akkor is, ha már elvégeztük a képzést, de csak a személyt, a témát ne, és írjunk Önnel disszertációt Elfriede Jelinekről, vagy Kulcsár Szabó Ágnessel napjaink erdélyi prózájáról, ezzel is eleget téve annak a MAB-követelménynek, hogy a témavezető kutatási területe és a disszertáció témája összhangban legyen. Mert úgy hallottuk, hogy ennek hiánya miatt bukott meg tavasszal Baranyai Katalin és Riskó Enikő . Mészáros Márton esetében kifogásolta a MAB a befejezett képzés utáni váltást. Ebből Önök tanultak. Ön és Kulcsár-Szabó Ágnes már 2 évvel ezelőtt beledolgozták magukat a mi témáinkba, azaz a mai osztrák és a mai erdélyi prózába. Csak az a baj, hogy ebben nem Önök vezetnek bennünket, hanem fordítva, minthogy saját területünknek mi vagyunk a specialistái – legalábbis Önökhöz képest. Ez az mi törzstagságunkhoz jön majd egyszer jól, de Önökön ez most nem nagyon segít. Akkor meg minek? Vagy ennyire előrelátók és önzetlenek? És majd le is doktorálnak ebből a kedvünkért, hogy feltüntethessük Önöket a nevünk mellett – mint tanítványokat?
Mint minden mesének, ennek is vannak valós elemei. Igaz az, hogy a MAB nagyvonalúsága előnyösebb helyzetbe hozta ezzel a büntetéssel a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskoláját, amely a teljesítéshez fél évvel hosszabb időt kapott, mint a többi DI, ami miatt lázadoznak is a becsületesen elbukók. És az is igaz, hogy a „megújult” doktori iskola „töretlenül”, mi több következetesen folytatja a fél évvel ezelőtt megkezdett utat (szabályellenes témavezető-váltási akció, évekkel visszadátumozva).
Mit ért tanár úr a DI megújulásán? Ugyanazok maradtak benne tagként, akik fél (vagy inkább háromnegyed) ezelőtt elkövették a csalásokat, csak az egyetlen aggályoskodó tűnt el. Ez új, de ez a MAB-határozat szerint határozottan veszteség, nem pedig nyereség.
Az adminisztrációra oly büszke Hermann tanár úr figyelmét végül felhívnánk arra, hogy a www.kre.hu és a www.doktori.hu adatai ellentmondanak, pl. Mészáros Márton témavezetője az egyiken Kulcsár-Szabó, a másikon ugyanez Kulcsár nélkül (szegény srác, nehogy még egyszer megbukjék ezen csekély adminisztratív hiba miatt!), de rengeteg hasonló ellentmondás van. Továbbá azt írják, hogy Hima professzor asszony már nem törzstag, csak témavezető és oktató. Ennek ellenére sem a témakiírók, sem az oktatók között nem látjuk a nevét. Valahogy elfeledkeztek Nyilasy Balázs habilitált docensről, és Szász Lászlóról is, akiknek munkássága messze megelőzi az „Aktuális” középső részének szerzőjéét (remélem, ezt nem veszi rossz néven, de mi így látjuk), nem is beszélve az „ipszilonul” halandzsázó törzstagról. Szerintünk az ő munkásságuk inkább nemzetközi hírű (Szász tanár úré biztos, mert őt Romániában is ismerik), mint a hazánkban nemzetközi hírű Jákfalvi Magdolnáé, vagy a külföldön kifejezetten rosszhírű, mert elsősorban lejmolásairól ismert dékánházaspáré.
Eddigre már megfeledkezett a szerző az elakadásról. Nem véletlenül. A középső részt ugyanis nem a nyugdíjas marxista professzor fogalmazta (írni, konkréten semmit nem írt, azt abból lehet tudni, hogy nincs benne helyesírási hiba), hanem Hermann tanár úr.
Ez a középső rész a nagy mesélő újabb nekifutása, hogy megbirkózzék az október 2-i MAB-határozat kellemetlen megállapításaival. Faltörő kosként ront a nyitott kapunak, hiszen a határozat teljes szövege már másfél hónapja olvasható a neten. Az interpretáció felénk fölösleges – de az önigazolás tanár úrnak, úgy látszik, szükséges. Azonban megint nem sikerül beismernie, hogy az összeforrt kis csapat nem megújítója, hanem szétverője a Doktori Iskolának, hogy nemcsak közokirathamisítások és csalások történtek, hanem olyan módon váltották le Hima Gabriellát, a Doktori Iskola vezetőjét, amit a MAB elítél, és elhatárolódást vár Kovács Árpádtól, nem pedig azt, hogy a helyébe üljön. Azt is hallottuk, hogy Szabó András dékán és Györgyiné Koncz Judit rektorhelyettes asszony még áprilisban feljelentették a DI-t, és ez váltotta ki a MAB-vizsgálatot. Ez igaz? Határozatot olvasni mi is tudunk, szerintem jobban, mint a tanár úr, minket inkább a mögöttes info érdekelne. Ezekről mért nincs szó az „Aktuálisban”? Homályos az „iratátadás meghiúsulására” vonatkozó rész. Ezt hogy érti Tanár Úr? Nem sikerült egyik kezéből a másikba áttennie az iratokat? Ebben ki vagy mi „gáncsolta”? Eleget gyakorolta az iratokkal való zsonglőrködést, hiszen évekig téblábolt és matatott az irodában, valósággal beköltözött oda.
A szabályok hangsúlyozása is Hermann tanár úrra vall. Értelmükről és betartásukról már van némi fogalmunk az ominózus augusztusi témavezetés-váltási kampány óta. A szabályok arról szólnak, hogy a 3. félév után már nem válthatunk témavezetőt, csak ha meghal vagy ilyesmi, tanár úr Kovács álnéven írt egyidejű körlevele pedig arról, hogy váltsunk akkor is, ha már elvégeztük a képzést, de csak a személyt, a témát ne, és írjunk Önnel disszertációt Elfriede Jelinekről, vagy Kulcsár Szabó Ágnessel napjaink erdélyi prózájáról, ezzel is eleget téve annak a MAB-követelménynek, hogy a témavezető kutatási területe és a disszertáció témája összhangban legyen. Mert úgy hallottuk, hogy ennek hiánya miatt bukott meg tavasszal Baranyai Katalin és Riskó Enikő . Mészáros Márton esetében kifogásolta a MAB a befejezett képzés utáni váltást. Ebből Önök tanultak. Ön és Kulcsár-Szabó Ágnes már 2 évvel ezelőtt beledolgozták magukat a mi témáinkba, azaz a mai osztrák és a mai erdélyi prózába. Csak az a baj, hogy ebben nem Önök vezetnek bennünket, hanem fordítva, minthogy saját területünknek mi vagyunk a specialistái – legalábbis Önökhöz képest. Ez az mi törzstagságunkhoz jön majd egyszer jól, de Önökön ez most nem nagyon segít. Akkor meg minek? Vagy ennyire előrelátók és önzetlenek? És majd le is doktorálnak ebből a kedvünkért, hogy feltüntethessük Önöket a nevünk mellett – mint tanítványokat?
Mint minden mesének, ennek is vannak valós elemei. Igaz az, hogy a MAB nagyvonalúsága előnyösebb helyzetbe hozta ezzel a büntetéssel a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskoláját, amely a teljesítéshez fél évvel hosszabb időt kapott, mint a többi DI, ami miatt lázadoznak is a becsületesen elbukók. És az is igaz, hogy a „megújult” doktori iskola „töretlenül”, mi több következetesen folytatja a fél évvel ezelőtt megkezdett utat (szabályellenes témavezető-váltási akció, évekkel visszadátumozva).
Mit ért tanár úr a DI megújulásán? Ugyanazok maradtak benne tagként, akik fél (vagy inkább háromnegyed) ezelőtt elkövették a csalásokat, csak az egyetlen aggályoskodó tűnt el. Ez új, de ez a MAB-határozat szerint határozottan veszteség, nem pedig nyereség.
Az adminisztrációra oly büszke Hermann tanár úr figyelmét végül felhívnánk arra, hogy a www.kre.hu és a www.doktori.hu adatai ellentmondanak, pl. Mészáros Márton témavezetője az egyiken Kulcsár-Szabó, a másikon ugyanez Kulcsár nélkül (szegény srác, nehogy még egyszer megbukjék ezen csekély adminisztratív hiba miatt!), de rengeteg hasonló ellentmondás van. Továbbá azt írják, hogy Hima professzor asszony már nem törzstag, csak témavezető és oktató. Ennek ellenére sem a témakiírók, sem az oktatók között nem látjuk a nevét. Valahogy elfeledkeztek Nyilasy Balázs habilitált docensről, és Szász Lászlóról is, akiknek munkássága messze megelőzi az „Aktuális” középső részének szerzőjéét (remélem, ezt nem veszi rossz néven, de mi így látjuk), nem is beszélve az „ipszilonul” halandzsázó törzstagról. Szerintünk az ő munkásságuk inkább nemzetközi hírű (Szász tanár úré biztos, mert őt Romániában is ismerik), mint a hazánkban nemzetközi hírű Jákfalvi Magdolnáé, vagy a külföldön kifejezetten rosszhírű, mert elsősorban lejmolásairól ismert dékánházaspáré.
András Szabó, der falsche Zeuge (Szabó András, a hamis tanú)
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1998. szeptember 4-én kezdődtek meg a tisztogatások. Ezzel a dátummal kapta kézhez nyolc oktató felmondó levelét – jogszerűtlen módon – Barkó Endre BTK dékán aláírásával. (A munkáltató nevében Tenke Sándor rektor járhatott volna el jogosan.) A felmondások mindegyikében ez a fogalmazás olvasható: „az 1998. március 20-i egyetemi tanácsi határozattal összhangban…szüntetem meg, mivel a szak sikertelen akkreditációja és ezzel kapcsolatban az állami támogatás csökkenése miatt a Bölcsészettudományi Karon kialakult nehéz gazdasági és szakmai helyzetre való tekintettel a munkáltató átszervezésre kényszerült, amellyel kapcsolatban a vezetés – egyetértésben a fenntartóval – a szervezeti egység gazdaságosabb és hatékonyabb működése érdekében szükségesnek látja az Ön által betöltött munkakör megszüntetését.”
Más oktatók – így például az egyetemen már négy éve dolgozó, a hallgatók körében népszerű, felkészült irodalomtörténész, hívő református Beke Albert – szerződését nem hosszabbították meg. Helyükre az egyetemmel korábban semmiféle kapcsolatban nem álló, náluk felkészületlenebb, többségükben nem református oktatókat alkalmaztak.
Az elbocsátottak közül öten bírósághoz fordultak: Biernaczky Szilárd kandidátus, kulturantropológus, Czeglédi Katalin nyelvész, egyetemi doktor, Erdélyi István történész, akadémiai doktor, Huszár Ágnes nyelvészkandidátus, a Pápai Református Kollégium alapítójának, Huszár Gálnak, és a Heidelbergi Káté fordítójának, Huszár Dávidnak a leszármazottja. Rajtuk kívül bírósághoz fordult még Püspöki Nagy Péter nemzetközi hírű középkortörténész, akinek óraadói járandóságával akkoriban az egyetem már másfél évre visszamenőleg tartozott.
Az 1998-ban megindított munkaügyi pereket a Fővárosi Munkaügyi Bíróság tárgyalta. Az egyetemet két fiatal ügyvéd rövid szereplését követően végig dr. Takács János László képviselte, akinek munkadíja, ahogy számos alkalommal közölte a felperesekkel, óránként „tizenötezer forint plusz áfa”. Dr. Takács a perekben rendszeresen megalázta az elbocsátott oktatókat. Biernaczky Szilárdot például „állítólagos kandidátusnak” nevezte, Püspöki Nagy Péter esetében pedig kétségbe vonta, hogy jogosan nevezi magát egyetemi docensnek. Ők okmányokkal bizonyították, hogy jogosan teszik ezt. Takács a tisztességben megőszült Erdélyi professzort megfenyegette, hogy a munkáltató nevében olyan kártérítési pert akaszt a nyakába, hogy elveszti egész vagyonát.
Dr. Huszár Ágnes perének befejeződése után, 2000 januárjában feljelentette dr. Takácsot a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, mivel az a tárgyalások folyamán rendszeresen gúny tárgyává tette a felperesek szakmai kompetenciáját és emberi integritását. Dr. Takács a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tartott fegyelmi tárgyaláson arra hivatkozott, hogy megbízója – név szerint Szabó András dékánhelyettes – utasításai és a tőle kapott információk alapján járt el.
A Bíróság nyilatkozatot kért a munkáltatótól a felmondás okainak megalapozottságáról. Tény: az addig intézeteknek nevezett szervezeti egységeket tanszékeknek nevezték át, a felmondottak helyét másokkal töltötték be, sőt: bár a felmondásokban gazdasági megszorításra hivatkoznak, több személyt vettek fel pl. a magyar és történelem tanszékre, mint amennyit elbocsátottak. A BTK tevékenysége tehát nem változott: akárcsak korábban, az elbocsátások után is magyar, angol és történelem szakos bölcsészeket és tanárokat képzett. Az elbocsátott oktatók ennek alapján vitatták a felmondás jogszerűségét.
A nyilatkozatokat a munkáltató részéről a Szabó András, mint mb. intézetvezető és a KRE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese tette meg. Szabó András mindeme perekben írásos tanúvallomást tett. Az egyszerűség kedvéért most részletesen csak Huszár Ágnes perében tett tanúvallomását elemezzük.
Huszár Ágnes perében Szabó András 1998. november 24-én keltezett írásos tanúvallomásában ezt írja: „Igazolom, hogy dr. Huszár Ágnes Intézetünkben 1994-től 1998-ig szociolingvisztikát, leíró nyelvészetet, bevezetést a filológiába tanított… Az intézet 1998-as átszervezése során… egy új szakmai program készült új oktatókkal…ez vezetett dr. Huszár Ágnes munkaviszonyának megszűnéséhez. Dr. Huszár Ágnes helyére nem vettünk fel senkit, megváltozott programú és tartalmú egykori tárgyait … Szabó T. Ádámné dr. Posgay Ildikó (leíró nyelvészet) és dr. Spannraft Marcellina (tanári beszéd) tanítja.” (Az írásos tanúvallomás hiteles másolata a birtokunkban van.)
Szabó András írásos tanúvallomásában a következő megállapítások nem felelnek meg a tényeknek (köznapi szóval: hazugságok):
„nem vettünk fel senkit”: a felsoroltak közül sem dr. Nádor Orsolya, sem dr. Spannraft Marcellina nem tanított az intézetben Huszár Ágnessel egy időben: csak az ő eltávolítása után alkalmazták őket.
„egy új szakmai program készült”, „megváltozott programú … egykori tárgyai”. Ebben az összefüggésben a KRE ügyvédje, dr. Takács János László bemutatott egy intézeti órarendet, amelyben Huszár Ágnes neve mellett Szófajtan és alaktan szerepelt, Szabó T. Ádámné dr. Posgay Ildikó neve mellett pedig A magyar nyelv szófajtana és alaktana tárgy szerepelt. Lám, érvelt dr. Takács: megváltozott a tantárgy neve és tartalma. Huszár Ágnes a per során bizonyította, hogy mivel a KRE Magyar Intézete mind az ő idejében, mind az ő eltávolítása után magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat képzett, ebből okszerűen következik, hogy ezen a szakon a szófajtan és alaktan nem jelenthet mást, mint a magyar nyelv szófajtanát és alaktanát.
„megváltozott … tartalmú egykori tárgyai”. Szabó András írásos tanúvallomásában azt állítja, hogy Huszár Ágnes tárgyai: Leíró magyar nyelvtan (szófajtan, alaktan szintaxis), Bevezetés a filológiába tartalmilag tökéletesen megváltoztak.
Huszár Ágnes a bírósági tárgyaláson tételesen bebizonyította, hogy a szófajtan, alaktan tartalma lényegében az első fennmaradt grammatika (Dionüsziosz Thrax műve a Kr. e. 2. századból) létrejötte óta nem változott. Ez a 2200 éve keletkezett grammatika felosztása éppúgy igéről és névszóról, névmásról, számról, személyről, időről és módról beszél, mint a tegnap írottak. Apolloniosz Düszkolosznak a Kr. e. 2. évszázadban keletkezett szintaxisa épp azokra az alapvető kategóriákra épül, amelyekre egy napjainkban keletkezett.
Szabó András írásos tanúvallomásában azt állítja, hogy ezeknek a tárgyaknak a tartalma tökéletesen megváltozott a Károli Egyetem Magyar Intézetében 1998 tavasza – mikor Huszár Ágnes oktatta őket Dionüsziosz Thrax és Apolloniosz Düszkolosz eredeti kategóriái alapján – valamint 1998 ősze között – mikor ezek oktatását mások vették át.
Ebből a megállapításból az következik, hogy a KRE BTK Magyar Intézete 1998 nyarán gyökeresebben reformálta meg a grammatikát, mint az azt megelőző 2200 évben megjelenő irányzatok tették: beleértve a Chomsky-féle generatív irányzatot is.
Miért állhatnak Szabó András írásos tanúvallomásában ezek a tényellenes megállapítások? Erre elméletileg két lehetőség van: tudatlanságból vagy szándékosságból. Nézzük meg ezek fennállásának valószínűségeit:
1. tudatlanság
Feltételezhető-e a latin szakos és az ókortudományból nyilván nagyszerűen felkészült Szabó Andrásról az, hogy egyetemi tanulmányai során ne hallott volna Dionüsziosz Thraxról és Apolloniosz Düszkoloszról, valamint az ő nyelvleírásaik tartalmáról? Ne tudná, hogy ezeknek a nyelvleírásoknak a tartalma már az ókorban kijegecesedett és lényegében azóta sem változott? Feltételezhető-e, hogy ne tudná, mi az a szintén ókori eredetű tevékenység, a filológia, melyről szintén tartott kurzust Huszár Ágnes? Mi ezt nem tételezzük fel. Mi sokkal okosabbnak és műveltebbnek gondoljuk Szabó Andrást, mint amilyennek ő feltételezte a Munkaügyi Bíróság bíróit, valamint a saját korábbi, elbocsátott kollégáit.
2. a félrevezetés szándéka
Mivel a sokoldalúan művelt és mély erudícióval rendelkező Szabó Andrásról ezt a sötét tudatlanságot el sem tudjuk képzelni: logikailag csak a másik lehetőség adódik: tertium non datur. Szabó András a Munkaügyi Bíróság félrevezetése céljából fogalmazta meg – írta le, aláírta, dékáni pecséttel ellátta – fenti tényellenes állításait.
Márpedig a Büntető Törvénykönyv 233–241 §§ büntetni rendelik a hamis tanúzást, ez minden bírósági idézésen olvasható is. Szabó András tehát megsértette a Magyar Köztársaság törvényeit, amikor – tudatosan – valótlant állított.
A tízparancsolat ide vonatkozó passzusát stílusosan az egyetem névadójának, Károli Gáspárnak a fordításában idézzük: „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.” (5. Móz. 19, 16, 21.)
Szabó András tehát mind a világi, mind pedig az isteni törvények fölé helyezi magát. Hazudott a Munkaügyi Bíróság számára tett írásos tanúvallomásában. Tette ezt tudatosan és ártó szándékkal.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság (Erdélyiné dr. Szőke Gyöngyi tanácsa) megállapította a hamis tanúzás tényét. 1999. november 15-i elsőfokú ítéletében – melyet a másodfokú és a Legfelső Bíróság is jóváhagyott – így fogalmazott: „Az összehasonlításból megállapítható, hogy az átszervezés a felperes munkaköri feladatait nem érintette. A felmondás azon indoka, hogy a felperes munkaköre megszűnt, valótlan, mert az alperes több új munkavállalót vett alkalmazásba a felperes által ellátott oktatási feladatok átvételére. Az órarendből az is megállapítható, hogy a felperes által oktatott tárgyak nem szűntek meg, azok gyakorlatilag változatlan elnevezés alatt szerepelnek az 1998/99-es óranyilvántartásban is.” (A bíróság ítéletének hiteles másolata a birtokunkban van.)
A per – mivel a KRE még kétszer fellebbezett – csak 2000-ban ért véget. A bíróság 61.Mf.20387/2000/7. ítéletében kimondta a felmondás jogszerűtlenségét. Huszár Ágnesnek megítélte a kiesett jövedelem pótlását kamatokkal együtt.
A KRE számára két és fél millió forintot, valamint dr. Takács János László tekintélyes ügyvédi munkadíját érte meg az, hogy megszabadult egyetlen habilitált magyar nyelvész oktatójától. Huszár Ágnes ugyanis a per ideje alatt befejezte a felmondás előtt elkezdett habilitációs folyamatát, s a Pécsi Janus Pannonius Egyetem 1999-ben habilitált doktorrá avatta. A magyarországi habilitációs folyamatok történetében elsőként egy munkanélküli segélyen levő személy nyerte el ezt a címet, „köszönhetően” Szabó András akkori dékánhelyettes, mint a bíróság megállapította: valótlan állításainak.
Így bánt el Szabó András dékánhelyettes a reformáció erkölcsi hagyományainak ápolását célul kitűző egyetemen becsületes, komoly szakmai presztízzsel rendelkező, hívő református kollégáival.
Más oktatók – így például az egyetemen már négy éve dolgozó, a hallgatók körében népszerű, felkészült irodalomtörténész, hívő református Beke Albert – szerződését nem hosszabbították meg. Helyükre az egyetemmel korábban semmiféle kapcsolatban nem álló, náluk felkészületlenebb, többségükben nem református oktatókat alkalmaztak.
Az elbocsátottak közül öten bírósághoz fordultak: Biernaczky Szilárd kandidátus, kulturantropológus, Czeglédi Katalin nyelvész, egyetemi doktor, Erdélyi István történész, akadémiai doktor, Huszár Ágnes nyelvészkandidátus, a Pápai Református Kollégium alapítójának, Huszár Gálnak, és a Heidelbergi Káté fordítójának, Huszár Dávidnak a leszármazottja. Rajtuk kívül bírósághoz fordult még Püspöki Nagy Péter nemzetközi hírű középkortörténész, akinek óraadói járandóságával akkoriban az egyetem már másfél évre visszamenőleg tartozott.
Az 1998-ban megindított munkaügyi pereket a Fővárosi Munkaügyi Bíróság tárgyalta. Az egyetemet két fiatal ügyvéd rövid szereplését követően végig dr. Takács János László képviselte, akinek munkadíja, ahogy számos alkalommal közölte a felperesekkel, óránként „tizenötezer forint plusz áfa”. Dr. Takács a perekben rendszeresen megalázta az elbocsátott oktatókat. Biernaczky Szilárdot például „állítólagos kandidátusnak” nevezte, Püspöki Nagy Péter esetében pedig kétségbe vonta, hogy jogosan nevezi magát egyetemi docensnek. Ők okmányokkal bizonyították, hogy jogosan teszik ezt. Takács a tisztességben megőszült Erdélyi professzort megfenyegette, hogy a munkáltató nevében olyan kártérítési pert akaszt a nyakába, hogy elveszti egész vagyonát.
Dr. Huszár Ágnes perének befejeződése után, 2000 januárjában feljelentette dr. Takácsot a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, mivel az a tárgyalások folyamán rendszeresen gúny tárgyává tette a felperesek szakmai kompetenciáját és emberi integritását. Dr. Takács a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tartott fegyelmi tárgyaláson arra hivatkozott, hogy megbízója – név szerint Szabó András dékánhelyettes – utasításai és a tőle kapott információk alapján járt el.
A Bíróság nyilatkozatot kért a munkáltatótól a felmondás okainak megalapozottságáról. Tény: az addig intézeteknek nevezett szervezeti egységeket tanszékeknek nevezték át, a felmondottak helyét másokkal töltötték be, sőt: bár a felmondásokban gazdasági megszorításra hivatkoznak, több személyt vettek fel pl. a magyar és történelem tanszékre, mint amennyit elbocsátottak. A BTK tevékenysége tehát nem változott: akárcsak korábban, az elbocsátások után is magyar, angol és történelem szakos bölcsészeket és tanárokat képzett. Az elbocsátott oktatók ennek alapján vitatták a felmondás jogszerűségét.
A nyilatkozatokat a munkáltató részéről a Szabó András, mint mb. intézetvezető és a KRE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese tette meg. Szabó András mindeme perekben írásos tanúvallomást tett. Az egyszerűség kedvéért most részletesen csak Huszár Ágnes perében tett tanúvallomását elemezzük.
Huszár Ágnes perében Szabó András 1998. november 24-én keltezett írásos tanúvallomásában ezt írja: „Igazolom, hogy dr. Huszár Ágnes Intézetünkben 1994-től 1998-ig szociolingvisztikát, leíró nyelvészetet, bevezetést a filológiába tanított… Az intézet 1998-as átszervezése során… egy új szakmai program készült új oktatókkal…ez vezetett dr. Huszár Ágnes munkaviszonyának megszűnéséhez. Dr. Huszár Ágnes helyére nem vettünk fel senkit, megváltozott programú és tartalmú egykori tárgyait … Szabó T. Ádámné dr. Posgay Ildikó (leíró nyelvészet) és dr. Spannraft Marcellina (tanári beszéd) tanítja.” (Az írásos tanúvallomás hiteles másolata a birtokunkban van.)
Szabó András írásos tanúvallomásában a következő megállapítások nem felelnek meg a tényeknek (köznapi szóval: hazugságok):
„nem vettünk fel senkit”: a felsoroltak közül sem dr. Nádor Orsolya, sem dr. Spannraft Marcellina nem tanított az intézetben Huszár Ágnessel egy időben: csak az ő eltávolítása után alkalmazták őket.
„egy új szakmai program készült”, „megváltozott programú … egykori tárgyai”. Ebben az összefüggésben a KRE ügyvédje, dr. Takács János László bemutatott egy intézeti órarendet, amelyben Huszár Ágnes neve mellett Szófajtan és alaktan szerepelt, Szabó T. Ádámné dr. Posgay Ildikó neve mellett pedig A magyar nyelv szófajtana és alaktana tárgy szerepelt. Lám, érvelt dr. Takács: megváltozott a tantárgy neve és tartalma. Huszár Ágnes a per során bizonyította, hogy mivel a KRE Magyar Intézete mind az ő idejében, mind az ő eltávolítása után magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat képzett, ebből okszerűen következik, hogy ezen a szakon a szófajtan és alaktan nem jelenthet mást, mint a magyar nyelv szófajtanát és alaktanát.
„megváltozott … tartalmú egykori tárgyai”. Szabó András írásos tanúvallomásában azt állítja, hogy Huszár Ágnes tárgyai: Leíró magyar nyelvtan (szófajtan, alaktan szintaxis), Bevezetés a filológiába tartalmilag tökéletesen megváltoztak.
Huszár Ágnes a bírósági tárgyaláson tételesen bebizonyította, hogy a szófajtan, alaktan tartalma lényegében az első fennmaradt grammatika (Dionüsziosz Thrax műve a Kr. e. 2. századból) létrejötte óta nem változott. Ez a 2200 éve keletkezett grammatika felosztása éppúgy igéről és névszóról, névmásról, számról, személyről, időről és módról beszél, mint a tegnap írottak. Apolloniosz Düszkolosznak a Kr. e. 2. évszázadban keletkezett szintaxisa épp azokra az alapvető kategóriákra épül, amelyekre egy napjainkban keletkezett.
Szabó András írásos tanúvallomásában azt állítja, hogy ezeknek a tárgyaknak a tartalma tökéletesen megváltozott a Károli Egyetem Magyar Intézetében 1998 tavasza – mikor Huszár Ágnes oktatta őket Dionüsziosz Thrax és Apolloniosz Düszkolosz eredeti kategóriái alapján – valamint 1998 ősze között – mikor ezek oktatását mások vették át.
Ebből a megállapításból az következik, hogy a KRE BTK Magyar Intézete 1998 nyarán gyökeresebben reformálta meg a grammatikát, mint az azt megelőző 2200 évben megjelenő irányzatok tették: beleértve a Chomsky-féle generatív irányzatot is.
Miért állhatnak Szabó András írásos tanúvallomásában ezek a tényellenes megállapítások? Erre elméletileg két lehetőség van: tudatlanságból vagy szándékosságból. Nézzük meg ezek fennállásának valószínűségeit:
1. tudatlanság
Feltételezhető-e a latin szakos és az ókortudományból nyilván nagyszerűen felkészült Szabó Andrásról az, hogy egyetemi tanulmányai során ne hallott volna Dionüsziosz Thraxról és Apolloniosz Düszkoloszról, valamint az ő nyelvleírásaik tartalmáról? Ne tudná, hogy ezeknek a nyelvleírásoknak a tartalma már az ókorban kijegecesedett és lényegében azóta sem változott? Feltételezhető-e, hogy ne tudná, mi az a szintén ókori eredetű tevékenység, a filológia, melyről szintén tartott kurzust Huszár Ágnes? Mi ezt nem tételezzük fel. Mi sokkal okosabbnak és műveltebbnek gondoljuk Szabó Andrást, mint amilyennek ő feltételezte a Munkaügyi Bíróság bíróit, valamint a saját korábbi, elbocsátott kollégáit.
2. a félrevezetés szándéka
Mivel a sokoldalúan művelt és mély erudícióval rendelkező Szabó Andrásról ezt a sötét tudatlanságot el sem tudjuk képzelni: logikailag csak a másik lehetőség adódik: tertium non datur. Szabó András a Munkaügyi Bíróság félrevezetése céljából fogalmazta meg – írta le, aláírta, dékáni pecséttel ellátta – fenti tényellenes állításait.
Márpedig a Büntető Törvénykönyv 233–241 §§ büntetni rendelik a hamis tanúzást, ez minden bírósági idézésen olvasható is. Szabó András tehát megsértette a Magyar Köztársaság törvényeit, amikor – tudatosan – valótlant állított.
A tízparancsolat ide vonatkozó passzusát stílusosan az egyetem névadójának, Károli Gáspárnak a fordításában idézzük: „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.” (5. Móz. 19, 16, 21.)
Szabó András tehát mind a világi, mind pedig az isteni törvények fölé helyezi magát. Hazudott a Munkaügyi Bíróság számára tett írásos tanúvallomásában. Tette ezt tudatosan és ártó szándékkal.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság (Erdélyiné dr. Szőke Gyöngyi tanácsa) megállapította a hamis tanúzás tényét. 1999. november 15-i elsőfokú ítéletében – melyet a másodfokú és a Legfelső Bíróság is jóváhagyott – így fogalmazott: „Az összehasonlításból megállapítható, hogy az átszervezés a felperes munkaköri feladatait nem érintette. A felmondás azon indoka, hogy a felperes munkaköre megszűnt, valótlan, mert az alperes több új munkavállalót vett alkalmazásba a felperes által ellátott oktatási feladatok átvételére. Az órarendből az is megállapítható, hogy a felperes által oktatott tárgyak nem szűntek meg, azok gyakorlatilag változatlan elnevezés alatt szerepelnek az 1998/99-es óranyilvántartásban is.” (A bíróság ítéletének hiteles másolata a birtokunkban van.)
A per – mivel a KRE még kétszer fellebbezett – csak 2000-ban ért véget. A bíróság 61.Mf.20387/2000/7. ítéletében kimondta a felmondás jogszerűtlenségét. Huszár Ágnesnek megítélte a kiesett jövedelem pótlását kamatokkal együtt.
A KRE számára két és fél millió forintot, valamint dr. Takács János László tekintélyes ügyvédi munkadíját érte meg az, hogy megszabadult egyetlen habilitált magyar nyelvész oktatójától. Huszár Ágnes ugyanis a per ideje alatt befejezte a felmondás előtt elkezdett habilitációs folyamatát, s a Pécsi Janus Pannonius Egyetem 1999-ben habilitált doktorrá avatta. A magyarországi habilitációs folyamatok történetében elsőként egy munkanélküli segélyen levő személy nyerte el ezt a címet, „köszönhetően” Szabó András akkori dékánhelyettes, mint a bíróság megállapította: valótlan állításainak.
Így bánt el Szabó András dékánhelyettes a reformáció erkölcsi hagyományainak ápolását célul kitűző egyetemen becsületes, komoly szakmai presztízzsel rendelkező, hívő református kollégáival.
Samstag, 12. Dezember 2009
Das Y-Kauderwelsch (Az IPSZILON-halandzsa)
Két rövid szakmai írás foglalkozik Kulcsár-Szabó Ágnes (ál)tudományos teljesítményével, ha azt a sáfárkodást, amit MENY folytat APÓSa nevével, bármilyen összefüggésbe lehet hozni a tudománnyal. Szerintünk még az áltudománnyal se.
Az egyik írás kommentként érkezett hozzánk Hutmacher Évától:
Én Kulcsár-Szabó-Hanságira nem alkalmaznám a “racionalitás” szót. Elolvastam a nevezett személy néhány tudományosnak nevezett/szánt írását: én az ‘ész’ jelentésű szavakat az ő írásaival nem hoznám összefüggésbe. Mit tesz ő? Kiemel néhány jól hangzó szakszót egy tudományos összefüggésrendszerből és alkalmazza azt az eredeti definíciótól eltérően egy másikban. Ahogy az Alice Tükörországban egyik szereplője, Humpty-Dumpty mondja: “a szavak ezt jelentik, amit én akarok.”
Van egy nagyon súlyos genetikai ártalom: Williams-szindrómának nevezik. Akik ebben szenvednek, nagyon alacsony IQ-val rendelkeznek, nincs számfogalmuk, időfogalmuk stb. De összefüggően, látszólag értelmesen beszélnek. De nem tudnak összefüggést teremteni a szavak hangalakja és jelentése között: szemantikai vakságban szenvednek.
(Hansági) Kulcsár-Szabó szövegei ilyenek. Hogy miért? Vagy csakugyan Williams-szindrómás, csak senki nem vette észre. Vagy pedig egy szélhámos, aki referenciaellenesen előállított szósalátáit “kognitív teljesítmény”-ként (ez az egyik kedvenc szava!!!) tudja eladni apósa árnyékában.
Szerkesztői megjegyzés: a “szósaláta” annyira találó szó ezekre a nyelvi förmedvényekre, hogy láthatóan terjed, Bonaventura jr. máris beépítette pályázati írásába, amelyet eredetileg a Senkiföldjére küldött be, ahonnan mi ide átvesszük. Ez második írásunk e tárgykörben:
Elolvastam MENY INTERNETEN hozzáférhető irományát, mely Márai A gyertyák csonkig égnek c. regényének elemzését ígéri.
A szöveg német nyelvű, címe: Identitaet und Identitaetspraesentation… Az első, ami egy gyakorlott szemnek feltűnik, a bibliográfia. Mindössze 3 tételt tartalmaz, ebből egy H. G. Mead egy minimum 70 éve keletkezett szövegének német fordítása, a másik kettő: H. Lübbe, ill. Otto Marquard szövegei is több évtizede keletkeztek. A szövegben utal pl. Plessnerre, ennek viszont nem adja meg a forrását. Ami az első pillanatban egyszerű tudatlanságnak, slamposságnak tűnik (no de egy tudományos dékánhelyettestől?!), az nagyonis megfontolt döntésnek bizonyul a szöveg alapos tanulmányozása alapján.
MENY ugyanis a beszédaktuselmélet kategóriáit alkalmazza, de nem azoknak a tudományos közéletben megszokott definíciója alapján, hanem tökéletesen esetlegesen. Logikus, hogy nem idézi Austint, Searle-t és a tudományterület más klasszikusait.
MENY – az előbbi szerzők definícióit nem ismerve v. figyelmen kívül hagyva beszél pl. AZ ILLOKÚCIÓ BESZÉDAKTUSÁról. Ilyen nincsen: ugyanis minden beszédaktusnak van Austin szerint ILLOKÚCIÓS EREJE. Amit MENY ír, az még nem is pleonazmus: annál rosszabb. A RÉSZnek tulajdonítja az EGÉSZet. Mintha a csutka almájáról beszélne.
Másik példa: az írás elején arról beszél, hogy az identitáskonstrukció a verbalitás performációs aktusa alapján következik be. Minden BESZÉDAKTUSnak van performációja: az az a hatás, amelyet másokra fejt ki (pl. megijeszti őket, cselekvésre készteti őket) MENY viszont azt állítja, hogy a szereplő beszéde az értelmezhetetlen “performatív aktuson” keresztül saját identitását konstruálja meg. Folytathatnám, de nem teszem. MENY ELJÁRÁSA a következő: eltulajdonít néhány jól hangzó szakszót egy másik tudományterületről (pragmalingvisztika), majd ezeket tetszés szerinti, ad hoc jelentésben használja. A végeredmény: referencia nélküli “szósaláta” (H.É.), köznapi szóval: halandzsa.
MENY sokszor említi írásában a “kognitív teljesítmény”-t. Az ő kognitív teljesítménye ennek az írásnak az alapján: 00.
Az egyik írás kommentként érkezett hozzánk Hutmacher Évától:
Én Kulcsár-Szabó-Hanságira nem alkalmaznám a “racionalitás” szót. Elolvastam a nevezett személy néhány tudományosnak nevezett/szánt írását: én az ‘ész’ jelentésű szavakat az ő írásaival nem hoznám összefüggésbe. Mit tesz ő? Kiemel néhány jól hangzó szakszót egy tudományos összefüggésrendszerből és alkalmazza azt az eredeti definíciótól eltérően egy másikban. Ahogy az Alice Tükörországban egyik szereplője, Humpty-Dumpty mondja: “a szavak ezt jelentik, amit én akarok.”
Van egy nagyon súlyos genetikai ártalom: Williams-szindrómának nevezik. Akik ebben szenvednek, nagyon alacsony IQ-val rendelkeznek, nincs számfogalmuk, időfogalmuk stb. De összefüggően, látszólag értelmesen beszélnek. De nem tudnak összefüggést teremteni a szavak hangalakja és jelentése között: szemantikai vakságban szenvednek.
(Hansági) Kulcsár-Szabó szövegei ilyenek. Hogy miért? Vagy csakugyan Williams-szindrómás, csak senki nem vette észre. Vagy pedig egy szélhámos, aki referenciaellenesen előállított szósalátáit “kognitív teljesítmény”-ként (ez az egyik kedvenc szava!!!) tudja eladni apósa árnyékában.
Szerkesztői megjegyzés: a “szósaláta” annyira találó szó ezekre a nyelvi förmedvényekre, hogy láthatóan terjed, Bonaventura jr. máris beépítette pályázati írásába, amelyet eredetileg a Senkiföldjére küldött be, ahonnan mi ide átvesszük. Ez második írásunk e tárgykörben:
Elolvastam MENY INTERNETEN hozzáférhető irományát, mely Márai A gyertyák csonkig égnek c. regényének elemzését ígéri.
A szöveg német nyelvű, címe: Identitaet und Identitaetspraesentation… Az első, ami egy gyakorlott szemnek feltűnik, a bibliográfia. Mindössze 3 tételt tartalmaz, ebből egy H. G. Mead egy minimum 70 éve keletkezett szövegének német fordítása, a másik kettő: H. Lübbe, ill. Otto Marquard szövegei is több évtizede keletkeztek. A szövegben utal pl. Plessnerre, ennek viszont nem adja meg a forrását. Ami az első pillanatban egyszerű tudatlanságnak, slamposságnak tűnik (no de egy tudományos dékánhelyettestől?!), az nagyonis megfontolt döntésnek bizonyul a szöveg alapos tanulmányozása alapján.
MENY ugyanis a beszédaktuselmélet kategóriáit alkalmazza, de nem azoknak a tudományos közéletben megszokott definíciója alapján, hanem tökéletesen esetlegesen. Logikus, hogy nem idézi Austint, Searle-t és a tudományterület más klasszikusait.
MENY – az előbbi szerzők definícióit nem ismerve v. figyelmen kívül hagyva beszél pl. AZ ILLOKÚCIÓ BESZÉDAKTUSÁról. Ilyen nincsen: ugyanis minden beszédaktusnak van Austin szerint ILLOKÚCIÓS EREJE. Amit MENY ír, az még nem is pleonazmus: annál rosszabb. A RÉSZnek tulajdonítja az EGÉSZet. Mintha a csutka almájáról beszélne.
Másik példa: az írás elején arról beszél, hogy az identitáskonstrukció a verbalitás performációs aktusa alapján következik be. Minden BESZÉDAKTUSnak van performációja: az az a hatás, amelyet másokra fejt ki (pl. megijeszti őket, cselekvésre készteti őket) MENY viszont azt állítja, hogy a szereplő beszéde az értelmezhetetlen “performatív aktuson” keresztül saját identitását konstruálja meg. Folytathatnám, de nem teszem. MENY ELJÁRÁSA a következő: eltulajdonít néhány jól hangzó szakszót egy másik tudományterületről (pragmalingvisztika), majd ezeket tetszés szerinti, ad hoc jelentésben használja. A végeredmény: referencia nélküli “szósaláta” (H.É.), köznapi szóval: halandzsa.
MENY sokszor említi írásában a “kognitív teljesítmény”-t. Az ő kognitív teljesítménye ennek az írásnak az alapján: 00.
Donnerstag, 10. Dezember 2009
Neu! Református Élet (Református Élet új száma)
Megjelent a Református Élet novemberi száma, benne a Károlis botrány új folytatásával, melynek címe: A hamis tanú. Megrendelhető az ujsag@exodus.hu címen, illetve hamarosan kapható lesz a “Goloka” könyvesboltban, Krúdy Gy. u. 7. (Darsham udvar, pár lépésre a Reviczky utcától).
Montag, 7. Dezember 2009
Notorische Betrüger (Notórius csalók)
A jövőben lehetőleg dokumentálni fogjuk írásainkat, mert úgy halljuk, hogy a leleplezettek rágalmazókként rágalmaznak bennünket. A témavezetés-váltáshoz további dokumentumokat kaptunk, így a Hermann – Hima – Bónáné levelezést, mely széles körben hozzáférhető, de a Kulcsár-Szabó – Maszárovics ügylet is ismert a kör-e-mailekből.
Hermann Zoltán 2009. december 1-én e-mailben olyan nemleges és visszamenőleges nyilatkozatot kér a volt DI-vezetőtől,
“ amely megerősíti, hogy 2007 ill. 2008 óta nem Ön vezette a témákat”.
1. Bónáné Sárai-Szabó Linda 2009.november 24-i e-mailjében kéri először a témavezetés-váltást, kapásból mindjárt másfél évre visszamenőleg:
Elküldve: 2009. 11. 24. 9:44
Tisztelt Professzorasszony!
Kérem megerősítését az ügyben, miszerint 2008 tavaszától Dr. Hermann Zoltán a témavezetőm.
Köszönettel:
Bónáné Sárai-Szabó Linda
Szakmai indoklás hiányzik a kérvényből.
Blogger Jogász véleménye.
Hermann Zoltán kör-e-mailjében jogellenes cselekvésre bujt fel, amikor állítólagos, nem dokumentált nem-cselekvés visszamenőleges írásbeli igazolására szólít fel. Bónáné Sárai-Szabó Linda doktorandusz fenti e-mailjében úgyszintén. Ha a felszólított eleget tenne a parancsnak, bűncselekményt követne el: létrehozna utólag egy hamisított dokumentációt hamis tényállásról. (Amely mellesleg ellentmondana két másik hivatalos dokumentumnak, melyben az érintettek kijelentik, hogy a témavezetés az eredeti témavezetővel legalább 2009 augusztusáig, a másik szerint 2009. októberéig még folyamatban volt.) Alapos gyanú csalás és okirathamisítás kísérletére. Ilyenkor kötelező a parancs megtagadása.
MAB-követelménynek való megfelelés :
Hermann Zoltán kutatási területe a www.doktori.hu alapján:
a XVIII-XIX. század magyar irodalma, irodalomelmélet (anagramma-elméletek, mesemorfológia), az orosz romantika irodalma, irodalom és szóbeliség a XVIII-XIX. században (népmese)
Bónáné témája: mai osztrák irodalom
(Hima professzor témái: 20.sz. magyar irodalom, osztrák-német irodalom, orosz irodalom, irodalomelmélet)
A témavezetés-váltás szakmailag indokolatlan. A MAB pont ilyen fiktív témavezetésért vont vissza két fokozatot az idén a Károlin.
2. Témavezetés-váltás:
Ugyanaznap, 2009. 11. 24-én kelt, hírek szerint iktatott, levélben Maszárovics Ágnes témavezetéséről kellett volna Hima Gabriella professzornak visszamenőleg, 2007/2008 tanévtől Kulcsár-Szabó Ágnes javára lemondania. Ez a kérvény sem tartalmaz sem témaváltást, sem szakmai indoklást, csak a személy lecserélése a fontos, akárcsak a másikban.
MAB-követelménynek való megfelelés :
Kulcsár-Szabó Ágnes kutatási területe a www.doktori.hu alapján:
irodalom-és kultúraelmélet, a romantika irodalma, a kanonizációs folyamatok és ezek mediális feltételei, a folytatásos regény, Jókai Mór folytatásos regényei
Maszárovics Ágnes témája 20. századi magyar irodalom.
Blogger Jogász tanácsa: rendőrségi feljelentés okirathamisítás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Szerkesztőség megjegyzése: A két ügy igazolja Student írását és a “Szívás” szerzőjét: a Károlin a téma irreleváns, ezért témavezetésről nem is lehet igazából szó, csak “Holt lelkek” vásáráról.
Hermann Zoltán 2009. december 1-én e-mailben olyan nemleges és visszamenőleges nyilatkozatot kér a volt DI-vezetőtől,
“ amely megerősíti, hogy 2007 ill. 2008 óta nem Ön vezette a témákat”.
1. Bónáné Sárai-Szabó Linda 2009.november 24-i e-mailjében kéri először a témavezetés-váltást, kapásból mindjárt másfél évre visszamenőleg:
Elküldve: 2009. 11. 24. 9:44
Tisztelt Professzorasszony!
Kérem megerősítését az ügyben, miszerint 2008 tavaszától Dr. Hermann Zoltán a témavezetőm.
Köszönettel:
Bónáné Sárai-Szabó Linda
Szakmai indoklás hiányzik a kérvényből.
Blogger Jogász véleménye.
Hermann Zoltán kör-e-mailjében jogellenes cselekvésre bujt fel, amikor állítólagos, nem dokumentált nem-cselekvés visszamenőleges írásbeli igazolására szólít fel. Bónáné Sárai-Szabó Linda doktorandusz fenti e-mailjében úgyszintén. Ha a felszólított eleget tenne a parancsnak, bűncselekményt követne el: létrehozna utólag egy hamisított dokumentációt hamis tényállásról. (Amely mellesleg ellentmondana két másik hivatalos dokumentumnak, melyben az érintettek kijelentik, hogy a témavezetés az eredeti témavezetővel legalább 2009 augusztusáig, a másik szerint 2009. októberéig még folyamatban volt.) Alapos gyanú csalás és okirathamisítás kísérletére. Ilyenkor kötelező a parancs megtagadása.
MAB-követelménynek való megfelelés :
Hermann Zoltán kutatási területe a www.doktori.hu alapján:
a XVIII-XIX. század magyar irodalma, irodalomelmélet (anagramma-elméletek, mesemorfológia), az orosz romantika irodalma, irodalom és szóbeliség a XVIII-XIX. században (népmese)
Bónáné témája: mai osztrák irodalom
(Hima professzor témái: 20.sz. magyar irodalom, osztrák-német irodalom, orosz irodalom, irodalomelmélet)
A témavezetés-váltás szakmailag indokolatlan. A MAB pont ilyen fiktív témavezetésért vont vissza két fokozatot az idén a Károlin.
2. Témavezetés-váltás:
Ugyanaznap, 2009. 11. 24-én kelt, hírek szerint iktatott, levélben Maszárovics Ágnes témavezetéséről kellett volna Hima Gabriella professzornak visszamenőleg, 2007/2008 tanévtől Kulcsár-Szabó Ágnes javára lemondania. Ez a kérvény sem tartalmaz sem témaváltást, sem szakmai indoklást, csak a személy lecserélése a fontos, akárcsak a másikban.
MAB-követelménynek való megfelelés :
Kulcsár-Szabó Ágnes kutatási területe a www.doktori.hu alapján:
irodalom-és kultúraelmélet, a romantika irodalma, a kanonizációs folyamatok és ezek mediális feltételei, a folytatásos regény, Jókai Mór folytatásos regényei
Maszárovics Ágnes témája 20. századi magyar irodalom.
Blogger Jogász tanácsa: rendőrségi feljelentés okirathamisítás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Szerkesztőség megjegyzése: A két ügy igazolja Student írását és a “Szívás” szerzőjét: a Károlin a téma irreleváns, ezért témavezetésről nem is lehet igazából szó, csak “Holt lelkek” vásáráról.
Sonntag, 6. Dezember 2009
Diebstahl legalisiert (Legalizált lopás)
Hallgatóink, megfogadva a “Szívás” szerzőjének tanácsát, máris több dokumentummal láttak el bennünket. Kezdjük a legfontosabbakkal, a témevezetés-váltási “nyilatkozat” szövegével, amelyet augusztus végén körlevélben kapott minden doktorandusz, a végzettek is, és az idevonatkozó Doktori Szabályzattal. Blogger Jogászunk is gyorsan reagált.
A hallgató neve:
Doktori tanulmányainak kezdete:
Témavezető(k) a doktori tanulmányok kezdetén:
A tervezett doktori téma címe:
NYILATKOZAT
Nyilatkozom, hogy a bejelentett doktori témámat
……………………………………………………………………………………………………………………………………….vezeti.
A bejelentett témavezető(k) személyének megváltoztatását kérem: igen / nem.
Az új témavezető: ……………………………………………………………………………………………………….
Új társtémavezető: ………………………………………………………………………………………………………
Dátum:
…………………………………
hallgató
A témavezetést vállalom:
Dátum:
…………………………………
témavezető
A Doktori Iskolai Szabályzat a témavezetésről (http://www.kre.hu/irtudphd/docs/text/KRE_IDI_MSZ.pdf) ezt tartalmazza:
V/7.
49.§ (1) A képzés megkezdésétől számított három féléven túl, szakmailag indokolt esetben
kérheti a doktorandusz, hogy a doktori oktatási alprogramon belül más témával vagy
témavezetővel folytathassa tanulmányait
a téma kutathatóságának objektív nehézségei,
a témavezető tartós akadályoztatása vagy halála,
a kutatás során felmerült szakmai okok esetén.
A téma- és a témavezető váltás iránti kérelmet a doktori oktatási alprogram vezetőjének
kell benyújtani, a kérelemhez mellékelve a lemondó és befogadó nyilatkozatot. A témaváltás
kérdésében az oktatási alprogram vezetője dönt, a témavezető-váltás iránti kérelmet pedig
továbbítja a KDHT elnökének.
Fenti dokumentumokat BloggerJogász kommenteli.
A szabályzat szerint indoklás nélküli témaváltás csak az első 3 félévben lehetséges. A “Nyilatkozatot” mindenki megkapta, a végzettek is, azaz ezt az opciót még a 6. (!) félév után is felkínálják. Az indoklás helye hiányzik. Az indoklás szükséges, szakmainak kell lennie, sarkalatos pontja pedig a téma. A témavezető csak akkor lehet a témavezetés-váltás oka, ha meghal vagy tartósan akadályozott.
Fenti nyilatkozat ennélfogva formailag és tartalmilag többszörösen törvénysértő. Formailag: szó sincs benne a témáról, mint ahogy indoklásról sem. Csak az ajánlkozó témavezetők aláírásának van fenntartva hely, jelezve, hogy az eredeti témavezető feje fölött lebonyolítandó ügyletről van szó. Vagyis egyértelműen szabályzatellenes: kifejezetten személycserére való felszólítás, ráadásul hatalmi pozícióból kínálja magát többszörösen függő viszonyban álló személyeknek két témavezető: Kulcsár-Szabó Ágnes tanszékvezető és dékánhelyettes, ill. Hermann Zoltán két tanszék vezetője, továbbá az IDI titkára.
Eleve törvény-, sőt, alkotmányellenes ez a körlevélben egyidejűleg, kampányszerűen kiküldött felhívás tartalmilag is, hiszen a változtatásra csak egészen rendkívüli esetben kerülhet sor – a szabályzat szövege szerint – tehát egy témavezetés-váltás először is egyéni, másodszor fordított irányú, a hallgatótól kell kiindulnia, de őt ilyenre felszólítani, az a szabadságjogának a megsértését, illetéktelen befoyásolását, kényszerhelyzetbe hozását jelenti.
Az eredeti témavezető jogait és érdekeit súlyosan sérti, mert az egyidejű témaváltásra való felszólítás hiányában ez annyit jelent, hogy témástul és az addig elvégzett munkával együtt tulajdonítják el tőle a doktoranduszt.
Végül szakmailag nonszensz, hiszen a kutatási témának és a témavezető kutatási területének összhangban kell lennie. Ha témástul veszik át a hallgatót, akkor az a MAB követelményrendszerével is ellentétes.
Tanács: Jogorvoslat. (Első fokon egyetemen belül célszerű megkísérelni, szükség esetén tovább lehet lépni.)
A hallgató neve:
Doktori tanulmányainak kezdete:
Témavezető(k) a doktori tanulmányok kezdetén:
A tervezett doktori téma címe:
NYILATKOZAT
Nyilatkozom, hogy a bejelentett doktori témámat
……………………………………………………………………………………………………………………………………….vezeti.
A bejelentett témavezető(k) személyének megváltoztatását kérem: igen / nem.
Az új témavezető: ……………………………………………………………………………………………………….
Új társtémavezető: ………………………………………………………………………………………………………
Dátum:
…………………………………
hallgató
A témavezetést vállalom:
Dátum:
…………………………………
témavezető
A Doktori Iskolai Szabályzat a témavezetésről (http://www.kre.hu/irtudphd/docs/text/KRE_IDI_MSZ.pdf) ezt tartalmazza:
V/7.
49.§ (1) A képzés megkezdésétől számított három féléven túl, szakmailag indokolt esetben
kérheti a doktorandusz, hogy a doktori oktatási alprogramon belül más témával vagy
témavezetővel folytathassa tanulmányait
a téma kutathatóságának objektív nehézségei,
a témavezető tartós akadályoztatása vagy halála,
a kutatás során felmerült szakmai okok esetén.
A téma- és a témavezető váltás iránti kérelmet a doktori oktatási alprogram vezetőjének
kell benyújtani, a kérelemhez mellékelve a lemondó és befogadó nyilatkozatot. A témaváltás
kérdésében az oktatási alprogram vezetője dönt, a témavezető-váltás iránti kérelmet pedig
továbbítja a KDHT elnökének.
Fenti dokumentumokat BloggerJogász kommenteli.
A szabályzat szerint indoklás nélküli témaváltás csak az első 3 félévben lehetséges. A “Nyilatkozatot” mindenki megkapta, a végzettek is, azaz ezt az opciót még a 6. (!) félév után is felkínálják. Az indoklás helye hiányzik. Az indoklás szükséges, szakmainak kell lennie, sarkalatos pontja pedig a téma. A témavezető csak akkor lehet a témavezetés-váltás oka, ha meghal vagy tartósan akadályozott.
Fenti nyilatkozat ennélfogva formailag és tartalmilag többszörösen törvénysértő. Formailag: szó sincs benne a témáról, mint ahogy indoklásról sem. Csak az ajánlkozó témavezetők aláírásának van fenntartva hely, jelezve, hogy az eredeti témavezető feje fölött lebonyolítandó ügyletről van szó. Vagyis egyértelműen szabályzatellenes: kifejezetten személycserére való felszólítás, ráadásul hatalmi pozícióból kínálja magát többszörösen függő viszonyban álló személyeknek két témavezető: Kulcsár-Szabó Ágnes tanszékvezető és dékánhelyettes, ill. Hermann Zoltán két tanszék vezetője, továbbá az IDI titkára.
Eleve törvény-, sőt, alkotmányellenes ez a körlevélben egyidejűleg, kampányszerűen kiküldött felhívás tartalmilag is, hiszen a változtatásra csak egészen rendkívüli esetben kerülhet sor – a szabályzat szövege szerint – tehát egy témavezetés-váltás először is egyéni, másodszor fordított irányú, a hallgatótól kell kiindulnia, de őt ilyenre felszólítani, az a szabadságjogának a megsértését, illetéktelen befoyásolását, kényszerhelyzetbe hozását jelenti.
Az eredeti témavezető jogait és érdekeit súlyosan sérti, mert az egyidejű témaváltásra való felszólítás hiányában ez annyit jelent, hogy témástul és az addig elvégzett munkával együtt tulajdonítják el tőle a doktoranduszt.
Végül szakmailag nonszensz, hiszen a kutatási témának és a témavezető kutatási területének összhangban kell lennie. Ha témástul veszik át a hallgatót, akkor az a MAB követelményrendszerével is ellentétes.
Tanács: Jogorvoslat. (Első fokon egyetemen belül célszerű megkísérelni, szükség esetén tovább lehet lépni.)
Abonnieren
Posts (Atom)
