Uniskandal Budapest: Balla Péter

Posts mit dem Label Balla Péter werden angezeigt. Alle Posts anzeigen

Mittwoch, 6. Juli 2011

Easter Message (Húsvéti üzenet)

Easter Message (Húsvéti üzenet)

Szerző jhnnsclvn @ április 24, 2011

Szerző: Zsolt Csaba

Bölcskei Gusztáv nagy bajban lehet. Húsvéti üzenete nem Jézus feltámadásáról szól, hanem arról, hogyan lehetne kilábalnia a súlyos személyes adósságából, amelybe saját magát sodorta még a Szabó István elleni választási kampánya idején. Bölcskei vásárolt szavazatokkal nyert, amire a koreai KDB-banktól (amelynek Kovács Levente az alelnöke) vett fel hatalmas kölcsönt. Majd győzelmét megünneplendő, 2009 május 22-én gyakorlatilag pápává koronáztatta magát Debrecenben, amivel tetézte adósságát.

Bölcskei ezek után Kovács Barnabás „frissen sült” stratégiai igazgatóval lerohanta a Károli Egyetemet. A stratégia igen egyszerű: egy egyetemhez nem oktató kell, hanem hallgató, mert az oktató viszi, a hallgató meg hozza a pénzt. Egy egyetemnek nem oktatnia kell, hanem diplomát kiállítania. Ennek a stratégiának a jegyében Barnaby kirugdalta a magasan kvalifikált oktatókat, és csak néhány selejtet tartott meg (az ÁJK-n: saját magát, a nem is jogász Antalóczyt, a szeretőjét, Horváth Tímeát, beszerezte Schmitt Pál (helyesen író) jobb kezét, Cs… Cs…t; a BTK-n: a hírhedt Szabó Andrást és nejét, a diktátor Hanságit és a csaló Mészárost, a HTK-n a csaló Pethőt és az idióta Ballát). A hallgatókat pedig befenyegette, hogy aki nem fizet, arra ráküldi az ukrán maffiát. A zseniálisnak látszó stratégia mégis becsődölt, mert az oktató nélküli egyetemet a MAB nem díjazta, de a hallgatók sem, mert özönlenek más egyetemekre. A Kovács-Balla stratégia végül nem a Károlinak, hanem a Pázmánynak hozott kb. 50-60 milliót – eddig. (A Károlinak ugyanennyit mínuszban.) Ezután még többet fog, mert még többen jelentkeznek majd át.

Bölcskeiék azonban nem csüggedtek: a kudarc után megcélozták a reformátusok adójának 1%-át, és csináltak egy olyan reklámfilmet, amelyről a Népszabadság ezt írja:

“Mintha valakinek elgurult volna a gyógyszere a reformátusoknál: az egyszázalékos kampányfilm túlságosan is formabontóra sikeredett”.

Még keményebb kritikát fogalmaz meg a filmmel kapcsolatban a Parókia református portál. A megkérdezett 14 ember közül 10 elhibázottnak tartja a filmet, köztük Szabó István püspök, Köntös László főjegyző, Lovas András, gazdagréti lelkész ill. Tóth Sára, Kodácsy Tamás és Dull Krisztina – a KRE oktatói.

A filmről később:

http://www.reformatus.hu/egyszazalek/?p=1

Most csak az egyik hozzászóló, Farkas György marketinges véleményéből idézünk:

„… mi lehet annak az oka, hogy a kb. 2 milliós református közösségből csak 186 000 ember ajánlotta fel 1%-át? Mi a helyzet azzal az 1,8 millióval? Mind nyugdíjas? Vagy munkanélküli? Esetleg olyan vállalkozó, aki “veszteséges”, és nincs miből felajánlania? Biztosan sokféle okkal magyarázhatóak ezek a számok, de azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon még mindig nagyon nagy a társadalmi elfogadottsága és támogatottsága annak, ha valaki az államot csapja be (pl. adóelkerülés). Így sokkal inkább arra kell ösztönöznie egy 1%-os kampányfilmnek, hogy a magyar állampolgárok éljenek a törvény által biztosított lehetőségeikkel. Persze ez csak úgy lehetséges, ha a törvény által előírt kötelezettségeiknek is eleget tesznek. A társadalmon belül talán ennek hiteles megmutatása is feladata minden keresztény embernek.”

http://www.parokia.hu/hir/mutat/2120/

A Református Egyház erkölcstelenségét és cinizmusát mi sem bizonyítja jobban, hogy maga is az adócsalók közé tartozik, és adócsalóként könyörög adó-adományért.

Vessünk egy pillantást a Református Egyetem költségvetésére, amely bizonyíték az adócsalásra. A táblázatból jól látható, hogy bár a jogi kar negyedmilliárdos nyereséget termelt, a költségvetést az egyetem null szaldósra hozta ki, hogy elkerülje az adófizetést, vagyis hogy becsapja a magyar államot:

Ld. ehhez saját elemzésemet:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/04/03/finances-and-politics-of-the-vice-rector-balla-balla-%E2%80%9Djobbikos%E2%80%9D-penzugyi-jateka-a-karolin/

„Azt pedig végképp ne felejtsük el, hogy minden kommunikáció egyben brand (márka) építés is, ami talán egy egyházzal kapcsolatban furcsa kifejezés, de így van” – írja tovább Farkas.

Nem ez az igazán furcsa, hanem ennek a „brand”-nek a tartalma. Mert mit is kommunikál a Magyar Református Egyház az 1%-os kampányfilmmel?

Kb. ezt:

Mi, sikkasztók, tolvajok, adócsalók, az adófizető, becsületes református emberek hitére, vallásosságára apellálunk: lopjuk meg együtt duplán a magyar államot! Mi egyáltalán nem fizetünk adót, de ti az adótok 1%-át ne az államnak adjátok, hanem nekünk, akik becsapjuk az államot és törvényi kötelezettségünknek nem teszünk eleget! Így mi duplán jól járunk, az állam meg duplán rosszul. :)

Ez a reformátusok főpászorának, Bölcskei Gusztávnak a húsvéti üzenete a magyar reformátusokhoz.

Testvérek, cselekedjetek az adótokkal belátásotok szerint!

Áldott, békés Húsvétot kívánunk minden olvasónknak a blog szerkesztősége nevében!

Kategória: Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címke:: 1%, adócsalás, adócsaló könyörgése adó-adományért, Balla Péter, károlis költségvetési táblázat, Kovács Barnabás, null szaldós költségvetés | 58 Hozzászólások »

Breaking News

Breaking News

Szerző jhnnsclvn @ április 5, 2011

Szerző: Historiker

Balla Péter megalapította Szakály Sándor nevében a Történettudományi Doktori Iskolát. Ez az alakulat, amit csak ők neveznek doktori iskolának, a MAB még nem, a világ röheje. Olyan dilettáns, mint Balla Péter és Sepsi Enikő együttvéve. Kb. így képzelnek ők el egy egyetemet. Mindenesetre beregisztrálták, számot is kapott (a güzü kis hivatalnok Ballának nyilván ez a lényeg: 209-es!). Összeszedtek 9 barmot, akik közül 4 túlkoros, 6 törzstag mellett pedig nincs feltüntetve védett doktorandusz, ami alapvető követelmény! Kun Miklós pl., aki öreg is (66. évét tapossa, míg új doktori iskola alapításánál 65 év a felső korhatár), meg kezdő is az oktatásban (nincs feltüntetve a nevénél egyetlen védett doktorandusz sem), mindkét kategóriába beletartozik. Mellesleg csoda lenne, ha lenne doktorandusza, amikor tanítványa sincs. Kun Miklóst ugyanis még senki sem látta tanítani a Károlin. 8 éve szerepel a Károli fizetési listáján, de órát még nem tartott. Évente egyszer felveszi a talárját, és elmegy benne az évnyitóra. Ezzel évi 3-4 milliót markol fel nettó, 8 kerek éve. Popély tanár úr is mindkét nyeretlen tartomány tagja, míg Belényit csak egy év választja el a korhatártól: mire akkreditálnák (ha ez a röhejes alakulat akkreditálható lenne), már be is tölti. Gergely András pedig már be sem merte írni a korát, meg semmilyen adatát sem. Talán szégyelli, hogy másodszor is részt kelle vennie ekkora blamázsban. A hozzájuk képest még fiatal Csoma Zsigmondot nem használják fel a törzstagok között. Vajon miért? Csak nem azért, mert ebből a tudományból még diplomája sincs? Hidánnal pedig még a témavezetők között sem mertek előrukkolni, pedig Sepsi vele dicsekedett a Kossuth Rádióban károlis toborzó beszédében. Biztosan más a dilettáns hostess megítélése a történészi szakmáról, mint az igazi történészeké. A két fiatalabbnak (relatíve: 50 plusz mínusz), van védett doktorandusza, viszont nincs neve a szakmában. Vagy Kovács jóska talán név? Hermann kétségtelenül hírhedt név a Károlin, szegény történész Hermann Róbert, micsoda priusszal kell itteni szereplését kezdenie!

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=189&tip=TT&diID=189

Kíváncsi vagyok, mit szól a történész szakma ehhez a válogatott társasághoz? Vagy Bölcskei megint bepróbálkozik OV-nál? Politikai nyomással akar szakmai kérdést megoldani?

Amúgy vicces a Károli doktori iskoláinak listája:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=109

4-et is felsorolnak, amelyek közül 3 nincs akkreditálva, a negyediknek, a Hittudományinak pedig a csaló Pethő a fő ékessége, akinek a lebukása az égvilágon semmilyen következményekkel nem járt: továbbra is bitorolja a professzori címet, és továbbra is kinyalja Ballát hátulról – talán elölről is -, mert még a dékánhelyettesi pozícióját is megtarthatta:

http://www.kre.hu/htk/index.php/oktatoink?func=fullview&staffid=10000016&search=LOWER%28name%29+LIKE+%27%25%27&previous_field=name&previous_term=&search_status=%25&search_category=%25&sort_field=&sort_order=

Erkölcs, szakma, színvonal – ismeretlen fogalmak a Károlin. Balla Péter szótárából teljesen hiányoznak.

Kategória: Balla Péter, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, Kun Miklós, Popély Gyula, Sepsi Enikő, Szakály Sándor | 33 Hozzászólások »

Who was Mata Hari? 1. (Ki volt Mata Hari? 1.)

Who was Mata Hari? 1. (Ki volt Mata Hari? 1.)

Szerző jhnnsclvn @ április 2, 2011

Szerző: Rector

Fabiny közel egy éve írta ezt a levelét. Akkor azzal kezdte, hogy rendőrségi feljelentést szándékozik tenni.

A rendőrségi feljelentésből – tudomásunk szerint – a nagy fogadkozások ellenére nem lett semmi. A gmailes fiók IP-számait az informatikusok házon belül csekkolták, és ez után egyértelművé vált, hogy a MAB-levelet nem idegen szerverről továbbították, hanem Fabiny saját károlis gépéről.

De ki, ha abban az időben Fabiny épp az Evangélikus Egyetemen tanított ikszedik állásában? Esetleg egy cinkosa, akinek elárulta a jelszavát? Tökéletes alibi lett volna. Csak épp a motiváció hiányzik. Mi oka lett volna Fabinynak egy ilyen fontos dokumentumot kiszivárogtatni? Az, hogy utálja Szabó Andrást, nem elég, tekintettel Fabiny veleszületett gyávaságára.

Szerettük volna azt hinni, hogy Fabinyban feltámadt a lelkiismeret, ezért segít nekünk. De sajnos csak ámítottuk magunkat. Fabinynak valószínűleg nem volt semmi köze a kiszivárogtatásokhoz.

Több olyan információ jutott el a blogra, ami magasabb és bizalmasabb helyről származott, mint Fabiny postaládája: Balla Péter vagy Szabó András gépéről. Minden esetben kitörölték a forrást.

Ha Balla Péter postaládájából szedték volna le az infót, akkor az csak Horváth Tímea lehetett volna. Kozma Fruzsina semmiképpen. Ő olyan áhítattal csüng Ballán még ma is, hogy szinte azonosul vele. Amikor Horváth Tímeát közvetlenül a MAB-levél kiszivárgása után kirúgták, azt hittük, ő az emberünk, és lebukott. Horváth Tímeának ugyan az égvilágon semmi motivációja nem volt, de őt a Kovácsok rángatták dróton. Arra gondoltunk, hogy Kovács Barnabás puccsal akarja megbuktatni Ballát, és Horváth Tímea neki dolgozik.

De aztán egyre több Szabót kompromittáló titkos infó érkezett, így mégis inkább Szabó András postaládájára terelődött a gyanú. Az informátor valószínűleg Szabó András bizalmasa volt, aki Szabó András megbízásából figyelte Fabinyt, és amikor egyszer egy ilyen megbízást teljesítve járt Fabiny szobájában, kihasználta az alkalmat, és továbbította magának ezt a levelet, hogy alkalomadtán felhasználja Fabiny bemártására és saját bőre mentésére. De a nagy sietségben, vagy mert megzavarták, elfelejtette kitörölni a saját (ál)nevét, és Fabiny észrevette a betörést. CsL ugyanis nemcsak főnökének dolgozott, hanem más(ok)nak is. Közel volt a tűzhöz, mindenhez hozzáfért, mindenki bízott benne.

Eleinte mi is. Nagyon. Már belső, titkos munkatársunknak tekintettük. Amíg minket is el nem árult.

Egyszer majdnem elmentünk egy találkára, hogy átadjuk neki a honoráriumot, amikor észrevettük a csapdát: CsL, vagy legalábbis, akiről úgy véljük, hogy CsL, ott volt a közelben: úgy tett, mintha a kirakatokat nézné, talán nemcsak úgy tett, talán nézte is, hiszen tudjuk, imád vásárolni (egy plázában lett volna a találkozó). Lehet, hogy véletlenül volt ott? Időnként körbenézett, és mintha nonverbális jeleket váltott volna – de nem tudjuk, kivel. Mást nem ismertünk fel. Mindenesetre az volt az érzésünk, hogy Johannesnek állítottak csapdát: amint a pontos helyszínre érünk, ránk rontanak az odaszervezett rendőrök.

Gyanakodni kezdtünk, hogy CsL nem két-, hanem sokkulacsos játékot űz. Megbízóit kijátssza és földobja egymásnak, és közben – feltehetően – mindegyiket kihasználja.

Lehet, hogy rémeket láttunk, de nem mentünk közelebb. CsL (?) nézegette egy darabig a kirakatokat, aztán ő se ment oda. Tett két-három tiszteletkört a megbeszélt hely körül, de csak lazán, feltűnés nélkül, mintha a kirakatokat nézegetné, anélkül, hogy lassított vagy megállt volna. Figyeltük egy darabig, aztán gyorsan leléptünk. Úgy éreztük, mintha az utolsó pillanatban a halál torkából menekültünk volna meg.

Es war knapp…

- folytatjuk -

Kategória: Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, Csathó Lilla, Fabiny Tibor, Horváth Tímea, Kovács Barnabás, Szabó András | 37 Hozzászólások »

Freitag, 1. Juli 2011

The dumb captain (Néma kapitány)

The dumb captain (Néma kapitány)

Szerző jhnnsclvn @ március 13, 2011

Szerző: Kommédia

Intézményi válságok idején a dolgozóknak világos üzenetre van szükségük. Az intézmény vezetőinek ilyenkor ki kell menniük a közvetlen frontvonalra. Befelé el kell mondani a teljes igazságot. Kifelé pedig kitűzni a diadalmas zászlót.

Gyerekkoromban olvastam Jules Verne Némó kapitányát. Most ez beugrott, ahogy a Károli ügyeit kívülről figyelem. Balla Péter nem Némó, hanem Néma kapitány. A kommunikáció csődje.

Jó pár éve oktatok kommunikációt és médiatudományt egy másik egyetemen. De ilyen kommunikációt, amilyen a Károlin folyik, munkahelyen még nem láttam. Pontosabban nincs mit látnom, mert nem folyik. Ha folyna vagy folyt volna, valószínűleg nem jött volna létre a Jhnnsclvn’s blog sem.

Amikor egy intézmény válságos helyzetben van, a profi kommunikáció életmentő lehet. A Károli már két éve válságban van, és nemhogy lábalna kifelé, hanem csak süllyed benne, vergődik, fuldoklik.

Ha egy intézmény rendkívüli állapottal konfrontálódik, át kellene szervezni a működését. Ha a történteket és a szükséges intézkedéseket nem kommunikálják megfelelően befelé és kifelé, az image- és reputációveszteséggel, végső soron gazdasági csőddel jár.

Különösen válsághelyzetekben van szüksége az intézmény dolgozóinak olyan világos perspektívára, amely biztonságot közvetít, kijelöli a cselekvési teret és priorizálja a feladatokat. Ha ezt Balla Péter rektorként nem tudja, és Kovács Barnabás stratégiai igazgatónak sincs fogalma róla, akkor miért nem kérdezik meg a Kommunikáció tanszék szakembereit? Talán azért mert nem szakemberek? Mert Sepsi Enikő úgy csöppent a kommunikációba, mint Pilátus a Credóba?

Alapszabály, hogy krízis idején a helyzetet a dolgozók számára őszintén, érthetően, követhetően kell kommunikálni, mert különben idegen hang veszi át a szócső szerepét. Az intézmény csúcsvezetőségének, elsősorban Balla Péternek, aki – társait kiirtván – sokáig egyedül uralta a Rektori Hivatalt, úgy kellett volna informálnia kollégáit, hogy a hierarchia minden szintjére ugyanaz a magüzenet jusson el. Kellett volna … Mert a kapitány néma maradt.

Rendkívüli állapot idején a vezetés kezében van a megoldás kulcsa. A munkatársak közvetlen főnökei az elsődleges kommunikációs partnerek és a leghitelesebb információforrások. Legalábbis így kellene lennie.

Krízishelyzetekben 4 alapszabályt kell betartani:

1. A vezetőnek, azaz Ballának, ki kellett volna mennie a kommunikációs frontra, mert különben mindenki a maga verzióját terjeszti.
2. Az igazságot kellett volna mondania, mert aki egyszer hazudik, annak nem hisznek többé.
3. Röviden és világosan el kellett volna mondani, mit művelt Mészáros, Hansági és Szabó. Nem pedig hazudozni, és bűnbakot keresni.
4. A tájékoztatás után a felmerülő kérdéseket megválaszolni. Nem pedig „aki kérdez, az ki van rúgva” alapon (ld. Kapa), a kérdéseket elfojtani.

Aki hallgat, mint Balla, Szabó, Hansági, Pethő, azt kockáztatja, hogy a kommunikációs űrt mások fogják kitölteni: információkkal, esetleg ezek híján spekulációkkal, amelyek rontják az intézmény hitelét.

Rendkívüli helyzetekben az intézmény vezetőjének kellene elsőként nyilatkoznia, és nyilatkozataival megszabni a kommunikáció irányát. Ha nem nyilatkozik, vagy hazudik, az események maguk veszik át az irányítást, és a PR-részleg helyett összezavarodott, alulinformált dolgozók fogják tényfeltáró újságíróknak és internetes médiumoknak elmondani, mi folyik a intézmény falain belül.

Mit tett Balla Péter a saját rokona, Mészáros Márton csalása ügyében? A csalást az egyetem érdekének, sőt, „üzleti titok”-nak nevezve megtiltotta a róla való kommunikációt. Közben zajlott a MAB-vizsgálat, Mészáros fokozatát visszavonták, de Néma kapitány még mindig tartotta magát önként tett némasági fogadalmához. Azt a munkatársát, aki elejét akarta venni a katasztrófának, és a bűnügyet még a legelején megállítani, törvénytelenül kirúgta (Hima), ezzel újabb tápot adva újabb botrányos sztoriknak. Majd amikor kirobbant a másik csaló, Pethő Sándor ügye, Balla megint csak nem nyilatkozott. Se kifelé, se befelé. Ez nem böcsesség volt, hanem ostobaság. A tényekből és mások nyilatkozataiból hamar összeállt a sztori. Ezt Balla meg sem próbálta hangolni, finomítani. Vagy eleve nem is hitt Pethő ártatlanságában? Tudta, hogy nincs mit nyilatkoznia? Akkor miért nem rúgta már régen ki Pethőt?

Mi Balla Péter intézményvezető némasági fogadalmának tanulsága?

Az, hogy aki nem kommunikál, azt kommunikálják: újságok, blogok, a magyar tudományos élet és felsőoktatás különféle médiumai és kommunikációs csatornái. Például ez a blog.

Néma gyereknek az anyja se érti a szavát, mint ahogy Néma kapitánynak se a matrózai.

Kategória: Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címke:: a kommunikáció csődje, Balla Péter, Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Szabó András | Szerkesztés | 64 Hozzászólások »

Report on a suit (Jelentés egy perről)

Report on a suit (Jelentés egy perről)

Szerző anonymanalyst @ február 23, 2011

Megkaptuk végre Sztenográf részletes beszámolóját a 2011. február 4-i munkaügyi bírósági tárgyalásról. Közreadjuk – a szerk.

Szerző: Sztenográf

2011. február 4-én déli 12 órakor kezdődött az a munkaügyi per a Budapest II. ker. Királyfürdő u. 4. szám alatt, amelyet a Károli Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának szeptemberben eltávolított professzora, továbbiakban Felperes indított az egyetem (Alperes) ellen. (Felperes nevét éppúgy nem írjuk ki, mint az ÁJK egymást követően távozásra kényszerített dékánjainak neveit sem, hogy ne akadályozzuk őket további karrierjükben. Amellett úgyis mindenki tudja, kiről van szó. – A szerk.)

A munkaügyi per tárgya rendkívüli felmondás. Rendkívüli felmondással akkor élhet a munkáltató, ha a munkavállaló jelentős kötelességszegést követ el, és ez a kötelességszegés munkaviszonyból származik. Az 1992. évi XXII. Tv.96. § (4) bek. szerint “a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet gyakorolni.” Azaz a rendkívüli felmondás indoka csak olyan tény lehet, amely a felmondást legfeljebb 15 nappal megelőzi. 15. napon túli tényt bizonyítani nem lehet, mert ennél régebbi tény nem szolgálhat rendkívüli felmondás alapjául. Ez az ún. „szubjektív határidő” szabálya.

Kíváncsian vártuk tehát, milyen munkaviszonyból származó, súlyos kötelességszegést követhetett el egy fél éve betegállományban levő dolgozó. Ezt azonban ezúttal nem tudtuk meg, mert a Károli részéről csak egy frissdiplomás ügyvédbojtár jelent meg, aki a bíróság egyetlen kérdésére sem tudott válaszolni. Dr. Takács János László sztárügyvéd, akinek fellépését többen felajzva vártuk, távolmaradt.

A háromtagú tanács előtt fenti időpontban és helyen megjelent viszont Felperes és jogi képviselője , továbbá érdeklődő hallgatóság, köztük újságíró is.

Az Alperest képviselő frissdiplomás kislány (a blogon népszerű beceneve „Nyuszifog”) felpattant, és halk, de határozott nyuszihangon kérte a bíróságot, hogy rúgja ki a közönséget. Bíróság: „A tárgyalás nyilvános.” Nyuszi: „A közönség egyenként igazolja magát”. Bíróság: „A hallgatókat megilletik a személyiségi jogok”. Miután Bíróság kérdésére kiderült, hogy a közönség soraiban újságíró is van, Bíróság tájékoztatta őt, hogy hangfelvételt csak a bíróság elnökének engedélyével készíthet. Nyuszi licitál: „Én akkor sem engedem, ha a bíróság elnöke engedélyezné.” Újságíró: „Miért nem?” Nyuszi: „Csak”.

Bíróság ismerteti a rendkívüli felmondás utolsó bekezdését, amelyben Balla Péter mb. rektor, mint a rendkívüli felmondás aláírója elmeséli, hogy valójában már 2010 februárjától próbálja kirúgni a professzort, de csak szeptemberben találta meg a kiforrott szándékhoz az ürügyet. Bíróság szerint a rendkívüli felmondás ennélfogva súlyos formai hibában szenved, ugyanis Balla Péter leplezetlenül beismeri, hogy brutálisan megsértette a kötelező 15 napos szubjektív határidőt.

Bíróság ismerteti Felperes észrevételeit a felmondásra.

Nyuszi: „Nem kaptam meg Felperes észrevételeit…”

Felperes: „Ön vette át saját kezűleg, a tértivevényen kimondottan az Ön neve szerepel…”

Nyuszi: „Ja, ja, ja, az volt az észrevétel? Nem tudtam…” Zavart mormolás, talán ezt mondhatta: „ezt nem tanultam az egyetemen”. (Valóban nem ott tanulta: ezt a trükköt dr. Takács taníthatta be neki személyesen, több volt áldozat ráismert a módszerére – a szerk.)

Bíróság ezek után tisztázni szeretné, mikor került sor a Balla Péter által szeptember x-én aláírt rendkívüli felmondás közlésére. Nyuszi: „A Munka Törvénykönyve x. §-a szerint….” Bíróság: „Jelölje meg a konkrét napot.” Nyuszi: „A Munka Törvénykönyve x. §-a szerint….” Bíróság: „Nem ezt kérdeztem, hanem a napot.” Nyuszi: „A Munka Törvénykönyve x. §-a szerint….” Bíróság: „Nézze, én nem akarom kétségbe vonni a kompetenciáját, de miért nem Takács ügyvéd úr jött el személyesen?”Nyuszi: „Nem ért rá”. Bíróság: „Tehát mikor közölték felperessel a rendkívüli felmondást?” Nyuszi: „A munka törvénykönyve…” Bíróság: „Mindnyájan ismerjük a munka törvénykönyvét… A napot nevezze meg.” Nyuszi: „Vagy szeptember tizen….-én, vagy szeptember tizen…-én, vagy szeptember tizen….án, vagy szeptember tizen…én, vagy szeptemer tizen…én vagy szeptember huszon ….én” Felperes ügyvédje: „A jegyzőkönyvükön október x-e szerepel.” Nyuszi: „Ja igen, október …-én”. Bíróság: „Akkor most melyik napot tekinti alperes érvényesnek?” Nyuszi: „A munka törvénykönyve…” Bíróság: „10 perc szünetet rendelek el”.

10 perc szünet után a Bíróság a tárgyalást elnapolja május 6. péntek délelőttre, azzal a kikötéssel, hogy dr. Takács János László ne ügyvédbojtárt küldjön, hanem személyesen jelenjen meg. Továbbá beidézi Balla Pétert, hogy személyesen nyilatkozzon, mikor közölte felperessel, hogy visszamenőleges hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.

Felhívja továbbá a felek figyelmét, hogy egyezzenek meg peren kívül. Nyuszi: „Erre nincs esély”.

Vége.

2011. május 6-án délelőtt a munkaügyi bíróság fellépteti tanúként Balla Péter lelkészt, id. Hegedűs Lóránt püspök vejét, ifj. Hegedűs Lórika és ifj. Hegedűs Lórikáné jobbikos parlamenti képviselő sógorát, aki nagy valószínűséggel hazudni fog és hamisan tanúskodni. Az igazmondásra azok után, ami a tárgyaláson elhangzott, egyszerűen nem lesz lehetősége.

A blog olvasóit meginvitáljuk dr. Takács János László és Balla Péter közös live show-jára 2011. május 6-án de. 9 órakor a Királyfürdő u. 4. első emeleti tárgyalótermébe.

A műsor nyilvános és INGYENES! - A szerk.

Kategória: Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, dr. Takács János, mit jelent a súlyos, munkaviszonyból származó kötelességszegés?, rendkívüli felmondás betegállomány alatt, szubjektív határidő | Szerkesztés | 64 Hozzászólások »

Hypothec over the Károli (Zálogban a Károli)

Hypothec over the Károli (Zálogban a Károli)

Szerző jhnnsclvn @ február 9, 2011

A KDB bank szerepére vonatkozó információkérő felhívásunkra az alábbi levelet kaptuk.

Szerző: Áron

Azt mondják, a 3 évvel ezelőtti zsinati választási győzelem Szabó István fölött túl sokba került Bölcskei Gusztávnak, és azóta végképp és reménytelenül eladósodott. De már korábban is voltak adósságai, mert kezdettől nem jött ki a pénzből. Az elmúlt 8 évben a szűkös egyházi költségvetést a KDB bankhitelből pótoltatta ki, de nem tudta a koreai banknak a kölcsönt visszafizetni, és ezért zálogba adta az egész Károlit a Kovács-fivéreknek. Nem véletlen, hogy a szakmailag nímand zugügyvédet, Kovács Barnabást, akinek még egy nyomorult PhD-ja sincs, és ezért még a Wekerle Főiskoláról is kivágták, kvázi-dékánként professzorok, habilitált docensek nyakába ültette. Parancsra tette. Ez még az előző dékánasszonynak is sok volt, aki nemcsak lemondott a dékánságról, hanem Győrig menekült a Kovácsok elől, hátrahagyva túszul egykori helyettesét, D.P-t.

Azt is rebesgetik, hogy OV , bár szeretné, nem tudja leváltani Bölcskeit, ezért azzal próbálkozik, hogy pénzügyileg lehetetlenné tegye. Mindenestere egy fillérrel sem adott több pénzt a püspöknek, mint az előző, szoclib kormányzat, ami miatt Bölcskei tajtékzik a dühtől..

A költségvetési hurok most már szorul. Egyre többen jelentkeznek át máshová. Kovács Barnabás a szó szoros értelmében besz@rt az ÁJK-s diáklázadástól , és azt találta ki, hogy 10 évre visszamenőleg leellenőrzi a tandíjbefizetéseket, és aki nem fizetett tandíjat, azt utólag bepereli. A felhívást közzétevő ÁJK-s oktatói közösséget pedig azzal fenyegette meg Kovács Barnabás, hogy mindenkit valagbarúg.

Most már annyira gáz a helyzet, hogy sokan el sem tudják képzelni, ez Bölcskei műve lehet. Azt mondják, Bölcskei magától nem képes ennyi mocsokságra, valaki kényszeríti rá.

Lehet, hogy az alkoholtól elbutult Bölcskei is olyan báb Kovács Barnabás és Kovács Levente kezében, mint az alapból értelmi fogyatékos Balla Péter?

Károlis oktatók, hallgatók! Ti már rég nem rendelkeztek önmagatokkal – egy koreai bank magántulajdonát képezitek. Elzálogosítottak benneteket.

Ezt jó, ha tudjátok, mielőtt utaltattok a „Károli” nicknéven rejtőzködő KDB számlájára.

Kategória: Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, hitel, Károli Egyetem, KDB, Kovács Barnabás, Kovács Levente, Kovács Zsolt Csaba, zálog | Szerkesztés | 73 Hozzászólások »

Extra Károliam non est vita, si est vita, non est ita?

Extra Károliam non est vita, si est vita, non est ita?

Szerző jhnnsclvn @ február 12, 2011

Most kaptuk “Kisjogász” nicknevű bloggerünktől ezt az “Elbocsátó szép üzenetet” azzal a kéréssel, hogy tegyük közzé okulásul a többi jogászhallgató számára. Hátha még nem késő nekik sem. – A szerk.

Szerző: Kisjogász

Nagyon rövid bejelentenivalóm van: NEM VAGYOK TÖBBÉ KÁROLIS.

Sokáig azt hittem, nincs élet a Károlin kívül. De van. Igazán csak azon kívül van. A Károlin, nagyon enyhén szólva, nincs élet. Széthullóban van. Rohad. Messziről bűzlik. Dögszagot áraszt. Már az ország minden zugában érezni. Nehéz lerázni magunkról, hogy ne érezzék meg rajtunk. Mert akkor végünk.

Bár itt már csak egy félévem lett volna hátra, mégis úgy döntöttem: ELÉG! Nem iratkozom be erre az úgynevezett jogi karra, amelynek sem egyetemhez, sem oktatáshoz, sem semmilyen képzéshez nincs köze, legkevésbé a jogihoz. Itt legfeljebb arra tanítanak meg, hogyan harácsoljunk, hogyan húzzuk ki becsületes emberek zsebéből becstelen módszerekkel és eszközökkel a pénzt. Ezt tényleg megtanítják, de a saját kárunkon, mert először a mi zsebünkből énekelik ki a lóvét. Mi vagyunk a primer victimek.

Predinek igaza van. Máthé Gábor idején az ÁJK a fénykorát élte. És az elődök is nagy nevek voltak. Az első, alapító dékán, majd a nemrég elhunyt akadémikus. Amikor itt kezdtem, még jó volt Károlisnak lenni. Büszke voltam rá. De úgy két évvel ezelőtt kezdődött a romlás, tulajdonképpen nem is itt, hanem a Bölcsészkaron, ahol Szabó András Hansági Ágnessel és Györgyiné Koncz Judittal mindenkit megpuccsoltak, és nemcsak a kart, hanem az egész egyetemet romlásba döntötték.

A jogászok akkor még sehol se voltak. Ezt mutatja Domokos Andrea esete, aki 2009 nyarán a barátnőmtől és másoktól segített elvenni a PhD-ösztöndíjat Hansági csókosai javára. Sokáig haragudtam Domokos Andreára, míg Predi meg nem értette velem, hogy nem ő volt a fő felelős. Még az is lehet, hogy az ösztöndíjak elosztását megtámadó hallgatói panaszokat nem szavazta le, hanem csak tartózkodott. Egy darabig nem állt ellen, ő is beállt a sorba, sőt, elfoglalta a kitűnő Kapa Mátyás helyét. De Domokos Andrea emberi nagyságát mutatja, hogy a végtelenségig ő sem tudott nyelni. Ezt a bugris paraszt Kovács Barnabást, ez a szakmai nímandot, akinél minden egyes joghallgató többet tud a jogról, már ő se nyelte le. Fölállt és elment. Előbb a dékáni székből, aztán az egyetemről. Nem úgy, mint azok, akiknek a gyomruk felfordul a Kovácsoktól és Balla Pétertől, mégis maradnak. Testüket-lelküket eladták a zséért.

Tóth Károly, Lőrincz Lajos, Máthé Gábor után a dékáni talárt egy ostoba, agresszív, basáskodó, minden tudományos teljesítmény és fokozat nélküli bunkó birtokolja, „Bunkó Barnaby” – ahogy az egyik blogoló nickneve tömören összefoglalja a jelenséget – , aki csicskáztatja a professzorokat, docenseket, adjunktusokat, és akit mindenki egyöntetűen utál, megvet, lenéz, a háta mögött gúnyol.

Ha maradnék, azt kockáztatnám, hogy kezet kell fognom ezzel a feudális bunkóval, továbbá az idióta, az elviselhetetlenségig képmutató Balla Péterrel, és a fennhéjázó ostoba liba Sepsivel, aki azt hiszi, hogy talárban dékánnak néz ki, pedig csak parasztmenyecskéből kikupálódott olcsó hostessnek. Békési Sándorral , a HTK dékánjával eddig nem volt semmi bajom, a felsorolt három személyhez képest egy jó arc, de aztán belegondoltam a Pethő-ügybe. Békési Pethő főnöke, ő a Teológia dékánja és eltűri a csaló Pethőt… NEM. Vele se akarok kezet fogni.

Idén, január 22-én ott voltam a fasri templomban a diplomaosztón. Ebben a pillanatban határoztam el, hogy húzok innen, amit már jó ideje fontolgattam, de ez adta a döntő lökést. Nézzétek meg jól ezt a képet, és megértitek, hogy miért:

A talárba bújt Drakula, Bugris Barnaby és Paraszt-Hostess

Sajnálom ezt a lányt, hogy kezet kellett fognia ilyen szubhumán lényekkel, mint a képen látható 3 taláros: Balla Péter, Kovács Barnabás, Sepsi Enikő. Én erre egyszerűen nem vagyok hajlandó. Sőt, képtelen lennék rá. Még kesztyűben sem.

A döntésemnek persze nemcsak zsigeri oka van, hanem racionális is. Mihez kezdek egy olyan diplomával, amire ez az intézmény nyomja rá a pecsétet? Mindenki tudja, hogy ezt pénzért osztogatják, hogy tudás nincs mögötte. (Az intézmény még nagy önmérsékletet tanúsított, amikor a többségnek „ritét” adott. Valójában a rite a Károlin a 00 megfelelője: 0 tudás, 0 erkölcs.) Mindenki ismeri az itteni történeteket, a botrányokat. Ezért nem akarom, hogy akárcsak szagról megérezzék, honnan jövök. A én diplomámon ne legyen nyoma a Károli bűzének. Az indexemet pedig nem mutogatom senkinek. Sőt, ha végeztem, elégetem.

Tanúsíthatom, hogy akik akkor és ott megkapták az oklevelet, nem voltak boldogok. „Kinn csak mosolygó arcokat lehetett látni” – írta Ádám Tamás, az „Újpest” lap újságírója. Kint igen de bent nem:

Gyászhoszárok lila maszlaggal

A hallgatók vegyes érzésekkel vették át a diplomát. Az arcokon nyoma sincs örömnek vagy büszkeségnek. Inkább csak zavarnak és szomorúságnak. Pedig ezek a hallgatók tanulmányaik kezdetén még kaptak is valamit a jogi ismeretekből. És ugyanúgy átélték a veszteséget, mint én és még jóhéhány társam. Az arcokon gyász van.

Van mit gyászolni. Egy valaha jó egyetemet, amit ostobaságból, kapzsiságból, önző érdekből egyesek tönkretettek. Meg lehet nevezni a felelősöket. Többükről közülük (Szabó András, Györgyiné Koncz Judit, Hansági Ágnes) már levették a talárt. De a főbűnösről, Balla Péterről még nem. Sőt, ő még a szószékre is felment benne:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/02/08/without-credit-and-credo-hitelvesztes-a-karolin/

A következő képen a Károli sírásói láthatók. A szerencsétlen, véletlenül kompromittált zászlóvivők mögött ott van Balla Péter, és egymás mellett a két oszlopban Sepsi Enikő és Kovács Barnabás. Békési Sándor kissé leszakadva tőlük – ami érthető:

A Károli sírásói

Nekem sikerült leráznom magamról ezt a koloncot. De nem ígérem, hogy ez másnak is ugyanígy sikerülni fog. Tömegével az enyém nem járható út, ahogy erre Predator is figyelmeztetett a hozzászólásában. Ezért nem is írom meg, hogy hova vettek át – szóródjatok szét az ország 7 jogi kara között, ha követni akarjátok a példámat. ( Azért sem írom meg, mert Barnaby és Balla utánam küldenék a kopóikat. Ők ugyanis sötét középkori szokás szerint vitatják a szabad költözködés jogát.) Az én indexemben még voltak nagy nevek, és jó jegyek, amit elfogadtak. Fél év alatt nem fogok ugyan végezni, de egy-másfél év múlva ez lehetséges. Nem kell elölről kezdenem. Belátható időn belül igazi jogász leszek, igazi diplomával. Olyannal, amit nem kell szégyellnem, olyannal, amivel magabiztosan nyithatok be bármilyen munkahelyre.

Agyő Károli. Igyekszem ezt a lidércálmot minél előbb elfelejteni.

Kategória: Balla Péter, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, Györgyiné Koncz Judit (Bettyke), Kovács Barnabás, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Sepsi Enikő, Szabó András | Szerkesztés | 54 Hozzászólások »

The lowest quality at the highest price (Bóvlit méregdrágán – ez a Károli)

The lowest quality at the highest price (Bóvlit méregdrágán – ez a Károli)

Szerző jhnnsclvn @ február 13, 2011

Az utóbbi napokban özönlenek az írások az ÁJK hallgatóitól és oktatóitól, többnyire hozzászólások formájában. Majdnem egyszerre kaptunk két kiváló posztot is. Röviddel Kisjogász megrázó bejelentése után érkezett Református Lelkiismeret statisztikai elemzése, amelynek üzenete nem kevésbé fontos, sőt, tekintettel Balla Péter és Kovács Barnabás erőszakos pénzbeszedő kampányára, rendkívül sürgős. Így a szokásosnál kevesebb időt hagyva a két poszt között, ezt is azonnal közöljük. Hátha meg tudjuk előzni szegény naiv református családok további gátlástalan kifosztását. – A szerk.

Szerző: Református Lelkiismeret

A legalacsonyabb színvonalú oktatás – a legmagasabb áron: ez a Károli jogi kara

Ezekben a napokban sokan latolgatják, hogy melyik felsőoktatási intézménybe jelentkezzenek, a Károli joghallgatói pedig arról gondolkodnak, hogy melyik jogi karra jelentkezzenek át. A hallgatók nyilvánvalóan a legalacsonyabb áron a legmagasabb szolgáltatást nyújtó egyetemet fogják választani. Hogy a Károli jogi karán milyen színvonalú jogi oktatás folyik Kovács Barnabás törvénytelen dékánsága alatt, arról már sokszor lehetett olvasni. Hogy az oktatók megfélemlítése, a professzorok kirúgása, a hallgatók manipulálása midennapos jelenségek a Károlin, azt is mindenki tudja.

De hogy mennyit is kell fizetni ezért a „szolgáltatásért”, arról nemigen volt szó. Nézzük tehát a tényeket, az idei Felvételi tájékoztató alapján:

Levelező, Fin. forma: Költségtérítéses

1. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 210000 Ft
2. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 185000 Ft
3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 175000 Ft
4. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 165000 Ft
5. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 145000 Ft
6. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 140000 Ft
7. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 138000 Ft
8. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 135000 Ft

Nappali, Fin. forma: Költségtérítéses

1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 230000 Ft
2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 220000 Ft
3. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 210000 Ft
4. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 168000 Ft
5. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 165000 Ft
6. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 165000 Ft
7. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 160000 Ft
8. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Költségtérítés (félévente): 145000 Ft

A Károli jogi kara a legdrágább a jogi karok közül. A levelező tagozaton első helyezett, mert a Károlin kérik a levelezős joghallgatóktól a legtöbb tandíjat Magyarországon. Nincs még egy olyan jogi kar, amely ennél többet kérne. Nagyságrendekkel magasabb, mint az összes többié, akár a drágasági lista második helyén álló ELTÉé, az olcsó és kitűnő Debrecenről nem is beszélve. A nappali tagozaton szintén előkelő helyet foglal el a Károli, amely szinte holtversenyben van a nála sokkal színvonalasabb ELTÉ-vel és a Pázmánnyal. Az államilag finanszírozott képzésről levelező hallgatók ne is álmodozzanak, mert a Károlin nincs államilag finanszírozott levelezős képzésre felvétel (1.évf.-ra), és a nappali tagozaton is csak kb. 20 hely van. A hallgatók túlnyomó többsége költségtérítést fizet, éspedig nem is keveset. A Károli egy olyan pénzbeszedő automata, amely igencsak kétséges, hogy egyáltalán kidobja a végén az igencsak drágán árult diplomát. Itt kaphatsz a lehető legtöbb pénzért a lehető legkevesebbet.

A demokráciában nem egyedülálló, hogy átverik az embereket. Globex Holding, Pilisinvest és még sorolhatnánk a piramisjátékok sorozatát, ahol magukat úriembernek kiadó bűnözők az állami hatóságok tétlen szemlélődése mellett sok százezer embert fosztottak ki. Hogy a Károlin is így lesz-e? Ennyire átverik majd itt is a hallgatókat?

Az biztos, hogy a kar korábbi dékánja, Domokos Andrea alig 8 hónapnyi dékánkodás után a győri Széchényi István Egyetemre távozott, noha korábban még habzó szájjal győzködte a hallgatókat nyilvános hallgatói fórumokon (többek között Balla Péter társaságában) arról, hogy mennyire érdemes ide fizetni a tandíjat. Ennyire kétszínű vezetése lenne a Károlinak? Ennyire átvernék a hallgatókat? Egy biztos: Amikor kiderül majd az igazság Kovács Barnabásról és Balla Péterről, akkor már késő lesz a pénzünk után futni, ők nem fogják visszafizetni.

Református Lelkiismeret

Kategória: Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, Kovács Barnabás | Szerkesztés | 38 Hozzászólások »

Dienstag, 28. Juni 2011

The hero of our Faculty (Karunk hőse: Mészáros Márton)

Archive for 2011. február
Következő bejegyzések »
The hero of our Faculty (Karunk hőse: Mészáros Márton)

Szerző jhnnsclvn @ február 1, 2011

Az első igazi orosz regény Mihail Jurjevics Lermontov “Korunk hőse” című műve.

Ennek a címnek az analógiájára a Károli különböző karai kioszthatnák a “Karunk hőse” titulust.

A Károli Gáspár Bűnözőképző Egyetem minden karának megvannak a maguk hősei, köztük egy-egy markáns főhős.

A Jogi kar hőse az a “névtelen”, ám mindenki előtt jól ismert adjunktus, aki pénzért árulja a vizsgajegyeket, és aki ellen jelenleg is büntetőeljárás folyik. Ettől függetlenül tovább oktathat, mert Kovács Barnaby haverja.

A Hittudományi Kar hősének van neve: Pethő Sándor. Ő nem pénzért, hanem numerákért árulja a vizsgákat, ami miatt a fiúk panaszkodnak az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt: ők ugyanis ki vannak zárva ebből az esélyből. Pethő másik hőstette a meghamisított egyetemi tanári pályázat, amivel egy ma is kb. adjunktusi teljesítményre már 8 évvel ezelőtt egyetemi tanári címet kapott. Ő is tovább oktathat, sőt vezethet tanszéket, kart…

A Bölcsészettudományi Kar hőse címéért Szabó András és Mészáros Márton sokáig szoros versenyben volt egymással, az egyik a 44 oldalas banális fecsegést tartalmazó nagydoktorijával, a másik a nem önállóan írt 20 oldalas PhD-jával, amit a bukás után 4 hónappal már egy másik egyetemre is benyújtott. Végülis Mészáros nyert, mert ő rövid időn belül eredeti módon ismételte meg a csalást egy másik helyszínen: nevet és identitást is változtatott. Ő esélyes lehet az “Összegyetemi Hős” címre is.

Nincs még egy olyan doktorjelölt ugyanis, aki bukása után már 4 hónappal jelentkezik egy másik egyetemre – ugyanazzal a “pályaművel”. Nincs még egy olyan doktorjelölt, aki témavezetőit a védés előtti vagy utáni 1-2 héten belül cserélné le – kétszer is (ezúttal Fried István volt a védés előtti témavezető, majd a védés után – visszamenőleg – Hansági lett. Apropó: Hogy lehet visszamenőleg témát vezetni?) Nincs még egy doktorjelölt, aki a második lebukása után megváltoztatja a nevét, identitását, ám a dolgozata témáját, címét, szövegét változatlanul hagyja. Mészáros egy unikum – egy hungarikum.

Természetesen ő is tovább tanít a BTK-n, hiszen nagybátyja a rektor, Balla Péter.

Javasoljuk, hogy a Károli Gáspár Bűnözőképző Egyetem vegye fel a jövőben Mészáros Márton nevét. Az a képződmény, ami itt az utóbbi másfél – két évben létrejött, sokkal méltóbb lenne a Mészáros Márton névre, mint szegény Károli Gáspáréra, aki erről nem tehet. Balla Péter bűnpártolónak, a bűnözők felkent (ál)szentjének, nyilván nem lenne kifogása unokaöccse ilyen megdicsőítése ellen.

Mészáros Márton után már egy fél ország rendőrsége nyomoz. Szegedi védése után három héttel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt a szegedi rendőrség is elrendelte ellene a nyomozást. És mekkora szerencse, hogy a Szegedi Tudományegyetem az utolsó pillanatban elállt az oklevél átadásától. Most már ők is bele lennének keveredve egy bűnügybe.

(A szegedi rendőrségi dokumentumot a Ravasz László Baráti Kör szegedi tagjai küldték át.)

(Az ügyben nyomozó szegedi rendőrtisztek neveit a beküldők kisatírozták ill. letakarták. – A szerk.)

(A dokumentumok az eredeti poszt alatt olvashatók.)

Kategória: Balla Péter, Károli Egyetem ÁJK, Károli Egyetem BTK, Károli Egyetem HTK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szeged University | Címke:: Balla Péter, Károli Bűnözőképző Egyetem, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Szabó András | Szerkesztés | 32 Hozzászólások »

Donnerstag, 27. Januar 2011

Die Wissenschaft des nicht Wissenswerten (A tudni-nem-érdemes dolgok tudománya)

Unvaluable knowledge (“A tudni-nem-érdemes dolgok tudománya”)

Szerző jhnnsclvn @ január 15, 2011

Amikor Hatvany Lajos vagy 100 évvel ezelőtt a római episztolográfiáról szóló PhD-értekezését írta, egyre szorongatóbban merült fel benne a kérdés: hogy lesz ebből a tudományból jövőt építő tevékeny élet? A kérdésből végül – először német nyelvű – monográfia lett: Die Wissenschaft des nicht Wissenswerten (“A tudni-nem-érdemes dolgok tudománya“). Míg Hatvanyt Nietzsche ihlette, az alábbi poszt szerzőjét valószínűleg Hatvany, amikor megpillantotta a Károli Református Egyetem honlapján az új mesterszakot, a „Terminológiát” (sic!) – a szerk.

Szerző: Szegedi Kiss István

Az utóbbi időben egyre világosabban kibontakozik a belvárosi palotanegyedben regnáló Károli Bölcsészettudományi Karának profilja, ez pedig: a tudni nem érdemes dolgok tudománya. Ez lett a magyar felsőoktatásban a Reviczky utca specialitása.

Amikor 1993-ban megalapították a Károli Gáspár Református Egyetemet., az egyetemet alapító rektor, Benda Kálmán és a BTK alapító dékánja Szilágyi Ferenc a protestáns kultúrörökség megőrzését, kutatását és ápolását nevezte meg az új felekezeti egyetem fő céljául. Az alapító okirat ma is olvasható a KRE honlapján, az egyetem vezetői azonban nemigen olvashatják, mivel döntéseikben nemhogy figyelembe nem veszik, hanem egyenesen ellene cselekszenek.

Már azt is nehéz volt belátni, mi köze a japán nyelv oktatásának a protestáns kultúrörökséghez. Ez még az alapító rektor, Benda Kálmán ötlete volt: nyíltan piaci érvekre hivatkozott: az ország egyre inkább nyit kereskedelmi tekintetben Japán felé, kellenek a nyelvet jól beszélő, a kultúrát jól ismerő szakemberek. Egyébként 18 év távlatából tekintve ez jó döntésnek bizonyult: a japán nyelv és kultúra az egyik vivőágazata a KRE BTK-nak.

Nehezebb megérteni, mi köze a protestáns, különösen pedig a református kulturális és spirituális hagyományokhoz a kremlinológiának és a gulágkutatásnak. Mindenesetre létrejött a karoktól független, a rektornak alárendelt intézet mindezen diszciplínák (?) kutatására. Ugyanilyen helyzetben van a Puritanizmuskutató Intézet. Nem állítjuk, hogy a puritanizmus kutatásának nincs helye egy református intézményben. Ami disszonáns, az az intézet alapítása, amellyel nyilvánvalóan Szabó András dékán feleségének, Petrőczi Évának kívántak jól fizető állást, beosztást kreálni, mivel a hölgy kutatóként, vezetőként és tanárként teljesen alkalmatlannak bizonyult az Angol Tanszéknek nemcsak a vezetésére, hanem még – kollégáinak egyértelmű véleménye szerint – az ott végzendő munkára is. Így kreált neki Szabó András, a dékán férj egy újabb szervezeti egységet. A rektori költségvetésében eldugott kiadások nem teszik transzparenssé az intézet működését.

Örömmel jelenthetjük, hogy a protestáns kultúrörökség fogalma kitágult: új diszciplína született: a református terminológiáé. Ez a tény azzal nyerte el végső elismerését, hogy a KRE meghirdette, 2011 február 15-ig jelentkezni lehet a Károli BTK-ra terminológia mesterképzésre. Nyílt napon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a mesterképzés tartalmával, csalogatják a magyar, angol stb. szakosokat erre a kétségkívül egyedi képzésre, amely „doktori képzésre történő folytatását (sic!)” is beígéri a mesterképzésben részt vevőknek.

A református örökség eme páratlan gazdagodását Fóris Ágotának köszönhetjük, a magyar nyelvtudományi tanszék új tanszékvezető docensének. Már az Oktatási Közlönyben megjelent tanszékvezetői pályázati kiírásból világos volt, hogy a Károli, az aláíró Balla Péter mb. rektor rég túltette magát azon az ósdi előítéleten, hogy egy vezetői beosztáshoz szükséges lenne a szakmai előképzettség, na meg a református valláshoz való kötődés. Fóris Ágota üstökösszerű pályája a református felsőoktatásban azzal kezdődött, hogy barátnője volt az előző tanszékvezető, Honti László feleségének. Honti, a kitűnő uralista Udinéból vezette a tanszéket, élemedett kora miatt azonban kénytelen volt megválni tőle, így jött a képbe a feleség hű barátnője, az olasz-spanyol szakos Fóris Ágota.

Miután hűségét a Duplaszabó Diktatúrához – azaz Szabó Andráshoz és Kulcsár-Szabó Ágneshez – kielégítő módon bebizonyította, eleve olyan tanszékvezetői pályázat jelent meg az Oktatási Közlönyben Balla Péter mb. rektor aláírásával, amely nem jelölte meg követelményként a szakirányú képzettséget a magyar nyelvtudományi tanszék vezetőjének kinevezéséhez. Így nevezhették ki az olasz-spanyol szakos Fóris Ágotát a Magyar Nyelvtudományi Tanszékre tanszékvezető docensnek. Ő rögtön tevékenykedni kezdett, akkreditáltatta másodjára, egy sikertelen próbálkozás után a terminológia mesterképzést, erre csábítják most a BA-s végzősöket.

Mi is az a terminológia? „Az egyes szakmákon belül használt, ugyanakkor általánosan ismert szavak összessége:” Hát ez tipikusan a tudni nem érdemes dolgok ismerete (talán az ország 10-20 szabványügyi szakembere a kivétel), de nem tudománya. Valamely szakma szakterminológiájával való foglalkozás a szakma ismerete nélkül: értelmetlen. Gondoljunk bele: a Károlin magyar, angol stb. BA szakon végzett hallgatók mondják majd meg a plazmafizikusoknak, csillagászoknak, mikrobiológusoknak, hogy milyen szakszavakat használjanak? Miközben fogalmuk sincs e tudományágak (mert ezek csakugyan azok!) valódi tartalmáról?

Hagymázas ötlet. Csak annak örülünk, hogy az alapító dékán és a magyar intézet vezetője, Szilágyi Ferenc nem érte meg, hogy ide silányuljon az általa oly nagy ambícióval megalapított magyar szakos képzés! N. B. az alapító dékán gyászistentiszteletén a Szabadság téren a Károli Egyetem egyetlen fővel képviseltette magát, ez pedig Balla Péter mb. rektor volt, aki kénytelen volt ott lenni, mivel a házban lakott és a szintén abban a házban lakó apósa tartotta a gyászistentiszteletet.

A terminológiai mesterképzés megindításával a Károli még egy – utolsó – lépést tett a nevetségessé válás, a közröhej irányába. Hasonlóvá vált a kitűnő humorista, Leacock által maró gúnnyal jellemzett Concordia College-hez: „.Az egyetem mindent tudott és mindent tanított. Voltak fent gépezetei, amelyek megállapították a szél sebességét, a pincében pedig szeizmográf segítségével mérték a földrengést. Kollégiumok hangzottak el az erdészisme, a gyógyfogászat és a kézjóslástan köréből. Tanulmányi csoportokat küldött ki a rosszhírű negyedekbe, hogy az életet, és a városi halottasházba, hogy a halált megismerjék. Hallgatóinak olyan bőséges választékban nyújtotta a tanulmányi anyagot, tárgyat és témát, hogy nem kellett egy dolog mellett megrögződniük, hanem egyszerre százféle dologgal is foglalkozhattak, aminek nagy pedagógiai jelentősége van. Ennek megfelelően az egyetem úgy ontotta magából éjjel-nappal a saját nyomdáján előállított jelentéseket, monográfiákat és disszertációkat, hogy öröm volt nézni.” (Stephen Leacock, A Mauzóleum Klub. Magvető, 1956.70–1)

SZEGEDI KISS ISTVÁN

Posted in HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Balla Péter, Fóris Ágota, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Szabó András | Szerkesztés | 61 Hozzászólások »

Samstag, 15. Januar 2011

2010 in review (BUÉK)

2010 in review (BUÉK)

Szerző jhnnsclvn @ január 2, 2011

A WordPress csapata megküldte a blog évi statisztikai összesítőjét. A blog látogatottsága kimagasló volt, annak ellenére, hogy csupán egy kis egyházi egyetem kívülállók számára alig érthető partikuláris problémáit tematizáltuk, és főként annak ellenére, hogy a Károli Református Egyetem fenntartója, vezetői és jogászai mindent megtettek a blog betiltására: 2010. októberére sikerült a blogot minden magyarországi keresőgépből letiltatniuk (a keresőszavakra és a bejövő linkekre vonatkozó alábbi adatok ezért nem lehetnek szignifikánsak). A blog a cenzúra ellenére érte el a kiemelkedő eredményeket. (A letiltás előtt a blog és posztok naponta benne voltak a legjobb 10-ben, egyes posztok a legjobb 3-ban).

Megkaptuk a WordPresstől az összesítést a legsikeresebb posztokról. Külön örömömre szolgál, hogy bár én sok posztot írtam, a mintegy 200 publikált poszt legjobb 5 darabja egyikének sem én vagyok a szerzője, azok egytől egyik különböző személyektől származnak.

2010. évi toplista – fordított sorrenben:

5. helyre futott be a profi okirathamisító Mészáros Márton, azonos napra, 2009. március 9-re datált, 2 db hamisított nyilatkozatával. Gratulálunk a szerzőnek!

4. helyen végzett Jakab Attila Balla Péter könyvéről írt recenziójával. Ezt a kitűnő bírálatot nemcsak megjelenése napján rohamozták meg, hanem megjelenése óta szinte minden nap fellapozzák. A recenzió a kulturált szakmai kritika mintadarabja, méltán az egyik legnépszerűbb olvasmány a blogon. Köszönjük Jakab Attilának az értékes írást!

3. helyre futott be a “Tűz és kéneső Szodomára!” című, “Kovács Petronella” nicknéven beküldött írás, amelyet jogászkollégák írtak, de nemcsak a károlis jogászok, hanem a jogász társadalom szélesebb rétegei is olvashatták a számokból és a hozzászólásokból ítélve, amely utóbbi az összes poszthoz képest itt a legmagasabb, közel 300. Köszönet az ismeretlen jogászkollégá(k)nak.!

2. helyre sikerült betörnie egy még tavaly novemberben felkerült posztnak, amelyet volt károlis kollégák és hallgatók küldtek be btk@citromail.hu címről, nicknév nélkül. Annak ellenére, hogy a poszt csak 3 kommentet kapott, a második legmagasabb kattintásszámot érte el. Mondják, hogy a remény hal meg utoljára. Ez a poszt reményt és megoldást sugárzott. Kár, hogy az illetékesek nem olvasták, vagy nem akarták megérteni az üzenetet. Most valószínűleg nem ott tartana a Károli, ahol. Köszönjük az ismeretlen szerzők jószándékú javaslatait. Bár pusztába kiáltott szó maradt, sokan sokáig merítettek belőle reményt.

1. helyre Szabó Andrásnak, a Régi Magyar Irodalmi Tanszék vezetőjének az ún. MTA doktori értekezése futott be, “Naplószemelvények” címmel – méltán. Ilyen nagydoktori értekezést még se terjedelemben, se tartalomban nem látott a szakmai közönség. Gratulálunk Szabó Andrásnak, a jhnnsclvn.wordpress.com blog legeslegnépszerűbb szerzőjének: az ő nagydoktoriját azóta sem sikerült még senkinek egyik tekintetben sem “unterolnia”. (Aznap, amikor ezt a “nagydoktorit” publikáltuk a blogon, 1070 kattintás volt – ez blogrekord.) És ne felejtsünk el gratulálni BALÁZS MIHÁLYnak, a szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjének, aki – mint opponens – ezt a szakdolgozatnak is rövid, minősíthetetlen szemetet MTA doktoriként keresztülboxolta! Épp most készül ugyanez a Balázs Mihály duplázni: Mészáros Márton érvénytelen disszertációjára Mészáros István néven adja ki 10 nap múlva a diplomát a csaló és okirathamisító Mészáros Mártonnak. Hogy nem szakad rá a Szegedi Egyetem mennyezete!

Az év szerzője: SZABÓ ANDRÁS

Az év arca: MÉSZÁROS MÁRTON

Az év legrosszabb könyve: Az újszövetségi teológiát ért kihívások. Szerzője: BALLA PÉTER

2010 in review

The stats helper monkeys at WordPress.com mulled over how this blog did in 2010, and here’s a high level summary of its overall blog health:

Healthy blog!

The Blog-Health-o-Meter™ reads Wow.
Crunchy numbers

Featured image

The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 160,000 times in 2010. If it were an exhibit at The Louvre Museum, it would take 7 days for that many people to see it.

In 2010, there were 152 new posts, growing the total archive of this blog to 199 posts. There were 218 pictures uploaded, taking up a total of 89mb. That’s about 4 pictures per week.

The busiest day of the year was September 6th with 1,070 views. The most popular post that day was Extracts from a Diary (Napló-szemelvények).
Where did they come from?

The top referring sites in 2010 were ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com, hu.wordpress.com, startlap.hu, freemail.hu, and webcache.googleusercontent.com.

Some visitors came searching, mostly for kre botrány, károli botrány, jhnnsclvn, petrőczi éva blog, and károlis botrány.
Attractions in 2010

These are the posts and pages that got the most views in 2010.
1

Extracts from a Diary (Napló-szemelvények) September 2010
46 comments
2

Is there a get-out of the Károli-crisis? Van-e kiút a Károlis válságból? November 2009
3 comments
3

Fire and brimstone upon Sodom (Tűz- és kéneső Szodomára) August 2010
289 comments
4

Stinky Art of Peter Balla (Balla Péter “tudománya”) May 2010
103 comments
5

Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata) January 2010
36 comments

Köszönjük az érdeklődést, várjuk olvasóinkat 2011-ben (tartalékblogjainkon is)!

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!

Johannes és a blog csapata

Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek, Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, Bednanics Gábor, Eisemann György, Kovács Árpád, Kovács Zsolt Csaba, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Pethő Sndor, Szabó András

Montag, 20. Dezember 2010

Über die Meinungsfreiheit (A véleménynyilvánítás szabadságáról)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)

On the liberty of the deliverance (A véleménynyilvánítás szabadságáról)

Posted by jhnnsclvn @ december 20, 2010

“A DMCA Cease&Desist a Végső (egyben Legszánalmasabb) Fegyver a netes hirigekben” – írta egy másik blogon az egyik kommentelő, amikor blogunkra keresve 23-27 eredmény letiltását látta az amúgy 30 eredményt tartalmazó oldalakról “jogi kérés alapján”. Egyúttal erősen csodálkozott, hogy miért a mi bogunkra indultak be ennyire a cenzorok, amikor még a kurucinfo is szabadon garázdálkodhat. A magyarázat kézenfekvő: ugyanazok tiltják és korlátozzák a mi blogunkat, akik a kurucinfót írják: Balla Péter és tágabb – jobbikos – környezete. A másik fontos megfigyelés más blogüzemeltetők részéről, hogy Magyarországon kívül minden bejön a keresőgépbe a blogról. Csak nálunk nem. “Ezek szerint Magyarország-specifikusan szűrnek dolgokat, bemondásra. Ha ez így van, akkor ez nem csak Károli-ügyben releváns: jelentősen meg fogja könnyíteni Aczél elvtársnő munkáját” – írja egy másik kommentelő.

Blogunk korlátozásáról, a visszaélések feltárásának folyamatos akadályozásáról, a szabad vélemény ismétlődő elfojtásairól tudnia kellett a Fenntartónak, Bölcskei Gusztáv püspöknek, aki 2001-ben még így nyilatkozott: “A Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik politikai párt “képző-intézetévé” silányulna.” Ez a „silányulás” mégis bekövetkezett, mégpedig épp Bölcskei fenntartói működése alatt, annak következtében.

A fenti véleményéhez képest Bölcskei Gusztáv most egészen más magatartást tanúsít…..

Szerző: Bölcskei Gusztáv

Magyar Nemzet 2001.02.23
Nem a vitatkozás a baj, hanem a módja
Bölcskei Gusztáv református püspök szerint a nézeteltérések veszélytelenek az egységre

Jezsó Ákos
“A törvényalkotók a különböző kedvezményeket a reális társadalmi
igényeket kielégítő és a köz java érdekében végzett tevékenységekhez
köthetik. Az ellenzők azon vélekedését pedig egyenesen
megalapozatlannak tartom, hogy az állam most az egyházakkal szemben
valamiféle >>kegyúri rendszert<< kívánna bevezetni” – nyilatkozta a
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása kapcsán
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának
lelkészi elnöke. Lapunknak adott interjújában a Károli Gáspár
Református Egyetem körül kialakult helyzetről, a népszámlálásról és az
egykori Állami Egyházügyi Hivatalról szóló film kapcsán a zsinatot ért
vádakról fejti ki a véleményét.

A tavaly novemberi rendes zsinati tanácskozás után most rendkívüli
zsinati ülésen is foglalkoztak a Károli Gáspár Református Egyetem
ügyével. Miért kellett ezt a témát újra napirendre tűzni?

- Mint köztudomású, a Károli Gáspár Református Egyetemet a zsinat
1993-ban alapította. Az utóbbi esztendők során azonban a gyakori
dékán- és rektorváltások, az akkreditáció körül kialakult nehézségek
indokolatlan feszültséget okoztak. Mivel 1993-ban nem tisztáztuk kellő
körültekintéssel az alapítói és a fenntartói jogosítványok körét,
ezért az egyetem dolgozói több alkalommal is a zsinatot keresték meg,
hogy orvosolja a sérelmeiket. A zsinat most a fenntartói jogokat
átadta a Duna-melléki egyházkerületnek. Ezzel a döntéssel szerintem a
helyenként mesterségesen is gerjesztett feszültséget feloldottuk.
Sokan úgy vélték, a gondok oka az, hogy a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület elöljárói egymással vitáznak.

- Az egyetem ügyében komoly nézeteltérés volt a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület vezetősége között?
– Természetes dolognak tartom, hogy néhány konkrét kérdés kapcsán
eltérő véleményt fogalmaztunk meg. Az egyházi közvélemény azonban ezt
még nem szokta meg. Pedig fontos lenne szem előtt tartani az egykori
debreceni professzor, Török István mondását: “Nem az a baj, hogy
vitázunk, hanem az, ahogyan tesszük.”

- Ezek a viták nem veszélyeztetik a Magyarországi Református Egyház egységét?
– Odáig nem fajulnak. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a Károli kiváló
egyetem legyen. A rendkívüli zsinati ülés határozata alapján ez most
már a Duna-melléki egyházkerület felelőssége lett.

- Köztudomású, hogy az ön és Hegedűs Lóránt Duna-melléki püspök
politikai nézetei eltérőek. Sokan erre vezetik vissza az egyetem körül
kialakult vitákat.
– Sosem tagadtam, hogy mi eltérő politikai nézeteket vallunk. Ezt
azonban nem szabad egyenes öszszefüggésbe hozni az egyetem sorsával. A
Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő
véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám
szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik
politikai párt “képző-intézetévé” silányulna. A magam részéről azt
kívánom, hogy az egyetem körül kialakult, sokszor hisztérikus
hangvételű és az egyházhoz méltatlan, címkézésekkel teli
véleményalkotás a zsinati döntéssel záruljon le. Most ugyanis olyan
kompromisszum született, amely révén a munkánkat a jövőben egyházhoz
méltó légkörben tudjuk folytatni.

Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Gusztáv Bölcskei about the liberty, károlisbotrány

Samstag, 18. Dezember 2010

Sissy-tour am Freitag (Pénteki Sissy-túra)

Business-Geheimnis (Üzleti titok)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)

Business secret (Üzleti titok)

Posted by jhnnsclvn @ december 9, 2010

Hogy hogyan lett Mészáros Mártonból a szabálytalan szegedi PhD-védés után pár nappal Mészáros István, és Fried István témavezetőből Hansági Ágnes témavezető, az Balla Péter, a Károli egyetem retorhelyettese – egyúttal az érintett Mészáros Márton sógornagybátyja – szerint üzleti titok. Balla szerint “Szegedi kolléga”, amikor ezt a titkot kiadta, súlyosan megsértette két egyetem gazdasági érdekeit. Balla Péter levélben szólította fel rektor-kollégáját, hogy nyomozza ki az “üzleti titok” kiszivárogtatóját és példásan büntesse meg. Mi eddig azt gondoltuk, hogy a “Balla Péter” nick-néven beküdött hozzászólás paródia. Kiderült, hogy nem az. A hozzászólást ugyan feltehetően nem Balla Péter küldte be, hanem inkább az a személy lehetett, aki nekünk néhány órával később a levél hivatalos változatát továbbította, talán a reakciókat tesztelendő, de a szöveg Ballától származik. A levél hivatalos változata ma éjjel állítólag még a postázóban várakozik, de reggel már továbbítani óhajtják. Levélírónknak haláltmegvető bátorsággal és James Bond-i bravúrral sikerült kicsempésznie a rektoriból egy másolatot.

Mi csak ámulunk azon, hogy az Újszövetség tanszékvezető professzorának, a református egyetem keresztyén szellemiségét megtestesítő intézményi vezetőnek milyen sajátos véleménye van becsületről, erkölcsről, szakmai tisztaságról és a bűnösség kérdéséről. Bár nem is csodálkozunk annyira. Balla Péter valóban a Károli Egyetem mai szellemiségét és erköcsiségét testesíti meg. Csak azt vitatjuk, hogy ennek a felfogásnak köze volna a Szentíráshoz, amit rektorhelyettesünk nem átall annyiszor a szájára venni, akárcsak Jézus Krisztus nevét…

Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Ágnes Kulcsár-Szabó alias Ágnes Hansági, István Fried alias Ágnes Hansági, Márton Mészáros alias István Mészáros, Peter Balla the moral insanity | Szerkesztés

Kleiner Gott (Kisisten)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)

http://jhnnsclvn.wordpress.com

Mikulásra küldjük Nektek az alábbi nyilatkozatot. Nekünk még sikerült az Újnautilusban elolvasnunk Mészáros Márton “Mi zörög?” című, sajnálatosan gyorsan eltávolított írását, amely lényegében arról szól, hogy “szemesnek áll a világ”, ne strapáljuk magunkat, ne dolgozzunk becsületesen, kiskapukat keressünk a nagyok helyett, ügyesen lavírozzunk, trükközzünk, csaljunk, hazudjunk, csak rajt ne kapjanak. Aztán ha jönnek e becsületesen dolgozók, akik még tehetségesek is, és a jussukat követelik, csapjuk fejbe őket egy bunkóval, hogy attól kóduljanak. Ne bolygassák a status quót a Jászberényi Sándorok, hogy el se olvastuk a pályázatukat és úgy utasítottuk el, hiszen mi mindenütt ezt tesszük. Pl. a Károli Irodalomtudományi Doktori Iskolájának legutóbbi felvételijén már a pályázati borítékokat sem nyitottuk fel. Úgyis tudtuk előre, kinek akarjuk adni a lóvét. Hazug képmutatás, hogy “ügyeljünk a látszatra”. Minek? Változtat a látszat valamin? Na, ugye? Kb. erről szól az alábbi akadémikusi “Közlemény” is, csak sokkal tudományosabban, mondhatni, Akadémikushoz méltó nyelven van megfogalmazva.

Szeretettel köszönt Benneteket Mikulás napján a “Legátus csoport”.

Közlemény

Én, a Nagy Akadémikus, ezúton tájékoztatom a közvéleményt, hogy egész eddigi életművem egy hermeneutikailag, recepcióesztétikailag meg egyáltalán is érthetetlen tévedésen alapul: egy mérhetetlenül primitív és provinciális helyre, azaz Magyarországra születtem. Hogy az általam mindennél (még Saját Személyemnél is) nagyobbra becsült Nyugattal elfogadtassam Magam, kénytelen voltam átírni az egész magyar irodalomtörténetet, -tudományt, kánont, sőt, magát a magyar nyelvet is – úgy érzem, átütő sikerrel. Épp ezért már feleslegesnek tartom, hogy ugyanezt megtegyem a magyar jogrendszerrel és jogi nyelvvel is, egyszerűen ezúton közlöm Magam, Fiam és Menyem (továbbiakban: Szentháromság) valamint követőink nevében, hogy ENNEK AZ ORSZÁGNAK A TÖRVÉNYEI RÁNK NEM VONATKOZNAK!

Aki a kognitív kompetenciái következtében képtelen ezt az axiómát perceptuálni, az kénytelen lesz az alteritás-élményét más horizont-dimenziókban konstituálni, magyarán: pusztuljon innét! Hiszen – mivel a fentebb jelentésessé tett anomáliákkal terhes, provinciális közeg akadémiástul, felsőoktatásostul, egyházastul csicskamód ugráltatható, valamint igen jól tejel – Mi (Szt3ság és tsai) maradunk.

Kisisten

Samstag, 27. November 2010

"Millionen wegen eines". Dokumente ("Milliók egy miatt". Dokumentumok)

Millions because of one. Documents („Milliók egy miatt”. Dokumentumok)

Freitag, 26. November 2010

"Millionen wegen eines" ("Milliók egy miatt")

Millions because of one („Milliók egy miatt”)

Posted by jhnnsclvn on november 25, 2010

Madách Az ember tragédiájának egyiptomi színében bemutatja azt a társadalmat, amelyben mindenki egy miatt szív. Ehhez a társadalomhoz hasonlít ma a Károli egykori Irodalomtudományi Doktori Iskolája, amit a volt dékán, Szabó András és helyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes azért vert szét, hogy Mészáros Mártonnak egy nem önállóan írt, 50%-os készültségű, összefüggéstelen szövegére 100%-os doktori fokozatot adathasson. Ha nem kellene az értekezéseket a Doktori Tanács honlapján publikálni, talán ki sem derült volna az orbitális csalás. De kiderült, és az IDI-től megvonták a működési jogot. A probléma okozója, a csaló Mészáros Márton, igazán jól járt. 4 hónap múlva benyújtotta – teljesen törvénytelenül – a MAB által elutasított dolgozatát, némi bővítéssel, a Szegedi Egyetemre, ahol nagyon alacsony terjedelmi minimumot követelnek, és ismét “megszervezték” neki jóakarói a fokozatot. A volt vezetők ösztöndíjat élvező kegyencei sem panaszkodhatnak, mert ők kaptak néhány milliót a 3 év alatt. A többiek azonban fizettek – többségük a saját zsebéből. Hogy mire? Arra, hogy hallgathassák Szabó dékánt és feleségét, Petrőczi-Ludwig Évát, olyasvalamiről, ami senkinek sem volt a témája (Szenci, Brodszkij). Ezek a hallgatók most itt állnak, jó esetben abszolutóriummal , rossz esetben anélkül, de mindkét esetben egy darab papírral, ami nem ér semmit. Elvesztegettek 3 évet és sokszázezer forintot. Az egyik doktorandusz meg is fogalmazta csalódását, és bejelentette az intézménynek kártérítési igényét, amit most annak mellékleteivel közreadunk. Hátha segít azoknak, akik felháborodásukat és elkeseredésüket eddig még nem tudták szavakba önteni.
from Pataki Attila István
to adorjanviktor@gmail.com;
bcsillacska@hotmail.com;
balazs.barkoczi80@gmail.com;
beniczky.klara@freemail.hu;
berkohelga@vipmail.hu;
csongor_bodrogi@yahoo.de;
tloras@freemail.hu;
lindasarai5@yahoo.de;
andrasborbely82@gmail.com;
nyelvmento@freemail.hu;
crenataalice@gmail.com;
cziczka.katalin@freemail.hu;
fargok@t-online.hu;
feltizi@gmail.com;
fulop.eva@gmail.com;
koczkaferenc@gmail.com;
koltadora@gmail.com;
nikolett07@freemail.hu;
kraniczgabor@citromail.hu;
edelweiss18@freemail.hu;
kgy@ajrg.hu;
liktor.katalin@gmail.com;
majorosszidonia@gportal.hu;
mszidi@freemail.hu;
maszcsi@freemail.hu;
marton.meszaros@gmail.com;
molnaber@yahoo.de;
molnar.illes@gmail.com;
morag@a38.hu;
nkati140@hotmail.com;
nemeh.diana@gmail.com;
nemethmonika85@gmail.com;
kniklosz@gmail.com;
olaholivia@hotmail.com;
olive83@gmail.com;
ptothtamas@gmail.com;
penzes.szabolcs@gmail.com;
peroera@gmail.com;
peterpetra.pp@gmail.com;
peterfyorsi@gmail.com;
petoe.katalin@freemail.hu;
ildsagodi@gmail.com;
s.dri@freemail.hu;
davesip@freemail.hu;
suhajda.peter@freemail.hu;
v.szabo.andrea@gmail.com;
timarandras1@gmail.com;
vadijani@gmail.com;
abel.varadi@gmail.com;
pegazii@gmail.com;
martavass79@yahoo.co.uk;
venszter@gmail.com;
andredefleur@freemail.hu;
zitty@freemail.hu;
varadiferi@freemail.hu;
simosz@gmail.com;
zsuzsalukacs@hotmail.com;
nagyvarad@gmail.com
cc “Dr. Hima Gabriella 3″
Date 14. November 2010 10:27
Subject Panasz
sent gmail.com
signed up gmail.com

Kedves Kollégák!

A lentebb olvasható levelet küldtem meg a napokban a KRE-BTK IDI részére. Tisztelettel kérem, hogy akit érint a probléma, csatlakozzon.

Üdvözlettel:
Pataki Attila
panasz_KRE_mellekletek0001.pdf panasz_KRE_mellekletek0001.pdf
1429 K Show Download

Posted in HungarianCalvinistUniversity | Tagged: messed around students at the Károli University | Szerkeszt | 31 Comments

Montag, 22. November 2010

Wanderzirkus (Vándorcirkusz a tudomány)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)

Travelling Circus (Vándorcirkusz a tudomány)

Posted by jhnnsclvn on november 21, 2010
http://jhnnsclvn.wordpress.com

A PhD-védések lassan már jobban hasonlítanak egy országos vándorcirkuszra, mint tudományos happeningre. A Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának tavaly megbukott két jelöltje, Mészáros Márton és Baranyai Katalin, szinte vándorcirkuszosként járják az országot ugyanazzal a produkcióval (Károli, Szeged ill. ELTE, Károli, Miskolc). Remélik, hogy valahol tapsot aratnak, bár eddig csak füttyben volt részük. A vándorcirkusz törvénye a haknizás, fokozatszerzésre azonban ezt a módszert törvény tiltja.

Hogy Mészáros Márton hogy viszonyul a törvényekhez, azt megtudhatjuk röviddel bukása után a Hansági-Mercenaries elektronikus folyóiratában, az Újnautilusban megjelent posztjából. (Ugyanott, ahol a Bölcskei elleni csasztuskát, a Besúgó-dalt is publikálta, majd amikor idéztük, gyorsan eltüntette.) Mészáros szerint a törvények arra valók, hogy kijátsszák őket, és ebben nem átall Deák Ferencre hivatkozni. Deáknál az „adócsalásra” való bátorítás köztudottan a Habsburgok hatalmát volt hivatva szubvertálni, míg manapság a csalás saját gazdaságunk destabilizálásának eszköze, és a becsületes polgártársak megrövidítéséé. (Nagyon hasonlóan érvel Pethő Sándor a hanganyag nem publikált részében, mikor a csalók nevében felháborodik a feljelentéseken.) Mészáros is ezt teszi az alábbi posztban – stílszerűen, Friedre hivatkozva:

“Kafka utódállamaiban (© Fried István) az agyonbürokratizáltság valamint az urambátyámvilág groteszk elegyéből egyenesen adódó káosznak, úgy a működőképesség határa fölött néhány ezrelékkel, van egy bizonyos nyugalmi állapota. Ez a nyugalmi állapot idővel minden intézményben és rendszerben beáll, lényegében ez teszi lehetővé, hogy járjanak a villamosok, tanítsanak a tanárok, gyógyítsanak az orvosok, legyen nyugdíj. … Ez a stabilitás azonban csak látszólagos. Egy olyan helyen, ahol a haza bölcse nyíltan szólította fel híveit, hogy ne fizessenek jövedéki adót, és ahol az adócsalás máig kurucos hazafiságként tűnik fel, nevezhetjük ezt akár afféle történelmi szokásjognak is: vannak törvények, rendeletek, lennének szabályok, melyekről … általában az derült ki, hogy a) betarthatatlan b) életszerűtlen … Következésképp, aki itt bármit is működtetni akar, annak trükköznie kell, el kell tekintenie, máskor meg úgy kell csinálnia, mintha. … valahol mélyen mindenki sejti, hogy itt kb. ez az, ami még belefér, ha megbolygatjuk, még talán ez se lesz. Az így működő rendszer persze a számonkérhetetlenség bölcsője, óvodája, egyeteme. Belédverik, kussolj, ez így működik, ez ilyen, tanulj meg lavírozni benne.” (Mészáros megtanult lavírozni, patrónusától, Hanságitól, pedig megtanulta, hogy nekik „minden belefér” – a szerk.) http://ujnautilus.info/node/861

A továbbiakban Mészáros elítéli Jászberényi Sándort, aki a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj szerinte törvénytelen odaítélése miatt feljelentést tett. Mészáros szerint ugyanis testületek mégoly törvénytelen döntéseit vitatni „gittrágás”: ha túlnyeretnek minket és a másikat földbe döngölik miattunk, vagy mi magunk tesszük ezt másokkal, kerítsünk gyorsan egy lelkészt vagy egy barátot, hogy szabaduljunk rossz lelkiismeretünktől, aztán folytassuk ugyanúgy.

A döntési mechanizmus a szerző szerint is „unalmas, vacak, cinikus”, de aki bízik benne, az még ciknikusabb (sic!). Dühöt vált ki belőle, ha valaki ebbe „szögesbakanccsal belegyalogol”, és felborítja a maffiózók status quo-ját, ami az urambátyámos világ kegyenceinek (mint ő maga) kényelmes. A kiszorítottaknak viszont (mint Jászberényi) elfogadhatatlan. Ezért előbbi vehemensen védi, utóbbi vehemensen támadja a mechanizmust. Nem elvekről van szó, hanem pozíciókról, előnyökről, azaz pénzről és hatalomról: a belül levők védik belterjes világukat a kívülről ostromlók ellen.

Milyen döntést vitat Jászberényi? A szerző szerint is teljesen törvénytelent: a bizottság ad hoc áll össze, a tagok nincsenek megfizetve, ezért a pályázati anyagokat úgyszólván meg se nézik, a pályázat egyébként sem jeligés (!), így a nyerteseket úgy választják, mintha nem is lenne pályázat, az ismerősök közül, urambátyámosan, sőt, az érintett kurátor a döntés idején ki sem megy a teremből… (Pontosan úgy, ahogy a Károlin doktori ösztöndíjakat, fokozatokat, állásokat osztogatnak, a pályázatok már el sem jutnak a grémiumok elé, csak a kész döntések, amiket illik egyhangúan megszavazni. Más véleményen levőknek kuss… – a szerk.)

Mészáros végkövetkeztetése, miután úgy tűnik, hogy a mechanizmus rohadtságát és a korrupciót átlátja, ezek után megdöbbentő. Kiderül, hogy ő a mechanizmus legkorruptabb, legcinikusabb láncszeme, mert ennek ellenére védi a rendszert, ezt teljesen normális működésnek találja: ilyen és kész, vegyék a veszetesek tudomásul, hogy vesztesek. Ezt írja ugyanis: „a 2010-es Móricz irodalmi ösztöndíjakat kivétel nélkül arra érdemes személyek kapták, a második körben a törvény betűjének is megfelelve… Mert rövidre zárva miről is folyik a vita? Hogy az érintett kurátor a szavazás idejére nem vonult ki a teremből?” Számára ez bagatell. Holott ez a döntő. Nagyon nem mindegy, hogy a mi érdekünk képviselője ül a zsüriben, vagy a vetélytársé. (Mészáros ügyében mindig sok „érintett kurátor” ül a testületekben: Hansági, Petrőczi Eisemann, Bednanics, Hermann, Simon – ők voltak a károlis PhD-bizottság tagjai. Szegeden ugyanez van: Fried, Pál, Balázs Mihály…)

Mi Mészáros „filozófiájának” lényege? A rendszer fenntartásának cinikus igenlése, lehetetlenségének feltárása mellett, mert a rendszer ellen lázadók szerinte rosszabbak magánál a rendszernél is. Hogy miért? Mert asztalt borítanak – beláthatatlan következményekkel. Kinek fáj ez? Akinek van vesztenivalója. Akinek nincs, miért ne borítana? Az beszél így, aki természetesnek tartja, hogy ő győztes, nem a saját érdemeinél fogva, hanem mert mások azt csinálnak belőle. Mélységesen amorális gondolkodás.

Egyszer már megbukott disszertációt törvényesen nem lehet újra benyújtani. De az urambátyámos világban lehet: ugyan már, ne vegyük olyan véresen komolyan a törvényeket, ha a mi kutyánk kölykéről van szó, hadd haknizza végig vándorcirkuszosként az országot ugyanazzal a számmal. Hátha legközelebb szerencséje lesz, és nem zuhan le a trapézról. Tudjuk, mit gondolnak Mészáros és „kurátorai”: a törvények arra valók, hogy ne tartsuk be őket, színleljünk, tegyünk úgy, mintha… Mintha ez lenne az első fellépése az országos vándorcirkuszban. Mészáros valóban azt is reméli, hogy nem olvassák el a bizottság tagjai az opuszt, mint ahogy a kurátorok sem a pályázatokat, amik fölött ítélkeznek (és ezen Mészáros egyáltalán nem ütközik meg, sőt!), pláne nem hasonlítják össze a bukott szöveggel. Íme a mészárosi kategoricus imperativus: hazudjunk, hunyjunk szemet, hagyjuk hogy belavírozzanak a csalók és szélhámosok a tudósok kikötőjébe, köztük ő maga, a kisstílű bűnöző: MÉSZÁROS MÁRTON.

Posted in HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Cheating is a business as usual by Mészáros, Impostor's philosophy: Márton Mészáros, trickery and fraud is a normal practice

Donnerstag, 18. November 2010

Gegen-Report 3. Die Jura Fakultaet (A Jogi Kar belső, oktatói kritikája)

Montag, 15. November 2010

Gegen-Report 2. (A gazdasági autonómia hiánya2.)

Ennek a résznek a szerzői sem járultak hozzá a változatlan közléshez, ezért kénytelenek vagyunk a szöveget átfogalmazva és rövidítve közölni.

II. A gazdasági autonómia hiánya

A Károli Református Egyetem 2008 szeptemberében Szűcs Ferenc rektor, majd 2008 októberében Kulin Ferenc bölcsészkari, 2009. novemberében pedig Kapa Mátyás jogi kari dékán menesztésével a törvénytelenség útjára lépett. Az egyetemnek azóta már aligha nevezhető intézményt kézi vezérléssel irányítják. Az intézmény mintegy 2 és fél milliárdos költségvetéssel működik, többel, mint az egész Református Egyház. Ez a pénz 100%-ban állami forrás, nem számítva a költségtérítéses hallgatók befizetéseit. Az ún. fenntartó ugyanis a 2010-es költségvetési tervezet szerint semmivel sem “tartja fenn” az egyetemet, hanem inkább kitartatja magát vele.

2007 óta nincs fenntartói támogatás, ezzel szemben utasítások érkeznek az egyetem saját bevételeinek felhasználási módjára vonatkozóan. 2009 márciusában a fenntaró közvetlen utasítására az egyetem nonprofit Kft-t alapított, majd májusban mindenféle biztosíték nélkül 14 millió forintos kölcsönt vetetett fel a fenntartó az egyetemmel ennek a Kft-nek. A Kft ügyvezetője Csányi János, a fenntartó bizalmasa. A 14 millió forint sorsa nem követhető tovább nyomon a Szenátusi határozatokban. Erről bővebben: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/09/28/the-accreditation-board-in-the-lime-light-a-mab-on-az-orszag-szeme/

A Károli 2010-es költségvetési tervéről első ránézésre megállapítható a szervezeti egységek támogatottságának szembetűnő aránytalansága. A Hittudományi Kar (HTK) és a Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK) lényegében kis költségvetéssel működik, de ezzel együtt komoly deficitet termel. (A HTK 70 milliós, a TFK pedig 12 milliós hiányt!) – Ám a legnagyobb deficitet a központi egységek hozzák létre (-282 millió forintot). Ez a deficit azonban mesterséges, mert a HTK esetében a fenntartó egyháznak fizetett kb. 32 milliós bérleti díj és közös költség okozza, a Rektori Hivatal esetében pedig 176 milliós személyi kiadás, holott a Rektori Hivatal gyakorlatilag kiürült.

Az egyház az egyetemből bérleti díj és egyéb jogcímen közel 100 milliót facsar ki, míg az önkormányzati ingatlanokat általában ingyenes használhatja az egyetem. Vagyis az egyház bérleti díjként jelentős összeget von el az egyetemtől, miközben semmilyen pénzeszközzel nem járul hozzá az egyetem fenntartásához.

A fentiek ellenére sikerült bravúros technikával nullszaldósra kihozni az egész Károlit, aminek az az oka, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) tetemes saját bevételt hoz a központi konyhára (544 milliót), azon kívül a képzési és fenntartási normatívából valamint egyéb állami támogatásokból mintegy 280 millió nyereséget ”termel”. Ugyanakkor az ÁJK nagyon takarékosan működik a 2010-es esztendőben: személyi juttatásokra, járulékokra, dologi kiadásokra és a hallgatók pénzügyi támogatására összesen mintegy 558 millió forintot fordít.

Mi lesz a maradék 247 millió forinttal? – Belekerül az egyetem feneketlen zsákjába, és onnan nem tudni hová.

Erről bővebben: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/04/03/finances-and-politics-of-the-vice-rector-balla-balla-%E2%80%9Djobbikos%E2%80%9D-penzugyi-jateka-a-karolin/

Nem véletlenül van az ÁJK-nak csak kevés teljesmunkaidejű, főállású oktatója a MAB által megkövetelt minimális 40 helyett. Nem azért nem teljesíti az egyetem a MAB követelményeit, mert azok teljesíthetetlenek, hanem mert meg akarja takarítani az alkalmazásokra fordítandó összeget. Vagyis az állami támogatást nem az oktatásra fordítják vissza, a MAB-ot pedig végtelenbe halasztott ígéretekkel kecsegtetik. Jól szemlélteti ezt a kiszivárgott Balla-levél a doktori iskola ügyében, ami tele van az „előreláthatólag” szóval. Az előreláthatólag jelentései: 1. nagyon soká, 2. nem tudni, mikor, 3. soha. Színleljük, hogy együttműködünk, de igazából tehettek nekünk egy szívességet. {Azokból a doktori eljárásokra vonatkozó ígéretekből semmi sem teljesült.}

A Ftv. 127. § (4) bek. szerint „a normatív költségvetési támogatás a fenntartón keresztül” jut el a nem állami felsőoktatási intézményekhez. A fenntartó azonban a gazdálkodására vonatkozó közérdekű adatokat nem hozza nyilvánosságra, így nem tudható, hogy a fenntartó az egyetemi normatívából ténylegesen mennyit utal át az egyetemnek, illetőleg az sem, hogy a fenntartó a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímének megfelelően használja-e fel. Ezért mindenképpen szükséges lenne az adatok nyilvánosságra hozása ill. az állami szervek ellenőrzése.

2006-ban az államtól egyetemi épületek felújítására átutalt 110.000.000 forint soha nem jutott el az egyetemhez, az elszámoláshoz korábban már teljesített (az egyetem saját bevételeiből finanszírozott) számlákat mutattak be. Ezzel nagyon veszélyes precedens állt elő. Az állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése a MAB felelőssége is. Az ugyanis nem felelős hozzáállás, hogy 3, 5 vagy 8 évre megadják az intézménynek az akkreditációt, és nem ellenőrzik, mi történik közben az állami támogatással, rendeltetésszerűen használják-e fel azt.

Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity | Tagged: the budget of the Károli University, the lack of the economic autonomy

Uniskandal Budapest