Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
WikiLeaks: Szeged
Szerző jhnnsclvn @ január 6, 2011
Többen észrevették az újabb név- és identitásváltást a www.doktori.hu honlapján – Mészáros “István” visszavedlett Mészáros Mártonná: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122.
Szerző: Szegedi Kolléga
A Szegedi Tudományegyetem rektora ma megkeresést kapott a Szegedi Nyomozó Ügyészségtől. Tekintettel Balla Péter KRE rektorhelyettes “üzleti titká”-ra, ennek a levélnek csak a kivonatát közöljük, mert az eredeti publikálása súlyos veszélybe sodorná a kiszivárogtató kollégát.
“Mészáros Márton, a Károli Református egyetem tanársegédje ellen büntetőeljárás folyik a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, mert 2009. márciusában jogtalan társadalmi és gazdasági előnyre kívánt szert tenni a Károli Református Egyetem Doktori Szabályzatának meg nem felelő értekezés benyújtásával: az értekezés terjedelme az előírt minimális terjedelemnek csak 50%-a volt, és annak jelentős részét nem ő, hanem bevallottan egy másik személy írta. A fokozatot a Magyar Akkreditációs Bizottság ezért tőle 2009/7/XIII/200 sz. Határozatával visszavonta.
Mészáros Márton az ellene folyó büntetőeljárás alatt ugyanazt a szöveget némileg bővítve, ugyanazon a címen („Protestantizmus és medialitás”) 4 hónappal az elutasítás után, 2010. februárjában, újra benyújtotta, ezúttal a Szegedi Tudományegyetemen. Az ilyenfajta „ismétlés” törvényileg tilos:
„33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.”
A 2009. március 26-án ténylegesen lefolytatott eljárást a Károli Gáspár Református Egyetem úgy tüntette fel, mintha elmaradt volna, vagy a jövőben elmaradna, holott az eljárást lefolytatták, a fokozatot odaítélték, majd csalás miatt visszavonták. Ezzel a KRE közokirathamisítást követett el.”
Az újabb csalásról Mészáros Mártonon kívül tudnia kellett Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes témavezetőnek.
A kérdés, amelyet a Szegedi Ügyészség a Szegedi Tudományegyetemhez intéz, hogy az egyetem vezetőinek, illetékeseinek tudomása volt-e Mészáros Márton tavalyi sikertelen fokozatszerzési eljárásáról ugyanebben a témában. Mert ha igen, a SZTE is bűnrészes.
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek:, Fried István, Károli Egyetem újabb okirathamisítása, Klukovits Lajos, Mészáros Márton és Hansági Ánes újabb csalása, Pál József, Szegedi Ügyészség, Szegedi Egyetem
Samstag, 15. Januar 2011
2010 in review (BUÉK)
2010 in review (BUÉK)
Szerző jhnnsclvn @ január 2, 2011
A WordPress csapata megküldte a blog évi statisztikai összesítőjét. A blog látogatottsága kimagasló volt, annak ellenére, hogy csupán egy kis egyházi egyetem kívülállók számára alig érthető partikuláris problémáit tematizáltuk, és főként annak ellenére, hogy a Károli Református Egyetem fenntartója, vezetői és jogászai mindent megtettek a blog betiltására: 2010. októberére sikerült a blogot minden magyarországi keresőgépből letiltatniuk (a keresőszavakra és a bejövő linkekre vonatkozó alábbi adatok ezért nem lehetnek szignifikánsak). A blog a cenzúra ellenére érte el a kiemelkedő eredményeket. (A letiltás előtt a blog és posztok naponta benne voltak a legjobb 10-ben, egyes posztok a legjobb 3-ban).
Megkaptuk a WordPresstől az összesítést a legsikeresebb posztokról. Külön örömömre szolgál, hogy bár én sok posztot írtam, a mintegy 200 publikált poszt legjobb 5 darabja egyikének sem én vagyok a szerzője, azok egytől egyik különböző személyektől származnak.
2010. évi toplista – fordított sorrenben:
5. helyre futott be a profi okirathamisító Mészáros Márton, azonos napra, 2009. március 9-re datált, 2 db hamisított nyilatkozatával. Gratulálunk a szerzőnek!
4. helyen végzett Jakab Attila Balla Péter könyvéről írt recenziójával. Ezt a kitűnő bírálatot nemcsak megjelenése napján rohamozták meg, hanem megjelenése óta szinte minden nap fellapozzák. A recenzió a kulturált szakmai kritika mintadarabja, méltán az egyik legnépszerűbb olvasmány a blogon. Köszönjük Jakab Attilának az értékes írást!
3. helyre futott be a “Tűz és kéneső Szodomára!” című, “Kovács Petronella” nicknéven beküldött írás, amelyet jogászkollégák írtak, de nemcsak a károlis jogászok, hanem a jogász társadalom szélesebb rétegei is olvashatták a számokból és a hozzászólásokból ítélve, amely utóbbi az összes poszthoz képest itt a legmagasabb, közel 300. Köszönet az ismeretlen jogászkollégá(k)nak.!
2. helyre sikerült betörnie egy még tavaly novemberben felkerült posztnak, amelyet volt károlis kollégák és hallgatók küldtek be btk@citromail.hu címről, nicknév nélkül. Annak ellenére, hogy a poszt csak 3 kommentet kapott, a második legmagasabb kattintásszámot érte el. Mondják, hogy a remény hal meg utoljára. Ez a poszt reményt és megoldást sugárzott. Kár, hogy az illetékesek nem olvasták, vagy nem akarták megérteni az üzenetet. Most valószínűleg nem ott tartana a Károli, ahol. Köszönjük az ismeretlen szerzők jószándékú javaslatait. Bár pusztába kiáltott szó maradt, sokan sokáig merítettek belőle reményt.
1. helyre Szabó Andrásnak, a Régi Magyar Irodalmi Tanszék vezetőjének az ún. MTA doktori értekezése futott be, “Naplószemelvények” címmel – méltán. Ilyen nagydoktori értekezést még se terjedelemben, se tartalomban nem látott a szakmai közönség. Gratulálunk Szabó Andrásnak, a jhnnsclvn.wordpress.com blog legeslegnépszerűbb szerzőjének: az ő nagydoktoriját azóta sem sikerült még senkinek egyik tekintetben sem “unterolnia”. (Aznap, amikor ezt a “nagydoktorit” publikáltuk a blogon, 1070 kattintás volt – ez blogrekord.) És ne felejtsünk el gratulálni BALÁZS MIHÁLYnak, a szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjének, aki – mint opponens – ezt a szakdolgozatnak is rövid, minősíthetetlen szemetet MTA doktoriként keresztülboxolta! Épp most készül ugyanez a Balázs Mihály duplázni: Mészáros Márton érvénytelen disszertációjára Mészáros István néven adja ki 10 nap múlva a diplomát a csaló és okirathamisító Mészáros Mártonnak. Hogy nem szakad rá a Szegedi Egyetem mennyezete!
Az év szerzője: SZABÓ ANDRÁS
Az év arca: MÉSZÁROS MÁRTON
Az év legrosszabb könyve: Az újszövetségi teológiát ért kihívások. Szerzője: BALLA PÉTER
2010 in review
The stats helper monkeys at WordPress.com mulled over how this blog did in 2010, and here’s a high level summary of its overall blog health:
Healthy blog!
The Blog-Health-o-Meter™ reads Wow.
Crunchy numbers
Featured image
The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 160,000 times in 2010. If it were an exhibit at The Louvre Museum, it would take 7 days for that many people to see it.
In 2010, there were 152 new posts, growing the total archive of this blog to 199 posts. There were 218 pictures uploaded, taking up a total of 89mb. That’s about 4 pictures per week.
The busiest day of the year was September 6th with 1,070 views. The most popular post that day was Extracts from a Diary (Napló-szemelvények).
Where did they come from?
The top referring sites in 2010 were ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com, hu.wordpress.com, startlap.hu, freemail.hu, and webcache.googleusercontent.com.
Some visitors came searching, mostly for kre botrány, károli botrány, jhnnsclvn, petrőczi éva blog, and károlis botrány.
Attractions in 2010
These are the posts and pages that got the most views in 2010.
1
Extracts from a Diary (Napló-szemelvények) September 2010
46 comments
2
Is there a get-out of the Károli-crisis? Van-e kiút a Károlis válságból? November 2009
3 comments
3
Fire and brimstone upon Sodom (Tűz- és kéneső Szodomára) August 2010
289 comments
4
Stinky Art of Peter Balla (Balla Péter “tudománya”) May 2010
103 comments
5
Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata) January 2010
36 comments
Köszönjük az érdeklődést, várjuk olvasóinkat 2011-ben (tartalékblogjainkon is)!
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!
Johannes és a blog csapata
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek, Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, Bednanics Gábor, Eisemann György, Kovács Árpád, Kovács Zsolt Csaba, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Pethő Sndor, Szabó András
Szerző jhnnsclvn @ január 2, 2011
A WordPress csapata megküldte a blog évi statisztikai összesítőjét. A blog látogatottsága kimagasló volt, annak ellenére, hogy csupán egy kis egyházi egyetem kívülállók számára alig érthető partikuláris problémáit tematizáltuk, és főként annak ellenére, hogy a Károli Református Egyetem fenntartója, vezetői és jogászai mindent megtettek a blog betiltására: 2010. októberére sikerült a blogot minden magyarországi keresőgépből letiltatniuk (a keresőszavakra és a bejövő linkekre vonatkozó alábbi adatok ezért nem lehetnek szignifikánsak). A blog a cenzúra ellenére érte el a kiemelkedő eredményeket. (A letiltás előtt a blog és posztok naponta benne voltak a legjobb 10-ben, egyes posztok a legjobb 3-ban).
Megkaptuk a WordPresstől az összesítést a legsikeresebb posztokról. Külön örömömre szolgál, hogy bár én sok posztot írtam, a mintegy 200 publikált poszt legjobb 5 darabja egyikének sem én vagyok a szerzője, azok egytől egyik különböző személyektől származnak.
2010. évi toplista – fordított sorrenben:
5. helyre futott be a profi okirathamisító Mészáros Márton, azonos napra, 2009. március 9-re datált, 2 db hamisított nyilatkozatával. Gratulálunk a szerzőnek!
4. helyen végzett Jakab Attila Balla Péter könyvéről írt recenziójával. Ezt a kitűnő bírálatot nemcsak megjelenése napján rohamozták meg, hanem megjelenése óta szinte minden nap fellapozzák. A recenzió a kulturált szakmai kritika mintadarabja, méltán az egyik legnépszerűbb olvasmány a blogon. Köszönjük Jakab Attilának az értékes írást!
3. helyre futott be a “Tűz és kéneső Szodomára!” című, “Kovács Petronella” nicknéven beküldött írás, amelyet jogászkollégák írtak, de nemcsak a károlis jogászok, hanem a jogász társadalom szélesebb rétegei is olvashatták a számokból és a hozzászólásokból ítélve, amely utóbbi az összes poszthoz képest itt a legmagasabb, közel 300. Köszönet az ismeretlen jogászkollégá(k)nak.!
2. helyre sikerült betörnie egy még tavaly novemberben felkerült posztnak, amelyet volt károlis kollégák és hallgatók küldtek be btk@citromail.hu címről, nicknév nélkül. Annak ellenére, hogy a poszt csak 3 kommentet kapott, a második legmagasabb kattintásszámot érte el. Mondják, hogy a remény hal meg utoljára. Ez a poszt reményt és megoldást sugárzott. Kár, hogy az illetékesek nem olvasták, vagy nem akarták megérteni az üzenetet. Most valószínűleg nem ott tartana a Károli, ahol. Köszönjük az ismeretlen szerzők jószándékú javaslatait. Bár pusztába kiáltott szó maradt, sokan sokáig merítettek belőle reményt.
1. helyre Szabó Andrásnak, a Régi Magyar Irodalmi Tanszék vezetőjének az ún. MTA doktori értekezése futott be, “Naplószemelvények” címmel – méltán. Ilyen nagydoktori értekezést még se terjedelemben, se tartalomban nem látott a szakmai közönség. Gratulálunk Szabó Andrásnak, a jhnnsclvn.wordpress.com blog legeslegnépszerűbb szerzőjének: az ő nagydoktoriját azóta sem sikerült még senkinek egyik tekintetben sem “unterolnia”. (Aznap, amikor ezt a “nagydoktorit” publikáltuk a blogon, 1070 kattintás volt – ez blogrekord.) És ne felejtsünk el gratulálni BALÁZS MIHÁLYnak, a szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjének, aki – mint opponens – ezt a szakdolgozatnak is rövid, minősíthetetlen szemetet MTA doktoriként keresztülboxolta! Épp most készül ugyanez a Balázs Mihály duplázni: Mészáros Márton érvénytelen disszertációjára Mészáros István néven adja ki 10 nap múlva a diplomát a csaló és okirathamisító Mészáros Mártonnak. Hogy nem szakad rá a Szegedi Egyetem mennyezete!
Az év szerzője: SZABÓ ANDRÁS
Az év arca: MÉSZÁROS MÁRTON
Az év legrosszabb könyve: Az újszövetségi teológiát ért kihívások. Szerzője: BALLA PÉTER
2010 in review
The stats helper monkeys at WordPress.com mulled over how this blog did in 2010, and here’s a high level summary of its overall blog health:
Healthy blog!
The Blog-Health-o-Meter™ reads Wow.
Crunchy numbers
Featured image
The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 160,000 times in 2010. If it were an exhibit at The Louvre Museum, it would take 7 days for that many people to see it.
In 2010, there were 152 new posts, growing the total archive of this blog to 199 posts. There were 218 pictures uploaded, taking up a total of 89mb. That’s about 4 pictures per week.
The busiest day of the year was September 6th with 1,070 views. The most popular post that day was Extracts from a Diary (Napló-szemelvények).
Where did they come from?
The top referring sites in 2010 were ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com, hu.wordpress.com, startlap.hu, freemail.hu, and webcache.googleusercontent.com.
Some visitors came searching, mostly for kre botrány, károli botrány, jhnnsclvn, petrőczi éva blog, and károlis botrány.
Attractions in 2010
These are the posts and pages that got the most views in 2010.
1
Extracts from a Diary (Napló-szemelvények) September 2010
46 comments
2
Is there a get-out of the Károli-crisis? Van-e kiút a Károlis válságból? November 2009
3 comments
3
Fire and brimstone upon Sodom (Tűz- és kéneső Szodomára) August 2010
289 comments
4
Stinky Art of Peter Balla (Balla Péter “tudománya”) May 2010
103 comments
5
Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata) January 2010
36 comments
Köszönjük az érdeklődést, várjuk olvasóinkat 2011-ben (tartalékblogjainkon is)!
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!
Johannes és a blog csapata
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: Balázs Mihály és a többiek, Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, Bednanics Gábor, Eisemann György, Kovács Árpád, Kovács Zsolt Csaba, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Pethő Sndor, Szabó András
Freitag, 31. Dezember 2010
Betrüger-Karriere (Csalókarrier)
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
A crook-career (Csalókarrier)
Posted by jhnnsclvn @ január 1, 2011
Szerző: Gödöllői
Mészáros Márton Dunapatajon született 1977-ben.
Általános iskolai tanulmányaiban nem volt túl sikeres, ezért felekezeti gimnáziumban folytatta, ahol a református származás többet nyomott a latba, mint egy jó bizonyítvány.
A Kecskeméti Református Gimnáziumból dicstelen körülmények között távozott. Puskázás miatt több intője volt, majd amikor néhány tárgyból bukásra állt, az egyeseit az ellenőrzőben négyesekre javította. A csalás és okirathamisítás, persze, az érintett tanároknak is feltűnt, akik Mészáros ellenőrzőjét összevetették az osztálykönyvvel, ahol a sok négyes helyett sok egyes ált. Ez megegyezett a tanárok memóriájával.
A kicsapott gimnazistát ezek után a Gödöllői Líceumi Alapítvány Gimnáziumába íratták be, ami úgyszólván családi tulajdonban állt. Ti. az alapítvány kurátoraiként a Mészáros-család nyúlta le (a szocialista polgármester Gémesi György családjával együtt) a jogellenesen dupla –alapítványi és egyházi – támogatást, amin a Mészárosok mintegy félmilliárdot kaszáltak. A gödöllői lelkész, Nagy Károly lebuktatta őket, ami miatt végül is ő szívott (kirúgták az állásából), mert Kis Csongor Áron, az APEH igazgatói tanácsosa, mellesleg a Zsinat tagja, elsimította az ügyet és a félmilliárdos sikkasztásért nemcsak nem csukták le a Mészárosokat, hanem még csak vissza sem kellett fizetni, midössze 50 ezer forint pénzbírsággal megúszták. Nos, ebben a családi tulajdonú gimnáziumban is sikerült Mészáros Mártonnak megbuknia. Az alacsony intellektusú és kényelmes diák ismét több tárgyból állt bukásra, mire föl az okirathamisítás jól bevált módszeréhez folyamodott. Ismét meghamisította az ellenőrzőjét, de tanulván a kecskeméti kudarcból, most már az osztálykönyvet is ellopta, és a jegyeit abban is átjavította. Ha nem a líceumi kurátor Mészáros György unokaöccséről lett volna szó, sosem jutott volna el az érettségihez, mert az ország összes középiskolájából kicsapták volna. Így azonban büntetésül mindössze osztályismétlésre ítélték, amit tanulmányi eredménytelensége miatt amúgy sem kerülhetett volna el. A csalási és okirathamisítási botrány elsimításában a Mészáros-családnak a Gémesi-család sietett a segítségére: a gimnázium igazgatónője ugyanis a polgármestere nővére volt.
Ilyen körülmények között a Károli Gáspár Református Egyetem maradt az egyetlen felsőoktatási intézméy, amely a többszörösen kicsapott és bukott diákot fogadta. Mészáros Márton másik nagybátyja, dr. Mészáros István urológus ugyanis a Zsinat tagja volt, és ez itt is többet számított itt, mint egy akár kitűnő bizonyítvány.
Mészáros az előzményekhez képest meglepő egyetemi karrierjéhez azonban egy másik oldalról is váratlan segítséget kapott. Az 1997-ben már 20 éves, túlkoros diák ugyanis egyszerre lépett be az intézmény kapuján az akkor 30. évében járó Hansági Ágnessel, aki akkor még nem volt Kulcsár-Szabó Zoltán felesége. Az akkor még hajadon tanárnő első pilantásra beleszeretett a rovott múltú, bűnözö külsejű, nála alig 10 évvel fiatalabb diákjába (későbbi férje, az akadémikus Kulcsár-Szabó Ernő fia is kb. ennyivel fiatalabb nála). A tanárnő érzelmei akkor izzottak fel Mészáros Márton iránt, amikor tudomást szerzett a zsinati nagybácsiról. Úgy érezte, Mészárossal megfogta Isten másik lábát is (az egyiket már tartotta Kulcsár-Szabó Zoltán személyében): Mészáros lehet a félig paraszti, félig proletár származású Hansági Ágnes számára a belépőlevél a református egyházba, a református egyetemi karrierhez. A csalás és közokirathamisítás miatt többször kicsapott és megbuktatott Mészáros számára pedig az akadémikus MENYe lehet a belépő az akadémiai karrierhez. Így Mészáros Márton és Hansági Ágnes 13 évvel ezelőtt végzetesen egymásra találtak.
Ebből a fatális találkozásból bontakozott ki Mészáros Márton üstökösi karrierje (irodalmi szervezeti tagságok, majd vezetőségi tagságok, PhD-ösztöndíj, állás a Károli Egyetemen, másodállás a Gutenber Szakiskolában, ahonnan Hansági érkezett az egyetemre). Az időközben Kulcsár-Szabó Zoltánt férjül vett, de még mindig gyermektelen és egyre idősödő tanárnő olthatatlan szerelmet érezve Mészáros iránt, elhatározta, hogy megszerzi számára a PhD-fokozatot – ha törik, ha szakad. Disszertáció nélkül – hogy is tudna ilyent írni már a gimnáziumot is csak bukdácsolva és óriási családi protekcióval elvégző diák.
Ezért Kulcsár-Szabó Zoltánné Hansági Ágnes 2009 márciusában felbérli APÓSa helyettesét, Eisemann Györgyöt, hogy védje meg disszertációként a nagy semmit: egy Korner Veronika által még 2006-ban írt összvissz 20 oldalas tanulmányt PhD-disszertációként Mészáros Márton számára. Eisemann túllihegi a kérést és 100%-ra értékeli Mészárost. A MAB vizsgálatot indít, és lebuknak, a fokozatot csalás miatt visszavonják. A csaláson kívül Mészáros – bűntársaival, Hanságival és Szabó Andrással – még jópár okiratot is hamisít az ügyben (nyilatkozatok, jegyzőkönyek, felkérések, meghívók, hamis adatközlések az országos doktori adatbázisba). 2009 őszén már a rendőrség is nyomoz: Mészáros ellen csalás és magánokirathamisítás miatt, Szabó András (akkor még dékán) és Hansági Ágnes (akkor még dékánhelyettes) ellen pedig hivatali visszaélés körében elkövetett kötelességszegés miatt.
A Kulcsár-Szabó klán Szegedre protezsálja be Mészárost, a minden aljasságra kapható, korrupt Balázs Mihály doktori iskolájába, aki 7 évvel ezelőtt Szabó András primitív 44 oldalas szövegére nagydoktori fokozatot adatott, ugyancsak a Kulcsár-Szabó klán utasítására. A rendszer most is működik. Az akadémikus (egykori ügynök, operatív tiszt) parancsára Mészárost az első PhD-kísérlet elutasítása után négy hónappal fogadják Szegeden, holott a törvény két év moratóriumot ír elő. Mészáros immár a negyedik témavezetővel (Hima, Szabó és Hansági után ezúttal Fried István) megvédi ugyanazt a Korner Veronika által írt húsz oldalt Ravasz Lászlóról doktori disszertációként. A (kibővített) bevezető optikai csal(ód)ás: nincs semmi köze a témához, és tudományosan sincs semmilyen hozadéka.
Mészáros újból lebukik. A rendszer kimutatja a másfél éven belüli kettős védést, ugyanazon a néven és címmel. Erre Mészáros Márton, Hansági Ágnes és szegedi cinkosaik megváltoztatják Mészáros Márton nevét, hogy kicselezzék az informatikai rendszert. Mészáros Márton dolgozatát átíratják a zsinati nagybácsi nevére: Mészáros István nevét töltetik fel az azonos című „disszertáció” szerzőjeként, ám az összes pdf fájlban Mészáros Márton név alatt fut tovább a szöveg, mint ahogy az egyéb adatbázisokban is. Vagyis a törvénysértő védést most még egy név- és identitásváltoztatással is tetézik az elkövetők.
A karrierjét ellenőrzőhamisítással kezdő, majd disszetációhamisítással folytató, büntetőeljárás alatt álló Mészáros Márton 2011. január 13-án Mészáros Istvánként készül átvenni a Szegedi Tudományegyetemtől a nagybátyja nevére kiállított doktori diplomát. A forgatókönyv szerint ezt követően néhány napon belül Doktoranyucival, Hansági Ágnessel reklamálni fognak az „adminisztratív tévedésért”: az adminisztratív személyzetet a Szegedi Egyetem büntetésből elbocsátja, és az Istvánról Mártonra visszajavított diplomával a notórius csaló és hamisító Mészáros Márton él tovább a Károli Egyetemen, mint Marci Hevesen.
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: konzekvens csalókarrier, Kulcsár-Szabó klán parancsai, Mészáros Márton és Hansági Ágnes, Mészáros Márton csalása Szegeden, Mészáros Márton csalásai és okirathamisításai, Mészáros Márton ellenőrzőhamisításai
Dienstag, 28. Dezember 2010
Márton oder István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Márton or István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)
Posted by jhnnsclvn @ december 27, 2010
Szerző: Szegedi Kolléga
Balla Péter önleleplező levele a csalás “üzleti titokként” való kezeléséről csak faxon jött át ide Szegedre – állítólag hivatalosan már nem volt képe elküldeni azok után, hogy nyilvánosságra került. De kiderült, Balla nem a levegőbe beszélt: Mészáros Márton alias István védése Szegeden is “üzleti titok”-nak minősül, a kiszivárogtatók ellen súlyos szankciókat helyeztek kilátásba.
A Kari Kurír megjelenését Mészáros miatt elhalasztották három héttel, mert nem tudták eldönteni, Márton vagy István néven publikálják a védést. Végül maradtak a Márton mellett, mert a Kurír korábbi számaiban is mindenütt Márton szerepel. Mint várható volt, a Kari Tanács még másnap, november 25-én megszavazta Mészáros védését, majdnem ugyanolyan sietséggel, mint annakidején a Károli. Nem 100%-kal, csak 80-nal, de nagyvonalúan átsiklottak afölött, hogy sikertelen védés esetén tilos 2 éven belül doktori eljárásra jelentkezni ill. delikvenst fölvenni:
http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir246.pdf
Az informatikai rendszert azonban nem tudták becsapni, mert amint megjelent a kettős védés ugyanazon a néven és címmel, a rendszer kidobta a “csal”-t. A rendszer kicselezésére Kulcsár-Szabó akadémikus menye, Hansági Ágnes saját jól bevált módszerét ajánlotta, a név- és identitásváltást. Ami érthetetlen, hogy a névhamisítás fölött az egész doktori intézet szemet hunyt, holott abban nemcsak Páljóska ül, hanem komoly tudósok is. Ehhez Hansági és Pál intrikálása kevés lett volna, ebbe személyesen Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus avatkozott bele. Talán mint egykori operatív tiszt adott utasítást a hálózat szegedi tagjainak (Szegeden Pál Józsefről és Klukovits Lajosról, a Doktori Intézet titkáráról és igazgatójáról híresztelik azt, hogy III/III-asok voltak, ma is jó kapcsolatokat ápolnak a belüggyel). Kulcsár-Szabó Ernő ügynöki lebukása, amiről itt a blogon és másutt is olvastam, nem lep meg, csakis ez ad magyarázatot villámkarrierjére és hatalmára, ami akadémikusi rangjából nem következik.
A Mészáros disszertációjáról szóló bírálat – különös módon – említi a korábbi védést, mégsem reflektál a törvényre és a kormányrendeletre, mely szerint 2 éven belül tilos a jelöltet eljárásra bocsátani. Reflektál viszont a Korner Veronikával közösen írt szövegrészre. Ebből kiderül, hogy Hansági időközben már íratott egy nyilatkozatot Korner Veronikával arról, hogy Korner gyakorlatilag lemond a közös szövegről Mészáros javára:
A Bíráló Bizottság véleménye
Mészáros Márton Protestantizmus és medialitás c. disszertációjáról
Mészáros Márton értekezése arra a megfigyelésre épül, hogy a protestantizmus sikeresen reagált az új technikai médiumok megjelenésére mind a 16., mind a 20. században. A reformáció korai időszakával foglalkozó nemzetközi szakirodalom fontos műveire támaszkodva jelenít meg alapvető fejlődési tendenciákat, jóllehet a protestáns felekezetek közötti különbségek árnyaltabb elemzése hiányolható. Feltáratlan forrásanyagra (folyóiratok, napilapok, tankönyvek) támaszkodva ad leírást és értelmezést arról, hogy a Ravasz László vezette református egyház miképpen reagált az új kihívásokra, az 1930-as évekre. Jóllehet a vizsgálat kezdőpontja nem kap megfelelő indoklást, az álláspontok finom megfigyelésekben gazdag, rendszerelvű és vállalkozásokra is érzékeny leírása elismerésre méltó teljesítmény. Kiindulópont lehet ez egy olyan értelmezés számára, amely további médiatudományi, egyháztörténeti és eszmetörténeti megközelítéseket is figyelembe vesz.
A dolgozat szöveggondozási egyenetlenségei egy esetleges publikáció esetén föltétlenül kiiktatandók.
A jelölt az elérhető 25 pontból 20-at, azaz 80%-ot nyert el.
(A Bizottság véleménye megfogalmazásakor figyelembe vehette a 2.1. fejezetre vonatkozó szövegvizsgálatot. Ez megállapította, hogy ennek korábbi változata valóban szerzőtárssal megjelent közös közlemény volt. A disszertáció azonban ezt nem mulasztja el feltüntetni, a két szöveg között lényeges eltérések vannak, s bírja az egykori szerzőtárs nyilatkozatát a közös munka arányairól és felhasználhatóságáról.)
Vagyis: a bizottságnak csak a közösen írt második részről van jó véleménye, arról, amelyet Mészáros s Korner még 2006-ban, Hima Gabriella témaezetésével írt, és az általa szerkesztett doktori iskolai kötetben jelent meg, még 2006-ban. Amit Mészáros később írt (ha ő írta, hiszen ez idegen nyelvű szakirodalomra támaszkodik és Mészáros nem tud semmilyen idegen nyelven), vagyis az első részt, gyakorlatilag dilettáns munkának tartja. A Kornerrel közösen szerzett második részről azt írja a bírálat: “jelentősen átdolgozta a korábbi változathoz képest”. A “jelentős átdolgozás” azt jelenti, hogy az első bekezdés első öt mondatát egy másik fejezetbe helyezte át, de azt is hasznosította. Hogy Korner Veronika miért engedett át nagyobb arányt a szövegből Mészárosnak? (Persze csak utólag, Hansági és Mészáros nyomatékos kérésére.) Egyszerű az ok: kicsit tájékozódtunk, és megtudtuk, hogy ez a Korner Hansági kreatúrája, Hansági szerzett neki előbb egy OTDK-s első helyezést, majd erre egy doktori ösztöndíjat, amivel elhúzott Amerikába, ott élte fel, anélkül, hogy doktori írására akárcsak gondolt volna. Valamilyen business scoolt végez kint, aminek semmi köze a bölcsészethez. (Bár ezzel a nyúlfarknyi szöveggel végeredményben ő ugyanúgy doktorálhatott volna, mint Mészáros.) A lemondás a szövegről Hansági tanárnő kedvence, Mészáros MarciPista javára a legkevesebb viszontszolgálat az ajádékba kapott milliókért.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a bírálatban kifejezetten „Márton”-ról van szó, a doktori adatbázisába azonban már „István” került, és közel egy hónapja „István” van feltüntetve, holott már többször és többen felhívták a szegediek figyelmét a téves keresztnévre. Az István névre kattintva az összes pdf fájlban újból Márton neve bukkan elő:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122
A Szegedi Doktori Intézetnek (gyakorlatilag az EDT) ehhez egy szava sincs.
Mi is kíváncsiak vagyunk, megkapja-e Mészáros erre a megint teljesen szabálytalan védésre az oklevelet, és ha igen, milyen néven.
33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.
Ez a védés ugyanis sem Márton, sem István néven nem érvényes, még akkor sem ha Szeged – mindnyájunk gyalázatára – kiadja az oklevelet!
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: a szegedi egyetem doktori tanácsának csalása, a Szegedi Egyetem irodalomtudományi doktori iskolájának csalása, Balázs Mihály, Fried István, hamis adatfeltöltése, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes, Klukovits Lajos, Korner Veronika, Mészáros Márton csalása Szegeden, Pál József
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Márton or István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)
Posted by jhnnsclvn @ december 27, 2010
Szerző: Szegedi Kolléga
Balla Péter önleleplező levele a csalás “üzleti titokként” való kezeléséről csak faxon jött át ide Szegedre – állítólag hivatalosan már nem volt képe elküldeni azok után, hogy nyilvánosságra került. De kiderült, Balla nem a levegőbe beszélt: Mészáros Márton alias István védése Szegeden is “üzleti titok”-nak minősül, a kiszivárogtatók ellen súlyos szankciókat helyeztek kilátásba.
A Kari Kurír megjelenését Mészáros miatt elhalasztották három héttel, mert nem tudták eldönteni, Márton vagy István néven publikálják a védést. Végül maradtak a Márton mellett, mert a Kurír korábbi számaiban is mindenütt Márton szerepel. Mint várható volt, a Kari Tanács még másnap, november 25-én megszavazta Mészáros védését, majdnem ugyanolyan sietséggel, mint annakidején a Károli. Nem 100%-kal, csak 80-nal, de nagyvonalúan átsiklottak afölött, hogy sikertelen védés esetén tilos 2 éven belül doktori eljárásra jelentkezni ill. delikvenst fölvenni:
http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir246.pdf
Az informatikai rendszert azonban nem tudták becsapni, mert amint megjelent a kettős védés ugyanazon a néven és címmel, a rendszer kidobta a “csal”-t. A rendszer kicselezésére Kulcsár-Szabó akadémikus menye, Hansági Ágnes saját jól bevált módszerét ajánlotta, a név- és identitásváltást. Ami érthetetlen, hogy a névhamisítás fölött az egész doktori intézet szemet hunyt, holott abban nemcsak Páljóska ül, hanem komoly tudósok is. Ehhez Hansági és Pál intrikálása kevés lett volna, ebbe személyesen Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus avatkozott bele. Talán mint egykori operatív tiszt adott utasítást a hálózat szegedi tagjainak (Szegeden Pál Józsefről és Klukovits Lajosról, a Doktori Intézet titkáráról és igazgatójáról híresztelik azt, hogy III/III-asok voltak, ma is jó kapcsolatokat ápolnak a belüggyel). Kulcsár-Szabó Ernő ügynöki lebukása, amiről itt a blogon és másutt is olvastam, nem lep meg, csakis ez ad magyarázatot villámkarrierjére és hatalmára, ami akadémikusi rangjából nem következik.
A Mészáros disszertációjáról szóló bírálat – különös módon – említi a korábbi védést, mégsem reflektál a törvényre és a kormányrendeletre, mely szerint 2 éven belül tilos a jelöltet eljárásra bocsátani. Reflektál viszont a Korner Veronikával közösen írt szövegrészre. Ebből kiderül, hogy Hansági időközben már íratott egy nyilatkozatot Korner Veronikával arról, hogy Korner gyakorlatilag lemond a közös szövegről Mészáros javára:
A Bíráló Bizottság véleménye
Mészáros Márton Protestantizmus és medialitás c. disszertációjáról
Mészáros Márton értekezése arra a megfigyelésre épül, hogy a protestantizmus sikeresen reagált az új technikai médiumok megjelenésére mind a 16., mind a 20. században. A reformáció korai időszakával foglalkozó nemzetközi szakirodalom fontos műveire támaszkodva jelenít meg alapvető fejlődési tendenciákat, jóllehet a protestáns felekezetek közötti különbségek árnyaltabb elemzése hiányolható. Feltáratlan forrásanyagra (folyóiratok, napilapok, tankönyvek) támaszkodva ad leírást és értelmezést arról, hogy a Ravasz László vezette református egyház miképpen reagált az új kihívásokra, az 1930-as évekre. Jóllehet a vizsgálat kezdőpontja nem kap megfelelő indoklást, az álláspontok finom megfigyelésekben gazdag, rendszerelvű és vállalkozásokra is érzékeny leírása elismerésre méltó teljesítmény. Kiindulópont lehet ez egy olyan értelmezés számára, amely további médiatudományi, egyháztörténeti és eszmetörténeti megközelítéseket is figyelembe vesz.
A dolgozat szöveggondozási egyenetlenségei egy esetleges publikáció esetén föltétlenül kiiktatandók.
A jelölt az elérhető 25 pontból 20-at, azaz 80%-ot nyert el.
(A Bizottság véleménye megfogalmazásakor figyelembe vehette a 2.1. fejezetre vonatkozó szövegvizsgálatot. Ez megállapította, hogy ennek korábbi változata valóban szerzőtárssal megjelent közös közlemény volt. A disszertáció azonban ezt nem mulasztja el feltüntetni, a két szöveg között lényeges eltérések vannak, s bírja az egykori szerzőtárs nyilatkozatát a közös munka arányairól és felhasználhatóságáról.)
Vagyis: a bizottságnak csak a közösen írt második részről van jó véleménye, arról, amelyet Mészáros s Korner még 2006-ban, Hima Gabriella témaezetésével írt, és az általa szerkesztett doktori iskolai kötetben jelent meg, még 2006-ban. Amit Mészáros később írt (ha ő írta, hiszen ez idegen nyelvű szakirodalomra támaszkodik és Mészáros nem tud semmilyen idegen nyelven), vagyis az első részt, gyakorlatilag dilettáns munkának tartja. A Kornerrel közösen szerzett második részről azt írja a bírálat: “jelentősen átdolgozta a korábbi változathoz képest”. A “jelentős átdolgozás” azt jelenti, hogy az első bekezdés első öt mondatát egy másik fejezetbe helyezte át, de azt is hasznosította. Hogy Korner Veronika miért engedett át nagyobb arányt a szövegből Mészárosnak? (Persze csak utólag, Hansági és Mészáros nyomatékos kérésére.) Egyszerű az ok: kicsit tájékozódtunk, és megtudtuk, hogy ez a Korner Hansági kreatúrája, Hansági szerzett neki előbb egy OTDK-s első helyezést, majd erre egy doktori ösztöndíjat, amivel elhúzott Amerikába, ott élte fel, anélkül, hogy doktori írására akárcsak gondolt volna. Valamilyen business scoolt végez kint, aminek semmi köze a bölcsészethez. (Bár ezzel a nyúlfarknyi szöveggel végeredményben ő ugyanúgy doktorálhatott volna, mint Mészáros.) A lemondás a szövegről Hansági tanárnő kedvence, Mészáros MarciPista javára a legkevesebb viszontszolgálat az ajádékba kapott milliókért.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a bírálatban kifejezetten „Márton”-ról van szó, a doktori adatbázisába azonban már „István” került, és közel egy hónapja „István” van feltüntetve, holott már többször és többen felhívták a szegediek figyelmét a téves keresztnévre. Az István névre kattintva az összes pdf fájlban újból Márton neve bukkan elő:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122
A Szegedi Doktori Intézetnek (gyakorlatilag az EDT) ehhez egy szava sincs.
Mi is kíváncsiak vagyunk, megkapja-e Mészáros erre a megint teljesen szabálytalan védésre az oklevelet, és ha igen, milyen néven.
33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.
Ez a védés ugyanis sem Márton, sem István néven nem érvényes, még akkor sem ha Szeged – mindnyájunk gyalázatára – kiadja az oklevelet!
Posted in HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: a szegedi egyetem doktori tanácsának csalása, a Szegedi Egyetem irodalomtudományi doktori iskolájának csalása, Balázs Mihály, Fried István, hamis adatfeltöltése, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes, Klukovits Lajos, Korner Veronika, Mészáros Márton csalása Szegeden, Pál József
Donnerstag, 23. Dezember 2010
Peter Ballas Jesus-Gesicht (Balla Péter jézusi arca)
Friss hír 2010. Karácsony
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
The Jesus face of Peter Balla (Balla Péter jézusi arca)
Posted by jhnnsclvn @ december 24, 2010
„Kelj fel és járj!”
Egykor szorgalmas, mára már lenyugodott kommentelőnktől, Horváth Jánostól tudjuk, hogy Balla Péter Jézus Krisztus igaz híve. Annyira azonosul vele, hogy ha tükörbe néz: abban nem Balla Péter, hanem Jézus Krisztus arcát látja.
Azt viszont már egy másik Horváthtól, nevezetesen Dr. Horváth Tímea azóta már elbocsátott jogi referenstől tudjuk, hogy Balla Péter nem érte be a vélt külső hasonlósággal, funkcióiban is hasonlítani akart közönséges halandók számára követhetetlen példaképével.
Csoda-e, ha Balla Pétert Jézus egyénisége ennyire megindította?
Nem, nem csoda. Az sem csoda tehát, hogy Jézust csodatételeiben is utánozni próbálta. És persze az sem csoda, hogy ez nem sikerült.
Csoda-e, ha efölött mértéktelenül elkeseredett? Az sem csoda.
Balla Péterre a jelek szerint elemi erővel hatott Jézus egyik leghíresebb csodatétele:
Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe. Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van. Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt. Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében. Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem. Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala.
Amikor dr. Horváth Tímea ez év március táján jelentette Balla Péternek, hogy az egyik bölcsészkari oktató két mankóval és vastagon bepólyált lábbal jött be tanítani, de olyan erős fájdalmai támadtak, hogy már nem tudott a saját lábán hazamenni, Balla Péternek, az Újszövetség professzorának azonnal a Bethesda tavi csodatétel ugrott be, és az alkalom, hogy ő ezt most a 21. században, Budapesten, a Kálvin téren megismételheti. Haladéktalanul felhívta telefonon a fájdalmak között fetrengő beteg kollégát, és berendelte magához a Rektori Hivatalba. Ám a kolléga, úgy látszik, nem hitt annyira Balla Péter csodatévő erejében, mert kb. így válaszolt neki: „Uram, nem vagyok képes arra, hogy színeid elé járuljak, arra sem, hogy járjak, örülök, ha levonszolom magam a kapu elé, ahol taxiba ülök, és hazamegyek.” Így is tett.
Szegény Balla Péter meg ott várta őt a Rektori Hivatalban, hogy kimondhassa a varázsszót: „Kelj fel és járj! Vedd fel hátadra a mankóidat, és menj Isten hírével, vissza se gyere.”
És mivel hiába várt, a torkán akadt keserűség epeömlést idézett elő nála. Minden keserű lett.
Mikor lecsillapodott, rájött, hogy nem őbenne van a hiba. Jószándékát megcsúfolták, csodatételét szándékosan és rosszhiszeműen meghiúsították. Mert miről is volt itt szó? Arról, hogy a beteg kolléga, amikor parancsa ellenére nem jelent meg nála, hanem inkább hazament, szándékosan, súlyosan és vétkesen megszegte együttműködési kötelezettségét. Kifejezetten rosszhiszeműen járt el, mert megakadályozta Balla Pétert, hogy kipróbálja rajta jézusi erejét, azaz betegséghez való jogát rendeltetésellenesen gyakorolta. Ez a magatartás nem felel meg a keresztyén szellemiségnek, és nyilvánvalóan ellentétes a Szentírás szellemével. A beteg kolléga egyértelműen megsértette a Szentírásban foglalt forgatókönyvet, mely szerint járásra képtelenül meg kellett volna jelennie Balla Péter előtt, majd parancsszóra meggyógyulnia, hátára venni a mankóját, aztán fel is út le is út…
Balla Péter nehézfelfogású, lassú észjárású ember. Mintegy fél évig emésztette a meghiúsult csodatétel. Aztán hívatta dr. Takács János László jogi csodafegyvert, aki megmagyarázta neki, hogy nem ő a hibás. Itt nem meghiúsulásról, hanem szándékos szabotázsról van szó. Így született meg egy rendkívüli felmondás. Indoklás: munkaviszonyból származó együttműködési kötelezettség szándékos, súlyos, sőt, vétkes megszegése miatt a hitében nem eléggé erős, nem a Szentírás szellemében cselekvő, rosszhiszemű kollégát visszamenőleges hatállyal kirúgják.
(A történet nem vicc, valóságos, a visszamenőleges kirúgás megtörtént, az indoklásban szinte szó szerint ez áll, de a dokumetumokat legfeljebb csak a munkaügyi per után kaphatjuk meg.)
Ezzel a bibiliai példázattal köszöntjük Karácsony alkalmából blogunk olvasóit, amelynek tanulsága: nem mindenki Jézus, aki annak hiszi magát.
Áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánunk valamennyi olvasónknak!
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
The Jesus face of Peter Balla (Balla Péter jézusi arca)
Posted by jhnnsclvn @ december 24, 2010
„Kelj fel és járj!”
Egykor szorgalmas, mára már lenyugodott kommentelőnktől, Horváth Jánostól tudjuk, hogy Balla Péter Jézus Krisztus igaz híve. Annyira azonosul vele, hogy ha tükörbe néz: abban nem Balla Péter, hanem Jézus Krisztus arcát látja.
Azt viszont már egy másik Horváthtól, nevezetesen Dr. Horváth Tímea azóta már elbocsátott jogi referenstől tudjuk, hogy Balla Péter nem érte be a vélt külső hasonlósággal, funkcióiban is hasonlítani akart közönséges halandók számára követhetetlen példaképével.
Csoda-e, ha Balla Pétert Jézus egyénisége ennyire megindította?
Nem, nem csoda. Az sem csoda tehát, hogy Jézust csodatételeiben is utánozni próbálta. És persze az sem csoda, hogy ez nem sikerült.
Csoda-e, ha efölött mértéktelenül elkeseredett? Az sem csoda.
Balla Péterre a jelek szerint elemi erővel hatott Jézus egyik leghíresebb csodatétele:
Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe. Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van. Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt. Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében. Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem. Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala.
Amikor dr. Horváth Tímea ez év március táján jelentette Balla Péternek, hogy az egyik bölcsészkari oktató két mankóval és vastagon bepólyált lábbal jött be tanítani, de olyan erős fájdalmai támadtak, hogy már nem tudott a saját lábán hazamenni, Balla Péternek, az Újszövetség professzorának azonnal a Bethesda tavi csodatétel ugrott be, és az alkalom, hogy ő ezt most a 21. században, Budapesten, a Kálvin téren megismételheti. Haladéktalanul felhívta telefonon a fájdalmak között fetrengő beteg kollégát, és berendelte magához a Rektori Hivatalba. Ám a kolléga, úgy látszik, nem hitt annyira Balla Péter csodatévő erejében, mert kb. így válaszolt neki: „Uram, nem vagyok képes arra, hogy színeid elé járuljak, arra sem, hogy járjak, örülök, ha levonszolom magam a kapu elé, ahol taxiba ülök, és hazamegyek.” Így is tett.
Szegény Balla Péter meg ott várta őt a Rektori Hivatalban, hogy kimondhassa a varázsszót: „Kelj fel és járj! Vedd fel hátadra a mankóidat, és menj Isten hírével, vissza se gyere.”
És mivel hiába várt, a torkán akadt keserűség epeömlést idézett elő nála. Minden keserű lett.
Mikor lecsillapodott, rájött, hogy nem őbenne van a hiba. Jószándékát megcsúfolták, csodatételét szándékosan és rosszhiszeműen meghiúsították. Mert miről is volt itt szó? Arról, hogy a beteg kolléga, amikor parancsa ellenére nem jelent meg nála, hanem inkább hazament, szándékosan, súlyosan és vétkesen megszegte együttműködési kötelezettségét. Kifejezetten rosszhiszeműen járt el, mert megakadályozta Balla Pétert, hogy kipróbálja rajta jézusi erejét, azaz betegséghez való jogát rendeltetésellenesen gyakorolta. Ez a magatartás nem felel meg a keresztyén szellemiségnek, és nyilvánvalóan ellentétes a Szentírás szellemével. A beteg kolléga egyértelműen megsértette a Szentírásban foglalt forgatókönyvet, mely szerint járásra képtelenül meg kellett volna jelennie Balla Péter előtt, majd parancsszóra meggyógyulnia, hátára venni a mankóját, aztán fel is út le is út…
Balla Péter nehézfelfogású, lassú észjárású ember. Mintegy fél évig emésztette a meghiúsult csodatétel. Aztán hívatta dr. Takács János László jogi csodafegyvert, aki megmagyarázta neki, hogy nem ő a hibás. Itt nem meghiúsulásról, hanem szándékos szabotázsról van szó. Így született meg egy rendkívüli felmondás. Indoklás: munkaviszonyból származó együttműködési kötelezettség szándékos, súlyos, sőt, vétkes megszegése miatt a hitében nem eléggé erős, nem a Szentírás szellemében cselekvő, rosszhiszemű kollégát visszamenőleges hatállyal kirúgják.
(A történet nem vicc, valóságos, a visszamenőleges kirúgás megtörtént, az indoklásban szinte szó szerint ez áll, de a dokumetumokat legfeljebb csak a munkaügyi per után kaphatjuk meg.)
Ezzel a bibiliai példázattal köszöntjük Karácsony alkalmából blogunk olvasóit, amelynek tanulsága: nem mindenki Jézus, aki annak hiszi magát.
Áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánunk valamennyi olvasónknak!
Montag, 20. Dezember 2010
Über die Meinungsfreiheit (A véleménynyilvánítás szabadságáról)
Friss hír 2010. Karácsony
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
On the liberty of the deliverance (A véleménynyilvánítás szabadságáról)
Posted by jhnnsclvn @ december 20, 2010
“A DMCA Cease&Desist a Végső (egyben Legszánalmasabb) Fegyver a netes hirigekben” – írta egy másik blogon az egyik kommentelő, amikor blogunkra keresve 23-27 eredmény letiltását látta az amúgy 30 eredményt tartalmazó oldalakról “jogi kérés alapján”. Egyúttal erősen csodálkozott, hogy miért a mi bogunkra indultak be ennyire a cenzorok, amikor még a kurucinfo is szabadon garázdálkodhat. A magyarázat kézenfekvő: ugyanazok tiltják és korlátozzák a mi blogunkat, akik a kurucinfót írják: Balla Péter és tágabb – jobbikos – környezete. A másik fontos megfigyelés más blogüzemeltetők részéről, hogy Magyarországon kívül minden bejön a keresőgépbe a blogról. Csak nálunk nem. “Ezek szerint Magyarország-specifikusan szűrnek dolgokat, bemondásra. Ha ez így van, akkor ez nem csak Károli-ügyben releváns: jelentősen meg fogja könnyíteni Aczél elvtársnő munkáját” – írja egy másik kommentelő.
Blogunk korlátozásáról, a visszaélések feltárásának folyamatos akadályozásáról, a szabad vélemény ismétlődő elfojtásairól tudnia kellett a Fenntartónak, Bölcskei Gusztáv püspöknek, aki 2001-ben még így nyilatkozott: “A Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik politikai párt “képző-intézetévé” silányulna.” Ez a „silányulás” mégis bekövetkezett, mégpedig épp Bölcskei fenntartói működése alatt, annak következtében.
A fenti véleményéhez képest Bölcskei Gusztáv most egészen más magatartást tanúsít…..
Szerző: Bölcskei Gusztáv
Magyar Nemzet 2001.02.23
Nem a vitatkozás a baj, hanem a módja
Bölcskei Gusztáv református püspök szerint a nézeteltérések veszélytelenek az egységre
Jezsó Ákos
“A törvényalkotók a különböző kedvezményeket a reális társadalmi
igényeket kielégítő és a köz java érdekében végzett tevékenységekhez
köthetik. Az ellenzők azon vélekedését pedig egyenesen
megalapozatlannak tartom, hogy az állam most az egyházakkal szemben
valamiféle >>kegyúri rendszert<< kívánna bevezetni” – nyilatkozta a
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása kapcsán
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának
lelkészi elnöke. Lapunknak adott interjújában a Károli Gáspár
Református Egyetem körül kialakult helyzetről, a népszámlálásról és az
egykori Állami Egyházügyi Hivatalról szóló film kapcsán a zsinatot ért
vádakról fejti ki a véleményét.
A tavaly novemberi rendes zsinati tanácskozás után most rendkívüli
zsinati ülésen is foglalkoztak a Károli Gáspár Református Egyetem
ügyével. Miért kellett ezt a témát újra napirendre tűzni?
- Mint köztudomású, a Károli Gáspár Református Egyetemet a zsinat
1993-ban alapította. Az utóbbi esztendők során azonban a gyakori
dékán- és rektorváltások, az akkreditáció körül kialakult nehézségek
indokolatlan feszültséget okoztak. Mivel 1993-ban nem tisztáztuk kellő
körültekintéssel az alapítói és a fenntartói jogosítványok körét,
ezért az egyetem dolgozói több alkalommal is a zsinatot keresték meg,
hogy orvosolja a sérelmeiket. A zsinat most a fenntartói jogokat
átadta a Duna-melléki egyházkerületnek. Ezzel a döntéssel szerintem a
helyenként mesterségesen is gerjesztett feszültséget feloldottuk.
Sokan úgy vélték, a gondok oka az, hogy a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület elöljárói egymással vitáznak.
- Az egyetem ügyében komoly nézeteltérés volt a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület vezetősége között?
– Természetes dolognak tartom, hogy néhány konkrét kérdés kapcsán
eltérő véleményt fogalmaztunk meg. Az egyházi közvélemény azonban ezt
még nem szokta meg. Pedig fontos lenne szem előtt tartani az egykori
debreceni professzor, Török István mondását: “Nem az a baj, hogy
vitázunk, hanem az, ahogyan tesszük.”
- Ezek a viták nem veszélyeztetik a Magyarországi Református Egyház egységét?
– Odáig nem fajulnak. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a Károli kiváló
egyetem legyen. A rendkívüli zsinati ülés határozata alapján ez most
már a Duna-melléki egyházkerület felelőssége lett.
- Köztudomású, hogy az ön és Hegedűs Lóránt Duna-melléki püspök
politikai nézetei eltérőek. Sokan erre vezetik vissza az egyetem körül
kialakult vitákat.
– Sosem tagadtam, hogy mi eltérő politikai nézeteket vallunk. Ezt
azonban nem szabad egyenes öszszefüggésbe hozni az egyetem sorsával. A
Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő
véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám
szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik
politikai párt “képző-intézetévé” silányulna. A magam részéről azt
kívánom, hogy az egyetem körül kialakult, sokszor hisztérikus
hangvételű és az egyházhoz méltatlan, címkézésekkel teli
véleményalkotás a zsinati döntéssel záruljon le. Most ugyanis olyan
kompromisszum született, amely révén a munkánkat a jövőben egyházhoz
méltó légkörben tudjuk folytatni.
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Gusztáv Bölcskei about the liberty, károlisbotrány
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
On the liberty of the deliverance (A véleménynyilvánítás szabadságáról)
Posted by jhnnsclvn @ december 20, 2010
“A DMCA Cease&Desist a Végső (egyben Legszánalmasabb) Fegyver a netes hirigekben” – írta egy másik blogon az egyik kommentelő, amikor blogunkra keresve 23-27 eredmény letiltását látta az amúgy 30 eredményt tartalmazó oldalakról “jogi kérés alapján”. Egyúttal erősen csodálkozott, hogy miért a mi bogunkra indultak be ennyire a cenzorok, amikor még a kurucinfo is szabadon garázdálkodhat. A magyarázat kézenfekvő: ugyanazok tiltják és korlátozzák a mi blogunkat, akik a kurucinfót írják: Balla Péter és tágabb – jobbikos – környezete. A másik fontos megfigyelés más blogüzemeltetők részéről, hogy Magyarországon kívül minden bejön a keresőgépbe a blogról. Csak nálunk nem. “Ezek szerint Magyarország-specifikusan szűrnek dolgokat, bemondásra. Ha ez így van, akkor ez nem csak Károli-ügyben releváns: jelentősen meg fogja könnyíteni Aczél elvtársnő munkáját” – írja egy másik kommentelő.
Blogunk korlátozásáról, a visszaélések feltárásának folyamatos akadályozásáról, a szabad vélemény ismétlődő elfojtásairól tudnia kellett a Fenntartónak, Bölcskei Gusztáv püspöknek, aki 2001-ben még így nyilatkozott: “A Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik politikai párt “képző-intézetévé” silányulna.” Ez a „silányulás” mégis bekövetkezett, mégpedig épp Bölcskei fenntartói működése alatt, annak következtében.
A fenti véleményéhez képest Bölcskei Gusztáv most egészen más magatartást tanúsít…..
Szerző: Bölcskei Gusztáv
Magyar Nemzet 2001.02.23
Nem a vitatkozás a baj, hanem a módja
Bölcskei Gusztáv református püspök szerint a nézeteltérések veszélytelenek az egységre
Jezsó Ákos
“A törvényalkotók a különböző kedvezményeket a reális társadalmi
igényeket kielégítő és a köz java érdekében végzett tevékenységekhez
köthetik. Az ellenzők azon vélekedését pedig egyenesen
megalapozatlannak tartom, hogy az állam most az egyházakkal szemben
valamiféle >>kegyúri rendszert<< kívánna bevezetni” – nyilatkozta a
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása kapcsán
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának
lelkészi elnöke. Lapunknak adott interjújában a Károli Gáspár
Református Egyetem körül kialakult helyzetről, a népszámlálásról és az
egykori Állami Egyházügyi Hivatalról szóló film kapcsán a zsinatot ért
vádakról fejti ki a véleményét.
A tavaly novemberi rendes zsinati tanácskozás után most rendkívüli
zsinati ülésen is foglalkoztak a Károli Gáspár Református Egyetem
ügyével. Miért kellett ezt a témát újra napirendre tűzni?
- Mint köztudomású, a Károli Gáspár Református Egyetemet a zsinat
1993-ban alapította. Az utóbbi esztendők során azonban a gyakori
dékán- és rektorváltások, az akkreditáció körül kialakult nehézségek
indokolatlan feszültséget okoztak. Mivel 1993-ban nem tisztáztuk kellő
körültekintéssel az alapítói és a fenntartói jogosítványok körét,
ezért az egyetem dolgozói több alkalommal is a zsinatot keresték meg,
hogy orvosolja a sérelmeiket. A zsinat most a fenntartói jogokat
átadta a Duna-melléki egyházkerületnek. Ezzel a döntéssel szerintem a
helyenként mesterségesen is gerjesztett feszültséget feloldottuk.
Sokan úgy vélték, a gondok oka az, hogy a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület elöljárói egymással vitáznak.
- Az egyetem ügyében komoly nézeteltérés volt a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület vezetősége között?
– Természetes dolognak tartom, hogy néhány konkrét kérdés kapcsán
eltérő véleményt fogalmaztunk meg. Az egyházi közvélemény azonban ezt
még nem szokta meg. Pedig fontos lenne szem előtt tartani az egykori
debreceni professzor, Török István mondását: “Nem az a baj, hogy
vitázunk, hanem az, ahogyan tesszük.”
- Ezek a viták nem veszélyeztetik a Magyarországi Református Egyház egységét?
– Odáig nem fajulnak. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a Károli kiváló
egyetem legyen. A rendkívüli zsinati ülés határozata alapján ez most
már a Duna-melléki egyházkerület felelőssége lett.
- Köztudomású, hogy az ön és Hegedűs Lóránt Duna-melléki püspök
politikai nézetei eltérőek. Sokan erre vezetik vissza az egyetem körül
kialakult vitákat.
– Sosem tagadtam, hogy mi eltérő politikai nézeteket vallunk. Ezt
azonban nem szabad egyenes öszszefüggésbe hozni az egyetem sorsával. A
Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő
véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám
szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik
politikai párt “képző-intézetévé” silányulna. A magam részéről azt
kívánom, hogy az egyetem körül kialakult, sokszor hisztérikus
hangvételű és az egyházhoz méltatlan, címkézésekkel teli
véleményalkotás a zsinati döntéssel záruljon le. Most ugyanis olyan
kompromisszum született, amely révén a munkánkat a jövőben egyházhoz
méltó légkörben tudjuk folytatni.
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Gusztáv Bölcskei about the liberty, károlisbotrány
Samstag, 18. Dezember 2010
Sissy-tour am Freitag (Pénteki Sissy-túra)
Friss hír 2010. Karácsony
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Sissy-tour on Friday (Pénteki Sissy-túra)
Posted by jhnnsclvn @ december 16, 2010
http://jhnnsclvn.wordpress.com
Szerző: Sissy Utazási Iroda
Pénteken Gödöllőre, egy Sissy-túrára invitáljuk a blog olvasóit. Megmutatjuk Önöknek Erzsébet királyné rezidenciáját, a Gödöllői Kastélyt, amelyik a világ második legnagyobb barokk kastélya. Sissy több időt töltött el itt, mint Schönbrunnban, több mint 2000 éjszakát, ennél többet csak Bad Ischlben, a Márványkastélyban. Az eredeti gödöllői kastély még Mária Terézia idején épült. Andrássy Gyula gróf ajándékozta Sissynek a magyar nép nevében férje, Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából. A második világháború után orosz katonák használták laktanyaként, amit az épület, sajnos, megsínylett. A kastély renoválása csak a nyolcvanas években kezdődhetett el. Napjainkra az épület főszárnya már teljesen kész, abban 26 renovált szobával, pontosan annyival, amennyit anno Sissy és Ferenc József császár belakott. A további részek még mindig renoválás alatt állnak, akárcsak az istállók, ahol Sissy kedvenc lovai álltak. A Barokk Színház, Európa legrégebbi kőszínháza is újfent üzemel. A kastélyhoz tartozó kert természedvédelmi park.
Az út során idegenvezető kíséretével nézhetik meg a kastély múzeum részét, a vezetés kb. fél óráig tart. Ezt követően betérhetnek a Kastély Kávézójába egy kávéra és egy süteményre, majd – ha van kedvük – tehetnek egy rövid sétát a kertben, bár ilyenkor, télen, abban sincs sokkal több látnivaló, mint Petőfi pusztáján.
Keretprogram:
Reggeli program
9 óra: Sajtóper a Gödöllői Városi Bíróságon. Cím: Gödöllő, Dózsa György u. 19.
Felperes: Bölcskei Gusztáv, Alperes: Református Élet Szerkesztősége. A per tárgya: le tudja-e meggyőzően tagadni a püspök úr ügynökmúltját? A tárgyalás nyitott, a közönség soraiba bárki beülhet. Érdekesebbnek ígérkezik, mint egy színházi előadás. A kastély akkor még úgysincs nyitva, de mire a tárgyalás véget ér, addigra már biztosan kinyit.
Ebéd
Opciók: a magyaros hangulatot kedvelőknek a kissé kiljebb fekvő Bojtár csárda, a magyaros ízeket kedvelőknek pedig inkább a központi fekvésű Szélkakas étterem; aki beéri egy pizzával vagy pastával, annak a Pizza Palazzót ajánljuk, ami a Szabadság tér 2-ben van, igen közel délutáni programunk helyszínéhez.
Délutáni program
A Gödöllői Református Líceum Gimnáziumának és Kollégiumának megtekintése, a gimnázium hajdani bukott diákjának, ma a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának, Mészáros Mártonnak a vezetésével. (Márton a bukásokat ugyanis nem érett korában, doktoranduszként kezdte, hanem már zsenge korában. Megbukott Dunapatajon, aztán megbukott Kecskeméten, aztán sikerült itt, Gödöllőn is, az úgyszólván családi tulajdonú gimnáziumban megbuknia. Végül megbukott Szegeden is – mindenütt csalás miatt – , de ekkor átírták a nevét Istvánra, hogy tiszta lappal kezdhessen új életet.) A program végén a campus templomában Mészáros Márton – immár új nevén, Mészáros Istvánként – elénekli a sajtóper és Bölcskei Gusztáv tiszteletére kedvenc nótáját, amit már iskolás kora óta a legkülönbözőbb körökben terjeszt és dúdolgat, a Besúgó-dalt. Orgonán kíséri: Miklós Attila iskolalelkész.
Hazautazás egyénileg
www.sissytravel.hu
Megközelítés: Gödöllő belvárosában, a Török Ignác Gimnázium melletti üzlezház földszintjén található utazási irodánk. Kék alapon a piros TUI mosoly-t ábrázoló világító tábla jelzi irodánk bejáratát.
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: agent-topic, Gusztáv Bölcskei, Márton Mészáros alias István Mészáros, press-suit, Református Élet
Itt keress bennünket:
http://jhnnsclvn.wordpress.com
(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)
Sissy-tour on Friday (Pénteki Sissy-túra)
Posted by jhnnsclvn @ december 16, 2010
http://jhnnsclvn.wordpress.com
Szerző: Sissy Utazási Iroda
Pénteken Gödöllőre, egy Sissy-túrára invitáljuk a blog olvasóit. Megmutatjuk Önöknek Erzsébet királyné rezidenciáját, a Gödöllői Kastélyt, amelyik a világ második legnagyobb barokk kastélya. Sissy több időt töltött el itt, mint Schönbrunnban, több mint 2000 éjszakát, ennél többet csak Bad Ischlben, a Márványkastélyban. Az eredeti gödöllői kastély még Mária Terézia idején épült. Andrássy Gyula gróf ajándékozta Sissynek a magyar nép nevében férje, Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából. A második világháború után orosz katonák használták laktanyaként, amit az épület, sajnos, megsínylett. A kastély renoválása csak a nyolcvanas években kezdődhetett el. Napjainkra az épület főszárnya már teljesen kész, abban 26 renovált szobával, pontosan annyival, amennyit anno Sissy és Ferenc József császár belakott. A további részek még mindig renoválás alatt állnak, akárcsak az istállók, ahol Sissy kedvenc lovai álltak. A Barokk Színház, Európa legrégebbi kőszínháza is újfent üzemel. A kastélyhoz tartozó kert természedvédelmi park.
Az út során idegenvezető kíséretével nézhetik meg a kastély múzeum részét, a vezetés kb. fél óráig tart. Ezt követően betérhetnek a Kastély Kávézójába egy kávéra és egy süteményre, majd – ha van kedvük – tehetnek egy rövid sétát a kertben, bár ilyenkor, télen, abban sincs sokkal több látnivaló, mint Petőfi pusztáján.
Keretprogram:
Reggeli program
9 óra: Sajtóper a Gödöllői Városi Bíróságon. Cím: Gödöllő, Dózsa György u. 19.
Felperes: Bölcskei Gusztáv, Alperes: Református Élet Szerkesztősége. A per tárgya: le tudja-e meggyőzően tagadni a püspök úr ügynökmúltját? A tárgyalás nyitott, a közönség soraiba bárki beülhet. Érdekesebbnek ígérkezik, mint egy színházi előadás. A kastély akkor még úgysincs nyitva, de mire a tárgyalás véget ér, addigra már biztosan kinyit.
Ebéd
Opciók: a magyaros hangulatot kedvelőknek a kissé kiljebb fekvő Bojtár csárda, a magyaros ízeket kedvelőknek pedig inkább a központi fekvésű Szélkakas étterem; aki beéri egy pizzával vagy pastával, annak a Pizza Palazzót ajánljuk, ami a Szabadság tér 2-ben van, igen közel délutáni programunk helyszínéhez.
Délutáni program
A Gödöllői Református Líceum Gimnáziumának és Kollégiumának megtekintése, a gimnázium hajdani bukott diákjának, ma a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának, Mészáros Mártonnak a vezetésével. (Márton a bukásokat ugyanis nem érett korában, doktoranduszként kezdte, hanem már zsenge korában. Megbukott Dunapatajon, aztán megbukott Kecskeméten, aztán sikerült itt, Gödöllőn is, az úgyszólván családi tulajdonú gimnáziumban megbuknia. Végül megbukott Szegeden is – mindenütt csalás miatt – , de ekkor átírták a nevét Istvánra, hogy tiszta lappal kezdhessen új életet.) A program végén a campus templomában Mészáros Márton – immár új nevén, Mészáros Istvánként – elénekli a sajtóper és Bölcskei Gusztáv tiszteletére kedvenc nótáját, amit már iskolás kora óta a legkülönbözőbb körökben terjeszt és dúdolgat, a Besúgó-dalt. Orgonán kíséri: Miklós Attila iskolalelkész.
Hazautazás egyénileg
www.sissytravel.hu
Megközelítés: Gödöllő belvárosában, a Török Ignác Gimnázium melletti üzlezház földszintjén található utazási irodánk. Kék alapon a piros TUI mosoly-t ábrázoló világító tábla jelzi irodánk bejáratát.
Posted in HungarianCalvinistChurch, HungarianCalvinistUniversity, Szeged University | Tagged: agent-topic, Gusztáv Bölcskei, Márton Mészáros alias István Mészáros, press-suit, Református Élet
Abonnieren
Posts (Atom)
