Bis zum Hals im Dreck (Nyakig a mocsokban a Károli)

Ha végigtekintjük a Károli Egyetem Bölcsészettudományi Karán Szabó András dékánsága alatt történteket, mindenekelőtt a következő kérdéseket kell feltennünk:

1. Milyen szándékból történtek a dolgok?
2. Milyen (pénz)forrásból fedezték a cselekményeket?
3. Milyen célokat követtek az egyes kulcsszereplők?

Az első kérdésre egyszerű a válasz: a kulcsszereplő, Szabó András dékánt saját és felesége, Petrőczi-Ludvig Éva egyéni karrierje és pénzszerzése motiválta. Ez sikerült is nekik: 11 évvel ezelőtt egy ócska panellakásban laktak a város szélén, ma a központban birtokolnak egy gyönyörűen berendezett 140 négyzetméteres öröklakást, mindkét közös gyermeküknek vettek egy nívós öröklakást, jól berendezték, állandóan színvonalas kocsival járnak. Ez minimum 100-150 milliónyi vagyongyarapodás. Ekkora befektetést eszközölt a dékánházaspár az elmúlt tizenegy évben. Ki hiszi el, hogy ennyit tettek félre a fizetésükből? Nem: ennyit szereztek a Református Egyház és Egyetem kárára végrehajtott szívességekért cserébe Princz Gábor bankjától, a BKV-tól és egyéb zavaros, sőt még rosszabb, a baloldalhoz köthető forrásból.

Ami a karriert illeti, látszólag az is jól alakult. A komolyan vehető tudományos világban Szabót ugyan nagyon kevésre tartják, Petrőczit pedig semmire sem, de sikerült szívességcserékért ezt-azt beszerezniük. Szabó ugyan a saját habilitációján olyan rosszul beszélt németül, hogy egy született német nem is értette volna meg, mit akart mondani, a németül tudó magyarok azonban hungarizmusait visszafordítva értelmezték azt a vérszegény locsogást, amit Szabó Szenczi Molnárról el szokott mondani: legutoljára a MTA falai között égette ezzel magát. Petrőczit is habilitálták, bár Kabdebo Lóránt hadakozott ellene, nagyságos asszony azonban kivárta, míg Kabdebo miskolci dékánként nyugdíjba megy, aztán keresztülverekedte magát.

Segítséget kaptak ebben Kulcsár-Szabó akadémikustól: cserébe meredek karriert biztosítanak az akadémikus egyelőre-még menyének, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnesnek. Jól fizető állásokba helyezték el a Károlin az akadémikus másodlagos frissességű rokonait és üzletfeleit. A MENY-et – katolikus létére – kineveztették dékánhelyettessé, sőt, majdnem habilitálták is, az azóta általuk tönkretett doktori iskolában.

Itt ugyanis elkövettek egy hibát: felhasználtak egy vitathatatlan tudományos hírnevű és erkölcsiségű személyt, Hima Gabriella professzort arra, hogy a doktori iskolát megalapítsa, utána magukhoz akarták azt kaparintani. De egy kicsit mohón nyúltak a zsákmány után: egy perccel korábban, mint kellett volna. Na meg „harangszóval mentek nyulászni” – ahogy a közmondás mondja. Petrőczi-Ludvig ugyanis már a Kossuth Rádióba is beerőszakoskodott: ott egyéb hagymázas locsogása, pl. arról, hogy ő az angol királynő rokona, közben azt is elfecsegte, hogy vár rá a doktori iskola vezetésének felelősségteljes feladata. Petrőczi-Ludvig ugyanis annyira ostoba, hogy képtelen a realitás és saját vágyai, intrikái között különbséget tenni.

Közben bejöttek a képbe más szereplők is szívességi alapon. Kun Béla unokájának, Kun Miklósnak külön intézetet hoztak létre: Kremlinológiai Intézetet. Arról most nem is beszélünk, hogy a kremlinológia mint tudomány a kétpólusú világrend összeomlásával tárgyát vesztette, a kremlinológusok a világ minden részén munka nélkül maradtak, távolbalátással, eszcájg-hajlítgatásokkal szerzik meg a betevőt. Szabónak ez nem esett le: ő nem olvas színvonalas könyvet, újságot. Sikerült tehát a protestáns szellemi hagyomány ápolását célul kitűző felekezeti egyetemen elhelyeznie a század egyik legrosszabb hírű, véreskezű magyar bolsevikjének, Kun Bélának az unokáját feleségével, Gereben Ágnessel egyetemben.

Vannak aztán igazi dzsoli dzsókerek, bárhova bevethető, semmihez sem értő, ezért mindenre kapható figurák, mint a rendőrtiszti főiskolán karriert csináló nyugdíjas orosz szakos Kovács Árpád.

A családi érzés szép keresztyéni hagyományát követve mindenki feleségestül jött: Honti László, a magyar nyelvészeti tanszék vezetője nemcsak feleségét, hanem annak barát(nő)i körét is beemelte a protestáns felsőoktatásba.

KI FIZETI MINDEZT? Mik a források?

Hát először is az állami fejkvóta. Mindannyiunk adójából fizetik luxus módon ezeket a tehetségtelen embereket meg a pereputtyukat.

DE EZ NEM LENNE ELÉG most, amikor a fejkvótából élő állami egyetemek fuldokolnak. A Károli Bölcsészkara virul: no nem a lepusztult környezet, a tűzveszélyes épület. Szabóék és barátaik bankszámlája hízik napról napra! A hallgatók a fejkvótáért siralmas színvonalú képzést kapnak – tisztelet a kevés kivételnek, a felkészült, becsületes oktatónak!

Ez csak más forrásokból lehetséges, de ebben a kérdésben még nem látunk egészen tisztán. Vannak persze nyomok: de ezek annyira mocskos irányba mutatnak, hogy egyelőre még azt akarjuk hinni: ennyire mélyre még Szabó sem süllyedhet.

NAIVITÁSUNK NAPRÓL NAPRA FOGY. A leleplezés napja pedig közeledik.

Egy biztos: a Magyar Református Egyház Zsinatának felügyelete alatt működő intézmény hitvány színvonalon működik, zavaros pénzügyeit eddig is nehéz volt takargatni. Kálvin születésének 500. évfordulóján eljutottak a teljes financiális, szellemi és erkölcsi mélypontra.

Csak abban reménykedhetünk, hogy napvilágra kerülnek az ügyek, a KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNYEKET LELEPLEZIK, AZ ELKÖVETŐK PEDIG ELNYERIK MÉLTÓ BÜNTETÉSÜKET.

Ha van jövője a református egyetemnek, csak egy teljes átvilágítás után, a vezetőség tagjainak teljes lecserélésével.