A másik pályázó, Sepsi Enikő, meteorként zuhant rá a Károlira, egyenesen annak főtitkári székére. Éppoly meglepetésszerűen, mint ahogy Koncz Judit tűnt fel a bölcsész-rektorhelyettesi poszton. A fő különbség, hogy míg Koncz a mélyből tört föl, Sepsi a magasból vágódott le, de nem égi ajándékként, hanem mint a villám. Azt nem lehet mondani, hogy derült égből, mert az ég a Károli fölött akkor már zavaros volt. Sepsi megjelenésével aztán végképp elsötétült.
Míg Konczot a nagykőrösi karról már mindenki ismerte, Sepsit a híre sem előzte meg. Nevét itt-ott lehetett hallani, mint a Balassi Bálint Intézet és az Eötvös Collegium egyik főnyüzsgőjét. A Mindentudás Egyetemén is hasonló minőségben bukkant fel, mindentudó mindenlébenkanálként. A Francia Intézet meghívóin is szerepelni szokott mint konferenciaszervező. Az általa szervezett konferenciákat be is vezeti és moderálja; a kerekasztal-beszélgetéseknek éppoly nélkülözhetetlen kelléke, mint maga a kerekasztal. Szervez, konferál, menedzsel, nyelvet tanít. Buzgalma a franciákat is megindította, vagy inkább azokat a magyarokat, akik őt helyzetbe akarták hozni, „francia” elismerést szerezve neki. Pedagógus, mediátor, nyelvoktató és kultúraközvetítő. Tudományhoz nincs köze: saját gondolatot sem olvasni, sem hallani nem lehet tőle – csak másokét, akiket fordít, szerkeszt, ilyen-olyan módon közvetít.
Főtitkárként is ezt csinálja: közvetít. Közvetíti a mögötte álló erők akaratát, azokét, akik őt a Fenntartó figyelmébe ajánlották, akik belőle dékánt akarnak csinálni, hogy uralkodjanak helyette. Sepsi Enikő dominanciája a Szenátusban, Balla kontrollálása és csicskáztatása, döntései dékánok és a rektor helyett – és mindezt újoncként – arra vallanak, hogy érdeket közvetít. Ezt viszont erőszakosan. Nem asszertív, csak agresszív. A professzorok félnek tőle: Balla, Szabó, Fabiny. Ez még nem volna baj. Inkább az a baj, hogy kik nem: Hansági (Kulcsár-Szabó) és Hermann, mert ők a haverjai.
Sok a közös a két pályázóban: Sepsiben és Konczban. Nemcsak a hirtelen és váratlan felbukkanásuk a Károli bölcsészkarán. De pl. a kollégium mint ugródeszka. Sepsinek az Eötvös Collegium olyan karrierkezdet, mint Koncznak a napközi. Tkp. az EC is egy jobbfajta napközi nagyobbra cseperedett gyermekeknek. Itt korrepetált és mélyített tudást Sepsi mostanáig. Míg Koncz furulyázott és énekelt porontyainak, Sepsi inkább zongorázott és franciázott velük. A zene iránti érdeklődés is közös a két riválisban: énekelnek, hangszeren játszanak, kart vezetnek. Közös bennük a tudomány iránti érdektelenség és a művelésére való alkalmatlanság. De közös a gyakorlatorientáltságuk is, magyarán: mindketten a talpukra estek. Adottságaiknál fogva mindketten sikeres szervezők, ügyintézők, titkárnők – Sepsi ezen belül idegennyelv-tudásával kétségkívül a hierarchia magasabb fokán, mint az anyanyelvén sem túl igényes Koncz.
Sepsi önmagáról adott információi ellentmondásosak. Zenei tanulmányait kiteljesítendő, Sepsi állítólag elvégezte a 4 éves debreceni kántorképzőt. Tényleg? És mikor? Kétféle aktuális önéletrajza van fenn a neten. Hivatalos és tabelláris CV-je szerint, amely olvasható a www.kre.hu oldalon, ez közvetlenül az általános iskola után, 1983-1987 között történt. Ez az időszak azonban egybeesik sárbogárdi gimnáziumi éveivel, és a két helyiség elég messze van egymástól ahhoz, hogy egyidejű elvégzésük lehetséges legyen. A másik aktuális életrajz az interjúkból bontakozik ki. Francia kitüntetése alkalmával Sepsi sűrűn nyilatkozgatott életéről, de minden esetben azt mondta, hogy szülei féltésből nem engedték el őt tizennégy évesen Debrecenbe, mert azt túl távolinak, őt meg túl fiatalnak találták. 1983-ban épp 14 éves volt. Lódított volna Debrecennel? Az a 4 év semmikor sem fért bele sűrű pályájába. Pedig ezzel lopta be magát a zsinati elnök szívébe. Ezzel lett úgyszólván zsinati összekötő a Károlin, noha a Fenntartó figyelmét egy akadémikus hívta fel rá, akinek a Károlin erős érdekeltségei vannak. (Sepsi interjúit saját életéről a következő posztunkban elemezzük.)
De nem a kántorképző az egyetlen ellentmodás az életrajzában. Az egyetemi honlapon azt nyilatkozza, hogy 2009. szeptemberétől van a Károlin állásban, a Reformátusok Lapjának, az www.evangelikus.hu oldalnak és a Függetlenség c. lapnak pedig azt, hogy 2010. január 1-től. Az ellentmondás feloldásához a szenátusi határozatok sem visznek közelebb, mert Sepsi alkalmazásáról nincs szenátusi határozat, mint ahogy pályázat sem volt az állás kiírására. Főtitkári kinevezésének viszont van nyoma, 2009 decemberéből: http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/szenatusihatarozat20091209.pdf. Ezek szerint Sepsi egy hónappal előbb lett főtitkár, mint ahogy alkalmazták. A Kom-média-szakos hallgatók chateléséből kiderül, hogy Sepsi november 5-én üzente meg nekik először tömbösített órája időpontját. Vagyis: mikortól van ténylegesen a Károlin?
Összességében főtitkár asszonyról az az első benyomásunk, hogy nem idegen tőle a nagyotmondás, ráadásul nem elég intelligens ahhoz, hogy ezt következetesen tegye.
Sepsi Fejér megyében, Székesfehérvárott született, 1969. szeptember 17-én. Az ELTÉ-n 1993-ban szerzett magyar-francia szakos diplomát. Mint az Eötvös Collegium lakója, végzés után maradhatott az épületben, ott kapott munkát, majd 6 év múlva ugyanitt igazgatóhelyettes lett. Később a Balassi Intézetben szintén. A helyettességig korán felküzdötte magát mindkét helyen, továbblépnie azonban nem sikerült: igazgató nem lett belőle se itt, se ott. Valószínűleg ezért hagyta magát rábeszélni a Károlira. Itt nagyob az esély, hogy végre első legyen. Különösen most.
PhD-ját Párizsban szerezte – Pilinszky költészetéből. Jó téma külföldön: nem ismerik, mert nem olvashatják eredetiben. A franciáknak csak rá kellett legyinteniük. A jelölt elvégre nem marad a nyakukon, hanem fokozatával együtt elhúz a keleti dzsungelbe. Ők meg mossák kezeiket. A legtöbb nyugat-európai országban és az USÁ-ban a PhD-disszertációk publikálása a védés után egy éven belül kötelező. Sepsi disszertációja 7 éve megjelenés alatt áll. Már a 2005. évi Világosság-interjúban is arról van szó (2. bekezdés), hogy ez a könyv még abban az évben megjelenik: http://www.google.hu/#hl=hu&q=sepsi+enik%C5%91+vil%C3%A1goss%C3%A1g&aq=f&aqi=&aql=&oq=sepsi+enik%C5%91+vil%C3%A1goss%C3%A1g&gs_rfai=&fp=6d85789233e4bb95
Aztán 4 évvel később kiderül, hogy még mindig csak megjelenés alatt áll: http://wiki.eotvos.elte.hu/wiki/index.php?title=Publik%C3%A1ci%C3%B3k_jegyz%C3%A9ke_(id%C5%91rendben) . Ha azóta megjelent is, a magyar érdeklődő számára nemcsak nyelvileg, hanem fizikailag is hozzáférhetetlen.
Publikációs listájának első rubrikája kellene hogy tartalmazza önálló könyveit, monográfiáit. Ilyenek azonban Sepsinek nincsenek. Ezért itt a mások által írt, és Sepsi által szerkesztett kötetek állnak. Simlis módszer az álcázásra: „Kötetek (szerkesztett is)”. Ebbe az „is” kötőszócska a megtévesztés szándékával került bele, azt a látszatot keltve, mintha lenne itt más is. Becsületesen ez a kategória így hangzik: CSAK szerkesztett kötetek: http://wiki.eotvos.elte.hu/wiki/index.php?title=Publik%C3%A1ci%C3%B3k_jegyz%C3%A9ke_(id%C5%91rendben)
Oktatási tapasztalatainak hiányát ugyanezzel az összevonásos módszerrel igyekszik elkenni. Most a bőséges tudományszervezési tapasztalat a kamuflázs. Ugyanaz a svindli, mint a könyv és szerkesztett könyv összevonása esetén. Mintha mindegy volna, hogy az ember a szerzője vagy a szerkesztője egy kötetnek, hogy oktat vagy szervez. Dehát az egyik van, a másik meg nincs, összevonva jobb az egész optikája. Sepsi Enikőnek van, persze, valamilyen oktatási tapasztalata, de nem olyan, aminek a Károlin hasznát venné. Külföldiek magyarra oktatása, francia nyelvi tanfolyamok, illetve a Francia Műhely vezetőjeként francia irodalmi kurzus vezetése. Ez utóbbit oktatta ugyan az ELTÉ-n is, de a Károlin épp nincs francia szak. De sebaj, ott a Kommunikáció Tanszék. Az olyan vegyesfelvágott, amibe mindenki belefér: nyelvész, pszichológus, szociológus, belgyógyász, miért épp egy franciatanár ne? Még majdnem Petrőczi is belefért. (Volt olyan terve Szabó Andrásnak rektorhelyettes korában, hogy a feleségéből csinál kommunikációs tanszékvezetőt. Ha az sikerül, most az egyetemnek nem lenne Puritanizmus Intézete. Csakhát Vass Csaba dékánhelyettesként és Kulinnal az oldalán nem állt félre Petrőczi kedvéért. Fél évvel később elsők között esett áldozatul Szabó bosszújának, mikor az magához ragadta a dékáni hatalmat.) A kommunikációval megtaláltatott tehát az arkhimédészi pont, ahonnan fel lehetett ugrani a főtitkári székbe. És talán tovább is…
Ahhoz képest, hogy Sepsit külföldi tanulmányokkal, graduális, posztgraduális és posztdoktori ösztöndíjakkal agyondotálták, az egy szem PhD-ján kívül, ami már 7 éve vár megjelenésre, nincs tudományos munkássága, nincs egyetlen saját könyve sem. Koncz Juditnak ezzel szemben 5 is van! (Hogy milyenek, az más kérdés. Sepsi valószínűleg úgy gondolja, inkább semmit, mint szart.)
Tanulmányútjai csak nyelvileg gazdagították (és anyagilag), szakmailag nem. Franciából diplomája van, angolból pedig egy Cambridge Proficiency nyelvvizsgája, amit különböző életrajzaiban hol felső-, hol középfokúként tünteti fel. Dehát a következetes hazudozás nem tartozik az erényei közé, mint tudjuk, csak a következetlen. „Polyglott”, mint Petrőczi Éva, és talán azért, hogy beelőzze őt, nyelvei közé egyetemi záróvizsgáját is beírja. Fölösleges. Ezen a téren biztosan lekörözi Koncz Juditot.
Tudományos díjai között egy „diák jutalomdíjat” említ a Bolyai János kutatási ösztöndíjon kívül, amit nemzedékéből minden valamirevaló pályatárs megkapott, a nála jóval kevésbé futtatottak is. Több tudományos elismerése nincs.
A szerény intellektuális kéességekhez és teljesítményhez képest rengeteg ösztöndíjat és pályázatot nyert. Ezek alapján meg lehet rajzolni azt a karon belüli szociometriai térképet, ahová főtitkár asszony behelyezhető. Kikkel kapott együtt ösztöndíjat: http://mta.hu/index.php?id=1067 , kikkel szerkesztett együtt folyóiratszámot: http://www.google.hu/#hl=hu&q=sepsi+enik%C5%91+sz%C3%A9pirodalmi+figyel%C5%91&aq=f&aqi=&aql=&oq=sepsi+enik%C5%91+sz%C3%A9pirodalmi+figyel%C5%91&gs_rfai=&fp=6d85789233e4bb95 Ez ugyanaz a kör, amelynek prominens képviselői Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán, valamint APÓS több más, másutt hálózatot építő doktorandusza. A leendő dékánnak ugyanúgy ők fognak súgni, mint ahogy az ő tanácsaik miatt megbukott előzőnek súgtak. Vagy diktáltak. Lehet, hogy még csak nem is ők, hanem egyenesen az …
Hogy ki hívta fel a zsinati elnök figyelmét a bölcsészkari „megoldásra”, ahhoz aligha férhet kétség. De Sepsi nemcsak a befolyásos rokonnak, hanem a Fenntartónak is nagyon fontos. Már az egyik Hozzászóló is felfigyelt rá (Református Szellem, azt hiszem), hogy a kommunikációs felvételi ponthatárokat a Fenntartó a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapjára is rátette – a többit nem. Aztán nagy átszervezéseket tervez, és épp a Kommunikáció Tanszék köré akar intézetet építeni. Továbbá nevetségesen nagy a felhajtás Őjelentéktelensége körül. Ha csak elköhinti magát, az máris felkerül az egyetemi honlapra: Sepsi itt, Sepsi ott, Sepsi amott. Sepsi beszélget, Sepsi bemutat, Sepsi moderál, Sepsi konferenciát szervez (mellesleg ugyanazon a címen, mint a kirúgott Vass Csaba: nem mondtuk még, hogy soha semmi eredeti nem jut az eszébe?). Legközeleb már azt is tudni fogjuk, mit evett Sepsi aznap, és hányszor volt széklete. Érdekes, hogy pl. Bertha Zoltán, aki háromszor ennyit szerepel konferenciákon, bemutatókon stb. mint Sepsi, és nemhogy állítólagos kántorképzőt végzett volna Debrecenben, hanem egyenesen ott is él, egyszer sem került fel nemhogy a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapjára, de még az egyetemére sem.
Koncz kinevezésével közvetlenül Szabó András hatalma mentődne át, Sepsiével viszont Kulcsár-Szabó Ágnesé és a mögötte álló erőké. Fura dolog megállapítani, hogy a kettő közül még mindig Szabó a kisebbik rossz. Az ember, olvasva ezt a blogot, azt gondolná, hogy Szabó Andrásnál nincs rosszabb választás. Pedig van: Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes. Szabó legalább református. A másik meg … (inkább nem írom le)
A két, szakmai szempontból teljesen alkalmatlan, de a megbukott garnitárával szoros érdekszövetségben álló jelölttel a fennartónak és a vezetőségnek egyáltalán nem az a célja, hogy a Károli jó egyetem legyen, hanem, hogy ki-ki megőrizze hatalmi pozícióit. Lényegi változtatást egyikük kinevezése sem jelentene, hacsak nem lényegi rosszabbodást.
És végül idézek egy korábbi hozzászólásból: „miért van az, hogy egy hitéleti intézményben bármit meg lehet csinálni? Miért nem érdeke senkinek, hogy szakmájukhoz értő és emberileg is megfelelő személyek oktassanak? Törvényszerű, hogy így legyen, vagy esetleg lehetne másképpen is?” (Shaitana: Two reports…)
Samstag, 31. Juli 2010
Dekanwahl. Kandidatinnen: 1. Kindermaedchen mit Flöte (Dékánjelöltek: 1. A furulyázó dadus)
A dékáni pályázat közzététele után bemutatjuk a pályázókat: elsőként a mélyből geyzírként feltörő Györgyiné Koncz Judit (önelnevezése: Betty) szédületes karrierjét.
Györgyiné Konz Judit a Károli Református Egyetem bölcsész-rektorhelyettese, ami képesítése alapján nem lehetne. Saját ambícióján kívül, amely szemmel láthatóan fordított arányban áll képességeivel, semmi sem jogosítja fel őt a bölcsészkaron való oktatásra sem, nemhogy annak vezetésére: sem képzettségének szintje, sem annak iránya. Ráadásul ő a most megbukott csapat szerves tagja, minden törvénytelenségben részt vett, eggyé forrt a Duplaszabó Diktatúrával. Kinevezése semmilyen változást nem jelentene, sőt, rontana a helyzeten.
Koncz pályafutását egy vidéki gépipari iskola tanszéki ügyintézőjeként kezdte. Bölcsészismereteket itt még titkárnőként sem szívhatott magába. Torka és nyelve innen tovább vitte őt, először csak az értelmiségi létforma pereméig, a napközis dadusságig, ahol a felügyelet mellett énekelgetett és furulyázgatott is az apróságoknak. Nem azonnal sikerült bekerülnie az alsófokú oktatásba (sem). Pedagógusi tehetségét először a kecskeméti konzervgyári munkásokon próbálhatta ki: egy lévén közülük, énekből korrepetálta őket, míg megszerezte a tanítónői képesítést. Ezt kiretusálta az életrajzából, oda mindjárt a későbbi rangosabb „diplomát” írta be, ami azonban így sem egyetemi, csak főiskolai, annak is csak vidéki, és abból is a leglájtosabb: ének-zene általános iskolai tanári. A vidéki alsófokú tanítói papírral sokáig vándorolt egyik vidéki általános iskolából a másikba, lényegében mindenütt ugyanazt csinálva: felügyelt a napköziben, népdalkört és furulyaszakkört vezetett. Végül ezzel a szerény képesítéssel és előélettel sikerült egy budapesti egyetem rektorhelyettesi székében landolnia, először a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai karának oktatójaként. Ott földolgozta magát a rektorhelyettességig, mint a főiskolai Kar képviselője az egyetemi Szenátusban, majd konfliktusba került a főigazgatóval, mert a helyét akarta megszerezni. Koncz asszony ezért áttelepült a bölcsészkarra, a rektorhelyettesi székkel együtt. Sokáig a rektorság álmát is dédelgette, de most a dékánság került számára karnyújtásni közelségbe. Ezt neki már tavaly megígérte legfőbb szövetségese, Szabó András jelenlegi dékán (akivel termékeny együttműködésük alatt sok közös skalpot gyűjtöttek be: 1 rektort, 1 gazdasági igazgatót, 2 dékánt, 2 rektorhelyettest és 2 doktori iskolai vezetőt fúrtak meg közös erővel röpke másfél év alatt). Szabó tavaly ilyenkor beadta rektori pályázatát, amit a Zsinat visszavonatott vele. Ezzel Betty asszony dékánsága is kútba esett. Most viszont újra megcsillant a nagy lehetőség.
Önéletrajzát, amely olvasható a kre honlapján, http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=keres&sub=cv&id=48, rendkívül ügyesen szerkeszti, hogy elleplezze egyetemi végzettségének voltaképpeni hiányát.
A tanítói képesítést kihagyja, majd a szegedi Juhász Gyula Főiskolát, ahol általános iskolai énektanárrá képeztette magát tovább, szendvicsként beilleszti két „ELTE” közé. Az első ELTE egy hároméves zenepedagógiai levelező kurzus, ahol havonta egy szombaton az összegyűlt vidéki tanítók fejébe töltötték, hogyan kell az éneket középiskolában oktatni. Mivel azonban a Károli bölcsészkarán nincs énekóra, nem tudjuk, hogy vehették őt fel ezzel a papírral a BTK-ra. A második ELTE pedig egy neveléstudományi doktori iskolai képzésről szól (megint a DI-k leglájtosabb változatából), ahová nem annyira járni kellett, mint inkább fizetni, de ez nem volt probléma az egyetem zsebéből.
Koncz Judit mindenből a lájtosat szereti: énektanári diploma, pedagógiai levelezőkurzus, pedagógiai doktori iskola. Még véletlenül sem szorul ezek közé valami egzaktabb, akárcsak halvány intellektust is követelő szakma. De lájtos módon is meg lehet szerezni a formális papírokat. Ez meg is történt. Közel 50 évesen megvan a pedagógiai PhD, majd 4 év múlva a pedagógiai habilitáció. Mindez az ország első számú állami egyetemén, az ELTÉ-n. Hogy miért állt szóba az ELTE egy Koncz Judit formátumú jelenséggel? Nem akarunk összefüggést találni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Györgyiné Koncz Judit a Duplaszabó Diktatúra oszlopos tagjaként szoros szimbiózusban működött a két Szabóval, nemcsak az Andrással, hanem az Ágnessel is, aki sok vezetéknevet használ, így a Szabó mellett néha a Kulcsárt, néha a Hanságit. Apósa pedig az ELTE és a MAB egyik fő megmondó embere. Hogy megmondta-e vagy sem, hogy Koncz Juditnak minden lehetséges papírt ki kell adni, azt nem tudjuk. Ezekben a lájtos tudományokban elvileg önállóan is előrejuthatott.
Koncz Juditnak az ének mellett néha rajzóra is jutott az általános iskolában, és a doktori iskolában már a sporttudományok is érdekelték. Vagyis a kevésbé intellektuális tanulók kedvenc tárgyait oktatva – ének, rajz, esetleg testnevelés – nem volt alkalma munkája során igazi bölcsésszé mélyedni.
Továbbképzései sem a bölcsészet irányába terelték: karvezetői továbbképzés, 1985-1989 a Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézetben, majd gregorián és egyházzenei továbbképzések következtek. Bölcsészetről ezekben sincs szó. Munkahelyeinek sem volt köze a bölcsészettudományokhoz: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét, ahol tanszéki ügyintéző, Kecskeméti Konzervgyár Kórusa, ahol korrepetitor, Kerekegyházi Általános Iskola, ahol napközis tanító, ének-zene, kórusvezetés, furulya szakkör, honismereti szakkör, a Halasi úti általános iskolában ezen kívül a rajzot is rábízzák, a Ladánybenei Művelődési Házban népdalkört vezet, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, Kecskeméten ének-zenét oktat, kórust vezet, felügyel a napköziben és „szervezi a szabadidőt”. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában, Kecskeméten kórust vezet, a Bányai Júlia Gimnáziumban, Kecskeméten ének-zenét oktat kórust és furulya szakkört vezet.
Ezzel az előélettel kerül Nagykőrösre, a KRE Tanítóképző Főiskolai Karára, ahonnan átjön a bölcsészkarra tanszékvezetőnek és rektorhelyettesnek. Mivel itt a kiszemelt pozíciók foglaltak, ezeket ki kell üríteni, vagyis 2 alkalmas szakembert megfúrni egy miatt. Ezt az apróságot Szabó András dékán és helyettesei, Kulcsár-Szabó Ágnes és Bíró Mária, az általuk irányított HÖK-ös szavazógépezettel simán végrehajtják. Kopp Erikát leváltják és elüldözik a Neveléstudományi Tanszék éléről, amit pedig kiválóan működtetett, és Vargha András rektorhelyettesi székét is felszabadítják neki. Az akcióért László Márton HÖK-elnököt, aki a Kari Tanács koreográfiájában főszerepet játszott, a sikeres puccsok után, a reformátusok kultuszhelyén, a Kálvin téri templomban kitüntetik. Betty asszony pedig a Kari Tanács tagja lesz, és így Szabó Andrással, Kulcsár-Szabó Ágnessel és Bíró Máriával egyenlő mértékben felelős a Kari Tanács diktatorikus átalakításáért, törvénytelen működtetéséért.
Koncz Judit korábbi oktatói tapasztalatait (ének-zene, furulya, népdal, néptánc, rajz, sport) a Károli bölcsészkarán nem tudta hasznosítani, részben előrehaladott kora, részben veleszületett szerény intellektuális képességei miatt pedig színvonalas pályaváltásra nem volt képes.
Kutatási területei sem éppen a bölcsészet fő irányát képviselik, már amennyiben a szó valódi értelmében nála kutatásról lehet beszélni: pedagógiai kutatások, pedagógus életutak, tantervi dokumentumok, zene és nevelés kapcsolata, egyházi oktatás-nevelés (ez utóbbit nem tudjuk, milyen háttérrel, hiszen élete nagy részében katolikus volt, a kálvinizmusra fordított navarrai Henrikként tért át, hasonló motivációval).
Közéleti munkássága sem kifejezetten a bölcsészet területére irányul: Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének tagja, Református Egyházzenészek Munkaközösségének tagja, óvodapedagógus, tanító, művelődésszervező és pedagógia szakokon záróvizsga elnök, tag. A MAB Tanárképzési Bizottságába rektorhelyettesként az intézmény részéről saját maga helyezte bele magát. A Studia Caroliensia folyóirat szerkesztője: ez az egyetem folyóirata, amely fölött egyedül diszponál, azaz egyedül dönt arról, mi jelenhet meg. Ez ennélfogva saját publikáció számára kritikátlanul teret nyit.
Nemzetközi kapcsolata van állítólag néhány kisebb jelentőségű holland főiskolával (Utrecht, Ede, Gouda), de főként általános iskolákkal, ezekben a városokban: Amersfoort, Amsterdam, Arnhem, Ede, Emmen, Gouda, Groningen, Leeuwarden, Leiden, Rotterdam. Hogy milyen intézményekkel és milyen minőségű kapcsolat, létezik-e egyáltalán, az nem derül ki a CV-ből (a Pethő-Sándor-szindróma a nemlétező külföldi utakkal és publikációkkal pedig károlis kontextusban mindenkit óvatossá tesz). Az a tény, hogy egy koreai ifjúsági csoport részére tartott valamiféle kurzust is felsorol itt, arra a gyanúra ad okot, hogy Koncz Judit nincs tisztában azzal, mit jelent a nemzetközi kapcsolat fogalma.
Publikációinak száma 55 évesen 23. Ez ilyen lájtos területen különösen alacsony. A 10 legfontosabbnak ítélt publikciója olvasható a Doktori Tanács honlapján:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=7714
Mindjárt az első egy alternatív iskolai folyóiratban jelent meg, és mindössze 2 oldal (ez a 10 legfontosabb közül az 1.!). „Szakkönyvei” kivétel nélkül a saját kompetenciában lévő Károli Egyetemi Kiadónál jelentek meg, ahol a színvonalat gyakorlatilag ő maga szabja meg, azaz elintézi magának a megjelenést. 2 másik cikke pedig az egyenesen általa szerkesztett „Studia Carolensiá”-ban jelent meg, egy további pedig az általa megfúrt Kopp Erika kötetében. Angol nyelvű tanulmányának fordítója nincs feltüntetve. Egyetlen komoly szakmai fórum sincs a publikációs listán. Témái nem kifejezetten egyetemi bölcsésztémák: pl. Tanítójelöltek és kezdõ tanítók hivatástudatának alakulása vagy Reflektív gondolkodásra nevelés a tanítóképzésben, stb.
Mindezzel együtt a Károli Egyetem második embere Balla Péter után. Szenátustag, egyetemi alapítványi kuratóriumtag, a minőségbiztsítási bizottság (!) tagja, és a Felülbírálati Bizottság tagja. Ez utóbbinál szeretnénk felhívni a figyelmet a tavalyi törvénytelen doktori iskolai felvételire és az az ellen panaszt tevő hallgatók kérelmének lesöprésére, amelyben Koncz Judit játszotta a főszerepet. Kérjük, hogy aki nem ismeri, olvassa el a hallgatói panaszokat itt a blogon (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/09/students-complaint-2-hallgatoi-panasz-2/ (különösen a 3. eset) és http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/08/students-complaint-1-hallgatoi-panasz-1/), mert az ő érdekeik súlyos sérelmet szenvedtek, és éppen az által, akinek ezek képviselete hivatali feladata lett volna.
Összefoglalva: Györgyiné Koncz Judit nem rendelkezik sem szakirányú egyetemi végzettséggel, sem bölcsészettudományi oktatói tapasztalattal. Szamailag nics semmi keresnivalója egy egyetem bölcsészkarán. Nemhogy dékánként, tanársegédként sem. Erkölcsileg súlyosan kifogásolható, ahogy a hallgatók érdekeit képviseli. Végül pedig ugyanannak a csapatnak a szerves, domináns részét alkotja, amelyik a Szűcs Ferenc rektorsága és Kulin Ferenc dékánsága alatt kiválóan működő bölcsészkart szakmailag és erkölcsileg tönkretette. Az ő megválasztása teljesen értelmetlen: erkölcsileg ugyanazt a minőséget képviseli, mint a leköszönő dékán és helyettesei, szakmailag pedig még annál is rosszabbat. Egészen pontosan: szakmailag nincs semmi köze a bölcsészkarhoz. Hitbeli kötődése – áttérés katolikusból reformátusra szakmai karrierjét elősegítendő – pedig nem látszik igaz(olt)nak.
Györgyiné Konz Judit a Károli Református Egyetem bölcsész-rektorhelyettese, ami képesítése alapján nem lehetne. Saját ambícióján kívül, amely szemmel láthatóan fordított arányban áll képességeivel, semmi sem jogosítja fel őt a bölcsészkaron való oktatásra sem, nemhogy annak vezetésére: sem képzettségének szintje, sem annak iránya. Ráadásul ő a most megbukott csapat szerves tagja, minden törvénytelenségben részt vett, eggyé forrt a Duplaszabó Diktatúrával. Kinevezése semmilyen változást nem jelentene, sőt, rontana a helyzeten.
Koncz pályafutását egy vidéki gépipari iskola tanszéki ügyintézőjeként kezdte. Bölcsészismereteket itt még titkárnőként sem szívhatott magába. Torka és nyelve innen tovább vitte őt, először csak az értelmiségi létforma pereméig, a napközis dadusságig, ahol a felügyelet mellett énekelgetett és furulyázgatott is az apróságoknak. Nem azonnal sikerült bekerülnie az alsófokú oktatásba (sem). Pedagógusi tehetségét először a kecskeméti konzervgyári munkásokon próbálhatta ki: egy lévén közülük, énekből korrepetálta őket, míg megszerezte a tanítónői képesítést. Ezt kiretusálta az életrajzából, oda mindjárt a későbbi rangosabb „diplomát” írta be, ami azonban így sem egyetemi, csak főiskolai, annak is csak vidéki, és abból is a leglájtosabb: ének-zene általános iskolai tanári. A vidéki alsófokú tanítói papírral sokáig vándorolt egyik vidéki általános iskolából a másikba, lényegében mindenütt ugyanazt csinálva: felügyelt a napköziben, népdalkört és furulyaszakkört vezetett. Végül ezzel a szerény képesítéssel és előélettel sikerült egy budapesti egyetem rektorhelyettesi székében landolnia, először a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai karának oktatójaként. Ott földolgozta magát a rektorhelyettességig, mint a főiskolai Kar képviselője az egyetemi Szenátusban, majd konfliktusba került a főigazgatóval, mert a helyét akarta megszerezni. Koncz asszony ezért áttelepült a bölcsészkarra, a rektorhelyettesi székkel együtt. Sokáig a rektorság álmát is dédelgette, de most a dékánság került számára karnyújtásni közelségbe. Ezt neki már tavaly megígérte legfőbb szövetségese, Szabó András jelenlegi dékán (akivel termékeny együttműködésük alatt sok közös skalpot gyűjtöttek be: 1 rektort, 1 gazdasági igazgatót, 2 dékánt, 2 rektorhelyettest és 2 doktori iskolai vezetőt fúrtak meg közös erővel röpke másfél év alatt). Szabó tavaly ilyenkor beadta rektori pályázatát, amit a Zsinat visszavonatott vele. Ezzel Betty asszony dékánsága is kútba esett. Most viszont újra megcsillant a nagy lehetőség.
Önéletrajzát, amely olvasható a kre honlapján, http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=keres&sub=cv&id=48, rendkívül ügyesen szerkeszti, hogy elleplezze egyetemi végzettségének voltaképpeni hiányát.
A tanítói képesítést kihagyja, majd a szegedi Juhász Gyula Főiskolát, ahol általános iskolai énektanárrá képeztette magát tovább, szendvicsként beilleszti két „ELTE” közé. Az első ELTE egy hároméves zenepedagógiai levelező kurzus, ahol havonta egy szombaton az összegyűlt vidéki tanítók fejébe töltötték, hogyan kell az éneket középiskolában oktatni. Mivel azonban a Károli bölcsészkarán nincs énekóra, nem tudjuk, hogy vehették őt fel ezzel a papírral a BTK-ra. A második ELTE pedig egy neveléstudományi doktori iskolai képzésről szól (megint a DI-k leglájtosabb változatából), ahová nem annyira járni kellett, mint inkább fizetni, de ez nem volt probléma az egyetem zsebéből.
Koncz Judit mindenből a lájtosat szereti: énektanári diploma, pedagógiai levelezőkurzus, pedagógiai doktori iskola. Még véletlenül sem szorul ezek közé valami egzaktabb, akárcsak halvány intellektust is követelő szakma. De lájtos módon is meg lehet szerezni a formális papírokat. Ez meg is történt. Közel 50 évesen megvan a pedagógiai PhD, majd 4 év múlva a pedagógiai habilitáció. Mindez az ország első számú állami egyetemén, az ELTÉ-n. Hogy miért állt szóba az ELTE egy Koncz Judit formátumú jelenséggel? Nem akarunk összefüggést találni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Györgyiné Koncz Judit a Duplaszabó Diktatúra oszlopos tagjaként szoros szimbiózusban működött a két Szabóval, nemcsak az Andrással, hanem az Ágnessel is, aki sok vezetéknevet használ, így a Szabó mellett néha a Kulcsárt, néha a Hanságit. Apósa pedig az ELTE és a MAB egyik fő megmondó embere. Hogy megmondta-e vagy sem, hogy Koncz Juditnak minden lehetséges papírt ki kell adni, azt nem tudjuk. Ezekben a lájtos tudományokban elvileg önállóan is előrejuthatott.
Koncz Juditnak az ének mellett néha rajzóra is jutott az általános iskolában, és a doktori iskolában már a sporttudományok is érdekelték. Vagyis a kevésbé intellektuális tanulók kedvenc tárgyait oktatva – ének, rajz, esetleg testnevelés – nem volt alkalma munkája során igazi bölcsésszé mélyedni.
Továbbképzései sem a bölcsészet irányába terelték: karvezetői továbbképzés, 1985-1989 a Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézetben, majd gregorián és egyházzenei továbbképzések következtek. Bölcsészetről ezekben sincs szó. Munkahelyeinek sem volt köze a bölcsészettudományokhoz: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét, ahol tanszéki ügyintéző, Kecskeméti Konzervgyár Kórusa, ahol korrepetitor, Kerekegyházi Általános Iskola, ahol napközis tanító, ének-zene, kórusvezetés, furulya szakkör, honismereti szakkör, a Halasi úti általános iskolában ezen kívül a rajzot is rábízzák, a Ladánybenei Művelődési Házban népdalkört vezet, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, Kecskeméten ének-zenét oktat, kórust vezet, felügyel a napköziben és „szervezi a szabadidőt”. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában, Kecskeméten kórust vezet, a Bányai Júlia Gimnáziumban, Kecskeméten ének-zenét oktat kórust és furulya szakkört vezet.
Ezzel az előélettel kerül Nagykőrösre, a KRE Tanítóképző Főiskolai Karára, ahonnan átjön a bölcsészkarra tanszékvezetőnek és rektorhelyettesnek. Mivel itt a kiszemelt pozíciók foglaltak, ezeket ki kell üríteni, vagyis 2 alkalmas szakembert megfúrni egy miatt. Ezt az apróságot Szabó András dékán és helyettesei, Kulcsár-Szabó Ágnes és Bíró Mária, az általuk irányított HÖK-ös szavazógépezettel simán végrehajtják. Kopp Erikát leváltják és elüldözik a Neveléstudományi Tanszék éléről, amit pedig kiválóan működtetett, és Vargha András rektorhelyettesi székét is felszabadítják neki. Az akcióért László Márton HÖK-elnököt, aki a Kari Tanács koreográfiájában főszerepet játszott, a sikeres puccsok után, a reformátusok kultuszhelyén, a Kálvin téri templomban kitüntetik. Betty asszony pedig a Kari Tanács tagja lesz, és így Szabó Andrással, Kulcsár-Szabó Ágnessel és Bíró Máriával egyenlő mértékben felelős a Kari Tanács diktatorikus átalakításáért, törvénytelen működtetéséért.
Koncz Judit korábbi oktatói tapasztalatait (ének-zene, furulya, népdal, néptánc, rajz, sport) a Károli bölcsészkarán nem tudta hasznosítani, részben előrehaladott kora, részben veleszületett szerény intellektuális képességei miatt pedig színvonalas pályaváltásra nem volt képes.
Kutatási területei sem éppen a bölcsészet fő irányát képviselik, már amennyiben a szó valódi értelmében nála kutatásról lehet beszélni: pedagógiai kutatások, pedagógus életutak, tantervi dokumentumok, zene és nevelés kapcsolata, egyházi oktatás-nevelés (ez utóbbit nem tudjuk, milyen háttérrel, hiszen élete nagy részében katolikus volt, a kálvinizmusra fordított navarrai Henrikként tért át, hasonló motivációval).
Közéleti munkássága sem kifejezetten a bölcsészet területére irányul: Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének tagja, Református Egyházzenészek Munkaközösségének tagja, óvodapedagógus, tanító, művelődésszervező és pedagógia szakokon záróvizsga elnök, tag. A MAB Tanárképzési Bizottságába rektorhelyettesként az intézmény részéről saját maga helyezte bele magát. A Studia Caroliensia folyóirat szerkesztője: ez az egyetem folyóirata, amely fölött egyedül diszponál, azaz egyedül dönt arról, mi jelenhet meg. Ez ennélfogva saját publikáció számára kritikátlanul teret nyit.
Nemzetközi kapcsolata van állítólag néhány kisebb jelentőségű holland főiskolával (Utrecht, Ede, Gouda), de főként általános iskolákkal, ezekben a városokban: Amersfoort, Amsterdam, Arnhem, Ede, Emmen, Gouda, Groningen, Leeuwarden, Leiden, Rotterdam. Hogy milyen intézményekkel és milyen minőségű kapcsolat, létezik-e egyáltalán, az nem derül ki a CV-ből (a Pethő-Sándor-szindróma a nemlétező külföldi utakkal és publikációkkal pedig károlis kontextusban mindenkit óvatossá tesz). Az a tény, hogy egy koreai ifjúsági csoport részére tartott valamiféle kurzust is felsorol itt, arra a gyanúra ad okot, hogy Koncz Judit nincs tisztában azzal, mit jelent a nemzetközi kapcsolat fogalma.
Publikációinak száma 55 évesen 23. Ez ilyen lájtos területen különösen alacsony. A 10 legfontosabbnak ítélt publikciója olvasható a Doktori Tanács honlapján:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=7714
Mindjárt az első egy alternatív iskolai folyóiratban jelent meg, és mindössze 2 oldal (ez a 10 legfontosabb közül az 1.!). „Szakkönyvei” kivétel nélkül a saját kompetenciában lévő Károli Egyetemi Kiadónál jelentek meg, ahol a színvonalat gyakorlatilag ő maga szabja meg, azaz elintézi magának a megjelenést. 2 másik cikke pedig az egyenesen általa szerkesztett „Studia Carolensiá”-ban jelent meg, egy további pedig az általa megfúrt Kopp Erika kötetében. Angol nyelvű tanulmányának fordítója nincs feltüntetve. Egyetlen komoly szakmai fórum sincs a publikációs listán. Témái nem kifejezetten egyetemi bölcsésztémák: pl. Tanítójelöltek és kezdõ tanítók hivatástudatának alakulása vagy Reflektív gondolkodásra nevelés a tanítóképzésben, stb.
Mindezzel együtt a Károli Egyetem második embere Balla Péter után. Szenátustag, egyetemi alapítványi kuratóriumtag, a minőségbiztsítási bizottság (!) tagja, és a Felülbírálati Bizottság tagja. Ez utóbbinál szeretnénk felhívni a figyelmet a tavalyi törvénytelen doktori iskolai felvételire és az az ellen panaszt tevő hallgatók kérelmének lesöprésére, amelyben Koncz Judit játszotta a főszerepet. Kérjük, hogy aki nem ismeri, olvassa el a hallgatói panaszokat itt a blogon (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/09/students-complaint-2-hallgatoi-panasz-2/ (különösen a 3. eset) és http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/08/students-complaint-1-hallgatoi-panasz-1/), mert az ő érdekeik súlyos sérelmet szenvedtek, és éppen az által, akinek ezek képviselete hivatali feladata lett volna.
Összefoglalva: Györgyiné Koncz Judit nem rendelkezik sem szakirányú egyetemi végzettséggel, sem bölcsészettudományi oktatói tapasztalattal. Szamailag nics semmi keresnivalója egy egyetem bölcsészkarán. Nemhogy dékánként, tanársegédként sem. Erkölcsileg súlyosan kifogásolható, ahogy a hallgatók érdekeit képviseli. Végül pedig ugyanannak a csapatnak a szerves, domináns részét alkotja, amelyik a Szűcs Ferenc rektorsága és Kulin Ferenc dékánsága alatt kiválóan működő bölcsészkart szakmailag és erkölcsileg tönkretette. Az ő megválasztása teljesen értelmetlen: erkölcsileg ugyanazt a minőséget képviseli, mint a leköszönő dékán és helyettesei, szakmailag pedig még annál is rosszabbat. Egészen pontosan: szakmailag nincs semmi köze a bölcsészkarhoz. Hitbeli kötődése – áttérés katolikusból reformátusra szakmai karrierjét elősegítendő – pedig nem látszik igaz(olt)nak.
Abonnieren
Posts (Atom)
