Family business. Nur für Verwandte (Családi vállalkozás. Csak rokonoknak)

Három hónappal ezelőtt, amikor az indexről letiltották az első blogjainkat, az újraindítást a Károlin dívó “Uram-bátyámos világ” elemzésével kezdtük:

“Szinte már vicc az a “rokoni” képződmény, ami itt létrejött – írtuk akkor. – A rektori teendőket ellátó rektorhelyettes (Balla Péter) egy püspök (Hegedűs Loránt) veje. Az egyetem legnagyobb karának, a bölcsészkarnak a dékánja (Szabó András), egy püspök (Szabó István) sógora. Ugyanezen kar dékánhelyettese – valójában a bölcsészkar diktátora (Kulcsár-Szabó? vagy Hansági? Ágnes) – pedig egy befolyásos akadémikus (Kulcsár-Szabó Ernő), az akkreditációs döntéseket befolyásoló képzési ági bizottság elnökének a menye.” (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/10/15/nepotism-at-a-hungarian-university-vetternwirtschaft-an-einer-ungarischer-universitat-uram-batyamos-vilag-egy-magyar-egyetemen/, http://karolibotrany.blogspot.com/2009/10/karolisbotranybloghu-betiltasanak.html)

Amikor ezt írtuk, még nem gondoltuk, hogy nem ez a vicc. Az igazi poén, hogy a botrányt kirobbantó csaló és közokirathamisító doktorandusz-tanársegéd, Mészáros Márton, Balla Péter rektor rokona.

A Károli Gáspár Református Egyetem abszurd képződmény, abszurdabb Móricz Rokonok című regényének világánál is. Itt hemzsegnek a rokonok, akik háromféle kategóriába sorolhatók: 1. Befolyásos családok selejtes tagjai, 2. Egymás rokonai, 3. Ennek a két kategóriának a kereszteződései, mint például a dékánházaspár, aki egymásnak is rokona, meg a Dunamelléki püspöknek is.

Néhány rokont említünk csupán a bölcsészkarról, bár bizonyára a többi karon is találnánk példát, ha nem is ilyen koncentrátumban.

A dupla tanszékvezető (Angol, Hermeneutika), Fabiny Tibor, a miskolci püspök, Fabiny Tamás édestestvére. Géher István ELTÉ-s professzor fia-lánya szét van osztva az Angol és a Magyar Tanszék között. Ugyanígy a Szabó András – Petrőczi Éva püspöksógor-házaspár is elvileg a Magyar és az Angol tanszékekre regisztrálta magát, gyakorlatilag azonban mindketten a Magyar Irodalmi stb. Intézetben dolgoznak és azon belül is mindketten ugyanazon kis létszámú, mindössze 4 fős Régi Magyar irodalmi tanszéken – Petrőczi, persze, diploma nélkül! – ahol ezzel máris többséget alkotnak, hiszen szavazategyenlőség esetén a tanszékvezető szava dönt. Ugyanez a helyzet a nevetséges Puritanizmuskutató Intézetben, amely voltaképpen a Régi Magyar Irodalmi tanszék megduplázása, ugyanazokkal a személyekkel, azzal az egyetlen különbséggel, hogy ebben a változatosság kedvéért Petrőczi Éva vezeti férjét, és annak régi magyaros beosztottjait, Bene Sándor docenst és Pénzes Szabolcs óraadót (de hova). A humor fokozása a Kremlinológiai Intézet, amelynek vezetője, Kun Miklós, Kun Béla unokája, beosztottja pedig saját felesége, Gereben Ágnes. Ez annál viccesebb, mert az egyetemen nincs orosz szak, ezért ez a kutatás nem kapcsolódik intézményen belül semmihez. Az egyetem alapító okiratában lefektetett célhoz, a protestáns művelődés kutatásához biztosan nem.

Ha lehet fokozni még a nepotizmus torzszüleményét, akkor ez a Magyar Intézetnek sikerült. Ez nem oktatási egység, hanem nagy családok selejtes sarjainak és beházasodottjainak gyűjtőhelye. Géher professzor fiát, ifj. Géher István tanársegédet, aki itt tanít, míg nővére, Kállay Géher Kata docens az Angolon, már említettük. Szabó András dékánt és magyar irodalmi intézetigazgatót, feleségével, a Puritanizmus stb. intézet igazgatónőjével, Petrőczi Éváva szintén, akik nemcsak egymás beosztottjai, hanem mindketten Szabó István Dunamelléki püspök rokonai. Kulcsár-Szabó (vagy Hansági?) Ágnes docens, az egyetlen egy szem magyar szakjával, nulla nyelvtudásával, az Összehasonlító Irodalmi tanszék vezetője, akárcsak apósa, Kulcsár-Szabó Ernő az ELTÉ-n. Hermann Zoltán docens, duplatanszékvezető (Klasszikus és Modern Magyar), Kulcsár-Szabó (tényleg? nem inkább Hansági?) Ágnes dékánhelyettes szövetségese és csicskása, a néprajzos professzor, Szilágyi Miklós veje, Kovács Árpád rendőrtiszt egykori beosztottjának, Szilágyi Zsófia veszprémi egyetemi oktatónak a férje és Szilágyi Márton, Kulcsár-Szabó Ernő intézetigazgató helyettesének (csicskásának) sógora. Horváth Csaba adjunktus Szávai János ELTÉ-s professzornak, Kulcsár Szabó Ernő beosztottjának a veje. Török Lajos adjunktus feleségestül (Maszárovics Ágnes) oktat a magyar irodalmi intézetben, mint ahogy ezt a „Rabszolgavásár” című posztunkban megírtuk, és mivel nagyon szeretik egymást, Szabó András dékántól és Kulcsár-Szabó (vagy Hansági?) dékánhelyettes asszonytól külön jutalmat kapnak: Török Lajos tanszéki rendszergazdaként még egy fizetést, Maszárovics Ágnes ösztöndíjas doktorandusz pedig Erasmusos pénzt. (Csak úgy zárójelben megjegyezzük: Szabó dékán és K.Szabó dékánhelyettes ezt a két utóbbi, „házastársi pótlékot” kioszthatná olyan doktoranduszoknak is az azzal járó munkával együtt, akik nem kaphatnak ösztöndíjat, noha jobban megérdemelnék, mint ilyen formában jutalmazott kegyenceik.) Mészáros Márton Hegedűs püspök népes családjának tagja, Balla rektor sógora. A rokonok kétszer annyian vannak, mint a nem-rokonok, név szerint Bánki Éva, Bertha Zoltán, Hima Gabriella, Nyilasy Balázs és Szász László. A nem-rokonok egyike professzor, ketten habilitált docensek, a negyedik és ötödik sima docens: egyikük sem tanszékvezető. Tanszékvezetés a Szabó András által vezetett intézetben csak rokonnak jár.

Ezt a pikáns családi tablót egészíti ki a Magyar Nyelvtdományi Tanszék, amelynek korábbi vezetője, Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTÉ-s nyelvészprofesszor, Szatmári István veje. Azóta már átvette tőle a tanszéket Honti László akadémikus, akinek a felesége is ugyanazon a kis tanszéken oktat, sőt, két barátnőjét is felvetette oda, hogy a nej ne unatkozzék, bár egyiküknek nincs szakos diplomája.

Idézzük az 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a „magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen [...], ha közeli hozzátartozójával [...] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”.

Szabó András dékán, intézetigazgató, tanszékvezető és felesége négyszeresen sérti meg a fenti törvényt, Honti László egyszer. A többi rokon egyszerűen csak használja rokoni kapcsolatait.

A legdurvábban Kulcsár-Szabó Ágnes, aki MAB-tag és KÁB (Képzési Ági Bizottság)-elnök apósa nevében vetet fel és rúgat ki embereket. Mondhatni, hogy a Károlin ő még ELTÉs és akadémikus APÓSánál is nagyobb ember:

Ő a Károlin a különbejáratú, egyszemélyes MAB.