Die philologische Fakultaet (A Károli BTK MAB-kritikája)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)


The faculty of Arts (A Károli BTK MAB-kritikája)

Posted by jhnnsclvn on november 12, 2010

A BTK-ra vonatkozó MAB-határozat, mint korábban írtuk dezinformatív, önellentmondó és következetlen:http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html. Feltehetően a Kar akkori vezetőjének, Szabó Andrásnak az egyoldalú információin alapulnak, amelyeket a Látogató Bizottság nem kezelt kellő kritikával, és a kézzelfogható dokumentumokkal sem szembesítette ezeket.

Legfeltűnőbb az Irodalomtudományi Doktori Iskolában történt tudatos manipulálások és azok felsőbb grémiumok általi többszörös megerősítéseinek elhallgatása. A szabályzat nélküli ad hoc működés állítása nyilvánvaló tévedés, hiszen ennek ellentmond az ÁJK-s fejezet, amely többször is megállapítja, hogy az intézménynek központi, minden doktori iskolára, az IDI-re is, érvényes szabályzata volt, és ez megfelelt a Felsőoktatási törvénynek. Az IDI szabályzatát az egész akkreditációs anyaggal együtt még a Látogató Bizottság elnöke, Róna-Tas András fogadta el, aki az IDI akkreditációjakor a MAB elnöke volt. Ha hiányzott volna a szabályzat, akkor Róna-Tas András azt annakidején bizonyára észrevette volna. De nem hiányozhatott, mert az intézményi szabályzat az IDI-re is érvényes volt, sőt az IDI-re külön mellékletben szabályozott speciális működési feltételeket is csatoltak a pályázati anyaghoz, amelyet természetesen minden egyetemi grémium elfogadott, a Kari Tanácstól kezdve a Szenátusig, utóbbi ülésére még az akkori Fenntartó, Szabó István is hivatalos volt. A formailag hiánytalan pályázatért a Fenntartó Szabó püspök, a Szenátus, az egyetem akkori rektora, Kovács Eszter, az EDHT akkori elnöke, Szűcs Ferenc és Hima Gabriella, az IDI akkori vezetője együttesen volt felelős, elfogadásáért pedig Róna-Tas András, a MAB akkori elnöke. Nem világos, mi támasztja alá azt az állítást, hogy a Doktori Iskola 2004-2009 között „ad hoc jelleggel” működött. A Doktori Iskolának akkor még tantervvel, tantárgyleírásokkal akkreditált progamja volt, amely alapján magas színvonalú oktatás folyt. A 4 védésből a Szabó András által vezetett EDHT 3-at visszavont. A doktori iskola volt vezetőjének sem a fokozatok odaítélésében, sem a visszavonásában nem volt szerepe, mert őt akkor már kizárták a Doktori Iskolából. A jogorvoslat időközben megtörtént, mindkét elfogadott értekezésnek Hima Gabriella volt a témavezetője, és a kettő majdnem karakterszámra is azonos és szabványos terjedelmű volt. Belső vizsgálatot a 4 védés ügyében a Szenátus által felállított 3 tagú bizottság folytatott le (Madarászné, Tanka, Zsengellér). A MAB kérdéseire a választ (miért folyt az egyik ügyben vizsgálat és egy másikban miért nem), ennek a jelentésnek kell tartalmaznia (http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/Szenatusi_hatarozatok_090930.pdf ), és a korrekt és teljes körű értékeléshez a MAB-nak ezt a jelentést szükséges megismernie. Hogy nem ismeri, az mulasztás a MAB részéről.

A MAB-os anyag BTK-s része egyébként is felületes. A fejlécen szereplő kari akkreditációs dátum: 2013. június 30., míg az I.2-ben már 2013. december 31. olvasható.

A BTK-s rész tartalmaz komoly kritikát, de a kirívó törvénysértéseket, csalásokat nem említi, mint ahogy az IDI ügyében a volt kari vezetők ellen folyó büntetőjogi eljárásokat sem. A végkövetkeztetés pedig, miszerint a fenntartó nagyobb szerepevállalása szükséges ahhoz, hogy a kar helyzete javuljon, és a törvényesség helyreálljon, kétséges. Lehet hogy éppen ellenkezőleg, a fenntartó beavatkozásának megszüntetésére és az egyetemi autonómia helyreállítására lenne szükség, mert éppen hogy a fenntartó beavatkozása teremtette a jelenlegi törvénytelen helyzetet.

4.) A KRE bölcsészettudományi Kar akkreditációs értékelése

I. Az akkreditációs minősítés:
KRE

Bölcsészettudományi Kar
2010/8/X/1 sz. MAB határozat

A

A kar akkreditációja

– az akkreditációs feltételeknek való jelenlegi megfelelés alapján –

2013. június 30-ig hatályos,

2011. szeptemberben lefolytatandó monitor eljárással

I.1 Az akkreditációs minősítés indoklása:

I.2 A Kar csak 2013. december 31-ig akkreditálható, mert

* Nincs hosszabb távra kinevezett vezetése és a megüresedő dékáni posztra a pályázat még nincs kiírva; [A karnak 2010. október 1-től az addigi főtitkár személyében megválasztott dékánja van.]
* Nincs közép és hosszú távú stratégiai terve;
* A kar egyetlen doktori iskolájának működését felfüggesztették. [A MAB 2010. október 1-jén a doktori iskola akkreditációját megvonta.]

A fő problémák a fenntartó és az instabil egyetemi – kari vezetés kapcsolatában, a nem kellően átgondolt jövőképben, illetve a Kar egyetlen doktori iskolája súlyos működési zavaraiban lelhetők fel.

1. I. Működés- és minőségértékelés

A kari önértékelés nagyon sok ponton nem tárja fel a valóságos állapotokat, azoknál lényegesen pozitívabb képet ad az intézmény/kar helyzetéről, működési mechanizmusairól, oktatási-tudományos színvonaláról. A vezető testületnek sokkal reálisabban kellene látnia saját helyzetét, hiszen szinte valamennyi paraméter szerint esetükben az egyik, ha nem a leggyengébb hazai bölcsészkarról van szó, egyetlen egy doktori iskolája működését a MAB felfüggesztette. [Lásd fentebb.]

II.1 A szervezeti és a működési minőségértékelés

Irányítási válság:

* A BTK dékánja lemondott, csak 2010 augusztusáig vállalta munkája folytatását. Az egyetem vezetése és fenntartója a látogatás időpontjáig semmilyen lépést nem tett a működés folyamatosságának biztosítása érdekében. Sajnos, az Intézmény egészének az irányításában súlyos problémák vannak. Két, ad interim rektorhelyettes, egy, a fenntartóval és az első rektorhelyettessel tisztázatlan függési viszonyban álló stratégiai igazgató, a frissen kinevezett főtitkár [2010. október 1-től már BTK dékán] és a gazdasági főigazgató szokatlan és rövid időre megbízott együttese nem nyugtathatta meg a plénumot a tekintetben, hogy jól átgondolt koncepció mentén, töretlen vezetői akarattal végigvitt fejlesztés itt reálisan, rövid időn belül bekövetkezhetne.
* A gazdálkodás erősen centralizált, a karok pénzügyi tekintetben lényegesen kisebb önállósággal rendelkeznek, mint az szakmailag indokolt és szükséges. Nem vált bizonyossá, hogy a fenntartónak és az egyetem vezetőinek közösen megalkotott, pontos, és legalább fő mozzanataiban átgondolt elképzelése lenne az intézmény fejlesztési lehetőségeiről. Bizonyára lenne egyházi igény speciálisan képzett munkaerőre. A BTK szenátusa által elfogadott fejlesztési koncepciója azonban csak részkérdésekre válaszol.

Néhány szervezeti probléma:

* Felmerült egy önálló Társadalomtudományi Kar létrehozása részben a BTK-n lévő tanszékekből. Ez azonban nem feltétlenül szüntetné meg a jelenleg is meglévő párhuzamosságokat. Tervezik még a Tanárképzési Intézet létrehozását, de nem tudják, pontosan hogyan.

Ez a koncepciótlanság a múltat is jellemezte: véletlenszerűen jelentkező lehetőségek vezettek oda, hogy több olyan szak is van, amely meglehetősen nehezen illeszthető a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célokhoz. Mindazonáltal a szinte véletlenszerűen megjelent színháztudomány, a japán szak (az előbbi kifejezetten jó, de az utóbbi is elfogadható színvonalú) KRE-n való oktatását az indokolja, hogy kevés ilyen képzés van Magyarországon.

* ……..

A BTK-n a református jelleg testet ölt mind „adminisztratív” (lelkészi ajánlások, a hallgatók fele vállalja a hitét, fogadalomtétel), mind tartalmi vonatkozásban. Ez utóbbiak mind kötelezően teljesítendő tantárgyak (egyháztörténet, teológiai kérdések), mind egyéb tantárgyak reformációhoz és a református egyházhoz köthető elemeinek (pl. protestáns irodalom Magyarországon) rendszeres oktatásában jutnak kifejezésre. A karok közötti együttműködés csak abból a szempontból megfelelő, hogy a BTK több oktatója másutt is tanít, illetve a kar fogad más karról kollégákat. Az Angol tanszék vezetője egyébként a hermeneutikai munkacsoport vezetőjeként alapos teológiai felkészültséggel is rendelkezik. Vele a kálvinizmus mellett a lutheránus eszmeiség is jelentős szerepet kap az intézményben.

* A pszichológia oktatását négy tanszék végzi… A központtól távoli telephelyük (Bp. III. Bécsi út) értelemszerűen hátrányokkal és előnyökkel is jár. Az Intézet a BTK-n belül a viszonylagos nyugalom szigete. A hallgatókkal való beszélgetések azt tükrözték, hogy pozitívan fogadják az Intézet által nyújtott képzés erősen gyakorlatorientált jellegét.

… Ugyanakkor nem rajzolódik ki, hogy a fenntartó Magyarországi Református Egyház milyen további elhelyezkedést tud biztosítani az itt végzetteknek saját intézményeiben.

II.2 A minőségbiztosítás és -fejlesztés értékelése

* Az oktatógárda szakmai színvonalának fejlesztését elsősorban belülről próbálják megoldani, saját kollégáik előléptetésével. Az oktatás tartalmának és színvonalának javítási szándékát alapvetően ez a körülmény határozza meg. Az egyéni vagy kisebb közösségi kutatások köré esetenként mesterképzést is terveznek szervezni és akkreditáltatni. A néhány elhangzott elképzelés ebbe a keretbe illeszkedik: mesekutatás, gyermekirodalom, puritanizmuskutatás a magyar irodalomban, terminológia-kutatás a magyar nyelvészetben, ókori nyelvek, hadtörténet, régészet, stb. Az angol szak az észak-amerikai, kanadisztikai, fordító szakos képzés irányába szeretne lépni. A német szak diszciplináris mesterképzésre gondol, illetve kettős (magyar-német) diploma kiadása lehetőségének a megvalósítására.
* Irodalomtudományi Doktori Iskola. A 2004-ben akkreditált iskola jelen pillanatban ideiglenesen és részlegesen működik ugyan, de fel van függesztve, és fokozatot nem adhat ki. 2004 és 2009 között az iskola, a rendelkezésre álló adatok szerint, ad hoc jelleggel működött, a vezető nem készítette el, és így természetesen nem fogadtatta el felsőbb fórumokon a működési mechanizmusokat rögzítő szabályzatokat. A KRE IDI ügyében a hozott (2009/7/XIII/2/200. sz.) határozatban a MAB 2010. április 30-i határidővel kért a rektortól jelentést a továbbfolytatás kritériumainak teljesítéséről. Eddig 4 fő védett, s kapta meg a PhD fokozatot, Ezekből három fokozatot a MAB vizsgálat következményeként visszavontak. Ez egy (akkor) öt éve működő doktori iskolában nagyon alacsony számnak tekinthető. (Arról nincs a MAB-nak ismerete, hogy az akkori iskola vezető által irányított negyedik esetében miért nem indult vizsgálat. A jogszerűtlenség ebben az esetben is fennállni látszik, sőt lényegesen kisebb terjedelmű ez a disszertáció, mint az egyik, csak ilyen ok miatt visszavont fokozatosé, ami jogorvoslatot igényel) Két doktorjelölt más egyetem irodalomtudományi doktori iskolájához került, ahol az új intézmény szabályzata szerint ismét védeni akarnak. A megadott 2010. áprilisi határidőre a PhD-védések egyszerűen nem teljesülhetnek. Ha az iskola nem kap halasztást e tekintetben, néhány KRE-s kollégának nem lesz minimum fél „védettje” sem, ami formailag szinte lehetetlenné teszi az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő IDI munkájának folytatását. A BTK 8 akadémiai doktora közül kettő (Kovács Árpád, Szabó András) vesz részt az IDI-ben folyó oktatói-kutatói munkában, mellettük a többi öt törzstag PhD-fokozattal rendelkezik, habilitáció nincs náluk feltüntetve.

Az iskola négy programja megfelelő, helyenként kimondottan erős szakembergárdával rendelkezik. Az irodalomelmélet felelőse Kovács Árpád (egyben az iskola vezetője), a (protestáns) magyar irodalomtörténeté Szabó András, a hermeneutika és irodalomtudományé Fabiny Tibor. A negyedik kissé lazábban kapcsolódik ezekhez: a színháztudomány elsősorban két névhez (Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád) köthető. Szakmai felkészültségüket és teljesítményüket tekintve minden kétséget kizáróan a szakma élvonalához tartoznak.

Az IDI igyekszik azon hallgatóknak is fokozatszerzési lehetőséget biztosítani, akik korábban tanulmányaikat nem a szűken vett, említett tudományterületek valamelyikén folytatták (Pl. japán hatások, haiku a magyar költészetben, stb.).

A bent lévő PhD hallgatók meglehetősen nagy szabadságot kapnak arra, hogyan végezzék kutatómunkájukat, írják PhD-disszertációjukat. A tanári konzultációk ritkák, nincs heti rendszerességgel tartott foglalkozás. A hallgatók ezt a rendszert kifejezetten jónak tartják, nem igényelnek gyakoribb tanár-diák konzultációt vagy heti rendszerességgel tartott órá(ka)t, ez viszont nem felel meg a doktori képzés alapkoncepciójának.

Arra az esetre, ha sikertelen lenne az Irodalomtudományi Iskola teljes jogaiba való visszahelyezése, nincs kidolgozott alternatíva. A BTK-nak nincs kialakult és általánosan elfogadott jövőképe további doktori iskolák megalapítása tekintetében sem. Főleg több tudományterületet (történelem, művelődéstörténet, nyelvészet) átfogó, második iskola megalapítására vonatkozóan hangzottak el (időnként egymással is ellentmondó) ötletek. A tudományterületi pluralizmussal járó magasabb kritériumok teljesítése csak jelentős (külső) fejlesztéssel következhetne be.

* Publikációk. Az oktatók rendszeresen publikálnak, nagyon sok mű saját, egyetemi kiadványban és kiadásban jelenik meg, viszonylag ritkán jelentetnek meg könyveket valamelyik nagy hazai vagy külföldi kiadónál. Ez a körülmény csak részben magyarázható a kutatott témák specifikusságával. Közülük nagy számban vannak többszerzős tanulmánygyűjtemények. Ez a tény nem feltétlenül pozitívum, s gyakran sérti a kötetek belső koherenciáját, gyengíti terjedésüket, hatásukat.
* Hallgatók. Felmerül a kérdés, – feltételezve, hogy az intézménybe jelentkező hallgatók statisztikai szempontból a magyar végzős középiskolások átlagszínvonalának felelnek meg – vajon reális-e az, hogy hallgatóik eredményei ennyire kimagaslóak (59 % jeles, 32% jó, 9% közepes). Meg kell győződni arról, nem túlságosan könnyen szerezhető-e itt diploma! Van-e összefüggés azzal, hogy 2005 és 2009 között közel 70%-kal emelkedett a beiratkozott hallgatók száma. (Lényegében ugyanez a helyzet az ÁJK-n is.)

A velük szervezett találkozón elsősorban a kari HÖK képviselői voltak jelen, akik maximális elégedettségüket fejezték ki mindennel (oktatás színvonala, beleszólás az intézmény irányításába, kollégiumi elhelyezkedési lehetőségek stb.). Nem nehezményezték a külföldi (Erasmus) ösztöndíjas tanulmányok eléggé szűkös lehetőségeit a KRE-n, mondván, a BA szintű tanulmányok megszakításából következően meghosszabbított tanulmányi időszak túl nagy áldozat lenne. Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy a hallgatók több mint a fele így sem fejezi be három év alatt az alapképzést.

* Az oktatói munka hallgatói véleményezése (a pszichológia szakon kívül) nem vagy esetlegesen működik, és nem ad megbízható támpontot az oktatás színvonalának fejlesztéséhez. Ez minőségbiztosítási problémákat vet fel.

1. II. Ajánlások a Kar számára

III.1 Szervezeti és működési javaslatok

- Feltétlenül javítandó a karok közötti, illetve a karon belüli egységek közötti együttműködés a párhuzamosságok megszüntetésére (pl. médiatudományi szakon képzés az ÁJK-n is van). …

- A tanárképzés és a nem tanárképző szakok egyensúlyát új alapokra kell helyezni.

- A személyi és tárgyi feltételek a már akkreditált alap- és mesterszakok tekintetében lényegében biztosítottak. Kérdéses ugyanakkor, hogy miért indítottak annyi, a küldetésnyilatkozathoz csak közvetve kapcsolódó szakot? …

- Felül kell vizsgálni az irreálisan magas osztályzatok hátterét.

III.2 Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok

- El kell készíteni a fenntartóval egyeztetetten a KRE BTK legalább középtávú fejlesztési koncepcióját. Ezen belül meg kell állapítani a prioritásokat.

- Stabilizálni kell az egyetem és a kar vezetését, hogy a kari vezetők a megfelelően kidolgozott koncepciókat végig is tudják vinni.

- Haladéktalanul el kell kezdeni egy másik doktori iskola létrehozását valamely tudományterületen. …

- A fenntartónak nagyobb szerepet kell vállalnia abban, hogy a KRE BTK 17 év után megtalálja a helyét a magyar felsőoktatás rendszerében. Kialakuljon valójában egyedi arcéle, egyáltalán normális működése, s ezáltal szellemi életünk megbecsült szereplője legyen. Ez átgondolt koncepció hiányában és jelentős egyházi anyagi ráfordítás nélkül, pusztán állami forrásokból nem látszik megvalósíthatónak. A rövidebb időre érvényes akkreditáció lehetőséget biztosít ezek átgondolására, s a szervezeti, működési hibák korrigálására.

Posted in HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Ágnes Kulcsár-Szabó, blame on József Pál and András Róna-Tas, criminal procedure against András Szabó, Márton Mészáros