A Károli Református Egyetem 2008 szeptemberében Szűcs Ferenc rektor, majd 2008 októberében Kulin Ferenc bölcsészkari dékán menesztésével a törvénytelenség útjára lépett. Az egyetemnek azóta már aligha nevezhető intézményt Bölcskei Gusztáv püspök, Balla Péter megbízott rektor és Szabó András bölcsészkari dékán kézi vezérléssel irányítja. Az intézmény mintegy 2 és fél milliárdos költségvetéssel működik, mely 100%-ban állami forrás, leszámítva a költségtérítéses hallgatók befizetéseit. Bölcskei Gusztáv püspök, az egyetem ún. fenntartója ugyanis egy fillérrel sem járul hozzá a költségekhez, viszont annyit vesz ki belőle, amennyit nem szégyell. Azaz nem fenntartja az egyetemet, hanem inkább kitartatja magát vele. Az összköltségvetés mintegy 15%-a az egyház játszópénze, amelyből a püspök nagyvonalúan juttat szolgai végrehajtójának, Balla Péternek. A Jogi kartól elvont 247 millió forintból és a Bölcsészkartól elvont 142 millió forintból finanszírozhatta Balla Péter saját családja jobbikos kampányát, és juttathatta be a Parlamentbe sógornőjét, ifj. Hegedűs Lórántné Kovács Enikőt, akinek testvére, dr. Kovács Zsolt Csaba a Református Egyetem gazdasági igazgatója. Az oktatásra vissza nem fordított 15% másik része pedig a közismerten alkoholista püspök ivópénze, azaz szó szerint borravalója.
Az alábbi, frissen kapott poszt megmutatja, hogy Bölcskei Gusztáv püspök és végrehajtója, Balla Péter mb. rektor lábbal tiporják az egyetemi autonómiát s mellesleg a Magyar Köztársaság törvényeit.
Szerző: Legal Gentleman
A Felsőoktatási törvény az alábbiak szerint határozza meg az egyetemi autonómiát:
1. § (3) A felsőoktatási intézmény – oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási – autonómiája
a) jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetőségét és felelősségét,
(A felelős gazdálkodás az anyagi javakkal a Károlin úgy néz ki, hogy a 2 és fél milliárdos összpénz ifj. Hegedűs Lóránd két sógora, Balla Péter és dr. Kovács Zsolt kezében landol. A családszerető rokonok agyba-főbe alkalmaznak további rokonokat, alá-fölérendeltségi viszonyban is, megsértve ezzel az 1992. évi XXXIII. (közalkalmazotti) törvény 41. § (2) bekezdését, érvénytelen szerződést kötnek, megsértve az 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 15. §-át, ráadásul erre az érvénytelen szerződésre egyszerre alkalmazzák apát és fiát (ld. Nagykovács és Kiskovács esetét ), ezen kívül az alig egy tucat főt foglalkoztató Rektori Hivatalnak több száz milliós költségvetést biztosítanak, több mint 160 milliós bérkifizetéssel, hogy csak néhány példát említsünk.)
b) magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben,
(Az autonómiát gazdasági kérdésekben Bölcskei Gusztáv püspök egészen konkréten úgy érti, hogy megmondja az egyetemnek, mennyit kell neki letejelni, a többi pénz elköltéséről pedig ifjabb Hegedűs Lóránd két sógora, Balla Péter mb. rektor és dr. Kovács Zsolt Csaba gazdasági igazgató gondoskodnak.)
f) kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására,
(Autonómia a rektor és a dékán megválasztásában a Károlin: Bölcskei előre kijelöli, hogy Ballát kell megválasztani rektornak, Szabót meg dékánnak. Szabó András demokratizmusa Kulin Ferenc kiiktatása után konkréten megfogalmazódott általa a Kari tanácson: „Más ne pályázzon, mert a fenntartó csak engem akar dékánnak.” A pszichotikus Domokos Andreát is Bölcskei jelölte ki dékánnak a jogi karra. A demokratikus választás a túlreprezentált HÖK segítségével történik, ld. http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/03/how-many-votes-has-got-the-dean-hany-szavazata-van-szabo-andras-dekannak-a-kari-tanacsban/. A különösen megbízható HÖK-tagok két grémiumban is részt vesznek, a Kari Tanácsban és a Szenátusban, de ha olyan használhatók, mint pl. Szénási Károly, akkor háromban is, mert egyszerre két karra is beíratják őket, a BTK-ra és az ÁJK-ra, és természetesen mindkét Kari Tanácsban és a Szenátusban is szavaznak. László Márton pedig olyannyira nélkülözhetetlen, hogy miután végzett, beíratták szabadbölcsészetre, így már 7 éve HÖK-vezető és KT-tag.
A pályázati rendszer sem érvényesül a Károlin. Balla Péter az akkreditációs követelmények teljesítése ürügyén legújabban azt a törvénytelen gyakorlatot alakította ki, hogy a tanszékvezető előzetes javaslata nélkül, a kari tanácsot kész helyzet elé állítva, a törvényben előírt nyilvános és ellenőrizhető pályázat kiírása nélkül tölt be egyetemi státuszokat. Balla Péter és Bölcskei Gusztáv azt képzeli, hogy joga van túltenni magát a felsőoktatási törvény rendelkezésein, amelyek nyilvános pályázat kiírását írják elő, és amelyek ugyanúgy vonatkoznak egy egyházi egyetemre, mint bármely más állami egyetemre. Balla és Bölcskei úgy gondolják, hogy majd ők előre kijelölik a felveendő személyt, és a kari tanácsnak csak az a dolga, hogy utólag megszavazza, a tanszékvezető meg egyenesen be is foghatja a száját. Ezzel súlyosan megsértik a felsőoktatási törvényt: 2005. évi CXXXIX. tv. 1. §.(3) bek. d) pontja szerint az egyetemi autonómia “magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján.” És ajánlatos csöndben maradni és meglapulni, mert Balla és Bölcskei úgy gondolják, hogy a felsőoktatási törvényt megsértve bármikor kirúghatnak professzorokat is, ha nem tetszik nekik az ő törvénysértő gyakorlatuk.)
g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal,
(A fenntartó nulla forinttal támogatja az egyetemet, viszont a jogi kartól 247 milliót, a bölcsészkartól 124 milliót elvonnak. Bölcskei és Balla látványosan lábbal tiporja a törvényben biztosított gazdasági autonómiát, szabad prédának tekinti az állam által oktatás céljárból rendelkezésre bocsátott összeget.)
h) garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését.
(A hallgatóknak a Károli Bölcsészkarán nincsenek jogaik. A HÖK-tagok visszatartják előlük az információkat, nem tájékoztatják őket arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak pl. ösztöndíjat. Így előfordul, hogy jeles rendű tanulók nem kapnak ösztöndíjat, míg bukdácsoló HÖK-tagok igen, mert több kreditértékű tárgyat vesznek fel, mint a tájékozatlanok. A BTK-s HÖK-tagok kimutatható gazdasági előnyöket élveznek. A HÖK tanulmányi elnöke pl. nappali doktori ösztöndíjban részesül, amelyet nem a doktori iskolának a felvételi napján érvényes vezetése szavazott meg neki, hanem a kar vezetése – nyilvánvaló ellenszolgáltatásként a Kari Tanácsban nyújtott szolgálataiért. A valóban tehetséges hallgatók szakmailag és gazdaságilag is rosszul járnak épp a HÖK-képviselőkkel szemben.)
Egyetemi autonómiáról a Károli esetében nem lehet beszélni. Bölcskei püspök titkára, Tarr Zoltán közvetítésével szinte hetente beleszól az egyetem ügyeibe, Balla pedig engedelmesen végrehajtja Bölcskei utasításait. A költségvetést Bölcskei óhajtásának megfelelően kell elkészíteni, noha a törvény szerint a fenntartó nem szólhat bele az egyetem költségvetésébe. Az egyetem nem gazdálkodhat szabadon a vagyonával, mert ahhoz Bölcskei engedélye kell. Az egyetem senkit sem vehet fel oktatói állásba Bölcskei jóváhagyása nélkül. És azt is Bölcskei mondja meg, kit kell kirúgni, legyen az professzor, dékán vagy rektorhelyettes. Kapa Mátyás ÁJK-s dékán nemcsak amiatt „vesztette el a fenntartó bizalmát”, mert rákérdezett a Kartól elvont 247 millió forintra, hanem azért is, mert 2 professzori státust kért az akkreditációs követelmények teljesítésére. Bölcskei viszont úgy ítélte meg, hogy neki most nagyobb szüksége van arra a 20-30 millió forintra, mint az akkreditációs követelmények teljesítésére. Nem véletlenül van az ÁJK-nak csak 19 főállású oktatója a MAB által megkövetelt minimális 40 helyett. A követelémény teljesítése pénzbe kerül. Az állam által oktatásra adott pénzt oktatásra kellene visszafordítani. Ez azonban Bölcskeinek esze ágában sincs. Nem azért nem teljesíti a MAB követelményeit, mert azok teljesíthetetlenek, hanem mert nem akarja, mert meg akarja spórolni magának a pénzt.
Bölcskei megteheti, hogy kénye-kedve szerint rendelkezzék az egyetem vagyonával, és végtelenbe halasztott ígéretekkel csak a mézesmadzagot húzza el a MAB előtt, anélkül, hogy a teljesítést egyáltalán komolyan fontolóra venné. Jól szemlélteti ezt a kiszivárgott MAB-levél a doktori iskola ügyében, ami tele van az „előreláthatólag” szóval. Az előreláthatólag jelentései: 1. nagyon soká, 2. nem tudni, mikor, 3. soha. Színleljük, hogy együt működünk, de igazából tehettek nekünk egy szívességet.
Mert egy történelmi egyház egyetemét semmilyen kormány nem tudja bezáratni: se egy MSZP-SZDSZ, se egy Fidesz-kormány.
Freitag, 14. Mai 2010
András Szabó’s degree 2. Forderung und Leistung (Szabó András nagydoktorija 2. Követelmény és teljesítmény)
I. Doktori követelményrendszer az irodalomtudomány szakterületén
1. A kérelmező formátum-vizsgálata
Akadémiai doktori cím elnyeréséért pályázó munkáját akkor lehet nyilvános vitára bocsátani, ha a pályázó szakterületén kiemelkedő színvonalú, közismert, a kutatásban és felsőoktatásban széles körben használt tudományos eredményeket ért el. A pályázó legyen a tematikája megszabta körben országosan is elismert, egyúttal pedig, szakirányának keretei között, egyenrangú résztvevője a nemzetközi tudományos életnek, akinek eredményeit határainkon túl is ismerik és értékelik. Vállaljon jelentős szerepet a tudományos kutatói utánpótlás képzésében. A formátum értékelésében figyelembe kell venni az irodalomtudomány specifikumait, egyrészt nemzeti jellegét, másrészt az irodalommal, az irodalmi beszédmóddal való megszüntethetetlen módszertani kapcsolatát.
2. A pályázat beadásának minimális feltételei
(a) Követelményeknek megfelelő disszertáció vagy megjelent könyv vagy doktori tézises összefoglaló.
(b) Két, jelentős eredményeket hozó, könyvesbolti terjesztésbe került szaktudományos könyv (egy kérdéskör monografikus feldolgozása vagy olyan tanulmánykötet, amelynek darabjai szerves egészet alkotnak, illetve olyan szövegkritikai kiadási munka, amely a kiadásra kerülő szerzői szövegen túl könyvnyi terjedelmű, jelentős szakmai hatású, kutatási tartalmú apparátussal rendelkezik).
(c) Rendszeres, magas szintű szakirodalmi tevékenység:
i) A PhD (kandidátusi) fokozat megszerzése óta tekintélyes folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben megjelent legalább 30 nagyobb tanulmány, melyek közül legalább 15 nemzetközileg is értékelhető, azaz tematikájában, módszertanában elfogadható lenne más nemzeti irodalmak irodalomtudományában is. A tudományos közlemények számának megítélésekor súlyozottan lehet figyelembe venni a nemzeti tudományosságban alapvető és/vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó kézikönyvek elkészítésében való érdemi szerzői vagy szerkesztői részvételt.
ii) Ezek közül mintegy 15 tanulmány idegen nyelven jelent meg, és
iii) Az idegen nyelvű munkáknak mintegy fele külföldön került publikálásra.
(d) Nemzetközi tudományos kongresszusokon meghívott előadóként való szereplés, konferenciákon üléselnöki, szekcióvezetői felkérés, rangos külföldi egyetemeken tartott előadás vagy vendégprofesszori tevékenység. Magyar és/vagy nemzetközi konferencia szervezése. Részvétel magyar és/vagy nemzetközi folyóiratok szerkesztőségében, tudományos tanácsadó testületében.
(e) A kutatási területnek megfelelő hazai és külföldi idézettség, elfogadottság:
– recenziók a megjelent munkákról;
– a jelenlét adatai a nemzetközi bibliográfiai adatbázisokban …;
– idézettségi adatok …
f) Egyetemi doktori programokban alapító belső tagként, külső tagként való részvétel; doktori dolgozatok konzulensi, témavezetői feladatai, OTDK-n résztvevő hallgató témavezetője…
A 2. (a) pontosítása: Követelmények a doktori műre és a tézisekre vonatkozóan
1) Doktori műként olyan munka fogadható el, amely egy kérdéskört új szempontok szerint, eredeti meglátásokkal, monografikus igénnyel dolgoz fel. Doktori műként a fenti ismérveknek megfelelő, a megelőző három évben megjelent önálló könyv is benyújtható. Szintén beadható rövid értekezés, amely a kérelmező önálló tudományos tételeit foglalja össze, továbbá olyan forráskiadás (szótár), amelyben a kérelmező általa feltárt vagy ki nem adott eredeti forrást (elsőként készített vagy gyökeresen átdolgozott szótárt) tesz közzé igényes bevezető tanulmány, kritikai apparátus és értelmező jegyzetek kíséretében. A doktori mű terjedelme jegyzetekkel együtt (de egyéb apparátus nélkül) legalább 200 oldal legyen (másfeles sortávolsággal).
A követelményrendszer olvasható itt:
http://www.mta.hu/index.php?id=3728
Mi teljesül ebből Szabó András esetében?
1. A formátumvizsgálatból semmi. Szabó András kutatási területe szűk: Szenci Molnár Albert nem tartozik a magyar irodalom élvonalába, még ha a feldolgozás alacsony színvonalától és tudománytalanságától el is tekintenénk. Ezek az eredmények azért sem hasznosíthatók, mert Szenci önmagában nem tananyag, régi magyar irodalomból a Károlin nincs MA, doktorandusz pedig csak akkor jelenkezik régi magyar irodalomból, ha állást (Pénzes Tiborc Szabolcs) vagy ösztöndíjat kap érte cserébe (Venásch Eszter az ELTÉ-ről, Ciczka Katalin, ő károlis volt), tehetségesebb hallgatóktól véve el a helyet – hatalmi szóval, magától értetődik, vagy a munkahelye fizeti a képzést, ő pedig csak a hallgatói kedvezményeket veszi fel, nem csinálva a témájával semmit (Faragó Ildikó, egyébként Patrőczi Éva témavezetettje, akinek nincs magyar szakja, Faragó Ildikó pedig nem tud angolul és nem ért a puritanizmushoz, ezért rejtély, mit alkotnak immár 7 éve együtt „tudományosan”).
2. A pályázat beadásának minimális feltételei
(a) Nincs disszertáció.
(b) Egyetlen jelentős szakkönyve sincs, nemhogy kettő. Ami könyve forgalomba került, az nem a PhD-ja óta íródott, hanem felbővítve is csak 133 oldalnyi (fedlappal, belső borítókkal együtt) kandidáttusi értekezése, azaz nem számítható be a szabályok szerint, azonkívül, hogy teljesen jelentéktelen, önálló eredményt nem tartalmaz. A szövegkritikai kiadási munka – idézett követelményrendszer szerint – a két előfeltétel egyike kellene hogy legyen, nem maga a disszertáció, de ez sem teljesül. Szenci Molnár Albert naplóját nem Szabó András adta ki először, hanem Dézsy Lajos, Szabó András pedig – ezt a kiadást felhasználva – újrakiadta. Sehol sem szerepel a követelményrendszerben, hogy újrakiadásra, a PhD megszerzése óta publikált új monográfia nélkül MTA doktori címet lehetne szerezni. A műre vonatkozó speciális követelmény pedig egyértelműen leszögezi, hogy annak „ki nem adott eredeti forrás”-nak kell lennie, „igényes bevezető tanulmány”-nyal. Érdemes elsétálni az MTA könyvtárába, és átlapozni ezt a bevezető tanulmányt (rövid, negyvenegynéhány oldal), hogy kiderüljön, mit ért igényességen Szabó András és a három opponens.
(c) A publikációs követelmény egyértelműen 30 nagyobb tanulmányt ír elő a PhD megszerzése óta, ezzel szemben Szabó Andrásnak 3 aprócska tanulmánya volt; a felének, azaz 15-nek idegen nyelvűnek kell lennie, mely utóbbi felének külföldön kellett volna megjelennie. Eltekintve attól, hogy szigorú értelemben egyetlen publikáció sem felel meg a követelményeknek, továbbá attól, hogy az idegen nyelvű nem önálló tanulmány, hanem az egyik magyar szöveg fordítása, egy sem jelent meg külföldön, hanem az az egy fordítás is Budapesten, Szabó András kiadásában 1999-ben, amikor dékánhelyettesként éppen átvette Tenke Sándor rektorral együtt Orbán Viktor 2 milliárd forintos állami támogatását és eltakarította az útból Kulin Ferenc dékánt (első alkalommal, mert volt még egy második is). A 11 oldalnyi szöveg lefordíttatása és publikáklása előtt nem volt tehát pénzügyi akadály. A 3 tanulmány közül csak 1 jelent meg szakfolyóiratban, a legrövidebb, a 7 oldalas, ami „nagyobbnak” jóindulattal sem nevezhető. A 11 és 14 oldalas pedig ún. „Festschrift”-kiadvány (azaz alkalmi, születésnapi köszöntőféle vegyes minőségű kötetekről van szó). A 2 (c) követelménynek Szabó András nem tudott megfelelni – még úgy sem, hogy dékánhelyettesként pénzügyi eszközöket is igénybe vehetett (fordíttatás, kiadás).
(d), (e), (f) Erről semmilyen információt nem tudunk meg a „tézisfüzetből”. Talán azért, mert ezekben a rovatokban Szabó Andrásnak nem volt mit feltüntetnie.
Összefoglalva: Szabó András nem felelt meg az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály minimális feltételeinek sem, hiszen a speciális követelményrendszer csak a minimumot tartalmazza (ld. 2. pont). A fokozatot ennek ellenére megkapta. Csak a fokozat után járó pótlék, amit azóta erre felvett, több mint 4 millió forint. Nem beszélve a hatalomról, amire ez a cím feljogosította.
1. A kérelmező formátum-vizsgálata
Akadémiai doktori cím elnyeréséért pályázó munkáját akkor lehet nyilvános vitára bocsátani, ha a pályázó szakterületén kiemelkedő színvonalú, közismert, a kutatásban és felsőoktatásban széles körben használt tudományos eredményeket ért el. A pályázó legyen a tematikája megszabta körben országosan is elismert, egyúttal pedig, szakirányának keretei között, egyenrangú résztvevője a nemzetközi tudományos életnek, akinek eredményeit határainkon túl is ismerik és értékelik. Vállaljon jelentős szerepet a tudományos kutatói utánpótlás képzésében. A formátum értékelésében figyelembe kell venni az irodalomtudomány specifikumait, egyrészt nemzeti jellegét, másrészt az irodalommal, az irodalmi beszédmóddal való megszüntethetetlen módszertani kapcsolatát.
2. A pályázat beadásának minimális feltételei
(a) Követelményeknek megfelelő disszertáció vagy megjelent könyv vagy doktori tézises összefoglaló.
(b) Két, jelentős eredményeket hozó, könyvesbolti terjesztésbe került szaktudományos könyv (egy kérdéskör monografikus feldolgozása vagy olyan tanulmánykötet, amelynek darabjai szerves egészet alkotnak, illetve olyan szövegkritikai kiadási munka, amely a kiadásra kerülő szerzői szövegen túl könyvnyi terjedelmű, jelentős szakmai hatású, kutatási tartalmú apparátussal rendelkezik).
(c) Rendszeres, magas szintű szakirodalmi tevékenység:
i) A PhD (kandidátusi) fokozat megszerzése óta tekintélyes folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben megjelent legalább 30 nagyobb tanulmány, melyek közül legalább 15 nemzetközileg is értékelhető, azaz tematikájában, módszertanában elfogadható lenne más nemzeti irodalmak irodalomtudományában is. A tudományos közlemények számának megítélésekor súlyozottan lehet figyelembe venni a nemzeti tudományosságban alapvető és/vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó kézikönyvek elkészítésében való érdemi szerzői vagy szerkesztői részvételt.
ii) Ezek közül mintegy 15 tanulmány idegen nyelven jelent meg, és
iii) Az idegen nyelvű munkáknak mintegy fele külföldön került publikálásra.
(d) Nemzetközi tudományos kongresszusokon meghívott előadóként való szereplés, konferenciákon üléselnöki, szekcióvezetői felkérés, rangos külföldi egyetemeken tartott előadás vagy vendégprofesszori tevékenység. Magyar és/vagy nemzetközi konferencia szervezése. Részvétel magyar és/vagy nemzetközi folyóiratok szerkesztőségében, tudományos tanácsadó testületében.
(e) A kutatási területnek megfelelő hazai és külföldi idézettség, elfogadottság:
– recenziók a megjelent munkákról;
– a jelenlét adatai a nemzetközi bibliográfiai adatbázisokban …;
– idézettségi adatok …
f) Egyetemi doktori programokban alapító belső tagként, külső tagként való részvétel; doktori dolgozatok konzulensi, témavezetői feladatai, OTDK-n résztvevő hallgató témavezetője…
A 2. (a) pontosítása: Követelmények a doktori műre és a tézisekre vonatkozóan
1) Doktori műként olyan munka fogadható el, amely egy kérdéskört új szempontok szerint, eredeti meglátásokkal, monografikus igénnyel dolgoz fel. Doktori műként a fenti ismérveknek megfelelő, a megelőző három évben megjelent önálló könyv is benyújtható. Szintén beadható rövid értekezés, amely a kérelmező önálló tudományos tételeit foglalja össze, továbbá olyan forráskiadás (szótár), amelyben a kérelmező általa feltárt vagy ki nem adott eredeti forrást (elsőként készített vagy gyökeresen átdolgozott szótárt) tesz közzé igényes bevezető tanulmány, kritikai apparátus és értelmező jegyzetek kíséretében. A doktori mű terjedelme jegyzetekkel együtt (de egyéb apparátus nélkül) legalább 200 oldal legyen (másfeles sortávolsággal).
A követelményrendszer olvasható itt:
http://www.mta.hu/index.php?id=3728
Mi teljesül ebből Szabó András esetében?
1. A formátumvizsgálatból semmi. Szabó András kutatási területe szűk: Szenci Molnár Albert nem tartozik a magyar irodalom élvonalába, még ha a feldolgozás alacsony színvonalától és tudománytalanságától el is tekintenénk. Ezek az eredmények azért sem hasznosíthatók, mert Szenci önmagában nem tananyag, régi magyar irodalomból a Károlin nincs MA, doktorandusz pedig csak akkor jelenkezik régi magyar irodalomból, ha állást (Pénzes Tiborc Szabolcs) vagy ösztöndíjat kap érte cserébe (Venásch Eszter az ELTÉ-ről, Ciczka Katalin, ő károlis volt), tehetségesebb hallgatóktól véve el a helyet – hatalmi szóval, magától értetődik, vagy a munkahelye fizeti a képzést, ő pedig csak a hallgatói kedvezményeket veszi fel, nem csinálva a témájával semmit (Faragó Ildikó, egyébként Patrőczi Éva témavezetettje, akinek nincs magyar szakja, Faragó Ildikó pedig nem tud angolul és nem ért a puritanizmushoz, ezért rejtély, mit alkotnak immár 7 éve együtt „tudományosan”).
2. A pályázat beadásának minimális feltételei
(a) Nincs disszertáció.
(b) Egyetlen jelentős szakkönyve sincs, nemhogy kettő. Ami könyve forgalomba került, az nem a PhD-ja óta íródott, hanem felbővítve is csak 133 oldalnyi (fedlappal, belső borítókkal együtt) kandidáttusi értekezése, azaz nem számítható be a szabályok szerint, azonkívül, hogy teljesen jelentéktelen, önálló eredményt nem tartalmaz. A szövegkritikai kiadási munka – idézett követelményrendszer szerint – a két előfeltétel egyike kellene hogy legyen, nem maga a disszertáció, de ez sem teljesül. Szenci Molnár Albert naplóját nem Szabó András adta ki először, hanem Dézsy Lajos, Szabó András pedig – ezt a kiadást felhasználva – újrakiadta. Sehol sem szerepel a követelményrendszerben, hogy újrakiadásra, a PhD megszerzése óta publikált új monográfia nélkül MTA doktori címet lehetne szerezni. A műre vonatkozó speciális követelmény pedig egyértelműen leszögezi, hogy annak „ki nem adott eredeti forrás”-nak kell lennie, „igényes bevezető tanulmány”-nyal. Érdemes elsétálni az MTA könyvtárába, és átlapozni ezt a bevezető tanulmányt (rövid, negyvenegynéhány oldal), hogy kiderüljön, mit ért igényességen Szabó András és a három opponens.
(c) A publikációs követelmény egyértelműen 30 nagyobb tanulmányt ír elő a PhD megszerzése óta, ezzel szemben Szabó Andrásnak 3 aprócska tanulmánya volt; a felének, azaz 15-nek idegen nyelvűnek kell lennie, mely utóbbi felének külföldön kellett volna megjelennie. Eltekintve attól, hogy szigorú értelemben egyetlen publikáció sem felel meg a követelményeknek, továbbá attól, hogy az idegen nyelvű nem önálló tanulmány, hanem az egyik magyar szöveg fordítása, egy sem jelent meg külföldön, hanem az az egy fordítás is Budapesten, Szabó András kiadásában 1999-ben, amikor dékánhelyettesként éppen átvette Tenke Sándor rektorral együtt Orbán Viktor 2 milliárd forintos állami támogatását és eltakarította az útból Kulin Ferenc dékánt (első alkalommal, mert volt még egy második is). A 11 oldalnyi szöveg lefordíttatása és publikáklása előtt nem volt tehát pénzügyi akadály. A 3 tanulmány közül csak 1 jelent meg szakfolyóiratban, a legrövidebb, a 7 oldalas, ami „nagyobbnak” jóindulattal sem nevezhető. A 11 és 14 oldalas pedig ún. „Festschrift”-kiadvány (azaz alkalmi, születésnapi köszöntőféle vegyes minőségű kötetekről van szó). A 2 (c) követelménynek Szabó András nem tudott megfelelni – még úgy sem, hogy dékánhelyettesként pénzügyi eszközöket is igénybe vehetett (fordíttatás, kiadás).
(d), (e), (f) Erről semmilyen információt nem tudunk meg a „tézisfüzetből”. Talán azért, mert ezekben a rovatokban Szabó Andrásnak nem volt mit feltüntetnie.
Összefoglalva: Szabó András nem felelt meg az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály minimális feltételeinek sem, hiszen a speciális követelményrendszer csak a minimumot tartalmazza (ld. 2. pont). A fokozatot ennek ellenére megkapta. Csak a fokozat után járó pótlék, amit azóta erre felvett, több mint 4 millió forint. Nem beszélve a hatalomról, amire ez a cím feljogosította.
Abonnieren
Posts (Atom)
