Nix los in Afrika (Afrikában a helyzet változatlan)

No change in Africa
Írta: jhnnsclvn on július 14, 2010

Négy és fél hónappal ezelőtt jelent meg Prudens írása a „mintha-egyetemről”, és azóta NEM TÖRTÉNT SEMMI! Sőt, a BŰNELKÖVETŐK mindent megtesznek, hogy a felelősségüket visszamenőleg is elhomályosítsák. Ősszel nagy profilváltásra készülnek: társadalomtudományivá (?) alakítják a bölcsészettudományi (?) kart (http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/szenatusi_hatarozatok_majus_26.pdf, utolsó bekezdés!). Ez egy jellegzetes POSZTMODERN TRÜKK (feltehetően az akadémikus APÓS fejéből pattant ki): ÚJRADEFINIÁLOM MAGAMAT, méghozzá valami nagyon általános és jól hangzó néven, mondjuk összehasonlító kultúratudomány, esetleg politikai kommunikáció vagy valami hasonló. Szóval olyasmi, aminek nincsen világosan meghatározható köze ahhoz a 62 diszciplínához, melyen jelenleg fokozatot lehet szerezni az MTA-n. Aztán jöhet a “törvényes” bosszúhadjárat tömeges elbocsátásokkal, utána pedig jöhetnek az új csókosok meg ügyfelek. – Így el lehet tussolni a kérdést: kik a FELELŐSÖK az egyetemen elkövetett bűnökért, amelyekkel ez a BLOG egy éve foglalkozik? A válasz kategorikus, mert két személy köré koncentrálódik minden törvénytelenség és csalás, tudományos fokozatokkal való visszaélések, adminisztratív- és közokirathamisítások: KULCSÁR-SZABÓ (HANSÁGI) ÁGNES dékánhelyettes, akit a háttérből valójában APÓSa instruált, de a törvénytelenségeket (két külön néven is!) mégis önmaga követte el; illetve SZABÓ ANDRÁS dékán, aki – kari vezetőként – minden jogtalanságért személy szerint is felelős, mert dékáni aláírásával szentesítette a szakmai, erkölcsi és jogi visszaéléseket. A dékán és gátlástalan helyettese olyan erkölcsi és szakmai válságot idézett elő, amely aláásta az egyetem, az egyház, sőt, az egész hazai felsőoktatás morálját. Ez a KÉT FŐKOLOMPOS az elkövetői szálak és a felelősség elterelése érdekében az utóbbi hónapokban maga mellé állított olyan új személyeket, mint amilyen SEPSI ENIKŐ főtitkár és KOVÁCS BARNABÁS stratégiai igazgató, akik bár újsütetűek ezen az egyetemen, mégsem jártak közvetlenül utána a történteknek, hanem épp a két főbűnöstől, Szabó András dékántól és helyettesétől, a MENYtől kértek és kaptak tanácsot. Sepsi csak idén került – pályázat nélkül – az egyetemre és egyből a főtitkári székbe, a dékánhelyettes asszony APÓSának protezsálására, aki szintén munkáltatója, akárcsak a másik kettős szereposztásban fellépő személynek, a nyugdíjas „rendőr elvtársnak”, Kovács Árpádnak. A főtitkár asszony korábban több intézményben adminisztratív, szervezői és manageri feladatokat látott el, tudományos teljesítménye nulla. Az új irány még a végén azt jelenti, hogy horribile dictu: kinevezik ezt az átlag alatti – mesterségesen felduzzasztott – személyt dékánná, aki Szabó András és bandája befolyása alatt áll! Így aztán minden bűnelkövető marad vezetői beosztásban épületen belül, tanszékek élén, gyakorlatilag változatlanul hatalomban, a csaló rektorunokaöcs, a hírhedt Mészáros pedig továbbra is hatalmas óraszámban oktat, szakdolgozatot vezet, sőt, Kulcsár-Szabó dékánhelyettes asszonnyal párban államvizsgáztat.

Mindezekre tekintettel szerkesztőségünk úgy döntött, hogy újra beidézi az Egy ”mintha” egyetem című poszt legfontosabb megállapításait (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/03/01/an-as-if-university-egy-mintha-egyetem/), mintegy bevezetésül saját aktuális helyetjelentésünkhöz, amelyet a MAB Látogató Bizottság jelentésére válaszul készítettünk, és hamarosan közlünk. A MAB-jelentés jó két hete megérkezett Balla Péterhez, és erre adekvátan kívánunk reagálni: vagyis be kívánjuk bizonyítani, hogy ez a Károli Gáspár nevét méltatlanul megcsúfoló képződmény SE NEM REFORMÁTUS, SE NEM EGYETEM.

Ezzel a cselekedetünkkel az Írás szellemében kívánunk eljárni, amely ezt mondja: „a törvénytelenséget és az erőszaktételt TÁVOZTASSÁTOK EL, és CSELEKEDJETEK TÖRVÉNY SZERINT ÉS IGAZSÁGOT!” A Duplaszabó banda egyszer és mindenkorra vállalhatatlanná vált mindannyiunk számára! – A szerk.

Szerző: Prudens

Hans Vaihinger (1852–1933) német filozófus A mintha filozófiája (Philosophie des Als Ob) című, 1911-ben megjelent 800 oldalas munkájában ír a „mintha” (als ob) fogalmakról, melyek nem takarnak ontológiai létezőket, de „hasznos fikciókként” (nützliche Fiktionen) segítik a megismerést.

Bebizonyítjuk, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem egy ilyen „mintha” létező: nem református és nem egyetem. Vaihinger hasznos fikcióival szemben azonban ez nemcsak haszontalan, de egyenesen kártékony fikció.

Amikor 1993-ban a patinás pesti református teológia egy bölcsészkar megalapításával egyetemmé bővült, alapítói, Benda Kálmán vezetésével azt valódi egyetemként gondolták el. Célként a protestáns művelődés kincseinek kutatását és ápolását, a fiatalságnak keresztyén szellemben való nevelését tűzték ki.

Mióta azonban 1997-től kezdve Szabó András és Hansági Ágnes, Kulcsár-Szabó Ernő menye, valamint a Kulcsár-Szabó klán fokozatosan átvette a bölcsészettudományi kar vezetését, az alapítók céltételezése csak ürügyül szolgál egy szűk érdekcsoport önös érdekeinek leplezésére. A bölcsészettudományi kar a protestáns művelődéstől idegen területeket – kremlinológiai, színháztudomány, terminológia – emelt magába. A kálvinista szellemnek elkötelezett oktatókat eltávolították, helyettük attól alkatilag idegen embereket – Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus érdekköréhez tartozó személyeket – alkalmaztak: Mindez a keresztyén szellemű nevelés céljának feladását jelenti.

1. A csak a nevében református egyetem a keresztyén szellemiségnek legfeljebb „mintha” szinten felel meg. Az állítólag református egyetem hallgatóit tanulmányaik során nem ismertetik meg a kálvinizmus alaptételeivel. Legtöbbjüknek fogalma sincs, mi is a Heidelbergi Káté, amelyet a debreceni zsinat 1567-ben, majd a szatmárnémeti zsinat 1646-ban fogadott el a reformátusság hitvallásos könyvéül, s melynek első magyar fordítása 1577-ben jelent meg Pápán Huszár Dávid fordításában. Nem tanulnak felekezetünk történetéről, s idegenek maradnak számukra a református erkölcsiség olyan kimagasló példái, mint a negyven prédikátor története, akiket gályarabságra vetettek hitükhöz való hűségük miatt. A bölcsészettudományi kar végletes züllöttségét jelzi az a tény, hogy az első dékán, Szilágyi Ferenc 2010 február 28-i búcsúztatóján a Szabadság téri templomban a jelenlegi bölcsészettudományi karnak sem egyetlen jelenlegi oktatója (beleértve a Szilágyit megfúró jelenlegi dékánt és helyettesét, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnest), sem egyetlen hallgatója nem jelent meg.
2. Az egyetem a humboldti értelemben a „kutatás és az oktatás” (Forschung und Lehre) terepe. A karon folyó kutatás színvonalát jelzi, hogy Szabó András dékán 2003-ban megvédett akadémiai doktori disszertációja Szenci Molnár Albert egyszer már egy más szöveggondozó által megjelentetett latin nyelvű naplójának újraközlése. Ezt egészíti ki Szabó a szövegnek az 1970-es években Tolnai Gábor irányításával Uray Piroskával együtt készített fordításának másodközlésével, közismert adatokat tartalmazó jegyzetanyaggal, valamint egy kb. 40 könyvoldal terjedelmű bevezetővel. A bevezető szószátyár közléseket tartalmaz Szabó saját életéről, köszönetet mond még élő pályatársaknak, valamint feleségének, Petrőczi Évának, amiért az buzdította az egyszer már megjelent anyag újrahasznosítására. Az időközben elhunyt Tolnai Gábor, és a fordításban részt vevő Uray Piroska még köszönő szavakat sem kap. A 40 oldalnyi bevezető egy ponyvaregény stílusában tárgyalja Szenci Molnár Albert életének esetleges adatait: mennyit fizetett (és mennyivel maradt adós) a kosztért-kvártélyért, kiket akart feleségül venni és milyen rohamok törtek ki rajta a kényszerű szexuális önmegtartóztatás hatására. Szabó munkásságának periférikus jellegét jól jelzi, hogy a Doktori Iskolák 2010-ben frissített adatbázisában kb. 130 független idézést mutat ki saját munkáiról, 2003-ban, a doktori vita évében viszont még egyetlen hivatkozást sem tüntetett fel téziseiben. A munka színvonaláról mindenki benyomást alkothat az ezen a blogon publikált, mindössze 2 és fél oldalas tézisek alapján, amelyek nem posztulálnak semmit, és nem hivatkoznak semmilyen tudományos módszerre: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/05/11/andras-szabos-degree-1-documents-szabo-andras-nagydoktorija-1-dokumentumok/ . Ennek végén található az összesen 3 publikáció (valójában 5, de ebből 2 azonos: magyarul – Sz.M. Sziléziában – ill. németül – Sz.M. in Schlesien -, 1 pedig akkor még meg sem jelent), egyenként 4, 7 ill. 11 oldalasok. Az I. Osztály követelményrendszere 30 fajsúlyos publikációt ír elő: Szabó ennek mennyiségileg csupán a 10%-át, minőségileg pedig 0%-át teljesítette.
3. Hansági (egyes dokumentumokban: Kulcsár-Szabó) Ágnes (Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus menye) a kar tudományos dékánhelyettese. Tudományos munkásságának színvonalára csak egyetlen adalék. A Doktori Iskolák adatbázisában Hansági tíz legfontosabb munkái közé sorolja két publikációját (ugyanannak a szövegnek a magyar és a német változata, tehát valójában 9), mely(ek) Márai A gyertyák csonkig égnek című regényének elemzését tartalmazzák az identitáskonstrukciók szempontjából.Hansági Ágnes az elemzés során kulcsfogalomként alkalmazza a pragmalingvisztikából ismert beszédaktust. Szól az illokúció beszédaktusáról – ami nonszensz, hiszen minden beszédaktusnak van illokúciós ereje (Austin) –, valamint a perlokúcióról, mint amellyel a beszédaktust alkalmazó személy saját identitását létrehozza. Ez is nonszensz, hiszen a perlokúció csak az interakciós térben értelmezhető, mint a partnerben – a beszédaktus címzettjében – létrejött változás. Hansági „tanulmányainak” bibliográfiájában a beszédaktuskutatás egyetlen klasszikusára (Austin, Searle, Wunderlich stb.) sem utal, felsorolja viszont H. Meadet, aki a beszédaktus fogalmának kidolgozásakor (1950-es évek vége) már több évtizede halott volt. Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes tudományosnak feltüntetett szövegei ehhez hasonló szakmai blöffök sorozatai, tudománytalan konstrukciók.
4. A bölcsészkaron folyó oktatás színvonala – vezető oktatóinak tudományos felkészültségét tekintve nem is lehet más, mint siralmas. Egyetlen lényeges kivétellel. A Hima Gabriella által 2003-ban alapított Irodalomtudományi Doktori Iskola csakugyan jó színvonalon működött. Hima Gabriella erkölcsileg feddhetetlen, tudományos hírneve kikezdhetetlen. Nem tartozik sem Szabó András, sem a Kulcsár-Szabó klán érdekköréhez. Őt a karon (a Szabó András által megfúrt) Szilágyi Ferenc alkalmazta 1998-ban (a Szabó András által megfúrt) Huszár Ágnes javaslatára. 2009-ben Szabó András dékán megpróbálta maga és érdekköre számára az IDI-t megszerezni. Ennek vezetését feleségének, Petrőczi Évának szánta. Ezt megalapozandó egyetemi tanárságra terjesztette fel a feleségét a MAB-nál. Bár a felterjesztést személyesen maga Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus szorgalmazta, a MAB nem fogadta el. A hatalomátvétel előkészítésére a KRE BTK vezetése Hima Gabriella iskolavezető ellen MAB eljárást kezdeményezett. Ez azonban tisztázta az iskolavezetőt a vádak alól. Viszont számos jogsértést állapított meg: személyi összefonódások a doktori védésekben: Például Szabó és Petrőczi – házastársak – témavezetőként és opponensként szerepelnek egy doktori védésben. Mészáros Márton – Hansági Ágnes tanársegédje – maximális pontszámot kap egy, az előírt terjedelem felét kitevő, részben közös munkában, részben teljesen idegen munka kisajátításával készült disszertáció alapján. (A bizottság vezetője Eisemann György, Kulcsár-Szabó Ernő helyettese az ELTÉ-n, és a többi bizottsági tag is Kulcsár-Szabó Ernő személyes lekötelezettje, kivéve Petrőczit, aki viszont a Szabó dékán felesége.) A MAB 2009. október 2-i határozatában felszólítja a KRE-t a jogsértések megszüntetésére. Ez mind a mai napig nem történt meg. A Doktori Iskolát jelenleg Kovács Árpád orosz szakos nyugdíjas professzor vezeti. (A KRE BTK-n nincs orosz szakos képzés.)

A református egyetemre mind a kutatás, mind az oktatás tekintetében az alibi, a „mintha” létezés jellemző. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Magyar Tudomány – a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata – 2010 második, a Kálvin évnek szánt számában egyetlen KRE BTK-s szerző sem szerepel. Sőt, egyetlen lábjegyzet erejéig sem emlékeznek meg a KRE BTK oktatóinak egyetlen írásáról sem. Ők nyilvánvalóan a „tudományos mezőben” (Bourdieu) még kálvinista témában sem számítanak semmit. Ez a látszat-egyetem azonban nagyon is valós pénzt, 2,6 milliárd forintot von el évente az államháztartásból.

Quod erat demonstrandum.