Korrektur und Vorschlag (Korrekciók és javaslatok a 168 óra cikke kapcsán)

Melczer László hozzászólása a 168 óra cikkéhez

A 168 óra mai számában jelent meg Lampé Ágnes cikke, „Beházasodottak egyeteme – Jogsértések a Károlin?” címmel egy 3 oldalas beszámoló egyetemünkről. Ebben – többek között – Kulin Ferenc ex-dékán úr is megszólal. A nyilatkozat elismeri felháborodásunk jogosságát, sőt, megérti részünkről az igazságtevés vágyát, másrészt azonban – teljesen jóhiszeműen – mentegeti a kari és egyetemi vezetést, mintha a súlyos csapások és egyéb jogsértések oka a MAB „teljesíthetetlen” feltételei volnának. Itt szeretném egykori tanáromat, Kulin Ferencet, a legnagyobb tisztelettel, néhány ponton korrigálni:

1. Kulin Ferenc felmentésére az életkor nem magyarázat, hiszen Bíró Mária jelenleg is aktív dékánhelyettes semmivel nem fiatalabb, Pálóczi H. András tanszékvezető pedig jóval idősebb nála.
2. A MAB nem összeroppantotta, hanem ezzel a határozattal kifejezetten megmentette a doktori iskolát, amely így valójában jobban járt, mint a becsületesen küzdő egyetemek doktori iskolái, mert azoknak idén szeptemberig kellett teljesíteni az akkreditációs feltételeket, míg a Károli további haladékot kapott. Azaz a büntetéssel jóval előnyösebb helyzetbe került, mint a többi DI.
3. Kulin szerint a MAB 4 professzort követel meg a korábbi 2 helyett. Ez se nem igaz, se nem pontos, mert a feltételek valójában inkább könnyebbé váltak. Eddig 3 belső MTA doktort kellett igazolni, ami jóval nehezebb a mostani 4 professzornál, mert MTA doktori címet jóval nehezebb elérni, mint habilitációt, és a professzori kinevezéshez utóbbi elegendő. Továbbá, nem kell mind a 7 törzstagnak 1-1 PhD-fokozatot szerzett hallgatót felmutatni, mint Kulin állítja, elég egy felet, azaz ketten-ketten egyet közösen. Itt is csak fele annyi MAB-követelményről van tehát szó, mint amennyit a nyilatkozat sugall.

Ex-dékán úr ezekkel a túlzásokkal mentegetni próbálja a kari vezetést, mintha az a lehetetlen feltételeknek való megfelelni akarás miatt folyamodott volna csalásokhoz és közokirathamisításokhoz. Valójában szerintünk nem ez történt. A feltételek könnyedén teljesíthetők lettek volna törvényes úton is, és elegendő idő állt redelkezésre, ha az új kari vezetést nem foglalta volna le annyira saját hatalmának kiépítése: ebbe fektetett pénzt és energiát, és semmit nem tett az akkreditációért. Egyetlen célja a doktori iskola évi 15-20 milliós költségvetésének megkaparintása volt. A független és szakmailag valamint erkölcsileg integer Hima Gariella helyett, aki a csalások ellen tiltakozott, és aki egyedül két és fél hallgatót a védés közelébe juttatott, egy strómant ültetett a DI vezetői székébe, amitől a DI szétesett. Nem a MAB, hanem a kari vezetés saját intézkedéseinek inerciája következtében.

Ha a kari vezetés az akkreditációs követelményeknek meg akart volna felelni, a következőket kellett volna tennie:

1. Meghagyni, sőt, megerősíteni az IDI élén Hima Gabriellát, mert ő az egyetlen, aki megfelel a DI törzstagsággal és vezetővel szemben támasztott MAB-elvárásoknak. Ha rákattintunk a www.doktori.hu honlapján a KRE IDI törzstagjaira, látjuk, hogy Hima Gabriella kiválásával gyakorlatilag senki nem felel meg. (Fabiny Tibor az egyetlen, de ő is csak feltételesen, ő azonban nem alkalmas vezetésre, mert mind habilitációja, mind védettje teológiából van, és nem irodalomtudományból, azonkívül nem magyar, hanem könyvtár szakos).
2. Fölösleges és káros volt Kovács Árpád, kizárólag orosz szakos professzor alkalmazása, hiszen az egyetemen nincs orosz szak, az alkalmazás sérti a felsőoktatási törvényt: alibi-doktori-órákra kap teljes professzori fizetést. Az egyetem 3 belső professzorral már eleve rendelkezett (és nem 2-vel, mint Kulin tanár úr írja: Fabiny, Hima, Szabó). Sokkal célszerűbb (és olcsóbb) lett volna Kovács felvétele helyett egy 4. professzor saját, belső „kitermelése”; volt rá elegendő idő, és a magyar irodalmi tanszékeken volt is két habilitált docens, akiknek felterjesztése már régóta esedékes: Nyilasy Balázs több mint tíz éve és Bertha Zoltán is már vagy 8 éve habilitált, legalább egyikük átment volna a szűrőn. Ehelyett a férj nyomására Szabó András viszonylag frissen habilitált felesége, Petrőczi Éva lett 4. professzornak felterjesztve, akiről mindenki tudta, hogy a MAB ezt legfeljebb rossz viccként fogja fel, csak az érintett házaspár nem akarta ezt tudomásul venni. Ezzel elpazaroltak egy értékes évet.

Kovács Árpád funkciója nyilvánvalóan nem az IDI, hanem kizárólag Szabó András és Kulcsár-Szabó Ágnes hatalmának megerősítése. Azért hozták ide, hogy formálisan leválthassák Hima Gabriellát, és Szabó András valamint Kulcsár-Szabó Ágnes végrehajtó-emberük, a mindenre kész Hermann Zoltán segítségével, közvetlenül férjen hozzá a doktori iskola pénzének kizárólag doktoranduszokat illető részéhez is. Kovács felbukkanása legalább akkora károkat okozott egyetemünk presztízsének, mint Kun Béla unokájának alkalmazása, aki szintén oktatás nélkül veszi fel már hosszú évek óta a fizetését. „Kremlinológiával” éppúgy nem lehet kitölteni ezen az egyetemeken a munkaidőt, mint a nem oktatott orosz szakkal. Véleményem szerint Kovácsot és Kunt azonnal el kellene bocsátani. A Puritanizmus nevű alibiintézetet pedig azonnali hatállyal meg kellene szüntetni, mert köznevetség tárgyai vagyunk miatta. A szadeszesek beáramoltatását pedig azonnal le kellene állítani, fokozatosan le kellene cserélni őket református, de legalább valódi protestáns oktatókra (elsősorba Kommunikáció, Színháztudományi ill. Nyelvtudományi Tanszék, mert ide kizárólag Kulcsár-Szabó Ágnes protezsál be oktatókat). A Doktori Iskola felvételijén szakmai alapon kellene felvenni a hallgatókat (már évek óta nem ez történik, a legkirívóbb volt az idei felvételi jogtiprása), nem pedig Kulcsár-Szabó Ágnes kizárólagos akaratának kellene érvényesülnie, amibe csak egyszer-egyszer tudott Hermann Zoltán és Szabó András beleszólni, hogy a saját ízlésüknek megfelelő, ha lehet mondani, még alkalmatlanabb jelölteknek juttassanak állami ösztöndíjat. Az igazán tehetséges hallgatók már évek óta nem jutnak ösztöndíjhoz, a DI volt vezetőjének javaslatait többségi alapon leszavazzák, a legutols felvételiről pedig nem is értesítették – a háta mögött szervezte meg és bonyolította le, személyesen, Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán, hogy a saját favoritjaikat az egymás közti megállapodás szerint bejuttassák.

Ui. Megjelent a Református Élet legújabb száma a Károlis botrány folytatásával, “A hamis tanú” címmel. Máris megrendelhető a szokásos ujsag@exodus.hu címen ill. a jövő héttől kapható a “Goloka” könyvesboltban, Darsham udvar, balra, Krúdy Gy. u. 7.