A Riskó-ügy
Ez annyira piti, hogy ez nem is ügy. Riskó Enikő esete önmagában nem szúrt volna szemet senkinek, ha nincs mellette a Mészáros- és a Baranyai-ügy. Szerény kis ritéjével észrevétlenül átcsúszott volna.
Előzmény
Riskó Enikő Baranyai Katalinhoz hasonlóan sikertelenül próbálkozott egy másik doktori iskolában fokozatszerzéssel. Ő a Debreceni Egyetem germanisztikai doktori iskolájának volt a hallgatója, ám disszertációja védésre bocsátását témavezetője, Lichtmann Tamás a házi vita után nem javasolta.
Riskó Enikő ezt követően átjelentkezett a Károli Irodalomtudományi doktori iskolájába, ahol rendes beiratkozott hallgatóként még három évig dolgozott a szövegén, amit ott védésre újra benyújtott. A Károlin nemcsak örömmel fogadtak sikertelen dolgozatokat, hanem majdnem kezet csókoltak a bukottaknak. Van szöveg! Nem megíratni kell a jelölttel, netán megírni helyette, hanem csak elfogadtatni. Ez jóval kisebb munka, csak szervezés kérdése, amiben a károlisok profik.
Házi vita
A házi vita jól sikerült, különösen a külső opponens, Széles Klára találta jónak a dolgozatot, a belső opponenst, Komlósi Piroskát a disszerens pszichológiai felészültsége nem győzte meg, de hát végülis ez egy irodalomtudományi doktori iskola, mégha irodalompszichológiáról szól is a dolgozat. De a kérdés itt csak az volt, hogy cum laude vagy summa cum laude legyen majdan a végeredmény.
Védés
A házi vita után átdolgozott szövegtől a külső opponens lelkesedése is alábbhagyott, ugyanis az átalakítások rontottak a szövegen. A pszichológiai koncepció gyenge maradt, de a szöveg törzsrészét kitevő Hermann Hesse-regény-elemzések jók voltak. A bizottságban három külsős tag volt, a belsők egyike sem az irodalom tanszékről jött, hanem egy germanista és egy pszichológus képviselte a Károlit. A vita élesbe ment, a jelölt megfontolt, okos válasza billentette végül javára a mérleget. Az 5 tagú bizottság 25-ből 16 pontot adott, ami 64 %, rite, az elfogadhatóság határán mozgott. Végeredményben ez egy becsületes védés volt, ahol a jelölt minden tőle telhetőt megtett, és a bizottság is lelkiismerete szerint mérlegelt. Hogy a védés kimenetele végig nyitott volt, azt az eredmény is mutatja.
Védés utáni történések
A védés után néhány héttel Demes-Kőfalusi Krisztina titkárnő a jelöltet telefonon zaklatni kezdte, hogy cserélje ki korábban leadott nyilatkozatát a témavezetőjével való konzultációról. Ez ugyanis egy témavezetőre vonatkozott, Hima Gabriellára, aki 3 éven át vezette a jelölt germanisztiai tárgyú, 20. századi német irodalomról szóló dolgozatát. Ha Riskó Enikő nem ad egy új nyilatkozatot arról, hogy témavetőiivel, azaz Hima Gabriellával és a különben régi magyaros Szenci Molnár kutató dékánnal, Szabó Andrással is konzultált, és mindezt visszadátumozva a védés előtti időpontra, akkor nem adják ki neki az oklevelet. Riskó Enikő egy ideig habozott, majd eleget tett a kérésnek.
A sors iróniája, hogy most éppen ezért nem kapja meg az oklevelet.
A MAB nála két problémát talált. A határidő ellentmondásosságát, ami fenti antedatálás miatt keletkezett, a másikat pedig abban látta, hogy Szabó András „társtémavezető” kutatási területe nincs összhangban a jelölt témájával.
Riskó Enikő és Szabó András mindössze egyszer találkozott, a házi védésen, amikor Riskó Enikő a pulpituson ült, Szabó András pedig a közönség soraiban. Telefonon sohasem beszéltek, és e-mailt sem váltottak.
Riskó Enikő disszertációja leadásakor két választás előtt állt: vagy beírja Szabó András nevét Hima Gabrielláé mellé társtémavezetőnek, vagy nem megy át a védésen. A disszertáció február közepi leadásakor Szabó András dékánnak még nem volt témavezetettje. Ekkor még Riskó Enikő volt az egyetlen reménye a törzstagságot jelentő fél témavezetett megszerzésére. Mészáros Márton neve akor még fel sem merült. (Emlékeztetől: Mint a Some petty errors c. posztból tudjuk, a március 26-án védő Mészáros Mártonnak csak 17 nappal korábban, március 9-én jutott eszébe, hogy mégsem a 20. századi magyar protestáns médiáról akar értekezni Hima Gabriella vezetésével, hanem Lutherről, Szabó Andrással mint témavezetővel.)
Mennyi vethető ebből a két apró szabálytalanságból Riskó Enikő szemére? Annyi, hogy gyáva volt, nem mert nemet mondani a dékánnak, és hogy debreceniként nem ismerte ki magát a budapesti református egyetemi életben.
Másrészt, ha meggondoljuk, hogy a debreceni kudarc után összetört önbizalommal állt ilyen nehéz választás előtt, amiből eleve lehetett tudni, hogy a dékánnal szemben ő lesz a vesztes, és a dékán alá beosztott témavezetője sem biztos, hogy meg tudja őt védeni, úgy is felfoghatjuk, hogy Riskó Enikő zsarolás áldozata lett.
Montag, 21. Dezember 2009
Ein anderer kleiner Fehler (Egy másik piti hiba)
A Baranyai-ügy
Mint korábbi posztunkban megírtuk, Hermann Zoltán, Kovács Árpád dublőre, szóbeli tájékoztatókon, körlevelekben és kiáltványokban azt ismételgeti, hogy a Doktori Iskolát a MAB néhány apró adminisztratív szabálytalanság miatt függesztette fel. Eközben rejtélyes célzásokat tesz iratátadási nehézségekre, meg hiányos iratokra. A Some petty errors (Apró szabálytalanságok) c. posztunk beszámolt néhány „apró kis hibáról” a Károli Doktori Iskolájában, a Mészáros-ügy kapcsán, amelyet a MAB-vizsgálat a legproblematikusabbnak tartott a három anullált védés közül. Most a Baranyai-ügy néhány piti szabálytalanságát tárjuk az olvasók elé.
Előzmények
Hogy Baranyai Katalin hogyan és mikor került a Károli oktatóinak látókörébe, azt nem sikerült pontosan rekonstruálnunk, mert a doktoranduszok semmit nem tudnak róla. Az ismeretlenségből jelent meg a 2008. december 18-i házivitán, mint Petrőczi Éva új szerzeménye, hogy a dékánfeleségnek a törzstagságot jelentő fél témavezetést biztosítsa. A témavezetés másik felét a dékánházaspár Bertha Zoltánnak szánta, szakmai kényszerből, mert Baranyai Katalin dolgozata egy 20. századi magyar íróról, Cs.Szabó Lászlóról szólt, és Petrőczinek köztudottan csak angol szakos diplomája van, és ezen belül is középkorra szakosodott. Bertha docens a dolgozat minősége és előtörténete okán nem lelkesedett a kudarcot vallott idősebb hölgyért, de a dékánházaspárnak nem mert nemet mondani. Baranyai Katalin nemcsak azzal keltett korábban feltűnést, hogy az ELTÉ-n nyílt vitán megbukott, hanem ezt sikerült fokoznia azzal, hogy bukott dolgozatával végigházalta az ország doktori iskoláit, így Bertha docens szűkebb pátriáját, Debrecent is, de mindenhonnan elhajtották. Hima Gabriella, a Doktori Iskola vezetője megpróbálta nem fogadni a bukott hölgyet, arra hivatkozva, hogy novembertől, amikor a neve először felbukkant, a márciusban tervezett védésig nincs elég idő a disszertáció átdolgozására. Arra is hivatkozott, hogy BK sosem volt a KRE IDI beiratkozott hallgatója, így a Doktori Iskola nem vállalhatja fel a másutt megbukott dolgozatot.
A Doktori Iskola vezetőjének vitáját Szabó András dékánnal egy 2008. novemberi e-mailváltás bizonyítja, melyből az erősebb, azaz a hatalom birtokosa, a dékán került ki győztesen. Baranyai Katalinnak, aki semmilyen képzésen nem vett részt, hogy hogy nem, ki lett állítva egy cum laude szigorlati bizonyítvány. A szigorlatot a doktori iskola vezetőjének távollétében tartották (ha tartották), a bizottság tagjai a dékánházaspár, Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes és a mindig mindenre mozgósítható Hermann Zoltán voltak.
(Stróman úrról, azaz Kovács Árpádról, akkor még szó sem volt, ugyanis még senki sem sejtette – ő maga sem – hogy nemsokára meneszteni fogják Veszprémből, minek következtében a Károlin fog landolni. Az eljárásban nem vett részt, arról semmit sem tudott, ez azonban nem gátolta abban, hogy fél évvel később ezt is törvényesnek ismerje el, hasonlóan a Mészáros-féle eljáráshoz. Ráadásul mindezt MAB-tagként! Hogy ez Kovács Árpád saját etikájából hogyan következik, azt értjük. De hogy a MAB etikájából hogyan következik, azt nem.)
Házi vita
Már a decemberi házivitán kiderült, hogy a dolgozat az ELTÉ-n méltán bukott meg. Ráadásul nem egy szigorú témavezetőnél, hanem a tolarenciájáról és jóindulatáról közismert Rónay Laci bácsinál. Kulcsár-Szabó Ágnes opponens azonban a gyatra szöveget egekig magasztalta, és az azonnali védést javasolta. Itt hívnánk fel a figyelmet egy olyan összefüggésre a Mészáros-üggyel, amit ott nem említettünk, hogy a dicsérő opponensi véleményért Kulcsár-Szabó Ágnes Petrőczi Évától csereszívességet várt és kapott, ugyanis az ő témavezetettjének, Mészáros Mártonnak, Petrőczi Éva lett majd az opponense, és a Baranyait dicsérő véleményért cserébe eltekintett attól az apróságtól, hogy nem volt kész a dolgozat. Mi az, hogy eltekintett! Maximális pontot adott rá.
(Közbevetőleg itt említenénk, hogy Baranyai Katalin valószínűleg Kulcsár-Szabó Ágnes és Petrőczi Éva „közös felfedezettje” lehetett. Petrőczi ismerhette őt nagykőrösi rövid vendégszereplése idejéből, amikoris BK egy szűk éven át a Tanítóképző Kar oktatója volt. Kulcsár-Szabó Ágnes, a károlis pletykafészek, aki hozza-viszi a MAB-os és ELTÉ-s híreket, tudhatott leginkább BK ELTÉ-s bukásának részleteiről, és mérhette fel a bevállalás szerinte csekély kockázatát.)
Védés
A 2009. március 23-i házi védésen, mely az első volt a károlis DI márciusi dicstelen menetelése sorában, a 4 tagú bizottság felét két károlis alkotta. Az egyik a dolgozattal nagyon elégedett Kulcsár-Szabó Ágnes, a másik a „Rabszolgavásár” posztunkból ismerős Török Lajos adjunktus, akiről ott megírtuk, hogy a szép családi érzéstől vezéreltetve feleségestől kaszál a fizetése mellett még egy fél fizetést, felesége pedig erasmusos pénzekből részesül, így nemigen van módja egyiküknek sem nemet mondani a Szabó-dékánházaspár és Kulcsár-Szabó dékánhelyettes asszony bármiféle kérésére. A két külső tag, Vasy Géza és Márkus Béla azonban korántsem volt elégedett sem a dolgozattal, sem az eljárással. Utóbbi kemény kritikát írt, amit a sértődött jelölt előbb ignorált, majd felhívta az opponens figyelmét, hogy Cs. Szabó ügyben még sokat kell tanulnia. A témavezető Petrőczi Éva, hogy oldja a hangulatot, Cs. Szabó nemi életére terelte a szót, de mindjárt fel is mentette a jelöltet a válaszadás alól, nevén nevezve az igazi illetékest ebben a kérdésben, a jelen nem lévő kvázi-özvegyet. A vita után Petrőczi nem hagyta el a termet, hanem addig beszélt a külső tagok lelkére, míg az eredmény 20-ból 15 pont, azaz 75% lett, azaz a cum laude alsó határa. A külső tagok furcsállták az eljárást, az eredménnyel sem voltak megelégedve, a Petrőczi Éva által rájuk gyakorolt nyomás miatt is kényelmetlenül érezték magukat, és ünneplés nélkül távoztak.
Védés után
3 nappal később Demes-Kőfalusi Krisztina e-mailben utasította Vanó Renáta minőségbiztosítási koordinátort, hogy készítse elő a másnapi, 2009. március 27-i EDHT-ülés számára a fokozatok odaítélését, az elért százalékokkal. Ebben a határozattervezetben azonban Baranyai Katalin eredménye már nem a cum laude alsó, hanem a felső határát súrolja: 88%. Az eredmény feljavulására egy rejtélyes jegyzőkönyv adott magyarázatot: BK védésén e szerint már nem 4 tagú, hanem 5 tagú bizottság vett részt, az elnök nem Vasy Géza volt, hanem a jelen sem lévő Széles Klára professzor asszony, akinek nagyon tetszhetett BK disszertációja, mert a maximális 5 pont helyett 7-et (!) adott. Baranyai Katalin az EDHT-határozat szerint már nem 20-ból 15 pontot, azaz 75%-ot, hanem 25-ből 22 pontot, azaz 88%-ot ért el. Hogy az EDHT utólag korrigálta-e a hibát, nem tudjuk.
Amúgy is bagatell adminisztratív hibáról volt szó: az eredmény így is, úgy is cum laude…
…lett volna, ha a MAB nem vétózza meg ezt is.
Nem is értjük, hogy miért. Hiszen a MAB-tag Kovács Árpád ezt a védést is törvényesnek találta.
Visszatérve Hermann övön aluli célzásaira a hiányos irattárról: aligha áll a csalások és okirathamisítások elrendelőinek és végrehajtóinak érdekében, hogy bűncselekményeik minden részletükben dokumentálhatók legyenek, hiszen ezekért rács mögé kerülhetnének. Vajon megvannak-e ezek az iratok hiánytalanul ma az IDI irattárában? Ha nincsenek, ki(k)nek állt érdekében eltüntetni ezeket? És azok, akiknek érdekükben állt, s.k. tették, vagy rábízták lakájukra, a mindenre kész eszközemberre HZ-ra?
Mint korábbi posztunkban megírtuk, Hermann Zoltán, Kovács Árpád dublőre, szóbeli tájékoztatókon, körlevelekben és kiáltványokban azt ismételgeti, hogy a Doktori Iskolát a MAB néhány apró adminisztratív szabálytalanság miatt függesztette fel. Eközben rejtélyes célzásokat tesz iratátadási nehézségekre, meg hiányos iratokra. A Some petty errors (Apró szabálytalanságok) c. posztunk beszámolt néhány „apró kis hibáról” a Károli Doktori Iskolájában, a Mészáros-ügy kapcsán, amelyet a MAB-vizsgálat a legproblematikusabbnak tartott a három anullált védés közül. Most a Baranyai-ügy néhány piti szabálytalanságát tárjuk az olvasók elé.
Előzmények
Hogy Baranyai Katalin hogyan és mikor került a Károli oktatóinak látókörébe, azt nem sikerült pontosan rekonstruálnunk, mert a doktoranduszok semmit nem tudnak róla. Az ismeretlenségből jelent meg a 2008. december 18-i házivitán, mint Petrőczi Éva új szerzeménye, hogy a dékánfeleségnek a törzstagságot jelentő fél témavezetést biztosítsa. A témavezetés másik felét a dékánházaspár Bertha Zoltánnak szánta, szakmai kényszerből, mert Baranyai Katalin dolgozata egy 20. századi magyar íróról, Cs.Szabó Lászlóról szólt, és Petrőczinek köztudottan csak angol szakos diplomája van, és ezen belül is középkorra szakosodott. Bertha docens a dolgozat minősége és előtörténete okán nem lelkesedett a kudarcot vallott idősebb hölgyért, de a dékánházaspárnak nem mert nemet mondani. Baranyai Katalin nemcsak azzal keltett korábban feltűnést, hogy az ELTÉ-n nyílt vitán megbukott, hanem ezt sikerült fokoznia azzal, hogy bukott dolgozatával végigházalta az ország doktori iskoláit, így Bertha docens szűkebb pátriáját, Debrecent is, de mindenhonnan elhajtották. Hima Gabriella, a Doktori Iskola vezetője megpróbálta nem fogadni a bukott hölgyet, arra hivatkozva, hogy novembertől, amikor a neve először felbukkant, a márciusban tervezett védésig nincs elég idő a disszertáció átdolgozására. Arra is hivatkozott, hogy BK sosem volt a KRE IDI beiratkozott hallgatója, így a Doktori Iskola nem vállalhatja fel a másutt megbukott dolgozatot.
A Doktori Iskola vezetőjének vitáját Szabó András dékánnal egy 2008. novemberi e-mailváltás bizonyítja, melyből az erősebb, azaz a hatalom birtokosa, a dékán került ki győztesen. Baranyai Katalinnak, aki semmilyen képzésen nem vett részt, hogy hogy nem, ki lett állítva egy cum laude szigorlati bizonyítvány. A szigorlatot a doktori iskola vezetőjének távollétében tartották (ha tartották), a bizottság tagjai a dékánházaspár, Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes és a mindig mindenre mozgósítható Hermann Zoltán voltak.
(Stróman úrról, azaz Kovács Árpádról, akkor még szó sem volt, ugyanis még senki sem sejtette – ő maga sem – hogy nemsokára meneszteni fogják Veszprémből, minek következtében a Károlin fog landolni. Az eljárásban nem vett részt, arról semmit sem tudott, ez azonban nem gátolta abban, hogy fél évvel később ezt is törvényesnek ismerje el, hasonlóan a Mészáros-féle eljáráshoz. Ráadásul mindezt MAB-tagként! Hogy ez Kovács Árpád saját etikájából hogyan következik, azt értjük. De hogy a MAB etikájából hogyan következik, azt nem.)
Házi vita
Már a decemberi házivitán kiderült, hogy a dolgozat az ELTÉ-n méltán bukott meg. Ráadásul nem egy szigorú témavezetőnél, hanem a tolarenciájáról és jóindulatáról közismert Rónay Laci bácsinál. Kulcsár-Szabó Ágnes opponens azonban a gyatra szöveget egekig magasztalta, és az azonnali védést javasolta. Itt hívnánk fel a figyelmet egy olyan összefüggésre a Mészáros-üggyel, amit ott nem említettünk, hogy a dicsérő opponensi véleményért Kulcsár-Szabó Ágnes Petrőczi Évától csereszívességet várt és kapott, ugyanis az ő témavezetettjének, Mészáros Mártonnak, Petrőczi Éva lett majd az opponense, és a Baranyait dicsérő véleményért cserébe eltekintett attól az apróságtól, hogy nem volt kész a dolgozat. Mi az, hogy eltekintett! Maximális pontot adott rá.
(Közbevetőleg itt említenénk, hogy Baranyai Katalin valószínűleg Kulcsár-Szabó Ágnes és Petrőczi Éva „közös felfedezettje” lehetett. Petrőczi ismerhette őt nagykőrösi rövid vendégszereplése idejéből, amikoris BK egy szűk éven át a Tanítóképző Kar oktatója volt. Kulcsár-Szabó Ágnes, a károlis pletykafészek, aki hozza-viszi a MAB-os és ELTÉ-s híreket, tudhatott leginkább BK ELTÉ-s bukásának részleteiről, és mérhette fel a bevállalás szerinte csekély kockázatát.)
Védés
A 2009. március 23-i házi védésen, mely az első volt a károlis DI márciusi dicstelen menetelése sorában, a 4 tagú bizottság felét két károlis alkotta. Az egyik a dolgozattal nagyon elégedett Kulcsár-Szabó Ágnes, a másik a „Rabszolgavásár” posztunkból ismerős Török Lajos adjunktus, akiről ott megírtuk, hogy a szép családi érzéstől vezéreltetve feleségestől kaszál a fizetése mellett még egy fél fizetést, felesége pedig erasmusos pénzekből részesül, így nemigen van módja egyiküknek sem nemet mondani a Szabó-dékánházaspár és Kulcsár-Szabó dékánhelyettes asszony bármiféle kérésére. A két külső tag, Vasy Géza és Márkus Béla azonban korántsem volt elégedett sem a dolgozattal, sem az eljárással. Utóbbi kemény kritikát írt, amit a sértődött jelölt előbb ignorált, majd felhívta az opponens figyelmét, hogy Cs. Szabó ügyben még sokat kell tanulnia. A témavezető Petrőczi Éva, hogy oldja a hangulatot, Cs. Szabó nemi életére terelte a szót, de mindjárt fel is mentette a jelöltet a válaszadás alól, nevén nevezve az igazi illetékest ebben a kérdésben, a jelen nem lévő kvázi-özvegyet. A vita után Petrőczi nem hagyta el a termet, hanem addig beszélt a külső tagok lelkére, míg az eredmény 20-ból 15 pont, azaz 75% lett, azaz a cum laude alsó határa. A külső tagok furcsállták az eljárást, az eredménnyel sem voltak megelégedve, a Petrőczi Éva által rájuk gyakorolt nyomás miatt is kényelmetlenül érezték magukat, és ünneplés nélkül távoztak.
Védés után
3 nappal később Demes-Kőfalusi Krisztina e-mailben utasította Vanó Renáta minőségbiztosítási koordinátort, hogy készítse elő a másnapi, 2009. március 27-i EDHT-ülés számára a fokozatok odaítélését, az elért százalékokkal. Ebben a határozattervezetben azonban Baranyai Katalin eredménye már nem a cum laude alsó, hanem a felső határát súrolja: 88%. Az eredmény feljavulására egy rejtélyes jegyzőkönyv adott magyarázatot: BK védésén e szerint már nem 4 tagú, hanem 5 tagú bizottság vett részt, az elnök nem Vasy Géza volt, hanem a jelen sem lévő Széles Klára professzor asszony, akinek nagyon tetszhetett BK disszertációja, mert a maximális 5 pont helyett 7-et (!) adott. Baranyai Katalin az EDHT-határozat szerint már nem 20-ból 15 pontot, azaz 75%-ot, hanem 25-ből 22 pontot, azaz 88%-ot ért el. Hogy az EDHT utólag korrigálta-e a hibát, nem tudjuk.
Amúgy is bagatell adminisztratív hibáról volt szó: az eredmény így is, úgy is cum laude…
…lett volna, ha a MAB nem vétózza meg ezt is.
Nem is értjük, hogy miért. Hiszen a MAB-tag Kovács Árpád ezt a védést is törvényesnek találta.
Visszatérve Hermann övön aluli célzásaira a hiányos irattárról: aligha áll a csalások és okirathamisítások elrendelőinek és végrehajtóinak érdekében, hogy bűncselekményeik minden részletükben dokumentálhatók legyenek, hiszen ezekért rács mögé kerülhetnének. Vajon megvannak-e ezek az iratok hiánytalanul ma az IDI irattárában? Ha nincsenek, ki(k)nek állt érdekében eltüntetni ezeket? És azok, akiknek érdekükben állt, s.k. tették, vagy rábízták lakájukra, a mindenre kész eszközemberre HZ-ra?
Abonnieren
Posts (Atom)
