A Kari Tanács (továbbiakban KT) minden tagja elvileg 1 szavazattal rendelkezik. A dékán is. Eddig legalábbis így volt. Ezért a korábbi dékánokat néha le is szavazták.
A Szabó András által vezetett KT egyhangú vagy közel egyhangú döntéseket hoz, ami korántsem az egyetértés jele, hanem inkább a demokrácia megszűnéséé, a diktatúra kiépüléséé.
A Károli SzMSz-e (http://www.kre.hu/portal/images/data/kreszmszegys.pdf) szerint a Jogi Kar Tanácsában a HÖK-öt annak elnöke és négy választott tagja, azaz összesen öten képviselik (§41), a Hittudományi Kar tanácsában (§43) és a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Kar tanácsában (§44) pedig 1-1 hallgató. A BTK Tanácsában az egyetemi SzMSz §42. szerint nincs meghatározva a hallgatói képviselet számszerű aránya, a hallgatókat csupán egy határozatlan többes szám jelzi – nem véletlenül. Ez a szám ugyanis 15 fő, tizenötszöröse mind a nagykőrösi TFK-nak, mind a HTK-nak, és háromszorosa az ÁJK-nak.
A törvény szerint a hallgatók aránya az oktatókénak maximum egyharmada lehet. A Szabó András féle KT nemcsak kimeríti ezt a maximumot, hanem gyakorlatilag messze meghaladja. Tévedés volna azt képzelni, hogy ez a hallgatók fontosságát jelzi. Nem: a BTK-s HÖK = szavazógépezet. A tizenöt hallgatói szavazat hozzáadódik a dékáni szavazathoz, így Szabó Andrásnak nekifutásból 16 szavazata van.
Ez azonban még távolról sem az összes. A két dékánhelyettesi szavazat, Kulcsár-Szabó Ágnesé és Bíró Máriáé, továbbá a rektorhelyettes Györgyiné Koncz Judité, aki a 3 éves zenepedagógiai végzettségével másképp nem is lehetne a BTK-n, ahol semmi keresnivalója, szintén a dékán szavazatát erősíti.
Ezzel eddig Szabó Andrásnak 19 szavazata van. De lássuk tovább.
A nem tanszékvezető, sőt alkalmas szak nélkül semmilyen tanszékhez sem tartozó, orosz szakos nyugdíjas, Kovács Árpád szintén bent van a KT-ban, 1 további szavazatot hozva a dékánnak, vagyis már 20 dékáni szavazatnál tartunk. (Hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, arra még visszatérünk.) Szabó András másik trollja, Hermann Zoltán egyedül 2 szavazattal rendelkezik, hiszen a BTK-n két tanszéket ül meg egyetlen – igaz, óriási – fenékkel (emlékeztetőül: a Klasszikus Magyart a nála szakmailag kvalifikáltabb Nyilasy Balázs habilitált docens elől foglalja el, a Modern Magyart pedig, azon kívül, hogy ehhez a területhez szakmailag semmi köze, egy professzor – Hima Gabriella -, egy habilitált docens – Bertha Zoltán – és egy szakmailag rangosabb docens – Szász László – elől). Velük együtt már 22 szavazata van a dékánnak a KT-ban.
Ehhez a 22-höz hozzáadódik az újonnan létesített Színháztudományi Tanszék szavazata, akik tesületileg lojálisak Szabó Andráshoz, miután nem Veszprémbe kell lejárniuk haknizni második fizetésükért; a Károli csak egy buszmegállónyira van fő munkahelyüktől, a Színháztudományi Egyetemtől. Velük együtt már 23 a dékáni szavazatok száma.
De még ez sem minden. Azokat a tanszékvezetőket, akiknek esetleg ellenszavazatuk lehetne a KT-ban, szép csöndesen lecserélik, és trollokat ültetnek helyükre: a már említett Hima Gabriellán kívül ilyen sorsra jutott Kopp Erika, Gergely András, Vass Csaba, Komlósi Piroska stb. Utódaik további 3 szavazattal gyarapítják Szabó András dékán szavazatainak számát (eddig 26).
A Kar oktatói állományába nem tartozó alkalmazotti képviselőre is a dékán tesz javaslatot (1), mint ahogy a szakalkalmazottra (1) is. Ez további két szavazatot jelent, azaz 28 biztos szavazata van a dékánnak, hiszen hogyan lehetne ilyen mechanizmus mellett a dékáni javaslatot leszavazni?
A szavazatjavítási trükkök mellett vannak hangulatjavító trükkök is. Ha egy tanszékvezetőt távollétében olyan munkatársa képvisel, aki kényelmetlen kérdéseket tesz fel, az a következőn már nincs ott. Így került a KT-ba pl. a magyar nyelvészet képviselőjeként Fóris Ágota, akinek nincs magyar szakja – N.Császi Ildikó helyett, akinek nemcsak magyar szakja van, hanem logikus, a kari vezetést zavarba ejtő kérdései is.
A szavazók gerincét azonban a 15 fős HÖK alkotja, amely mindig teljes létszámban ott van, szemben az oktatókkal, akiknek legtöbször a fele sem jelenik meg az üléseken, így a HÖK gyakorlatilag mindig többségben van. A HÖK-nek megvan ugyanis az a másik előnye, hogy sokan vannak, és a kutya se veszi észre, ha a regisztrált tagok helyett netán mások szavaznak. A lényeg a 15-ös szám, ami mindig megvan.
Éles helyzetben a koreográfia is a HÖK-re épül. Pl. Kopp Erika kiszavaztatása László Márton HÖK-elnök segítségével, aki szavazás előtt közvetlenül bejelenti Györgyiné rektorhelyettes asszony friss, előző napi habilitációját, amivel az kiüti a szakmailag összehasonlíthatatlanul jobb Kopp Erikát (tegyük hozzá, Györgyiné habilitációja önmagában botrány, hiszen összesen 13 publikációra történt, amelyek többségét ő maga helyezte el rektorhelyettesként – pozícióját használva – az általa szerkesztett károlis egyetemi lapban, a Studia Caroliensisben). Néhány hónappal később László Márton HÖK-elnök ezért a KT-alakításáért Szabó András dékántól a Kálvin téri templomban kitüntetést kap.
A HÖK nem a hallgatók érdekvédelmi szervezete tehát, hanem a kari vezetés zsoldos hadserege. Világosan bizonyítják ezt a HÖK-ösöknek ilyen-olyan formában juttatott összegek, többek között az ösztöndíjak elosztása a Karon: HÖK-ösök 2-es-3-as átlagra is kapnak, míg kitűnő és jeles nem HÖK-tagok nem. A HÖK szakmai kérdésben nem illetékes, mégis ő dönti el, kit nevezzenek ki tanszékvezetőnek, kit alkalmazzon az egyetem, ki kerüljön be a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsba. A jelölteket / pályázókat sokszor nem is ismerik. Mégis pontosan tudják, mikor kell az igent és a nemet aláhúzni. Csak két példa. A teljesen ismeretlen debreceni Simon Attila és az ELTÉ-s Eisemann György megválasztása. Mindketten részt vettek abban a bizottságban (utóbbi elnökként), amely Mészáros Márton meg nem írt disszertációjára 100%-ot adott. Honnan tudták, hogy igennel kell szavazni rájuk? A KT jegyzőkönyvei szerint nem a KT-ülésen szerezték be az információt: a pályázati anyagok ugyanis el sem jutnak a KT elé, azokat az ún. Kari Tudományos Tanács már előre értékeli és véleményezi.
Itt térünk vissza Kovács Árpád KT-tagságára. Hogy kerül egy nyugdíjas, orosz szakos, semmilyen tanszékhez nem tartozó oktató a KT-ba? Úgy, hogy ő a Szabó András és Kulcsár-Szabó Ágnes által kreált Kari Tudományos Tanács elnöke, titkára pedig – mily meglepő! – az ezt a testületet kiagyaló Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes. Tudományos Tanács az SzMSz szerint csak egyetemi szinten állítható fel (http://www.kre.hu/portal/images/data/kreszmszegys.pdf, §26.), és nem kari szinten, de még ott sincs olyan jogköre, amilyent a kari vezetés vindikál neki. Ez a szerv ugyanis előzsűrizés címén már eleve eldönti az állás- ill. különböző funkciók betöltésére kiírt pályázatok sorsát. Vagyis a döntéshozatal személyi kérdésekben már a színfalak mögött megtörténik. A HÖK-nek a kari vezetés még a KT előtt megsúgja, hogyan szavazzon. Ez a jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem történhet másként.
Hány szavazata van tehát Szabó András dékánnak?
Legszerényebb számításunk szerint eddig 28, de akkor még nem említettük a Szabó dékánhoz kutyamód hűséges Fabiny Tibort, aki szintén 2 tanszék (Angol és Hermeneutika) nevében, tehát 2x szavaz, vagy Bíró Mária dékánhelyettes tántoríthatatlan hívét, a már 72 éves, és éppen ezért még tanszékvezető Pálóczi Horváth Andrást. Ezzel már 30 felett jár Szabó András szavazatainak száma.
Egy-egy KT-on 25-30 fő van ténylegesen jelen (a többi hiányzó). A KT fenti összetétele alapján a dékáni többséget a HÖK egyedül is képes biztosítani. Azaz Szabó András és bandájának többségi szavazata eleve be van építve a KT jelenlegi struktúrájába.
Ami a Kari Tanácson zajlik, az semmi esetre sem tanácskozás, és végképp nem törvényes szavazás.
KT = KK: KutyaKomédia.
Abonnieren
Posts (Atom)
