Offene Stelle (Dékán kerestetik)

A magyar cím retorikai fordulat. Ez a dékán nem kerestetik, hanem már megtaláltatott. Kiolvasható a pályázati kiírás szövegéből. Néha azonban történnek meglepetések. Mint pl. tavaly, amikor a rektori pályázatot kiírták, mégsincs rektora a Károlinak. Pedig már egy évvel azelőtt sem volt. Azaz lassan 2 éve nincs. Úgy is néz ki az egyetem…

Most azonban a jelenlegi vezetés által teljesen lezüllesztett BTK dékáni széke cserél – legalábbis látszólag – gazdát. Örömteli esemény – lenne, ha valódi dékánválasztásról lenne szó. A Károli böcsészkarán azonban Kulin Ferenc dékánsága óta nem volt törvényes, demokratikus szavazás. A pályázati anyagok azóta el sem jutnak a Kari Tanács tagjaihoz, mert a dékán és szűk köre ezeket egy teljesen törvénytelenül fölállított, a KT fölé emelt csúcsszervezet által „előzsürizteti”, majd már az „előzsüri” előterjesztéséről szavaztat, nem a pályázatról – a KT struktúrájából következően egyetértőleg. A KT jelenlegi összetétele mellett ugyanis a javaslatnak csúfolt előzetes döntéseket leszavazni nem lehet. A jelenlegi kari vezetésnek – az előre instruált és „motivált” 15 fős HÖK-kel és a lecserélt tanszékvezetőkkel – a KT-ba eleve beépített többsége van. Az új dékánt is a régi csapat választatja meg és irányítja majd, miután a Fenntartóval már egyeztetett a megválasztandó báb személyéről.

Az esemény fontosságára tekintettel a továbbiakban kicsit részletesebben foglalkozunk a pályázati kiírás szövegével és a kiszemelt jelöltekkel.

Kezdjük a 2010. július 15-i pályázati kiírás szövegével.

„A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
pályázatot hirdet a
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
dékáni tisztségének betöltésére

A dékán feladata:

(röviden összefoglalva: a kar képviselete, irányítása, ellenőrzése, gazdálkodása, munkáltatói jogkör gyakorlása, különböző továbbfejlesztések, pályázatok felügyelete, egyéb feladatok)

A megbízás feltételei, a pályázóval szemben támasztott követelmények (rövidítve):

- szakirányú egyetemi végzettség

- ismertség hazai és nemzetközi szakmai fórumokon

- felsővezetői gyakorlat

- alkalmasság irányításra

- koncepciózusság a fejlesztésben és korszerűsítésben

- egyetemmel létesített teljes idejű munkaviszoy vállalása

- az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása

A dékáni megbízásra pályázhatnak tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok.

A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell:

- a pályázó jelenlegi munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását

- eddigi szakmai, oktatói, tudományos munkásságának, vezetői tevékenységének részletes ismertetését

- a kar vezetésével és fejlesztésével kapcsolatos terveit, azokra vonatkozó elképzeléseit

- szakmai kapcsolatait és fontosabb tanulmányútjait

- egyházi kötődésének bemutatását

A pályázathoz mellékelni kell (rövidítve):

- részletes szakmai CV

- végzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsgabizonyítvány

- hozzájárulás az anyag megtekintéséhez

- erkölcsi bizonyítvány

……….

A pályázatot 3 pld-ban kell benyújtani a KRE Rektori Hivatalába, 1091 Bp. Kálvin tér 9.

A pályázat benyújtásának határideje: OKK-ban való megjelenéstől számított 15 nap.

A pályázat elbírálása a benyújtástól számított 60 napon belül.

A dékáni megbízás határozott időre, de legfeljeb 4 évre szól, és várható kezdete 2010. szeptember 1.

Dr. Sepsi Enikő s.k.

Főtitkár”

A pályázat eredeti, teljes szövege megtekinthető itt:

http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/32/PDF/2010/19.pdf 2231. oldal

A pályázat szövegéből kiolvasható, hogy a dékáni posztra nem egyetemi tanárt akar a Fenntartó. Egy egyetemi tanár esetleg autonóm (na nem Szabó Andrásra gondolunk, aki természetesen úgy táncol, ahogy a Fenntartó fütyül, de ő már ad acta szerencsére). Sokkal könnyebben kezelhető egy egyetemi docens, plána ha nő, mint Sepsi Enikő, vagy egy főiskolai tanár, pláne ha ő is nő, mint Györgyiné Koncz Judit. Az előbbi a Károli egyetem főtitkára, a pályázat ki- és aláírója, a másik a Károli rektorhelyettese. Mindkettejüknek a bölcsészkar a vadászterülete. A dékáni pályázat az ő profiljukra van szabva. Úgy tűnik, kettejük közül választ majd a Fenntartó, bár a szöveg megfogalmazása elvileg külső pályázót sem zár ki. A feltétel mindössze annyi, hogy vállalja a teljes munkaidejű jogviszonyt az egyetemmel. Hogy ezt a múltban tette meg avagy a jövőben teszi meg, azt a pályázat szövege nyitva hagyja.

Az elkövetkező napokban-hetekben részletesen be fogjuk mutatni a két aspiráns szakmai pályafutását. A pályázati szöveg egyes általunk kiemelt részletei alapján azonban már most esélylatolgatásokba bocsátkozhatunk.

A dékáni feladatokra nem érdemes szót vesztegetni, ezek a szokásos formaságok. A követelményekből viszont kiemeltünk néhány mozzanatot, amelyik az egyik vagy a másik jelölt felé billenthetik a mérleget.

1. Szakirányú egyetemi végzettség. Naiv lelkek azt gondolnák, hogy ez egy egyetemi dékánnal szemben evidens. Ez nem így van. Az egyik pályázó nem végzett egyetemet. A tanítóképzői oklevelét egy gyorstalpaló kurzuson szerzett zenepedagógiai oklevéllel tupírozta fel, amire kétségkívül az ELTE tette rá a pecsétet, de ez nem nevezhető szisztematikus egyetemi tanulmánynak. Ez a pályázó se oktatóként, se hallgatóként nem látott még belülről igazi egyetemet. De nem azért, mert túl fiatal. Nem az, sőt, a másik jelöltnél jóval idősebb. (1:0)
2. Koncepció. Talán nem túl merész az a feltételezés, hogy koncepciója egyik hölgynek sincs. A kérdés nem is ez, hanem hogy a mögöttük álló férfiaknak van-e. Robert Musilnak van egy komédiája: Vinzenz és jelentős férfiak barátnője. Az egyik pályázó, nevetséges dicsekvései és még nevetségesebb fotói, illetve kétségtelen ösztöndíjai és kitüntetései alapján, úgy tűnik, ebbe a musili kategóriába tartozik. A másik pedig abba, amelyiknek nincs jelentékeny barátja, csak egy jelentéktelen férje. (2:0)
3. Az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása. Meglehetős cinizmus ezt követelni, amikor a Károli jelenlegi vezetői nemhogy a küldetésnyilatkozat szellemiségéhez, de egy átlagembertől elvárható átlagmorálhoz sem tartják magukat. Úgy gondoljuk, ehhez a szellemiséghez mindkét kiszemelt különösebb nehézség nélkül hű tud lenni, tehát itt egyiküknek sem jár pont.
4. Egyházi kötődésének bemutatása. Mindketten reformátusok. De míg egyiküknek már a bölcsőben zsoltárokat énekelt az édesanyja, a másikuk még felnőttként is katolikus misékre járt, és csak a karrierje érdekében váltott felekezetet. (Ismert szindróma a történelemből: „Párizs megér egy misét”, csak fordítva.) Ezt a kötődést a bölcsős kálvinista kétségtelenül jobban be tudja majd pályázatában mutatni. (3:0)
5. Végzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga. Egyetemi végzettség az egyiknél nincs, ezt nála már az első pontban levontuk. Habilitációja viszont van (fantasztikus: valódi egyetemi végzettség nélkül?!), (3:1). Nyelvvizsga: nyelvben mindketten erősek. Az egyik furulyázik a nyelvével, a másik franciázik. De nyelvvizsgabizonyítványt csak az utóbbira adnak. Végeredmény: 4:1

Nagyon úgy tűnik, hogy főtitkár asszoy kiütéssel győz. Kiírta magának a pályázatot, amit majd megnyer. Rektorhelyettes asszony csak az optikához kell, hogy legyen vesztes is. Úgy nem illik versenyezni, ahogy Szabó András: előre elteszi láb alól a lehetséges riválisokat, hogy egyedül legyen a ringben.

Végül foglalkoznunk kell még a 4 éves dékáni ciklussal. Lehet, hogy Sepsi Enikőnek van humorérzéke, és a vicc kedvéért írta be? Eddig még egyetlen dékán sem töltötte ki az idejét. Persze, midegyikük szilárdan hitte, hogy ki fogja. Szilágyi Ferenc arra tért haza egy külföldi konferenciáról, hogy már nem dékán. (Míg kint járt, idehaza Szabó András elnyírta, ld. http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/22/the-first-victim-of-andras-szabo-tetemrehivas/ .) Barkó Endre is csak egy évig ült a dékáni székben, mint ahogy Bagdy Emőke és Györke ldikó is. Az előző kettőt Szabó András fúrta meg, a harmadikat csak fúrta, míg meg nem halt,mindenesetre egy szög volt a koporsójában. Közben Kulin Ferenc is volt dékán, akit Szabó András helyettesként hátba döfött, majd ugyanezt 8 évvel később, Kulin újbóli dékáni visszatérése alkalmából megismételte. Raffay Ernő is ült a dékáni székben, ő szerényen csak 3 évre választatta meg magát, de ezt az időt sem sikerült kitöltenie. Közben jutott még Kesselheim Isabellának dékánhelyettesként kétszer is dékáni szerep, egyszer Györke halála, másodszor Raffay kiiktatása után, olyasmi mint most Ballának rektorhelyettesként. Aztán jött Szabó: ő joggal gondolhatta, hogy kitölti a 4 évet, legalább dékánként, de talán rektorként is, aztán még 4-et stb., hiszen nincs, aki megfúrja, ő pedig már mindenkit megfúrt. Ő, a világbajnok fúrógép került végre hatalomra. Mindig erre vágyott, azért nyirkálta el mániákusan a riválisokat (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/11/06/the-unseccessefull-takeover-a-meghiusult-puccs/ ). Őt nem is nyírta el senki: lebukott magától, lefeketedett, lelepleződött.

És most jön Sepsi (vagy esetleg Koncz?). Ő lesz (gyakorlatilag) a 11. (hivatalosan a 9.) dékán a bölcsészkar 17 éves fennállása alatt. Ezt az anomáliát Bölcskei Gusztáv püspök elődjénél még szenvedélyesen bírálta http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/06/05/bolcskei-contra-bolcskei-2-bolcskei-ongolja-2/ . De míg más szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem látja.