Mittwoch, 6. Juli 2011

1%

Archive for 2011. április
1%

Szerző jhnnsclvn @ április 28, 2011

Sem a református egyház, sem a református egyetem nem adózik a magyar államnak egy fillérrel sem. Ugyanakkor igényt tart annak az adóból származó jövedelemnek egy részére, amihez semmivel sem járul hozzá. Az egyház nem ad, csak kapni akar. Cinikus paradoxon ez az 1%-os kampányfilm: egy adócsaló végigtarhálja az országot adóadományért.

Az alábbiakban néhány prominens református személy véleményét közöljük az 1%-os kampányfilmről. A többségét rövidítve, Köntös Lászlóét és Bölcsföldi Andrásét alig megkurtítva, Dúll Krisztina református egyetemi oktatóét, Szabó István Duna-melléki püspökét és Sz.K. érettségiző diákét viszont teljes terjedelmében, rövidítés nélkül vesszük át a www.parokia.hu oldalról.

Mi köze ennek a filmnek az egy százalékhoz és az egyházhoz? Ez volt az első kérdésem, amikor megnéztem. Nem tudom, hogy miért pont ezzel a filmmel kampányol a református egyház. …. De hogy mit üzen ez a film? Nekem egyáltalán nem jött le üzenet. Egy képi világ jött le és egy érzés. …. A mai embernek ehhez az érzéshez van köze, de hogy miként kapcsolódik mindez az egyházhoz, azt nem tudom. Azt sem értem, hogy ez a kampányfilm hogyan ösztönöz arra, hogy a református egyháznak ajánljam fel az adóm egy százalékát. Talán az lehet az alkotók szándéka, hogy aki azonosulni tud a film képi világával, odaadja a pénzét az egyháznak. Ez viszont kizárólag egy városi szubkultúra.

Lovas András lelkipásztor, Budapest-Gazdagrét

Az első benyomásom a meghökkenés …. Csak éppen abban nem vagyok biztos, hogy a célját eléri-e. A mai nézőközönség nem hiszem, hogy egy perc alatt képes lenne dekódolni a francia újhullámra emlékeztető elvont képsort. Nem sokat tud meg a református egyházról, annak szolgálatáról, és nem hiszem, hogy bármi praktikus tájékoztatást nyújtana az 1% ajándékozásának módjáról (bár talán nem is ez a célja). Elgondolkodtató az is, hogy amikor néhány éve láttam református műsorokat, a feketeség vagy szürkeség emlékét hoztam magammal. Ugyanígy, emlékszem egy lehangoló, fekete-szürke óriásplakátra. No, ezt a nemes hagyományt filmünk is folytatja, bár itt a fekete-szürke egészen más kontextust kap. … Az adó meg… no, igen, az megint más kérdés.

Tóth Sára irodalmár


………………………….

………………………….

……………………………

…………………………….

………………………………… (kimoderálva – a szerk.)

Nem tudom értelmezni a filmet a Magyarországi Református Egyház filmjeként. Ez egy rendezői film, csakhogy nem ekként jelenik meg. Nem tudom, hogy kinek szól, kinek a nevében, és miért pont ezzel a képi anyaggal. A film – önmagában véve, elvonatkoztatva a kontextustól – abszolút profi munka, de még áttételesen sem fedezem fel benne a reformátusságot. Ebből a filmből a magyar reformátusság nem ismer rá önmagára. … Biztos vagyok azonban benne, hogy a hagyományos református közönség zavarban lesz a kampányfilm láttán. Amennyiben az egész társadalmat akarják megszólítani, s valószínűleg így van, úgy bizonyos csoportokat, kulturális rétegeket elérhetnek, meglephetnek…. Ugyanakkor, a film nem veszi figyelembe a mai magyar társadalom sokszínűségét, a csoporttudatok és rétegkultúrák mai szövevényét. Szóval, ami készült, mégis csak egy rétegfilm, ráadásul úgy, hogy a saját közönség nem nagyon tudja mire vélni a dolgot. Úgy vélem, hogy ez a film a református egyház identitászavarát is tükrözheti … Óvakodnék attól, hogy a filmet széles körben, például a televízióban sugározzuk. Nem tudom, hogy mondjuk Kercaszomoron vagy Sárospatakon a magyar református emberek miként fogadják. Bizonyos internetes portálokon, rétegmédiumokban azonban lehetne közölni. Jó lenne, ha az egyháznak nem csupán ez az egy filmje lenne, mert úgy érzem, hogy ezzel kilengett az inga a másik irányban. ..

Köntös László főjegyző, Dunántúli Református Egyházkerület

Teljes a kontraszt a hivatal ridegsége és aközött, hogy az egyszázalékos adófelajánlásunkat humánus célra adjuk. Nem vagyok biztos benne, hogy a filmet mindenki megérti vagy látja az említett kontrasztot. Furcsa a film, mert nagyon rideg az egész, fekete-fehér, nincs benne semmi melegség vagy emberi tekintet. Ez egy bizonyos rétegnek szóló alkotás, tehát az egyház egésze valószínűleg nem fogja kitörő lelkesedéssel fogadni. …. Azt a réteget, amelyik az üzletek, a hivatalok világában elveszettekből áll, akiknek egyébként pénzük is van, vagy szívesen adnak, lehet, hogy ez a fajta stílus jobban megszólítja. Nem kapnak viszont semmiféle képet az egyházról azok az emberek, akik nem reformátusok, vagy ha éppen kapnak, az ne pont az legyen, hogy futószalagon mennek az emberek! Ez olyasmi, mint egy huszadik század eleji vízió, mint egy német némafilm, amelyben propagandaeszközzel mutatják be a hivatal útvesztőit. Ami érdekes, hogy maga az utolsó lépés, amikor megtörténik a felajánlás – ez egy nagy pecsét az egészre –, és ami feloldás lenne, az sem igazán az. …. ennek nem sok köze van az egyházhoz.

Bölcsföldi András spirituális

Nem művészi szempontból van vele gond, illetve dehogyisnem. A forma jó is, igényes is, ami nagy szó. Csak éppen a tartalommal nem tudok mit kezdeni. Nem csak maga a képsor nyomasztó, az nem lenne baj, számomra a leginkább bizarr ebben a filmben az, hogy mit közvetítünk ezzel: mit gondol a református egyház a magyar államról és az állami bürokráciáról? Ahogy én értettem a filmet – és egyáltalán nem biztos, sőt remélem, hogy nem jól értettem –, valami olyasmit akar bemutatni, hogy bár ennyire borzasztó a bürokrácia, sok embernek mégis fontos, hogy a református egyháznak adja az egy százalékot. Azt hiszem, hogy társadalmi felelősségvállalást közvetíteni így teljesen abszurd. Az a kép, amit az adóhivatalról fest (úgy, hogy éppen az adó egy százalékát kéri!!!), nem vállalható! Mindannyian tisztában vagyunk a bürokrácia lélekölésével, hiszen nap mint nap tapasztaljuk. De az ország bürokráciája nem az ellenségünk, arról pedig még kevésbé van szó, hogy reformátusként annak ellenére kellene dolgoznunk. Ne csináljunk magunkból mártírokat, elég volt abból a hozzáállásból, amit talán így tudnék leírni: „a magyar társadalom ilyen – bezzeg mi, reformátusok”! Mi ennek a társadalomnak vagyunk a részei, alkotói, nem üldözöttjei, nem kárvallottjai, bármennyire szeretjük is eljátszani az ellenkezőjét. Én ezen a filmen nagyon ezt a hozzáállást érzem, és ez számomra ijesztő. Pedig egy felelősségteljes magyar református azt is mondhatná: szívesen adózom, és büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárulok a közösségünk, országunk fenntartásához. Azt hiszem, ennek a filmnek a legproblémásabb pontja az, hogy azt mondja a nézőinek: tessék, így látja a református egyház a magyar valóságot. Ha pedig ez így van, akkor bajban vagyunk. Mármint mi, a református egyház. Az egyáltalán nem baj, hogy nincs a filmben szájbarágós felhívás az adakozásra, az pedig különösen üdítő, hogy nem szerencsétlen sorsú kisgyermekek mosolyával akar szánalmat kelteni; a formabontás egyáltalán nem baj. De ilyen negatív képet közvetíteni egy rendszerről, aminek mi is alkotórészei vagyunk, és ami felé szolgálnunk kellene, csak azért, hogy magunkat jobb színben tüntessük fel, egészen abszurd.

Dull Krisztina, Egyházművészeti Intézet

A félperces alkotás mindenféle szempontból tévedés: falanszternek mutatja a világot, az adóhatóságot lehetetlen, frusztráló üzemnek (körlépcsőzés, önkényesen elbíráló dolgozók – hol lehet szemétkosárba dobni a felajánlást?), falusi postás viszi a bevallásokat, a bemenetnél fojtogatási jelenetet látunk, egy Zeppelin kering az égen – mintha Poroszországban lennénk a 20. század elején. Egyetlen pozitív üzenete sincs a reklámnak, csak annyi, hogy 186 ezer embernek már sikerült elfogadtatnia felajánlását. Ez az APEH-ot hamis színben tünteti fel, és senkit nem ösztönöz adója egy százalékának felajánlására, főleg, ha azt sugalljuk, hogy körlépcsőznie kell, s a folyosói falon képregénykivonatot nézhet, az APEH pedig kívül malom, belül tehénfejő üzem.

Szabó István püspök, Dunamelléki Református Egyházkerület

{Nincs kép}

Az üzenet sem keresztyén, ne kérjük rajta ezt számon: “rendelkezz az egyházaknak adható egy százalékodról!”
Ez a reklámfilm szerintem tökéletesen betölti a funkcióját: figyelemfelkeltés egy (elég összetett) ügyben.
Ha narancsnak látjuk a citromot, mindig savanyú lesz!
Molnár Péter

{Nincs kép}

Ebben a reklámfilmben az a furcsa paradoxon, hogy annak ellenére, hogy a Református egyház 1%-os adófelajánlásáról szól, a tartalom nem felbátorítja, hanem inkább elbizonytalanítja az embert. A technikai profizmus (remek operatőri munka, hangulatos vágás, remek díszletek) ugyanis egy rendkívül melankolikus szinte sötét hangulatot áraszt, a kafkai és igencsak szimbolikus képsorok azt mutatják meg, hogy a felajánlás nem gyors segítség, hanem a bürokrácia hálójában megfulladó segélykiáltás, ami csak szerencsével jut el a céljához. Iskolapélda ez a reklámfilm arra, hogy hiába a sok belefektetett energia, ha már az alapkoncepcióhoz való viszonyulás is ellentmond a célnak.
Sz.K. érettségiző diák

Az összes vélemény teljes terjedelmében itt olvasható: http://www.parokia.hu/hir/mutat/2120/

Kategória: HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Bölcsföldi András, Dúll Krisztina, Köntös László, Kodácsy Tamás, Lovas András, Molnár Péter, Sz.K. érettségiző diák, Szabó István, Tóth Sára | 69 Hozzászólások »

Easter Message (Húsvéti üzenet)

Easter Message (Húsvéti üzenet)

Szerző jhnnsclvn @ április 24, 2011

Szerző: Zsolt Csaba

Bölcskei Gusztáv nagy bajban lehet. Húsvéti üzenete nem Jézus feltámadásáról szól, hanem arról, hogyan lehetne kilábalnia a súlyos személyes adósságából, amelybe saját magát sodorta még a Szabó István elleni választási kampánya idején. Bölcskei vásárolt szavazatokkal nyert, amire a koreai KDB-banktól (amelynek Kovács Levente az alelnöke) vett fel hatalmas kölcsönt. Majd győzelmét megünneplendő, 2009 május 22-én gyakorlatilag pápává koronáztatta magát Debrecenben, amivel tetézte adósságát.

Bölcskei ezek után Kovács Barnabás „frissen sült” stratégiai igazgatóval lerohanta a Károli Egyetemet. A stratégia igen egyszerű: egy egyetemhez nem oktató kell, hanem hallgató, mert az oktató viszi, a hallgató meg hozza a pénzt. Egy egyetemnek nem oktatnia kell, hanem diplomát kiállítania. Ennek a stratégiának a jegyében Barnaby kirugdalta a magasan kvalifikált oktatókat, és csak néhány selejtet tartott meg (az ÁJK-n: saját magát, a nem is jogász Antalóczyt, a szeretőjét, Horváth Tímeát, beszerezte Schmitt Pál (helyesen író) jobb kezét, Cs… Cs…t; a BTK-n: a hírhedt Szabó Andrást és nejét, a diktátor Hanságit és a csaló Mészárost, a HTK-n a csaló Pethőt és az idióta Ballát). A hallgatókat pedig befenyegette, hogy aki nem fizet, arra ráküldi az ukrán maffiát. A zseniálisnak látszó stratégia mégis becsődölt, mert az oktató nélküli egyetemet a MAB nem díjazta, de a hallgatók sem, mert özönlenek más egyetemekre. A Kovács-Balla stratégia végül nem a Károlinak, hanem a Pázmánynak hozott kb. 50-60 milliót – eddig. (A Károlinak ugyanennyit mínuszban.) Ezután még többet fog, mert még többen jelentkeznek majd át.

Bölcskeiék azonban nem csüggedtek: a kudarc után megcélozták a reformátusok adójának 1%-át, és csináltak egy olyan reklámfilmet, amelyről a Népszabadság ezt írja:

“Mintha valakinek elgurult volna a gyógyszere a reformátusoknál: az egyszázalékos kampányfilm túlságosan is formabontóra sikeredett”.

Még keményebb kritikát fogalmaz meg a filmmel kapcsolatban a Parókia református portál. A megkérdezett 14 ember közül 10 elhibázottnak tartja a filmet, köztük Szabó István püspök, Köntös László főjegyző, Lovas András, gazdagréti lelkész ill. Tóth Sára, Kodácsy Tamás és Dull Krisztina – a KRE oktatói.

A filmről később:

http://www.reformatus.hu/egyszazalek/?p=1

Most csak az egyik hozzászóló, Farkas György marketinges véleményéből idézünk:

„… mi lehet annak az oka, hogy a kb. 2 milliós református közösségből csak 186 000 ember ajánlotta fel 1%-át? Mi a helyzet azzal az 1,8 millióval? Mind nyugdíjas? Vagy munkanélküli? Esetleg olyan vállalkozó, aki “veszteséges”, és nincs miből felajánlania? Biztosan sokféle okkal magyarázhatóak ezek a számok, de azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon még mindig nagyon nagy a társadalmi elfogadottsága és támogatottsága annak, ha valaki az államot csapja be (pl. adóelkerülés). Így sokkal inkább arra kell ösztönöznie egy 1%-os kampányfilmnek, hogy a magyar állampolgárok éljenek a törvény által biztosított lehetőségeikkel. Persze ez csak úgy lehetséges, ha a törvény által előírt kötelezettségeiknek is eleget tesznek. A társadalmon belül talán ennek hiteles megmutatása is feladata minden keresztény embernek.”

http://www.parokia.hu/hir/mutat/2120/

A Református Egyház erkölcstelenségét és cinizmusát mi sem bizonyítja jobban, hogy maga is az adócsalók közé tartozik, és adócsalóként könyörög adó-adományért.

Vessünk egy pillantást a Református Egyetem költségvetésére, amely bizonyíték az adócsalásra. A táblázatból jól látható, hogy bár a jogi kar negyedmilliárdos nyereséget termelt, a költségvetést az egyetem null szaldósra hozta ki, hogy elkerülje az adófizetést, vagyis hogy becsapja a magyar államot:

Ld. ehhez saját elemzésemet:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/04/03/finances-and-politics-of-the-vice-rector-balla-balla-%E2%80%9Djobbikos%E2%80%9D-penzugyi-jateka-a-karolin/

„Azt pedig végképp ne felejtsük el, hogy minden kommunikáció egyben brand (márka) építés is, ami talán egy egyházzal kapcsolatban furcsa kifejezés, de így van” – írja tovább Farkas.

Nem ez az igazán furcsa, hanem ennek a „brand”-nek a tartalma. Mert mit is kommunikál a Magyar Református Egyház az 1%-os kampányfilmmel?

Kb. ezt:

Mi, sikkasztók, tolvajok, adócsalók, az adófizető, becsületes református emberek hitére, vallásosságára apellálunk: lopjuk meg együtt duplán a magyar államot! Mi egyáltalán nem fizetünk adót, de ti az adótok 1%-át ne az államnak adjátok, hanem nekünk, akik becsapjuk az államot és törvényi kötelezettségünknek nem teszünk eleget! Így mi duplán jól járunk, az állam meg duplán rosszul. :)

Ez a reformátusok főpászorának, Bölcskei Gusztávnak a húsvéti üzenete a magyar reformátusokhoz.

Testvérek, cselekedjetek az adótokkal belátásotok szerint!

Áldott, békés Húsvétot kívánunk minden olvasónknak a blog szerkesztősége nevében!

Kategória: Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címke:: 1%, adócsalás, adócsaló könyörgése adó-adományért, Balla Péter, károlis költségvetési táblázat, Kovács Barnabás, null szaldós költségvetés | 58 Hozzászólások »

Joy (Öröm a Pázmány Jogi Karán)

Joy (Öröm a Pázmány Jogi Karán)

Szerző jhnnsclvn @ április 19, 2011

Szerző: PPP

A blogon valaki elterjesztette azt a pletykát, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fogja kiadni a tehetségtelen és csaló Mészáros Mártonnak a hőn vágyott doktori oklevelét. Még neveket is emlegettek, akik ebben állítólag részünkről közreműködnének… A híresztelésnek természetesen semmi alapja, hiszen a Pázmány a Károlival szemben komoly egyetem. A Károlit a Pázmányon csak a gúny és megvetés tárgyaként emlegetik még az ott tanító prominens reformátusok is. Ezennel nyilvánosan deklaráljuk, hogy a Pázmány nem akar belekeveredni a károlis botrányba, és nem kis kárörömmel nézi, hova vezet a hitetlenség, erkölcstelenség és a pénzsóvárság az állítólag keresztyén egyetemen, amely akkor sem lehetne erkölcstelenebb, ha világi volna. Bár távol tartjuk magunkat a Károlitól, erkölcsileg és anyagilag mégis profitálunk belőle, mert mentőövet nyújtunk az onnan menekülő hallgatóknak. Persze csak az arra érdemeseknek. Néha oktatóknak is, mint pl. a kitűnő történész Kőszeghy Miklósnak. Mészáros Mártonnak azonban se oktatóként, se hallgatóként nincs helye köztünk.

A Károlin megszüntetett ÁJK-s Doktori Iskola hallgatói például mindannyian nálunk találtak menedékre, mert az ELTE – bár szerződés van velük – beintett a károlis hallgatóknak. Csak biztatni tudjuk a Károli jogász és bölcsész hallgatóinak legjobbjait, hogy bátran jelentkezzenek át hozzánk: a szakmailag és erkölcsileg kifogástalan hallgatókat szívesen fogadjuk.

Bátorításul közreadunk néhány részletet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának 2010. évi minőségbiztosítási jelentéséből. Ez a jelentés méltán ünnepli a sikeres akkreditációt. Ebben a jelentésben nem kis elégedettséggel állapítjuk meg, hogy Doktori Iskolánkban a látszámnövekedés több, mint 50 %-os, éppen a bebukott károlis Doktori Iskola hallgatóinak átvétele miatt. Idézem szó szerint:

14) A doktori iskola

Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy mind a nappali, mind a levelező tagozaton jelentős létszámnövekedés történt a 2010-es tanévben. Összesen 51,21 %-al bővült a doktorandusz állomány (a nappali, vagyis az államilag finanszírozott tagozaton tanulók számaránya 66,66 %-al, a levelező tagozaton tanuló költségtérítéses doktoranduszok számaránya pedig 48,57 %-al növekedett). Ennek egyik oka az, hogy mivel a KGRE ÁJK állam- és jogtudományi doktori iskolája megszűnt, ezért onnan a 2010 őszi félévében doktori iskolánkba volt „károlis” doktoranduszok kérték átvételüket a következő megoszlás szerint: nappali tagozatra a II. évfolyamra 2 doktorandusz, a levelező tagozatra a II. évfolyamra 5, a III. évfolyamra pedig 4 hallgató (összesen tehát 9 fő levelező tagozatos doktorandusz). A létszámnövekedés azonban ezt jócskán meghaladó, ami örvendetes tény, s mutatja a doktori iskolánkban folyó képzés iránti fokozott érdeklődést immáron levelező tagozaton is. (2 fő korábban passzív nappalis hallgató vált a vizsgált időpontban aktívvá). A megnövekedett létszámú egyéni tanrendes hallgatóink is növelik a levelezős létszámot, amint azt az alábbi táblázat is mutatja:



Doktorandusz-létszám alakulása:

Év


Nappali tagozat


Levelező tagozat


Egyéni tanrendes

2009


6


31


4

2010


10


46


6



Az összes hallgatói létszám tehát 21 fővel bővült (a nappalis 4 fővel, a levelezős pedig 17 fővel).

De nemcsak a Károli megszűnt Doktori Iskolájából jelentkeztek át a Pázmányra, hanem várható, hogy a Károlin végző hallgatók már egyenesen a Pázmányra fognak jelentkezni Doktori Iskolába:

Az alábbi táblázatból továbbá az látszik, hogy egyre többen jelentkeznek hozzánk első évfolyamra azok közül, akik máshol, nem Karunkon szereztek jogi diplomát, s ez a létszám immáron stabilizálódott. Ez azt jelenti, hogy a Kar oktatóinak doktori fokozatszerzése mellett, illetve után az utánpótlás immáron konszolidált módon biztosítva van a Karunkról jelentkező jogász hallgatók révén, illetőleg a külső jelentkezők létszámának folyamatos emelkedésével, de a KGRE ÁJK-ról való – feltételezhető – jelentkezések révén is.




Doktori iskolánkba felvett doktoranduszok,

akik valamikor Karunkon végeztek


más karon végzett,

hozzánk felvett doktoranduszok
2007

9


1
2008

15


5
2009

10


7
2010

12


7



Fenti adatok alapján arra biztatnánk mindazokat a rendes képzésre jelentkező leendő jogászhallgatókat, akik tévedésből vagy tájékozatlanságból a Károlira adták be a papírjaikat, hogy jelentkezzenek át szeptemberben mindjárt hozzánk. Sokkal egyszerűbb és kényelmesebb a képzést rögtön nálunk kezdeni, mint menet közben – idő- és pénzveszteséget elszenvedve – intézményt váltani, mert a Károli bedől vagy megvonják tőle az akkreditációt. Ne invesztáljatok ilyen bizonytalan lábakon álló intézménybe. Válasszátok a biztosat!

A Károlival szemben, ahol erős vallási diszkrimináció van (pl. a protekciós Mészárosnak mindent szabad, egy katolikusnak pedig semmit), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói egyenlő bánásmódban részesülnek – felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem festői és egészséges környezetben, a jó levegőjű Pilisben várja leendő hallgatóit.

Gyertek hozzánk! Ne várjátok meg, míg fejetekre omlik a Károli!

Kategória: Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: a Károli a megszűnés határán, a Károlin a Jogi Karnak már vége, tömeges átjelentkezések a Károliról a Pázmányra | 52 Hozzászólások »

The moral sense of Lou Klukovits (Klukovits morális érzéke)

The moral sense of Lou Klukovits (Klukovits morális érzéke)

Szerző jhnnsclvn @ április 16, 2011

Szegedi Kolléga begyűjtötte az információkat Mészáros-ügyben, amelyeket megküldtünk a Ravasz László Baráti Kör külföldön élő jogi képviselőjének, Dr. Békési Károly ügyvédnek. Az alábbiakban az ő szakmai értékelését és morális felháborodását adjuk közre az ügyről. A címet mi adtuk. Hogy miért épp Klukovits Lajos morális érzékéről beszélünk a címben és több helyütt a szövegben, miért nem Fried István program- és ad hoc ill. ideiglenes témavezetőéről, akivel Hansági és Mészáros ezt az egész törvénytelen és gátlástalan akciót kitervelték? Azért mert Fried Istvánról mindenki tudja, hogy egy moral insanity. Vele kapcsolatban éppúgy nincs értelme morálról beszélni, mint, mondjuk, Szabó Andrással kapcsolatban. Nem is értik, hogy mi az – a szerk.

Szerző: Dr. Békési Károly

33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

A jogszabály egyértelmű: sikertelen védés esetén új eljárás 2 éven belül nem kezdeményezhető.

Dr. Klukovits Lajos, a Szegedi Doktori ntézet igazgatója kivizsgálta Mészáros Márton ügyét, és ennek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy Mészárosnak ki akarja adni a fokozatot.

A Szegedi Egyetem erre vonatkozó írásos határozatát nem ismerem, de információim szerint úgy próbál érvelni, hogy ismételt védéssel új eljárás indítható, csak megismételt eljárás nem. A törvény szó szerinti szövege azonban azt mondja, hogy sikertelen eljárás esetén új eljárás sem indítható, ezért a 2 év várakozási idő alól nem lehetséges a „megismételt” és az „új” szavakkal való bűvészkedéssel felmentést szerezni. A törvényi tilalom feltételei Mészáros esetében maradéktalanul teljesültek:

1. 2009. március 26-án Mészáros a Károlin fokozatszerző ejárásra jelentkezett.
2. Az is kétségtelen, hogy az eljárásból nem lett fokozat, tehát eredménytelen volt.

Mészárost Szeged 2010 februárjában törvényesen nem fogadhatta volna.

A Szegedi Tudományegyetem általam ismert érvelése abban is téves, hogy Mészáros fokozatát a MAB-határozat semmisítette meg Mészáros. Ez nem így van: tény, hogy a MAB-határozat csak 2009. október 2-án született meg, és az egyetem már 1 hónappal korábban, szeptemberben visszavonta a fokozatot, tehát nem külső megsemmisítés, hanem belső döntés történt, ugyanúgy, mint bukások esetében.

A Szegedi Tudományegyetem abban is téved, hogy az eredmény megsemmisítése az eljárást quasi meg nem történtté tette. Megrendezett védést nem lehet meg nem történtté tenni. Ha lehetne, a bukott diák is kérhetné, hogy tekintsék szereplését meg nem történtnek. 2009 árcius 26-án 14 órakor a Károli Bod Péter könyvtárában megtartották a védést. Az eljárást maradéktalanul lefolytatták, az eredményt többszöri vétóra is újra meg újra megerősítették – maguk az eljárásban érdekeltek ill. azok vagy a jelölt rokonai, kollégái, barátai. Új eljárást csak új, más témájú dolgozattal lehetett volna kezdeményezni. Pontosan ezt írta elő a MAB 2009 október 2-i határozata, nem pedig azt, hogy ugyanazt nyújtsák be még egyszer. Ezt nem javasolhatta volna, mert ez törvénybe ütközik. Az EDHT az eredményt semmisítette meg, nem pedig az eljárást.

Összegezve: Ez a fokozat törvényesen nem adható ki, mert akárhogy minősítik az új eljárást, két éven belül még eljárásra jelentkezni is tilos, nemhogy a fokozatot kiadni. Amennyiben kiadják, az oklevelet aláíró személy (aki ez esetben Lonovics professzor lenne) álláspontunk szerint mind a hivatali visszaélést, mind a közokirathamsítást elköveti.

Ennyi jogászként a véleményem. De ehhez szeretném hozzátenni magánvéleményemet.

A legmegdöbbentőbb a Szegedi Egyetem érvelésében, hogy olyan módon tesz különbséget egy bukás miatt és egy csalás miatt megsemmisített eredmény között, hogy csak a bukást szankcionálja, a csalást nem, azaz a csalást kifejezetten tolerálja, cinkos kacsintással veszi tudomásul a tisztességtelen kísérletet, és újabb próbálkozásra buzdítja a tisztességtelen módszerekkel előnyhöz jutni akarót.

De miért kellene szigorúbban büntetni egy tudományos tekintetben nem kielégítő ópuszt, amelyben esetleg több év munkája fekszik, mint egy két hét alatt összedobott, össze nem függő, az előírt minimumnak még így is csak felét kitevő szöveget, amelyről nyilvánvaló, hogy az illető minimális munkaráfordítással próbált társadalmi és gazdasági előnyhöz jutni?

Csak remélni merem, bár ennek a reménynek semmilyen biztató alapját nem látom, hogy ez a morális gátlástalanságot jutalmazó elképzelés nem a Szegedi Tudományegyetem, és azon belül is dr. Klukovits Lajos morális állapotát dokumentálja.

Kategória: Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szeged University | Címke:: 33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §., Fried István, Klukovits Lajos, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Szegedi Egyetem Doktori Intézete | 55 Hozzászólások »

Creepy crook again (MéSzaros újratöltve)

Creepy crook again (MéSzaros újratöltve)

Szerző jhnnsclvn @ április 11, 2011

Friss hírt kaptunk Szegedi Kollégától a Mészáros-ügy állásáról. Pontosabban arról, hogy már nem áll. Már újra mozgásba lendült. Woman-in-love Ágnesasszony és az üzleti titkos sógornagybácsi, Balla Péter, megmozgatta családi és egyházi kapcsolatait, és összedugták a Mészáros-család jogász tagjai is a fejüket. Woman-in-love nagyszabású akcióba kezdhetett a szegedi csatlósoknál, mert a kre Doktori Iskola honlapján, ahol a legfrissebb hír a Hermann-Kovács féle 2009. november 22-i levél volt “aktuális” címmel, most már nem egy másfél éves, hanem csak egy 5 hónapos frissességű hír jelent meg. Mégpedig az, hogy Balla Péter 2010 november 15-én benyújtotta fellebbezését dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszonyhoz. Hogy miért pont idén április 7-én tették fel ezt a honlapra?

http://kreirtudphd.weboldala.net/

Szegedi Kolléga beszámolójából kiderül, hogy azért, mert a kétszer meg- és lebukott Mészárost a család, a Kulcsár-Szabó klán és a református egyházi körök harmadszor is megpróbálják doktoráltatni. Szegedi Kolléga leveléből az is kiderül, hogy nem a Pázmányon próbálkozik a Kulcsár-Meny bőrfejű Lombrosójával, hanem ismét csak Szegeden. A korábbi Mészáros-Hansági féle feltámadási erőfeszítésekről szóló hírek tehát igaznak bizonyultak, ennek volt a nyitánya az Andrássy úti könyvbemutató, csak az nem, hogy a Pázmánynak ehhez köze van. Továbbra is a Fried-Pál-Balázs féle szolgasereg mozgolódik.


Szerző: Szegedi Kolléga

Valaha gyerekkoromban volt egy mesekönyvem. Az volt a címe, hogy Fridolin, a borz. A borz egy kedves állat. A féreg nem. A féreg undorító. Utóbbi nem Fridolinra, hanem Friedre illik, ez a szakmában az ő epitehton ornansa: Fried, a féreg. Ez jutott eszembe most, amikor Fried István, a vén szegedi köcsög újra aktiválta magát.

Fried azért aktiválta magát, mert a Kulcsár-Szabó klán megint felcsillantotta előtte a reményt, hogyha Szaros Pistából végre doktort csinál, akadémikus lehet. Így aztán Fried belahajszolja egy olyan ügybe a Szegedi Tudományegyetemet, amiből az csak vesztesen jöhet ki. (Mé)Szaros doktoráltatásába. Mikor a bayreuthi egyetem a sokkal becsületesebb Guttenbergtől is undorodva fordul el, Fried arra akarja rávenni Szegedet, hogy ölelje keblére MéSzarost.

Persze ebben Pál József rektorhelyettes, Balázs Mihály IDI-vezető és Klukovits Lajos, a Egyetemi Doktori Intézet igazgató-titkára is nyakig sáros. Különösen az utóbbi, aki nagyon szereti a pénzt. Túlságosan. Egy jó üzleti ajánlatért vásárra viszi a bőrét. Tegye. De a Szegedi Egyetemét is. És a MéSzaros család nem kis összeget ajánlott fel neki, ha doktoráltatják a kis ellenőrző- és bizonyítványhamisító, kicsapott, megbukott , kívül-belül rohadt Mészárost, aki úgy osztja ki a Móricz-ösztöndíjat a haverjainak, hogy el se olvassa a bírálatra neki odalökött pályázatokat. Ezt ő maga vallotta be – sok egyéb gazsággal együtt.

Klukovits, a SZTE titkára és Fried, a Féreg most a szegedi jogászok nyakára járnak, hogy fogadják el az ő nyakatekert magyarázatukat Mészáros szabálytalan második kísérletének érvényesítésére. Ez valahogy úgy hangzik, hogy felejtsük el az elsőt. Mintha nem is lett volna. A Szegedi nem ismétlés, nem újrakezdés, hanem maga a kezdés. Persze, volt előtte a Károli, de az nem számít, mert azt a MAB megsemmisítette. Hogy miért? Semmiért. Ok nélkül. Mert a Doktori Iskola szabálytalanul működött. Tehát nemcsak Mészárosét, hanem mindenkiét. Az összes eredményt visszavonták, Mészáros csak egy áldozat a sok közül. Mészáros a Károlin csupán azért nem kaphatta meg a fokozatot, mert a MAB-határozat után semmilyen doktori cselekményre nem kerülhetett sor. Diplomaosztóra sem.

Hogy akkor Váradi Ferenc miért kaphatta meg? Ő nem ugyanabban a Doktori Iskolában védett? Nem ugyanolyan körülmények és szabályok között?

Vagy Riskó Enikő? Ő ráadásul a felfüggesztés után egy évvel kapta meg. Vagy ez nem doktori cselekmény?

És mi a helyzet a témavezetéssel? A 2010. november 24-i védés előtt Fried, a Féreg volt a témavezető. Védés után, úgy másnap tájékán pedig már Hansági, a Meny(ét). Ez nem okirathamisítás?

És mi a helyzet a PhD-jelölt nevével? Novemberig Márton, aztán decembertől januáris István, aztán újra Márton?

Ki hamisította meg a Szegedi Egyetem részéről a Mészáros-védés több adatát az országos doktori adatbázisban?

Senki. Magától hibázott a rendszer.

Mert ha valaki nekifut egy doktorinak, de megbukik, az nem próbálkozhat másodszor 2 éven belül sehol. Ezt mondja a törvény. Ez világos. De ha valaki nekifut, és azért vonják vissza a fokozatát, mert csalt és okiratot hamisított, az egészen más. Azt ne büntessük. Azt jutalmazzuk. A csalás ne számítson kísérletnek. Az legyen olyan, mintha meg se történt volna. Éljenek a csalók: Szabó András, Pethő Sándor, Mészáros Márton.

Hogy a 33/2007.sz. kormányrendelet nem azt mondja ki, hogy a csalás nem számít kísérletnek, hane azt, hogy nem nyújtható be 2 éven belül máshol az a szöveg, amit egyszer már valahol benyújtott, de nem kapott rá fokozatot?

Mert Mészáros nem csalt, dehogy. 2009. március 9-én kezdte el írni új témából és új témavezetővel azt a dolgozatát, amit még aznap, ugyancsak 2009. március 9-én leadott, a szöveg pedig ugyanaz a 20 oldal volt, amit Korner Veronikával még 2006-ban publikált:

Meg a témavezetőit és a neveit se váltogatta:

Felejtsük el, ezeket a kérdéseket, felejtsük el ezeket az aggályokat, és adjuk oda Szaros Pistának a doktori oklevelet. Tegyük ki magunkat annk a kockázatnak, hogy a Szegedi Egyetem is nyakig süllyed a korrupció bűzös mocskában, ahonnan a Károli zászlótartójának, Balla Péternek már a bibircsókjai se látszanak ki, csak a kopasz feje búbja.

Mellette a másik kopasz fejbúb: a bőrfejű sógorunokaöccsé, Szaros Pistáé. Vagy MéSzaros Marcié? Nem mindegy, milyen név kerül abba a szaros diplomába?

Kategória: Balla Péter, Károli Egyetem BTK, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szeged University | Címke:: csalást szabad ismételni, Fried, Fried a féreg, Fried István, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros újra Szegeden | 76 Hozzászólások »

Congratulation! (Gratulálunk Dr. Keszthelyi Gyulának!)

Congratulation! (Gratulálunk Dr. Keszthelyi Gyulának!)

Szerző jhnnsclvn @ április 11, 2011

Szerző: Bloggerjogász

Gratulálunk Keszthelyi Gyula tardi orvosnak, aki az ügyészségen tett feljelentésével elérte, hogy nyilvánosságra hozzák a Magyar Orvosi Kamara vezetőinek fizetését. Keszthelyi Gyula azonban még nem elégedett, mert a nyilvánosságra hozott listáról hiányzik a költségtérítésekről szóló adatsor:

http://giulio.freeblog.hu/archives/2011/04/11/KI_A_KAMARA_ELNOKENEK_MUNKALTATOJA_TORVENYES_ITT_A_MUNKAVISZONY/

“Nyilvános a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőinek fizetése: Éger István elnök 1,3 millió forintos, Gyenes Géza ügyviteli vezető, a Jobbik országgyűlési képviselője 717 ezer forint tiszteletdíjat kap.”

http://hvg.hu/itthon/20110411_orvosi_kamara_tiszteletdijak#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_04_11&utm_content=normal

Keszthelyi Gyuláék is úgy kezdték, ahogyan mi. Előbb az adatvédelmi biztoshoz fordultak, mint mi Balla Péter és társai fizetése ügyében, aki velük is közölte, akárcsak velünk, hogy a fizetéseket bizony nyilvánosságra kellene hozni a törvény értelmében. Arra vonatkozóan azonban semmi ötlete nem volt, mit tegyünk azokkal, akik tesznek a törvényre, mint Éger István és Balla Péter.

Keszthelyi Gyula erre büntetőfeljelentést tett, és majdnem elérte, amit akart. A listáról még fontos tételek hiányoznak, de a MOK elnöke már nem titkolhatta el az összes jövedelmét.

Nem így az álszent farizeus, Balla Péter, aki szirupos ábrázattal, álszent álmosollyal, kappan hangján kántálja Jézus Krisztus nevét és zsebeli be havonta a milliókat, mondván, ez egyházi fenntartású intézmény, az ő pénzéhez a népnek semmi köze.

Az egyházi fenntartást persze a szó fordított értelmében kell érteni. A Református Egyház nem fenn(el)tartja a Károli Gáspár Református Egyetemet, hanem kitartatja magát vele. Vagyis duplán indokolt kellene, hogy legyen Balla Péter és társai fizetésének nyilvánosságra hozása. Balla Péter azonban Jézus Krisztus nevében megint felülírja a magyar állam törvényeit.

Kíváncsiak vagyunk, meddig tűri még Jézus Krisztus ezt az áljámbor pacifrizurás barmot földi legelőin?

Kategória: Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | 11 Hozzászólások »

Birthday present (Születésnapi ajándék)

Birthday present (Születésnapi ajándék)

Szerző jhnnsclvn @ április 8, 2011

Szerző: Birthday present

Petrőczi Éva 2011. április 7-én töltötte be a 60. évét. Férjével, az alattomos nyírógép Szabó Andrással nagy ünnepségre készültek. A Károli honlapja orrba-szájba hirdette a születésnapos Petrőczi Évát: Petrőczi itt, Petrőczi ott, Petrőczi amott. Petrőczi a Rádayban, Petrőczi a Hold utcában, Petrőczi a szép híves patakban. Petrőczi oldalán az undorító házaspár által becserkészett és körülnyaldosott gyanútlan Steinbach püspökkel, akire a sógoruk kegye után Bölcskei kegyéből is kihulló patkánypáros vigyázó szemeit veti. Steinbachban látják a jövendő zsinati elnököt. Ezért nehogy szem elől tévesszék őt, és nehogy Steinbach püspök szem elől tévessze őket – odaadó híveit, Szabó Andrást és Petrőczi Évát.

Ám az ünneplő menetelés nem sokáig tartott. Petrőczi már a születésnapján lekerült a honlapról. Az egyetemiről és a bölcsészkariról is. Leszorították. Új főhír jelent meg helyette: Fórumbeszélgetés, amelynek valódi célja koldulás – az 1%-os adóbegyűjtés nem annyira a Református Egyház, mint inkább Bölcskei drága hobbijai (tudjuk, hogy mik), valamint a KDB bank üzleti élete, továbbá Balla Péter jobbikos elkötelezettségei finanszírozására:

http://www.kre.hu/btk/index.php/hirek/180-forumbeszelgetes-.html

A szeretet és tisztelet, amellyel az érdeklődőket állítólag várják, természetesen nem az érdeklődő személyeknek, hanem kizárólag a pénzüknek szól. A pénz az egyetlen objektum, amely a Bölcskei-Balla-Kovács bandából ilyen fennkölt érzelmeket képes kiváltani. Hogy a személyekhez hogy viszonyul a református egyház, azt az egyház által meghurcolt és eltiport igaz hívek – kirúgott lelkészek és egyetemi oktatók, dolgozók – példája mutatja.

A fórumbeszélgetés érdekessége két olyan szakértő meghívása, akik Szabó András és Petrőczi Éva áldozatai voltak, de sikerült magukat rehablitálniuk: Dr. Komlósi Piroska, a Kommunikáció Tanszék docense, és Dr. Váradi Ferenc (a honlapon helytelenül szerepel a neve y-nal), a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola adjunktusa. Komlósi Piroskát a Duplaszabó banda többször is megalázta, leváltotta, Szabó András és Hansági Ágnes egyfolytában fúrták, még az eltávolítását is megkísérelték. (Petrőczihez való viszonyát nem ismerjük, de az valamivel jobb lehetett, mint Szabóval, mert Petrőczi nem méltatta Komlósi Piroskát szidalmakra sem.) Komlósi Piroska állását csak az mentette meg, hogy ügyesen összebarátkozott a BTK-ra számára mentőövként érkező Sepsi Enikővel, akivel karonfogva sétálgatva a folyosón, beavatta őt a bölcsészkar személyi állományát átszövő titkos ellen-és rokonszenvekbe.

Még érdekesebb Váradi Ferenc meghívása a szakértők közé. Váradi Ferenc valaha magyar-kommunikáció szakos hallgatóként Komlósi Piroska és …… ……. közös tanítványa volt. Már pusztán ezért is gyűlölte őt Szabó András, Hansági Ágnes és Petrőczi Éva, és mindent megtettek a karrierje akadályozása érdekében. Hansági Ágnesnek zsűritagként a hírhedt Fried István elnökletével sikerült őt kigolyózni az OTDK helyezettjei közül azon a konferencián, ahová maximális pontszámmal, esélyesként érkezett. Ebben a szimpatikus bizottságban – milyen érdekes! – csak Fried-és Kulcsár-Szabó-Zoltán-tanítványok nyertek. Hansági Ágnes sosem tudta megbocsátani Váradi Ferencnek az ellene elkövetett szemétséget. Érthető: Váradi nemcsak áldozata, hanem szemtanúja is volt egy oltári disznóságnak, amit Fried és Hansági közösen követtek el ellene, ugyanazok, akik Mészáros Mártont 2010. novemberében Szegeden közös erővel próbálták meg átnyomni a doktorin, egyszer az egyikük, másszor a másikuk nevét írva be Mészáros mellé témavezetőnek. 2003-2009 között még …. …. volt a Magyar Tanszékcsoport vezetője, de hiába szerette volna Váradi Ferencet alkalmazni a tanszékén, nem Váradi került oda, hanem a többszörösen bukott és kicsapott ellenőrzőhamisító, Mészáros Márton. Ebből a két esetből kiderül, hogy Hansági Mészáros karrierje érdekében egyfolytában lenyomta a jóval tehetségesebb Váradit, és hogy Szabóval szövetkezve sokkal nagyobb hatalma volt, mint az akkori pozíciójából (fapados adjunktus) következett. Amikor a magyar tanszékről kiszorított Váradit Komlósi Piroska szerette volna megmenteni és alkalmazni a saját tanszékén, a Kommunikáción, melynek akkor vezetője volt, de Hansági Szabóval együtt – dékánként és dékánhelyettesként – onnan is kigolyózták Váradit. Váradi csak erdélyi református lelkész apósának köszönheti, hogy a nagykőrösi intézmény vezetője, Nagy István, aki az apóst jól ismerte, befogadta. Váradi Ferenc üldözésében az i-re végül Petrőczi Éva tette fel a pontot, aki megbuktatta őt a védés előtti doktori szigorlatán 2008. novemberében, hogy ilyen módon akadályozza meg Váradi fokozatszerzését 2009 márciusában – férje, Szabó András dékán helyeslésével és támogatásával, és valószínűleg az ő és Hansági bátorítására. Majd átengedték Váradit egy sebtében megrendezett pótvizsgán, de – mint mondták – csak arra való tekintettel, hogy Váradi kisebbik gyermeke éppen beteg volt, kórházi kezelés alatt állt, és – mint hangsúlyozták – csak sajnálatból nem buktatták meg újra. A szigorlat érdekessége, hogy a csak angol szakos és középkoros Petrőczi mit keresett egyáltalán egy 20. századi magyar irodalmi témájú bizottságban, és hogy merte megbuktatni Krúdyból Váradit, akinek ez volt a kutatási területe, míg ő semmit sem értett hozzá, és még diplomája sem volt az adott tárgyból? És amikor Szabóék már végképp nem tudták megakadályozni, hogy Váradi doktoráljon, akkor még Szabó és Hansági utolsó fegyverként beültette a bizottságba Török Lajost, aki nem volt kijelölt tag, azzal a megbízással, hogy húzza le Váradi pontszámát annyira, hogy ne legyen „summa cum laude”. Török teljesítette a megbízást: Váradi 1 %-kal marAdt le a „summa cum laudé”ról. De Váradi így is PhD lett Riskó Enikővel együtt – mindketten …. …… témavezetettjeiként Hansági és Szabó minden ármánykodása ellenére:

http://kreirtudphd.weboldala.net/?Hallgat%F3k

A sors iróniája, hogy most épp Váradi kampányolhat a tőle elrabolt 1%-ért, igaz, nem pontért, hanem pénzért, és nem magának, hanem az egyháznak.

A legméltóbb születésnapi ajándék, amit Váradi Ferenc Petrőczi Évának a 60. születésnapján adhatott, hogy véget vetett a nyilvános ünnepeltetésének, leszorítva őt mind az egyetemi, mind a kari honlapról. Ez olyan csapás a betegesen hiú Petrőczinek és a Váradit betegesen gyűlölő Szabónak, amit nehéz elviselniük, de amelyre nagyon rászolgáltak.

Kategória: Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címke:: Hansági Ágnes, Komlósi Piroska és Váradi Ferenc 1%, Mészáros Márton, Peirőczi Éva, Szabó András | 29 Hozzászólások »

Breaking News

Breaking News

Szerző jhnnsclvn @ április 5, 2011

Szerző: Historiker

Balla Péter megalapította Szakály Sándor nevében a Történettudományi Doktori Iskolát. Ez az alakulat, amit csak ők neveznek doktori iskolának, a MAB még nem, a világ röheje. Olyan dilettáns, mint Balla Péter és Sepsi Enikő együttvéve. Kb. így képzelnek ők el egy egyetemet. Mindenesetre beregisztrálták, számot is kapott (a güzü kis hivatalnok Ballának nyilván ez a lényeg: 209-es!). Összeszedtek 9 barmot, akik közül 4 túlkoros, 6 törzstag mellett pedig nincs feltüntetve védett doktorandusz, ami alapvető követelmény! Kun Miklós pl., aki öreg is (66. évét tapossa, míg új doktori iskola alapításánál 65 év a felső korhatár), meg kezdő is az oktatásban (nincs feltüntetve a nevénél egyetlen védett doktorandusz sem), mindkét kategóriába beletartozik. Mellesleg csoda lenne, ha lenne doktorandusza, amikor tanítványa sincs. Kun Miklóst ugyanis még senki sem látta tanítani a Károlin. 8 éve szerepel a Károli fizetési listáján, de órát még nem tartott. Évente egyszer felveszi a talárját, és elmegy benne az évnyitóra. Ezzel évi 3-4 milliót markol fel nettó, 8 kerek éve. Popély tanár úr is mindkét nyeretlen tartomány tagja, míg Belényit csak egy év választja el a korhatártól: mire akkreditálnák (ha ez a röhejes alakulat akkreditálható lenne), már be is tölti. Gergely András pedig már be sem merte írni a korát, meg semmilyen adatát sem. Talán szégyelli, hogy másodszor is részt kelle vennie ekkora blamázsban. A hozzájuk képest még fiatal Csoma Zsigmondot nem használják fel a törzstagok között. Vajon miért? Csak nem azért, mert ebből a tudományból még diplomája sincs? Hidánnal pedig még a témavezetők között sem mertek előrukkolni, pedig Sepsi vele dicsekedett a Kossuth Rádióban károlis toborzó beszédében. Biztosan más a dilettáns hostess megítélése a történészi szakmáról, mint az igazi történészeké. A két fiatalabbnak (relatíve: 50 plusz mínusz), van védett doktorandusza, viszont nincs neve a szakmában. Vagy Kovács jóska talán név? Hermann kétségtelenül hírhedt név a Károlin, szegény történész Hermann Róbert, micsoda priusszal kell itteni szereplését kezdenie!

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=189&tip=TT&diID=189

Kíváncsi vagyok, mit szól a történész szakma ehhez a válogatott társasághoz? Vagy Bölcskei megint bepróbálkozik OV-nál? Politikai nyomással akar szakmai kérdést megoldani?

Amúgy vicces a Károli doktori iskoláinak listája:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=109

4-et is felsorolnak, amelyek közül 3 nincs akkreditálva, a negyediknek, a Hittudományinak pedig a csaló Pethő a fő ékessége, akinek a lebukása az égvilágon semmilyen következményekkel nem járt: továbbra is bitorolja a professzori címet, és továbbra is kinyalja Ballát hátulról – talán elölről is -, mert még a dékánhelyettesi pozícióját is megtarthatta:

http://www.kre.hu/htk/index.php/oktatoink?func=fullview&staffid=10000016&search=LOWER%28name%29+LIKE+%27%25%27&previous_field=name&previous_term=&search_status=%25&search_category=%25&sort_field=&sort_order=

Erkölcs, szakma, színvonal – ismeretlen fogalmak a Károlin. Balla Péter szótárából teljesen hiányoznak.

Kategória: Balla Péter, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, Kun Miklós, Popély Gyula, Sepsi Enikő, Szakály Sándor | 33 Hozzászólások »

Who was Mata Hari? 2. (Ki volt Mata Hari? 2.)

Who was Mata Hari? 2. (Ki volt Mata Hari? 2.)

Szerző anonymanalyst @ április 5, 2011

Szerző: Anonym Analyst

Eleinte hálásak voltunk CsL-nak, azt hittük, nekünk segít. Olyan belső információkhoz jutottunk hozzá, mintha csak Szabó András postaládájába pillantottunk volna bele. CsL valójában ezt tette. Közvetlenül olvasta Szabó András levelezését, és a legérdekesebbeket átküldte a blogra.

CsL nem árulta direktbe az infót, csak e-mailben megkérdezte, érdekelne-e ez és ez a téma. Elég intenzíven leveleztünk, és levelezés közben utalgatott anyagi nehézségeire, pl. hogy csökkent a fizetése, hogy a férjének csak alkalmi munkái vannak, hogy törlesztik a házrészletet, hogy rossz a ház szigetelése és magas a fűtési költség, később arra is, hogy nemsokára hárman lesznek. Ha sokáig nem küldött infót, időhiányra hivatkozott: látszólag túlórázik, de valójában illegális munkát végez, bérbe írja a töri és a magyar irodalmi szakdogákat, de egyre veszélyesebb, mert az új szoftverek kimutatják a plágiumot, ráadásul már nincs annyi új ötlete, így saját magától is kénytelen plagizálni. Mi, persze, ösztönözni akartuk, hogy információszerzésre is jusson ideje, és felajánlottuk, hogy segítünk. Így aztán kialakult a menetrend: infó – honorárium. Ez utóbbit külföldi barátaink finanszírozták, akik nagyon támogatták a blog tényfeltáró munkáját, és ha szükség volt rá, a pénzt sem sajnálták rá…

CsL lelkesen dolgozott nekünk, és mi felültünk neki.

CsL két vagy három számlaszámot is megadott utalás céljából, de hangsúlyozta, hogy egyik sem az övé, még egyeztetni kell a számla tulajdonosával. Ez nem sikerülhetett valami jól, mert egy ilyen számlás utalás után úgy döntött, hogy személyesen veszi át a pénzt. Egyébként is szeretne bennünket megismerni.

Bár a sok hasznos és nagyon insider információkat továbbító CsL megnyerte a bizalmunkat, és az eszünkbe se jutott, hogy fel akar nyomni minket, azért óvatosak voltunk. Többen próbálták már Johannest álneveken írt magánlevelekkel tőrbe csalni, amelyek célja minden alkalommal egy személyes találkozó lett volna… (Kovács Barnabás nyilván hülyének nézte Johannest.) De CsL-ben Johannes is megbízott. CsL ugyanis bizonyított: olyan infókat juttatott el hozzánk, amikhez Szabó Andráson és Petrőczin kívül senki más nem férhetett hozzá: csak ő. Ezek vagy a hétpettyes katicabogártól vagy Szabó András hungarnetes postaládájából származhattak csak.

De a személyes találkozás az említett okokból meghiúsult. CsL azt követően kimentette magát, azt írta, sajnos, az utolsó pillanatban közbejött valami, nem tudott eljönni. Ez gyanús volt, hiszen szerintünk a megbeszélt találkozó idején ott volt a közelben. Mivel nem voltunk biztosak a dolgunkban, még egy próbát tettünk. Ezúttal mi javasoltuk a találkozót, és ezúttal megbizonyosodtunk róla, hogy CsL felnyomott minket: körbe volt véve a terep – terepszínű titkosrendőrökkel. Nem buktattuk le CsL-t, hanem ezúttal mi mentettük ki magunkat. Mivel CsL akkor már előrehaladott terhes volt, tudtuk, hogy amúgy is vége az együttműködésnek, minek rontsuk el a szájízét, megköszöntük a segítségét, és anyai boldogságot kívántunk neki.

Természetesen tudjuk, ki CsL. De ez a része a dolognak tökéletesen érdektelen. CsL önmagában érdektelen. Az a kérdés, miért csinálta és kinek dolgozott. Még mindig nem zárható ki teljes bizonyossággal ugyanis, hogy Fabinynak, az ő cinkosa volt, és neki biztosított tökéletes alibit. Valószínűbb azonban, hogy CsL saját magáról Fabinyra akarta terelni a gyanút.

Nem az első eset volna. CsL nagyon szeret professzorokat bemártani. Egy korábbi professzor áldozata csak Pontilyen blogjából tudta meg véletlenül, hogy CsL őt mivel rágalmazta meg a doktoranduszok előtt, és hogy ő lenne az az aljas személy, akiről az ominózus posztban szó van („Gondolatok az aljasságról”). Bár nagyon valószínű, hogy CsL (akkor még D-KK-ként) akkor sem a saját szakállára cselekedett, hanem Szabó András és Hansági sugalmazták neki, hogy rágalmazza meg ilyen körmönfont módon a professzor asszonyt. Lehet, hogy most is sugalmazta neki valaki (de biztosan nem Szabó és nem Hansági, hiszen a szerzett infók elsősorban kettőjük ellen irányultak, még véletlenül sem volt célpont a másik dékánhelyettes, Bíró Mária, aki D-KK-nak jó barátnője volt): rágalmazza meg és járassa le Fabiny professzort, ne legyen már Fabinynak olyan nagy professzori képe a dékánválasztás előtt. Legalábbis ne merje megpályázni, mert egy besúgónak, akinek már az apja is az volt, nem lenne semmi esélye. Jó, ha időben tudatosul ez benne, és nem próbálja frusztrálni a sokkal alkalmasabb, de alacsonyabb rangúakat (akkor még nemcsak a docens Sepsi volt képben, hanem Koncz Bettyke főiskolai tanár is, akiknek a szöveg szerint kiírták a dékáni pályázatot).

- folytatjuk -

Kategória: Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Csathó Lilla, Demes-Kőfalusi Krisztina, Fabiny Tibor, Györgyiné Koncz Judit (Bettyke), Sepsi Enikő, Szabó András | 48 Hozzászólások »

Who was Mata Hari? 1. (Ki volt Mata Hari? 1.)

Who was Mata Hari? 1. (Ki volt Mata Hari? 1.)

Szerző jhnnsclvn @ április 2, 2011

Szerző: Rector

Fabiny közel egy éve írta ezt a levelét. Akkor azzal kezdte, hogy rendőrségi feljelentést szándékozik tenni.

A rendőrségi feljelentésből – tudomásunk szerint – a nagy fogadkozások ellenére nem lett semmi. A gmailes fiók IP-számait az informatikusok házon belül csekkolták, és ez után egyértelművé vált, hogy a MAB-levelet nem idegen szerverről továbbították, hanem Fabiny saját károlis gépéről.

De ki, ha abban az időben Fabiny épp az Evangélikus Egyetemen tanított ikszedik állásában? Esetleg egy cinkosa, akinek elárulta a jelszavát? Tökéletes alibi lett volna. Csak épp a motiváció hiányzik. Mi oka lett volna Fabinynak egy ilyen fontos dokumentumot kiszivárogtatni? Az, hogy utálja Szabó Andrást, nem elég, tekintettel Fabiny veleszületett gyávaságára.

Szerettük volna azt hinni, hogy Fabinyban feltámadt a lelkiismeret, ezért segít nekünk. De sajnos csak ámítottuk magunkat. Fabinynak valószínűleg nem volt semmi köze a kiszivárogtatásokhoz.

Több olyan információ jutott el a blogra, ami magasabb és bizalmasabb helyről származott, mint Fabiny postaládája: Balla Péter vagy Szabó András gépéről. Minden esetben kitörölték a forrást.

Ha Balla Péter postaládájából szedték volna le az infót, akkor az csak Horváth Tímea lehetett volna. Kozma Fruzsina semmiképpen. Ő olyan áhítattal csüng Ballán még ma is, hogy szinte azonosul vele. Amikor Horváth Tímeát közvetlenül a MAB-levél kiszivárgása után kirúgták, azt hittük, ő az emberünk, és lebukott. Horváth Tímeának ugyan az égvilágon semmi motivációja nem volt, de őt a Kovácsok rángatták dróton. Arra gondoltunk, hogy Kovács Barnabás puccsal akarja megbuktatni Ballát, és Horváth Tímea neki dolgozik.

De aztán egyre több Szabót kompromittáló titkos infó érkezett, így mégis inkább Szabó András postaládájára terelődött a gyanú. Az informátor valószínűleg Szabó András bizalmasa volt, aki Szabó András megbízásából figyelte Fabinyt, és amikor egyszer egy ilyen megbízást teljesítve járt Fabiny szobájában, kihasználta az alkalmat, és továbbította magának ezt a levelet, hogy alkalomadtán felhasználja Fabiny bemártására és saját bőre mentésére. De a nagy sietségben, vagy mert megzavarták, elfelejtette kitörölni a saját (ál)nevét, és Fabiny észrevette a betörést. CsL ugyanis nemcsak főnökének dolgozott, hanem más(ok)nak is. Közel volt a tűzhöz, mindenhez hozzáfért, mindenki bízott benne.

Eleinte mi is. Nagyon. Már belső, titkos munkatársunknak tekintettük. Amíg minket is el nem árult.

Egyszer majdnem elmentünk egy találkára, hogy átadjuk neki a honoráriumot, amikor észrevettük a csapdát: CsL, vagy legalábbis, akiről úgy véljük, hogy CsL, ott volt a közelben: úgy tett, mintha a kirakatokat nézné, talán nemcsak úgy tett, talán nézte is, hiszen tudjuk, imád vásárolni (egy plázában lett volna a találkozó). Lehet, hogy véletlenül volt ott? Időnként körbenézett, és mintha nonverbális jeleket váltott volna – de nem tudjuk, kivel. Mást nem ismertünk fel. Mindenesetre az volt az érzésünk, hogy Johannesnek állítottak csapdát: amint a pontos helyszínre érünk, ránk rontanak az odaszervezett rendőrök.

Gyanakodni kezdtünk, hogy CsL nem két-, hanem sokkulacsos játékot űz. Megbízóit kijátssza és földobja egymásnak, és közben – feltehetően – mindegyiket kihasználja.

Lehet, hogy rémeket láttunk, de nem mentünk közelebb. CsL (?) nézegette egy darabig a kirakatokat, aztán ő se ment oda. Tett két-három tiszteletkört a megbeszélt hely körül, de csak lazán, feltűnés nélkül, mintha a kirakatokat nézegetné, anélkül, hogy lassított vagy megállt volna. Figyeltük egy darabig, aztán gyorsan leléptünk. Úgy éreztük, mintha az utolsó pillanatban a halál torkából menekültünk volna meg.

Es war knapp…

- folytatjuk -

Kategória: Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, Csathó Lilla, Fabiny Tibor, Horváth Tímea, Kovács Barnabás, Szabó András | 37 Hozzászólások »