Szerző: FarkasTorok
A rendszerváltás után azt reméltük, hogy a szellemi életünk fontosnak tartja majd, hogy olyan emberek kerüljenek vezetői beosztásba (akár az egyházban, akár egyetemen belül), akik erkölcsileg feddhetetlenek és szellemi teljesítményük példaértékű mindannyiunk számára. Nem ez történt és nem ez történik! Az uram-bátyám ország maradni látszik, az exkommunisták beáramoltak az egyházakba is (vagy már bent voltak!), és az egyházi intézményekbe. Így kerülhetett sor arra, hogy Veszprémből átmasírozzon a reformátusok egyetemére egy tokás – magát régi ellenállónak bemutató – belügyi kreatúra. Orosz szakával és nyugdíjával a magyar szakosokhoz landoltatták. Ott segíti a dékánt: hírszerzésben, lehallgatásban, régi kapcsolataival, és nem utolsó sorban módszereivel, amitől bemocskolódott a bölcsészek Reviczky utcai részlege. Persze ez nem változtat azon a tényen, hogy meztelen a király, vagyis a dékán. Mert ha megnézi valaki a legjelentősebbnek tartott tíz közleményét, akkor elalél. Ezt önmaga adta meg Hazánk híres Szenci Molnár-kutatója (Forrás: www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=1342)
Pl.:
- Álmok, előjelek, jóslatok és betegségek Szenci Molnár Albert naplójában
- Egri Lukács "megtérése". Az antitrinitarizmus Északkelet-Magyarországon 1565-1574,
- Johann Jakob Grynaeus magyar kapcsolatai
Ilyen fontos munkái vannak a jelenlegi dékánnak. Szenci Molnárt vesézi ki és betegségeit taglalja, jóslatait kutatja és álmait fejtegeti, mindezt a szegény jó református előd naplóján kérődzve. Ennél köldöknézőbb kutatási munkát el sem lehetne képzelni! De Egri Lukács ”megtérése” az igazi téma, amely nélkül a magyar irodalomtörténet nem tud tovább mozdulni. Valószínűleg ez a kiherélt témák rangsorában az első lehetne, amit kutatni teljességgel fölösleges. Ám az igazi ködevést mégiscsak Johann Jakon Grynaeus magyar kapcsolatainak a feltárása jelenti. Ezért aztán igazán kár még megszületni is, annyira eunuch ez a műsorszám. És Szabó András, mint professzor ezeket a legfontosabb publikációi és munkái közé valónak tartja! Bölcsessége, felkészültsége, előadói stílusa, orgánuma, artikulációja, emberi hozzáállása, vezetői erényei nem ismernek határokat! Tán ezért lehetséges, hogy a határon túli protestáns és nem protestáns egyetemek hívják őt, hogy ott is a szórja az igét: Szenci Molnár álmairól, betegségéről, jóslatairól, Egri Lukács ”megtéréséről” stb. Felesége is hasonló kaliberű témákkal koptatja a „szent lépcsőket”.
Apropó feleség, vagyis alias poetessza anno az alábbi dicséretet zsebelhette be, mint költő, mely a Szabó Ervin Könyvtárban, 2006. október 14-én, szombaton a költő jelenlétében hangzott el. Ez olvasható a könyvtár honlapján is (www.fszek.hu/konyvtaraink/del-pesti_regio/borzsony_u__13_/fotoalbum/?article_hid=17773), ahol felmagasztalják e rangos országos eseményt „az októberi Petrőczi-est egyik szívmelengető pillanata –…..(név a honlapon olvasható!) felolvassa Petrőczi Éva verseiről írt "dolgozatát". Ez az illető sajnos nem rendelkezett ízléssel és értékítélettel, vagy cinikusan mondta, amit mondott. Ezt adta elő: „Petrőczi Éva versei tömörek, már-már szűkszavúak, de kevés szóból verskatedrálisokat épít, veretes szép magyar nyelven. Ízig-vérig mai költő, korszerű a kor szennye nélkül. (..) Verseiben próféták, zsoltárosok, evangélisták szava zeng téren és időn át. Igazából az ember nem is tudja eldönteni, hogy amit olvas az a költészet, vagy a magyar nyelv csodája.”
Szerintem a magyar nyelv csodája, hiszen egyértelműen ez nem lehet más. Arany elmehet a sunyiba! A poetessza versei „verskatedrálisok” – állítja az előadó. Reméljük azért, harangot nem akarnak majd kongatni a katedrálisban minden fellelhető rímnél, mert akkor a harang nyelve teljesen mozdulatlan marad, és a harang erre az időre elnémul…
Abonnieren
Kommentare zum Post (Atom)
bárányka 2009.10.24. 14:14:19
AntwortenLöschen@FarkasTorok: Csak egy aprósággal egészíteném ki írásodat a veszprémi nyugdíjas belügyes ejtőernyősről: nemcsak kiképzettsége miatt hívták meg ide a jó kálvinisták, mármint dékán és reformátussá átvedlett felesége, hanem ellenszolgáltatásként. A házaspár, mielőtt határokon túl kezdett volna haknizni, Veszprémben vette fel a második fizetését – persze, fejenként -, belügyes meghívására. Így mikor belügyest ott kidobták a repülőről, nem csoda, ha tőlük kért ejtőernyőt, azaz egy harmadik fizetést a jó gazdag magyar reformátusoktól. Hiszen kap egy nyugdíjat, ami gyakorlatilag azonos a prof-i fizetésével, aztán még egy némileg redukált fizetést az ELTÉ-n. Igen, jól számoltok: itt a 3. fizetést veszi fel. Kis erőfeszítéssel, mert a graduális képzéshez nincs megfelelő szakja (csak orosz szakos!), így aztán az amúgy sem akkreditált és már kipurcant doktori iskolában végez alibimunkát igazi pénzért.
A “kor szennyétől mentes” poetesszához meg csak annyit, hogy Princz Gábor Postabankja, ahonnan 8 milliót kimarkoltak maguknak férjével együtt, nem épp a legtisztább forrás.
A MENY-ről (HAnsági Ágnesről) és férjéről csak annyit jegyzek meg, amit a Magyar Nemzet 2008. június 14-i számának a 23. oldalán olvashatunk, amit Kabdebó Lóránt professzor úr nyilatkozott:
AntwortenLöschen"Öt évig szerkeszthettem az Irodalomtörténetet, ott és akkor nőttek föl azok a gyerekek, akik mára már vezető szakemberekké váltak, és akik majdcsak megtanulnak magyarul is szépen írni: Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhárt Anna, Bengi László, Hansági Ágnes..."
Hansági azóta sem tanult meg szépen fogalmazni, még most is az a görcsös, megfelelési kényszeres diákstílust művelő, agyon adatoló kattogó írógép, mint aki volt akkor, hiába házasodott be a Kulcsár-Szabó családba (vagy tán éppen azért?!), amit Menyhért Anna is megkísérelt (bár ő sokkal tehetségesebb szakmailag, mint e fent nevezett), de őt szisztematikusan mindenhonnan elmart és kiírtott a féltékeny és öntudatosan karriert építő Meny. Így építette föl magát -eddig. És ezután majd mi vagy ki következik?