Gusztáv Bölcskei sieht den Waldbrand vor lauter Baeumen nicht (Bölcskei Gusztáv nem látja a fától az erdőtüzet)

Epilogue to the very unimportant conference

Bölcskei Gusztávban a hívő reformátusoknak, akik vezetőjüket erkölcsi példaképnek is szeretnék tekinteni, mélységesen csalódniuk kellett. Püspök úr látszólag indokolatlanul megjelent azon a konferencián, amelyen nem csak látszólag, hanem nagyon is valóságosan – szellemi és fizikai jelenlétével – kiállt a csalás, a törvénytelenség és az erkölcsi züllés mellett. Az MTA székházában kezdődő, majd a Kossuth Klubban folytatódó kétnapos (nov. 10-11.) konferencia a „Protestantizmus és medialitás. A reformáció mediális forradalma” sokatmondó, de valójában képzavaros és a helyszínen semmit sem kifejtő címet kapta a szervezőktől.

Ha Bölcskei Gusztávnak lenne helyzetérzéke, akkor hamar rájöhetett volna arra, hogy az MTA elnöke miért nem tartotta meg a megnyitó beszédét kedden délelőtt 10 órakor, ami pedig a meghívók programjában is szerepelt, hanem inkább jó távol tartotta magát ettől a rendezvénytől. Távolmaradásának oka volt, ha más nem, akkor az, hogy nem kíván a felsőoktatásunk e mélyrepülését előidéző személyek által szervezett konferenciához asszisztálni, egy olyan egyetem, a Károli égisze alatt, ahol tombol a jogtalanság és erkölcstelenség. Az MTA főtitkára testben ugyan egy rövid megnyitó beszéd erejéig jelen volt, de szellemi és erkölcsi távolságtartását beszéde mindennél nyilvánvalóbban kifejezte: volt ebben szó földről, vízről, levegőről, MTA-tagságról, erkölcsi válságról, csak egyről nem - magáról a megnyitandó konferenciáról. Nem véletlenül. Főtitkár úr beszédével jelezte az Akadémia részéről, hogy nincs közük ehhez az obskurus társulathoz. Csak a termet bocsátották rendelkezésükre, és ennyi. (Ez elől nyilván nehéz lett volna kitérni.) Nem így Bölcskei Gusztáv, aki erőteljesen kompromittálódott.

Jelenleg a bölcsészkaron tehetségtelen és rosszakaratú emberek vezényletével legnyersebb torát üli a protestáns oktatók fölött egy a Kulcsár-Szabó család által beszivárogtatott liberális eszdéeszes különítmény. Ehhez nyújtott támogató és megerősítő kezet Bölcskei Gusztáv, aki csak 220 km-re van Budapesttől, de úgy viselkedik, mintha egy másik földrész szigetvilágának lenne a lakója. Ez a 220 km nem mentesíti Bölcskei Gusztávot attól, hogy naprakész legyen és ne az amerikai animációs filmekről beszéljen (szakavatottan – mert ez érdekli Bölcskei Gusztávot, ez az a szint, ahol otthon van és amit képvisel!), hanem ennél jelentősebb témáról, arról, ami a voltaképpeni feladata lenne, és amit az általa fenntartott egyetemmel való ritka találkozásai alkalmával elvárnának tőle. Például, hogy mitől református az az egyetem, amelyik a Kálvin-év alkalmából szervezett konferencián úgy tesz, mintha minden szép és jó lenne. Ahol recsegnek és ropognak a csontvázaktól tömött szekrények, mert Szabó András dékánként tobzódik az erkölcstelenségben és jogtalanságban, szabadon garázdálkodik a református egyetemen, akárcsak helyettese, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes, aki a rossz szelleme az erkölcsileg amúgy is ingatag lábakon álló dékán-főnökének. Bölcskei Gusztáv egy szóval sem érinti a botrányokat, nem nyilatkozik, nem cselekszik és nem is utal semmire, ami az elmúlt időben a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán zajlik. Neki nincs véleménye a hosszú ideje zajló kirúgásokról és a vezetők eltávolításáról. (Most éppen a főtitkárt, Ravasz Leventét menesztették, akit szeptemberben neveztek ki, nem sokkal előbb Vass Csabát a Kommunikáció Tanszék éléről és a dékánhelyettesi székből, hogy abba a MENY beleülhessen, és még nem szóltunk a Pedagógia tanszéken a legnagyobb titokban lezajlott durva tisztogatásokról, ahol jobbnál jobb szakembereket távolítottak el, hogy helyet csináljanak a szakmailag elképesztően műveletlen és felkészületlen, de intrikában fölöttébb jártas tanítónőnek, Györgyiné Koncz Juditnak.) Bölcskei Gusztávnak nincs véleménye a BKV és az egyetem alapítványának hivatalos kapcsolatáról, holott a BKV az egyik legkorruptabb állami intézmény. Bölcskei Gusztávnak nincs egy hangnyi véleménye a BTK Doktori Iskolájában történt csalásokról, amiről már a MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) is határozatot hozott: négy disszertáció és védés közül hármat megsemmisített. Nagyon súlyos törvénysértésekre derült fény. Bölcskei Gusztávnak nincs véleménye arról, hogy püspöktársának a sógora súlyosan és sorozatosan visszaélt a hatalmával, és jogtiprásával s törvénysértéseivel már nem csak a református egyetemnek árt, hanem magának az egyháznak is. Helyettese, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes mindenben hibás tanácsokat ad, jogi és erkölcsi tekintetben egyaránt.

Bölcskei Gusztáv elérkezett odáig, hogy ha nem szól, és nem tesz semmit, akkor mindannyian úgy vehetjük, hogy egyetért a történtekkel, és emiatt nemsokára expüspökké válik. És nem Szabó András dékán és társai ülik a legnyersebb torukat az egyetem kirúgott protestáns értelmiségiei fölött, hanem Bölcskei Gusztáv nem kevés ellensége is lassan és határozottan készül a maga torára, amelyen a megbuktatott püspök süvegéből issza a bort és a püspökről lerántott paláston lakomázik.