Reviczky Gyula írása
Eljöhet az a nap, amikor az egyetem fenntartója segédletével Szabó dékánt – a vezetése alatti időszakban elkövetett sok korrupció miatt – feltálalják, és majd torukat is ülik fölötte éppen azok, akiknek ugyanúgy feltálalt és kibelezett állapotban kellene lenniük, mert teljes mértékig kiszolgálói és bűntársai voltak a karrierjük felé vezető erkölcstelen úton. Ehelyett ők lesznek a kibelezők…
Egyik reggel arra ébredhetünk majd, hogy a dékán Kulcsár Szabó Ágnes lesz, a meny és Hermann Zoltán pedig, aki – szintén a legaljasabb csalásokat eszelte ki leendő főnökével együtt – dékánhelyettessé avanzsálódik. Ők aztán nem keresztyének, nem protestánsok, nincsen se Istenük, se hazájuk. Tehát az általuk kialakított helyzetben ők a legideálisabb vezetők! Beigazolódik Beaumarchais mondása: Médiocre et rampant, et l’on arive á tout = vagyis ha középszerű vagy és csúszol-mászol, mindent elérsz. Nekik nincsenek erkölcsi skrupulusaik.
A végén az derül ki, hogy éppen ilyen emberekre vár a KRE, mert az már a finálé. Ezek ketten a legeltorzultabb és legesztelenebb abszurdumok kitalálói voltak Szabó dékánsága alatt, akik csak aljas ötleteket és megvalósítandó terveket tettek a dékánjuk elé.
Zajlik a harc! Ez belháború a javából, és eljött a két legaljasabb, de végkifejletben mindenre elszánt két ember időszaka. Éppen erre vártak és vágytak! Az események a malmukra hajtotta a vizet. Azonban a céljaik eléréséhez újabb hamisításokat kell elkövetniük, vagyis Hermann és a Kulcsár Szabó kényszerhelyzetbe került, mert nemcsak lélektanilag, de fizikailag is besétáltak az alagútba, ahonnan már nincs visszafordulási lehetőségük, de lépéskényszerük alakult ki, ám a végén nem fény van, hanem hihetetlen sötétség. Ezt érzik is, de nem tehetnek mást, folytatniuk kell a csalásokat, vissza kell dátumoztatni új segédjükkel (Nemeh Dianával – Kőfalusi Krisztina utódjával) a hivatalos okiratokat, hogy érvényt szerezhessenek önmaguknak. Legalizáltatni kell magukat, vagyis törzstagságukat a Doktori Iskolában. Kínos helyzet! Már nincs mit veszíteniük, mert ők is elsüllyednek, ha hazugsággal és csalással nem húzzák ki magukat és egymást a saját hajuknál fogva.
Vissza kell dátumozniuk (2007-ig) témavezetéseket, hogy HormonZavar alias: Hermann Zoltán és a meny, Kulcsár Szabó Ágnes kapjon koncot, mert ez a konc most nagyon-nagyon fontos nekik. Ehhez a manőverhez pár hallgatót is felhasználnak, mert most semmi sem drága. Eljöhet ismét az ideje a sarki rendőrnek is, aki ”csak” belügyes volt, és már rég megbánta, hogy a Károlira jött, de a vén darázs is megdonghatja a gyümölcsöt, a népi mondás szerint, hiszen szabad a préda, ateisták és szdsz-esek tobzódnak a hatalomban. Egyelőre azonban csak pislog, mint miskolci kocsonyában a béka, és fogalma sincs mi zajlik a feje fölött az állítóla általa vezetett doktori iskolában.
Az erkölcstelenség e két személy ámokfutó együttműködésében és összjátékában folytatódik. A bamba rendőr strómanként a háttérkulisszát alkotja – madárijesztőként (stróman = szalmabáb).
Isten legyen irgalmas az egyetemhez és legfőképp a hallgatókhoz, mert aki délig eb, kutya az délután is. Jelenleg még mindig nagyon nagy az ugatás a Reviczky utcában. Ideje volna az ebeket kiseprűzni.
Ajánlom egy mese utolsó mondatát: http://www.vkpaks.hu/egyszer_volt_budan_kutyavasar.doc
Abonnieren
Kommentare zum Post (Atom)
Kommentek az amerikai blogon:
AntwortenLöschenhttp://jhnnsclvn.wordpress.com