Wie heisst Du, Ágnes? (A MENY identitászavara)

A “Kutató” nicknevű kommentelő karácsonyi posztunkra beküldött hozzászólását Pszichiáter kollégánk továbbgondolta. Elemzéséhez felhasználta Kutató kommentjét, amelyhez a szerzőtől rajtunk keresztül kért és kapott engedélyt. Így az alábbi poszt voltaképpen kettejük közös szerzeménye – a szerk.

A Károli honlapján (www.kre.hu) lapozgatva az Összehasonlító és Irodalom…Tanszék vezetőjének nevén akadt meg a szemem: Kulcsár-Szabó Ágnesnek hívják(http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category§ionid=161&id=293&Itemid=797)! Ugyanez a név szerepel a Dékáni Hivatal munkatársai között mint tudományos és fejlesztési dékánhelyettes. Ugyanezen intézmény (Károli BTK) Doktori Iskolájának honlapján viszont a törzstagok között a Hansági Ágnes nevet olvashatjuk, mint ahogy a MAB honlapján is (http://www.doktori.hu/index.php?menuid=189&tip=TT&diID=70), és ez a név díszeleg az Iskolakultúrában meg más hasonló nívós tudományos orgánumokban megjelent írások szerzőjeként. A két név két személyt sejtet, a kép (a hölgy megjelenésének esztétikai minőségét ne firtassuk!) viszont egyet: ugyanaz a fej tartozik ugyanazon egyetem két különböző szervezeti egységének honlapján két különböző névhez: a dékánhelyettesi-tanszékvezetői fej mellé Kulcsár-Szabó Ágnes (http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category§ionid=161&id=281&Itemid=858), a DI törzstag-fej mellé pedig Hansági Ágnes van írva (http://www.kre.hu/irtudphd/tagok.html), mind a Károli, mind a MAB honlapján (utóbbin csak név van, kép nincs).

A tulajdonnév szemantikailag furcsa jószág; a nyelvfilozófus Saul Kripke “szemantikai rigiditásról” beszél. Ami azt jelenti, hogy míg a köznévnek gazdag denotatív és konnotatív jelentése van, a tulajdonnév csak referál: kijelöli azt az egyedet, akire vonatkozik. Ebben az esetben két név referál – a kép alapján egynek tekinthető személyre.
Mit árul el a tulajdonnév? A családnév a családhoz mint csoporthoz való tartozást; a keresztnév a nemhez tartozást.
Ez az Ágnes (mert csak ennyi biztos) a Hansági család tagjaként publikálja cikkeit az Iskolakultúrában és más tudományos orgánumokban, ezen a néven szerepel “nem felel meg” minősítéssel a MAB honlapján, viszont az Összehasonlító stb. Tanszéket Kulcsár-Szabó néven vezeti. Mint ahogy dékánhelyettesként Kulcsár-Szabó néven vezeti a bölcsészkart is, talán azért ezen, hogy nevében is harmonizáljon a dékánnal (sima Szabó), akivel amúgy is egy húron pendül (értsd: cinkosok olyan bűncselekményekben, mint a csalás és közokirathamisítás).
Tény és való, hogy (fényképe alapján) sikerült neki szinte hihetetlen szerencsével (hogy tényleg szerencse volt és tényleg hihetetlen, arra épp fényképe a bizonyíték) bekerülni a jogosan nagyhírű akadémikus családjába, de eddig a tudományos életben megszokott módon saját (lánykori) néven publikálta azokat az írásait, amelyeket bizonyos doktori iskolákban vicclap helyett olvastatnak a hallgatókkal; a feladat: ki tud több hibát találni bennük. Mit mondjak: nem nehéz munka.

A kesze-kusza névhasználat két alapkérdést vet fel:

1. Mit akar közölni velünk Ágnes, amikor tanszékvezetőként és dékánhelyettesként férje – jogosan kitűnő hírű – apjának nevét íratja a honlapra? Ezt: igen, én ANNAK A HÍRES AKADÉMIKUSNAK A ROKONAvagyok, úgy vigyázzatok! Én az apósomtól mindent tudok arról, mit beszélnek az ELTÉ-n, mit akar a MAB. Akinek ez nem tetszik, azt kirúgatom. Én NYUSZI LEGÁLIS ROKONA vagyok, azért is hívnak NYUSZINÉNAK, PARDON, Nyuszi Ágnesnek, mert én egy modern nő(stény) vagyok.
2. És mit akar közölni velünk a Kulcsár-Szabó-család, amikor letiltatja saját nevét a „nem felel meg” minősítésű meny neve mellől a MAB és a Károli DI honlapjáról? Nyilván ezt: ez a nő tiszta blama, nincs elég bajunk nélküle is, és most ez itt tovább rontja a hitelünket. Tegyünk úgy, mintha nem tartozna közénk. Járassa le csak a saját apja nevét, ne pedig a mi fényes és híres nemzetségünket.

És most térjünk vissza a tulajdonnév kripkei definíciójára: “szemantiai rigiditás”. És a fényképre, amely alapján sejthető a diagnózis: “szexuális frigiditás”. És ebből már levezethetjük a MENY identitászavarának kórelőzményét: egyszerűen rossz helyre plántálták – két számmal nagyobb munkahelyre és három számmal nagyobb családba. A kis identitászavaros menyen úgy lehetne segíteni, hogy megkeressük számára a saját helyét a világban. Megvan! Ez a hely valamelyik TESCO áruház pénztára, ahol ez a szemantikailag rigid, szexuálisan frigid, identitászavaros személyiség rátalál önmagára, és két, más-más címkékkel ellátott, de egymáshoz a megtévesztésig hasonlító feje, a dékánhelyettesi-tanszékvezetői és DI törzstagsági összeolvad egyetlen harmonikus TESCO-pénztáros-fejben.

Amelyhez tökéletesen illeszkedik a torkából előpattogó-kattogó (író-/pénztár-)gép-hang.

(Hogy a férj családja hogyan segíthetne neki megtalálni a saját helyét a magánéletben, arra nem adunk tippeket.)