Kampf um den Lehrstuhl für ungarische Sprachwissenschaft (Ágyú contra Ágyas)

Az utóbbi hetekben sokat foglalkoztunk az Irodalomtudományi Intézet és az Anglisztikai Intézet anomáliáival. De aki azt hinné, hogy a többi tanszéken értékteremtő munka és a fiatalságnak keresztyén szellemben való nevelése és oktatása folyik, az téved. Erről meggyőződhetünk, ha egy pillantást vetünk a KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékére.

Az alábbi elemzést Mucius küldte be hozzánk:

A tanszéket Honti László akadémikus vezeti, már amennyi ez Udinéből lehetséges. Honti nemzetközi hírű, komoly tudós, kutatásai az uralisztika területén belül elismerésre méltóak. Magyar nyelvészeti munkái nem ismeretesek. Az akadémikus hagyta magát rábeszélni, hogy kétszeres professzori fizetésért a távoli Olaszországból megmentse felesége, Varga Márta munkahelyét. Az, hogy ezzel összeütközésbe kerültek a közalkalmazási törvénnyel, amely tiltja azt, hogy családtagok egymás főnökeiként és beosztottjaiként dolgozzanak, nem zavar senkit.

Sőt, mint Szabó András dékán legújabb körleveleiből kiderül: a házastársak munkahelyi együttműködése közös levelezési rendszerek stb. segítségével „teljesen természetes”, hogy azt ne mondjuk, „keresztyéni”. Még mielőtt teljesen elfeledkezünk magunkról és követjük példájukat, nézzük meg, a Honti házaspáron kívül kik is oktatják a magyar nyelvészetet minden egyetemek legreformátusabbján.

A legtöbbjükről azt mondhatjuk el, hogy legfőbb erényük: „nem tudnak semmit és róluk sem tudnak semmit”. Van azonban két színes egyéniség a sok szürke veréb között.

Egyikük Nádor Orsolya. Ő 1998-ban került a tanszékre, mikor annak megalapítóját Huszár Ágnes kandidátust Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes és Szabó András javaslatára eltávolították az egyetemről. (Az ezt követő munkaügyi perről a Szabó András, a hamis tanú című posztban lehet olvasni.) Nádor az eltávolított oktató helyére került, jelenleg is az ő tankönyvéből oktat, amit nem egészen ért.

Nádor Orsolya tudományos képzettségére jellemző, hogy mindössze óvónői oklevelét szerezte meg nappali képzésben, főiskolai, majd egyetemi kiegészítő diplomáit levelezőn kapta.

Pályafutása során szívesen élt férfiakra gyakorolt vonzóerejével. Bár úgy néz ki, mint egy bérelszámolónő – a bérelszámoló szoftverek előtti időszakból –, de rossz ízlésű férfitársaimra nyilván elbűvölően hat egérszürke hajával, formátlan alakjával, vastag bokájával. Ágyakban szerzett befolyását karrierépítgetésre használja. Így tett akkor is, amikor pécsi tanulmányainak idején elcsábította tanárát, Giay Bélát. Miután a tanár úr társszerzőként felvette őt könyvének címlapjára s elhagyta érte a családját, kitört rajta a Parkinson-kór. Orsolya, miután mást már nem várhatott tőle, otthagyta, s újabb áldozatok után nézett. A református egyetemre a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságán és az Anyanyelvi Konferencián keresztül, pontosabban Komlós Attila ügyvezető elnök igencsak közeli munkatársaként feküdte be magát. A kapcsolat meglehetősen termékennyé vált, együtt lopták el 2001-ben a Sárospataki Nyári Anyanyelvi Kollégium múltját, nevét és valutáris támogatottságát. Komlós Attilát börtönbüntetésre ítélték, Nádor Orsolya megúszta. Kéz kezet mos alapon a Nyelvünk és Kultúránk folyóirat biztosította számára az első publikálási lehetőségeket.

Sikerült megvetnie lábát a Balassi Intézetben is, és szakmailag megalapozatlan oktatói karrierje is egyre meredekebben ívelt felfelé. Ekkor azonban megjelent a tanszéken a másik paradicsommadár, Fóris Ágota. Az olasz-spanyol szakos Fóris szintén Pécsről indult, de a halódó szombathelyi főiskoláról szívesen felköltözött a főváros „hangulatos palotanegyedébe”. Honti tanszékvezető feleségének barátnőjeként került alkalmazásra (Dér Csillához hasonlóan). Szabó dékán, mint tudjuk, nagyra becsüli, igazi keresztyén értéknek tartja a családi kapcsolatokat, Fóris alkalmazásakor pedig felülemelkedett azon a – közoktatási törvény által előírt – kicsinyes szemponton is, hogy egy egyetemi oktatónak rendelkeznie kell a tanszék profiljának megfelelő alapképzettséggel.

Fóris meghálálta Szabó dékán szívességét. Ágyúval bevette már nemcsak a Magyar Nyelvtudományi Tanszéket, hanem ágyúgolyóként csapódott be a Kari Tanácsba is – kilőve onnan N.Császi Ildikót -, ahol minden agresszivitásával (ami van neki) korteskedik Szabó mellett. Sőt, „önszorgalmú kutya”-ként belemar azokba, akik a másik oldalon állnak. Ragaszkodásáért Szabó beígérte neki a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetői helyét is, ha Honti, mint kilátásba helyezte, a sikeres kari akkreditáció után leköszön. Fóris hűségében, persze, bolondság bízni. Jéghideg pedálgépként mindig a győztes mellé áll.

Nádor és Fóris halálosan gyűlölik egymást. Most vetélytársként mindketten ringbe szállnak a tanszékvezetésért. A környezetük fogadásokat köt a győztesre. Mi – a többséggel egyezően – Fórisra fogadunk. Nádornak, aki eddig is prosztatamegnagyobbodással küzködő öregurak behálózásában jeleskedett elsősorban, esélye sincs a tankként támadó Fórissal szemben.

Hát így folyik az értékteremtő munka és a fiatalságnak keresztyén szellemben való oktatása a magyar nyelvészeti tanszéken.