Bischofs Trinkgeld (Bölcskei borravalója)

A Károli Református Egyetem 2008 szeptemberében Szűcs Ferenc rektor, majd 2008 októberében Kulin Ferenc bölcsészkari dékán menesztésével a törvénytelenség útjára lépett. Az egyetemnek azóta már aligha nevezhető intézményt Bölcskei Gusztáv püspök, Balla Péter megbízott rektor és Szabó András bölcsészkari dékán kézi vezérléssel irányítja. Az intézmény mintegy 2 és fél milliárdos költségvetéssel működik, mely 100%-ban állami forrás, leszámítva a költségtérítéses hallgatók befizetéseit. Bölcskei Gusztáv püspök, az egyetem ún. fenntartója ugyanis egy fillérrel sem járul hozzá a költségekhez, viszont annyit vesz ki belőle, amennyit nem szégyell. Azaz nem fenntartja az egyetemet, hanem inkább kitartatja magát vele. Az összköltségvetés mintegy 15%-a az egyház játszópénze, amelyből a püspök nagyvonalúan juttat szolgai végrehajtójának, Balla Péternek. A Jogi kartól elvont 247 millió forintból és a Bölcsészkartól elvont 142 millió forintból finanszírozhatta Balla Péter saját családja jobbikos kampányát, és juttathatta be a Parlamentbe sógornőjét, ifj. Hegedűs Lórántné Kovács Enikőt, akinek testvére, dr. Kovács Zsolt Csaba a Református Egyetem gazdasági igazgatója. Az oktatásra vissza nem fordított 15% másik része pedig a közismerten alkoholista püspök ivópénze, azaz szó szerint borravalója.

Az alábbi, frissen kapott poszt megmutatja, hogy Bölcskei Gusztáv püspök és végrehajtója, Balla Péter mb. rektor lábbal tiporják az egyetemi autonómiát s mellesleg a Magyar Köztársaság törvényeit.

Szerző: Legal Gentleman

A Felsőoktatási törvény az alábbiak szerint határozza meg az egyetemi autonómiát:

1. § (3) A felsőoktatási intézmény – oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási – autonómiája
a) jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetőségét és felelősségét,

(A felelős gazdálkodás az anyagi javakkal a Károlin úgy néz ki, hogy a 2 és fél milliárdos összpénz ifj. Hegedűs Lóránd két sógora, Balla Péter és dr. Kovács Zsolt kezében landol. A családszerető rokonok agyba-főbe alkalmaznak további rokonokat, alá-fölérendeltségi viszonyban is, megsértve ezzel az 1992. évi XXXIII. (közalkalmazotti) törvény 41. § (2) bekezdését, érvénytelen szerződést kötnek, megsértve az 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 15. §-át, ráadásul erre az érvénytelen szerződésre egyszerre alkalmazzák apát és fiát (ld. Nagykovács és Kiskovács esetét ), ezen kívül az alig egy tucat főt foglalkoztató Rektori Hivatalnak több száz milliós költségvetést biztosítanak, több mint 160 milliós bérkifizetéssel, hogy csak néhány példát említsünk.)

b) magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben,

(Az autonómiát gazdasági kérdésekben Bölcskei Gusztáv püspök egészen konkréten úgy érti, hogy megmondja az egyetemnek, mennyit kell neki letejelni, a többi pénz elköltéséről pedig ifjabb Hegedűs Lóránd két sógora, Balla Péter mb. rektor és dr. Kovács Zsolt Csaba gazdasági igazgató gondoskodnak.)

f) kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására,

(Autonómia a rektor és a dékán megválasztásában a Károlin: Bölcskei előre kijelöli, hogy Ballát kell megválasztani rektornak, Szabót meg dékánnak. Szabó András demokratizmusa Kulin Ferenc kiiktatása után konkréten megfogalmazódott általa a Kari tanácson: „Más ne pályázzon, mert a fenntartó csak engem akar dékánnak.” A pszichotikus Domokos Andreát is Bölcskei jelölte ki dékánnak a jogi karra. A demokratikus választás a túlreprezentált HÖK segítségével történik, ld. http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/03/how-many-votes-has-got-the-dean-hany-szavazata-van-szabo-andras-dekannak-a-kari-tanacsban/. A különösen megbízható HÖK-tagok két grémiumban is részt vesznek, a Kari Tanácsban és a Szenátusban, de ha olyan használhatók, mint pl. Szénási Károly, akkor háromban is, mert egyszerre két karra is beíratják őket, a BTK-ra és az ÁJK-ra, és természetesen mindkét Kari Tanácsban és a Szenátusban is szavaznak. László Márton pedig olyannyira nélkülözhetetlen, hogy miután végzett, beíratták szabadbölcsészetre, így már 7 éve HÖK-vezető és KT-tag.

A pályázati rendszer sem érvényesül a Károlin. Balla Péter az akkreditációs követelmények teljesítése ürügyén legújabban azt a törvénytelen gyakorlatot alakította ki, hogy a tanszékvezető előzetes javaslata nélkül, a kari tanácsot kész helyzet elé állítva, a törvényben előírt nyilvános és ellenőrizhető pályázat kiírása nélkül tölt be egyetemi státuszokat. Balla Péter és Bölcskei Gusztáv azt képzeli, hogy joga van túltenni magát a felsőoktatási törvény rendelkezésein, amelyek nyilvános pályázat kiírását írják elő, és amelyek ugyanúgy vonatkoznak egy egyházi egyetemre, mint bármely más állami egyetemre. Balla és Bölcskei úgy gondolják, hogy majd ők előre kijelölik a felveendő személyt, és a kari tanácsnak csak az a dolga, hogy utólag megszavazza, a tanszékvezető meg egyenesen be is foghatja a száját. Ezzel súlyosan megsértik a felsőoktatási törvényt: 2005. évi CXXXIX. tv. 1. §.(3) bek. d) pontja szerint az egyetemi autonómia “magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján.” És ajánlatos csöndben maradni és meglapulni, mert Balla és Bölcskei úgy gondolják, hogy a felsőoktatási törvényt megsértve bármikor kirúghatnak professzorokat is, ha nem tetszik nekik az ő törvénysértő gyakorlatuk.)

g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal,

(A fenntartó nulla forinttal támogatja az egyetemet, viszont a jogi kartól 247 milliót, a bölcsészkartól 124 milliót elvonnak. Bölcskei és Balla látványosan lábbal tiporja a törvényben biztosított gazdasági autonómiát, szabad prédának tekinti az állam által oktatás céljárból rendelkezésre bocsátott összeget.)

h) garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését.

(A hallgatóknak a Károli Bölcsészkarán nincsenek jogaik. A HÖK-tagok visszatartják előlük az információkat, nem tájékoztatják őket arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak pl. ösztöndíjat. Így előfordul, hogy jeles rendű tanulók nem kapnak ösztöndíjat, míg bukdácsoló HÖK-tagok igen, mert több kreditértékű tárgyat vesznek fel, mint a tájékozatlanok. A BTK-s HÖK-tagok kimutatható gazdasági előnyöket élveznek. A HÖK tanulmányi elnöke pl. nappali doktori ösztöndíjban részesül, amelyet nem a doktori iskolának a felvételi napján érvényes vezetése szavazott meg neki, hanem a kar vezetése – nyilvánvaló ellenszolgáltatásként a Kari Tanácsban nyújtott szolgálataiért. A valóban tehetséges hallgatók szakmailag és gazdaságilag is rosszul járnak épp a HÖK-képviselőkkel szemben.)

Egyetemi autonómiáról a Károli esetében nem lehet beszélni. Bölcskei püspök titkára, Tarr Zoltán közvetítésével szinte hetente beleszól az egyetem ügyeibe, Balla pedig engedelmesen végrehajtja Bölcskei utasításait. A költségvetést Bölcskei óhajtásának megfelelően kell elkészíteni, noha a törvény szerint a fenntartó nem szólhat bele az egyetem költségvetésébe. Az egyetem nem gazdálkodhat szabadon a vagyonával, mert ahhoz Bölcskei engedélye kell. Az egyetem senkit sem vehet fel oktatói állásba Bölcskei jóváhagyása nélkül. És azt is Bölcskei mondja meg, kit kell kirúgni, legyen az professzor, dékán vagy rektorhelyettes. Kapa Mátyás ÁJK-s dékán nemcsak amiatt „vesztette el a fenntartó bizalmát”, mert rákérdezett a Kartól elvont 247 millió forintra, hanem azért is, mert 2 professzori státust kért az akkreditációs követelmények teljesítésére. Bölcskei viszont úgy ítélte meg, hogy neki most nagyobb szüksége van arra a 20-30 millió forintra, mint az akkreditációs követelmények teljesítésére. Nem véletlenül van az ÁJK-nak csak 19 főállású oktatója a MAB által megkövetelt minimális 40 helyett. A követelémény teljesítése pénzbe kerül. Az állam által oktatásra adott pénzt oktatásra kellene visszafordítani. Ez azonban Bölcskeinek esze ágában sincs. Nem azért nem teljesíti a MAB követelményeit, mert azok teljesíthetetlenek, hanem mert nem akarja, mert meg akarja spórolni magának a pénzt.

Bölcskei megteheti, hogy kénye-kedve szerint rendelkezzék az egyetem vagyonával, és végtelenbe halasztott ígéretekkel csak a mézesmadzagot húzza el a MAB előtt, anélkül, hogy a teljesítést egyáltalán komolyan fontolóra venné. Jól szemlélteti ezt a kiszivárgott MAB-levél a doktori iskola ügyében, ami tele van az „előreláthatólag” szóval. Az előreláthatólag jelentései: 1. nagyon soká, 2. nem tudni, mikor, 3. soha. Színleljük, hogy együt működünk, de igazából tehettek nekünk egy szívességet.

Mert egy történelmi egyház egyetemét semmilyen kormány nem tudja bezáratni: se egy MSZP-SZDSZ, se egy Fidesz-kormány.