Actualissimo: Hermanns neue Erfindungen (Hermann új meséi)

„Jelentős egyetemi erőfeszítések és az új bölcsészkari vezetés kezdeményező lépéseinek hatására az Irodalomtudományi Doktori Iskola az utóbbi félévben reményteljes megújuláson ment keresztül mind a törzstagság, mind a képzési programok és formák terén” – olvassuk az „Aktuális” című (félre)tájékoztató levélben a Doktori Iskola honlapján. Aláírás Prof. Dr. Kovács Árpád. Kétségtelenül vannak benne olyan elemek, amelyek akár tőle is származhatnak, pl. a „reményteljes megújulás”, ”gáncsoskodás ellenére sikerrel kecsegtető”, sőt “sikerrel biztató folyamatok” autentikus marxista lexikáról és retorikáról tanúskodnak, ezt követően azonban elveszítjük a fonalat. Biztatni akar bennünket professzor úr vagy a kudarcra felkészíteni? Az első bekezdés szerint az utóbbiról van szó: kecsegtetés ide, biztatás oda, a folyamat „elakadt”. Bűnösök: a gáncsoskodók. A szerző azonban, először belegabalyodva saját retorikai labirintusába, a végén Marx-Engels-Lenin Ariadné-fonalával nemcsak kitalál belőle, hanem az utolsó bekezdésben már töretlenül folytatja útját. Ez a végére biggyesztett vörös farok kommunista iakolázottságra vall. Mintha csak a szovjet himnusz KRE IDI-re adaptált változatát olvasnánk: Ariadné fonala a vörös zászló, mely győzelemről győzelemre vezeeeeet…

Eddigre már megfeledkezett a szerző az elakadásról. Nem véletlenül. A középső részt ugyanis nem a nyugdíjas marxista professzor fogalmazta (írni, konkréten semmit nem írt, azt abból lehet tudni, hogy nincs benne helyesírási hiba), hanem Hermann tanár úr.

Ez a középső rész a nagy mesélő újabb nekifutása, hogy megbirkózzék az október 2-i MAB-határozat kellemetlen megállapításaival. Faltörő kosként ront a nyitott kapunak, hiszen a határozat teljes szövege már másfél hónapja olvasható a neten. Az interpretáció felénk fölösleges – de az önigazolás tanár úrnak, úgy látszik, szükséges. Azonban megint nem sikerül beismernie, hogy az összeforrt kis csapat nem megújítója, hanem szétverője a Doktori Iskolának, hogy nemcsak közokirathamisítások és csalások történtek, hanem olyan módon váltották le Hima Gabriellát, a Doktori Iskola vezetőjét, amit a MAB elítél, és elhatárolódást vár Kovács Árpádtól, nem pedig azt, hogy a helyébe üljön. Azt is hallottuk, hogy Szabó András dékán és Györgyiné Koncz Judit rektorhelyettes asszony még áprilisban feljelentették a DI-t, és ez váltotta ki a MAB-vizsgálatot. Ez igaz? Határozatot olvasni mi is tudunk, szerintem jobban, mint a tanár úr, minket inkább a mögöttes info érdekelne. Ezekről mért nincs szó az „Aktuálisban”? Homályos az „iratátadás meghiúsulására” vonatkozó rész. Ezt hogy érti Tanár Úr? Nem sikerült egyik kezéből a másikba áttennie az iratokat? Ebben ki vagy mi „gáncsolta”? Eleget gyakorolta az iratokkal való zsonglőrködést, hiszen évekig téblábolt és matatott az irodában, valósággal beköltözött oda.

A szabályok hangsúlyozása is Hermann tanár úrra vall. Értelmükről és betartásukról már van némi fogalmunk az ominózus augusztusi témavezetés-váltási kampány óta. A szabályok arról szólnak, hogy a 3. félév után már nem válthatunk témavezetőt, csak ha meghal vagy ilyesmi, tanár úr Kovács álnéven írt egyidejű körlevele pedig arról, hogy váltsunk akkor is, ha már elvégeztük a képzést, de csak a személyt, a témát ne, és írjunk Önnel disszertációt Elfriede Jelinekről, vagy Kulcsár Szabó Ágnessel napjaink erdélyi prózájáról, ezzel is eleget téve annak a MAB-követelménynek, hogy a témavezető kutatási területe és a disszertáció témája összhangban legyen. Mert úgy hallottuk, hogy ennek hiánya miatt bukott meg tavasszal Baranyai Katalin és Riskó Enikő . Mészáros Márton esetében kifogásolta a MAB a befejezett képzés utáni váltást. Ebből Önök tanultak. Ön és Kulcsár-Szabó Ágnes már 2 évvel ezelőtt beledolgozták magukat a mi témáinkba, azaz a mai osztrák és a mai erdélyi prózába. Csak az a baj, hogy ebben nem Önök vezetnek bennünket, hanem fordítva, minthogy saját területünknek mi vagyunk a specialistái – legalábbis Önökhöz képest. Ez az mi törzstagságunkhoz jön majd egyszer jól, de Önökön ez most nem nagyon segít. Akkor meg minek? Vagy ennyire előrelátók és önzetlenek? És majd le is doktorálnak ebből a kedvünkért, hogy feltüntethessük Önöket a nevünk mellett – mint tanítványokat?

Mint minden mesének, ennek is vannak valós elemei. Igaz az, hogy a MAB nagyvonalúsága előnyösebb helyzetbe hozta ezzel a büntetéssel a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskoláját, amely a teljesítéshez fél évvel hosszabb időt kapott, mint a többi DI, ami miatt lázadoznak is a becsületesen elbukók. És az is igaz, hogy a „megújult” doktori iskola „töretlenül”, mi több következetesen folytatja a fél évvel ezelőtt megkezdett utat (szabályellenes témavezető-váltási akció, évekkel visszadátumozva).

Mit ért tanár úr a DI megújulásán? Ugyanazok maradtak benne tagként, akik fél (vagy inkább háromnegyed) ezelőtt elkövették a csalásokat, csak az egyetlen aggályoskodó tűnt el. Ez új, de ez a MAB-határozat szerint határozottan veszteség, nem pedig nyereség.

Az adminisztrációra oly büszke Hermann tanár úr figyelmét végül felhívnánk arra, hogy a www.kre.hu és a www.doktori.hu adatai ellentmondanak, pl. Mészáros Márton témavezetője az egyiken Kulcsár-Szabó, a másikon ugyanez Kulcsár nélkül (szegény srác, nehogy még egyszer megbukjék ezen csekély adminisztratív hiba miatt!), de rengeteg hasonló ellentmondás van. Továbbá azt írják, hogy Hima professzor asszony már nem törzstag, csak témavezető és oktató. Ennek ellenére sem a témakiírók, sem az oktatók között nem látjuk a nevét. Valahogy elfeledkeztek Nyilasy Balázs habilitált docensről, és Szász Lászlóról is, akiknek munkássága messze megelőzi az „Aktuális” középső részének szerzőjéét (remélem, ezt nem veszi rossz néven, de mi így látjuk), nem is beszélve az „ipszilonul” halandzsázó törzstagról. Szerintünk az ő munkásságuk inkább nemzetközi hírű (Szász tanár úré biztos, mert őt Romániában is ismerik), mint a hazánkban nemzetközi hírű Jákfalvi Magdolnáé, vagy a külföldön kifejezetten rosszhírű, mert elsősorban lejmolásairól ismert dékánházaspáré.