Jammermusik (Cinicini muzsika)

AnonymAnalyst küldte át az alábbi posztot a Senkiföldjéről. Mivel ott nevek nem szerepelhetnek a betiltás veszélye nélkül, azokat megváltoztattuk. Ha valakinek nehézségei támadnak a beazonosításokkal, kattintson a megadott linkekre: a programból a nevek egyértelműek lesznek. Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet a Senkiföldje másik új posztjára, “Ypszilon a mókuskerékben” http://senkikasenkifoldjen.blog.hu/2010/01/16/ypszilon_a_mokuskerekben, melyet szakavatott Pszichiáter kollégánk készített, és amely háttértanulmányul szolgál az alábbi poszthoz. – A szerk.

PÁLYÁZAT

Szerző: FarkasTorok

(Doktorandusz-Konferencia abstractjainak filológiai elemzése)


A díszes kompánia „konferenciára” készül, úgyszólván maguk között: az ex-rendőr, HormonZavar és MENY, aki még a nevét sem tudja. Erről az egészről egy népi mondóka jut eszembe: „Húzzad, húzzad magadat, én is húzom magamat”! Mindenki húzza és nyomja magát, hogy előbbre és túl juthassanak a válságon, de a válság mozdulatlan, hiszen ez a három díszpinty a válság (Aki hiányzik a kompániából: a válság előidézője, MM tanársegéd-doktorandusz, főfoglalkozású csaló, akinek 2 autentikus nyilatkozatát olvashatjátok Johannesnél: és a csalás legfőbb jogi felelőse, a Kar dékánja – ő, tudjuk, kalandozó őseink hagyományát követve, épp nyugati po(r)tyázáson vesz részt –, de a hármas fogat nélkülük is összehívta a tücsökzenekart. „Jobbra dül, meg balra dül” (a komcsi proffal meg az eszdéeszes Mennyel leginkább balra!). „Közvetítési módok – közvetíthetőség” a cím. Magyarán: Nesze semmi, fog meg jól. Január 21-ére és 22-ére, két napra szelték ketté a szervező üléselnöki nagy kezek ezt a fél napba is sűríthető szerény színvonalú, szedett-vedett rendezvényt, hogy nagyszabásúnak tűnjön. A meghívón az olvasható, hogy a „Hozzászólásra, vitára az egyes előadások között nyílik lehetőség”. Lehetőség? Talán inkább a virágnak agyara (Kassák után szabadon). És hogy valaki egyáltalán odatévedjen „eszem-iszom”-ot ígér. Talán ez a csalétek a legfontosabb szó az egész meghívón.

A nagy üléselnöki kéz háromfelé osztotta az amúgy oszthatatlan semmit:
1. Művészetek között – Tapasztalatok között
2. Nyelv és nyelvek – Nyelv és médiumok
3. „A szöveg szíve”

Szedett-vedett, azaz hiányzik egy alapeszme. Hacsak ez nem az: ’Csináljunk egy konferenciát és mutassuk meg, hogy nem ég le a pofánkról a bőr, mert vastag’. Úgy van ez összeszedve, mint egy pot-luck: Mindenki hozza, ami a tarsolyában összegyűlt, vagyis amit innen-onnan, más tarsolyokból összecsipegetett. De ezt a csipet-csapatot nem sikerült összerántani, hiába vannak az eseményen üléshuzatok és üléselnökök. A fent nevezettek lesznek az üléselnökök, bepiszkítva a nem létező huzatokat. A huzat funkciója, hogy mindent elkendőzzön, mintha a Doktori Iskola létezne. „Az élet él és élni akar” (Ady után szabadon). Akarni akar, azzal nincs gond, csak ezzel a gyászos trióval nem tud. Ez halált lehel, aminek elég nagy a huzata: kivitt már onnan pár embert közvetve és közvetlenül, és be is söpört. Pl. egy új rendőr-elnököt, aki amolyan díszelnök, mindenhova beül elnökölni, még ha azt sem tudja, hol van.

Nézzünk bele közös erővel (mert ehhez lelki erő is kell) a konferencia programjába, és az ÚjNautilus honlapjára: http://ujnautilus.info/?q=node/810 , a 2010. január 15-én 21.30-kor feltöltött előzetes témaleírásokba. Mit keres éppen az ÚjNautilus honlapján? – Logikus: egy tengeralattjáró (Nautilus), amely olyan mélyre süllyed, mint a konferencia színvonala. De mitől új? Nézzünk meg a Nautilus fő ballasztjait, amelyek január 21-én és 22-én jó mélyre húzzák a közös hajót.

Szegény, ám serény Lipton Katalin biztosan nem saját maga választotta azt az elabortált előadáscímet, ami a meghívón virít: „Két pont közt a legrövidebb út… A levelezés mint közvetítési mód Reményik Sándor és Áprily Lajos között”. „A levelezés mint közvetítési mód” – ez a cím ugye vicc?! Ez tiszta tautológia, a ’kétszerkettőnégy’ esete, vagyis fából vaskarika: „Dolgozatom e levelezés anyagán kísérli meg bemutatni egyéniségüknek, gondolataiknak azon vonatkozásait, melyek megkerülhetetlenek minden olyan befogadó számára, aki az erdélyi kisebbségi lírát a maga teljességében kívánja megérteni”. A közhelyes „megkerülhetetlenek” és „teljességében” „teljes” érdektelenségről és a felületességről árulkodnak. Csak egy süllyedő tengeralattjárón, egy „Nautilus”-on trendi kifejezések, itt mások is élnek vele… http://ujnautilus.info/?q=node/818

Krúdy is megkapja a magáét Nemezcsizma Dianától, a titkárnők gyöngyétől, aki „A tapasztalat közvetíthetősége (Krúdy Gyula)” címen tart majd egy lélegzetelállító előadást. Legalábbis ezt feltételezhetjük az abstract alapján: http://ujnautilus.info/?q=node/819 . „A Krúdy–próza szakirodalmában az álom és az emlékezet a különböző kutatási irányoktól függetlenül a vizsgálatok kardinális pontjaiként nevezhetők meg. Mindkét esetben igaz az az állítás, hogy a képi és a nyelvi regiszterek együttes játékából alakul ki az, amit mi, az olvasók kezünkbe vehetünk.” A „kardinális” is ilyen semmitmondó töltelékszó, amit ő maga állít értelmezése középpontjába a szöveg helyett. „A szövegek szerint milyen tapasztalatok mutatkoznak a belső képek által közvetíthetőnek?” Ezzel tényleg feltalálta a spanyolviaszt, és főleg telibe a Nautilust: „talált, süllyed”. Szindbádnak ez tényleg az utolsó útja, és ha valami csoda folytán nem fullad meg a tenger mélyén, akkor végleg hazamegy, hogy kardjába dőljön.

Az APÓS által az ELTÉ-ről a zsíros ösztöndíj miatt ideplántált Pontilyen Csongor ennél is észbontóbb, mert ő már a nagy semmit vizsgálja: „Kosztolányi viszonya az újság médiumához”. Jegyzete alapján: „Mindenekelőtt azt igyekszem föltárni, milyen jelentőséget tulajdonított Kosztolányi az irodalmi alkotás terén a médium közvetítő szerepének”: http://ujnautilus.info/?q=node/817 Hát nem érdekes? Ez is a spanyol viasz esete, nem véletlen, hogy mindketten állami doktorandusz-ösztöndíjat kapnak, nemcsak az ELTÉ-s protekciós, hanem MENY hátsófelének tisztára nyalója, a titkárnők gyöngye is.

A meghívón feltűnik egy név, vagy inkább no-name, akiről nem tudni, hogy ki is ő valójában, mert sehol sincs regisztrálva, vagy jegyezve. Nem doktorandusz, nyilván a baráti kör szürke, töltelék része: Keselyű Péter (?) „A szöveg szíve – a Fekete kolostor időszerkezete mint folyamat” címen debütál e pompázatos szellemi közegben – vízszint alatt kilométerekkel a Nautilusban. De Keselyűnél a lényeg a szöveg szíve! Ezen elgondolkodhatunk, nyilván van veséje (kettő is) és egy rossz mája stb. Keselyű nem lacafacázik, már előadásának szüzséjében kivágja a magas cét, és bebizonyítja, hogy mennyire hűtlen a magyar nyelvhez, ami nem biztos, hogy szeretett anyanyelve, de valószínű az egyetlen nyelve, akárcsak ypszilonul halandzsázó mentorának. Aki ugyanis így fogalmaz, az nem szeretheti az anyanyelvét: „Kuncz Aladár művének szinte valamennyi recepciótörténeti tanulsága az irodalomtudomány klasszikus aporiái – mint diszkurzív örvényei – felé sodorja a mindenkori interpretációt, és nem kisebb megpróbáltatások várnak az aktuális elemző olvasásra sem, ha a mű szövegét leíró szándékkal kívánja kényszeríteni műfaji, önéletrajz-kutatási vagy narratológiai kategóriarendszerekbe, tipológiákba.” De az előzetesének a vége a legjobb, amin érdemes kacarászni is (mert a többi siralmas, azon nem lehet): „Előadásomban a fentiekben ismertetett narráció-modell működését kívánom demonstrálni és bemutatni annak továbbgondolási lehetőségeit”. Demonstrál és bemutat, közben pedig már hirdeti az igét, de még nem ragozza. Majd belejön! Új még a csapatban, de eljő az az idő, amikor még inkább halmozza majd az idegen kifejezéseket. Mert a mostani csak szerencsétlen szárnypróbálgatása Keselyűnek, szárnyaszegett vergődés az állami ösztöndíjért, amihez le kell tenni Y-tanárnőnél a makogó-kattogó halandzsa-nyelvvizsgát. Mert az ösztöndíjakról ő dönt majd…


Fodrász András: Hallani a nyelvet – Berzsenyi Dániel poétikája http://ujnautilus.info/?q=node/814 címen tart előadást. A cím ugyanolyan elabortált, mint a többinél. Vajon hogyan engedhette meg ezt Figaro, aki olyan sokat ad az írásai minőségére?
Érdemes megnézni ennek a köldöknéző témafelvetésnek a rövid leírását is. Különösen az írás második része megdöbbentő, ugyanis teljes mértékig közhelyes, ami Fodrásztól nem várt, nagy csalódás számunkra, akik szeretjük az írásait. Nyilván neki alkalmazkodnia kellett az alacsony színvonalhoz, amit a MENY, amúgy Y (amúgy azt sem tudja hogy hívják) tanárnő és dékán-helyettes asszony valamint az egy fenékkel 2 tanszéket megülő HormonZavar tanár úr diktál: nem szabad túlköpnie őket, mert ha észreveszik, kiesik a kegyeikből. Márpedig Andriska okos, alkalmazkodó fiú. Ha kell, a mélyrepüléshez vagy a tengerszint alatti színvonalhoz alkalmazkodik.

Érdemes volna megnéznie az üléselnököknek azt, hogyan kell egy konferenciát szervezni, ha nekik ez még mindig nem megy (pedig a díszpinty-díszelnök ex-rendőr régi motorcsónakos, de az új vizeken inkább süllyed a Nautilusszal, mint hajózik):

Italianisztikai Doktorandusz Konferencia
http://itdi-hirek.blogspot.com/2009/11/italianisztikai-doktorandusz.html
ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
„Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában”
http://itdi-hirek.blogspot.com/2009_01_01_archive.html
Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának konferenciája:
Mozgásban, Irodalomtudományi PhD-konferencia elméleti irányvonalakról, kihívásokról és lehetőségekről
ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola és a Nyíregyházi Főiskola BTK Irodalom tanszékének közös konferencia rendezvénye: Kortárs magyar irodalom

Fentiek ismeretében olvassuk el még egyszer a szekció-témákat és az előadás-címeket: http://ujnautilus.info/?q=node/810. Mintha direkt mindent elcsúfítottak volna az üléselnöki kezek, hogy ne legyen magyaros, és ne legyen érthető. Direkt a ködösítés a lényeg, hogy olyan legyen ’mintha’… — Mintha lenne értelme! De ennek a konferenciának nincs semmi értelme: csak az, hogy az Y-fészekalja doktoranduszok meghallgatják egymást, és okos képet vágnak hozzá, mintha értenék is ezt a halandzsa-nyelvet, amelynek elsajátításában és továbbfejlesztésében versenyttapossák egymást, majd szépen hazamennek, mint szegény Szindbád, aki – ha túlélte Nemezcsizma általi tengerfenékre süllyesztését – megrémül saját értelmezésén(!) és narratíváin. Ez ugyanis ’nemeh-egyszerűséggel’ – a leírtak alapján – eléggé lehangoló, pedig szegények beleadnak majd apait és anyait is.

De csak olyanok lesznek, mint nemzőapjuk (HormonZavar) és szülőanyjuk (Y-MENY).

Y magyarázatához ajánljuk alábbi posztjainkat:
Az Y-szimptóma, Az Y-halandzsa, Y a mókuskerékben, továbbá a http://jhnnsclvn.wordpress.com oldalon az „Ágnes, what is your name?” (Az identitászavaros MENY) címűt.