Bölcskei contra Bölcskei 2. (Eigentor von Bölcskei 2.)

"Olyan gyökeres változásokat kell elérni az egyetem irányításában, felügyeletében, amelyek biztosít­ják fennmaradását, nyugodt, színvonalas munkáját, fejlődését, református szellemiséget. Korrekt és alapos tényfeltárásra, Ige melletti, őszinte lelkiismeret­vizsgálatra, körültekintő mérlegelésre s hatékony döntésekre van szükség” – ezek Bölcskei Gusztáv saját szavai 2000-ből. Eljött az idő, hogy püspök úr bebizonyítsa, nem vizet prédikál, és bort iszik.

Olvassuk el együtt az általa (is) szignált két jelentést:


1. Bölcskei-Jelentés

Tények, adalékok, észrevételek a KRE vezetésével kapcsolatban

1. Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) 2000 nyarán hozott határozata után a Károli Gáspár Református Egyetem (a további­akban: KRE) fenntartója: a Dunamelléki Református Egyházkerület el­nöksége (a továbbiakban: Fenntartó) több Ízben nyilvánosan bejelentet­te, hogy a KRE Bölcsészettudomány karát és annak legtöbb szakját is akkreditálták (jó minőségére tekintettel államilag elismerték). Ezzel szemben a valóság az, hogy a Kart, mint intézményt csak ideiglenesen akkreditálták határozott időre: 2002. Június 30-ig. A bölcsészszakok akkreditációja is ideiglenes, egy kivételével szintén 2002. Június 30-ig érvényes, és hasonlóan ideiglenes a jogászképzés akkreditációja is.

A MAB 2000/6/11./1. Sz. határozatában ez olvasható:

„Az Egyetem vezetése által is elfogadott Intézkedési Tervnek” megfelelően a MAB kijelölt szakértői félévenként ellenőrzik az Intéz­kedési Tervben foglaltak végrehajtását. Ha az egyetem határidőre nem teljesítette a feltételeket, a MAB javaslatot tesz a Felsőoktatási törvény 81. § (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott jogkövet­kezmények érvényesítésére [66/1997. Korm. Rendelet 20 §. (3)]. Az idézett paragrafus így szól: „a MAB javaslatot tesz:

4/a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és az oklevél­ kiadási jog gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztésé­re vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állalmi elismerés visszavonására;

4/b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami el­ismerés visszavonására.)

(Megjegyzés: az állami elismerés visszavonása azt jelenti, hogy nincs állami támogatás és az adott intézményben szerzett oklevelet az állam nem ismeri el. A sikeres akkreditáció pedig azt jelentené, hogy a szakértőbizottság olyan jónak találta a színvonalat és a feltételeket, hogy 8 éven belül nem tartana újabb vizsgálatot.)”

2. Az Egyetemi Tanács (a továbbiakban: ET) összetétele, műkö­dése jogilag kifogásolható, nem alkalmas arra, hogy feladatát ma­radéktalanul ellássa.

a) Azáltal, hogy egyes személyek kétféle egyetemi vezetői tisztséget is vi­selnek (a rektor egyben a hittudományi kar dékánja, az egyik rek­torhelyettes egyben a tanítóképző főiskolai kar főigazgatója – mind­ két eset példa nélkül állt hazai és a nemzetközi gyakorlatban) az ál­taluk képviselt karok szavazattöbblethez jutnak. (akkor is, ha nekik 2 szavazatuk van, akkor is, ha helyettük a kar plusz személyt küldhet az ET-ba).

b) Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz.) szerint az Alapítónak (MRE Zsinat) 2, Fönntartónak (Dunamellék) 3 szavazata van az ET-ben. Indokolatlan az a különb­ségtétel. Jogilag az is kifogásolható, hogy az ET működését fel­ügyelő két testület (Alapító és Fenntartó) képviselői szavaznak olyan döntésékben, amelyek szükség esetén nekik kell első, illetve másodfokon felülbírálni.

c) Az ET olykor nem tartja be a maga által elfogadott SzMSz-t. Az SzMSz. 50. § előírása szerint tanszékek alapítása és megszünte­tése az egyes karok Kari Tanácsának a hatásköre. Az ET. 1999. De­cember 20-i ülésén (a Bölcsészettudományi Kar Tanácsának határo­zata ellenére) megszüntetett két történelem tanszéket. (Ezeket ké­sőbb a MAB utasítására kénytelenek voltak visszaállítani). Az SzMSz 9. Számú melléklete szerint az ET-t legalább 5 nappal a tanácskozást megelőzően kell összehívni és a tanácskozás írásbeli anyagait egyúttal szétküldeni a tagoknak. Ezzel szemben sok eset­ben csak az ülésen kapják meg az aznap tárgyalandó anyagot, né­ hány percet kapva a vaskos paksaméták „elolvasására” is.

3. Az egyetem rektora Tenke Sándor több esetben túllépte a ha­táskörét.

- Két év alatt négy dékánjától vált meg (Barkó Endrétől, Kulin Fe­renctől és Bagdy Emőkétől a Bölcsész Karon, Tóth Károlytól a jogászképzésben).

- Barkó Endre esetében még mondhatta azt, hogy a lejárt szerződést nem hosszabbította meg.

- Kulin Ferenc szabályszerűen megválasztott, kinevezett dékán volt, az ő felmentése a Kari Tanács megkérdezése hozzájárulása nélkül súlyos jogsértés volt, mint ahogy az is, hogy (mivel a dékán megbí­zatásának megszűnésével a dékánhelyettesé is megszűnt) 1999. De­cember 17. És 31. Között (vizsgaidőszakban, amikor kü1önösen sok elintézendő ügy lenne) a Bölcsészettudományi Kar gyakorlatilag vezető nélkül volt.

- Bagdy Emőke 2000. Szeptember 1. És 12. Között abban a tudatban dolgozott, készítette elő az új tanévet, hogy az augusztus 31-én le­járt szerződését meg fogják hosszabbítani. A 2000. Szeptember 12-én történt, ugyancsak kellően meg nem indokolt felmentése nem csupán jogilag kifogásolható, hanem etikátlan is.

- Tóth Károly megbízott dékán megbízatásának visszavonására fel­tételezhetően azért került sor, mert tiltakozott az ellen, hogy a rek­tor – megsértve a kari szabályzatot – a lejárt határidő után is engedélyezte néhány hallgatónak az utóvizsgát.

- A rektor a Bölcsészettudományi Kar javaslata ellenére nem járult hozzá ahhoz, hogy az ET 1999. December 20-i ülésén igazgatót vá­lasszon a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete élére, kijelentvén, hogy ilyen intézet nincs, holott korábban ő maga hirdette meg az adott in­tézetre a vezetői pályázatot az Oktatási Közlönyben.

- A rektor túllépett az ET 1999 februári határozatán, amikor (az egye­temnek jelentős anyagi kárt is okozva) felbontotta a szerződést a Rigó utcai nyelvvizsga központtal (Idegen nyelvi Továbbképző Központ).

4. Jogilag kifogásolható, hogy még mindig nincs a KRE-nek olyan módosított alapító okirata, amely eleget tesz mind a módosított (állami) Felsőoktatási Törvénynek, mind a Zsinat határozatainak. A Fenntartó nem hajtotta végre a Zsinat 84/1999. Sz. határozatát. A rektor által féléves késéssel beküldött módosító okiratból az eredeti szöveg 17. § (5) pontja hiányzik, a 18. § (4) pontja mögött pedig nem áll zsinati határozat.

5. Kifogásolható, hogy bár az ET 2000 tavaszán öt egyetemi tanárt választott meg csaknem egyhangúlag, közülük a Fenntartó négy nem­zetközi hírű oktatót nem terjesztett tovább (Bod Péter Ákos, Kádár Béla, Lőrincz Lajos és Rácz Attila) az ötödiket (Bagdy Emőke) pe­dig a Zsinat elnökségének megkerülésével terjesztette fel kinevezésre, megsértve ezzel a Felsőoktatási törvényünk 8. §-át.

6. Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: Ász) 2000 júniusában végzett ellenőrzést a KRE-n. Az a tény, hogy kirívó szabálytalansá­got nem találtak, dicséretes, de észrevételeik gondos tanulmányo­zást és cselekvéssorozatot igényelnek mind a Fenntartótói, mind az Alapítótól.

Néhány megszívlelendő mondat a jelentésükből:

a) A Fenntartó és a felügyeleti jogot gyakorló egyház felkészültsége­ – tapasztalatok és szakemberek hiányában – elmarad a követelmé­nyektől. Tőlük az egyetem kevés útmutatást kap, tevékenysége, gazdálkodásának felügyeleti ellenőrzése elmarad.

b) A Karok könyvelése, nyilvántartási rendszere; bérezési és jutalmazási elvei, és gyakorlata eltér egymástól, aminek következtében az egyetemi szintű tényadatok csak nagy nehézségekkel állapíthatók meg.

c) Gondoskodjanak arról, hogy bizonyos rendszerességgel szakszerű felügyeleti ellenőrzésre kerüljön sor.

d) A Bölcsészettudományi Karon a könyvvezetést nem a kettes könyv­vitel előírásai alapján végezték, a kialakított nyilvántartási rendszer nem felel meg a számviteli előírásoknak. Sem az 1998. Évi, sem az 1999. Évi mérleg nem alkalmas a kar hiteles vagyoni helyzetének megítélésére. A kialakított főkönyvi rendszer nem alkalmas az állami támogatások elszámolására, megfelelő analitikával sem rendel­keznek stb. (Ilyen feltételek mellett mennyiben tehető felelőssé egy nem közgazdász-szakember dékán néhány hónapos megbízatása esetén?)

e) Amennyiben a Fenntartó (és az Alapító) továbbra sem tud a KRE rekonstrukciójához és fejlesztéséhez jelentősebb mértékben hoz­zájárulni, komoly veszélybe kerül zavartalan működése, fejlődése, mert az intézmények saját erőből nem tudják megoldani ezeket a feladatokat.

Budapest, 2000. November 4.

Kálmán Attila Bölcskei Gusztáv

s. k. S. k.

Az Elnökség megbízásából: Merétey Sándor

2. Bölcskei-Jelentés

Tájékoztató a Magyar Református Egyház Zsinatának, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Alapítójának az egyetem helyzetéről

A 2000. május 4-5-i Zsinaton röviden beszámolt valamennyi magyar­országi református felsőoktatási intézmény az életéről, eredményeiről. Az ilyenkor szokásos módon mindenki elsősorban a sikerekről szólt, a gondokról, nehézségekről legfeljebb általánosságban tett említést. Csupán dr. Bod Péter Ákos professzor úr jelezte, hogy a KRE-en komoly gondok vannak. Elsősorban a Bölcsészkaron és a jogászkép­zésben. Ezek a gondok főleg anyagi természetűek, de nem csupán azok. Említette, hogy egy kiépülőben lévő egyetem legalább 15 évig rendszeres és igen jelentős anyagi támogatást igényel az Alapítótól, il­letve a Fenntartótól. A Hallgatói Önkormányzat képviselői pedig sú­lyos sérelmeket jeleztek, de azt mondták, hogy maguktól nem szólnak ezekről, csak ha rákérdeznek. Nem kérdezett Tőlük senki semmit, pe­dig a jelenlévők közül bizonyára többen hallottak már aggasztó híre­ket is.

A Zsinat elnöksége sem kívánt akkor érdemi kérdéseket föltenni. Részben azért, mert folyamatban volt az egyetem Állami Számvevő­ szék általi vizsgálata, valamint egyes szakok akkreditációja és ezekről nem volt kellő információja, részben pedig azért, mert akkor már a Zsinat tagjai nem voltak jelen határozatképes létszámban.

Az elnökség bejelentette, hogy vizsgálni fogja a KRE helyzetét. En­nek első lépéseként tájékoztatót kért az egyetem Fenntartójától, a Dunamelléki Református Egyházkerület elnökségétől. Az elnökség a tájékoztatást gyakorlatilag megtagadta.

A Zsinat elnöksége levélben és mellékleteiben feltárja a Zsinat tagjai előtt azokat a tényeket, eseményeket, amelyek a valóban je­lentős eredmények mellett aggodalomra adnak okot a KRE-mel kapcsolatban, s amelyekért az elnökség egyedül nem tudja vállal­ni a felelősséget.

A Károli Gáspár Református Egyetem helyzete nem hasonlítható össze a másik három egyházkerület felsőoktatási intézményeivel. A debreceni, pápai, sárospataki egyetemet, illetve főiskolákat az adott egyházkerület alapította és a saját épületeikben, az állami támogatá­sok felhasználásával, önállóan működteti. (Ugyanezt tenné a Dunamellék is a teológiájával és a nagykőrösi főiskolájával, ha nem jött volna létre az egyetem.) A Bölcsészettudományi Kart azonban a Zsinat alapította és zsinati tulajdonú épületben működik, a Jogi Kart is a Zsinat alapítja és önkormányzattól bérelt épületben működik. Mindkét kar működéséhez a Zsinat a két utolsó évben jelentős összeggel járult hozzá. (Tudomásunk szerint az első öt évében az egye­tem sem az Alapítótól, sem a Fenntartótól nem kapott jelentős anyagi támogatást.)

Igen nagyra értékeljük a Dunamelléki Egyházkerület püspökének azt a küzdelmét, amelyet a Zsinat akkori elnökeként fejtett ki az egye­tem létrehozásáért, de ez a tény nem befolyásolhatja a Fenntartó és az Alapító jogait és kötelezettségeit.

Jelenleg az egyetem sorsát eldöntő fontos kérdésekbe az Alapító Zsinatnak alig van beleszólása a szabályzatok megkötései és a Fenntartó heves tiltakozásai miatt. Ugyanakkor a Fenntartó is és az egye­tem is folyamatosan elvárja, hogy a Zsinat jelentős összeggel támogassa az intézményt, és az is nyilvánvaló, hogy az egyetem esetleges csődje miatt is az egész Magyarországi Református Egyháznak kell vi­selnie a felelősséget.

Kérjük a Zsinat tagjait, hogy szíveskedjenek gondosan áttanulmá­nyozni a dokumentumokat, további információkat beszerezni egymás­tól lényegesen különböző forrásokból, és felelősségteljes döntésre fel­készülni a Zsinat legközelebbi ülésére. Több mint ezer hallgató, több mint száz oktató sorsáról van szó. Az Alapító Okirat értelmében a Zsinatnak joga van egyetemet, egyetemi karokat alapítani, átszervezni, va­lamint az Alapító Okiratot módosítani. Olyan gyökeres változásokat kell elérni az egyetem irányításában, felügyeletben, amelyek biztosít­ják fennmaradását, nyugodt, színvonalas munkáját, fejlődését, református szellemiséget.

Korrekt és alapos tényfeltárásra, Ige melletti, őszinte lelkiismeret­vizsgálatra, körültekintő mérlegelésre s hatékony döntésekre van szükség.

Isten adjon ehhez mindnyájunknak bölcsességet!

Budapest, 2000. november 04.

dr. Kálmán Attila s. k. dr. Bölcskei Gusztáv s.k.

főgondnok püspök

a Zsinat világi elnöke a Zsinat lelkészi elnöke

Az Elnökség megbízásából: Merétey Sándor

Zsinati tanácsos