Dekanwahl. Kandidatinnen: 2. Die French Hostess (Dékánjelöltek: 2. A franciázó hostess)

A másik pályázó, Sepsi Enikő, meteorként zuhant rá a Károlira, egyenesen annak főtitkári székére. Éppoly meglepetésszerűen, mint ahogy Koncz Judit tűnt fel a bölcsész-rektorhelyettesi poszton. A fő különbség, hogy míg Koncz a mélyből tört föl, Sepsi a magasból vágódott le, de nem égi ajándékként, hanem mint a villám. Azt nem lehet mondani, hogy derült égből, mert az ég a Károli fölött akkor már zavaros volt. Sepsi megjelenésével aztán végképp elsötétült.

Míg Konczot a nagykőrösi karról már mindenki ismerte, Sepsit a híre sem előzte meg. Nevét itt-ott lehetett hallani, mint a Balassi Bálint Intézet és az Eötvös Collegium egyik főnyüzsgőjét. A Mindentudás Egyetemén is hasonló minőségben bukkant fel, mindentudó mindenlébenkanálként. A Francia Intézet meghívóin is szerepelni szokott mint konferenciaszervező. Az általa szervezett konferenciákat be is vezeti és moderálja; a kerekasztal-beszélgetéseknek éppoly nélkülözhetetlen kelléke, mint maga a kerekasztal. Szervez, konferál, menedzsel, nyelvet tanít. Buzgalma a franciákat is megindította, vagy inkább azokat a magyarokat, akik őt helyzetbe akarták hozni, „francia” elismerést szerezve neki. Pedagógus, mediátor, nyelvoktató és kultúraközvetítő. Tudományhoz nincs köze: saját gondolatot sem olvasni, sem hallani nem lehet tőle – csak másokét, akiket fordít, szerkeszt, ilyen-olyan módon közvetít.

Főtitkárként is ezt csinálja: közvetít. Közvetíti a mögötte álló erők akaratát, azokét, akik őt a Fenntartó figyelmébe ajánlották, akik belőle dékánt akarnak csinálni, hogy uralkodjanak helyette. Sepsi Enikő dominanciája a Szenátusban, Balla kontrollálása és csicskáztatása, döntései dékánok és a rektor helyett – és mindezt újoncként – arra vallanak, hogy érdeket közvetít. Ezt viszont erőszakosan. Nem asszertív, csak agresszív. A professzorok félnek tőle: Balla, Szabó, Fabiny. Ez még nem volna baj. Inkább az a baj, hogy kik nem: Hansági (Kulcsár-Szabó) és Hermann, mert ők a haverjai.

Sok a közös a két pályázóban: Sepsiben és Konczban. Nemcsak a hirtelen és váratlan felbukkanásuk a Károli bölcsészkarán. De pl. a kollégium mint ugródeszka. Sepsinek az Eötvös Collegium olyan karrierkezdet, mint Koncznak a napközi. Tkp. az EC is egy jobbfajta napközi nagyobbra cseperedett gyermekeknek. Itt korrepetált és mélyített tudást Sepsi mostanáig. Míg Koncz furulyázott és énekelt porontyainak, Sepsi inkább zongorázott és franciázott velük. A zene iránti érdeklődés is közös a két riválisban: énekelnek, hangszeren játszanak, kart vezetnek. Közös bennük a tudomány iránti érdektelenség és a művelésére való alkalmatlanság. De közös a gyakorlatorientáltságuk is, magyarán: mindketten a talpukra estek. Adottságaiknál fogva mindketten sikeres szervezők, ügyintézők, titkárnők – Sepsi ezen belül idegennyelv-tudásával kétségkívül a hierarchia magasabb fokán, mint az anyanyelvén sem túl igényes Koncz.

Sepsi önmagáról adott információi ellentmondásosak. Zenei tanulmányait kiteljesítendő, Sepsi állítólag elvégezte a 4 éves debreceni kántorképzőt. Tényleg? És mikor? Kétféle aktuális önéletrajza van fenn a neten. Hivatalos és tabelláris CV-je szerint, amely olvasható a www.kre.hu oldalon, ez közvetlenül az általános iskola után, 1983-1987 között történt. Ez az időszak azonban egybeesik sárbogárdi gimnáziumi éveivel, és a két helyiség elég messze van egymástól ahhoz, hogy egyidejű elvégzésük lehetséges legyen. A másik aktuális életrajz az interjúkból bontakozik ki. Francia kitüntetése alkalmával Sepsi sűrűn nyilatkozgatott életéről, de minden esetben azt mondta, hogy szülei féltésből nem engedték el őt tizennégy évesen Debrecenbe, mert azt túl távolinak, őt meg túl fiatalnak találták. 1983-ban épp 14 éves volt. Lódított volna Debrecennel? Az a 4 év semmikor sem fért bele sűrű pályájába. Pedig ezzel lopta be magát a zsinati elnök szívébe. Ezzel lett úgyszólván zsinati összekötő a Károlin, noha a Fenntartó figyelmét egy akadémikus hívta fel rá, akinek a Károlin erős érdekeltségei vannak. (Sepsi interjúit saját életéről a következő posztunkban elemezzük.)

De nem a kántorképző az egyetlen ellentmodás az életrajzában. Az egyetemi honlapon azt nyilatkozza, hogy 2009. szeptemberétől van a Károlin állásban, a Reformátusok Lapjának, az www.evangelikus.hu oldalnak és a Függetlenség c. lapnak pedig azt, hogy 2010. január 1-től. Az ellentmondás feloldásához a szenátusi határozatok sem visznek közelebb, mert Sepsi alkalmazásáról nincs szenátusi határozat, mint ahogy pályázat sem volt az állás kiírására. Főtitkári kinevezésének viszont van nyoma, 2009 decemberéből: http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/szenatusihatarozat20091209.pdf. Ezek szerint Sepsi egy hónappal előbb lett főtitkár, mint ahogy alkalmazták. A Kom-média-szakos hallgatók chateléséből kiderül, hogy Sepsi november 5-én üzente meg nekik először tömbösített órája időpontját. Vagyis: mikortól van ténylegesen a Károlin?

Összességében főtitkár asszonyról az az első benyomásunk, hogy nem idegen tőle a nagyotmondás, ráadásul nem elég intelligens ahhoz, hogy ezt következetesen tegye.

Sepsi Fejér megyében, Székesfehérvárott született, 1969. szeptember 17-én. Az ELTÉ-n 1993-ban szerzett magyar-francia szakos diplomát. Mint az Eötvös Collegium lakója, végzés után maradhatott az épületben, ott kapott munkát, majd 6 év múlva ugyanitt igazgatóhelyettes lett. Később a Balassi Intézetben szintén. A helyettességig korán felküzdötte magát mindkét helyen, továbblépnie azonban nem sikerült: igazgató nem lett belőle se itt, se ott. Valószínűleg ezért hagyta magát rábeszélni a Károlira. Itt nagyob az esély, hogy végre első legyen. Különösen most.

PhD-ját Párizsban szerezte – Pilinszky költészetéből. Jó téma külföldön: nem ismerik, mert nem olvashatják eredetiben. A franciáknak csak rá kellett legyinteniük. A jelölt elvégre nem marad a nyakukon, hanem fokozatával együtt elhúz a keleti dzsungelbe. Ők meg mossák kezeiket. A legtöbb nyugat-európai országban és az USÁ-ban a PhD-disszertációk publikálása a védés után egy éven belül kötelező. Sepsi disszertációja 7 éve megjelenés alatt áll. Már a 2005. évi Világosság-interjúban is arról van szó (2. bekezdés), hogy ez a könyv még abban az évben megjelenik: http://www.google.hu/#hl=hu&q=sepsi+enik%C5%91+vil%C3%A1goss%C3%A1g&aq=f&aqi=&aql=&oq=sepsi+enik%C5%91+vil%C3%A1goss%C3%A1g&gs_rfai=&fp=6d85789233e4bb95

Aztán 4 évvel később kiderül, hogy még mindig csak megjelenés alatt áll: http://wiki.eotvos.elte.hu/wiki/index.php?title=Publik%C3%A1ci%C3%B3k_jegyz%C3%A9ke_(id%C5%91rendben) . Ha azóta megjelent is, a magyar érdeklődő számára nemcsak nyelvileg, hanem fizikailag is hozzáférhetetlen.

Publikációs listájának első rubrikája kellene hogy tartalmazza önálló könyveit, monográfiáit. Ilyenek azonban Sepsinek nincsenek. Ezért itt a mások által írt, és Sepsi által szerkesztett kötetek állnak. Simlis módszer az álcázásra: „Kötetek (szerkesztett is)”. Ebbe az „is” kötőszócska a megtévesztés szándékával került bele, azt a látszatot keltve, mintha lenne itt más is. Becsületesen ez a kategória így hangzik: CSAK szerkesztett kötetek: http://wiki.eotvos.elte.hu/wiki/index.php?title=Publik%C3%A1ci%C3%B3k_jegyz%C3%A9ke_(id%C5%91rendben)

Oktatási tapasztalatainak hiányát ugyanezzel az összevonásos módszerrel igyekszik elkenni. Most a bőséges tudományszervezési tapasztalat a kamuflázs. Ugyanaz a svindli, mint a könyv és szerkesztett könyv összevonása esetén. Mintha mindegy volna, hogy az ember a szerzője vagy a szerkesztője egy kötetnek, hogy oktat vagy szervez. Dehát az egyik van, a másik meg nincs, összevonva jobb az egész optikája. Sepsi Enikőnek van, persze, valamilyen oktatási tapasztalata, de nem olyan, aminek a Károlin hasznát venné. Külföldiek magyarra oktatása, francia nyelvi tanfolyamok, illetve a Francia Műhely vezetőjeként francia irodalmi kurzus vezetése. Ez utóbbit oktatta ugyan az ELTÉ-n is, de a Károlin épp nincs francia szak. De sebaj, ott a Kommunikáció Tanszék. Az olyan vegyesfelvágott, amibe mindenki belefér: nyelvész, pszichológus, szociológus, belgyógyász, miért épp egy franciatanár ne? Még majdnem Petrőczi is belefért. (Volt olyan terve Szabó Andrásnak rektorhelyettes korában, hogy a feleségéből csinál kommunikációs tanszékvezetőt. Ha az sikerül, most az egyetemnek nem lenne Puritanizmus Intézete. Csakhát Vass Csaba dékánhelyettesként és Kulinnal az oldalán nem állt félre Petrőczi kedvéért. Fél évvel később elsők között esett áldozatul Szabó bosszújának, mikor az magához ragadta a dékáni hatalmat.) A kommunikációval megtaláltatott tehát az arkhimédészi pont, ahonnan fel lehetett ugrani a főtitkári székbe. És talán tovább is…

Ahhoz képest, hogy Sepsit külföldi tanulmányokkal, graduális, posztgraduális és posztdoktori ösztöndíjakkal agyondotálták, az egy szem PhD-ján kívül, ami már 7 éve vár megjelenésre, nincs tudományos munkássága, nincs egyetlen saját könyve sem. Koncz Juditnak ezzel szemben 5 is van! (Hogy milyenek, az más kérdés. Sepsi valószínűleg úgy gondolja, inkább semmit, mint szart.)

Tanulmányútjai csak nyelvileg gazdagították (és anyagilag), szakmailag nem. Franciából diplomája van, angolból pedig egy Cambridge Proficiency nyelvvizsgája, amit különböző életrajzaiban hol felső-, hol középfokúként tünteti fel. Dehát a következetes hazudozás nem tartozik az erényei közé, mint tudjuk, csak a következetlen. „Polyglott”, mint Petrőczi Éva, és talán azért, hogy beelőzze őt, nyelvei közé egyetemi záróvizsgáját is beírja. Fölösleges. Ezen a téren biztosan lekörözi Koncz Juditot.

Tudományos díjai között egy „diák jutalomdíjat” említ a Bolyai János kutatási ösztöndíjon kívül, amit nemzedékéből minden valamirevaló pályatárs megkapott, a nála jóval kevésbé futtatottak is. Több tudományos elismerése nincs.

A szerény intellektuális kéességekhez és teljesítményhez képest rengeteg ösztöndíjat és pályázatot nyert. Ezek alapján meg lehet rajzolni azt a karon belüli szociometriai térképet, ahová főtitkár asszony behelyezhető. Kikkel kapott együtt ösztöndíjat: http://mta.hu/index.php?id=1067 , kikkel szerkesztett együtt folyóiratszámot: http://www.google.hu/#hl=hu&q=sepsi+enik%C5%91+sz%C3%A9pirodalmi+figyel%C5%91&aq=f&aqi=&aql=&oq=sepsi+enik%C5%91+sz%C3%A9pirodalmi+figyel%C5%91&gs_rfai=&fp=6d85789233e4bb95 Ez ugyanaz a kör, amelynek prominens képviselői Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán, valamint APÓS több más, másutt hálózatot építő doktorandusza. A leendő dékánnak ugyanúgy ők fognak súgni, mint ahogy az ő tanácsaik miatt megbukott előzőnek súgtak. Vagy diktáltak. Lehet, hogy még csak nem is ők, hanem egyenesen az …

Hogy ki hívta fel a zsinati elnök figyelmét a bölcsészkari „megoldásra”, ahhoz aligha férhet kétség. De Sepsi nemcsak a befolyásos rokonnak, hanem a Fenntartónak is nagyon fontos. Már az egyik Hozzászóló is felfigyelt rá (Református Szellem, azt hiszem), hogy a kommunikációs felvételi ponthatárokat a Fenntartó a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapjára is rátette – a többit nem. Aztán nagy átszervezéseket tervez, és épp a Kommunikáció Tanszék köré akar intézetet építeni. Továbbá nevetségesen nagy a felhajtás Őjelentéktelensége körül. Ha csak elköhinti magát, az máris felkerül az egyetemi honlapra: Sepsi itt, Sepsi ott, Sepsi amott. Sepsi beszélget, Sepsi bemutat, Sepsi moderál, Sepsi konferenciát szervez (mellesleg ugyanazon a címen, mint a kirúgott Vass Csaba: nem mondtuk még, hogy soha semmi eredeti nem jut az eszébe?). Legközeleb már azt is tudni fogjuk, mit evett Sepsi aznap, és hányszor volt széklete. Érdekes, hogy pl. Bertha Zoltán, aki háromszor ennyit szerepel konferenciákon, bemutatókon stb. mint Sepsi, és nemhogy állítólagos kántorképzőt végzett volna Debrecenben, hanem egyenesen ott is él, egyszer sem került fel nemhogy a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapjára, de még az egyetemére sem.

Koncz kinevezésével közvetlenül Szabó András hatalma mentődne át, Sepsiével viszont Kulcsár-Szabó Ágnesé és a mögötte álló erőké. Fura dolog megállapítani, hogy a kettő közül még mindig Szabó a kisebbik rossz. Az ember, olvasva ezt a blogot, azt gondolná, hogy Szabó Andrásnál nincs rosszabb választás. Pedig van: Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes. Szabó legalább református. A másik meg … (inkább nem írom le)

A két, szakmai szempontból teljesen alkalmatlan, de a megbukott garnitárával szoros érdekszövetségben álló jelölttel a fennartónak és a vezetőségnek egyáltalán nem az a célja, hogy a Károli jó egyetem legyen, hanem, hogy ki-ki megőrizze hatalmi pozícióit. Lényegi változtatást egyikük kinevezése sem jelentene, hacsak nem lényegi rosszabbodást.

És végül idézek egy korábbi hozzászólásból: „miért van az, hogy egy hitéleti intézményben bármit meg lehet csinálni? Miért nem érdeke senkinek, hogy szakmájukhoz értő és emberileg is megfelelő személyek oktassanak? Törvényszerű, hogy így legyen, vagy esetleg lehetne másképpen is?” (Shaitana: Two reports…)