A dékáni pályázat közzététele után bemutatjuk a pályázókat: elsőként a mélyből geyzírként feltörő Györgyiné Koncz Judit (önelnevezése: Betty) szédületes karrierjét.
Györgyiné Konz Judit a Károli Református Egyetem bölcsész-rektorhelyettese, ami képesítése alapján nem lehetne. Saját ambícióján kívül, amely szemmel láthatóan fordított arányban áll képességeivel, semmi sem jogosítja fel őt a bölcsészkaron való oktatásra sem, nemhogy annak vezetésére: sem képzettségének szintje, sem annak iránya. Ráadásul ő a most megbukott csapat szerves tagja, minden törvénytelenségben részt vett, eggyé forrt a Duplaszabó Diktatúrával. Kinevezése semmilyen változást nem jelentene, sőt, rontana a helyzeten.
Koncz pályafutását egy vidéki gépipari iskola tanszéki ügyintézőjeként kezdte. Bölcsészismereteket itt még titkárnőként sem szívhatott magába. Torka és nyelve innen tovább vitte őt, először csak az értelmiségi létforma pereméig, a napközis dadusságig, ahol a felügyelet mellett énekelgetett és furulyázgatott is az apróságoknak. Nem azonnal sikerült bekerülnie az alsófokú oktatásba (sem). Pedagógusi tehetségét először a kecskeméti konzervgyári munkásokon próbálhatta ki: egy lévén közülük, énekből korrepetálta őket, míg megszerezte a tanítónői képesítést. Ezt kiretusálta az életrajzából, oda mindjárt a későbbi rangosabb „diplomát” írta be, ami azonban így sem egyetemi, csak főiskolai, annak is csak vidéki, és abból is a leglájtosabb: ének-zene általános iskolai tanári. A vidéki alsófokú tanítói papírral sokáig vándorolt egyik vidéki általános iskolából a másikba, lényegében mindenütt ugyanazt csinálva: felügyelt a napköziben, népdalkört és furulyaszakkört vezetett. Végül ezzel a szerény képesítéssel és előélettel sikerült egy budapesti egyetem rektorhelyettesi székében landolnia, először a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai karának oktatójaként. Ott földolgozta magát a rektorhelyettességig, mint a főiskolai Kar képviselője az egyetemi Szenátusban, majd konfliktusba került a főigazgatóval, mert a helyét akarta megszerezni. Koncz asszony ezért áttelepült a bölcsészkarra, a rektorhelyettesi székkel együtt. Sokáig a rektorság álmát is dédelgette, de most a dékánság került számára karnyújtásni közelségbe. Ezt neki már tavaly megígérte legfőbb szövetségese, Szabó András jelenlegi dékán (akivel termékeny együttműködésük alatt sok közös skalpot gyűjtöttek be: 1 rektort, 1 gazdasági igazgatót, 2 dékánt, 2 rektorhelyettest és 2 doktori iskolai vezetőt fúrtak meg közös erővel röpke másfél év alatt). Szabó tavaly ilyenkor beadta rektori pályázatát, amit a Zsinat visszavonatott vele. Ezzel Betty asszony dékánsága is kútba esett. Most viszont újra megcsillant a nagy lehetőség.
Önéletrajzát, amely olvasható a kre honlapján, http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=keres&sub=cv&id=48, rendkívül ügyesen szerkeszti, hogy elleplezze egyetemi végzettségének voltaképpeni hiányát.
A tanítói képesítést kihagyja, majd a szegedi Juhász Gyula Főiskolát, ahol általános iskolai énektanárrá képeztette magát tovább, szendvicsként beilleszti két „ELTE” közé. Az első ELTE egy hároméves zenepedagógiai levelező kurzus, ahol havonta egy szombaton az összegyűlt vidéki tanítók fejébe töltötték, hogyan kell az éneket középiskolában oktatni. Mivel azonban a Károli bölcsészkarán nincs énekóra, nem tudjuk, hogy vehették őt fel ezzel a papírral a BTK-ra. A második ELTE pedig egy neveléstudományi doktori iskolai képzésről szól (megint a DI-k leglájtosabb változatából), ahová nem annyira járni kellett, mint inkább fizetni, de ez nem volt probléma az egyetem zsebéből.
Koncz Judit mindenből a lájtosat szereti: énektanári diploma, pedagógiai levelezőkurzus, pedagógiai doktori iskola. Még véletlenül sem szorul ezek közé valami egzaktabb, akárcsak halvány intellektust is követelő szakma. De lájtos módon is meg lehet szerezni a formális papírokat. Ez meg is történt. Közel 50 évesen megvan a pedagógiai PhD, majd 4 év múlva a pedagógiai habilitáció. Mindez az ország első számú állami egyetemén, az ELTÉ-n. Hogy miért állt szóba az ELTE egy Koncz Judit formátumú jelenséggel? Nem akarunk összefüggést találni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Györgyiné Koncz Judit a Duplaszabó Diktatúra oszlopos tagjaként szoros szimbiózusban működött a két Szabóval, nemcsak az Andrással, hanem az Ágnessel is, aki sok vezetéknevet használ, így a Szabó mellett néha a Kulcsárt, néha a Hanságit. Apósa pedig az ELTE és a MAB egyik fő megmondó embere. Hogy megmondta-e vagy sem, hogy Koncz Juditnak minden lehetséges papírt ki kell adni, azt nem tudjuk. Ezekben a lájtos tudományokban elvileg önállóan is előrejuthatott.
Koncz Juditnak az ének mellett néha rajzóra is jutott az általános iskolában, és a doktori iskolában már a sporttudományok is érdekelték. Vagyis a kevésbé intellektuális tanulók kedvenc tárgyait oktatva – ének, rajz, esetleg testnevelés – nem volt alkalma munkája során igazi bölcsésszé mélyedni.
Továbbképzései sem a bölcsészet irányába terelték: karvezetői továbbképzés, 1985-1989 a Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézetben, majd gregorián és egyházzenei továbbképzések következtek. Bölcsészetről ezekben sincs szó. Munkahelyeinek sem volt köze a bölcsészettudományokhoz: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét, ahol tanszéki ügyintéző, Kecskeméti Konzervgyár Kórusa, ahol korrepetitor, Kerekegyházi Általános Iskola, ahol napközis tanító, ének-zene, kórusvezetés, furulya szakkör, honismereti szakkör, a Halasi úti általános iskolában ezen kívül a rajzot is rábízzák, a Ladánybenei Művelődési Házban népdalkört vezet, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, Kecskeméten ének-zenét oktat, kórust vezet, felügyel a napköziben és „szervezi a szabadidőt”. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában, Kecskeméten kórust vezet, a Bányai Júlia Gimnáziumban, Kecskeméten ének-zenét oktat kórust és furulya szakkört vezet.
Ezzel az előélettel kerül Nagykőrösre, a KRE Tanítóképző Főiskolai Karára, ahonnan átjön a bölcsészkarra tanszékvezetőnek és rektorhelyettesnek. Mivel itt a kiszemelt pozíciók foglaltak, ezeket ki kell üríteni, vagyis 2 alkalmas szakembert megfúrni egy miatt. Ezt az apróságot Szabó András dékán és helyettesei, Kulcsár-Szabó Ágnes és Bíró Mária, az általuk irányított HÖK-ös szavazógépezettel simán végrehajtják. Kopp Erikát leváltják és elüldözik a Neveléstudományi Tanszék éléről, amit pedig kiválóan működtetett, és Vargha András rektorhelyettesi székét is felszabadítják neki. Az akcióért László Márton HÖK-elnököt, aki a Kari Tanács koreográfiájában főszerepet játszott, a sikeres puccsok után, a reformátusok kultuszhelyén, a Kálvin téri templomban kitüntetik. Betty asszony pedig a Kari Tanács tagja lesz, és így Szabó Andrással, Kulcsár-Szabó Ágnessel és Bíró Máriával egyenlő mértékben felelős a Kari Tanács diktatorikus átalakításáért, törvénytelen működtetéséért.
Koncz Judit korábbi oktatói tapasztalatait (ének-zene, furulya, népdal, néptánc, rajz, sport) a Károli bölcsészkarán nem tudta hasznosítani, részben előrehaladott kora, részben veleszületett szerény intellektuális képességei miatt pedig színvonalas pályaváltásra nem volt képes.
Kutatási területei sem éppen a bölcsészet fő irányát képviselik, már amennyiben a szó valódi értelmében nála kutatásról lehet beszélni: pedagógiai kutatások, pedagógus életutak, tantervi dokumentumok, zene és nevelés kapcsolata, egyházi oktatás-nevelés (ez utóbbit nem tudjuk, milyen háttérrel, hiszen élete nagy részében katolikus volt, a kálvinizmusra fordított navarrai Henrikként tért át, hasonló motivációval).
Közéleti munkássága sem kifejezetten a bölcsészet területére irányul: Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének tagja, Református Egyházzenészek Munkaközösségének tagja, óvodapedagógus, tanító, művelődésszervező és pedagógia szakokon záróvizsga elnök, tag. A MAB Tanárképzési Bizottságába rektorhelyettesként az intézmény részéről saját maga helyezte bele magát. A Studia Caroliensia folyóirat szerkesztője: ez az egyetem folyóirata, amely fölött egyedül diszponál, azaz egyedül dönt arról, mi jelenhet meg. Ez ennélfogva saját publikáció számára kritikátlanul teret nyit.
Nemzetközi kapcsolata van állítólag néhány kisebb jelentőségű holland főiskolával (Utrecht, Ede, Gouda), de főként általános iskolákkal, ezekben a városokban: Amersfoort, Amsterdam, Arnhem, Ede, Emmen, Gouda, Groningen, Leeuwarden, Leiden, Rotterdam. Hogy milyen intézményekkel és milyen minőségű kapcsolat, létezik-e egyáltalán, az nem derül ki a CV-ből (a Pethő-Sándor-szindróma a nemlétező külföldi utakkal és publikációkkal pedig károlis kontextusban mindenkit óvatossá tesz). Az a tény, hogy egy koreai ifjúsági csoport részére tartott valamiféle kurzust is felsorol itt, arra a gyanúra ad okot, hogy Koncz Judit nincs tisztában azzal, mit jelent a nemzetközi kapcsolat fogalma.
Publikációinak száma 55 évesen 23. Ez ilyen lájtos területen különösen alacsony. A 10 legfontosabbnak ítélt publikciója olvasható a Doktori Tanács honlapján:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=7714
Mindjárt az első egy alternatív iskolai folyóiratban jelent meg, és mindössze 2 oldal (ez a 10 legfontosabb közül az 1.!). „Szakkönyvei” kivétel nélkül a saját kompetenciában lévő Károli Egyetemi Kiadónál jelentek meg, ahol a színvonalat gyakorlatilag ő maga szabja meg, azaz elintézi magának a megjelenést. 2 másik cikke pedig az egyenesen általa szerkesztett „Studia Carolensiá”-ban jelent meg, egy további pedig az általa megfúrt Kopp Erika kötetében. Angol nyelvű tanulmányának fordítója nincs feltüntetve. Egyetlen komoly szakmai fórum sincs a publikációs listán. Témái nem kifejezetten egyetemi bölcsésztémák: pl. Tanítójelöltek és kezdõ tanítók hivatástudatának alakulása vagy Reflektív gondolkodásra nevelés a tanítóképzésben, stb.
Mindezzel együtt a Károli Egyetem második embere Balla Péter után. Szenátustag, egyetemi alapítványi kuratóriumtag, a minőségbiztsítási bizottság (!) tagja, és a Felülbírálati Bizottság tagja. Ez utóbbinál szeretnénk felhívni a figyelmet a tavalyi törvénytelen doktori iskolai felvételire és az az ellen panaszt tevő hallgatók kérelmének lesöprésére, amelyben Koncz Judit játszotta a főszerepet. Kérjük, hogy aki nem ismeri, olvassa el a hallgatói panaszokat itt a blogon (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/09/students-complaint-2-hallgatoi-panasz-2/ (különösen a 3. eset) és http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/08/students-complaint-1-hallgatoi-panasz-1/), mert az ő érdekeik súlyos sérelmet szenvedtek, és éppen az által, akinek ezek képviselete hivatali feladata lett volna.
Összefoglalva: Györgyiné Koncz Judit nem rendelkezik sem szakirányú egyetemi végzettséggel, sem bölcsészettudományi oktatói tapasztalattal. Szamailag nics semmi keresnivalója egy egyetem bölcsészkarán. Nemhogy dékánként, tanársegédként sem. Erkölcsileg súlyosan kifogásolható, ahogy a hallgatók érdekeit képviseli. Végül pedig ugyanannak a csapatnak a szerves, domináns részét alkotja, amelyik a Szűcs Ferenc rektorsága és Kulin Ferenc dékánsága alatt kiválóan működő bölcsészkart szakmailag és erkölcsileg tönkretette. Az ő megválasztása teljesen értelmetlen: erkölcsileg ugyanazt a minőséget képviseli, mint a leköszönő dékán és helyettesei, szakmailag pedig még annál is rosszabbat. Egészen pontosan: szakmailag nincs semmi köze a bölcsészkarhoz. Hitbeli kötődése – áttérés katolikusból reformátusra szakmai karrierjét elősegítendő – pedig nem látszik igaz(olt)nak.
Abonnieren
Kommentare zum Post (Atom)
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen