Die Jura Fakultaet (A Károli Jogi Karának értékelése)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)



Posted by jhnnsclvn on november 8, 2010
http://jhnnsclvn.wordpress.com

The Law Faculty (A Károli Jogi Karának értékelése)

A 2010. Októberi MAB-határozatnak az intézményt érintő átfogó kritikája és az ÁJK helyzetét elemző része a legjobb. Ez utóbbi korrekt, világos, és bátran nevén nevezi a problémákat. Érdemes erre odafigyelni, mert óriási a koncepcióbeli, morális és stiláris különbség a BTK-t elemző résszel szemben, ami nemcsak messze a leggyengébb, hanem hazug, dezinformatív, önellentmondó, minden tekintetben következetlen és részrehajló, látszik rajta, hogy megrendelésre készült. De ez már abból is sejthető volt, hogy Pál József a látogató bizottság tagja lett. A BTK-ról később.

Az ÁJK-n alacsony a főállású oktatói létszám, sok a haknizó, és szinte alig van, akinek kizárólag itt lenne állása. Az álláshalmozók (két-három, sőt több állással) dominálnak a Karon. Az ÁJK-n nincs önálló Doktori Szabályzat. Csak egységes, erősen centralizált Egyetemi Szabályzat van, ami nem szabályozza eléggé az egyes karok speciális követelményeit. Ez generálisan mindhárom Doktori Iskolára igaz, az ÁJK-ra, a BTK-ra és a HTK-ra is, és az egyetem, sőt, az egyház hierarchikus szerkezetéből következik. Minden felülről lefelé érkezik, kommunikáció csak egyirányban van. Ezt drasztikusan példázza az egyetem fiatal és nagyon effektíven működő dékánjának az esete, aki azt gondolta, lehet beszélni a Fenntartóval. Amint megpróbált felfelé kommunikálni, azonnal a kapun kívül találta magát: mind dékáni, mind oktatói státuszát „egyik pillanatról a másikra” elvesztette. A hierarchikus függőség ugyanakkor nemcsak szigorú, hanem „kiszámíthatatlan” is. A hallgatók tanulmányi átlaga 4.5, de nem azért mert okosak és szorgalmasak. A 33 oktatóból 20 vezető pozícióban van, azaz alig akad köztük „nemecsek”. A doktori iskolába beengedik az oktatók közé a fapados docenseket, sőt, egy adjunktust is. E három utóbbi körülmény nem a minőség melletti érv. Rengeteg az adminisztratív szabálytalanság, a manipulált okiratok, utólag ktöltött indexek stb. És még egyszer visszatér a központosító eszme: „Jelenleg csak egyetemi szintű szervezeti és működési szabályzat van — ami egyébként megfelel a Ftv. előírásának —, de a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, és a Doktori Szabályzat is egyetemi szintű és egységes minden Kar hallgatójára és oktatójára nézve.” Vagyis egyfelől rosszallja a bíráló, hogy nincs speciális kari szabályzat, másrészt elismeri, hogy a központosított egyetemi szabályzat megfelel a felsőoktatási törvénynek. Erre hivatkozott Balla Péter is fellebbezésében, amikor az ÁJK doktori iskoláját megszüntető határozat ezt is felrótta az egyetemnek. Ebben a tekintetben Ballának volt igaza, ám ez csak egy jelentéktelen részletkérdés, mert a doktori iskola nem ezen bukott el, hanem a törzstagok elégtelen számán.

1. I. A Kar csak 2013. június 30-ig akkreditálható, mert

Állományában a teljes időben foglalkoztatott oktatók létszáma nem éri el a 40 főt, csak 34-35 fő. A teljes időben foglalkoztatott oktatók jelentős része, több mint fele nem a KRE ÁJK-n elsőhelyes, teljes időben foglalkoztatott oktató, hanem más állami vagy nem állami felsőoktatási intézményben első helyen jelölt oktató. Közülük többen a Budapesti Corvinus Egyetemen, mások más állami egyetemeken, nemcsak első helyen teljes időben foglalkoztatottak, hanem tanszékvezetők, és van oktató, aki más, állami egyetemen dékán (Szabó Imre az SzTE-en).

A kari működésben több hiányosság/szabálytalanság állapítható meg (szabályzatok hiányoznak, a döntéshozatali eljárások és döntések nem dokumentáltak, a szabályszerű működés feltételei nincsenek biztosítva (részletezve lásd a II.1, valamint II.2 fejezetekben).

1. II. Működés- és minőségértékelés

II.1 A szervezeti és a működési minőségértékelés

* A KRE-n egységes Tanulmányi és Vizsgaszabályzat érvényes a karokra, és egységes doktori szabályzata van: az SzMSz III. 6. sz. melléklete, amely az egyes Doktori Iskolák működését egységes szerkezetbe foglalva szabályozza. A kari önálló Doktori Szabályzat hiánya még nem lenne önmagában baj, ha az egységes Doktori Szabályzat megfelelő részletességgel és számon kérhető módon szabályozná a Jogtudományi Doktori Iskolában érvényesülő speciális követelményeket is, de erre nyilvánvalóan nem kerülhet sor az Egyetemi Szabályzatban.
* A fenntartó, egy általa megnevezett személyen keresztül tartja az Egyetemmel és a kari vezetéssel a kapcsolatot. Az alulról jövő személyi javaslatokat sokszor bizalmatlanul fogadja a fenntartó képviselője és a rektor is. A vezető oktatók személyéről történő egyeztetés során gyakran kiszámíthatatlan bizalmatlansággal és elutasítással találkoznak a Kar vezetői. Az ÁJK korábbi dékánja fiatal, tudományos fokozattal rendelkező oktatók kinevezésére tett javaslatot, több mint tíz sürgető és döntést váró levél után sem méltatta az egyetemi vezetés válaszra.
* A személyi kérdésekben érvényesülő bizalmatlanság, továbbá az egyetemi vezetés vagy a fenntartó képviselője részéről megnyilvánuló „felülről kinevezés” gyakorlata szinte ellehetetleníti a szakmai megfelelőség és a tudományos kiválóság alapján történő és kellően megindokolt személyi cseréket és új oktatók alkalmazását. A kari és az egyetemi vezetők bizonytalan helyzete következtében nem is merik vállalni a legmagasabb szintű végső egyeztetés nélkül új oktatók és vezető tanárok felterjesztését, illetve a saját hatáskörükbe tartozók kinevezését. A szigorú hierarchiában működő kari és egyetemi vezetés, a centrális függőség következtében és a felsőbb vezetésnek való kiszolgáltatottság rendszerében szinte tárgyalóképtelenné teszi a kar és a tanszékek vezetőit személyi kérdésekben.

Az ÁJK dékánja „ügyvivő” dékánként működik. Az előző dékán, dr. Kapa Mátyás, aki 11 éve dolgozott a Karon, 3 évig dékánhelyettes volt, egy évig töltötte be a dékáni pozíciót, a fenntartóval kialakult vita után „a megrendült bizalomra tekintettel” vesztette el dékáni és oktatói pozícióját 2009 decemberében egyik napról a másikra. Elbocsátása maga után vonta az adminisztrációs ügyek viteléért felelős három kari igazgató elbocsátását is. A jelenlegi kari vezetés megfeszített tempóban próbálja az ÁJK adminisztrációját és annak működését helyreállítani, működőképessé és átláthatóvá tenni.

* A szigorú és gyakran kiszámíthatatlan hierarchikus függőség, alá-fölérendeltség és a kari vezetés javaslatainak elutasítása érvényesül a pénzügyi és az infrastrukturális fejlesztési ügyekben is.
* 2010. január 1-jétől komoly szervezeti átalakításokra került sor, úgymond „visszatértek az SzMSz-hez”. Az oktatói karban is elég komoly változások történtek, részben nyugdíjazások, részben új emberek alkalmazása és új tanszékvezetői megbízások következtében. A mind hallgatói, mind oktatói szempontból „kis” karnak tekinthető ÁJK-n 18 tanszék működik, 18 tanszékvezetővel, 6 tanszéki ügyintézővel. A tanszéki struktúra rendkívül széttagolt, a legtöbb tanszék 3-5 fős, de vannak 2 fős tanszékek is. A legkisebb tanszék a Pénzügyi jogi tanszék, amely 2 főből áll, vezetője 2010 áprilisában miniszter, korábban a Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője volt. A legnagyobb tanszék (Polgári jogi és római jogi) 14 fős. A 33-35 teljes idejű oktatóként feltüntetett tanárból 20 fő vezető beosztású (18 tanszékvezető + a dékán és a dékánhelyettes). A tanszékvezetők közül van, aki egy másik jogi kar dékánja, van professor emeritus, van, aki miniszter, korábban főállású köztisztviselő államtitkári besorolásban, de többen vannak, akik teljes idejű egyetemi docensként vagy tanárként másik egyetemen teljes idejű közalkalmazottként dolgoznak, sőt van, aki három helyen is oktat.

Örvendetesen nőtt a fiatal oktatók száma, akik közül többen az elmúlt években szereztek PhD fokozatot a Karon vagy más jogtudományi doktori iskolában. Néhány tanszéken azonban nincs igazi professzori szintű vezető tanár. (Az oktató/hallgató terhelési arány – a Kar teljes oktatói állományára és hallgatóira vetítve – a 2007/08. tanévben: 26, a 2008/09. tanévben 30, a 2009/10. tanévben 30 fő volt.)

Összességében megállapítható, hogy a főállású oktatók száma is kevés (34-35 fő), de különösen kevés az olyan, tanszéket vezető egyetemi oktató, aki csak a karon tanítana; többségük 2-3 másik egyetemen is tanít, vagy vezető beosztású állami köztisztviselő, vagy teljes idejű köztisztviselőként dolgozik (pl. az Alkotmánybíróságon).

* A Karon a hallgatók aránytalanul nagy része kap átlagosan 4.5 fölötti érdemjegyet. Ez felveti azt a gyanút, hogy a kar engedményeket tesz a színvonal tekintetében, és ezzel is emelni akarja a jelentkezők számát.
* A Doktori Iskola vezetője 2010 márciusában vette át a vezetést, a DI adminisztrációja – a DI-t is érintette az előző dékán hirtelen elbocsátása – most kezd talpra állni.

A Doktori Iskola helyzete: A kar által adott statisztikai adat szerint 2004-2009 között (6 év alatt!) 115 főt vettek fel, akik közül tizenketten szereztek fokozatot (10.4%). A 12 főből 4 fő vett részt nappali, vagy levelező képzésben, 8 fő egyéni felkészülés után szerzett PhD fokozatot. A Doktori Iskolának megfelelően kidolgozott tanterve és kredit-allokációs szabályzata van. A tanterv szerint 11 tantárgyat tanítanak + 1 kutató­szemináriumot és 8 alternatív tantárgyat hirdetnek meg. Az egyes tantárgyakat 3-4 fő oktatja. Négy vendégprofesszori előadás szerepel a tantervben, de nem derül ki az, hogy ezek egyszeri előadások (2-2 kreditponttal) vagy rendes féléves kurzusok voltak-e? Nincs a szabályzatban egyértelműen leírva, hogy kik lehetnek témavezetők, állandó jellegű tantárgyak tantárgyfelelősei és eseti jelleggel felkért előadást tartók. A négy külföldi vendégprofesszoron kívül 20 fő vesz részt a doktori iskolai képzésben. Az oktatók között egyetemi adjunktus (PhD fokozattal) is szerepel (dr. Csink Lóránt), holott a doktori képzésben csak legalább habilitált és kinevezett docensek oktathatnak, legfeljebb kivételesen engedélyezhető, hogy nem habilitált egyetemi docens is oktasson a doktori képzésben. Hiányzik a doktori témavezetők névsora, a témavezetésre feljogosított tanárok megjelölése tudományos fokozattal, habilitációval együtt. Gyakorlatilag a teljes idejű oktatóként feltüntetettek (34 fő) 40 %-a témavezető és oktató a Doktori Iskolában. A témavezetők jelentős része 2-3 másik egyetemen is témavezető és tantárgyfelelős egyidejűleg. A megvédett — és az LB által megtekintett — 9 PhD dolgozatból 7-8 rendkívül komoly munka, minden tekintetben megfelelnek a PhD dolgozatokra vonatkozó követelményeknek. Három dolgozatot nem látott az LB a védett dolgozatok közül, adataik alapján 1-2 elég gyengének tűnt, terjedelmét és színvonalát tekintve egyaránt. Nem kielégítő a szabályozás a doktoranduszok oktatásba történő bevonását illetően sem.

Adminisztrációs hiányosság pl. az indexek utólagos kitöltése és aláírása. Az LB által megtekintett mintegy 20 index vadonatúj volt, amelyeket nyilvánvalóan utólag töltöttek ki, írták be félévenként a tantárgyakat, a jegyeket, a kreditpontokat. Kétféle aláírás szerepelt az összes tantárgy és kreditpont elismerése és osztályozása után: dr. Vörös Imre, a DI vezetőjének vagy dr. Kapa Mátyás a Kar korábbi dékánjának az aláírása. Ilyen jellegű utólagos kitöltés és aláírás, továbbá a tantárgyfelelős tanár nevének a hiánya, a kreditpont és az érdemjegy elismerésére nem jogosított vezető aláírása nyilvánvalóan súlyos szabálytalanságot jelent.

A Doktori Iskola szabályzatai és dokumentumai az LB első látogatása után kerültek elő, mivel a DI adminisztratív felelősét elbocsátották, és új vezetője is a látogatás ideje alatt vette át a DI vezetését.

2009-ben a MAB által felkért Látogató Bizottság elvégezte az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola értékelését. A jelentést a MAB Plénuma elé terjesztése előtt a MAB elnöke megküldte a rektori hatáskörrel megbízott rektorhelyettesnek 2009. október 28-án. A MAB Doktori Bizottsága nem fogadott el törzstagként három előterjesztett tagot, és a DI akkreditációját a MAB 2009. december 4-ei hatállyal, a 2009/9/IX/2/351. számú határozatával visszavonta. A határozat szerint a DI „nem felelt meg” minősítést kapott, mert csak 6 „megfelelt” minősítésű törzstagja van, ezen kívül sem képzési terve, sem működési szabályzata nem felelt meg a követelményeknek. A MAB határozata ellen a rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, elbírálása folyamatban van. [A MAB Felülvizsgálati Bizottsága a kérelmet nem támogatta, így a doktori iskola nem működhet tovább.]

II.2 A minőségbiztosítás és -fejlesztés értékelése

* Jelenleg csak egyetemi szintű szervezeti és működési szabályzat van — ami egyébként megfelel a Ftv. előírásának —, de a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, és a Doktori Szabályzat is egyetemi szintű és egységes minden Kar hallgatójára és oktatójára nézve. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat egyébként az egyetemi szintű SzMSz III. részében található.
* A döntési hatáskörök centralizációja rendkívül erős a személyi kérdések eldöntésében is. Az természetes, hogy a fenntartó, illetve annak képviselője és a rektor a vezetői pozíciók betöltése esetében előzetes véleményt gyakorol, egyetértését vagy egyet nem értését fejezi ki, de ez nem jelenthet minden ügyben kézivezérlést.
* A minőség biztosításának és fejlesztésének legfontosabb területe az egy oktató által egyidejűleg betöltött két-három főállású munkahelyek számának csökkentése. A KRE SzMSz-e előírja a más helyen való teljes idejű foglalkoztatás tilalmát, illetve kivételes esetben annak rektor általi engedélyezését. A Kar korábbi vezető oktatói, sőt dékánjai közül többen nem tettek elsőhelyes nyilatkozatot, így az akkreditációs eljárásban (kar, szak, ill. DI akkreditációjánál) nem vehetők figyelembe.

1. III. Ajánlások a Kar számára

III.1 Szervezeti és működési javaslatok

ü A legfontosabb feladat az akkreditációs elvárások szerinti „elsőhelyes”, teljes munkaidőben foglalkoztatott (AT) oktatók számának növelése, a jelenlegi 34-35-ről legalább 40-45 főre. A 10 fős létszámemelést nemcsak a jogszabályi előírás (40 fő), hanem a jogászképzésben elengedhetetlenül szükséges tantárgyak száma, az egyciklusú osztatlan képzés igényei, a levelező tagozatos jogászképzés, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés kialakult rendszere egyaránt szükségessé teszi. A viszonylag jelentős számú, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató felvételére a kari vezetésnek határozott javaslatot kell kidolgoznia az egyetemi vezetés és a fenntartó számára. Az egyetemi vezetés és a fenntartó pedig tudomásul kell vegye, hogy a megkívánt létszámemelés nélkül a Kar nem lesz akkreditálható.

- A csak papíron „foglalkoztatott” oktatókat az oktatói listáról le kell venni, a máshol teljes időben foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak esetében pedig be kell szerezni a rektor engedélyét. A Karon folyó oktató munka színvonalának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az oktatáson kívüli szakmai nevelőmunkában, a tudományos diákkörök működtetésében a „valódi” teljes idejű oktatók nagyobb számban vegyenek részt.

- Feltétlenül indokolt a jelenleg működő 18 tanszék összevonása, a 2-3 fős tanszékek integrálása nagyobb tanszékekbe. A 34 teljes idejű oktatóból 18 fő tanszékvezető, ehhez jön a dékáni vagy dékánhelyettesi pozíciót betöltők száma. Indokolatlan ilyen nagyszámú vezetői pozíció létesítése (az oktatók mintegy 50 %-a!) egy kis karon.

- Feltétlenül meg kell szüntetni a különböző összeférhetetlen pozíciókat. Ennek során nemcsak a KRE Szervezeti és Működési Szabályzatában leírt összeférhetetlenségeket (több teljes idejű pozíció elvállalását) kell megvizsgálni és megszüntetni, hanem emellett a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvényből fakadó külső összeférhetetlenségeket is. Az intézmény ugyanis nem vállalhatja, hogy elősegíti a fenti törvények kijátszását azzal, hogy az érintettekkel szerződést és nem közalkalmazotti munkaviszonyt köt. Az ÁJK-n nem tapasztalható – a Bölcsészettudományi Karon előforduló – hozzátartozói összeférhetetlenség, viszont a büntetőeljárás alá vont oktatók esetében megállapítható az erkölcsi összeférhetetlenség. (Lásd a gazdasági jellegű bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást.) A jelzett összeférhetetlenségek megoldásának legjobb és ezért javasolt eszköze a teljes időben foglalkoztatott oktatók számának bővítése, több tudományos minősítéssel rendelkező tanár alkalmazása, a saját doktori iskolában fokozatot szerzett doktoranduszok oktatóvá válásának szorgalmazása.

- A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat kirívó megsértését, vagyis azt a gyakorlatot, amelynek alapján a szorgalmi időszakban szinte folyamatosan vizsgázhatnak a hallgatók, azonnal meg kell szüntetni. Ez abból adódik, hogy a Kar tanulmányi vezetése félreértelmezte a „vizsgakurzus” alapján történő vizsgázást. Az egyetemi szabályzat egyértelműen kimondja, hogy vizsgaidőszakon kívül csak „rendkívül indokolt” esetben (pl. külföldi ösztöndíj) engedélyezhető vizsga. A kar kimutatása szerint februártól májusig egy-egy félévben 60-70 vizsgát tettek le hallgatók a legkülönfélébb időpontokban. Ez egyértelműen szabályzatellenes gyakorlat, amelyet azonnal meg kell szüntetni.

- Meg kell szüntetni a SzTE Kecskemétre kihelyezett jogi képzésének támogatását, és az összeget az ÁJK támogatására kell felhasználni.

III.2 Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok

- Az Egyetem alapító okiratában leírtak és az oktatókkal szemben támasztott követelmények szigorú betartásával biztosítani kell a személyi döntésekben a kari vezetők számára a leendő oktatók kiválasztásának szabadságát. A tanári utánpótlás minőségét javító személyi döntéseket a Karon kell előkészíteni, természetesen — az SzMSz-ben előírtaknak megfelelően — előzetesen egyeztetve a rektorral.

- Erősíteni kell az ÁJK működésének szabályszerűségét, a szabályzatok szigorú betartását, a feladat- és hatáskörök pontos megfogalmazását és elhatárolását, és a döntéshozatali eljárás teljes átláthatóságát. Meg kell teremteni a tanszékeken és a kari fórumokon, testületekben meghozott döntések szabályszerű dokumentálását és napra kész nyilvántartását.

- A Doktori Iskolában évekig nem vezették folyamatosan az indexeket, hiányoztak belőle az előadó tanárok aláírásai, kreditelismerő nyilatkozatai. A korábbról elmaradt tanári bejegyzések, kreditpontok utólagos beírása, hitelesítése gyakorlatának azonnal véget kell vetni, hisz ez közokiratellenes, szabályt sértő gyakorlat. Meg kell állapítani, hogy miután a Látogató Bizottság ezt szóvá tette, a Doktori Iskola vezetője szinte azonnal változtatott az előbb említett gyakorlaton.