Sarkastische Kritik vom Akkreditationsausschuss (Megsemmisítő MAB-kritika)

Friss hír 2010. Karácsony

Itt keress bennünket:

http://jhnnsclvn.wordpress.com

(Újabb cenzúra! A jhnnsclvn.wordpress.com blogot letiltották a magyarországi keresőgépekből, ezért csak közvetlenül érhető el a fenti linken.)



Posted by jhnnsclvn on november 6, 2010

Megjelent a MAB-határozat a „mintha-egyetemről”: http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html , amely udvarias formában döngöli földbe a Károlit. Az intézményre vonatkozó határozatot csekély rövidítésekkel közreadjuk.

A határozat szerint az állapotok „tarthatatlanok”. A fenntartó későn kapott észbe, és fogalma sincs, hogy mit tegyen. Már két éve személycserékkel kísérletezik, hevesen és sűrűn, de koncepciótlanul és kilátástalanul. Pl. kinevezett rektor már két éve nincs, a dékánok is ideiglenesek, a vezetőhelyettesi posztok be sincsenek töltve. Gazdasági igazgató kinevezésére csak 2009 elején került sor, főtitkár csak 2009 decemberében akadt, aztán 2010 elején lett egy stratégiai igazgató is, ami formálisnak látszó poszt, viszont tükrözi a stratégia szükségességének felismerését – magyarán: stratégiai igazgató van, stratégia nincs, ehelyett vágyálmok vannak. (Azóta: mindhárom pozíció újra betöltetlen, mert a két igazgató párban dékán lett az egyik karon, a főtitkár meg dékán egy másikon. A rektor továbbra is ideiglenes, de már dolgoznak a leváltásán.) A HTK és a nagykőrösi TKF a nyugalom szigetei, velük nincs probléma (Pethő csalása nem kerül szóba a határozatban), hacsak az nem, hogy alig van hallgatójuk. 2015. decemberéig akkreditálhatók. Ezzel szemben a két nagy karon, az ÁJK-n és a BTK-n az állapotok elviselhetetlenek. A doktori iskolák becsődöltek. Ideiglenes akkreditációt kapnak 2 és fél évre, de 2011-ben újra ellenőrzik a két kart. Az oktatók a várakozás és egzisztenciális bizonytalanság állapotában élnek. Van, aki bizakodik, de olyan is van, aki nem.A MAB plénuma azzal segít a Károlinak, hogy tükröt tart elé, mert az önértékelésekből az derül ki, hogy se önkritikájuk, se önismeretük, se szintetizáló képességük nincs, csak egymás mellé dobálták a tanszékek házi feladatszerűen összerakott nagyzoló közhelyeit. Az egyetem vezetése autokratikus, központosításra tör – magyarán diktatúra van, a vezetés nem áll szóba az oktatókkal. Minőségbiztosítási kézikönyv van, minőségbiztosítás nincs, ami nyilvánvaló az ÁJK-ról és a BTK-ról írt helyzetképből, ugyanis a hallgatók átlaga mindkét karon jeles – magyarán ezek a diplomák nem érnek semmit. Az “egyetemi vezetés” hetente ülésezik, ami elég érdekes lehet a kiürült Rektori Hivatalban, ahol Balla Péter egyedül van: helyetteseit kirúgta, leváltotta, igazgatóit és főtitkárát pedig a karokra közvetítette ki dékánoknak. (Több bizalma embere pedig nincs, mert Kozma Fruzsina titkárnőt mégsem teheti meg rektorhelyettesnek, bár sokmindent megtehet, és amit nem, azt is megteszi.) A végén Bölcskei Gusztáv is kap egy fricskát: felszólítják, hogy az állami támogatást arra a célra fordítsa, amire kapja, vagyis az oktatásra.

Íme a szöveg:



Az Intézményt, amelyet ebben a formában 1992-ben alapítottak, a MAB legutóbb 1999-ben akkreditálta. Az Intézmény azóta többirányú átalakuláson ment át. Részben áttért a bolognai rendszerű oktatásra, megtartva a teológus- és a jogászképzés ötéves ciklusát. Minden karon elindított alapképzési szakokat, és néhány mesterszak indítására is engedélyt kapott. Másrészt súlyos vezetési válságon esett át. Az állapotok tarthatatlanságát a fenntartó megkésve, de észlelte. Ekkor beavatkozott, és fenntartói jogait érvényesítve új vezetőkkel kísérli meg a problémák elhárítását és egy új stratégia kidolgozását.

2008-ban az egyetem elfogadta az új fejlesztési tervét. 2009 elején a fenntartó kezdeményezésére a teljes vezetés megújításába fogott, és ez a folyamat még nem fejeződött be. Az intézménynek 2008. december 15. óta nincs a szenátus által választott és a köztársasági elnök által kinevezett rektora.

A látogatás idején

- rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettes vezette az egyetemet;

- az Állam- és Jogtudományi Karon megbízott dékán működött;

- a Bölcsészettudományi Karon a kar dékánja benyújtotta lemondását, a kart ügyvezető dékánként vezeti augusztusig;

- az intézményben több dékánhelyettesi poszt nem volt betöltve;

- a gazdasági vezetői feladatokra 2009. január elsejével gazdasági igazgatót neveztek ki;

- az intézmény főtitkára teendőinek ellátására 2009 decemberében kapott megbízást, stratégiai igazgatója 2010 elején állt munkába;

- a Tanítóképző Főiskolai Kar (Nagykőrös) dékánja már több cikluson át kitűnően látta el feladatát, de megbízatása nemsokára (2011) lejár;

- a legnyugodtabb a helyzet a Hittudományi Karon, ahol a régi tradíciókra építve folyik az oktatás.

Az intézményben a látogatáskor még nem írták ki az esedékes vezetői pályázatokat: részben azért, mert a gazdasági ügyek és az adminisztráció rendbetétele még nem ért véget, részben azért, mert a fenntartó és az intézmény vezetősége meg kívánja várni az intézmény akkreditációjának eredményeit. Az oktatók közül ebben az átmeneti helyzetben sokan inkább a kivárásra, mint a szerepvállalásra vállalkoznak.

A négy kar közül kettő, a Hittudományi Kar és a Tanítóképző Főiskolai Kar nagy hagyományú és megfelelően működik. Mint karok, 5 évre akkreditálhatóak. A Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar jelentős működési és minőségi gondokkal küzd. Ugyanakkor az tény, hogy sajátos, református szellemű értelmiség képzése és oktatása folyik, és ez a két kar működésének normalizálódása után országos értékké válhat. Az Intézményben három doktori iskola működött, ezek közül a Jogtudományi doktori iskola és az Irodalomtudományi doktori iskola nem kapott akkreditációt (A Jogtudományi DI felülvizsgálati szakaszban van, az Irodalomtudományi DI akkreditációját a MAB jelen ülése felfüggesztette). E két kar akkreditációját 2011. szeptemberében lefolytatandó monitor eljárás közbeiktatásával 2013. június 30-ig adja meg a plénum.

A rendkívüli állapotban az Intézmény fenntartójának különös felelőssége és szerepe van. Az intézmény fenntartója a Magyarországi Református Egyház Zsinata, amelyet az elnök-püspök képvisel. Ugyanakkor a teológiai és a vallási tartalmú képzésekben a Dunamelléki Egyházkerületnek egyetértési joga van, melyet püspöke gyakorol. Az Intézmény irányításában ez a kettősség normális ügymenetben nem akadályozza az Intézmény tevékenységét, azonban nagyobb átalakulások esetén, rendkívüli helyzetekben előfordulhatnak olyan pontok, ahol a szükségesnél nehezebben hozhatók meg a döntések. Az Intézményben ez az állapot várakozást és ugyanakkor bizonytalanságot eredményezett. Az Intézmény meghatározó professzorainak többsége bízik a kibontakozásban, ugyanakkor nem kevesen úgy látják, hogy a holtponton az Intézmény éppen csak átjutott, de még nem dőlt el a végleges fejlődési iránya. Az átalakítás érthető módon egzisztenciális bizonytalanságot teremtett. Az oktatók közötti súrlódások a normális, illetve a még elfogadható szintről sok esetben már elviselhetetlen szintre emelkedtek. Ennek kísérőjelenségei az oktatás nyugalmát is veszélyeztetik.

Az Intézmény által beadott önértékelés az akkreditációs munkát nem segítette, nem bizonyult érzékenynek a még fennálló nehézségek, gyengeségek iránt. Néhány megjegyzés az Intézményi Önértékelés 8-9. oldalain ugyan megjelenik, de a részletes bemutatásban már nem szerepelnek, nem konkretizálódnak.

A plénum a helyzet megismerése alapján arra az álláspontra jutott, hogy hozzá kíván járulni az Intézmény minőségének fejlesztéséhez. Elsősorban azzal, hogy külső szakértőként tükröt állít elé: röviden és reálisan összegezve erősségeit (amelyek részben túlhangsúlyozásra kerültek az önértékelésben), kijelöli a sürgősen elvégzendő teendőket és ismerteti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén esély lehet a két kar későbbi, teljes idejű (ötéves) akkreditációra.

II.2 A szervezeti és működési minőségértékelés

Az egyetemi vezetés az Intézmény jelenlegi fejlődési szintjén az erős központi szabályozásokat tartja fontosnak. Ez a gazdasági és alapvető működési folyamatok esetében indokolt lehet, de ha nem adnak felhatalmazást egyes kérdések eldöntésében a karoknak, akkor megkérdőjeleződik a kari struktúra fenntartása.
Az Egyetem vezetése az operatív irányítási feladatokat a heti vezetői értekezleten tekinti át és meghozza a szükséges döntéseket. A stratégiai vezetés fontosságát (lehet, hogy csak formálisan) mutatja a stratégiai igazgatói feladatkör létrehozása és betöltése. A vezetés egyes stratégiai céljai ugyanakkor nem kellően megalapozottak, esetenként vágyálmokat fogalmaznak meg megalapozott stratégia helyett (szakok és hallgatók számának növelése).
…….
A MAB számára készített egyetemi és kari önértékelések elkészítése az egyetemi vezetés szerint egyes megoldandó kérdésekre ráirányították a vezetés figyelmét. … A javasolt terjedelmet messze meghaladó önértékelési jelentésekre (egyetem, BTK) jellemző, hogy megfelelő szintetizálás, és súlypontképzés helyett azok csupán az egységek (egyetemen karok, BTK-n tanszékek) anyagainak összefűzését jelentik.
…
II.3 A minőségbiztosítás és -fejlesztés értékelése

Egyetemi szintű Minőségbiztosítási Bizottság működik, amely a Szenátus elé kerülő egyetemi és kari előterjesztéseket tárgyalja, véleményezi. Több olyan kérdéssel is foglalkozik, amely túlmutat a szűken vett minőségbiztosítási feladatokon.
… Egy lényegét tekintve autokratikus vezetés mellett ennek nincs igazi jelentősége. Egyes kivételes esetekben hívhatják fel a vezetés figyelmét a döntés szempontjainak további mérlegelésére.
2009-ben fogadta el az Egyetem Szenátusa a Minőségbiztosítási Kézikönyvet. E kézikönyv és mellékletei egy ideális állapotot vesznek figyelembe. Első pillanatra elméletileg és általánosságban kiválónak tűnik, de nem veszi figyelembe az Intézmény és a karok jelenlegi szervezeti kultúráját és működésének gyakorlatát. Az Egyetem vezetése szerint a jövő évtől kezdődne a „tesztelési fázis”.


III. Ajánlások az intézmény számára

III.1 Szervezeti- és működési javaslatok

A plénum javasolja a Minőségbiztosítási kézikönyv szabályozásainak alapos újragondolását és a jelenlegi működéshez jobban illeszkedő szabályozás létrehozását. A jelenlegi szabályozás túl általános, nem eléggé specifikus a karok és szakok tekintetében. Javasoljuk a stratégiai mutatószámok reális tervezését, a határidők és felelősök meghatározását, az alternatív megoldások felmutatását.

III.2 Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok

A plénum javasolja, hogy az Egyetem és a karok vezetői a minőségi fejlesztés anyagát széles körben vitassák meg az érintettekkel, és fogalmazzanak meg intézkedési terveket a jelentésekben felmerülő eltérések, gondok megoldására. [Lásd az előző megjegyzést!]

III.3 Rövid és hosszú távú javaslatok

A plénum az Intézmény sajátos céljainak, református jellegének fenntartása mellett rövid és hosszú távú stratégiai terv kidolgozását tartja szükségesnek. A rövid távú stratégiai terv az ÁJK és a BTK esetében javasolt monitor eljáráshoz igazodjék, és segítse elő a két karon a helyzet stabilizálását, a meglévő minőség erősítését.

A plénum a 2011 szeptemberében megszervezendő monitor eljáráshoz intézményi szinten az alábbi intézkedések meghozatalát tartja szükségesnek:

- Az Intézményben ki kell írni a rektori pályázatot. Megválasztott és megerősített rektor nélkül az egyetem előtt álló feladatok nem oldhatók meg.

- Tervet kell kidolgozni az ideiglenesen betöltött vagy most be sem töltött vezetői állások betöltésére.

- … fontos, hogy az egész intézmény ismerje a vezetés és a fenntartó közép és hosszú távú stratégiai elképzeléseit.

…….

- Tervet kell kidolgozni az oktatók legsürgősebb problémáinak egy éven belül történő rendezésére. Az oktatók a jogszabályi kritériumoknak megfelelően legyenek teljes állásúak, az ennek megfelelő javadalmazással (Pl. a kecskeméti jogi képzés támogatásának átcsoportosításával). A vezetői tisztségekben a vendégoktatókat fel kell váltani saját AT oktatókkal.

- Az Intézmény rendelkezzék az oktatók oktatási és tudományos teljesítményének legalább félévenként történő értékelési rendszerével. Az alkalmatlanná vált oktatók munkaviszonyának megszüntetésére a humanitás figyelembevételével tervet kell kidolgozni.

- Az Ftv-nek megfelelően minőségfejlesztési programot és minőségfejlesztési szabályzatot kell készíteni.

A hosszú távú stratégiai tervhez

- Hosszú távra választott és pozíciójukban megerősített vezetőkre van szükség, akik elkötelezettjei a minőségi változásoknak.

……..

- A fenntartónak biztosítani kell az okvetlenül szükséges anyagi támogatást egyszeri és célhoz kötött hozzájárulás formájában.

Posted in HungarianCalvinistUniversity | Tagged: Balla Péter, Bölcskei Gusztáv, MAB-értékelés a Károli Református Egyetemről | Szerkeszt | 1 Comment »