The dumb captain (Néma kapitány)

The dumb captain (Néma kapitány)

Szerző jhnnsclvn @ március 13, 2011

Szerző: Kommédia

Intézményi válságok idején a dolgozóknak világos üzenetre van szükségük. Az intézmény vezetőinek ilyenkor ki kell menniük a közvetlen frontvonalra. Befelé el kell mondani a teljes igazságot. Kifelé pedig kitűzni a diadalmas zászlót.

Gyerekkoromban olvastam Jules Verne Némó kapitányát. Most ez beugrott, ahogy a Károli ügyeit kívülről figyelem. Balla Péter nem Némó, hanem Néma kapitány. A kommunikáció csődje.

Jó pár éve oktatok kommunikációt és médiatudományt egy másik egyetemen. De ilyen kommunikációt, amilyen a Károlin folyik, munkahelyen még nem láttam. Pontosabban nincs mit látnom, mert nem folyik. Ha folyna vagy folyt volna, valószínűleg nem jött volna létre a Jhnnsclvn’s blog sem.

Amikor egy intézmény válságos helyzetben van, a profi kommunikáció életmentő lehet. A Károli már két éve válságban van, és nemhogy lábalna kifelé, hanem csak süllyed benne, vergődik, fuldoklik.

Ha egy intézmény rendkívüli állapottal konfrontálódik, át kellene szervezni a működését. Ha a történteket és a szükséges intézkedéseket nem kommunikálják megfelelően befelé és kifelé, az image- és reputációveszteséggel, végső soron gazdasági csőddel jár.

Különösen válsághelyzetekben van szüksége az intézmény dolgozóinak olyan világos perspektívára, amely biztonságot közvetít, kijelöli a cselekvési teret és priorizálja a feladatokat. Ha ezt Balla Péter rektorként nem tudja, és Kovács Barnabás stratégiai igazgatónak sincs fogalma róla, akkor miért nem kérdezik meg a Kommunikáció tanszék szakembereit? Talán azért mert nem szakemberek? Mert Sepsi Enikő úgy csöppent a kommunikációba, mint Pilátus a Credóba?

Alapszabály, hogy krízis idején a helyzetet a dolgozók számára őszintén, érthetően, követhetően kell kommunikálni, mert különben idegen hang veszi át a szócső szerepét. Az intézmény csúcsvezetőségének, elsősorban Balla Péternek, aki – társait kiirtván – sokáig egyedül uralta a Rektori Hivatalt, úgy kellett volna informálnia kollégáit, hogy a hierarchia minden szintjére ugyanaz a magüzenet jusson el. Kellett volna … Mert a kapitány néma maradt.

Rendkívüli állapot idején a vezetés kezében van a megoldás kulcsa. A munkatársak közvetlen főnökei az elsődleges kommunikációs partnerek és a leghitelesebb információforrások. Legalábbis így kellene lennie.

Krízishelyzetekben 4 alapszabályt kell betartani:

1. A vezetőnek, azaz Ballának, ki kellett volna mennie a kommunikációs frontra, mert különben mindenki a maga verzióját terjeszti.
2. Az igazságot kellett volna mondania, mert aki egyszer hazudik, annak nem hisznek többé.
3. Röviden és világosan el kellett volna mondani, mit művelt Mészáros, Hansági és Szabó. Nem pedig hazudozni, és bűnbakot keresni.
4. A tájékoztatás után a felmerülő kérdéseket megválaszolni. Nem pedig „aki kérdez, az ki van rúgva” alapon (ld. Kapa), a kérdéseket elfojtani.

Aki hallgat, mint Balla, Szabó, Hansági, Pethő, azt kockáztatja, hogy a kommunikációs űrt mások fogják kitölteni: információkkal, esetleg ezek híján spekulációkkal, amelyek rontják az intézmény hitelét.

Rendkívüli helyzetekben az intézmény vezetőjének kellene elsőként nyilatkoznia, és nyilatkozataival megszabni a kommunikáció irányát. Ha nem nyilatkozik, vagy hazudik, az események maguk veszik át az irányítást, és a PR-részleg helyett összezavarodott, alulinformált dolgozók fogják tényfeltáró újságíróknak és internetes médiumoknak elmondani, mi folyik a intézmény falain belül.

Mit tett Balla Péter a saját rokona, Mészáros Márton csalása ügyében? A csalást az egyetem érdekének, sőt, „üzleti titok”-nak nevezve megtiltotta a róla való kommunikációt. Közben zajlott a MAB-vizsgálat, Mészáros fokozatát visszavonták, de Néma kapitány még mindig tartotta magát önként tett némasági fogadalmához. Azt a munkatársát, aki elejét akarta venni a katasztrófának, és a bűnügyet még a legelején megállítani, törvénytelenül kirúgta (Hima), ezzel újabb tápot adva újabb botrányos sztoriknak. Majd amikor kirobbant a másik csaló, Pethő Sándor ügye, Balla megint csak nem nyilatkozott. Se kifelé, se befelé. Ez nem böcsesség volt, hanem ostobaság. A tényekből és mások nyilatkozataiból hamar összeállt a sztori. Ezt Balla meg sem próbálta hangolni, finomítani. Vagy eleve nem is hitt Pethő ártatlanságában? Tudta, hogy nincs mit nyilatkoznia? Akkor miért nem rúgta már régen ki Pethőt?

Mi Balla Péter intézményvezető némasági fogadalmának tanulsága?

Az, hogy aki nem kommunikál, azt kommunikálják: újságok, blogok, a magyar tudományos élet és felsőoktatás különféle médiumai és kommunikációs csatornái. Például ez a blog.

Néma gyereknek az anyja se érti a szavát, mint ahogy Néma kapitánynak se a matrózai.

Kategória: Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címke:: a kommunikáció csődje, Balla Péter, Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Pethő Sándor, Szabó András | Szerkesztés | 64 Hozzászólások »