Report on a suit (Jelentés egy perről)

Report on a suit (Jelentés egy perről)

Szerző anonymanalyst @ február 23, 2011

Megkaptuk végre Sztenográf részletes beszámolóját a 2011. február 4-i munkaügyi bírósági tárgyalásról. Közreadjuk – a szerk.


Szerző: Sztenográf


2011. február 4-én déli 12 órakor kezdődött az a munkaügyi per a Budapest II. ker. Királyfürdő u. 4. szám alatt, amelyet a Károli Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának szeptemberben eltávolított professzora, továbbiakban Felperes indított az egyetem (Alperes) ellen. (Felperes nevét éppúgy nem írjuk ki, mint az ÁJK egymást követően távozásra kényszerített dékánjainak neveit sem, hogy ne akadályozzuk őket további karrierjükben. Amellett úgyis mindenki tudja, kiről van szó. – A szerk.)

A munkaügyi per tárgya rendkívüli felmondás. Rendkívüli felmondással akkor élhet a munkáltató, ha a munkavállaló jelentős kötelességszegést követ el, és ez a kötelességszegés munkaviszonyból származik. Az 1992. évi XXII. Tv.96. § (4) bek. szerint “a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet gyakorolni.” Azaz a rendkívüli felmondás indoka csak olyan tény lehet, amely a felmondást legfeljebb 15 nappal megelőzi. 15. napon túli tényt bizonyítani nem lehet, mert ennél régebbi tény nem szolgálhat rendkívüli felmondás alapjául. Ez az ún. „szubjektív határidő” szabálya.

Kíváncsian vártuk tehát, milyen munkaviszonyból származó, súlyos kötelességszegést követhetett el egy fél éve betegállományban levő dolgozó. Ezt azonban ezúttal nem tudtuk meg, mert a Károli részéről csak egy frissdiplomás ügyvédbojtár jelent meg, aki a bíróság egyetlen kérdésére sem tudott válaszolni. Dr. Takács János László sztárügyvéd, akinek fellépését többen felajzva vártuk, távolmaradt.

A háromtagú tanács előtt fenti időpontban és helyen megjelent viszont Felperes és jogi képviselője , továbbá érdeklődő hallgatóság, köztük újságíró is.

Az Alperest képviselő frissdiplomás kislány (a blogon népszerű beceneve „Nyuszifog”) felpattant, és halk, de határozott nyuszihangon kérte a bíróságot, hogy rúgja ki a közönséget. Bíróság: „A tárgyalás nyilvános.” Nyuszi: „A közönség egyenként igazolja magát”. Bíróság: „A hallgatókat megilletik a személyiségi jogok”. Miután Bíróság kérdésére kiderült, hogy a közönség soraiban újságíró is van, Bíróság tájékoztatta őt, hogy hangfelvételt csak a bíróság elnökének engedélyével készíthet. Nyuszi licitál: „Én akkor sem engedem, ha a bíróság elnöke engedélyezné.” Újságíró: „Miért nem?” Nyuszi: „Csak”.

Bíróság ismerteti a rendkívüli felmondás utolsó bekezdését, amelyben Balla Péter mb. rektor, mint a rendkívüli felmondás aláírója elmeséli, hogy valójában már 2010 februárjától próbálja kirúgni a professzort, de csak szeptemberben találta meg a kiforrott szándékhoz az ürügyet. Bíróság szerint a rendkívüli felmondás ennélfogva súlyos formai hibában szenved, ugyanis Balla Péter leplezetlenül beismeri, hogy brutálisan megsértette a kötelező 15 napos szubjektív határidőt.

Bíróság ismerteti Felperes észrevételeit a felmondásra.

Nyuszi: „Nem kaptam meg Felperes észrevételeit…”

Felperes: „Ön vette át saját kezűleg, a tértivevényen kimondottan az Ön neve szerepel…”

Nyuszi: „Ja, ja, ja, az volt az észrevétel? Nem tudtam…” Zavart mormolás, talán ezt mondhatta: „ezt nem tanultam az egyetemen”. (Valóban nem ott tanulta: ezt a trükköt dr. Takács taníthatta be neki személyesen, több volt áldozat ráismert a módszerére – a szerk.)

Bíróság ezek után tisztázni szeretné, mikor került sor a Balla Péter által szeptember x-én aláírt rendkívüli felmondás közlésére. Nyuszi: „A Munka Törvénykönyve x. §-a szerint….” Bíróság: „Jelölje meg a konkrét napot.” Nyuszi: „A Munka Törvénykönyve x. §-a szerint….” Bíróság: „Nem ezt kérdeztem, hanem a napot.” Nyuszi: „A Munka Törvénykönyve x. §-a szerint….” Bíróság: „Nézze, én nem akarom kétségbe vonni a kompetenciáját, de miért nem Takács ügyvéd úr jött el személyesen?”Nyuszi: „Nem ért rá”. Bíróság: „Tehát mikor közölték felperessel a rendkívüli felmondást?” Nyuszi: „A munka törvénykönyve…” Bíróság: „Mindnyájan ismerjük a munka törvénykönyvét… A napot nevezze meg.” Nyuszi: „Vagy szeptember tizen….-én, vagy szeptember tizen…-én, vagy szeptember tizen….án, vagy szeptember tizen…én, vagy szeptemer tizen…én vagy szeptember huszon ….én” Felperes ügyvédje: „A jegyzőkönyvükön október x-e szerepel.” Nyuszi: „Ja igen, október …-én”. Bíróság: „Akkor most melyik napot tekinti alperes érvényesnek?” Nyuszi: „A munka törvénykönyve…” Bíróság: „10 perc szünetet rendelek el”.

10 perc szünet után a Bíróság a tárgyalást elnapolja május 6. péntek délelőttre, azzal a kikötéssel, hogy dr. Takács János László ne ügyvédbojtárt küldjön, hanem személyesen jelenjen meg. Továbbá beidézi Balla Pétert, hogy személyesen nyilatkozzon, mikor közölte felperessel, hogy visszamenőleges hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.

Felhívja továbbá a felek figyelmét, hogy egyezzenek meg peren kívül. Nyuszi: „Erre nincs esély”.

Vége.

2011. május 6-án délelőtt a munkaügyi bíróság fellépteti tanúként Balla Péter lelkészt, id. Hegedűs Lóránt püspök vejét, ifj. Hegedűs Lórika és ifj. Hegedűs Lórikáné jobbikos parlamenti képviselő sógorát, aki nagy valószínűséggel hazudni fog és hamisan tanúskodni. Az igazmondásra azok után, ami a tárgyaláson elhangzott, egyszerűen nem lesz lehetősége.

A blog olvasóit meginvitáljuk dr. Takács János László és Balla Péter közös live show-jára 2011. május 6-án de. 9 órakor a Királyfürdő u. 4. első emeleti tárgyalótermébe.

A műsor nyilvános és INGYENES! - A szerk.

Kategória: Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Balla Péter, dr. Takács János, mit jelent a súlyos, munkaviszonyból származó kötelességszegés?, rendkívüli felmondás betegállomány alatt, szubjektív határidő | Szerkesztés | 64 Hozzászólások »