Original or Faelschung? (Hamisak-e a "hamis e-mailcímek"?)

A Szabó András dékánnak tulajdonított, az Anglisztika Intézet adminisztrátorait fenyegető, “hungarnet.hu” címről feladott levéllel kapcsolatban is felmerül a hamisítás gyanúja. Szabó dékán ugyanis a Károli BTK hivatalos honlapján, a hungarnetes emailhez képest 4 nappal korábban, 2010-02-15. 19:05:36-kor az alábbi felhívást tette közzé:

Hamis emailcímek

2010-02-15 19:05:36
Az utóbbi időben megszaporodtak a hamis, többnyire gmailes emailcímről érkező körlevelek, amellyel ismeretlen elkövető zaklatja az kar oktatóit és hallgatóit. Kérem, hogy az ilyen levelekre semmiképpen se válaszoljanak. Az egyetem minden hivatalos ügyben a kre.hu végződésű címeket használja (tehát: szabo.andras (at) kre.hu), a hamis címek felépítése viszont többnyire a következő: szabo.andras.kre (at) gmail.com. Gmail-es címet az egyetemet fenntartó Magyarországi Református Egyház sem használ.

Prof. Dr. Szabó András
dékán (http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=hirek)

Ehhez képest a 4 nappal későbbi, 2010-02-19-i keltezésű, angolos kollégáknak írt levél fejléce nem hasonlít a fent megadott struktúrához, nem a hivatalos „kre.hu” címről ment el, hanem „hungarnet.hu”-ról, és az aláírás sem „Prof. Dr. Szabó András dékán”, hanem „Prof. Dr. Szabó András DSc dékán”, ami teljesen értelmetlen (mert mi köze van egy DSc-fokozatnak egy fenyegetőlevélhez?). Ezúttal feltehetően egy „ismeretlen elkövető” zaklatta a jószándékú és valós kritikát gyakorló angolos titkárnőket. Emlékeztetőül egy részlet:

From: Szabó András
Date: 2010/2/19
Subject: [kredept] Katka levele
To: Kredept , Kiss Réka , Balla Péter , sepsi.eniko@kre.hu, Gál László , “\”‘Dr. Takács János’\””

Tisztelt Kollégák!

Súlyos hibának tartom, hogy Kiss Réka kolléganő változatlan formában
körbeküldte az Anglisztika Intézet munkatársainak Máthé Dénesné levelét… stb. stb.

(Aki még nem látta, kattintson vissza előző posztunkhoz, ott olvashatja a folytatást: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/26/lets-take-action-mentsuk-meg-katkat-es-rekat-szabo-andrastol/ )
Prof. Dr. Szabó András DSc
dékán

Így a Károli BTK hivatalos honlapján olvasható „Hamis emailcímek”-kel kapcsolatban is felmerülhet a hamisítás gyanúja. Tudjuk, hogy az oktatók 90 %-a, beleértve a rektort és a dékánt, nem a kre.hu-s címét használja, 60%-uk pedig kifejezetten az ingyenes gmailt és freemailt. Ha a fenti „hungarnet.hu”-ról küldött levél eredeti, akkor fenti közlemény a hamisítvány. Nagyon valószínű, hogy a korrupciós bűnügyekből kihátrálni akaró Bíró Mária dékánhelyettes asszony gmailes körlevele hiteles volt, csak aztán a Duplaszabó-vezetés visszavonatta vele, majd megpróbálta gyanúba keverni a gmailes címeket, amelyekről hamis mivoltuk egyáltalán nem bizonyosodott be. Annál is inkább, mert még a püspökök is ezt használják levelezésre. Például Szabó István dunamelléki püspök e-mail-címe:

szajuz@gmail.com

Aki nem hiszi, próbálja ki. És ne csodálkozzon, ha egy anyázós választ kap – hamisítatlan püspöki kezekből. Ugyanis ez az e-mail-cím is valódi!

Retten wir Katka und Reka! (Mentsük meg Katkát és Rékát Szabó Andrástól!)

K-Monitor nevű olvasónk küldte be az alábbi két e-mailt. Az egyik szerzője Szabó András dékán, aki az Anglisztika Intézet két adminisztrátorát fenyegeti azért, mert a BTK Dékáni Hivatalának ill. a KRE Rektori Hivatalának iratkezelési hiányosságait feltárták és nyilvánosságra hozták. A másik szerzője pedig épp az egyik érintett adminisztrátor, aki a szabálytalanságokat feltárta. Inkognitója megőrzését kérő olvasónk rosszallja, hogy a dékán nem az iratkezelési szabálysértések elkövetését, hanem feltárását kívánja szankcionálni. A két adminisztratív munkatárs védelmében kéri, hogy vigyük fel blogunkra ezeket a dokumentumokat, mert a nyilvánosság jelenti a két fenyegetett munkatárs kizárólagos védelmét a kilátásba helyezett retorziókkal szemben. Kérésének szívesen teszünk eleget. (- A szerk.)

1. dokumentum: Fenyegetés

From: Szabó András
Date: 2010/2/19
Subject: [kredept] Katka levele
To: Kredept , Kiss Réka , Balla Péter , sepsi.eniko@kre.hu, Gál László , “\”‘Dr. Takács János’\”"

Tisztelt Kollégák!

Súlyos hibának tartom, hogy Kiss Réka kolléganő változatlan formában
körbeküldte az Anglisztika Intézet munkatársainak Máthé Dénesné levelét.
Nemcsak valótlanságokat tartalmaz (mint az egyik legrégebb ideje itt
dolgozó volt alkalmazott, nem tudta, hogy az egyetemnek van iratkezelési
szabályzata! – pedig a honlapon is fenn van), de törvénytelenséggel, s a
Nexonnal kapcsolatban anyagi visszaéléssel vádolja az egyetem vezetőit,
s közokirat-hamisítással a Rektori Hivatalt. Ilyen alaptalan vádak
terjesztése kimeríti a rágalmazás fogalmát, s nyilván nem marad
következmények nélkül.

Prof. Dr. Szabó András DSc
dékán

Alább pedig közöljük a dékán urat önmagából kivetkőztető levelet. Az ebben felsorolt konkrét esetek, amelyeket levélírónk is megerősít, nyilvánvalóvá teszik, hogy iratkezelési hanyagságok, hiányosságok, közokirathamisítások mindennaposak mind a BTK Dékáni, mind a KRE Rektori Hivatalában. Mert hiába létezik iratkezelési szabályzat, ha épp a dékáni és rektori munkakörök gyakorlói nem ahhoz tartják magukat.

2. doumentum: Tények

Tisztelt Főnökök, kedves Dóra, Tibor, Judit és valamennyi Munkatárs!

Még egyszer megköszönöm sok-sok kedvességüket! Igazán nem érdemlem. (Egy üveg pezsgő várja az Anglisztika Intézet dolgozóit Nyergesné hűtőjében, mert a mienk ahhoz kicsi, EGÉSZSÉGÜKRE! Hiszen úgyis szerettek volna a félév végén egyszer összejönni, hátha jómagam is eljutok erre a murira.)

Viszont, most az alábbi kérdéseket ill. komolyan gyötrő gondokat vázolom röviden:

1.) A számviteli törvénnyel ELLENTÉTBEN itt NINCS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT, vagy, ha van, soha nem függesztették ki sehol és sohasem tették közzé. Nem könnyű egy ilyet megcsinálni (először végre pontosan és nyilvánosan hierarchizálni is kellene az ügyeket vagy ügymenetet), de bizonyos, hogy még a mindenféle akkreditációkhoz is jól jönne, ez így ráadásul törvénytelen is.

Tehát, minden itt előforduló iratra vonatkozólag tudnunk kellene, hogy ki felelős érte és milyen szinten, mi a teendője vele, stb.

Pl., mai napon szegény Kiss Réka hosszasan nyomozta telefonon jelenléti íveinket, melyeket már írásban átvettek tőle a dékáni hivatalban, hogy majd ők tovább adják. Ezután a rektori hivatalban azt mondták, hogy az egyik nincs meg. Végül kisült, hogy itt Nyerges Marika a pszichológia szak iratai között megtalálta. Jelenleg Rékát Nyerges M. javaslatára átrendelték Harmados Évához a rektori hivatalba, hogy minden tanár neve után naponként írja oda, hogy az illető minden nap 8h – 4h30’-ig itt volt. Ez szerintem közokirat- hamisítás. Hát én eddig csak a neveket soroltam fel, ill. a szabadságokat, egyéb távolléteket tartottam nyilván és elfogadták. A felsőoktatási törvény szerint a „kontaktórák” mennyisége nem kell, hogy meghaladja a 30%-ot, többet az oktató nem is köteles itt lenni, az ilyesmi szerződésfüggő. (Kivéve, ha túlórát rendelnek el neki, de azt általában fizetni szokták, hétvégén duplán, stb.) Ezért írják le végre a kar vezetői és főleg tegyék közzé ezen formaságokat is pontosan. Ha pedig külsős a munkaügyesünk miért az a cég kap magas százalékot a megbízások elkészítése után, amikor itt azokat dékáni rendeletre régóta az adminisztrátorok készítik el és főleg ők kérik be a mellékleteket?

2.) Különböző holland, japán és egyéb szakos bölcsészkari hallgatók gyakran jönnek az Angol Intézet titkárnőjéhez általuk angolra fordított DIPLOMÁKKAL valamint tantárgyaik és indexük angol nyelvű fordításával. Azt kívánják, hogy a titkár(nő) pecsételje le az angol szak pecsétjével és szignálja ezen iratokat. Sajnos, fordításaik többnyire hibásak. Eddig mindezek ellenére én hitelesítettem nekik így is és jól érezték magukat külföldön, de nem tudjuk, hányan mulattak a mi szövegeink hibáin. Ez az igazi ELLENREKLÁM.

Célszerű volna mintaszöveget kapni minden szaknak, végre hibátlan angol nyelvű diplomaszöveggel és mellékletekkel. Nagyon jó lenne, ha a lektorátus is be tudna szállni legalább abba, hogy félévente frissítse az alapszövegek fordítását, vagy, hogy bizonyos számú oldal fordításait angoltanárai elvállalnának.

Egyébként is szokott néha a Tanulmányi Osztály időnként is nagyon hirtelen magyarról angolra fordítást kérni tantárgyak, szakok, intézmények, stb. neveivel kapcsolatban, én ugyan azt élveztem, és mindig megkérdeztem egy-egy oktatót is, de ha Rékától a hallgatók is érdeklődnek, akkor erre nemigen fog ráérni, pláne egyedül.

3.) Még egy apróság, de sokszor bosszantó (mármint, ha egy kulcs nincsen meg): kulcsokat Rékánál itthagytam, de jó lenne, ha mindenki használat után visszajuttatná neki.

4.) Kávé- és teapénzt Mézes Magdika és Réka vállvetve gyűjtik majd.

5.) Kérjük szépen, (Réka, Magdika és én is), hogy a szakdolgozatok helyretevésére majd buzdítsák fel a diákságot! -700 db már ott van a raktárban névsorrendben, de a többit is (80 db kb.) el kellene ott helyezni.

Minden jót kívánva kedves Mindannyiuknak (lám,kissé archaikus stílusban), sok szeretettel: Katka.

Was ist die Wahrheit? (Ösztöndíj! Mi az igazság?)

Pár órával ezelőtt jelent meg a 168 óra legfrissebb száma, benne a 46. oldalon Tóth Károly testvérünktől a “Fizet a Károli” című írás. Ez a február 13-i Magyar Nemzetben megjelent hirdetésre reflektál, mely szerint minden doktori iskolába jelentkező egyházi ösztöndíjban részesül a tandíjmentességen felül. Közben Dr. habil. Bíró Mária dékánhelyettes asszonytól ellentmondásos üzenetek érkeznek hallgatókhoz és oktatókhoz e-mailben ill. a Neptun-rendszeren keresztül. Tekintettel dékánhelyettes asszony különleges levélírói aktivitására az utóbbi hetekben, szeretnénk tudni, mi az igazság. Annál is inkább, mert az újsághirdetést a Magyar Nemzetben a másik dékánhelyettes, Kulcsár-Szabó Ágnes adta fel. Jó lenne, ha legalább a két dékánhelyettes egymás között megállapodna, hogy milyen információt juttasson el a hallgatókhoz. Úgy tűnik, hogy komoly kommunikációs nehézségeik támadhattak, mert információik az egyházi doktori ösztöndíjról gyökeresen ellentmondanak egymásnak.

Íme a mai 168 órás cikk:

cikk bescannelve Johannesnél (http://jhnnsclvn.wordpress.com)

Aufbahrung (Tetemrehívás)

Elhunyt Szilágyi Ferenc.

2010-02-19 09:28:27

Elhunyt Dr. Szilágyi Ferenc (1928-2010), az irodalomtudományok doktora, nyelvész és költő, a Bölcsészettudományi Kar alapító dékánja (1993-1997), a Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet egykori vezetője. Két évvel ezelőtt, 80. születésnapján Pusztai Ferenc így méltatta őt: http://www.c3.hu/~magyarnyelv/09-1/szilagyif.pdf

Temetéséről később intézkednek. (http://www.kre.hu/kre_btk/)

Arany János nagy református költő és nagy látnok volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy előre látta Szabó András balladai szerepét a Református Egyetem megrontásában. A minap már idéztük Aranyt, Ágnes asszonnyal kapcsolatban, aki ateista és katolikus létére szintén felsejlik több Arany-műben (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/15/bishops-blessing-aldaskeres-a-karolira/: “Ágnes asszony”, “Cimbalom” kommentek). De az igazi aranyi balladahős a kálvinista Szabó András. Őhozzá nemcsak fragmentumok rendelhetők, hanem egész, kerek balladák. A hamis tanú Szabó Andrásra átírt változatát ezen a blogon már publikáltuk ( http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/12/andras-szabo-the-false-witness-szabo-andras-a-hamis-tanu/). A tudós macskájához való hasonlatosságát folytatásokban fejtettük ki (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/07/chink-and-art-of-andras-szabo-1-part-szabo-andras-dohanya-es-tudomanya-1-resz/ (Szabó András: A tudós macskája 1.), http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/07/stinky-chink-and-art-2-szabo-andras-dohanya-es-tudomanya-2/ (Szabó András: A tudós macskája 2.).

Néhány nap múlva, a Református Egyetem első dékánjának temetésén a kálvinista Szabó András egy másik Arany-ballada, a Tetemrehívás kulcsszerepében lép fel: ő lesz Kund Abigél.

És tömegek várják már, hogy a Vörös Rébék címszerepét is eljátssza.


Az alábbi írást Prudens küldte be hozzászólásként abból az alkalomból, hogy meghalt Szilágyi Ferenc, a Károli bölcsészkarának első dékánja, egyszersmind Szabó András első áldozata (Szilágyi Ferenc dékán és intézetigazgató kinyírásáról ld.: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/11/06/the-unseccessefull-takeover-a-meghiusult-puccs/, 1. bekezdés). Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy a kommentet önálló posztként közli.


Szabó András dékán már megint egy Arany-balladát juttatott eszünkbe. Volt már ő A hamis tanú is (vö. Szabó András, A hamis tanú c. posztot a fenti linken). Most a Tetemrehívást idézte eszünkbe, ahogy első áldozatának, Szilágyi Ferencnek, a KRE BTK első dékánjának halálhíre elért bennünket. (Ahhoz, hogy Szabó minden áldozatának helyet adjon, a Kerepesi munkásmozgalmi parcellája is kicsinek bizonyulna.)
Idézzük fel a legfontosabbakat! 1993. októberében létrejött a Károli Gáspár Református Egyetem: a százötven éves teológia a Bölcsészettudományi Kar megalapításával egyetemmé bővült. Első dékánjának Szilágyi Ferencet választotta a fenntartó Duna-melléki püspök, Hegedüs. Ekkor Szabó András még kártékony cikkeket írt a református egyetem ellen, de miután létrejött, ő is részt kért belőle. Szilágyi jogosan gyanakodott Szabóra, nem akarta odavenni (csak óraadóként), de Szabó Barátossy Jenő főtitkár segítségével a dékán háta mögött kötött szerződést az egyetemmel, így főállású oktató lett. Fél évvel később ugyanezzel a trükkel behozta feleségét, Petrőczi Évát is. Szilágyi utálta őket aljasságukért és mohóságukért, Petrőczit meg külön is giccses verseiért, lompos külsejéért, meg azért, mert őt, minden felhatalmazás nélkül bizalmaskodva “Ferinek” kezdte szólítani.
1998 tavaszán Szabó puccsal eltávolíttatta Szilágyit a kar éléről. Külföldi konferenciáról hazatérve Szilágyi csak azt vette észre, hogy már nem dékán. Szabó vele szemben is, mint későbbi áldozataival szemben a suttogó, rágalmazó propaganda módszerét alkalmazta.
Aztán átrendezte a magyar intézetet (felmondatott Huszár Ágnesnek, az intézetvezető-helyettesnek, nem köttetett szerződést Beke Alberttel, Hubert Gabriellával és Hubert Ildikóval), odahozta viszont Nádor Orsolyát, Szitár Katalint.
Szilágyi sose heverte ki ezt az alattomos támadást, mindig panaszkodott Szabó végtelen aljasságára. Családjában nem volt ritka a 100 éves életkor, ehhez képest ő korán halt meg: megalázva, megszégyenítve Szabó által.
Kíváncsiak vagyunk, lesz-e annyi arcátlanság Szabóban, hogy elmegy a temetésére. (Gyanítjuk, hogy lesz.) Tetemrehívás lesz ez Arany értelmében. Képes lesz arra, hogy hazug szavakkal búcsúzzon áldozatától. Ilyen balladai pillanatokban szokta kinyújtania a halott a koporsóból jéghideg kezét, hogy gyilkosát maga mellé rántsa a sírgödörbe. De, mint tudjuk, Szabó jó református (???), így, a Zsoltárossal mondja: “Nincsen szívem félelmére nézni sírom fenekére.”
Még egy Arany ballada címszereplőjeként szeretnénk látni Szabó Andrást. A Vörös Rébék címszereplője, miután sok “bajt és kárt” okozott (Hess, madár!), a vers végén ELREPÜL. Szeretnénk végre látni repülni Szabó András dékánt, s biztosak vagyunk benne, meg is látjuk.
Nem tűri MÁR SOKÁ A TEREMTŐ EZT A BLASZFÉMIÁT!

Öffentliche Ermittlung 4. Urkundenfaelschung durch den Rektor Peter Balla (Nyilvános nyomozás 4. Antedatált leváltás)

A 2009. június 18-i Irodalomtudományi Doktori Iskolai felvételin sérelmet szenvedett hallgatók panaszaikat még aznap továbbították Hima Gabriellának – a Doktori Iskola hivatalban lévő elnökének – , aki azokat még szintén aznap, június 18-án 23:12:32-kor továbbította Balla Péter rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettesnek.

Balla Péter intézkedése nem késlekedett: másnap reggel, azaz június 19-én 9:00:57-kor azonnali hatállyal és minden indoklás nélkül leváltotta a Doktori Iskola vezetőjét azért, mert az a becsapott hallgatók érdekében szót emelt. Balla Péter e-mailjén jól látható a dátum, június 19., a csatolmányon pedig az antedatálás június 18-ra, azt a látszatot keltve, mintha Hima Gabriella már előző nap sem lett volna illetékes doktori iskolai ügyekben (okirathamisítás!). Miután a becsapott hallgatók panaszt tettek a MAB-nál , és a MAB-vizsgálat az IDI-ben épp a felvételi színjáték előtti napon kezdődött meg, a hallgatókat ért újabb jogsértés, valamint a rektorhelyettes jogsértéskezelése végzetes hatással volt az IDI sorsára.

A 2009. október 2-i MAB-határozatban (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/11/04/the-official-version-about-the-phd-program-mab-hatarozat-a-doktori-iskolarol/) viszont azt olvashatjuk, hogy Balla Péter személy szerint elhatárolja magát az IDI-ben történtektől. Skizofrén gesztus: Balla Péter saját magától, saját tettétől határolódik el…

A hallgatói panaszok valamint a leváltás ügyében keletkezett terjedelmes levelezésből csak 3 db-ot sikerült beszereznünk, mert kérésünkre sem Balla Péter, sem Hima Gabriella nem válaszolt. Ezt a hármat most közreadjuk.

Hima levele Ballának, 2009. június 18. 23:12:32

Balla válasza Himának, 2009. június 19. 9:00:57

A csatolt, antedatált felmentés:

Balla.felm

(A hivatkozott szabályzat kamu, erre vonatkozóan nem tartalmazott semmit, az állítólagos június 2-i határozatot pedig senki sem látta, sehova se lett feltöltve, valószínűleg nem is létezik, erre utal az alábbi szeptemberi levél:)

Hima levele Ballának, 2009. szeptember 17.

Ehhez a poszthoz ajánlott linkek:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/06/messed-around-students-atvert-hallgatok/

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/08/students-complaint-1-hallgatoi-panasz-1/

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/09/students-complaint-2-hallgatoi-panasz-2/

és

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/19/public-enquiry-2-veto-and-revenge-nyilvanos-nyomozas-2-veto-es-valasz/ , különös tekintettel a cikk végén található jegyzőkönyvre:

DIT Jkv 2009.04.06.

Einladung (Meghívó a nemlétező doktori iskola ülésére)

Actualissimo!

2010. február 19-én, azaz ma!

Beküldő: Irigytégla

004/2010/KDHT

MEGHÍVÓ

Tisztelt Kollégák! Kedves Barátaim!

A KRE BTK KDHT 2010. február 19-én tartja soron következő ülését.

Az ülés időpontja: 13 óra

Helyszíne: a Bölcsészettudományi Kar dékáni szobája

Az ülés napirendje:

I. Elnöki bejelentések

II. Beszámoló a MAB által kifogásolt adminisztrációs hibák orvoslása céljából tartott belső vizsgálatról (indexek)

Előterjesztő: Dr. Hermann Zoltán, az IDI titkára

III. Beszámoló a MAB-által kifogásolt és folyamatban lévő védések állapotáról

Előterjesztők: Prof. Dr. Szabó András, Dr. Hansági Ágnes

IV. Döntés a függőben levő témavezetésekről

Előterjesztő: Dr. Hermann Zoltán, az IDI titkára

V. A DI költségvetése, IDI-kiadó problémaköre

VI. Hallgatói kérvények

VII. Az év végi doktorandusz-konferencia

VIII. Egyebek

Részvételükre feltétlenül számítok.

Állandó tagok: Prof. Dr. Csoma Zsigmond, Prof. Dr. Dobos István, Prof. Dr. Eisemann György, Prof. Dr. Fabiny Tibor, Prof. Dr. Jákfalvi Magdolna, Prof. Dr. Kovács Árpád, Prof. Dr. Szabó András

Meghívottak: Dr. Hermann Zoltán, Dr. Kiss Gabriella, Dr. Kulcsár-Szabó Ágnes, Dr. Horváth Tímea, Dr. Vidra Béláné, László Márton (HÖK)

Jegyzőkönyv-vezető: Fehér Eszter

Budapest, 2010. február 10.

Üdvözlettel

Prof. Dr. Kovács Árpád

Az eredetit megtekintheted itt:

KDHTmegh


Találós kérdés: ki az igazi tégla?

Maszcsi und Meszcsi (Maszárovics és Mészáros, a két kegyenc)

Az alábbi cikk dokumentációkkal együtt -drs.- kommentelőtől jött. Ebből kiderül, hogy a Duplaszabó Diktatúra két haszonélvezője, Maszárovics Ágnes és Mészáros Márton nemcsak anyagilag járnak jól társaikhoz képest, hanem társaik szellemi termékeit és munkáját is eltulajdonítják – patrónusaik, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes és Hermann Zoltán egyetértésével és aktív támogatásával. – A szerk.

Kötetszerkesztés Mészáros és Maszárovics módra, avagy a kegyencek egyéb csínytevései

Osvát Ernő szigorú főszerkesztő volt, sokat követelt, de a szerkesztés etikájával bizonyára tisztában volt s következetesen alkalmazta is azt. Nem így Mészáros Márton és Maszárovics Ágnes, akik patrónusaik (az egyetem fura ura és annak kattogó szárnysegédje) kegyelméből lehettek a Jelenlét konferencia tanulmánykötetének főszerkesztői.

Egy olyan tudományos eseményről van szó, amelyet Hima Gabriella és Kulin Ferenc nagyvonalú szakmai támogatása mellett kizárólag doktoranduszok szerveztek: az akkori elsős évfolyam, szinte kivétel nélkül, áldozatos munkával. Az azóta leváltott dékán és DI vezető segítségének köszönhetően a konferencián elhangzott előadások anyaga könyv alakban is megjelenhetett, melynek szerkesztésében továbbra is a szervezők vettek részt. Ám hogy, hogy nem, a főszerkesztői feladatokat Maszárovics Ágnes és a konferencián részt sem vevő Mészáros Márton láthatták el, akik azután osváti szigorral, de meglehetősen etikátlanul lenyúlták maguknak a szerkesztésért kijáró dicsőséget.

Az itt bemutatott dokumentumok bizonyítják, hogy ki mindenki vett részt a szerkesztésben, amit azután MM és MÁ összekacsintva ignoráltak, megcsúfolva ezzel a kötet szellemiségét, mert így csak az ő jelenlétük látszik, a többiek mintha ott se lettek volna.

A kérdés költői, s a későbbiek igazolták is létjogosultságát: aki így kezdi tudományos pályáját, attól vajon mit várhatunk később?

-drs.-

A költői kérdésre a választ már megkaptuk, Mészáros nemlétező diszertációját, amely a jól megszervezett Duplaszabó bizottságtól 100%-ot kapott. Méltó folytatása ennek a kezdésnek.


tel

(Fenti dokumentációból világosan látszik, hogy a kötetet csak Maszárovics és Mészáros jegyezte szerkesztőként, miközben a szerkesztői munkát valójában nem ők, hanem 8 másik ember végezte. Maszárovicson és Mészároson kívül a címlapra került még másik két kegyenc, az ösztöndíjas Bodrogi Csongor és az órákkal elhalmozott Fülöp Éva. )

Falsche Widerlegung (Hamis cáfolat - Szabó András részéről)

A Károli BTK honlapján (http://www.kre.hu/kre_btk/) tegnap este az alábbi rövid hír jelent meg, azzal a hátsószándékkal, hogy aláássa a püspöki levél hitelét:

Hamis emailcímek

2010-02-15 19:05:36


Az utóbbi időben megszaporodtak a hamis, többnyire gmailes emailcímről érkező körlevelek, amellyel ismeretlen elkövető zaklatja az kar oktatóit és hallgatóit. Kérem, hogy az ilyen levelekre semmiképpen se válaszoljanak. Az egyetem minden hivatalos ügyben a kre.hu végződésű címeket használja (tehát: szabo.andras (at) kre.hu), a hamis címek felépítése viszont többnyire a következő: szabo.andras.kre (at) gmail.com. Gmail-es címet az egyetemet fenntartó Magyarországi Református Egyház sem használ.

Prof. Dr. Szabó András
dékán

Ez újabb félrevezetés a dékán részéről. A BTK oktatóinak többsége, köztük a tudományos dékánhelyettes, ugyanis nem a hivatalos kre-s címet használja egyetemi levelezésre, hanem gmail-es, freemail-es, hotmail-es stb. címeket. Íme néhány példa:

eva.banki@gmail.com, berthazoltan5@gmail.com, hansagiagnes@gmail.com>, , kulinferenc@gmail.com>, , nyilasyb@freemail.hu, , , , , tomasov@vipmail.hu, fari.marton@vipmail.hu, nyitraierika@vipmail.hu, andrea.dull@gmail.com, dr.vass.zoltan@gmail.com, kovai.melinda@gmail.com, tretarkhon@gmail.com, nemeseva3@gmail.com, palijudit@gmail.com, wiesner.szupervizor@gmail.com, mirnics.zsuzsa@gmail.com, balogh.d.eszter@gmail.com, szondymate@gmail.com, fabiny.tibor@gmail.com, korpics@gmail.com, zhorvathz@gmail.com, bodoky@gmail.com, kendeanna@gmail.com, tothannajudit@gmail.com, vassanyi.miklos@gmail.com, simonfizsuzsanna@gmail.com, molnar.pal.viktor@gmail.com; kiricsi@gmail.com; kreholland@gmail.com; albert.julia@gmail.com; sarosdy.judit@gmail.com; anikodaroczi@gmail.com; adri.diossi@hotmail.com; miklosne.tothsara@gmail.com; st.storm@gmail.com; veronika.mathe@gmail.com; zelenka.eszter@gmail.com; czegledy@gmail.com; kendeffygabor@gmail.com; nejola@gmail.com; galffy@gmail.com; raffayerno@gmail.com; k.horeszt@gmail.com; dusnokijozsef@gmail.com; fabianzoltanimre@gmail.com; toth.zsuzsa@gmail.com; csontosnora@gmail.com; csillader@gmail.com; hegedus.zita@gmail.com; keressi.agnes@gmail.com

Az a tény, hogy a püspöki levél gmail-es címről érkezett, önmagában még nem teszi azt hamissá. Annál kevésbé, mert ez nyilvánvalóan nem hivatalos, hanem baráti, testvéri magánlevél, amelynek megírásában a szerzőt a megbékélés és szeretet vágya vezérelte. Ennek a nagyon átgondolt és mind tartalmileg, mind stilisztikailag magas fokon, ihletett pátosszal megfogalmazott szövegnek az lehetett az intenciója, hogy a dékánházaspár és a kari vezetés megrendült hitelét az egyetem polgárai és a világ szemében helyreállítsa. Szabó Andrásnak azonban ezzel a rövid hírrel, amely – a fenti címlistával összevetve – újabb valótlan kijelentést tartalmaz, sikerült 24 órán belül meghiúsítania a legnemesebb törekvéseket az egyetemen belüli béke, szeretet, testvériesség és kölcsönös megbecsülés újbóli megteremtésére. És ami még rosszabb, talán elvette az Egyház kedvét is attól, hogy további lépéseket tegyen, hiszen azok e mellett a vezetés mellett hiábalóaknak látszanak. Pedig a doktori iskolák hallgatóinak ígért tandíjmentesség és minden egyes hallgatónak biztosítandó egyházi ösztöndíj mellett a testvéri hangú, mély keresztyén érzelmekre rezonáló levél a legnagyobb reményeket keltette mindnyájunkban a megújulásra. Már a legjobb úton voltunk – hála Püspök úrnak, hála a Zsinatnak.

Ezzel a hamis hírrel, amit Szabó András dékán az egyetem hivatalos honlapján közzétett, odalett ez a remény.

A dékán hitele azonban nem most lett oda, hanem már nagyon-nagyon régen (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/12/andras-szabo-the-false-witness-szabo-andras-a-hamis-tanu/)

Bischofs Segen (Áldáskérés a Károlira)

Úgy tűnik, hogy az egyetemet fenntartó Zsinat és annak lelkészi elnöke minden áldozatra kész, hogy megmentse a története legválságosabb időszakát élő református egyetemet. Az erkölcsi kiállás szép példáját nyújtja a Magyarországi Református Egyház feje, Bölcskei Gusztáv, aki nemcsak tandíjmentességet és ezen felül még egyházi ösztödíjat ajánlott fel minden, a Károli doktori iskoláit választó jelentkezőnek (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/13/fantastic-turn-the-bishop-stepped-in-fordulat-a-karoli-ugyeben-lepett-a-zsinat), hanem – a hírek szerint – körlevélben utasítja vissza a református egyetem vezetőit, elsősorban a Bölcsészkar dékánházaspárját, Szabó Andrást és Szabó Andrásné Petrőczi Ludwig Évát érintő kritikákat. Véleménye szerint mindaz, amit a blogokban Szabó Andrásról és környezetéről, valamint a nepotizmus vádjáról olvashatnak, merő rágalom. A Zsinati Elnök körlevelét egyik hozzászólónk küldte át nekünk. (A címeket töröltük.) A szerk.

From: ”Zsinati Elnök”

To:
Date: Sun, 14 Feb 2010 21:40:15 +0100
Subject: áldáskérés a református egyetemre

2010.02.14. 21:40 keltezéssel, Zsinati Elnök írta:

A Károli Gáspár Református Egyetem

Hallgatóinak és Oktatóinak

Kedves Hallgatók és Oktatók, Testvérek!

Nagy megütközéssel és mély fájdalommal olvasom a JhnnClvn blog bejegyzéseit. Különösen azokat, amelyek méltatlan rágalmakkal kezdik ki drága testvéreink erkölcsiségét, elsősorban Szabó Andrásnak, a KRE BTK dékánjának, és nagy tudású professzorának oktatói tevékenységét és magánéletét.

Mélységesen méltatlannak érzem azokat a szavakat, amelyek beszennyezik Szabó András feleségének, Petrőczi Éva áldozatos lelkű asszonytestvérünknek példamutatóan tiszta életét és Istennek tetsző költészetét, amely a keresztyén erkölcsiség legtisztább hangjait visszhangozzák lelkünkben.

A leghatározottabban tiltakozom azon hazug állítások ellen, amelyek nepotizmust emlegetnek gyakori családnevű személyek (Szabó, Kovács) alkalmazásával kapcsolatban. Mivel tudnák bizonyítani a névtelenségbe burkolózók azon rágalmazó állításukat, hogy ezen személyek egymás rokonai, és hogy ilyen alapon megengedhetetlen előnyöket élveznek? A Balla rektor és a Hegedűs, valamint Mészáros család állítólagos összefonódására kár is szót vesztegetni, annyira méltatlanok az őket érintő hazug állítások.

Szabó András dékán és munkatársai évek óta áldozatosan munkálkodnak azon, hogy a fiatal generációnak közvetítsék az Ige üzenetét. Aki őket ebben a Teremtőnek tetsző cselekvésükben gátolja: a Teremtő akaratát kérdőjelezi meg.

Kérlek ezért Benneteket, Testvérek, hogy fogadjátok meg az apostol intését, amelyet az Egyetem névadójának fordításában idézek: „És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden értelmességben, hogy megítélhessétek, mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára.” (Fil. I, 9, 10.)

Debrecen, 2010. február 12.

Áldáskéréssel,

Dr. Bölcskei Gusztáv püspök

A Magyarországi Reformátusok Zsinatának lelkészi elnöke

A körlevél visszautasítja a Family business c. posztunk (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/10/family-business-only-for-relatives-csaladi-vallalkozas-csak-rokonoknak/ valamint http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/25/one-more-relative-egy-ujabb-rokon/) állításait. A zsinati elnök szerint nem vérrokonságról, hanem csupán névrokonságról van ezekben az esetekben szó.

Fantastische Wende (Fordulat a Károlin: a Zsinat lépett!)

Váratlan fordulat a Károlin! Főtiszteletű Püspök úr és a Zsinat végre úgy döntött, hogy megmenti a Károli Doktori Iskoláit. Nagyvonalúan a zsebébe nyúl, hogy jutalmazza azokat, akik az utóbbi idők botrányai ellenére mégis bizalmat szavaznak az akkreditáción elbukott Károlis doktori iskoláknak. Dicséretes, hogy a hír szerint a kedvezmény felekezeti különbség nélkül jár mindenkinek. Ez a segítség a 24. órában jött, és nagy megnyugvással s bizakodással tölt el bennünket. A Fenntartó nem hagyja veszni az egyetemet, minden rágalmazás ellenére fontos neki az egyetem és az Irodalomtudományi Doktori Iskola sorsa!

Az alábbi újsághirdetésre az egyik kommentelőnk hívta fel a figyelmet, amelyet a Hallgatói panasz 2.részéhez küldött be ma délelőtt:

A Magyar Nemzet mai számában a Károli Egyetem Doktori Iskoláinak hirdetésére bukkantam. Ebben azt olvasom, hogy az egyház ösztöndíjat ígér minden jelentkezőnek, sőt, a tandíjat is elengedi. Bevallom őszintén, azok után, amiket az egyetemről és főleg az IDI-ről hallottam, eszem ágában sem volt ide jelentkezni. De ha itt fizetnem sem kell, és még pénzt is kapok, akkor mégis ide fogok jelentkezni. Sőt, szerintem más egyetemekről is át fognak jönni ide felvételizni. Úgy látszik, az egyház mélyen a zsebébe nyúl, hogy megmentse a doktori iskolát.

Ahogy elolvastuk, rögtön rohantunk az újságárushoz, hogy saját szemünkkel győződjünk meg róla. A hír igaz. Azonnal megvettük a Magyar Nemzet mai számát, amelyből a Károli Egyetem doktori iskoláinak hirdetését itt közöljük:

hirdetést bescannelve lásd Johannesnél

Dienstansage: Call (Szolgálati közlemény: Felhívás)

Tisztelt Olvasóink!

Tudomásunk van arról, hogy a 2009. június 18-i IDI-felvételi körüli panaszokat többen jelezték a Doktori Iskola akkor még hivatalban lévő vezetőjének, Hima Gabriellának, aki azokat a hallgatók nevében még aznap este továbbította e-mailben Balla Péter rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettesnek. Tudomásunk szerint Balla Péter sajátos módon reagált a panaszokra: másnap, 2009. június 19-én Hima Gabriellát egy előző napra antedatált, de csak 19-én iktatott, és csak 19-én továbbított e-mailben visszamenőlegesen leváltotta a Doktori Iskola vezetéséről, válaszul az IDI vezetőjének intervenciójára.

Hima Gabriella állítólag jogszerűtlennek tartotta az indoklás nélküli antedatált leváltást, és az ezzel kapcsolatos levelezést – értesüléseink szerint – tájékoztatás céljából elküldte a doktorandusz-címlistára és valószínűleg még a Kari Tanács tagjainak is. (Egyéb címzettek is lehetségesek.) Kérjük, hogy aki ennek a levélváltásnak birtokában van, küldje el nekünk bescannelve, hogy feltehessük a blogra.

A levélváltást szerettük volna az érintettektől közvetlenül beszerezni, de e-mailünkre még választ sem kaptunk, nemhogy anyagot.

Az alábbiakban olvashatják azt az e-mailt, amelyet 2 nappal ezelőtt, 2010. február 10-én, 21:29-kor küldtünk el a Balla.peter@kre.hu és a hima.gabriella@kre.hu címekre.

Tisztelt Rektorhelyettes Úr, tisztelt Professzor Asszony!

Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, szíveskedjenek blogunk rendelkezésére bocsátani azt a levelezést, amelyet a hallgatói panaszok ügyében folytattak egymás között 2009. június 18-án, a felvételi napján, és másnap, június 19-én, amely közvetlenül a Doktori Iskola vezetőjének leváltásához vezetett. Olvasóinkat autentikus dokumentumokkal szeretnénk tájékoztatni a történtekről.

Szíves segítségüket előre is köszönjük,

a Ravasz László Baráti Kör nevében

Vielen Dank, Frau Vize-Dekanin (Köszönet Dr. hab. Bíró Máriának!)

Kedves Olvasóink!

A Károli BTK doktoranduszai, valamint oktatóinak és dolgozóinak kari ügyekben alul- ill. félreinformált része az alábbi „link-csokrot” kapta egy kör-e-mailben, hogy legyen módja tájékozódnia a valós helyzetről. Ezt a blogot bel- és külföldön ugyanis egyetemi körökben már mindenki ismeri, csak magán a Károlin nem, amelynek vezetése hermetikusan elzárja az egyetem polgárait a valós információktól. Ezt a hiányosságot próbáltuk az alábbi link-összeállítással pótolni.

A BTK Kari Tanácsának működéséről:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/03/how-many-votes-has-got-the-dean-hany-szavazata-van-szabo-andras-dekannak-a-kari-tanacsban/

MAB-határozatról:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=191&di_ID=70 (tovább: nem felel meg-re kattintva)

Az egyetemen belüli kapcsolatokról:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/10/family-business-only-for-relatives-csaladi-vallalkozas-csak-rokonoknak/

Egy új családtag alkalmazásáról:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/25/one-more-relative-egy-ujabb-rokon/

A doktori iskolai felvételekről:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/06/messed-around-students-atvert-hallgatok/

Egy doktori iskolai szabálysértésről:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/

A 2009. évi PhD-védésekről:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/15/some-petty-errors-apro-szabalytalansagok/

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/19/another-petty-error-egy-masik-piti-ugy/

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/21/the-third-petty-affair-a-harmadik-piti-szabalytalansag/

Az ELTE és a KRE szoros együttműködéséről:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/27/gyorgy-eisemann-a-maid-of-all-work-eisemann-gyorgy-madchen-fur-alles/

Ravasz László Baráti Kör

A levél hatástalan maradt volna, ha egy nappal később, azaz tegnap, váratlan segítséget nem kapunk Dr. Habil. Bíró Mária dékánhelyettes asszonytól, aki erőteljesen a pedálba taposott mellettünk. Körlevelének következtében blogunk olvasottsága annyira megugrott, hogy a tegnapi napon az oldalletöltések száma meghaladta az 1000-et. Ez kb. a duplája az átlagos napi forgalmunknak. Dékánhelyettes asszony körlevelét követően mindenki kíváncsi lett ugyanis azokra az állítólagos rágalmakra, amelyekre ő – nyilvánvalóan alibiből – hivatkozik. De miután ránkkattintva rágalmak helyett tényeket, adatokat, dokumentumokat találtak, rá kellett döbbenniük, hogy a Karon kialakult válságról és a doktori iskola körüli botrány okáról épp az egyetemi és kari vezetés hivatalos verziója a rágalom. Egyetlen propaganda sem volt annyira hatásos, mint dékánhelyettes asszony személyes engagement-ja. Ő, mint az egyetemi vezetés sötét korrupciójának és nepotizmusának közvetlen szemtanúja, rokontalan áldozata és – pozíciójánál fogva – kényszerű kiszolgálója, a maga eszközeivel segíteni szándékozik nekünk az egyetem erkölcsileg és jogilag vállalhatatlan helyzetének felszámolásában. Félve a Duplaszabó Diktatúra retorziójától, levelét kódolta, de blogunknak így is felbecsülhetetlen szolgálatot tett.

Ezúton köszönjük Dr. Habil. Bíró Mária dékánhelyettes asszonynak blogunk karon belüli vakmerő terjesztését, amellyel hathatósan hozzájárulhat a Duplaszabó Diktatúra – reményeink szerint – mielőbbi felszámolásához.

Ravasz László Baráti Kör

Bíró Mária dh levele (a levél megtekintéséhez menj át a http://jhnnsclvn.wordpress.com oldalra és kattints)

Studentenklage 2. (Hallgatói panasz 2.)

A hallgatói panaszokat 3 levélrészlettel folytatjuk. A tapasztaltak után egyikük sem iratkozott be a Károlira PhD-képzésre.
Két panaszrészlet az ún. Irodalomelméleti bizottság működéséről, melynek tagjai: Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes, szakterülete: irodalomelmélet, 19. századi magyar irodalom, Kovács Árpád szakterülete: 19.sz-i orosz irodalom, csak orosz szakos, a harmadik, meghívott vendéget a felvételizők később sem tudták azonosítani, és a két jelölt szereplése alatt meg sem szólalt.

„… nem tudom, hogy kik voltak a bizottság tagjai, mivel senkit sem ismertem.
Engem az irodalomelméleti bizottság vizsgáztatott, amit nem értek, mert a témám 20. sz.-i német irodalom volt, és senki nem mondta, hogy másból kell felvételiznem, olyan vadiúj anyagból, amit a német szakon (ráadásul egy másik egyetemen – a szerk.) nem tanultunk, és tájékoztató anyagot sem kaptunk a felvételi beszélgetés követelményeiről. (Legfeljebb a felvételiztetők tanítványai kaphattak ilyent – nem hivatalosan.) Kizárólag elméleti kérdésekkel bombáztak, persze, szinte csak olyan szerzők műveiből, amelyeket még nem tanulmányoztam, de azért beszéltem azokról is, akiket ismertem. Szétzúzott önbizalommal jöttem ki. Őszintén megmondom, hogy nem tudom milyen visszajelzésre számítsak. Azért én elmondtam a beszélgetés végén, hogy véleményem szerint azért van a három év kutatási időszak, hogy teljesen el tudjak mélyedni a szakirodalomban. A csatolmányban elküldtem a munkatervemet, amit ott is leadtam, illetve a beszélgetéskor bemutattam, de ez alig került szóba. Amiről tudtam és akartam volna beszélni, a témámról, a munkatervemről, az nem érdekelte őket. Talán azért, mert mint később megtudtam, nem volt köztük német szakos.”

(Egy germanista felvételiző, akinek a témájához – 20. századi német irodalom – senki nem értett a jelenlévők közül, és németül sem tudott senki.)

„Ma lezajlott a felvételi. Kb. 30-an voltunk, de ebből az irodalomelmélet kategóriába 10-en lettünk besorolva. Hogy miért, azt senki nem értette, én sem, mert a témám 20. század eleji magyar irodalom. Kulcsár-Szabó (Hansági) tanárnő és 2 számomra ismeretlen tanár volt bent {utólag egyiküket a Veszprémi Egyetem honlapja alapján Kovács Árpádként azonosította}. Lényegében a tervezetemről és a szakdolgozatomról beszéltem volna, de a tanárnő másra terelte a szót. Szerinte az a gond, hogy én nem beszélek németül, és így nem tudom A kastélyt ill. Az utolsó világot eredetiben olvasni, nem tudtam az ökokritika területéről kutatókat említeni, akiktől olvastam, és szégyen, de nem tudtam Derridát besorolni egy irodalomelméleti irányzatba sem.”

(Az imént a germanista jelölt témájához nem értő és németül nem tudó vizsgáztatók ez esetben viszont a német nyelvtudást kérték számon olyan felvételizőtől, akinek angolból volt felsőfokú nyelvvizsgája, és 20. századi magyar irodalom a témája, tehát az irodalomtörténeti bizottságban lett volna a helye. Kovács Árpádnak oroszból van felsőfokú nyelvvizsgája, a kérdező és ítélkező Kulcsár-Szabó Ágnesnek pedig semmiből.)

Végül egy igazi csemege a Hermann-féle ún. Irodalomtörténeti bizottság (Hermann, Petrőczi, Jankovich) működéséről és az egész eljárás minőségéről.

A felvételiző témája modern magyar irodalom:

„Első éves doktorandusz hallgató vagyok, eddig csak jeles érdemjegyeket szereztem. A két témavezetőm javaslatára, az idén beadtam újra a jelentkezésemet, hogy állami ösztöndíjas helyet szerezhessek. Az elmúlt évben volt hasonló eset, az akkor már egy évet végzett hallgatót a felvételin alkalmasnak találták és megkapta az ösztöndíjat. A felvételiről semmilyen hivatalos értesítést nem kaptam. Magamnak kellett kiderítenem a pontos időpontot.

A felvételin tapasztaltak:

Amikor megérkeztem, kiderült, hogy három bizottság van, egy irodalomelméleti, egy irodalomtörténeti és egy színháztudományi bizottság a sok jelentkező miatt. Én egyik listán sem szerepeltem. A titkárnővel beszéltem, aki türelmet kért, valamint kérte, hogy – a nyomtató állítólagos hibája miatt – adjak neki a munkatervemből és az önéletrajzomból. De nem volt nálam, mert már korábban elhelyeztem a doktoranduszos fachban, és később rá is kérdeztem, hogy megkapta-e, amire ő igennel válaszolt. Végül az irodalomtörténeti bizottság hallgatott meg, soron kívül. A bizottságban egy régi magyaros tanár, egy angol szakos, 16-17. századdal foglalkozó tanárnő és egy felvilágosodással foglalkozó tanár volt ott. A témám a 20. századi magyar irodalomhoz kapcsolódik, furcsálltam, hogy a Modern Magyar Irodalom Tanszékről senki sincs jelen. A titkárnő azt mondta, hogy minden anyagomat átadott nekik. Előttük nem volt semmi, a témámat sem tudták, a témavezetőimet sem, a publikációkat sem, egyáltalán semmit. Úgy érzetem, mind a szakirodalomra, mind az eddigi munkámra vonatkozó kérdésekre jól válaszoltam. De nem hagyták, hogy mindent részletesen kifejtsek.

Amikor kifelé mentem, elhaladtam a fachok előtt. Akkor láttam meg, hogy ott az anyagom, ugyanúgy, ahogyan hetekkel ezelőtt otthagytam. Az önéletrajz, a munkaterv, az ajánlások, a publikációs igazolások, a felsőfokú igazolása, minden. Bevittem a titkárnőhöz, rezzenéstelen arccal megköszöntem a segítségét és kértem, hogy legalább az anyagomat vigye be utólag a bizottsághoz. Nagy csalódás volt. Sejtem az eredményt is…

Közben megtudtam, hogy az irodalomtörténeti bizottságban a harmadik helyre soroltak, mert a két elsőnek van publikációja és felsőfokúja. Természetesen az el nem olvasott anyagomban szerepelt a felsőfokú írásbelim igazolása, mert a bizonyítvány kiállítására még várni kell, valamint két igazolás, hogy két publikációmat elfogadta az egyik szakmai folyóirat szerkesztője. Ennyit a szempontjaikról. Különben csak az első helyre sorolt kap ösztöndíjat mindegyik bizottságban.

Az egész eljárást törvénytelennek tartom. Úgy gondolom, hogy jelentős versenyhátrány ért. Ezen túl pedig, egy rendkívül megalázó helyzet. Kérem, vizsgálják ki ezt az ügyet.”

(A felvételiző témája 20. sz.-i magyar irodalom, szaklapokba elfogadott publikációval és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezett, amiket nem vettek figyelembe, és így ösztöndíjas helytől fosztották meg.)

Az átvert hallgatók levonták a következtetést. Volt aki hivatalosan is panaszt tett, ami aztán Koncz Judit, Domokos Andrea és co. előtt landolt, az ismert végeredménnyel, volt aki nem tett, de fénysebességgel menekült innen. Összesen 30-an vettek részt a felvételi színjátékon. A Doktori Iskolába szeptemberben 17-en iratkoztak be, köztük 4 ösztöndíjas: 1 veszprémi hallgató és három károlis, köztük a HÖK-ös Szabó Andrea. Ha ezek számát levonjuk a 17-ből, marad 13 költségtérítéses hallgató. Közülük 9 veszprémi és egy Pázmányos az augusztusi pótfelvételin került be, mert addigra elfogytak a jelentkezők. A 3 további hallgató közül 1 határon túli, aki csapdába esett: mire értesült a puccsról és a doktori iskola szétveréséről, már nem volt alternatívája, jobb híján megkezdte tanulmányait, és valószínűleg ő az egyetlen aki full összeget fizet – az ideutazás és ittlakás terhei mellett, hogy majd beleszakad.

Végeredményben összesen 2 elsőkörös károlis akadt, aki az ösztöndíjasokon kívül belevágott ebbe a sehol sem akkreditált képzésbe. Az akkreditációt véghezvivők már vagy meghaltak (Szigeti Lajos Sándor), vagy távoztak (Bolyki János, Wéber Antal), vagy kirúgták őket (Hima Gabriella). Azok, akik most tanítanak a Doktori Iskolában, nem szerepelnek az akkreditációs anyagban.

Hacsak nem Szenci Molnárunk és Poetesszánk képviseli az állandóságot.

Studentenklage 1. (Hallgatói panasz 1.)

Student’s complaint 1. (Hallgatói panasz 1.)
Írta: jhnnsclvn on február 8, 2010

A becsapott hallgatók panaszaiból kiderül, hogy a Kulcsár-Szabó (Hansági)-féle ún. irodalomelméleti és a Hermann-féle ún irodalomtörténeti bizottságok nemcsak inkompetensek voltak, hanem a bizottságosdi egyetlen elvi alapja az volt, hogy az előre kiválasztott 3 győzteshez, Borbélyhoz, Vadashoz és egy ismeretlen veszprémi színházashoz egyenlő számú „vesztest” rendeljenek hozzá. Vagyis a 30 jelentkezőt egyszerűen matematikailag elosztották az önkényesen felállított bizottságok között.

Az első beszámoló tárgya a Hermann-féle Irodalomtörténeti Bizottság működése. Tagjai: Hermann Zoltán , szakterülete: magyar felvilágosodás kora, Petrőczi Éva, területe: angol puritanizmus, csak angol szakos, Jankovich József, meghívott vendég (vagy inkább „csendes társ”), szakterülete: régi magyar irodalom.

„A következő „furcsaságokat” tapasztaltam a Doktori Iskola felvételi eljárása során (és az azt követő hetekben):

A felvételi jelentkezőket három különböző bizottságba osztották be: irodalomelmélet, irodalomtörténet, színháztudomány. minden bizottságban volt egy külső tag, aki nem az egyetem doktori iskolájának oktatója. senki nem tudta, hogy milyen szempontok alapján osztották az adott bizottságba, sőt, az sem volt mindig egyértelmű, hogy a jelentkező éppen melyik bizottság előtt felvételizett. egyszerűen nem kaptunk semmilyen információt erre vonatkozóan, legtöbbször csak az egymás által átadott tapasztalatokból következtettük ki, hogy melyikünket melyik bizottság felvételizteti egyáltalán. A külsős oktatók kilétét szintén nem tudtuk – én legalábbis a mai napig nem tudom, hogy ki volt az az ember, aki külsősként részt vett a szóbeli felvételin (és meg sem szólalt az eljárás során…). Továbbá a szóbeli elbeszélgetés során nem igazán értettem, hogy Petrőczi Éva (aki tudomásom szerint nem foglalkozik Márai-kutatással, és egyáltalán XX. századi magyar irodalommal) miért érezte fontosnak megkérdezni a választott kutatási téma (Márai történelmi regényeinek vizsgálata) kapcsán, hogy vajon eszembe jutott-e Virginia Woolf tudatfolyam-regényeit összevetni a Márai-regényekben fellelhető kétféle idősík vizsgálatával. Összességében az volt a tapasztalatom a felvételi elbeszélgetésről, hogy egész egyszerűen komolytalan. Összefoglalni két mondatban egy három éves (nem kiforrott, hanem tényleg csak tervszerű kutatási témát) nyilvánvalóan nem jár olyan konkrét információkkal a vizsgabizottság számára, amitől valóban döntésképesek lennének a megítélendő finanszírozási formát illetően. Ehhez talán jó lett volna, ha rákérdeznek egy-két konkrétabb elképzelésre, ötletre, bármire – még ha azzal akár a témával szembeni hiányosságokra is mutatnak rá. Ehhez képest a felvételi bizottság voltaképpen a legnagyobb érdektelenségről tett tanúbizonyságot, próbálva ezt elkendőzni pl. az említett Virginia Woolf-felvetéssel, továbbá olyan, teljességgel oda nem illő (már-már megalázóan komolytalan) kérdésekkel, mint hogy láttam-e az Eszter hagyatéka c. Márai-regényből készült filmet. Mindez nem csekély inkompetenciát sejtetett, még akkor is, ha figyelembe veszem, hogy a hivatalosan felkért témavezetőm – aki szintén jelen volt a felvételin – foglalkozik Márai-regényekkel is (igaz, hogy az egyetemi kurzusokon egészen más korszakok irodalmát oktatja). Talán ő tudta volna komolyabb felvetések irányába terelni a szóbeli felvételi kérdéseit, ám ezt ő sem tette meg – és azt csak találgathatom, hogy viselkedésének mi lehetett az oka.

A felvételi lezajlása után az eredményekről való értesítés szintén hagy kívánnivalókat maga után. A hivatalos felvételi értesítő (kelt 2009. jún. 25-én) csak szept. 19-én jutott a birtokomba, mert az állandó lakcímemre küldték ki, ahonnan (mivel nem lakom ott és egyéb más körülmények miatt, amiket nekem nem kötelességem a DI titkárságával megosztani) korábban nem juthattam hozzá. Ehhez képest a beiratkozási tájékoztatót és vele együtt a csekket az első félév tandíjáról nem okozott problémát a titkárságnak a megadott levelezési címemre küldeni (ahol valójában tartózkodom, nyilván ezért kellett külön feltüntetni a jelentkezési lapon)… Egyáltalán a felvételi eredményét is nekem magamnak kellett kinyomoznom, amikor is éppen külföldi tartózkodásom során kaptam egy e-mailt a DI titkárságáról, hogy a mellékelt témavezetői nyilatkozatot kitöltve postázzam postafordultával, de max. 10 napon belül. Ezek után írtam egy mailt a témavezetőmnek, amelyben kértem a magyarázatot a témavezetői nyilatkozat szükségességének a miértjéről, továbbá megemlítettem, hogy mivel még a felvételi eredményt sem tudom, így nem tölthetem ki, ameddig az eredményről nem értesít valaki… Csak ezután tudtam meg a válaszlevélből, hogy a két ösztöndíjas helyet más kapta – később máshonnan kiderült számomra, hogy hárman kaptak ösztöndíjat (ergo, én költségtérítésre iratkozhatok be), de konkrétan senki nem írta le azt a mondatot, hogy költségtérítéses képzésre nyertem felvételt – ezt először leírva aznap (szept. 19-én) láttam, amikor végre hozzájutottam a felvételi értesítőhöz – amiről még a témavezetőm sem tett említést, hogy ti. azt a DI titkársága már kiküldte, tehát ha addig nem jutott a kezembe, járjak utána, hogy hol lehet. Egyébiránt az értesítőben a pontszámok is csak úgy szerepelnek, hogy a költségtérítéses képzés ponthatára 60 pont, én 68 pontot szereztem a felvételi során, tehát ezt a határt elértem. Szerettem volna részletesen látni, hogy mire hány pontot lehetett szerezni, és ezek közül én mire mennyit kaptam. Az ösztöndíjas helyek megítélésének logikája számomra egyébként a mai napig rejtély, elvégre is elég érdekesnek tűnik, hogy már májusban lehetett tudni, hogy a három, de max. 4 ösztöndíjas helyből egyet mindenképpen egy színháztudománnyal foglalkozó jelentkezőnek fognak kiosztani – mert hát ugye ha már frissen indul a színháztudományi mesterszak, akkor egyértelmű, hogy egy irodalomtudományi doktori iskolában mindenképp szükséges, hogy a színháztudomány számára is jusson egy ösztöndíj. Kíváncsi lennék, vajon hány színháztudománnyal foglalkozó jelentkező volt. Számottevő arányban pályáztak, netán csak egyedül egy felvételiző? Nem tudni. A lényeg, hogy a témavezetőm már nagyjából április-május táján értésemre adta, hogy a leendő ösztöndíjas helyek közül talán a harmadikat-negyediket lehet még megszerezni. Vagyis ezek szerint egy hely már előre ki volt osztva egy színháztudományos hallgatónak, egy másik pedig valaki másnak. Rendkívül sok értelme volt tehát hivatalos eljárás keretein belül felvételizni. Mert ezek után igen valószínűnek tűnik, hogy a szóbeli felvételin megjelent hallgatók közül ketten már talán a biztos nyerés tudatában, tehát pusztán csak a törvényesség látszatának megőrzése céljából jelentek meg, a többi kb. 28 hallgató pedig, versenyezhetett egyetlen ösztöndíjas helyért – már ha egyáltalán versenyezhettünk. Mert az ugye szintén valószínűsíthető, hogy annak az egy fennmaradó helynek a nyertese is addigra már eldöntött kérdés volt. Tehát ezek szerint odamentünk, és játszottunk a felvételit. Nekik, a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola oktatóinak. Köszönjük a lehetőséget! Szintén kíváncsi lennék pl. arra is, hogyan alakult volna a felvételi, ha esetleg jelen van a DI akkor még hivatalban levő vezetője, akit a hírek szerint – ki gondolta volna – éppen egy nappal a felvételi lezajlása után le is váltottak…

Miután elkezdtem nyomozni a saját felvételi eredményem után, és a témavezetőm végül is értésemre adta, hogy ösztöndíjas helyre nem nyertem felvételt, annyi engedményt kaptunk, hogy a tandíj mindössze 10%-ának befizetésével évet halaszthassanak azok a hallgatók, akik jelezték, hogy nem tudják a költségtérítéses képzést vállalni, a fennmaradó 90%-ot pedig majd a tényleges beiratkozáskor elég lesz kifizetni. Személyes problémám ezzel kapcsolatban annyi, hogy én már az eredmény kiderülésekor megmondtam a témavezetőmnek, hogy semmi esetre sem tudok, és nem is áll szándékomban az idei tanévben beiratkozni, mert jövőre is szeretném újra megpróbálni a felvételit. Ha pedig évet halasztok, azzal nyilván kötelezem magam arra, hogy mindenképp a Károlin és mindenképp költségtérítéses képzésben kezdjem meg doktori iskolai tanulmányaimat. Erre azt a választ kaptam, hogy nem érdemes a következő felvételire taktikázni, mert egyáltalán nem biztos, hogy jövőre is lesz ösztöndíjas hely. Majd később küldött egy e-mailt azon hallgatóknak, akik már jelezték a költségtérítéssel kapcsolatos problémáikat, amelyben az állt, hogy megpróbálják elintézni, hogy beiratkozás nélkül (=az első tandíj befizetése nélkül) lehessen évet halasztani, mert csak így lehet elkerülni egy újabb felvételit. Azt gondolom, a korábbi leveleimből egyértelműen ki kellett derülnie számára, hogy ez nekem nem áll szándékomban, ellenkezőleg, újra szeretnék felvételizni, hogy egy év múlva is lehessen esélyem ösztöndíjas helyre. Elvégre is, akinek egyszer nem sikerült, azt már biztos, hogy sosem veszik fel ösztöndíjjal, vagy hogy működik ez? Vagy talán annyira égetően szüksége van a DI-nak minél több költségtérítéses doktorandusz tandíjára, hogy inkább egyenesen eltanácsolják egy újabb próbálkozástól (aminek okán inkább csak elmegy a kedvünk a Károli DI-jától, és legközelebb már szívesebben próbálkozunk – neadj’Isten fizetünk – máshol)…?”

A felvételiző ezek után nem iratkozott be a Károlira.

Verarschte Studenten (Átvert hallgatók)

Az egyetemi „üzem” legfontosabb szereplői a hallgatók. Elvégre az egyetem értük van, és nem fordítva. Az OTDK-n sérelmet szenvedett hallgatók ügyét ezért kiemelt fontosságúnak érezzük. Akárcsak azokét a becsapott hallgatókét, akik 2009-ben a Károli Doktori Iskolájába irodalomtudományi ösztöndíjra pályáztak. Ez a poszt a Ravasz László Baráti Kör kollektív válasza Anderle professzor naiv levelére, aki, úgy látszik, őszintén hiszi, hogy a 2009. évi szegedi OTDK becsületes verseny volt. Az alábbi írás talán meggyőzi őt arról, hogy ahol Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán fellépnek, becsület nincs, csak manipuláció van – előre kiszemelt győztesekkel, s melléjük toborzott gyanútlan vesztesekkel. A legnagyobb bűn, amit Kulcsár-Szabó Ágnes (és cinkosai) elkövetnek, a hallgatók manipulálása és korrumpálása. OTDK-n olyanok győznek és a Károlin is csak olyanok kaphatnak doktori ösztöndíjat, akik hozzájuk hasonulnak, Duplaszabó-erkölcsűvé válnak, elmészárosodnak (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/).

A 2009. június 18-i Károlis BTK-s doktori felvételin ugyanaz zajlott, mint 2 hónappal korábban az OTDK-n. Ugyanazokkal a szervezőkkel, Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnessel és Hermann Zoltánnal, akiknek a Károlin semmilyen jogcímük nem volt még a felvételi lebonyolítására sem, nemhogy az ösztöndíjas helyek elosztására. 2009. június 18-án, a felvételi napján, Hima Gabriella volt a Doktori Iskola hivatalban lévő vezetője, és még jó sokáig, hónapokig az volt hivatalosan, mert az ő vezetői funkciójának megszűnése törzstagságról való lemondásának napja (vagyis valamikor szeptember) – olvasható a MAB-határozat 11. pontjában: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=538&id=70 . Hima Gabriellának, az IDI hivatalban lévő vezetőjének azonban tudomása sem volt arról, hogy Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes és Hermann Zoltán , Petrőczi Éva és Kovács Árpád asszisztenciájával az ő háta mögött, az ő tudta nélkül IDI-felvételit rendez.

A 2009. június 18-i Irodalomtudományi Doktori Iskolai felvételijén harminc jelentkező közül huszonhétnek esélye sem volt ösztöndíjas helyre. A hallgatók már akkor érezték, hogy a bolondját járatják velük: a szakszerűtlenül összeállított bizottságok, a Modern Magyar Irodalmi tanszék komplett mellőzése (miközben a pályázók többségének ez volt a témája), a besorolás véletlenszerűsége, a komolytalan kérdések, a kérdezők feltűnő hozzá nem értése azt bizonyítja, amit a később írásban panaszt tevők meg is fogalmaztak – itt felvételi helyett színjáték folyt, az ösztöndíjas helyek már korábban le lettek osztva. A felvételi két szervezője, Kulcsár-Szabó-Hansági és Hermann, olyan magabiztosak voltak, hogy még a látszatra sem ügyeltek: két olyan „öreg” tekintélyt vettek maguk mellé saját külön-külön bizottságaikba, akiknek magyarból diplomájuk sincs, a medievista és csak angol szakos Petrőczit (angol középkorból egy pályázó sem volt) és a 19. századi orosz irodalomban utazó Kovácsot (abból sem pályázott senki). Hermann Zoltán szakterülete a 18-19. századi magyar irodalom, Kulcsár-Szabó H. Ágnesé pedig a 19. századi. A pályázók többségének témája modern magyar (és német) irodalom. Már a felvételi bizottság összetételéből látszott, hogy a szakmai rátermettség nem fog számítani, csak a Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán iránti elkötelezettség. A Hansági ill. a Hermann-féle bizottságok meghívott külső tagjainak egyike a régi magyaros Jankovich József volt (régi magyarból sem volt pályázó). A másik kilétére később sem derült fény (talán valamelyik Kulcsár-Szabó Ágnes által dróton rángatott APÓS-szolga lehetett, mondjuk, a károli BTK doktori habilitációs bizottságába külső tagként beültett valamelyik díszpinty, a hírhedt ELTÉ-s Eisemann, vagy a debreceni Dobos). Végül is mindegy ki volt, mert egész idő alatt meg sem szólalt. Bólogatni jött, nem beleszólni – erre szól a pauschal-szerződése.

A két bizottságba külön-külön helyezték be saját favoritjaikat, a Kulcsár-Szabó (Hansági)-félébe a MENY favoritját, a „mindenes”, de kétségkívül szorgalmas Borbély Andrást (ő is régóta állandó szereplője a családi konferenciáknak), Hermannéba, vagyis a Szilágyi-VŐébe pedig Borbély haverját, a nagyon buta Vadas Jánost. Hozzájuk sorolták be – vagy inkább sorsolták ki – a 10-10 eleve vesztest. Nem csoda, hogy a felvételizők nem jöttek rá, ki miért került egyik vagy másik bizottságba. Az elv nem szakmai, hanem prózai: hogy a kiszemelt győztesek ne üssék ki, hanem elkerüljék egymást, mint a nagy futballtornákon.

A harmadik bizottságot a három újonnan Veszprémből átigazolt oktató szervezte a saját veszprémi hallgatóinak – a károlis ösztöndíjak kontójára. Hogy milyen jogcímen? Akkreditált színháztudományi doktori program nincs a Károlin, csak irodalomtudományi. A 3 oktatónak Veszprémben vagy egy évtized alatt sem sikerült színháztudományi doktori iskolát alapítania. Ezért lenyúlták a Károliét, kirúgva onnan Hima Gabriellát, hogy helyet csináljanak a Veszprémben lapátra tett nyugdíjas rendőrkollégájuknak, Kovács Árpádnak – támogatva ezzel a Duplaszabó-vezetés bölcsészkari puccsát. Ezzel érdemelték ki a 3. ösztöndíjas helyet.

Ezzel a veszprémi különalkuval a 29 fennmaradt hallgató már eleve csak 2 helyre pályázhatott – volna. De a másik 2 hely is előre ki volt osztva Borbély és Vadas között. A túlnyomó többségben lévő, modern magyar irodalomból pályázó Hima- és Bertha-tanítványokat megalázták, meghallgatni sem akarták, a pályázati anyagukat tartalmazó borítékot fel sem bontották. A nagy átverésért a hallgatókat még fizettették is, fejenként tízezer forintot – azaz 300 ezres kaszálás. Duplaszabóéknak duplahaszon.

A „felvételi” szakszerűtlensége és tisztességtelensége miatt néhányan hivatalosan is panaszt tettek. A hallgatói panaszokat olyan felülvizsgálati bizottság bírálta el, amelynek semmi köze nem volt a szakmához. Egyetlen irodalmár tag sem került bele, holott a modern magyar irodalomból felvételizők pont azért tettek panaszt, hogy senki sem értett a témájukhoz, sőt, egyetlen bölcsész sem. A felülvizsgálati bizottság tagjai: Györgyiné Koncz Judit rektorhelyettes (az egyetlen bölcsészkari oktató, aki, tanítóképzőt és 3 éves zenepedagógiát végzett, de semmilyen bölcsészszakot), Gál László kari igazgató (hogy mit igazgat, nem tudni, jogi végzettsége nincs, minden eljárás törvénysértő, amelyben közreműködik, a Duplaszabó diktatúra talpnyalása a feladata), Ravasz Levente (azóta kirúgott) egyetemi főtitkár, László Márton HÖK-elnök (az a konditermes „izmi” a luxus sportkocsival, akit a Kari Tanácsban a dékánnak folyamatosan biztosított 15 HÖKös szavazatért a 2009. évi szeptemberi évnyitón a Kálvin téri templomban kitüntettek), Cziczka Katalin PhD-hallgató (Szabó András kedvence, ösztöndíjat kapott pusztán azért, mert Szabó Andrást választotta témavezetőnek – nulla tudományos előélettel) és egy jogász: Domokos Andrea!

És itt megáll bennünk az ütő. Hogy Duplaszabóék emberei korruptak, azt az egész ország tudja. De hogy minősíthet egy jogász jogszerűnek olyan eljárást, amely a jog többszörös megcsúfolása – mind a hallgatók, mind az oktatók jogaié, nemcsak a Doktori Iskola hivatalban lévő vezetőjéé, akit mind az eljárásból, mind a döntésből kihagytak, hanem az egész Modern Magyar tanszék oktatóié, amely témából a legtöbben pályáztak? Ki ez a Domokos Andrea, akit a kompetens és tisztességes Kapa Mátyás helyett neveztek ki a Jogi kar élére? Ha jogász, akkor a jogász-szakma szégyene, ha tanár, akkor a pedagógus társadalomé is. Szakmailag és erkölcsileg is leszerepelt. Az ÁJK Domokos Andrea személyében a BTK-s Duplaszabóékkal ekvivalens vezetőt kapott. Kapa Mátyás tényleg nem illett ebbe a sorba … amelynek Balla Péter a csúcsa. Így lett az egyetemi vezetés homogén.

- folytatjuk a hallgatók s.k. panaszaival -

Offizielle Antwort (Válasz az OTDK-csalásokra)

Az OTDK-s posztot két nap alatt több mint ezren olvasták. A hivatalos válasz sem késlekedett sokáig. Anderle Ádám, a Szegedi Egyetem történészprofesszora, a legutóbbi OTDK-s rendezvény kurátora válaszolt posztunkra, sajnos, épp azt a kardinális kérdést kerülve meg, amiért a poszt íródott: hogyan fordulhatott elő, hogy a károlis uram-bátyámos világ egy országos rendezvényre, az országos tudományos diákköri konferenciákra is átterjedt; hogyan fordulhatott elő, hogy a 3 tagú bizottság 2 tagja rokonságban van egymással, sőt, mindkettőjük közvetlen felettesei is közeli rokonságban vannak egymással? A szerkesztőség nevében a Ravasz László Baráti Kör alapító tagja, Melczer László válaszolt. Ezt a levelezést közreadjuk. – A szerk.

Szegedi Egyetem OTDK-felelősének levele

Nem csalunk!
Tájékoztató a bölcsész hallgatói önkormányzatok számára

+Student pow-wows (OTDK-csalások) címmel jhnnsclvn(?) tollából
jelent meg a neten egy írás, amely a 2009-ben Szegeden szervezett
humán OTDK kapcsán közöl “leleplezéseket”.
Nem méltó válaszra!
Amiért e konferencia fő felelőseként mégis reagálok erre az
írásra, annak az az oka, hogy az említett írást minden hazai
bölcsészkar hallgatói önkormányzatának (is) elküldték , s a küldő,
elfogadva az írás állításait, bíztatta őket a “visszaélések”
feltárására -tíz hónappal a konferencia után.
Írásom azonban az e konferencián helyezést elért 126 hallgató
védelmében is született , hiszen az említett írás minden helyezést
kérdőjelbe tett.
Három egyetemi oktatót céloz meg az említett fullánkos írás.
Mindannyian aktív szereplői a diákköri konferenciáknak -Kulcsár Szabó
Ernő akadémikus évtizedek óta. Munkájukat megbecsülés övezi. A
felsorolt nevek közül azonban a célkeresztbe igazából csupán Hansági
Ágnes került. Róla tudni kell azonban, hogy nem kinevezéssel, hanem
választással lett a humán szakmai bizottság alelnöke, és a
mestertanári címet is körültekintő és nyilvános eljárás után kapta meg
.
A vele kapcsolatban írottak azt jelzik, hogy az író nem ismeri az
OTDT szabályzatait -vagy szándékosan ferdít : A szerzőt
(rossz)indulatai- és nem a tények befolyásolták.
A szerző szerint ugyanis”gátlástalan manipuláció” teszi lehetővé
HÁ számára, hogy “az írásbeli bírálók célirányos felkérésével az
előzetes pontszámokat is befolyásolni tudja, a bizottságok
összetételéhez is szabad kezet kap”.

HÁ a cíkkben diabolizált, nagyhatalmú alakká válik, aki esetleg
több száz bírálót is befolyásolni tud. A dolog egyszerűbb: ilyen
helyzet ugyanis szabályzataink szerint nem fordulhat elő.
A HÖK vezetőinek tudniok kell, hogy az OTDT szabályzata szerint a
bírálók kijelölése és felkérése valamint a zsűrik összeállítása a
mindenkori szervező
intézmény (által felkért stáb) feladata. Ezekért a feladatokért
ügyvezető elnökként én, dr. Vajda Zoltán dékánhelyettes pedig
ügyvezető titkárként felelt.
És e jogainkkal éltünk is – kérve természetesen a Kar
tanszékeinek segítségét .
Karunkra négyszáznál több jelentkezés és dolgozat érkezett, ehhez
csaknem 900 bírálót kellett felkérnünk. A zsűriket –39 zsűri alakult
3-3 taggal – csak ezután jelöltük ki. . A döntés kettőnk feladata és
joga volt.

A vád a továbbiakban is durva és alaptalan.Eszerint “a károlis
hallgatókat … 2005-ben és 2009-ben az OTDK-kon gátlástalanul
nyerették”.
Én a mi adatainkat ismerem részletesen 2009-ből. Eszerint a
végül is 323 bemutatott dolgozatból 25 érkezett a Károli Egyetemről,
ebből egy első, egy második és három harmadik helyezést értek el:
Összesen tehát öt károlis diák volt a 126-helyezett között. Ez lenne
a “gátlástalan nyeretés”? Az is említést érdemel, hogy egyik károlis
helyezett sem az írásban említett oktatók zsűrijében mutatta be
dolgozatát.
Az írás korábbi OTDK-kon elkövetett visszaélésekre is utal. Ez
sincs így. Adataim szerint 2005-ben 18 helyezést értek el a károlisok
(összehasonlításként: az ELTE 80, az SZTE 68, Debrecen 44, a
Pázmány 38 helyezést ért el ).
A 2007-es OTDK-n pedig egészen rosszul szerepeltek a károlisok:
csupán egy első helyezést értek el(németből) és egy különdíjat kaptak.
A KRE sosem tartozott a diákköri mozgalom zászlóshajói közé:
Eredményei szerények , de elért helyezéseiket kár utólag, alaptalanul
besározni.
A hamis állításból csak rosszindulatú következtetések adódhattak -
amivel az írás nemcsak az OTDK szervezőit és a helyezést elért
diákokat sérti meg, de az egész magyar diákköri mozgalmat is.
A következő OTDK előkészületei már megkezdődtek, 2011-ben Eger
vállalta a szervezését. Az ezért felelős humán szakmai bizottságban
minden bölcsészkar egy tanárt és egy diákot is delegál a kari HÖK
képviseletében.
A diákönkormányzatok rajtuk keresztül tájékozódhatnak az előkészületekről.

Szeged, 2010 február 2

Prof.
Dr. Anderle Ádám

A Ravasz László Baráti Kör válasza

Tisztelt Professzor Úr!

Nem minden helyezést kérdőjeleztünk meg. És az Ön jóhiszeműségét sem vonjuk kétségbe.

A konkrét kifogás a 2009. évi OTDK Humán tudomány szekciójában a 18-19. századi alszekció zsürijének összetételét illeti, amelyre egyáltalán nem reflektált. Ennek az alszekciónak Szilágyi Márton volt az elnöke, aki sógora a szintén zsüritag Hermann Zoltánnak (Szilágyi Zsófiának, Hermann feleségének a bátyja). Ezen túl Szilágyi Márton az egyik igazgatóhelyettese Kulcsár-Szabó Ernő igazgatónak, Hermann Zoltán pedig tanszékvezető kollégája és alárendeltje Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes dékánhelyettesnek. Ezekről az összefonódásokról Ön valószínűleg nem tudott. Tudott azonban Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes, akinek az OTDT alelnökeként ezt nem lett volna szabad megengednie.

Az Ön levele a helyezések számát globálisan kezeli. Ha ezen belül kifejezetten a Magyar Irodalomtudományi szekciók helyezéseit különítjük el 2005-ben vagy 2009-ben, akkor egészen más arányokat látunk. A 2003. évi OTDK esetében pedig Kulcsár-Szabó Ágnes nem a károlis statisztikát javította, mert még nem volt saját tanítványa, kollégáinak pedig “be akart tartani”, hanem a családit, a rendelkezésre álló adatok és szemtanúk szerint. Ha a Kulcsár-Szabó család 3 tagjának statisztikáját vizsgálnánk, akkor abból azt a következtetést is le lehetne vonni, amit Önök, hogy mindhárman “mestertanárok”, de azt is, hogy – eufemisztikusan szólva – “jó szervezők” és meglehetős befolyásuk van az eredményekre.

Hogy Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes “dróton rángatja” Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus embereit, erről a Károlinak saját külön tapasztalata van. Mészáros Márton, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes tanársegédje összesen 24 oldalt írt (illetve ollózott ki német zsebkönyvekkbő) Luther koráról. Ehhez hozzátette a Korner Veronikával közösen írt cikket az 1930-as évek protestáns magyar sajtójáról. Ezt szétgépelve nagy sortávolságokkal és margókkal, továbbá ábrákkal, grafikonokkal kiegészítve, doktori disszertációként nyújtotta be Kulcsár-Szabó Ágnes vezetésével, aki doktori bizottságot szervezett kizárólag apósa “dróton rángatott” embereiből (Bednanics, Simon és ismét Hermann), Szabó Adrás dékán feleségével kikerekítve. Ez az ún. kollektív, összefüggéstelen, szedett-vedett szöveghalmaz, aminek házivitája sem volt, és a benyújtása sincs dokumentálva (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/), 100%-ot kapott egy olyan védésimitáción, amelyet Kulcsár-Szabó Ernő másik igazgatóhelyettese, Eisemann György vezényelt le. Minderről tények olvashatók itt:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=191&di_ID=70 (a “nem felel meg”-re kell kattintani)
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/15/some-petty-errors-apro-szabalytalansagok/
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/27/gyorgy-eisemann-a-maid-of-all-work-eisemann-gyorgy-madchen-fur-alles/

Másutt megbukott dolgozatok védésének megszervezéséről pedig itt:
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/19/another-petty-error-egy-masik-piti-ugy/
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/12/21/the-third-petty-affair-a-harmadik-piti-szabalytalansag/

Mészáros Márton, Kulcsár-SzabóÁgnes, Szabó András és Demes-Kőfalusi Krisztina közös közokirathamisítása pedig itt:
http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/

Tisztelettel:

Melczer László

a Ravasz László Baráti Kör alapító tagja

2010. február 3.