A másik pályázó, Sepsi Enikő, meteorként zuhant rá a Károlira, egyenesen annak főtitkári székére. Éppoly meglepetésszerűen, mint ahogy Koncz Judit tűnt fel a bölcsész-rektorhelyettesi poszton. A fő különbség, hogy míg Koncz a mélyből tört föl, Sepsi a magasból vágódott le, de nem égi ajándékként, hanem mint a villám. Azt nem lehet mondani, hogy derült égből, mert az ég a Károli fölött akkor már zavaros volt. Sepsi megjelenésével aztán végképp elsötétült.
Míg Konczot a nagykőrösi karról már mindenki ismerte, Sepsit a híre sem előzte meg. Nevét itt-ott lehetett hallani, mint a Balassi Bálint Intézet és az Eötvös Collegium egyik főnyüzsgőjét. A Mindentudás Egyetemén is hasonló minőségben bukkant fel, mindentudó mindenlébenkanálként. A Francia Intézet meghívóin is szerepelni szokott mint konferenciaszervező. Az általa szervezett konferenciákat be is vezeti és moderálja; a kerekasztal-beszélgetéseknek éppoly nélkülözhetetlen kelléke, mint maga a kerekasztal. Szervez, konferál, menedzsel, nyelvet tanít. Buzgalma a franciákat is megindította, vagy inkább azokat a magyarokat, akik őt helyzetbe akarták hozni, „francia” elismerést szerezve neki. Pedagógus, mediátor, nyelvoktató és kultúraközvetítő. Tudományhoz nincs köze: saját gondolatot sem olvasni, sem hallani nem lehet tőle – csak másokét, akiket fordít, szerkeszt, ilyen-olyan módon közvetít.
Főtitkárként is ezt csinálja: közvetít. Közvetíti a mögötte álló erők akaratát, azokét, akik őt a Fenntartó figyelmébe ajánlották, akik belőle dékánt akarnak csinálni, hogy uralkodjanak helyette. Sepsi Enikő dominanciája a Szenátusban, Balla kontrollálása és csicskáztatása, döntései dékánok és a rektor helyett – és mindezt újoncként – arra vallanak, hogy érdeket közvetít. Ezt viszont erőszakosan. Nem asszertív, csak agresszív. A professzorok félnek tőle: Balla, Szabó, Fabiny. Ez még nem volna baj. Inkább az a baj, hogy kik nem: Hansági (Kulcsár-Szabó) és Hermann, mert ők a haverjai.
Sok a közös a két pályázóban: Sepsiben és Konczban. Nemcsak a hirtelen és váratlan felbukkanásuk a Károli bölcsészkarán. De pl. a kollégium mint ugródeszka. Sepsinek az Eötvös Collegium olyan karrierkezdet, mint Koncznak a napközi. Tkp. az EC is egy jobbfajta napközi nagyobbra cseperedett gyermekeknek. Itt korrepetált és mélyített tudást Sepsi mostanáig. Míg Koncz furulyázott és énekelt porontyainak, Sepsi inkább zongorázott és franciázott velük. A zene iránti érdeklődés is közös a két riválisban: énekelnek, hangszeren játszanak, kart vezetnek. Közös bennük a tudomány iránti érdektelenség és a művelésére való alkalmatlanság. De közös a gyakorlatorientáltságuk is, magyarán: mindketten a talpukra estek. Adottságaiknál fogva mindketten sikeres szervezők, ügyintézők, titkárnők – Sepsi ezen belül idegennyelv-tudásával kétségkívül a hierarchia magasabb fokán, mint az anyanyelvén sem túl igényes Koncz.
Sepsi önmagáról adott információi ellentmondásosak. Zenei tanulmányait kiteljesítendő, Sepsi állítólag elvégezte a 4 éves debreceni kántorképzőt. Tényleg? És mikor? Kétféle aktuális önéletrajza van fenn a neten. Hivatalos és tabelláris CV-je szerint, amely olvasható a www.kre.hu oldalon, ez közvetlenül az általános iskola után, 1983-1987 között történt. Ez az időszak azonban egybeesik sárbogárdi gimnáziumi éveivel, és a két helyiség elég messze van egymástól ahhoz, hogy egyidejű elvégzésük lehetséges legyen. A másik aktuális életrajz az interjúkból bontakozik ki. Francia kitüntetése alkalmával Sepsi sűrűn nyilatkozgatott életéről, de minden esetben azt mondta, hogy szülei féltésből nem engedték el őt tizennégy évesen Debrecenbe, mert azt túl távolinak, őt meg túl fiatalnak találták. 1983-ban épp 14 éves volt. Lódított volna Debrecennel? Az a 4 év semmikor sem fért bele sűrű pályájába. Pedig ezzel lopta be magát a zsinati elnök szívébe. Ezzel lett úgyszólván zsinati összekötő a Károlin, noha a Fenntartó figyelmét egy akadémikus hívta fel rá, akinek a Károlin erős érdekeltségei vannak. (Sepsi interjúit saját életéről a következő posztunkban elemezzük.)
De nem a kántorképző az egyetlen ellentmodás az életrajzában. Az egyetemi honlapon azt nyilatkozza, hogy 2009. szeptemberétől van a Károlin állásban, a Reformátusok Lapjának, az www.evangelikus.hu oldalnak és a Függetlenség c. lapnak pedig azt, hogy 2010. január 1-től. Az ellentmondás feloldásához a szenátusi határozatok sem visznek közelebb, mert Sepsi alkalmazásáról nincs szenátusi határozat, mint ahogy pályázat sem volt az állás kiírására. Főtitkári kinevezésének viszont van nyoma, 2009 decemberéből: http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/szenatusihatarozat20091209.pdf. Ezek szerint Sepsi egy hónappal előbb lett főtitkár, mint ahogy alkalmazták. A Kom-média-szakos hallgatók chateléséből kiderül, hogy Sepsi november 5-én üzente meg nekik először tömbösített órája időpontját. Vagyis: mikortól van ténylegesen a Károlin?
Összességében főtitkár asszonyról az az első benyomásunk, hogy nem idegen tőle a nagyotmondás, ráadásul nem elég intelligens ahhoz, hogy ezt következetesen tegye.
Sepsi Fejér megyében, Székesfehérvárott született, 1969. szeptember 17-én. Az ELTÉ-n 1993-ban szerzett magyar-francia szakos diplomát. Mint az Eötvös Collegium lakója, végzés után maradhatott az épületben, ott kapott munkát, majd 6 év múlva ugyanitt igazgatóhelyettes lett. Később a Balassi Intézetben szintén. A helyettességig korán felküzdötte magát mindkét helyen, továbblépnie azonban nem sikerült: igazgató nem lett belőle se itt, se ott. Valószínűleg ezért hagyta magát rábeszélni a Károlira. Itt nagyob az esély, hogy végre első legyen. Különösen most.
PhD-ját Párizsban szerezte – Pilinszky költészetéből. Jó téma külföldön: nem ismerik, mert nem olvashatják eredetiben. A franciáknak csak rá kellett legyinteniük. A jelölt elvégre nem marad a nyakukon, hanem fokozatával együtt elhúz a keleti dzsungelbe. Ők meg mossák kezeiket. A legtöbb nyugat-európai országban és az USÁ-ban a PhD-disszertációk publikálása a védés után egy éven belül kötelező. Sepsi disszertációja 7 éve megjelenés alatt áll. Már a 2005. évi Világosság-interjúban is arról van szó (2. bekezdés), hogy ez a könyv még abban az évben megjelenik: http://www.google.hu/#hl=hu&q=sepsi+enik%C5%91+vil%C3%A1goss%C3%A1g&aq=f&aqi=&aql=&oq=sepsi+enik%C5%91+vil%C3%A1goss%C3%A1g&gs_rfai=&fp=6d85789233e4bb95
Aztán 4 évvel később kiderül, hogy még mindig csak megjelenés alatt áll: http://wiki.eotvos.elte.hu/wiki/index.php?title=Publik%C3%A1ci%C3%B3k_jegyz%C3%A9ke_(id%C5%91rendben) . Ha azóta megjelent is, a magyar érdeklődő számára nemcsak nyelvileg, hanem fizikailag is hozzáférhetetlen.
Publikációs listájának első rubrikája kellene hogy tartalmazza önálló könyveit, monográfiáit. Ilyenek azonban Sepsinek nincsenek. Ezért itt a mások által írt, és Sepsi által szerkesztett kötetek állnak. Simlis módszer az álcázásra: „Kötetek (szerkesztett is)”. Ebbe az „is” kötőszócska a megtévesztés szándékával került bele, azt a látszatot keltve, mintha lenne itt más is. Becsületesen ez a kategória így hangzik: CSAK szerkesztett kötetek: http://wiki.eotvos.elte.hu/wiki/index.php?title=Publik%C3%A1ci%C3%B3k_jegyz%C3%A9ke_(id%C5%91rendben)
Oktatási tapasztalatainak hiányát ugyanezzel az összevonásos módszerrel igyekszik elkenni. Most a bőséges tudományszervezési tapasztalat a kamuflázs. Ugyanaz a svindli, mint a könyv és szerkesztett könyv összevonása esetén. Mintha mindegy volna, hogy az ember a szerzője vagy a szerkesztője egy kötetnek, hogy oktat vagy szervez. Dehát az egyik van, a másik meg nincs, összevonva jobb az egész optikája. Sepsi Enikőnek van, persze, valamilyen oktatási tapasztalata, de nem olyan, aminek a Károlin hasznát venné. Külföldiek magyarra oktatása, francia nyelvi tanfolyamok, illetve a Francia Műhely vezetőjeként francia irodalmi kurzus vezetése. Ez utóbbit oktatta ugyan az ELTÉ-n is, de a Károlin épp nincs francia szak. De sebaj, ott a Kommunikáció Tanszék. Az olyan vegyesfelvágott, amibe mindenki belefér: nyelvész, pszichológus, szociológus, belgyógyász, miért épp egy franciatanár ne? Még majdnem Petrőczi is belefért. (Volt olyan terve Szabó Andrásnak rektorhelyettes korában, hogy a feleségéből csinál kommunikációs tanszékvezetőt. Ha az sikerül, most az egyetemnek nem lenne Puritanizmus Intézete. Csakhát Vass Csaba dékánhelyettesként és Kulinnal az oldalán nem állt félre Petrőczi kedvéért. Fél évvel később elsők között esett áldozatul Szabó bosszújának, mikor az magához ragadta a dékáni hatalmat.) A kommunikációval megtaláltatott tehát az arkhimédészi pont, ahonnan fel lehetett ugrani a főtitkári székbe. És talán tovább is…
Ahhoz képest, hogy Sepsit külföldi tanulmányokkal, graduális, posztgraduális és posztdoktori ösztöndíjakkal agyondotálták, az egy szem PhD-ján kívül, ami már 7 éve vár megjelenésre, nincs tudományos munkássága, nincs egyetlen saját könyve sem. Koncz Juditnak ezzel szemben 5 is van! (Hogy milyenek, az más kérdés. Sepsi valószínűleg úgy gondolja, inkább semmit, mint szart.)
Tanulmányútjai csak nyelvileg gazdagították (és anyagilag), szakmailag nem. Franciából diplomája van, angolból pedig egy Cambridge Proficiency nyelvvizsgája, amit különböző életrajzaiban hol felső-, hol középfokúként tünteti fel. Dehát a következetes hazudozás nem tartozik az erényei közé, mint tudjuk, csak a következetlen. „Polyglott”, mint Petrőczi Éva, és talán azért, hogy beelőzze őt, nyelvei közé egyetemi záróvizsgáját is beírja. Fölösleges. Ezen a téren biztosan lekörözi Koncz Juditot.
Tudományos díjai között egy „diák jutalomdíjat” említ a Bolyai János kutatási ösztöndíjon kívül, amit nemzedékéből minden valamirevaló pályatárs megkapott, a nála jóval kevésbé futtatottak is. Több tudományos elismerése nincs.
A szerény intellektuális kéességekhez és teljesítményhez képest rengeteg ösztöndíjat és pályázatot nyert. Ezek alapján meg lehet rajzolni azt a karon belüli szociometriai térképet, ahová főtitkár asszony behelyezhető. Kikkel kapott együtt ösztöndíjat: http://mta.hu/index.php?id=1067 , kikkel szerkesztett együtt folyóiratszámot: http://www.google.hu/#hl=hu&q=sepsi+enik%C5%91+sz%C3%A9pirodalmi+figyel%C5%91&aq=f&aqi=&aql=&oq=sepsi+enik%C5%91+sz%C3%A9pirodalmi+figyel%C5%91&gs_rfai=&fp=6d85789233e4bb95 Ez ugyanaz a kör, amelynek prominens képviselői Kulcsár-Szabó Ágnes és Hermann Zoltán, valamint APÓS több más, másutt hálózatot építő doktorandusza. A leendő dékánnak ugyanúgy ők fognak súgni, mint ahogy az ő tanácsaik miatt megbukott előzőnek súgtak. Vagy diktáltak. Lehet, hogy még csak nem is ők, hanem egyenesen az …
Hogy ki hívta fel a zsinati elnök figyelmét a bölcsészkari „megoldásra”, ahhoz aligha férhet kétség. De Sepsi nemcsak a befolyásos rokonnak, hanem a Fenntartónak is nagyon fontos. Már az egyik Hozzászóló is felfigyelt rá (Református Szellem, azt hiszem), hogy a kommunikációs felvételi ponthatárokat a Fenntartó a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapjára is rátette – a többit nem. Aztán nagy átszervezéseket tervez, és épp a Kommunikáció Tanszék köré akar intézetet építeni. Továbbá nevetségesen nagy a felhajtás Őjelentéktelensége körül. Ha csak elköhinti magát, az máris felkerül az egyetemi honlapra: Sepsi itt, Sepsi ott, Sepsi amott. Sepsi beszélget, Sepsi bemutat, Sepsi moderál, Sepsi konferenciát szervez (mellesleg ugyanazon a címen, mint a kirúgott Vass Csaba: nem mondtuk még, hogy soha semmi eredeti nem jut az eszébe?). Legközeleb már azt is tudni fogjuk, mit evett Sepsi aznap, és hányszor volt széklete. Érdekes, hogy pl. Bertha Zoltán, aki háromszor ennyit szerepel konferenciákon, bemutatókon stb. mint Sepsi, és nemhogy állítólagos kántorképzőt végzett volna Debrecenben, hanem egyenesen ott is él, egyszer sem került fel nemhogy a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapjára, de még az egyetemére sem.
Koncz kinevezésével közvetlenül Szabó András hatalma mentődne át, Sepsiével viszont Kulcsár-Szabó Ágnesé és a mögötte álló erőké. Fura dolog megállapítani, hogy a kettő közül még mindig Szabó a kisebbik rossz. Az ember, olvasva ezt a blogot, azt gondolná, hogy Szabó Andrásnál nincs rosszabb választás. Pedig van: Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes. Szabó legalább református. A másik meg … (inkább nem írom le)
A két, szakmai szempontból teljesen alkalmatlan, de a megbukott garnitárával szoros érdekszövetségben álló jelölttel a fennartónak és a vezetőségnek egyáltalán nem az a célja, hogy a Károli jó egyetem legyen, hanem, hogy ki-ki megőrizze hatalmi pozícióit. Lényegi változtatást egyikük kinevezése sem jelentene, hacsak nem lényegi rosszabbodást.
És végül idézek egy korábbi hozzászólásból: „miért van az, hogy egy hitéleti intézményben bármit meg lehet csinálni? Miért nem érdeke senkinek, hogy szakmájukhoz értő és emberileg is megfelelő személyek oktassanak? Törvényszerű, hogy így legyen, vagy esetleg lehetne másképpen is?” (Shaitana: Two reports…)
Samstag, 31. Juli 2010
Dekanwahl. Kandidatinnen: 1. Kindermaedchen mit Flöte (Dékánjelöltek: 1. A furulyázó dadus)
A dékáni pályázat közzététele után bemutatjuk a pályázókat: elsőként a mélyből geyzírként feltörő Györgyiné Koncz Judit (önelnevezése: Betty) szédületes karrierjét.
Györgyiné Konz Judit a Károli Református Egyetem bölcsész-rektorhelyettese, ami képesítése alapján nem lehetne. Saját ambícióján kívül, amely szemmel láthatóan fordított arányban áll képességeivel, semmi sem jogosítja fel őt a bölcsészkaron való oktatásra sem, nemhogy annak vezetésére: sem képzettségének szintje, sem annak iránya. Ráadásul ő a most megbukott csapat szerves tagja, minden törvénytelenségben részt vett, eggyé forrt a Duplaszabó Diktatúrával. Kinevezése semmilyen változást nem jelentene, sőt, rontana a helyzeten.
Koncz pályafutását egy vidéki gépipari iskola tanszéki ügyintézőjeként kezdte. Bölcsészismereteket itt még titkárnőként sem szívhatott magába. Torka és nyelve innen tovább vitte őt, először csak az értelmiségi létforma pereméig, a napközis dadusságig, ahol a felügyelet mellett énekelgetett és furulyázgatott is az apróságoknak. Nem azonnal sikerült bekerülnie az alsófokú oktatásba (sem). Pedagógusi tehetségét először a kecskeméti konzervgyári munkásokon próbálhatta ki: egy lévén közülük, énekből korrepetálta őket, míg megszerezte a tanítónői képesítést. Ezt kiretusálta az életrajzából, oda mindjárt a későbbi rangosabb „diplomát” írta be, ami azonban így sem egyetemi, csak főiskolai, annak is csak vidéki, és abból is a leglájtosabb: ének-zene általános iskolai tanári. A vidéki alsófokú tanítói papírral sokáig vándorolt egyik vidéki általános iskolából a másikba, lényegében mindenütt ugyanazt csinálva: felügyelt a napköziben, népdalkört és furulyaszakkört vezetett. Végül ezzel a szerény képesítéssel és előélettel sikerült egy budapesti egyetem rektorhelyettesi székében landolnia, először a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai karának oktatójaként. Ott földolgozta magát a rektorhelyettességig, mint a főiskolai Kar képviselője az egyetemi Szenátusban, majd konfliktusba került a főigazgatóval, mert a helyét akarta megszerezni. Koncz asszony ezért áttelepült a bölcsészkarra, a rektorhelyettesi székkel együtt. Sokáig a rektorság álmát is dédelgette, de most a dékánság került számára karnyújtásni közelségbe. Ezt neki már tavaly megígérte legfőbb szövetségese, Szabó András jelenlegi dékán (akivel termékeny együttműködésük alatt sok közös skalpot gyűjtöttek be: 1 rektort, 1 gazdasági igazgatót, 2 dékánt, 2 rektorhelyettest és 2 doktori iskolai vezetőt fúrtak meg közös erővel röpke másfél év alatt). Szabó tavaly ilyenkor beadta rektori pályázatát, amit a Zsinat visszavonatott vele. Ezzel Betty asszony dékánsága is kútba esett. Most viszont újra megcsillant a nagy lehetőség.
Önéletrajzát, amely olvasható a kre honlapján, http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=keres&sub=cv&id=48, rendkívül ügyesen szerkeszti, hogy elleplezze egyetemi végzettségének voltaképpeni hiányát.
A tanítói képesítést kihagyja, majd a szegedi Juhász Gyula Főiskolát, ahol általános iskolai énektanárrá képeztette magát tovább, szendvicsként beilleszti két „ELTE” közé. Az első ELTE egy hároméves zenepedagógiai levelező kurzus, ahol havonta egy szombaton az összegyűlt vidéki tanítók fejébe töltötték, hogyan kell az éneket középiskolában oktatni. Mivel azonban a Károli bölcsészkarán nincs énekóra, nem tudjuk, hogy vehették őt fel ezzel a papírral a BTK-ra. A második ELTE pedig egy neveléstudományi doktori iskolai képzésről szól (megint a DI-k leglájtosabb változatából), ahová nem annyira járni kellett, mint inkább fizetni, de ez nem volt probléma az egyetem zsebéből.
Koncz Judit mindenből a lájtosat szereti: énektanári diploma, pedagógiai levelezőkurzus, pedagógiai doktori iskola. Még véletlenül sem szorul ezek közé valami egzaktabb, akárcsak halvány intellektust is követelő szakma. De lájtos módon is meg lehet szerezni a formális papírokat. Ez meg is történt. Közel 50 évesen megvan a pedagógiai PhD, majd 4 év múlva a pedagógiai habilitáció. Mindez az ország első számú állami egyetemén, az ELTÉ-n. Hogy miért állt szóba az ELTE egy Koncz Judit formátumú jelenséggel? Nem akarunk összefüggést találni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Györgyiné Koncz Judit a Duplaszabó Diktatúra oszlopos tagjaként szoros szimbiózusban működött a két Szabóval, nemcsak az Andrással, hanem az Ágnessel is, aki sok vezetéknevet használ, így a Szabó mellett néha a Kulcsárt, néha a Hanságit. Apósa pedig az ELTE és a MAB egyik fő megmondó embere. Hogy megmondta-e vagy sem, hogy Koncz Juditnak minden lehetséges papírt ki kell adni, azt nem tudjuk. Ezekben a lájtos tudományokban elvileg önállóan is előrejuthatott.
Koncz Juditnak az ének mellett néha rajzóra is jutott az általános iskolában, és a doktori iskolában már a sporttudományok is érdekelték. Vagyis a kevésbé intellektuális tanulók kedvenc tárgyait oktatva – ének, rajz, esetleg testnevelés – nem volt alkalma munkája során igazi bölcsésszé mélyedni.
Továbbképzései sem a bölcsészet irányába terelték: karvezetői továbbképzés, 1985-1989 a Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézetben, majd gregorián és egyházzenei továbbképzések következtek. Bölcsészetről ezekben sincs szó. Munkahelyeinek sem volt köze a bölcsészettudományokhoz: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét, ahol tanszéki ügyintéző, Kecskeméti Konzervgyár Kórusa, ahol korrepetitor, Kerekegyházi Általános Iskola, ahol napközis tanító, ének-zene, kórusvezetés, furulya szakkör, honismereti szakkör, a Halasi úti általános iskolában ezen kívül a rajzot is rábízzák, a Ladánybenei Művelődési Házban népdalkört vezet, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, Kecskeméten ének-zenét oktat, kórust vezet, felügyel a napköziben és „szervezi a szabadidőt”. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában, Kecskeméten kórust vezet, a Bányai Júlia Gimnáziumban, Kecskeméten ének-zenét oktat kórust és furulya szakkört vezet.
Ezzel az előélettel kerül Nagykőrösre, a KRE Tanítóképző Főiskolai Karára, ahonnan átjön a bölcsészkarra tanszékvezetőnek és rektorhelyettesnek. Mivel itt a kiszemelt pozíciók foglaltak, ezeket ki kell üríteni, vagyis 2 alkalmas szakembert megfúrni egy miatt. Ezt az apróságot Szabó András dékán és helyettesei, Kulcsár-Szabó Ágnes és Bíró Mária, az általuk irányított HÖK-ös szavazógépezettel simán végrehajtják. Kopp Erikát leváltják és elüldözik a Neveléstudományi Tanszék éléről, amit pedig kiválóan működtetett, és Vargha András rektorhelyettesi székét is felszabadítják neki. Az akcióért László Márton HÖK-elnököt, aki a Kari Tanács koreográfiájában főszerepet játszott, a sikeres puccsok után, a reformátusok kultuszhelyén, a Kálvin téri templomban kitüntetik. Betty asszony pedig a Kari Tanács tagja lesz, és így Szabó Andrással, Kulcsár-Szabó Ágnessel és Bíró Máriával egyenlő mértékben felelős a Kari Tanács diktatorikus átalakításáért, törvénytelen működtetéséért.
Koncz Judit korábbi oktatói tapasztalatait (ének-zene, furulya, népdal, néptánc, rajz, sport) a Károli bölcsészkarán nem tudta hasznosítani, részben előrehaladott kora, részben veleszületett szerény intellektuális képességei miatt pedig színvonalas pályaváltásra nem volt képes.
Kutatási területei sem éppen a bölcsészet fő irányát képviselik, már amennyiben a szó valódi értelmében nála kutatásról lehet beszélni: pedagógiai kutatások, pedagógus életutak, tantervi dokumentumok, zene és nevelés kapcsolata, egyházi oktatás-nevelés (ez utóbbit nem tudjuk, milyen háttérrel, hiszen élete nagy részében katolikus volt, a kálvinizmusra fordított navarrai Henrikként tért át, hasonló motivációval).
Közéleti munkássága sem kifejezetten a bölcsészet területére irányul: Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének tagja, Református Egyházzenészek Munkaközösségének tagja, óvodapedagógus, tanító, művelődésszervező és pedagógia szakokon záróvizsga elnök, tag. A MAB Tanárképzési Bizottságába rektorhelyettesként az intézmény részéről saját maga helyezte bele magát. A Studia Caroliensia folyóirat szerkesztője: ez az egyetem folyóirata, amely fölött egyedül diszponál, azaz egyedül dönt arról, mi jelenhet meg. Ez ennélfogva saját publikáció számára kritikátlanul teret nyit.
Nemzetközi kapcsolata van állítólag néhány kisebb jelentőségű holland főiskolával (Utrecht, Ede, Gouda), de főként általános iskolákkal, ezekben a városokban: Amersfoort, Amsterdam, Arnhem, Ede, Emmen, Gouda, Groningen, Leeuwarden, Leiden, Rotterdam. Hogy milyen intézményekkel és milyen minőségű kapcsolat, létezik-e egyáltalán, az nem derül ki a CV-ből (a Pethő-Sándor-szindróma a nemlétező külföldi utakkal és publikációkkal pedig károlis kontextusban mindenkit óvatossá tesz). Az a tény, hogy egy koreai ifjúsági csoport részére tartott valamiféle kurzust is felsorol itt, arra a gyanúra ad okot, hogy Koncz Judit nincs tisztában azzal, mit jelent a nemzetközi kapcsolat fogalma.
Publikációinak száma 55 évesen 23. Ez ilyen lájtos területen különösen alacsony. A 10 legfontosabbnak ítélt publikciója olvasható a Doktori Tanács honlapján:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=7714
Mindjárt az első egy alternatív iskolai folyóiratban jelent meg, és mindössze 2 oldal (ez a 10 legfontosabb közül az 1.!). „Szakkönyvei” kivétel nélkül a saját kompetenciában lévő Károli Egyetemi Kiadónál jelentek meg, ahol a színvonalat gyakorlatilag ő maga szabja meg, azaz elintézi magának a megjelenést. 2 másik cikke pedig az egyenesen általa szerkesztett „Studia Carolensiá”-ban jelent meg, egy további pedig az általa megfúrt Kopp Erika kötetében. Angol nyelvű tanulmányának fordítója nincs feltüntetve. Egyetlen komoly szakmai fórum sincs a publikációs listán. Témái nem kifejezetten egyetemi bölcsésztémák: pl. Tanítójelöltek és kezdõ tanítók hivatástudatának alakulása vagy Reflektív gondolkodásra nevelés a tanítóképzésben, stb.
Mindezzel együtt a Károli Egyetem második embere Balla Péter után. Szenátustag, egyetemi alapítványi kuratóriumtag, a minőségbiztsítási bizottság (!) tagja, és a Felülbírálati Bizottság tagja. Ez utóbbinál szeretnénk felhívni a figyelmet a tavalyi törvénytelen doktori iskolai felvételire és az az ellen panaszt tevő hallgatók kérelmének lesöprésére, amelyben Koncz Judit játszotta a főszerepet. Kérjük, hogy aki nem ismeri, olvassa el a hallgatói panaszokat itt a blogon (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/09/students-complaint-2-hallgatoi-panasz-2/ (különösen a 3. eset) és http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/08/students-complaint-1-hallgatoi-panasz-1/), mert az ő érdekeik súlyos sérelmet szenvedtek, és éppen az által, akinek ezek képviselete hivatali feladata lett volna.
Összefoglalva: Györgyiné Koncz Judit nem rendelkezik sem szakirányú egyetemi végzettséggel, sem bölcsészettudományi oktatói tapasztalattal. Szamailag nics semmi keresnivalója egy egyetem bölcsészkarán. Nemhogy dékánként, tanársegédként sem. Erkölcsileg súlyosan kifogásolható, ahogy a hallgatók érdekeit képviseli. Végül pedig ugyanannak a csapatnak a szerves, domináns részét alkotja, amelyik a Szűcs Ferenc rektorsága és Kulin Ferenc dékánsága alatt kiválóan működő bölcsészkart szakmailag és erkölcsileg tönkretette. Az ő megválasztása teljesen értelmetlen: erkölcsileg ugyanazt a minőséget képviseli, mint a leköszönő dékán és helyettesei, szakmailag pedig még annál is rosszabbat. Egészen pontosan: szakmailag nincs semmi köze a bölcsészkarhoz. Hitbeli kötődése – áttérés katolikusból reformátusra szakmai karrierjét elősegítendő – pedig nem látszik igaz(olt)nak.
Györgyiné Konz Judit a Károli Református Egyetem bölcsész-rektorhelyettese, ami képesítése alapján nem lehetne. Saját ambícióján kívül, amely szemmel láthatóan fordított arányban áll képességeivel, semmi sem jogosítja fel őt a bölcsészkaron való oktatásra sem, nemhogy annak vezetésére: sem képzettségének szintje, sem annak iránya. Ráadásul ő a most megbukott csapat szerves tagja, minden törvénytelenségben részt vett, eggyé forrt a Duplaszabó Diktatúrával. Kinevezése semmilyen változást nem jelentene, sőt, rontana a helyzeten.
Koncz pályafutását egy vidéki gépipari iskola tanszéki ügyintézőjeként kezdte. Bölcsészismereteket itt még titkárnőként sem szívhatott magába. Torka és nyelve innen tovább vitte őt, először csak az értelmiségi létforma pereméig, a napközis dadusságig, ahol a felügyelet mellett énekelgetett és furulyázgatott is az apróságoknak. Nem azonnal sikerült bekerülnie az alsófokú oktatásba (sem). Pedagógusi tehetségét először a kecskeméti konzervgyári munkásokon próbálhatta ki: egy lévén közülük, énekből korrepetálta őket, míg megszerezte a tanítónői képesítést. Ezt kiretusálta az életrajzából, oda mindjárt a későbbi rangosabb „diplomát” írta be, ami azonban így sem egyetemi, csak főiskolai, annak is csak vidéki, és abból is a leglájtosabb: ének-zene általános iskolai tanári. A vidéki alsófokú tanítói papírral sokáig vándorolt egyik vidéki általános iskolából a másikba, lényegében mindenütt ugyanazt csinálva: felügyelt a napköziben, népdalkört és furulyaszakkört vezetett. Végül ezzel a szerény képesítéssel és előélettel sikerült egy budapesti egyetem rektorhelyettesi székében landolnia, először a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai karának oktatójaként. Ott földolgozta magát a rektorhelyettességig, mint a főiskolai Kar képviselője az egyetemi Szenátusban, majd konfliktusba került a főigazgatóval, mert a helyét akarta megszerezni. Koncz asszony ezért áttelepült a bölcsészkarra, a rektorhelyettesi székkel együtt. Sokáig a rektorság álmát is dédelgette, de most a dékánság került számára karnyújtásni közelségbe. Ezt neki már tavaly megígérte legfőbb szövetségese, Szabó András jelenlegi dékán (akivel termékeny együttműködésük alatt sok közös skalpot gyűjtöttek be: 1 rektort, 1 gazdasági igazgatót, 2 dékánt, 2 rektorhelyettest és 2 doktori iskolai vezetőt fúrtak meg közös erővel röpke másfél év alatt). Szabó tavaly ilyenkor beadta rektori pályázatát, amit a Zsinat visszavonatott vele. Ezzel Betty asszony dékánsága is kútba esett. Most viszont újra megcsillant a nagy lehetőség.
Önéletrajzát, amely olvasható a kre honlapján, http://www.kre.hu/kre_btk/index.php?page=keres&sub=cv&id=48, rendkívül ügyesen szerkeszti, hogy elleplezze egyetemi végzettségének voltaképpeni hiányát.
A tanítói képesítést kihagyja, majd a szegedi Juhász Gyula Főiskolát, ahol általános iskolai énektanárrá képeztette magát tovább, szendvicsként beilleszti két „ELTE” közé. Az első ELTE egy hároméves zenepedagógiai levelező kurzus, ahol havonta egy szombaton az összegyűlt vidéki tanítók fejébe töltötték, hogyan kell az éneket középiskolában oktatni. Mivel azonban a Károli bölcsészkarán nincs énekóra, nem tudjuk, hogy vehették őt fel ezzel a papírral a BTK-ra. A második ELTE pedig egy neveléstudományi doktori iskolai képzésről szól (megint a DI-k leglájtosabb változatából), ahová nem annyira járni kellett, mint inkább fizetni, de ez nem volt probléma az egyetem zsebéből.
Koncz Judit mindenből a lájtosat szereti: énektanári diploma, pedagógiai levelezőkurzus, pedagógiai doktori iskola. Még véletlenül sem szorul ezek közé valami egzaktabb, akárcsak halvány intellektust is követelő szakma. De lájtos módon is meg lehet szerezni a formális papírokat. Ez meg is történt. Közel 50 évesen megvan a pedagógiai PhD, majd 4 év múlva a pedagógiai habilitáció. Mindez az ország első számú állami egyetemén, az ELTÉ-n. Hogy miért állt szóba az ELTE egy Koncz Judit formátumú jelenséggel? Nem akarunk összefüggést találni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Györgyiné Koncz Judit a Duplaszabó Diktatúra oszlopos tagjaként szoros szimbiózusban működött a két Szabóval, nemcsak az Andrással, hanem az Ágnessel is, aki sok vezetéknevet használ, így a Szabó mellett néha a Kulcsárt, néha a Hanságit. Apósa pedig az ELTE és a MAB egyik fő megmondó embere. Hogy megmondta-e vagy sem, hogy Koncz Juditnak minden lehetséges papírt ki kell adni, azt nem tudjuk. Ezekben a lájtos tudományokban elvileg önállóan is előrejuthatott.
Koncz Juditnak az ének mellett néha rajzóra is jutott az általános iskolában, és a doktori iskolában már a sporttudományok is érdekelték. Vagyis a kevésbé intellektuális tanulók kedvenc tárgyait oktatva – ének, rajz, esetleg testnevelés – nem volt alkalma munkája során igazi bölcsésszé mélyedni.
Továbbképzései sem a bölcsészet irányába terelték: karvezetői továbbképzés, 1985-1989 a Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézetben, majd gregorián és egyházzenei továbbképzések következtek. Bölcsészetről ezekben sincs szó. Munkahelyeinek sem volt köze a bölcsészettudományokhoz: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét, ahol tanszéki ügyintéző, Kecskeméti Konzervgyár Kórusa, ahol korrepetitor, Kerekegyházi Általános Iskola, ahol napközis tanító, ének-zene, kórusvezetés, furulya szakkör, honismereti szakkör, a Halasi úti általános iskolában ezen kívül a rajzot is rábízzák, a Ladánybenei Művelődési Házban népdalkört vezet, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, Kecskeméten ének-zenét oktat, kórust vezet, felügyel a napköziben és „szervezi a szabadidőt”. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában, Kecskeméten kórust vezet, a Bányai Júlia Gimnáziumban, Kecskeméten ének-zenét oktat kórust és furulya szakkört vezet.
Ezzel az előélettel kerül Nagykőrösre, a KRE Tanítóképző Főiskolai Karára, ahonnan átjön a bölcsészkarra tanszékvezetőnek és rektorhelyettesnek. Mivel itt a kiszemelt pozíciók foglaltak, ezeket ki kell üríteni, vagyis 2 alkalmas szakembert megfúrni egy miatt. Ezt az apróságot Szabó András dékán és helyettesei, Kulcsár-Szabó Ágnes és Bíró Mária, az általuk irányított HÖK-ös szavazógépezettel simán végrehajtják. Kopp Erikát leváltják és elüldözik a Neveléstudományi Tanszék éléről, amit pedig kiválóan működtetett, és Vargha András rektorhelyettesi székét is felszabadítják neki. Az akcióért László Márton HÖK-elnököt, aki a Kari Tanács koreográfiájában főszerepet játszott, a sikeres puccsok után, a reformátusok kultuszhelyén, a Kálvin téri templomban kitüntetik. Betty asszony pedig a Kari Tanács tagja lesz, és így Szabó Andrással, Kulcsár-Szabó Ágnessel és Bíró Máriával egyenlő mértékben felelős a Kari Tanács diktatorikus átalakításáért, törvénytelen működtetéséért.
Koncz Judit korábbi oktatói tapasztalatait (ének-zene, furulya, népdal, néptánc, rajz, sport) a Károli bölcsészkarán nem tudta hasznosítani, részben előrehaladott kora, részben veleszületett szerény intellektuális képességei miatt pedig színvonalas pályaváltásra nem volt képes.
Kutatási területei sem éppen a bölcsészet fő irányát képviselik, már amennyiben a szó valódi értelmében nála kutatásról lehet beszélni: pedagógiai kutatások, pedagógus életutak, tantervi dokumentumok, zene és nevelés kapcsolata, egyházi oktatás-nevelés (ez utóbbit nem tudjuk, milyen háttérrel, hiszen élete nagy részében katolikus volt, a kálvinizmusra fordított navarrai Henrikként tért át, hasonló motivációval).
Közéleti munkássága sem kifejezetten a bölcsészet területére irányul: Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének tagja, Református Egyházzenészek Munkaközösségének tagja, óvodapedagógus, tanító, művelődésszervező és pedagógia szakokon záróvizsga elnök, tag. A MAB Tanárképzési Bizottságába rektorhelyettesként az intézmény részéről saját maga helyezte bele magát. A Studia Caroliensia folyóirat szerkesztője: ez az egyetem folyóirata, amely fölött egyedül diszponál, azaz egyedül dönt arról, mi jelenhet meg. Ez ennélfogva saját publikáció számára kritikátlanul teret nyit.
Nemzetközi kapcsolata van állítólag néhány kisebb jelentőségű holland főiskolával (Utrecht, Ede, Gouda), de főként általános iskolákkal, ezekben a városokban: Amersfoort, Amsterdam, Arnhem, Ede, Emmen, Gouda, Groningen, Leeuwarden, Leiden, Rotterdam. Hogy milyen intézményekkel és milyen minőségű kapcsolat, létezik-e egyáltalán, az nem derül ki a CV-ből (a Pethő-Sándor-szindróma a nemlétező külföldi utakkal és publikációkkal pedig károlis kontextusban mindenkit óvatossá tesz). Az a tény, hogy egy koreai ifjúsági csoport részére tartott valamiféle kurzust is felsorol itt, arra a gyanúra ad okot, hogy Koncz Judit nincs tisztában azzal, mit jelent a nemzetközi kapcsolat fogalma.
Publikációinak száma 55 évesen 23. Ez ilyen lájtos területen különösen alacsony. A 10 legfontosabbnak ítélt publikciója olvasható a Doktori Tanács honlapján:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=7714
Mindjárt az első egy alternatív iskolai folyóiratban jelent meg, és mindössze 2 oldal (ez a 10 legfontosabb közül az 1.!). „Szakkönyvei” kivétel nélkül a saját kompetenciában lévő Károli Egyetemi Kiadónál jelentek meg, ahol a színvonalat gyakorlatilag ő maga szabja meg, azaz elintézi magának a megjelenést. 2 másik cikke pedig az egyenesen általa szerkesztett „Studia Carolensiá”-ban jelent meg, egy további pedig az általa megfúrt Kopp Erika kötetében. Angol nyelvű tanulmányának fordítója nincs feltüntetve. Egyetlen komoly szakmai fórum sincs a publikációs listán. Témái nem kifejezetten egyetemi bölcsésztémák: pl. Tanítójelöltek és kezdõ tanítók hivatástudatának alakulása vagy Reflektív gondolkodásra nevelés a tanítóképzésben, stb.
Mindezzel együtt a Károli Egyetem második embere Balla Péter után. Szenátustag, egyetemi alapítványi kuratóriumtag, a minőségbiztsítási bizottság (!) tagja, és a Felülbírálati Bizottság tagja. Ez utóbbinál szeretnénk felhívni a figyelmet a tavalyi törvénytelen doktori iskolai felvételire és az az ellen panaszt tevő hallgatók kérelmének lesöprésére, amelyben Koncz Judit játszotta a főszerepet. Kérjük, hogy aki nem ismeri, olvassa el a hallgatói panaszokat itt a blogon (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/09/students-complaint-2-hallgatoi-panasz-2/ (különösen a 3. eset) és http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/08/students-complaint-1-hallgatoi-panasz-1/), mert az ő érdekeik súlyos sérelmet szenvedtek, és éppen az által, akinek ezek képviselete hivatali feladata lett volna.
Összefoglalva: Györgyiné Koncz Judit nem rendelkezik sem szakirányú egyetemi végzettséggel, sem bölcsészettudományi oktatói tapasztalattal. Szamailag nics semmi keresnivalója egy egyetem bölcsészkarán. Nemhogy dékánként, tanársegédként sem. Erkölcsileg súlyosan kifogásolható, ahogy a hallgatók érdekeit képviseli. Végül pedig ugyanannak a csapatnak a szerves, domináns részét alkotja, amelyik a Szűcs Ferenc rektorsága és Kulin Ferenc dékánsága alatt kiválóan működő bölcsészkart szakmailag és erkölcsileg tönkretette. Az ő megválasztása teljesen értelmetlen: erkölcsileg ugyanazt a minőséget képviseli, mint a leköszönő dékán és helyettesei, szakmailag pedig még annál is rosszabbat. Egészen pontosan: szakmailag nincs semmi köze a bölcsészkarhoz. Hitbeli kötődése – áttérés katolikusból reformátusra szakmai karrierjét elősegítendő – pedig nem látszik igaz(olt)nak.
Freitag, 30. Juli 2010
Offene Stelle (Dékán kerestetik)
A magyar cím retorikai fordulat. Ez a dékán nem kerestetik, hanem már megtaláltatott. Kiolvasható a pályázati kiírás szövegéből. Néha azonban történnek meglepetések. Mint pl. tavaly, amikor a rektori pályázatot kiírták, mégsincs rektora a Károlinak. Pedig már egy évvel azelőtt sem volt. Azaz lassan 2 éve nincs. Úgy is néz ki az egyetem…
Most azonban a jelenlegi vezetés által teljesen lezüllesztett BTK dékáni széke cserél – legalábbis látszólag – gazdát. Örömteli esemény – lenne, ha valódi dékánválasztásról lenne szó. A Károli böcsészkarán azonban Kulin Ferenc dékánsága óta nem volt törvényes, demokratikus szavazás. A pályázati anyagok azóta el sem jutnak a Kari Tanács tagjaihoz, mert a dékán és szűk köre ezeket egy teljesen törvénytelenül fölállított, a KT fölé emelt csúcsszervezet által „előzsürizteti”, majd már az „előzsüri” előterjesztéséről szavaztat, nem a pályázatról – a KT struktúrájából következően egyetértőleg. A KT jelenlegi összetétele mellett ugyanis a javaslatnak csúfolt előzetes döntéseket leszavazni nem lehet. A jelenlegi kari vezetésnek – az előre instruált és „motivált” 15 fős HÖK-kel és a lecserélt tanszékvezetőkkel – a KT-ba eleve beépített többsége van. Az új dékánt is a régi csapat választatja meg és irányítja majd, miután a Fenntartóval már egyeztetett a megválasztandó báb személyéről.
Az esemény fontosságára tekintettel a továbbiakban kicsit részletesebben foglalkozunk a pályázati kiírás szövegével és a kiszemelt jelöltekkel.
Kezdjük a 2010. július 15-i pályázati kiírás szövegével.
„A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
pályázatot hirdet a
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
dékáni tisztségének betöltésére
A dékán feladata:
(röviden összefoglalva: a kar képviselete, irányítása, ellenőrzése, gazdálkodása, munkáltatói jogkör gyakorlása, különböző továbbfejlesztések, pályázatok felügyelete, egyéb feladatok)
A megbízás feltételei, a pályázóval szemben támasztott követelmények (rövidítve):
- szakirányú egyetemi végzettség
- ismertség hazai és nemzetközi szakmai fórumokon
- felsővezetői gyakorlat
- alkalmasság irányításra
- koncepciózusság a fejlesztésben és korszerűsítésben
- egyetemmel létesített teljes idejű munkaviszoy vállalása
- az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása
A dékáni megbízásra pályázhatnak tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok.
A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó jelenlegi munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását
- eddigi szakmai, oktatói, tudományos munkásságának, vezetői tevékenységének részletes ismertetését
- a kar vezetésével és fejlesztésével kapcsolatos terveit, azokra vonatkozó elképzeléseit
- szakmai kapcsolatait és fontosabb tanulmányútjait
- egyházi kötődésének bemutatását
A pályázathoz mellékelni kell (rövidítve):
- részletes szakmai CV
- végzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsgabizonyítvány
- hozzájárulás az anyag megtekintéséhez
- erkölcsi bizonyítvány
……….
A pályázatot 3 pld-ban kell benyújtani a KRE Rektori Hivatalába, 1091 Bp. Kálvin tér 9.
A pályázat benyújtásának határideje: OKK-ban való megjelenéstől számított 15 nap.
A pályázat elbírálása a benyújtástól számított 60 napon belül.
A dékáni megbízás határozott időre, de legfeljeb 4 évre szól, és várható kezdete 2010. szeptember 1.
Dr. Sepsi Enikő s.k.
Főtitkár”
A pályázat eredeti, teljes szövege megtekinthető itt:
http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/32/PDF/2010/19.pdf 2231. oldal
A pályázat szövegéből kiolvasható, hogy a dékáni posztra nem egyetemi tanárt akar a Fenntartó. Egy egyetemi tanár esetleg autonóm (na nem Szabó Andrásra gondolunk, aki természetesen úgy táncol, ahogy a Fenntartó fütyül, de ő már ad acta szerencsére). Sokkal könnyebben kezelhető egy egyetemi docens, plána ha nő, mint Sepsi Enikő, vagy egy főiskolai tanár, pláne ha ő is nő, mint Györgyiné Koncz Judit. Az előbbi a Károli egyetem főtitkára, a pályázat ki- és aláírója, a másik a Károli rektorhelyettese. Mindkettejüknek a bölcsészkar a vadászterülete. A dékáni pályázat az ő profiljukra van szabva. Úgy tűnik, kettejük közül választ majd a Fenntartó, bár a szöveg megfogalmazása elvileg külső pályázót sem zár ki. A feltétel mindössze annyi, hogy vállalja a teljes munkaidejű jogviszonyt az egyetemmel. Hogy ezt a múltban tette meg avagy a jövőben teszi meg, azt a pályázat szövege nyitva hagyja.
Az elkövetkező napokban-hetekben részletesen be fogjuk mutatni a két aspiráns szakmai pályafutását. A pályázati szöveg egyes általunk kiemelt részletei alapján azonban már most esélylatolgatásokba bocsátkozhatunk.
A dékáni feladatokra nem érdemes szót vesztegetni, ezek a szokásos formaságok. A követelményekből viszont kiemeltünk néhány mozzanatot, amelyik az egyik vagy a másik jelölt felé billenthetik a mérleget.
1. Szakirányú egyetemi végzettség. Naiv lelkek azt gondolnák, hogy ez egy egyetemi dékánnal szemben evidens. Ez nem így van. Az egyik pályázó nem végzett egyetemet. A tanítóképzői oklevelét egy gyorstalpaló kurzuson szerzett zenepedagógiai oklevéllel tupírozta fel, amire kétségkívül az ELTE tette rá a pecsétet, de ez nem nevezhető szisztematikus egyetemi tanulmánynak. Ez a pályázó se oktatóként, se hallgatóként nem látott még belülről igazi egyetemet. De nem azért, mert túl fiatal. Nem az, sőt, a másik jelöltnél jóval idősebb. (1:0)
2. Koncepció. Talán nem túl merész az a feltételezés, hogy koncepciója egyik hölgynek sincs. A kérdés nem is ez, hanem hogy a mögöttük álló férfiaknak van-e. Robert Musilnak van egy komédiája: Vinzenz és jelentős férfiak barátnője. Az egyik pályázó, nevetséges dicsekvései és még nevetségesebb fotói, illetve kétségtelen ösztöndíjai és kitüntetései alapján, úgy tűnik, ebbe a musili kategóriába tartozik. A másik pedig abba, amelyiknek nincs jelentékeny barátja, csak egy jelentéktelen férje. (2:0)
3. Az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása. Meglehetős cinizmus ezt követelni, amikor a Károli jelenlegi vezetői nemhogy a küldetésnyilatkozat szellemiségéhez, de egy átlagembertől elvárható átlagmorálhoz sem tartják magukat. Úgy gondoljuk, ehhez a szellemiséghez mindkét kiszemelt különösebb nehézség nélkül hű tud lenni, tehát itt egyiküknek sem jár pont.
4. Egyházi kötődésének bemutatása. Mindketten reformátusok. De míg egyiküknek már a bölcsőben zsoltárokat énekelt az édesanyja, a másikuk még felnőttként is katolikus misékre járt, és csak a karrierje érdekében váltott felekezetet. (Ismert szindróma a történelemből: „Párizs megér egy misét”, csak fordítva.) Ezt a kötődést a bölcsős kálvinista kétségtelenül jobban be tudja majd pályázatában mutatni. (3:0)
5. Végzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga. Egyetemi végzettség az egyiknél nincs, ezt nála már az első pontban levontuk. Habilitációja viszont van (fantasztikus: valódi egyetemi végzettség nélkül?!), (3:1). Nyelvvizsga: nyelvben mindketten erősek. Az egyik furulyázik a nyelvével, a másik franciázik. De nyelvvizsgabizonyítványt csak az utóbbira adnak. Végeredmény: 4:1
Nagyon úgy tűnik, hogy főtitkár asszoy kiütéssel győz. Kiírta magának a pályázatot, amit majd megnyer. Rektorhelyettes asszony csak az optikához kell, hogy legyen vesztes is. Úgy nem illik versenyezni, ahogy Szabó András: előre elteszi láb alól a lehetséges riválisokat, hogy egyedül legyen a ringben.
Végül foglalkoznunk kell még a 4 éves dékáni ciklussal. Lehet, hogy Sepsi Enikőnek van humorérzéke, és a vicc kedvéért írta be? Eddig még egyetlen dékán sem töltötte ki az idejét. Persze, midegyikük szilárdan hitte, hogy ki fogja. Szilágyi Ferenc arra tért haza egy külföldi konferenciáról, hogy már nem dékán. (Míg kint járt, idehaza Szabó András elnyírta, ld. http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/22/the-first-victim-of-andras-szabo-tetemrehivas/ .) Barkó Endre is csak egy évig ült a dékáni székben, mint ahogy Bagdy Emőke és Györke ldikó is. Az előző kettőt Szabó András fúrta meg, a harmadikat csak fúrta, míg meg nem halt,mindenesetre egy szög volt a koporsójában. Közben Kulin Ferenc is volt dékán, akit Szabó András helyettesként hátba döfött, majd ugyanezt 8 évvel később, Kulin újbóli dékáni visszatérése alkalmából megismételte. Raffay Ernő is ült a dékáni székben, ő szerényen csak 3 évre választatta meg magát, de ezt az időt sem sikerült kitöltenie. Közben jutott még Kesselheim Isabellának dékánhelyettesként kétszer is dékáni szerep, egyszer Györke halála, másodszor Raffay kiiktatása után, olyasmi mint most Ballának rektorhelyettesként. Aztán jött Szabó: ő joggal gondolhatta, hogy kitölti a 4 évet, legalább dékánként, de talán rektorként is, aztán még 4-et stb., hiszen nincs, aki megfúrja, ő pedig már mindenkit megfúrt. Ő, a világbajnok fúrógép került végre hatalomra. Mindig erre vágyott, azért nyirkálta el mániákusan a riválisokat (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/11/06/the-unseccessefull-takeover-a-meghiusult-puccs/ ). Őt nem is nyírta el senki: lebukott magától, lefeketedett, lelepleződött.
És most jön Sepsi (vagy esetleg Koncz?). Ő lesz (gyakorlatilag) a 11. (hivatalosan a 9.) dékán a bölcsészkar 17 éves fennállása alatt. Ezt az anomáliát Bölcskei Gusztáv püspök elődjénél még szenvedélyesen bírálta http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/06/05/bolcskei-contra-bolcskei-2-bolcskei-ongolja-2/ . De míg más szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem látja.
Most azonban a jelenlegi vezetés által teljesen lezüllesztett BTK dékáni széke cserél – legalábbis látszólag – gazdát. Örömteli esemény – lenne, ha valódi dékánválasztásról lenne szó. A Károli böcsészkarán azonban Kulin Ferenc dékánsága óta nem volt törvényes, demokratikus szavazás. A pályázati anyagok azóta el sem jutnak a Kari Tanács tagjaihoz, mert a dékán és szűk köre ezeket egy teljesen törvénytelenül fölállított, a KT fölé emelt csúcsszervezet által „előzsürizteti”, majd már az „előzsüri” előterjesztéséről szavaztat, nem a pályázatról – a KT struktúrájából következően egyetértőleg. A KT jelenlegi összetétele mellett ugyanis a javaslatnak csúfolt előzetes döntéseket leszavazni nem lehet. A jelenlegi kari vezetésnek – az előre instruált és „motivált” 15 fős HÖK-kel és a lecserélt tanszékvezetőkkel – a KT-ba eleve beépített többsége van. Az új dékánt is a régi csapat választatja meg és irányítja majd, miután a Fenntartóval már egyeztetett a megválasztandó báb személyéről.
Az esemény fontosságára tekintettel a továbbiakban kicsit részletesebben foglalkozunk a pályázati kiírás szövegével és a kiszemelt jelöltekkel.
Kezdjük a 2010. július 15-i pályázati kiírás szövegével.
„A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
pályázatot hirdet a
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
dékáni tisztségének betöltésére
A dékán feladata:
(röviden összefoglalva: a kar képviselete, irányítása, ellenőrzése, gazdálkodása, munkáltatói jogkör gyakorlása, különböző továbbfejlesztések, pályázatok felügyelete, egyéb feladatok)
A megbízás feltételei, a pályázóval szemben támasztott követelmények (rövidítve):
- szakirányú egyetemi végzettség
- ismertség hazai és nemzetközi szakmai fórumokon
- felsővezetői gyakorlat
- alkalmasság irányításra
- koncepciózusság a fejlesztésben és korszerűsítésben
- egyetemmel létesített teljes idejű munkaviszoy vállalása
- az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása
A dékáni megbízásra pályázhatnak tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok.
A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó jelenlegi munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását
- eddigi szakmai, oktatói, tudományos munkásságának, vezetői tevékenységének részletes ismertetését
- a kar vezetésével és fejlesztésével kapcsolatos terveit, azokra vonatkozó elképzeléseit
- szakmai kapcsolatait és fontosabb tanulmányútjait
- egyházi kötődésének bemutatását
A pályázathoz mellékelni kell (rövidítve):
- részletes szakmai CV
- végzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsgabizonyítvány
- hozzájárulás az anyag megtekintéséhez
- erkölcsi bizonyítvány
……….
A pályázatot 3 pld-ban kell benyújtani a KRE Rektori Hivatalába, 1091 Bp. Kálvin tér 9.
A pályázat benyújtásának határideje: OKK-ban való megjelenéstől számított 15 nap.
A pályázat elbírálása a benyújtástól számított 60 napon belül.
A dékáni megbízás határozott időre, de legfeljeb 4 évre szól, és várható kezdete 2010. szeptember 1.
Dr. Sepsi Enikő s.k.
Főtitkár”
A pályázat eredeti, teljes szövege megtekinthető itt:
http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/32/PDF/2010/19.pdf 2231. oldal
A pályázat szövegéből kiolvasható, hogy a dékáni posztra nem egyetemi tanárt akar a Fenntartó. Egy egyetemi tanár esetleg autonóm (na nem Szabó Andrásra gondolunk, aki természetesen úgy táncol, ahogy a Fenntartó fütyül, de ő már ad acta szerencsére). Sokkal könnyebben kezelhető egy egyetemi docens, plána ha nő, mint Sepsi Enikő, vagy egy főiskolai tanár, pláne ha ő is nő, mint Györgyiné Koncz Judit. Az előbbi a Károli egyetem főtitkára, a pályázat ki- és aláírója, a másik a Károli rektorhelyettese. Mindkettejüknek a bölcsészkar a vadászterülete. A dékáni pályázat az ő profiljukra van szabva. Úgy tűnik, kettejük közül választ majd a Fenntartó, bár a szöveg megfogalmazása elvileg külső pályázót sem zár ki. A feltétel mindössze annyi, hogy vállalja a teljes munkaidejű jogviszonyt az egyetemmel. Hogy ezt a múltban tette meg avagy a jövőben teszi meg, azt a pályázat szövege nyitva hagyja.
Az elkövetkező napokban-hetekben részletesen be fogjuk mutatni a két aspiráns szakmai pályafutását. A pályázati szöveg egyes általunk kiemelt részletei alapján azonban már most esélylatolgatásokba bocsátkozhatunk.
A dékáni feladatokra nem érdemes szót vesztegetni, ezek a szokásos formaságok. A követelményekből viszont kiemeltünk néhány mozzanatot, amelyik az egyik vagy a másik jelölt felé billenthetik a mérleget.
1. Szakirányú egyetemi végzettség. Naiv lelkek azt gondolnák, hogy ez egy egyetemi dékánnal szemben evidens. Ez nem így van. Az egyik pályázó nem végzett egyetemet. A tanítóképzői oklevelét egy gyorstalpaló kurzuson szerzett zenepedagógiai oklevéllel tupírozta fel, amire kétségkívül az ELTE tette rá a pecsétet, de ez nem nevezhető szisztematikus egyetemi tanulmánynak. Ez a pályázó se oktatóként, se hallgatóként nem látott még belülről igazi egyetemet. De nem azért, mert túl fiatal. Nem az, sőt, a másik jelöltnél jóval idősebb. (1:0)
2. Koncepció. Talán nem túl merész az a feltételezés, hogy koncepciója egyik hölgynek sincs. A kérdés nem is ez, hanem hogy a mögöttük álló férfiaknak van-e. Robert Musilnak van egy komédiája: Vinzenz és jelentős férfiak barátnője. Az egyik pályázó, nevetséges dicsekvései és még nevetségesebb fotói, illetve kétségtelen ösztöndíjai és kitüntetései alapján, úgy tűnik, ebbe a musili kategóriába tartozik. A másik pedig abba, amelyiknek nincs jelentékeny barátja, csak egy jelentéktelen férje. (2:0)
3. Az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása. Meglehetős cinizmus ezt követelni, amikor a Károli jelenlegi vezetői nemhogy a küldetésnyilatkozat szellemiségéhez, de egy átlagembertől elvárható átlagmorálhoz sem tartják magukat. Úgy gondoljuk, ehhez a szellemiséghez mindkét kiszemelt különösebb nehézség nélkül hű tud lenni, tehát itt egyiküknek sem jár pont.
4. Egyházi kötődésének bemutatása. Mindketten reformátusok. De míg egyiküknek már a bölcsőben zsoltárokat énekelt az édesanyja, a másikuk még felnőttként is katolikus misékre járt, és csak a karrierje érdekében váltott felekezetet. (Ismert szindróma a történelemből: „Párizs megér egy misét”, csak fordítva.) Ezt a kötődést a bölcsős kálvinista kétségtelenül jobban be tudja majd pályázatában mutatni. (3:0)
5. Végzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga. Egyetemi végzettség az egyiknél nincs, ezt nála már az első pontban levontuk. Habilitációja viszont van (fantasztikus: valódi egyetemi végzettség nélkül?!), (3:1). Nyelvvizsga: nyelvben mindketten erősek. Az egyik furulyázik a nyelvével, a másik franciázik. De nyelvvizsgabizonyítványt csak az utóbbira adnak. Végeredmény: 4:1
Nagyon úgy tűnik, hogy főtitkár asszoy kiütéssel győz. Kiírta magának a pályázatot, amit majd megnyer. Rektorhelyettes asszony csak az optikához kell, hogy legyen vesztes is. Úgy nem illik versenyezni, ahogy Szabó András: előre elteszi láb alól a lehetséges riválisokat, hogy egyedül legyen a ringben.
Végül foglalkoznunk kell még a 4 éves dékáni ciklussal. Lehet, hogy Sepsi Enikőnek van humorérzéke, és a vicc kedvéért írta be? Eddig még egyetlen dékán sem töltötte ki az idejét. Persze, midegyikük szilárdan hitte, hogy ki fogja. Szilágyi Ferenc arra tért haza egy külföldi konferenciáról, hogy már nem dékán. (Míg kint járt, idehaza Szabó András elnyírta, ld. http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/02/22/the-first-victim-of-andras-szabo-tetemrehivas/ .) Barkó Endre is csak egy évig ült a dékáni székben, mint ahogy Bagdy Emőke és Györke ldikó is. Az előző kettőt Szabó András fúrta meg, a harmadikat csak fúrta, míg meg nem halt,mindenesetre egy szög volt a koporsójában. Közben Kulin Ferenc is volt dékán, akit Szabó András helyettesként hátba döfött, majd ugyanezt 8 évvel később, Kulin újbóli dékáni visszatérése alkalmából megismételte. Raffay Ernő is ült a dékáni székben, ő szerényen csak 3 évre választatta meg magát, de ezt az időt sem sikerült kitöltenie. Közben jutott még Kesselheim Isabellának dékánhelyettesként kétszer is dékáni szerep, egyszer Györke halála, másodszor Raffay kiiktatása után, olyasmi mint most Ballának rektorhelyettesként. Aztán jött Szabó: ő joggal gondolhatta, hogy kitölti a 4 évet, legalább dékánként, de talán rektorként is, aztán még 4-et stb., hiszen nincs, aki megfúrja, ő pedig már mindenkit megfúrt. Ő, a világbajnok fúrógép került végre hatalomra. Mindig erre vágyott, azért nyirkálta el mániákusan a riválisokat (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2009/11/06/the-unseccessefull-takeover-a-meghiusult-puccs/ ). Őt nem is nyírta el senki: lebukott magától, lefeketedett, lelepleződött.
És most jön Sepsi (vagy esetleg Koncz?). Ő lesz (gyakorlatilag) a 11. (hivatalosan a 9.) dékán a bölcsészkar 17 éves fennállása alatt. Ezt az anomáliát Bölcskei Gusztáv püspök elődjénél még szenvedélyesen bírálta http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/06/05/bolcskei-contra-bolcskei-2-bolcskei-ongolja-2/ . De míg más szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem látja.
Montag, 19. Juli 2010
Pornographie,Paedophilie, Protestantismus, Pfennig (Pornográfia, Pedofília, Protestantizmus, Pénz)
PPP nicknevű szerzőnk a címben szereplő első két P betűs szót a katolicizmushoz, az utolsó két P betűst a kálvinizmushoz kapcsolja, és egy Max Weberre támaszkodó nagyívű történetszociológiai elemzéssel bebizonyítja, hogy a négy P valahol a mélyben összefügg egymással: nem lehet tehát a vészharangot megkongatni a katolicizmus fölött anélkül, hogy a kálvinizmust is el ne parentálnánk. – A szerk.
Időközben Johannes eltávolította a poszt szövegét, és arra kért, mi is tegyük meg. Kérésének eleget teszünk, és alább közöljük az indokokat.
Oliver
PPP szövege teljes terjedelmében törölve.
P(anaszi) P(ázmány) P(éter) posztját kénytelenek voltunk eltávolítani, noha nagy sikere volt: már megjelenése napján bekerült a wordpress legjobb 10 magyar posztja közé. A poszt tartalma ugyanis alkalmas arra, hogy szembeállítson felekezeteket, és kijátssza egymás ellen a felekezeti egyetemeket, azaz enyhén provokáció ízű. Ez semmiképp sem célunk. A Károli belső ügyeibe nem szeretnénk bevonni a katolikus egyetemet, mint ahogy lehetőség szerint más egyetemeket sem. Kivételt képez a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara, amely, sajnos, többszörösen involválódott a károlisbotrányként elhíresült eseményben. Azzal, hogy a csaló Mészáros Márton védetését Pál József magára vállalta, és arra készül, hogy másodszor is eljátssza a “Maechen für alles” Eisemann György szégyenteljes szerepét, a Szegedi Egyetem maga avatkozott bele a Károli belső ügyébe. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetője, Balázs Mihály professzor már Szabó András ún. nagydoktorijának elfogadásában is kompromittálta magát. Ő volt ugyanis az ominózus (szintén nem létező) értekezés egyik opponense. Ha valakinek, Balázs Mihálynak aztán tényleg tudnia kellett volna, hogy Szenci naplóját Dézsi Lajos már kiadta, nemcsak régi magyarosként, hanem mert Dézsi Lajos annakidején maga is a Szegedi Egyetem professzora volt, így nem forráskiadásként, hanem másodkiadásként kellett volna elbírálnia Szabó András “opusát”. A kandidátusi és nagydoktori közötti idő 3 db pár lapos publikációját “jelentős teljesítményként” elfogadni pedig több mint bűn a szakmával szemben. De a Szegedi Egyetem bölcsészettudományi kara kompromittálta magát a legutóbbi OTDK-n is, amikor szemet hunyt afölött, hogy az egyik zsüriben sógorok (a károlis Hermann Zoltán és az ELTÉ-s Szilágyi Márton) osztogatják a díjakat. Így, persze, az ELTÉ-t sem kímélhetjük, amelynek további két oktatója, Eisemann György és Kovács Árpád vastagon benne volt a Mészáros-féle csalásban. De a Pázmányt még akkor sem szeretnénk az ügybe belekeverni, ha a posztból ez az egyetem kerül ki a Károlival szemben előnyösen. (A mai állapotokat tekintve bármely egyetem és főiskola mind szakmailag, mind erkölcsileg előnyösen kerülne ki egy ilyen összehasonlításból.)
És még valami: mi, a szerkesztők, a posztok tartalmáért és a saját egyéni bejegyzéseinkért vagyunk felelősek. Nem szeretnénk a véleményszabadságot korlátozni, ezért ritkán élünk a moderálás eszközével. Minden hozzászólót nyomatékosan kérünk, hogy csak megalapozott véleményt küldjön be, mert a saját bejegyzéséért mindenki maga felel.
(Az eltávolított posztot archiváltuk.)
A szerk.
Időközben Johannes eltávolította a poszt szövegét, és arra kért, mi is tegyük meg. Kérésének eleget teszünk, és alább közöljük az indokokat.
Oliver
PPP szövege teljes terjedelmében törölve.
P(anaszi) P(ázmány) P(éter) posztját kénytelenek voltunk eltávolítani, noha nagy sikere volt: már megjelenése napján bekerült a wordpress legjobb 10 magyar posztja közé. A poszt tartalma ugyanis alkalmas arra, hogy szembeállítson felekezeteket, és kijátssza egymás ellen a felekezeti egyetemeket, azaz enyhén provokáció ízű. Ez semmiképp sem célunk. A Károli belső ügyeibe nem szeretnénk bevonni a katolikus egyetemet, mint ahogy lehetőség szerint más egyetemeket sem. Kivételt képez a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara, amely, sajnos, többszörösen involválódott a károlisbotrányként elhíresült eseményben. Azzal, hogy a csaló Mészáros Márton védetését Pál József magára vállalta, és arra készül, hogy másodszor is eljátssza a “Maechen für alles” Eisemann György szégyenteljes szerepét, a Szegedi Egyetem maga avatkozott bele a Károli belső ügyébe. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetője, Balázs Mihály professzor már Szabó András ún. nagydoktorijának elfogadásában is kompromittálta magát. Ő volt ugyanis az ominózus (szintén nem létező) értekezés egyik opponense. Ha valakinek, Balázs Mihálynak aztán tényleg tudnia kellett volna, hogy Szenci naplóját Dézsi Lajos már kiadta, nemcsak régi magyarosként, hanem mert Dézsi Lajos annakidején maga is a Szegedi Egyetem professzora volt, így nem forráskiadásként, hanem másodkiadásként kellett volna elbírálnia Szabó András “opusát”. A kandidátusi és nagydoktori közötti idő 3 db pár lapos publikációját “jelentős teljesítményként” elfogadni pedig több mint bűn a szakmával szemben. De a Szegedi Egyetem bölcsészettudományi kara kompromittálta magát a legutóbbi OTDK-n is, amikor szemet hunyt afölött, hogy az egyik zsüriben sógorok (a károlis Hermann Zoltán és az ELTÉ-s Szilágyi Márton) osztogatják a díjakat. Így, persze, az ELTÉ-t sem kímélhetjük, amelynek további két oktatója, Eisemann György és Kovács Árpád vastagon benne volt a Mészáros-féle csalásban. De a Pázmányt még akkor sem szeretnénk az ügybe belekeverni, ha a posztból ez az egyetem kerül ki a Károlival szemben előnyösen. (A mai állapotokat tekintve bármely egyetem és főiskola mind szakmailag, mind erkölcsileg előnyösen kerülne ki egy ilyen összehasonlításból.)
És még valami: mi, a szerkesztők, a posztok tartalmáért és a saját egyéni bejegyzéseinkért vagyunk felelősek. Nem szeretnénk a véleményszabadságot korlátozni, ezért ritkán élünk a moderálás eszközével. Minden hozzászólót nyomatékosan kérünk, hogy csak megalapozott véleményt küldjön be, mert a saját bejegyzéséért mindenki maga felel.
(Az eltávolított posztot archiváltuk.)
A szerk.
Samstag, 17. Juli 2010
Nix los in Afrika (Afrikában a helyzet változatlan)
No change in Africa
Írta: jhnnsclvn on július 14, 2010
Négy és fél hónappal ezelőtt jelent meg Prudens írása a „mintha-egyetemről”, és azóta NEM TÖRTÉNT SEMMI! Sőt, a BŰNELKÖVETŐK mindent megtesznek, hogy a felelősségüket visszamenőleg is elhomályosítsák. Ősszel nagy profilváltásra készülnek: társadalomtudományivá (?) alakítják a bölcsészettudományi (?) kart (http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/szenatusi_hatarozatok_majus_26.pdf, utolsó bekezdés!). Ez egy jellegzetes POSZTMODERN TRÜKK (feltehetően az akadémikus APÓS fejéből pattant ki): ÚJRADEFINIÁLOM MAGAMAT, méghozzá valami nagyon általános és jól hangzó néven, mondjuk összehasonlító kultúratudomány, esetleg politikai kommunikáció vagy valami hasonló. Szóval olyasmi, aminek nincsen világosan meghatározható köze ahhoz a 62 diszciplínához, melyen jelenleg fokozatot lehet szerezni az MTA-n. Aztán jöhet a “törvényes” bosszúhadjárat tömeges elbocsátásokkal, utána pedig jöhetnek az új csókosok meg ügyfelek. – Így el lehet tussolni a kérdést: kik a FELELŐSÖK az egyetemen elkövetett bűnökért, amelyekkel ez a BLOG egy éve foglalkozik? A válasz kategorikus, mert két személy köré koncentrálódik minden törvénytelenség és csalás, tudományos fokozatokkal való visszaélések, adminisztratív- és közokirathamisítások: KULCSÁR-SZABÓ (HANSÁGI) ÁGNES dékánhelyettes, akit a háttérből valójában APÓSa instruált, de a törvénytelenségeket (két külön néven is!) mégis önmaga követte el; illetve SZABÓ ANDRÁS dékán, aki – kari vezetőként – minden jogtalanságért személy szerint is felelős, mert dékáni aláírásával szentesítette a szakmai, erkölcsi és jogi visszaéléseket. A dékán és gátlástalan helyettese olyan erkölcsi és szakmai válságot idézett elő, amely aláásta az egyetem, az egyház, sőt, az egész hazai felsőoktatás morálját. Ez a KÉT FŐKOLOMPOS az elkövetői szálak és a felelősség elterelése érdekében az utóbbi hónapokban maga mellé állított olyan új személyeket, mint amilyen SEPSI ENIKŐ főtitkár és KOVÁCS BARNABÁS stratégiai igazgató, akik bár újsütetűek ezen az egyetemen, mégsem jártak közvetlenül utána a történteknek, hanem épp a két főbűnöstől, Szabó András dékántól és helyettesétől, a MENYtől kértek és kaptak tanácsot. Sepsi csak idén került – pályázat nélkül – az egyetemre és egyből a főtitkári székbe, a dékánhelyettes asszony APÓSának protezsálására, aki szintén munkáltatója, akárcsak a másik kettős szereposztásban fellépő személynek, a nyugdíjas „rendőr elvtársnak”, Kovács Árpádnak. A főtitkár asszony korábban több intézményben adminisztratív, szervezői és manageri feladatokat látott el, tudományos teljesítménye nulla. Az új irány még a végén azt jelenti, hogy horribile dictu: kinevezik ezt az átlag alatti – mesterségesen felduzzasztott – személyt dékánná, aki Szabó András és bandája befolyása alatt áll! Így aztán minden bűnelkövető marad vezetői beosztásban épületen belül, tanszékek élén, gyakorlatilag változatlanul hatalomban, a csaló rektorunokaöcs, a hírhedt Mészáros pedig továbbra is hatalmas óraszámban oktat, szakdolgozatot vezet, sőt, Kulcsár-Szabó dékánhelyettes asszonnyal párban államvizsgáztat.
Mindezekre tekintettel szerkesztőségünk úgy döntött, hogy újra beidézi az Egy ”mintha” egyetem című poszt legfontosabb megállapításait (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/03/01/an-as-if-university-egy-mintha-egyetem/), mintegy bevezetésül saját aktuális helyetjelentésünkhöz, amelyet a MAB Látogató Bizottság jelentésére válaszul készítettünk, és hamarosan közlünk. A MAB-jelentés jó két hete megérkezett Balla Péterhez, és erre adekvátan kívánunk reagálni: vagyis be kívánjuk bizonyítani, hogy ez a Károli Gáspár nevét méltatlanul megcsúfoló képződmény SE NEM REFORMÁTUS, SE NEM EGYETEM.
Ezzel a cselekedetünkkel az Írás szellemében kívánunk eljárni, amely ezt mondja: „a törvénytelenséget és az erőszaktételt TÁVOZTASSÁTOK EL, és CSELEKEDJETEK TÖRVÉNY SZERINT ÉS IGAZSÁGOT!” A Duplaszabó banda egyszer és mindenkorra vállalhatatlanná vált mindannyiunk számára! – A szerk.
Szerző: Prudens
Hans Vaihinger (1852–1933) német filozófus A mintha filozófiája (Philosophie des Als Ob) című, 1911-ben megjelent 800 oldalas munkájában ír a „mintha” (als ob) fogalmakról, melyek nem takarnak ontológiai létezőket, de „hasznos fikciókként” (nützliche Fiktionen) segítik a megismerést.
Bebizonyítjuk, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem egy ilyen „mintha” létező: nem református és nem egyetem. Vaihinger hasznos fikcióival szemben azonban ez nemcsak haszontalan, de egyenesen kártékony fikció.
Amikor 1993-ban a patinás pesti református teológia egy bölcsészkar megalapításával egyetemmé bővült, alapítói, Benda Kálmán vezetésével azt valódi egyetemként gondolták el. Célként a protestáns művelődés kincseinek kutatását és ápolását, a fiatalságnak keresztyén szellemben való nevelését tűzték ki.
Mióta azonban 1997-től kezdve Szabó András és Hansági Ágnes, Kulcsár-Szabó Ernő menye, valamint a Kulcsár-Szabó klán fokozatosan átvette a bölcsészettudományi kar vezetését, az alapítók céltételezése csak ürügyül szolgál egy szűk érdekcsoport önös érdekeinek leplezésére. A bölcsészettudományi kar a protestáns művelődéstől idegen területeket – kremlinológiai, színháztudomány, terminológia – emelt magába. A kálvinista szellemnek elkötelezett oktatókat eltávolították, helyettük attól alkatilag idegen embereket – Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus érdekköréhez tartozó személyeket – alkalmaztak: Mindez a keresztyén szellemű nevelés céljának feladását jelenti.
1. A csak a nevében református egyetem a keresztyén szellemiségnek legfeljebb „mintha” szinten felel meg. Az állítólag református egyetem hallgatóit tanulmányaik során nem ismertetik meg a kálvinizmus alaptételeivel. Legtöbbjüknek fogalma sincs, mi is a Heidelbergi Káté, amelyet a debreceni zsinat 1567-ben, majd a szatmárnémeti zsinat 1646-ban fogadott el a reformátusság hitvallásos könyvéül, s melynek első magyar fordítása 1577-ben jelent meg Pápán Huszár Dávid fordításában. Nem tanulnak felekezetünk történetéről, s idegenek maradnak számukra a református erkölcsiség olyan kimagasló példái, mint a negyven prédikátor története, akiket gályarabságra vetettek hitükhöz való hűségük miatt. A bölcsészettudományi kar végletes züllöttségét jelzi az a tény, hogy az első dékán, Szilágyi Ferenc 2010 február 28-i búcsúztatóján a Szabadság téri templomban a jelenlegi bölcsészettudományi karnak sem egyetlen jelenlegi oktatója (beleértve a Szilágyit megfúró jelenlegi dékánt és helyettesét, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnest), sem egyetlen hallgatója nem jelent meg.
2. Az egyetem a humboldti értelemben a „kutatás és az oktatás” (Forschung und Lehre) terepe. A karon folyó kutatás színvonalát jelzi, hogy Szabó András dékán 2003-ban megvédett akadémiai doktori disszertációja Szenci Molnár Albert egyszer már egy más szöveggondozó által megjelentetett latin nyelvű naplójának újraközlése. Ezt egészíti ki Szabó a szövegnek az 1970-es években Tolnai Gábor irányításával Uray Piroskával együtt készített fordításának másodközlésével, közismert adatokat tartalmazó jegyzetanyaggal, valamint egy kb. 40 könyvoldal terjedelmű bevezetővel. A bevezető szószátyár közléseket tartalmaz Szabó saját életéről, köszönetet mond még élő pályatársaknak, valamint feleségének, Petrőczi Évának, amiért az buzdította az egyszer már megjelent anyag újrahasznosítására. Az időközben elhunyt Tolnai Gábor, és a fordításban részt vevő Uray Piroska még köszönő szavakat sem kap. A 40 oldalnyi bevezető egy ponyvaregény stílusában tárgyalja Szenci Molnár Albert életének esetleges adatait: mennyit fizetett (és mennyivel maradt adós) a kosztért-kvártélyért, kiket akart feleségül venni és milyen rohamok törtek ki rajta a kényszerű szexuális önmegtartóztatás hatására. Szabó munkásságának periférikus jellegét jól jelzi, hogy a Doktori Iskolák 2010-ben frissített adatbázisában kb. 130 független idézést mutat ki saját munkáiról, 2003-ban, a doktori vita évében viszont még egyetlen hivatkozást sem tüntetett fel téziseiben. A munka színvonaláról mindenki benyomást alkothat az ezen a blogon publikált, mindössze 2 és fél oldalas tézisek alapján, amelyek nem posztulálnak semmit, és nem hivatkoznak semmilyen tudományos módszerre: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/05/11/andras-szabos-degree-1-documents-szabo-andras-nagydoktorija-1-dokumentumok/ . Ennek végén található az összesen 3 publikáció (valójában 5, de ebből 2 azonos: magyarul – Sz.M. Sziléziában – ill. németül – Sz.M. in Schlesien -, 1 pedig akkor még meg sem jelent), egyenként 4, 7 ill. 11 oldalasok. Az I. Osztály követelményrendszere 30 fajsúlyos publikációt ír elő: Szabó ennek mennyiségileg csupán a 10%-át, minőségileg pedig 0%-át teljesítette.
3. Hansági (egyes dokumentumokban: Kulcsár-Szabó) Ágnes (Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus menye) a kar tudományos dékánhelyettese. Tudományos munkásságának színvonalára csak egyetlen adalék. A Doktori Iskolák adatbázisában Hansági tíz legfontosabb munkái közé sorolja két publikációját (ugyanannak a szövegnek a magyar és a német változata, tehát valójában 9), mely(ek) Márai A gyertyák csonkig égnek című regényének elemzését tartalmazzák az identitáskonstrukciók szempontjából.Hansági Ágnes az elemzés során kulcsfogalomként alkalmazza a pragmalingvisztikából ismert beszédaktust. Szól az illokúció beszédaktusáról – ami nonszensz, hiszen minden beszédaktusnak van illokúciós ereje (Austin) –, valamint a perlokúcióról, mint amellyel a beszédaktust alkalmazó személy saját identitását létrehozza. Ez is nonszensz, hiszen a perlokúció csak az interakciós térben értelmezhető, mint a partnerben – a beszédaktus címzettjében – létrejött változás. Hansági „tanulmányainak” bibliográfiájában a beszédaktuskutatás egyetlen klasszikusára (Austin, Searle, Wunderlich stb.) sem utal, felsorolja viszont H. Meadet, aki a beszédaktus fogalmának kidolgozásakor (1950-es évek vége) már több évtizede halott volt. Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes tudományosnak feltüntetett szövegei ehhez hasonló szakmai blöffök sorozatai, tudománytalan konstrukciók.
4. A bölcsészkaron folyó oktatás színvonala – vezető oktatóinak tudományos felkészültségét tekintve nem is lehet más, mint siralmas. Egyetlen lényeges kivétellel. A Hima Gabriella által 2003-ban alapított Irodalomtudományi Doktori Iskola csakugyan jó színvonalon működött. Hima Gabriella erkölcsileg feddhetetlen, tudományos hírneve kikezdhetetlen. Nem tartozik sem Szabó András, sem a Kulcsár-Szabó klán érdekköréhez. Őt a karon (a Szabó András által megfúrt) Szilágyi Ferenc alkalmazta 1998-ban (a Szabó András által megfúrt) Huszár Ágnes javaslatára. 2009-ben Szabó András dékán megpróbálta maga és érdekköre számára az IDI-t megszerezni. Ennek vezetését feleségének, Petrőczi Évának szánta. Ezt megalapozandó egyetemi tanárságra terjesztette fel a feleségét a MAB-nál. Bár a felterjesztést személyesen maga Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus szorgalmazta, a MAB nem fogadta el. A hatalomátvétel előkészítésére a KRE BTK vezetése Hima Gabriella iskolavezető ellen MAB eljárást kezdeményezett. Ez azonban tisztázta az iskolavezetőt a vádak alól. Viszont számos jogsértést állapított meg: személyi összefonódások a doktori védésekben: Például Szabó és Petrőczi – házastársak – témavezetőként és opponensként szerepelnek egy doktori védésben. Mészáros Márton – Hansági Ágnes tanársegédje – maximális pontszámot kap egy, az előírt terjedelem felét kitevő, részben közös munkában, részben teljesen idegen munka kisajátításával készült disszertáció alapján. (A bizottság vezetője Eisemann György, Kulcsár-Szabó Ernő helyettese az ELTÉ-n, és a többi bizottsági tag is Kulcsár-Szabó Ernő személyes lekötelezettje, kivéve Petrőczit, aki viszont a Szabó dékán felesége.) A MAB 2009. október 2-i határozatában felszólítja a KRE-t a jogsértések megszüntetésére. Ez mind a mai napig nem történt meg. A Doktori Iskolát jelenleg Kovács Árpád orosz szakos nyugdíjas professzor vezeti. (A KRE BTK-n nincs orosz szakos képzés.)
A református egyetemre mind a kutatás, mind az oktatás tekintetében az alibi, a „mintha” létezés jellemző. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Magyar Tudomány – a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata – 2010 második, a Kálvin évnek szánt számában egyetlen KRE BTK-s szerző sem szerepel. Sőt, egyetlen lábjegyzet erejéig sem emlékeznek meg a KRE BTK oktatóinak egyetlen írásáról sem. Ők nyilvánvalóan a „tudományos mezőben” (Bourdieu) még kálvinista témában sem számítanak semmit. Ez a látszat-egyetem azonban nagyon is valós pénzt, 2,6 milliárd forintot von el évente az államháztartásból.
Quod erat demonstrandum.
Írta: jhnnsclvn on július 14, 2010
Négy és fél hónappal ezelőtt jelent meg Prudens írása a „mintha-egyetemről”, és azóta NEM TÖRTÉNT SEMMI! Sőt, a BŰNELKÖVETŐK mindent megtesznek, hogy a felelősségüket visszamenőleg is elhomályosítsák. Ősszel nagy profilváltásra készülnek: társadalomtudományivá (?) alakítják a bölcsészettudományi (?) kart (http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/szenatusi_hatarozatok_majus_26.pdf, utolsó bekezdés!). Ez egy jellegzetes POSZTMODERN TRÜKK (feltehetően az akadémikus APÓS fejéből pattant ki): ÚJRADEFINIÁLOM MAGAMAT, méghozzá valami nagyon általános és jól hangzó néven, mondjuk összehasonlító kultúratudomány, esetleg politikai kommunikáció vagy valami hasonló. Szóval olyasmi, aminek nincsen világosan meghatározható köze ahhoz a 62 diszciplínához, melyen jelenleg fokozatot lehet szerezni az MTA-n. Aztán jöhet a “törvényes” bosszúhadjárat tömeges elbocsátásokkal, utána pedig jöhetnek az új csókosok meg ügyfelek. – Így el lehet tussolni a kérdést: kik a FELELŐSÖK az egyetemen elkövetett bűnökért, amelyekkel ez a BLOG egy éve foglalkozik? A válasz kategorikus, mert két személy köré koncentrálódik minden törvénytelenség és csalás, tudományos fokozatokkal való visszaélések, adminisztratív- és közokirathamisítások: KULCSÁR-SZABÓ (HANSÁGI) ÁGNES dékánhelyettes, akit a háttérből valójában APÓSa instruált, de a törvénytelenségeket (két külön néven is!) mégis önmaga követte el; illetve SZABÓ ANDRÁS dékán, aki – kari vezetőként – minden jogtalanságért személy szerint is felelős, mert dékáni aláírásával szentesítette a szakmai, erkölcsi és jogi visszaéléseket. A dékán és gátlástalan helyettese olyan erkölcsi és szakmai válságot idézett elő, amely aláásta az egyetem, az egyház, sőt, az egész hazai felsőoktatás morálját. Ez a KÉT FŐKOLOMPOS az elkövetői szálak és a felelősség elterelése érdekében az utóbbi hónapokban maga mellé állított olyan új személyeket, mint amilyen SEPSI ENIKŐ főtitkár és KOVÁCS BARNABÁS stratégiai igazgató, akik bár újsütetűek ezen az egyetemen, mégsem jártak közvetlenül utána a történteknek, hanem épp a két főbűnöstől, Szabó András dékántól és helyettesétől, a MENYtől kértek és kaptak tanácsot. Sepsi csak idén került – pályázat nélkül – az egyetemre és egyből a főtitkári székbe, a dékánhelyettes asszony APÓSának protezsálására, aki szintén munkáltatója, akárcsak a másik kettős szereposztásban fellépő személynek, a nyugdíjas „rendőr elvtársnak”, Kovács Árpádnak. A főtitkár asszony korábban több intézményben adminisztratív, szervezői és manageri feladatokat látott el, tudományos teljesítménye nulla. Az új irány még a végén azt jelenti, hogy horribile dictu: kinevezik ezt az átlag alatti – mesterségesen felduzzasztott – személyt dékánná, aki Szabó András és bandája befolyása alatt áll! Így aztán minden bűnelkövető marad vezetői beosztásban épületen belül, tanszékek élén, gyakorlatilag változatlanul hatalomban, a csaló rektorunokaöcs, a hírhedt Mészáros pedig továbbra is hatalmas óraszámban oktat, szakdolgozatot vezet, sőt, Kulcsár-Szabó dékánhelyettes asszonnyal párban államvizsgáztat.
Mindezekre tekintettel szerkesztőségünk úgy döntött, hogy újra beidézi az Egy ”mintha” egyetem című poszt legfontosabb megállapításait (http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/03/01/an-as-if-university-egy-mintha-egyetem/), mintegy bevezetésül saját aktuális helyetjelentésünkhöz, amelyet a MAB Látogató Bizottság jelentésére válaszul készítettünk, és hamarosan közlünk. A MAB-jelentés jó két hete megérkezett Balla Péterhez, és erre adekvátan kívánunk reagálni: vagyis be kívánjuk bizonyítani, hogy ez a Károli Gáspár nevét méltatlanul megcsúfoló képződmény SE NEM REFORMÁTUS, SE NEM EGYETEM.
Ezzel a cselekedetünkkel az Írás szellemében kívánunk eljárni, amely ezt mondja: „a törvénytelenséget és az erőszaktételt TÁVOZTASSÁTOK EL, és CSELEKEDJETEK TÖRVÉNY SZERINT ÉS IGAZSÁGOT!” A Duplaszabó banda egyszer és mindenkorra vállalhatatlanná vált mindannyiunk számára! – A szerk.
Szerző: Prudens
Hans Vaihinger (1852–1933) német filozófus A mintha filozófiája (Philosophie des Als Ob) című, 1911-ben megjelent 800 oldalas munkájában ír a „mintha” (als ob) fogalmakról, melyek nem takarnak ontológiai létezőket, de „hasznos fikciókként” (nützliche Fiktionen) segítik a megismerést.
Bebizonyítjuk, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem egy ilyen „mintha” létező: nem református és nem egyetem. Vaihinger hasznos fikcióival szemben azonban ez nemcsak haszontalan, de egyenesen kártékony fikció.
Amikor 1993-ban a patinás pesti református teológia egy bölcsészkar megalapításával egyetemmé bővült, alapítói, Benda Kálmán vezetésével azt valódi egyetemként gondolták el. Célként a protestáns művelődés kincseinek kutatását és ápolását, a fiatalságnak keresztyén szellemben való nevelését tűzték ki.
Mióta azonban 1997-től kezdve Szabó András és Hansági Ágnes, Kulcsár-Szabó Ernő menye, valamint a Kulcsár-Szabó klán fokozatosan átvette a bölcsészettudományi kar vezetését, az alapítók céltételezése csak ürügyül szolgál egy szűk érdekcsoport önös érdekeinek leplezésére. A bölcsészettudományi kar a protestáns művelődéstől idegen területeket – kremlinológiai, színháztudomány, terminológia – emelt magába. A kálvinista szellemnek elkötelezett oktatókat eltávolították, helyettük attól alkatilag idegen embereket – Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus érdekköréhez tartozó személyeket – alkalmaztak: Mindez a keresztyén szellemű nevelés céljának feladását jelenti.
1. A csak a nevében református egyetem a keresztyén szellemiségnek legfeljebb „mintha” szinten felel meg. Az állítólag református egyetem hallgatóit tanulmányaik során nem ismertetik meg a kálvinizmus alaptételeivel. Legtöbbjüknek fogalma sincs, mi is a Heidelbergi Káté, amelyet a debreceni zsinat 1567-ben, majd a szatmárnémeti zsinat 1646-ban fogadott el a reformátusság hitvallásos könyvéül, s melynek első magyar fordítása 1577-ben jelent meg Pápán Huszár Dávid fordításában. Nem tanulnak felekezetünk történetéről, s idegenek maradnak számukra a református erkölcsiség olyan kimagasló példái, mint a negyven prédikátor története, akiket gályarabságra vetettek hitükhöz való hűségük miatt. A bölcsészettudományi kar végletes züllöttségét jelzi az a tény, hogy az első dékán, Szilágyi Ferenc 2010 február 28-i búcsúztatóján a Szabadság téri templomban a jelenlegi bölcsészettudományi karnak sem egyetlen jelenlegi oktatója (beleértve a Szilágyit megfúró jelenlegi dékánt és helyettesét, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnest), sem egyetlen hallgatója nem jelent meg.
2. Az egyetem a humboldti értelemben a „kutatás és az oktatás” (Forschung und Lehre) terepe. A karon folyó kutatás színvonalát jelzi, hogy Szabó András dékán 2003-ban megvédett akadémiai doktori disszertációja Szenci Molnár Albert egyszer már egy más szöveggondozó által megjelentetett latin nyelvű naplójának újraközlése. Ezt egészíti ki Szabó a szövegnek az 1970-es években Tolnai Gábor irányításával Uray Piroskával együtt készített fordításának másodközlésével, közismert adatokat tartalmazó jegyzetanyaggal, valamint egy kb. 40 könyvoldal terjedelmű bevezetővel. A bevezető szószátyár közléseket tartalmaz Szabó saját életéről, köszönetet mond még élő pályatársaknak, valamint feleségének, Petrőczi Évának, amiért az buzdította az egyszer már megjelent anyag újrahasznosítására. Az időközben elhunyt Tolnai Gábor, és a fordításban részt vevő Uray Piroska még köszönő szavakat sem kap. A 40 oldalnyi bevezető egy ponyvaregény stílusában tárgyalja Szenci Molnár Albert életének esetleges adatait: mennyit fizetett (és mennyivel maradt adós) a kosztért-kvártélyért, kiket akart feleségül venni és milyen rohamok törtek ki rajta a kényszerű szexuális önmegtartóztatás hatására. Szabó munkásságának periférikus jellegét jól jelzi, hogy a Doktori Iskolák 2010-ben frissített adatbázisában kb. 130 független idézést mutat ki saját munkáiról, 2003-ban, a doktori vita évében viszont még egyetlen hivatkozást sem tüntetett fel téziseiben. A munka színvonaláról mindenki benyomást alkothat az ezen a blogon publikált, mindössze 2 és fél oldalas tézisek alapján, amelyek nem posztulálnak semmit, és nem hivatkoznak semmilyen tudományos módszerre: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/05/11/andras-szabos-degree-1-documents-szabo-andras-nagydoktorija-1-dokumentumok/ . Ennek végén található az összesen 3 publikáció (valójában 5, de ebből 2 azonos: magyarul – Sz.M. Sziléziában – ill. németül – Sz.M. in Schlesien -, 1 pedig akkor még meg sem jelent), egyenként 4, 7 ill. 11 oldalasok. Az I. Osztály követelményrendszere 30 fajsúlyos publikációt ír elő: Szabó ennek mennyiségileg csupán a 10%-át, minőségileg pedig 0%-át teljesítette.
3. Hansági (egyes dokumentumokban: Kulcsár-Szabó) Ágnes (Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus menye) a kar tudományos dékánhelyettese. Tudományos munkásságának színvonalára csak egyetlen adalék. A Doktori Iskolák adatbázisában Hansági tíz legfontosabb munkái közé sorolja két publikációját (ugyanannak a szövegnek a magyar és a német változata, tehát valójában 9), mely(ek) Márai A gyertyák csonkig égnek című regényének elemzését tartalmazzák az identitáskonstrukciók szempontjából.Hansági Ágnes az elemzés során kulcsfogalomként alkalmazza a pragmalingvisztikából ismert beszédaktust. Szól az illokúció beszédaktusáról – ami nonszensz, hiszen minden beszédaktusnak van illokúciós ereje (Austin) –, valamint a perlokúcióról, mint amellyel a beszédaktust alkalmazó személy saját identitását létrehozza. Ez is nonszensz, hiszen a perlokúció csak az interakciós térben értelmezhető, mint a partnerben – a beszédaktus címzettjében – létrejött változás. Hansági „tanulmányainak” bibliográfiájában a beszédaktuskutatás egyetlen klasszikusára (Austin, Searle, Wunderlich stb.) sem utal, felsorolja viszont H. Meadet, aki a beszédaktus fogalmának kidolgozásakor (1950-es évek vége) már több évtizede halott volt. Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes tudományosnak feltüntetett szövegei ehhez hasonló szakmai blöffök sorozatai, tudománytalan konstrukciók.
4. A bölcsészkaron folyó oktatás színvonala – vezető oktatóinak tudományos felkészültségét tekintve nem is lehet más, mint siralmas. Egyetlen lényeges kivétellel. A Hima Gabriella által 2003-ban alapított Irodalomtudományi Doktori Iskola csakugyan jó színvonalon működött. Hima Gabriella erkölcsileg feddhetetlen, tudományos hírneve kikezdhetetlen. Nem tartozik sem Szabó András, sem a Kulcsár-Szabó klán érdekköréhez. Őt a karon (a Szabó András által megfúrt) Szilágyi Ferenc alkalmazta 1998-ban (a Szabó András által megfúrt) Huszár Ágnes javaslatára. 2009-ben Szabó András dékán megpróbálta maga és érdekköre számára az IDI-t megszerezni. Ennek vezetését feleségének, Petrőczi Évának szánta. Ezt megalapozandó egyetemi tanárságra terjesztette fel a feleségét a MAB-nál. Bár a felterjesztést személyesen maga Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus szorgalmazta, a MAB nem fogadta el. A hatalomátvétel előkészítésére a KRE BTK vezetése Hima Gabriella iskolavezető ellen MAB eljárást kezdeményezett. Ez azonban tisztázta az iskolavezetőt a vádak alól. Viszont számos jogsértést állapított meg: személyi összefonódások a doktori védésekben: Például Szabó és Petrőczi – házastársak – témavezetőként és opponensként szerepelnek egy doktori védésben. Mészáros Márton – Hansági Ágnes tanársegédje – maximális pontszámot kap egy, az előírt terjedelem felét kitevő, részben közös munkában, részben teljesen idegen munka kisajátításával készült disszertáció alapján. (A bizottság vezetője Eisemann György, Kulcsár-Szabó Ernő helyettese az ELTÉ-n, és a többi bizottsági tag is Kulcsár-Szabó Ernő személyes lekötelezettje, kivéve Petrőczit, aki viszont a Szabó dékán felesége.) A MAB 2009. október 2-i határozatában felszólítja a KRE-t a jogsértések megszüntetésére. Ez mind a mai napig nem történt meg. A Doktori Iskolát jelenleg Kovács Árpád orosz szakos nyugdíjas professzor vezeti. (A KRE BTK-n nincs orosz szakos képzés.)
A református egyetemre mind a kutatás, mind az oktatás tekintetében az alibi, a „mintha” létezés jellemző. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Magyar Tudomány – a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata – 2010 második, a Kálvin évnek szánt számában egyetlen KRE BTK-s szerző sem szerepel. Sőt, egyetlen lábjegyzet erejéig sem emlékeznek meg a KRE BTK oktatóinak egyetlen írásáról sem. Ők nyilvánvalóan a „tudományos mezőben” (Bourdieu) még kálvinista témában sem számítanak semmit. Ez a látszat-egyetem azonban nagyon is valós pénzt, 2,6 milliárd forintot von el évente az államháztartásból.
Quod erat demonstrandum.
Sonntag, 11. Juli 2010
Einsamer Attentaeter (Magányos merénylő)
Amikor egy diktatúra már minden ízében recseg-ropog, a diktátor és kegyencei elkezdenek reszketni. Érzékelik az ellenállás erősödését, érzékelik a szemvillanásokat, a gúnyos mosolyokat a hátuk mögött. De nem akarják hinni. Épp ellenkezőleg, azt akarják hinni, hogy népszerűek. Már tömegek kívánják a bukásukat, és azért fohászkodnak, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. A diktátor és környezete érzi a veszélyt, de nem akarja hinni, hogy tömeges ellenállás van kibontakozóban. Ilyenkor szokták elővenni a magányos merénylő elméletét. Ez azt jelenti, hogy amúgy minden a legnagyobb rendben, csak egyetlen ember tör a hatalmukra. Ez az ember a magányos merénylő. Nincsenek barátai, szövetségesei, egyesegyedül akarja megdönteni a fennálló hatalmat. Ez az elmélet fölöttébb megnyugató. A duplaszabó vezetés ezzel az elmélettel nemcsak magát nyugtatja, hanem a környezetét is ámítja. Casillas nevű szerzőnk épp ezt az elméletet teszi mérlegre. – A szerk.
Szerző: Casillas
Duplaszabók azt terjesztik a karon, hogy ezt az egész blogot egyetlen személy írja. Ezzel
kapcsolatban többféle lehetőség létezik:
1 . Ők ugyan nem hiszik, de terjesztik ezt az infót/rágalmat, ezáltal totál hülyére véve a
kedves kollégáikat, akiket megpróbálnak beetetni és agymosni ekkora képtelenséggel.
2 . Maguk is elhiszik, és igazuk van. Azaz létezik egy személy, akinek már több mint
egy éve teljes rálátása van a legkülönbözőbb karok legkülönbözőbb belügyeire és
egyáltalán mindenre, ami az egyetemmel kapcsolatos. Ez csak dékánhelyettesi szinttől
felfelé képzelhető el. (Milyen pozícióban is vannak a hír terjesztői??) Ha nevesíteni
akarnák a blogszerzőt, csak az egyetem vezetőjére vagy a fenntartójára gondolhatnak,
vagyis azzal vádolják valamelyiküket, hogy egyfajta torz kamikáze-taktikával teljesíti
titkos romboló küldetését: miközben működteti ezt a szakmai és erkölcsi csődtömeget
(ún. egyetem), semmi mást nem tesz, mint éjt nappallá téve blogolva dokumentál.
3 . Elhiszik, de nincs igazuk. És ebből nagyon súlyos következtetéseket kell levonni rájuk
nézve:
-
Irodalmárként szakmailag teljesen alkalmatlanok. Pl. nem ismerik a detektívirodalmat
(sem a klasszikusat, sem a triviálisat), nem érzékelik, hogy egy történet (az általuk
koholt és megélt) mekkora fordulatot bír ki anélkül, hogy elmenne a groteszk, az
abszurd v. a sci-fi világába. Valamint lehet, hogy ronggyá olvasták a különböző
recepció- és narratíva-elméleteket, de ezeket nem sikerült megérteniük: egyrészt
nem fedezik fel a különböző tematikák és stílusok mögött rejlő számos szerzőt
(ez a szerepjátékokat figyelembe véve sem lehet egyetlen ember), másrészt nem
tudatosult bennük, hogy a szöveg interpretációja mindig az olvasótól függ. Vagyis
saját hátterüktől, fizikai, szellemi, lelki állapotuktól…
-
Matematikai gondolkodásra, alapvető szillogizmusok alkotására (tér, idő, logikai
kapcs.) képtelenek.
-
Emberismeretük (és önismeretük, de ezt most hagyjuk) nulla. Hogyan foglalkozhatnak
így irodalommal és fiatalok oktatásával, nevelésével, fejlesztésével(!)?
-
Pszichiátert kellene megkérdezni, hogy milyen néven diagnosztizálható (paranoia v.
más mániákus betegség?) ez a lelki torzulat, amelynek ismérvei: fiktív ellenségkép,
üldözési mánia, az ellenségkép kozmikussá növelése és kivetítése a valóság minden
elemére stb. Hiszen ha egyetlen valaki képes lenne a blog működtetésére, az
csakis egy hallatlan munkabírású, nulla alvásigényű, hatalmas műveltségű és agyi
kapacitású, rendkívül szellemes, játékos és kreatív lény lehet. – Duplaszabóék
kezdenek hinni Istenben?!
Szerző: Casillas
Duplaszabók azt terjesztik a karon, hogy ezt az egész blogot egyetlen személy írja. Ezzel
kapcsolatban többféle lehetőség létezik:
1 . Ők ugyan nem hiszik, de terjesztik ezt az infót/rágalmat, ezáltal totál hülyére véve a
kedves kollégáikat, akiket megpróbálnak beetetni és agymosni ekkora képtelenséggel.
2 . Maguk is elhiszik, és igazuk van. Azaz létezik egy személy, akinek már több mint
egy éve teljes rálátása van a legkülönbözőbb karok legkülönbözőbb belügyeire és
egyáltalán mindenre, ami az egyetemmel kapcsolatos. Ez csak dékánhelyettesi szinttől
felfelé képzelhető el. (Milyen pozícióban is vannak a hír terjesztői??) Ha nevesíteni
akarnák a blogszerzőt, csak az egyetem vezetőjére vagy a fenntartójára gondolhatnak,
vagyis azzal vádolják valamelyiküket, hogy egyfajta torz kamikáze-taktikával teljesíti
titkos romboló küldetését: miközben működteti ezt a szakmai és erkölcsi csődtömeget
(ún. egyetem), semmi mást nem tesz, mint éjt nappallá téve blogolva dokumentál.
3 . Elhiszik, de nincs igazuk. És ebből nagyon súlyos következtetéseket kell levonni rájuk
nézve:
-
Irodalmárként szakmailag teljesen alkalmatlanok. Pl. nem ismerik a detektívirodalmat
(sem a klasszikusat, sem a triviálisat), nem érzékelik, hogy egy történet (az általuk
koholt és megélt) mekkora fordulatot bír ki anélkül, hogy elmenne a groteszk, az
abszurd v. a sci-fi világába. Valamint lehet, hogy ronggyá olvasták a különböző
recepció- és narratíva-elméleteket, de ezeket nem sikerült megérteniük: egyrészt
nem fedezik fel a különböző tematikák és stílusok mögött rejlő számos szerzőt
(ez a szerepjátékokat figyelembe véve sem lehet egyetlen ember), másrészt nem
tudatosult bennük, hogy a szöveg interpretációja mindig az olvasótól függ. Vagyis
saját hátterüktől, fizikai, szellemi, lelki állapotuktól…
-
Matematikai gondolkodásra, alapvető szillogizmusok alkotására (tér, idő, logikai
kapcs.) képtelenek.
-
Emberismeretük (és önismeretük, de ezt most hagyjuk) nulla. Hogyan foglalkozhatnak
így irodalommal és fiatalok oktatásával, nevelésével, fejlesztésével(!)?
-
Pszichiátert kellene megkérdezni, hogy milyen néven diagnosztizálható (paranoia v.
más mániákus betegség?) ez a lelki torzulat, amelynek ismérvei: fiktív ellenségkép,
üldözési mánia, az ellenségkép kozmikussá növelése és kivetítése a valóság minden
elemére stb. Hiszen ha egyetlen valaki képes lenne a blog működtetésére, az
csakis egy hallatlan munkabírású, nulla alvásigényű, hatalmas műveltségű és agyi
kapacitású, rendkívül szellemes, játékos és kreatív lény lehet. – Duplaszabóék
kezdenek hinni Istenben?!
Abonnieren
Posts (Atom)
