The bolshevik Jauss (A bolsevik Jauss)

The bolshevik Jauss (A bolsevik Jauss)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 15, 2011

„A szerző elítélően szokott nyilatkozni az olyan irodalmi művekről, melyek a befogadást előre meghatározott gondolati pályákra igyekeznek kényszeríteni, de úgy látszik, hogy elgondolása jobbára ugyanezt a mintázatot valósítja meg – nagyban.” (Bezeczky)

“Éppen azt teszi, amit kritizál?” (Farkas Zsolt)

„…retorikus módon aláaknázódik a szavak értelme” (Radnóti Sándor)

Kulcsár Szabó Ernő gyermek- és ifjúkora a proletárdiktatúra idejére esett. A diktatúra szellemét az anyatejjel szívta magába, reménytelenül hússá és vérré vált benne. Annyira benne áll a marxista hagyományban, hogy bele is ragadt. Személyiségfejlődésére a világtörténelem nagyformátumú diktátorai hatottak a legerőteljesebben, amely hatást életútja során később érvényesített – persze provinciális változatban. Nagykállói őrsvezetőből egy térségi Zsdánovvá forrta ki magát.

Karrierje úgy ívelt felfelé, mint egy KISZ- vagy párttitkáré, vagy egy beépített tégláé.

Az osztályharcos, bolsevik elkötelezettséget írásai szó szerint is tanúsítják – a szerk.

{FARKAS Zsolt: Győz a jó

„Az osztályjellegű gondolati tartalom leghitelesebben – és természetes egyediséggel – a belsődleges esztétikumban nyilatkozhat meg… [E] korrek­ciók sokban hozzájárultak irodalomszemléletünk, a marxista kritika hajlékonyabb, alkalmazhatóbb normáinak megszületéséhez.” (Bezeczky 98, Kulcsár Szabó Ernő egy 1978-as írásából.)

Avagy amikor még Ady és Király István együttese a legszebb reményeket teljesítette be és keltette:

Király István verselemzései felbecsülhetetlen értéket adnak tovább az eljövendő Ady-kutatásnak. Metodikai sajátságaik révén akár iskolateremtő szerepük is lehet….(97, Bezecky KszE egy 1987-es könyvéből idézi.)”

…ez az egyvonalúság és dogmatizmus, amit úgyszólván mindenki érzékel KSzE-ről nyilatkozván … valóban emlékeztet a „bol­sevik”-re. Vagyis a centralizálthoz szocializálódottra. Amikor egy párt volt, egy tévécsatorna, egy nyilvánosság, egy központosított akarat, egy hivatalos vonal, egy igaz történelem, és ha nem, akkor is. Domokos Mátyás is, ha jól emlékszem, ezt vélte felfedezni, hogy ahol a bolsiknál az állt, hogy Marx, Lenin, Sztálin, ott KSzE-nél az áll, hogy Nietzsche, Gadamer, Derrida, a funkciójuk ugyanaz. }

Módszertana a pozitivizmus és a vulgármarxizmus legszebb hagyományait idézi: determináció, miliőelmélet, leegyszerűsítés, sematizmus, elnagyoltság, kifejtetlenség, hegemóniára törekvés, tendenciózusság (pártosság, ieologikusság), a tájékozottság, a műveltség és az adatoltság hiánya, erőszakos, letorkolló, érveket nélkülöző, frázisokat ismételgető vitastílus. – a szerk.

HAVASRÉTI József: Determinált pályaívek

… Kulcsár Szabó Ernő sajátnak tekintett gondolkodói hagyománya nagyon leegyszerűsített, nagyon vázlatos, nagyon szelektív módon jelenik meg műveiben. Egyszerűsített a Nietzsche-kép, egyszerűsített a szubjektumfelfogás, egyszerűsített a hermeneutikakép, egyszerűsített a posztmodernkép, és ami nagyon fontos: egyszerűsített nyelvészet- és nyelviségkép jellemzi az 1993-as könyvet.5 Ebből sok minden következik (voltaképpen erről szól az Irodalomtörténet a senkiföldjén, és részben ezért is nem pamflet): egyszerűsített fejlődéskép, egyszerűsített korszakok, életművek, egyedi művek. Itt utalok egy érdekes mellékkörülményre, noha nem szeretnék a terjedelmi kérdéseknél leragadni: az egész Kulcsár Szabó-mű meghökkentően rövid, száznyolcvankilenc oldal; ami szinte abszurd, akár csak Somlyó, Tandori, Mészöly, Nádas, Esterházy, Juhász Ferenc 1991-ig terjedő életművét tekintve; de ez a sűrítés… talán csak efféle egyszerűsítésekkel születhetett meg.

… túlzottan egyszerűsítettek és szelektívek a Kulcsár Szabótól idegen hagyományok, vagyis az “örökségek” is. E leegyszerűsítés abban is megmutatkozik, mint erre Bezeczky több alkalommal is utal, hogy Kulcsár Szabó Ernő a vitapartnerek nézeteit többnyire a legellenszenvesebb (és gyakran a legkevésbé jellemző) oldalukról mutatja be. (44., 89., 104.) De a leegyszerűsítő hajlam ennél átfogóbb, Bezeczky részletesen elemzi Kulcsár Szabó arra irányuló törekvéseit, hogy az általa vitatott irányzatokat vagy a populista (népi), vagy az esztétizáló, vagy a marxista “örökség” részének tekintse. … Az ilyen besorolások …felhívják a figyelmet a Kulcsár Szabó-írások egyik előnytelen tulajdonságára, hogy tudniillik pluralizmus-ellenesek. …

{FARKAS Zsolt: Győz a jó

Avagy a „kizárólagosságra törekvő”? Ezt szintén sok helyen mondja Bezeczky … Nyilván a „gyanakvó”-t és a „humortalan”-t sem írná le… de azt hiszem, inkább műfaji-stiláris okokból: az ilyesmi illetlenség a Bezeczky által kultivált angolszász analitikus szövegeszményben. }

HAVASRÉTI:

Bezeczky írása Kulcsár Szabó hagyományfelfogását illetően a tájékozatlanság és a méltánytalanság meghökkentő keverékére hívja fel a figyelmet. … Kulcsár Szabó hajlamos arra, hogy az ő színrelépését megelőző hazai törekvésekről hallgasson, vagy azért, mert értékelhetetlennek tekinti őket, vagy azért, hogy saját szemléleti-módszertani javaslatait forradalmi újításokként jelenthesse be.6

… Kulcsár Szabó elgondolása erősen determinista: mindenki azokkal a hagyományokkal szembesül, amelyeket a saját társadalmi csoportja hoz létre. Ez azért is fontos mozzanat Bezeczky számára, mert Kulcsár Szabó írásaiban mindenhol meghatározónak látja a determinációs faktorok túlhangsúlyozását, valamint annak tagadását, hogy az egyén a determinációs tényezőkön túllépve, az általa választott lehetőségeken keresztül határozhassa meg önmagát.7

.. minden irányzathoz csak egy vagy két név tartozik, összesen hét darab. Bezeczky természetesen nem állja meg, hogy szóvá ne tegye: “A narráció valamiféle szükségszerűséget rejt magában: »semmiképpen nem kerülhettem meg«, »el kellett hogy vezessenek« […]. Ha létezik efféle szükségszerűség […], abból még nem következik, hogy a közelmúltban hazánkban az elkerülhetetlen személyiségek listája hét névből állt”. (86.). ..

… a (különben “mélynek” szánt) nyelvfelfogás is nagyon leegyszerűsítő és felszínes, néhány név (így Humboldt, Kosztolányi, Coseriu, Heidegger), és néhány, a német romantikus nyelvtudományban gyökerező tézis, sőt inkább frázis rituális ismételgetéséből áll. “Meg kell jegyezni azonban, hogy a két szempont (az individuum és a nyelv) tárgyalása Kulcsár Szabó Ernő munkáiban nélkülözi a kifejtettségből adódó mélységet és a szakirodalmi támogatást. A tanulmányok nem a gondolatmenet részleteit és bizonyítékait, hanem az el nem mondott gondolatmenet végeredményének tekinthető állításokat ismétlik újra meg újra”.9 …

{FARKAS kommentjei ehhez:

„Az irónia rendszerint jóval hájtekebb fegyver, mint egy direkt minősítő megjegyzés.”

…

Bezeczky számos elemzéséből … ilyesmik jönnek ki, ami pl. „dogmatikus”-ként, „nor­matív”-ként is leírható.

….

Értitek, kedves dogmatikusok és normatívak? Több elemzést és kevesebb verdiktet! Több bizonyítékot és kevesebb ítéletet! }

Forrás:

http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1735

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf



Kategória: ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Bezeczky Gábor, bolsevik Jauss, Farkas Zsolt, Havasréti József, Kulcsár Szabó Ernő vulgármarxista módszertana, Radnóti Sándor Kulcsár Szabó Ernőről, térségi Zsdanov | Szerkesztés | 25 Hozzászólások »