Freitag, 26. August 2011

Suicide note (Egy professzor búcsúlevele)


Suicide note (Egy professzor búcsúlevele)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 22, 2011

„A magyar Zsdanov” sorozatot most egy poszt erejéig ismét megszakítjuk. Az alábbi levél címzettje is sokáig az előtt a dilemma előtt állt, mint Frans Hellenbroek vagy Pesthy Mónika Bolyki János temetése után: mivel tartozik halott barátja emlékének? Azzal, hogy hallgasson, vagy azzal, hogy megszólaljon? Mi, akik látjuk és tapasztaljuk – nemcsak ezen a blogon – azt a tengernyi aljasságot, amit Szabó András és Hansági (Kulcsár Szabó) Ágnes bandája kollégáikkal szemben elkövettek, úgy érezzük, hogy ezt a megrázó búcsúlevelet, amit épp most kaptunk meg, azonnal közzé kell tennünk. A református Szigeti Lajos Sándort 2 évvel ezelőtt nemcsak a munkahelyétől, tanítványaitól, hanem az életétől is megfosztották. Kicsit emlékeztet az eset a szintén református Király Gyula tanár úréra, akit Szabó András és a professzor volt tanítványai s Júdás-barátai (Kovács Árpád, Hermann Zoltán és Hansági-Kulcsár- Szabó Ágnes) űztek a halálba azzal, hogy elvágták őt az egyetemtől, a hallgatóitól, a kommunikációtól. De az olvasók gondolhatják, Király tanár úr, akárcsak a református ex-dékán Szilágyi Ferenc vagy a református teológus Bolyki János már idős emberek voltak, előbb-utóbb maguktól is meghaltak volna, ha nem is ilyen megalázottan, ilyen keserűségben, amit a Szabó-banda illetve a HTK-s Pethő-Balla duó okozott nekik. De Szigeti Lajos Sándor még fiatal ember volt, ahogy levelében írja, „ifjú házas”, aki épp élete újrakezdésére készült. Ő nem magától halt meg, mint a másik három áldozat, hanem önkezével vetett véget életének, mint írja, „megnyomorított, kilátástalan helyzetben”.

Az alábbi levélből az is kiderül, ki(k)nek köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került. – A szerk.



Közreadó: Lala barátja

Barátom levelét alig egy héttel a halála előtt kaptam kézhez. A címzést, megszólítást, elköszönést és a személyes utalásokat letakartam, ezektől eltekintve a szöveget teljes terjedelmében közreadom, a szintén kézzel címzett borítékkal együtt (a címzettet itt is letakartam). 2009 június 16-án, két nappal a halála előtt beszéltünk utoljára telefonon. Végtelen keserűséggel említette, hogy utolsó kérését is elutasították. Még ennek hatása alatt hívott fel, lelkileg feldúltan. Előbb Szabó Andrással beszélt telefonon, aki sietett valahová, nem ért rá, csak annyit mondott, nem lát lehetőséget óratartásra – ingyen sem. Barátom azt gondolta, ennek csak a sietség lehetett az oka, ezért még egyszer próbálkozott. Bár ne tette volna! Talán még ma is élne. Másodszor Hansági (Kulcsár-Szabó – a szerk.) Ágnesbe „botlott” telefonon, aki megfenyegette: ha a Károli közelébe merészkedik, hívatja a rendőröket és megszondáztatja. Barátom két napra rá halott volt. Ezt a megaláztatást nem viselhette el…

A kézírásos búcsúlevél olvasható itt:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/22/suicide-note-szigeti-lajos-bucsulevele/

Kategória: Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címke:: Kulcsár Szabó Hansági Ágnes durva elutasítása, Szigeti Lajos Sándor búcsúlevele | Szerkesztés | 75 Hozzászólások »

Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen