No Calvinist! (Csak ne legyen református!)

Két pályázati felhívást jelentetett meg a Károli az Oktatási és Kulturális Közlöny 24.sz. 2010. augusztus 24-i számában. Tanszékvezetői pályázatot hirdetett az intézmény a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken és az Angol Nyelvészeti Tanszéken.

A Balla Péter mb. rektor által aláírt két szöveg összehasonlítása komoly tanulságokkal szolgál.

“A Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetőjének a következő feltételeknek kell megfelelnie:

– minimum nyolcéves felsõoktatási gyakorlat,

– legyen a hazai és a nemzetközi tudományos életben ismert és elismert szakember,

- ismerje a hazai felsõoktatásban támasztott követelményeket és igazodjon el a hivataloseljárásokban,

- legyen alkalmas vezetõi szerepkörre.”

(Nem ártana egyébként a hivatalos eljárást a magyar helyesírás szabályai szerint két szóba írni, de ez csak azt mutatja, mennyire szükség van magyar nyelvészekre.)

“Az Angol Nyelvtudományi Tanszék vezetőjének a következő feltételeknek kell megfelelnie:

– szakirányú egyetemi végzettség,

– PhD-fokozat nyelvtudományból,

– felsõoktatási vezetõi gyakorlat,

– felsõfokú idegennyelv-ismeret legalább egy nyelvbõl,

– az egyetemmel létesített teljes munkaidejû (fõállású) munkajogviszony,

- az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása.”

Vessük össze a két szöveget!

Apróságokkal nem foglalkozunk, azzal ti. hogy ha valaki az angol tanszékre jelentkezik ”szakirányú végzettséggel”, azaz angol szakos diplomával, akkor „legalább egy nyelvből”, azaz angolból van felsőfokú nyelvismerete.

Koncentráljunk a két szöveg különbségére!

1. Az Angol Nyelvtudományi Tanszék vezetőjének:

rendelkeznie kell szakirányú egyetemi végzettséggel.

A Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetőjének pályázatából hiányzik ez a feltétel: tehát aki a Magyar Nyelvtudományi Tanszéket vezetni szándékozik, annak nem kell rendelkeznie ezzel, tehát lehet valaki tanszékvezető a Károlin magyar szakos diploma nélkül!

2.Az Angol Nyelvtudományi Tanszék vezetőjénél követelmény az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiség elfogadása.

A Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetőjénél nem követelik meg, hogy elfogadja „az egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szellemiséget”.

Összefoglalva: A Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetője ne legyen magyar szakos és református szellemiségű!

„A pályázatokat a Károli Gáspár Református Egyetem Rektori Hivatalához a közzétételtõl számított 30 napon belül kell benyújtani (1091 Budapest, Kálvin tér 9.)”

(A közzé tétel két szóba írandó, de ezen nem akadunk fel. Nagy szükség van ott nyelvészekre, csakugyan!)

Mi viszont azt tanácsoljuk a magyar szakos diplomával rendelkező, a magyar nyelvtudomány területén tudományos munkásságot kifejtő, a református felekezethez tartozó nyelvészeknek, NE PÁLYÁZZANAK! Nem nekik írták ki ezt a pályázatot!

Akkor hát kinek is? Honti László akadémikus nem vállalja tovább a tanszék vezetését, mondjuk, Udinéból ez eddig se lehetett neki könnyű. A családi kötelékeket mindig is nagyra becsülték a Károlin, lásd Szabó András és Petrőczi Éva többszörös alá- és fölérendeltségét a karon. Honti legszívesebben feleségére, Varga Mártára hagyományozná a tanszékvezetést, ez azonban nem megy a hölgy teljes kommunikációképtelensége miatt. Ezért a feleség barátnőjére, Fóris Ágotára esett a választás. Ő azonban olasz-spanyol szakos diplomával rendelkezik és a református szellemiségnek sem mutatta eddig a jelét.

Mivel tehát egy normális pályázatnak többszörösen sem felelne meg: az ő személyére szabták a pályázatot.

Ez a keresztyén szellemiség és erkölcs a Károlin Balla Péter értelmezésében.

GRAMMATICUS



A pályázati szövegek összehasonlításából véleményünk szerint még egy következtetés adódik. Nevezetesen, hogy a Magyar Nyelvtudományi Tanszékre kiírt pályázatot nem református ember fogalmazta, és még csak át sem olvasta. (Hogy nem nyelvész, az a helyesírási hibák alapján is nyilvánvaló.) Vagyis nem Balla Péter. De nem is a Kar jelenlegi dékánja, Szabó András, aki ha nem követi is a református szellemiséget, azért másoktól megköveteli, min ahogy Sepsi Enikő sem, akinek már a bölcsőjét is református szellemben ringatták. De akkor ki? Az, aki a nyelvésztanszék vezetésére Fóris Ágotát kiválasztotta: Kulcsár-Szabó(-Hansági) Ágnes. Ő képviseli az állandóságot és a folytonosságot a régi és az új vezetés között, és egyben garancia arra, hogy a Sepsi-érában a Szabó-érához képest semmilyen változás nem lesz. Ő adta a tanácsot Szabónak, és ő fogja Sepsinek is. Továbbra is az fog történni a Karon, de talán az egész egyetemen is, amit ő akar. Vagyis a szakma és a református szellemiség továbbra sem szerepel a prioritások között. Hogy akkor mi? Az, ami eddig: PÉNZ és HATALOM. – A szerk.