Forró nyom (Hot trail)

Forró nyom (Hot trail)

Szerző karoligaspar @ augusztus 26, 2011
Hot trail (Forró nyom)
Posted on August 26, 2011 by karoligaspar

Szerző: Netfigyelő

Valaki megint beizzította a cenzúrát. Ha a “70 milliós ösztöndíjcsalás a Károlin” keresőszavakat beütjük a google-ba, úgy a 3. oldaltól kezdve azt látjuk, hogy minden oldalról “jogi kérésre” eltávolítottak 1-1 találatot. Talán csak nem azért, mert a sikkasztók attól féltek, hogy a hozzászólások esetleg nyomra vezethetik a BRFK-t? Egyébként elég furcsa, hogy csak tanúk vannak, de gyanúsított nincs. Nem a Kar vezetői felelnek a sikkasztásért? A csalást Sepsi Enikő fedezte fel, a sikkasztás a korábbi években történt az egyetemi honlap akkori (meglehetősen eldugott) közleménye szerint. Ki volt az a személy, aki végig folyamatosan a BTK (legalább egyik) vezetője volt? Csak nem Szabó András? 2008-tól dékán, azelőtt rektorhelyettes, azelőtt pedig dékánhelyettes!

Ha a rendőrség komolyan tanulmányozta volna figyelmeztetésünket, már ez év február 26-án forró nyomra lelhetett volna. A Pethő-poszt alatt az alábbi hozzászólástömb található , feltehetően az ügyben tevőlegesen érintettek neveivel:

Tovább a poszthoz:

http://karoligaspar.wordpress.com/2011/08/26/censorship-cenzura/


A bejegyzés létrehozva augusztus 26, 2011 at 8:37 du. and is filed under Balla Péter, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András. Címke:: újabb cenzúra a Jhnnsclvn's blog ellen, forró nyom a 70 milliós károlis ösztöndíjcsalás ügyében, Korner Veronika, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, László Márton, Mészáros Márton, meg akarja-e találni a rendőrség a tetteseket?, Szabó András, Szabó Andrea, Szénási Károly

Boost your faith! (Turbózd fel a hited!)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 25, 2011

Szerző: Netfigyelő

A Károli Református Egyetem hivatalos honlapjának címlapján hónapok óta virít az utóbbi 2 év történéseinek fényében direkt blaszfémikus szlogen:

“Erősítsd meg hited felsőfokú piacképes tudással!
Gyere a Károli Gáspár Református Egyetemre tanulni!”

http://www.kre.hu/

Miben építheti hitedet a Károli? 1. Csalással szerzett PhD-fokozatok, amelyeket a MAB az intézménnyel visszavonatott;2. csalással szerzett nagydoktori cím; 3. csalással szerzett professzori cím, 4. okirat-, 5. név- és 6. identitáshamisítások, legutóbb pedig 7. a HÖK 70 milliós sikkasztása a BTK-n, amelyről mind a kari, mind az egyetemi vezetésnek tudnia kellett. Erről a csalásról mi itt a blogon a Pethő-poszt kommentjei alatt már 2011 február 27-én hírt adtunk:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/02/25/the-silent-confessionof-a-crook-petho-nema-vallomasa/#comments

A Károli az utóbbi 2 év óta amúgy is a csalók egyeteme hírében áll. A kari vezetéssel összejátszó HÖK 70 milliós sikkasztása talán végre azok szemét ids felnyitja, akik eddig rendületlenül kitartottak Szabó András, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes és Hermann Zoltán meséi mellett. A HÖK-ös csalók emellett azt is bizonyították, hogy máris híres svindliző tanáraik nyomdokaiban járnak, és egyetemünk hírét, mint a bűnözésben élenjáróét, már ők is öregbítik a világban.

Sikeres marketingünk néhány példája (az első 6 link azonos az előző poszt linkjevel, a többi új):

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/379973

http://hirszerzo.hu/belfold/20110824_karoli_osztondijcsalas

http://nol.hu/belfold/hetvenmillios_osztondijcsalas_a_reformatus_egyetemen

http://www.mitortent.hu/kereses/?q=70+milli%C3%B3s+%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjcsal%C3%A1s

http://hvg.hu/itthon/20110824_karoli_reformatus_egyetem_osztondijcsalas#rss

http://eduline.hu/felsooktatas/20110824_osztondij_csalas_karoli_egyetem.aspx#rss

http://www.napiaszonline.hu/bunugy/osztondijcsalas_31121

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/24/dead-souls-money-holt-lelkek-osztondija/

http://www.szeged.info.hu/70-millios-osztondijcsalas-a-karolin-szeged/

http://hirek.pontneked.hu/h/403467?70-millios-osztondijcsalas-a-karolin

http://hirsztar.neobase.hu/hir/n%C3%A9pszabads%C3%A1g-csalhattak-az-%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjjal-k%C3%A1roli-egyetemen

http://article.wn.com/view/2011/08/24/n_pszabads_g_csalhattak_az_szt_nd_jjal_a_k_roliegyetemen/

http://www.hirtv.hu/kultura/oktatas/?article_hid=394384

http://mandiner.hu/cikk/20110823_hetvenmillios_csalas_a_karoli_egyetemen

http://www.bombahir.hu/budapest/70-millios-osztondijcsalas-a-karoli-egyetemen

http://www.hirekma.hu/hir/670816/70-millios-osztondijcsalas-a-karolin.html

http://www.eduport.hu/cikk.php?id=24181&PHPSESSID=e61ef17b42e18adea8b5016ccb8aab8e

http://hirek.animare.hu/70_millios_osztondijcsalas_a_karolin+545316.html

http://www.bulvarhir.com/hr/?118032-70_millios_csalas_az_egyetemen

http://www.origo.hu/itthon/20110824-nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen.html

http://starthirek.info/belfold/nepszabadsag-osztondijcsalas-a-karoli-reformatus-egyetemen/

http://belfold.hirfal.hu/nepszabadsag_csalhattak_az_osztondijjal_a_karoli_egyetemen-4269880.html

http://www.hirstart.hu/hk/20110824_nepszabadsag_osztondijcsalas_a_karoli_reformatus_egyetemen

http://humanpolitika.hu/index.php/hr-hirek/11-oktatas/3044-nepszabadsag-oesztoendijcsalas-a-karoli-reformatus-egyetemen

http://www.meseonline.hu/?pid=home

http://propeller.hu/itthon/2026614-nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen

http://eszakhirnok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9950:a-penz-az-isten-hetvenmillios-oesztoendijcsalas-a-reformatus-egyetemen-&catid=38:roevidenbal

http://z-radio.hu/2011/08/24/nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen/

http://www.hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=44438

http://mandalaybay.hu/cikkek/usa

http://tutilapok.hu/hirek/hirek/nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen/

http://seaattack.hu/cikkek/seaattack-hu

http://yw.hu/cikkek/ritka-betuk

http://bloggertv.hu/cikkek/kep

http://www.napi-hirek.hu/hirek/tartalom/nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen/685665

http://generalacademy.hu/cikkek/generalacademy-hu

http://www.maifriss.hu/hirek/rss/20110824/n%C3%A9pszabads%C3%A1g-csalhattak-az-%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjjal-k%C3%A1roli-egyetemen

http://109.hu/?L=hircsatorna.index&h=4a4c33094ce4c5d5226c97bc9d5435cb

http://megtudomcsinalni.hu/cikkek/megtudomcsinalni

http://alberletlap.hu/cikkek/alberletlap

A bejegyzés létrehozva augusztus 25, 2011 at 11:30 du. and is filed under Balla Péter, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András. Címke:: 70 milliós ösztöndíjcsalás a Károlin, hazugságok nehezítik a nyomozást, Mészáros Márton dupla-csalása, Mire kapott milliókat Korner Veronika?, Pethő Sándor csalással szerzett egyetemi tanári címe, PhD-csalások, Szabó András nagydoktori csalása

Dead souls’ money (Holt lelkek ösztöndíja)

Dead souls’ money (Holt lelkek ösztöndíja)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 24, 2011

Tegnap óta ismét a károlis csalók töltik meg a médiát. Ezúttal azonban nem intellektuális, hanem klasszikus csalásról van szó: pénzről, trükkös sikkasztásról.

A sok PhD-s és professzori csaló között Gogol zseniális művének, a Holt lelkeknek a főhőse, Csicsikov is feltámadt a Református Egyetemen. Fantomhallgatók után fizettek ki a Károli BTK évek óta bebetonozott HÖK-vezetői ösztöndíjat. Pontosan a nevek igaziak voltak, csak nekik nem járt volna ösztöndíj, ám a számla, amikre a pénzt utalták, nem az övék volt. Fejenként 1-3 millió forintot utaltak át fantom-ösztöndíjasoknak, majd visszakérték tőlük a meg sem kapott pénzt, hogy bocsi tévedés volt, aztán a téves pénzt valakik valóságosan elköltötték – összesen 70 milliót. A BRFK 7 hónapja nyomoz, ám még nem akadt a bűnös(ök) nyomára.

Amiről nincs szó a médiában: a csalás nem általában a Károlin, hanem kifejezetten a BTK-n történt a Duplaszabó diktatúra (Szabó András és Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes rémuralma) alatt, amikor a HÖK a Duplaszabók szavazógépezetét képezte a Kari Tanácson. A csalás és sikkasztás bűncselekményét a Szabók utódja, Sepsi Enikő fedezte fel, ő kezdeményezte a feljelentést. Az ügy február végén pattant ki, szerepelt is a BTK holapján a hírek között a “közlemény” rovatban, a legeldugottabb helyen, a legapróbb betűkkel. Majd ahogy a blogra mi is feltettük a témát, végleg eltűnt a BTK honlapjáról.

Tegnap óta azonban ismét megjelent, már nem egyetemi belső hírként, hanem országos napi-és hetilapokban, tv-csatornákon, internetes fórumokon:

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/379973

http://hirszerzo.hu/belfold/20110824_karoli_osztondijcsalas

http://nol.hu/belfold/hetvenmillios_osztondijcsalas_a_reformatus_egyetemen

http://www.mitortent.hu/kereses/?q=70+milli%C3%B3s+%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjcsal%C3%A1s

http://hvg.hu/itthon/20110824_karoli_reformatus_egyetem_osztondijcsalas#rss

http://eduline.hu/felsooktatas/20110824_osztondij_csalas_karoli_egyetem.aspx#rss

http://www.napiaszonline.hu/bunugy/osztondijcsalas_31121

A hír:
Hetvenmilliós ösztöndíjcsalás a református egyetemen
Hetvenmilliós ösztöndíjcsalás ügyében hetedik hónapja nyomoz a rendőrség a Károli Gáspár Református Egyetem feljelentése alapján. Már számos tanút kihallgattak, gyanúsított azonban még nincs.
Néhány komment a Népszabadság-cikkhez:
Mester_polgár | 2011. augusztus 24. | 11:34:35

A pénz bárkit megrészegít.
Nem az oktatási intézmény tehet róla, hanem az azt működtető alkalmazottak.
Azt meg, hogy miként is volt mindenki tudja csak szégyellik bevallani.
Jobban tennék, ha gyorsan feldobnák azt a pár megtévedett alkalmazottat és senki nem pusmogna tovább.

class | 2011. augusztus 24. | 10:45:56

Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Ja, hogy a reformátusok nem ismerik el a szenteket? Ezért nincs köztük egyetlen szent sem az egyetemükön. Se gyónás, se szentek? Na, ezért lopnak. Bruhahaa…

Kispancsa | 2011. augusztus 24. | 09:25:23

Sok itt az ostobaság. Az egyetem nem templom, még akkor sem, ha a felügyelet egy része az államon kívül az egyházé. A hallgatók nagyrészt világnézettől függetlenül kerülnek be, noha van egy vékony esélynövelés, ha az egyházhoz kötődnek. A kifizetések elbírálásában a HÖK biztosan részt vesz, a kifizetéseket az adminisztráció végzi, sokan szólnak bele, talán azért tart soká a nyomozás. Az egyház viszont biztosan nem folyik ebbe bele. még valami: a református egyházban nincs gyónás. Ez azért az alapműveltség része, hogy valami keveset tudjunk a különböző felekezetekről. Meg kéne várni a nyomozás végét mielőtt mocskolódunk .
Egri Károly | 2011. augusztus 24. | 07:30:04

Még mindig sok (sőt,egyre több) kufár sertepertél a templomokban és azok környékén!

Lengyel | 2011. augusztus 24. | 07:03:23

…
Ma megint a hitben van a ráció. FIDES ET RATIO.
Érdemes a hitre pártot is alapítani, a bűnösöknek ma is kell közbenjárás.

biga62 | 2011. augusztus 24. | 06:55:52

Az egyházak, a pártok tartsák el magukat, ha meg nem megy abba kell hagyni. Vannak egyházak, amelyek nem fogadnak el pénzt az államtól, mert tudják, azzal korrumpálódnak. Ja, azok például az USÁ-ban vannak.

xanadu | 2011. augusztus 24. | 06:21:07

barnan | 2011. augusztus 23. | 22:32:53

Én ellenben szívesen megnézném Jézus azon kijelentését, hogy az egyházaknak vagyonnal kell rendelkeznie.

Vagy azt, hogy az egyházakat az államnak kell adóforintokból eltartani.

Bembe | 2011. augusztus 23. | 23:05:12

marhára nem református dologról van szó, azt gyanítom. igencsak ráférne a HÖK-ökre a teljes gazdasági átvilágítás. emberek valószínűleg még nem loptak annyit olyan fiatalon, mint amennyit a fineszes (és morálisan nulla) felsőoktatási hallgatói önkormányzatok egyes mohókái el-elrakogatnak a fáma szerint. haveroknak, maguknak, saját cégnek, haveri cégnek kijátszva a zsozsót. sok kis Zuschlag, sok kis Szijjártó.

aztán a HÖK-ösökből lesznek a politikusok – ugyanolyan “meggyőző” alakok, mint az MSZP, Fidesz, SZDSZ kiválóságai.

krapulax | 2011. augusztus 23. | 22:32:28

TÍZPARANCSOLAT

8. Ne lopj!

John30 | 2011. augusztus 23. | 21:58:09

Sajna ez csak úgy működött, ha benne voltak a hivatalos emberek is. Nem csak a HÖK-ösök. Az egyház emberei az egyházi óvodáknál is szívesen csalnak. Nem létező gyerekekre kérnek normatívát. Nem feltünő, mert az ovisok a közoktatási rendszerben még nincsenek nyilvántartva. Ezután meg majd nem fognak suliba járni. A hatóságok még nem keresik az eltünt fantom gyerekeket, pedig OVI után nem lépnek tovább.
xanadu | 2011. augusztus 23. | 21:09:40

revify | 2011. augusztus 23. | 20:56:41

De ki ellenőrzi az ellenőröket?

Az állam biztosan nem.

xanadu | 2011. augusztus 23. | 20:44:58

Amrem | 2011. augusztus 23. | 19:42:17

Látod, látod.

Az egyházak nagy előnye, hogy oda a hatóság csak adhat, de nem ellenőrizhet.

Pénzt pláne nem.

Lásd Tőkés egymillióját.
USA dollárban.

samu49 | 2011. augusztus 23. | 19:52:40

Majd az Isten megbünteti a tékozló fiút,ad néki még pár millát.

Amrem | 2011. augusztus 23. | 19:42:17

A többi egyházaknál is érdemes volna körülnézni, mire is használódik föl a pénz!

Blue | 2011. augusztus 23. | 18:55:55

Fejenként átlag másfél millió? Eeeejha!

Egyébként meg korrektort!!!!

xanadu | 2011. augusztus 23. | 18:44:20

Mi történt e megszentelt falak között?

A pénz lett az Isten?
A BRFK gazdaságvédelmi főosztálya az egyetem feljelentése alapján kezdett nyomozni, miután – mint arról annak idején internetes oldalán az intézmény maga is beszámolt – „Károli Gáspár Református Egyetemnek a Magyarországi Református Egyház Zsinata által megbízott vezetése a munkafolyamatok átvilágítása és újraszabályozása során a korábbi években elkövetett visszaélésekre bukkant a hallgatói ösztöndíjak kifizetésével kapcsolatosan”.Információink szerint eddig nem azonosított személyek 45 ösztöndíj nem jogosult hallgató után mintegy 70 millió forintot igényeltek jogosulatlanul, majd a pénzt ismeretlen célra fordították.Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője lapunknak elmondta, a rendőrség az ügyben számos tanút hallgatott ki, gyanúsítottjuk azonban egyelőre nincs. A nyomozás határideje szeptemebrben lejár, ám már szinte most biztosra vehető, hogy a rendőrség hosszabbítást kér az ügyészségtől.


A bejegyzés létrehozva augusztus 24, 2011 at 11:21 du. and is filed under Balla Péter, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András. Címke:: a HÖK által kari vezetői jóváhagyással eltüntetett pénzek, ösztöndíjcsalások a Károli BTK-n, Lebuktak Szabó András és Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes fizetett HÖK-ös zsoldosai, Szabó András és Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes felelőssége a 70 milliós sikkasztásért. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Csinálhatsz Hagyj üzenetet, vagy trackback a saját honlapodról.

Suicide note (Egy professzor búcsúlevele)

Suicide note (Egy professzor búcsúlevele)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 22, 2011

„A magyar Zsdanov” sorozatot most egy poszt erejéig ismét megszakítjuk. Az alábbi levél címzettje is sokáig az előtt a dilemma előtt állt, mint Frans Hellenbroek vagy Pesthy Mónika Bolyki János temetése után: mivel tartozik halott barátja emlékének? Azzal, hogy hallgasson, vagy azzal, hogy megszólaljon? Mi, akik látjuk és tapasztaljuk – nemcsak ezen a blogon – azt a tengernyi aljasságot, amit Szabó András és Hansági (Kulcsár Szabó) Ágnes bandája kollégáikkal szemben elkövettek, úgy érezzük, hogy ezt a megrázó búcsúlevelet, amit épp most kaptunk meg, azonnal közzé kell tennünk. A református Szigeti Lajos Sándort 2 évvel ezelőtt nemcsak a munkahelyétől, tanítványaitól, hanem az életétől is megfosztották. Kicsit emlékeztet az eset a szintén református Király Gyula tanár úréra, akit Szabó András és a professzor volt tanítványai s Júdás-barátai (Kovács Árpád, Hermann Zoltán és Hansági-Kulcsár- Szabó Ágnes) űztek a halálba azzal, hogy elvágták őt az egyetemtől, a hallgatóitól, a kommunikációtól. De az olvasók gondolhatják, Király tanár úr, akárcsak a református ex-dékán Szilágyi Ferenc vagy a református teológus Bolyki János már idős emberek voltak, előbb-utóbb maguktól is meghaltak volna, ha nem is ilyen megalázottan, ilyen keserűségben, amit a Szabó-banda illetve a HTK-s Pethő-Balla duó okozott nekik. De Szigeti Lajos Sándor még fiatal ember volt, ahogy levelében írja, „ifjú házas”, aki épp élete újrakezdésére készült. Ő nem magától halt meg, mint a másik három áldozat, hanem önkezével vetett véget életének, mint írja, „megnyomorított, kilátástalan helyzetben”.

Az alábbi levélből az is kiderül, ki(k)nek köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került. – A szerk.



Közreadó: Lala barátja

Barátom levelét alig egy héttel a halála előtt kaptam kézhez. A címzést, megszólítást, elköszönést és a személyes utalásokat letakartam, ezektől eltekintve a szöveget teljes terjedelmében közreadom, a szintén kézzel címzett borítékkal együtt (a címzettet itt is letakartam). 2009 június 16-án, két nappal a halála előtt beszéltünk utoljára telefonon. Végtelen keserűséggel említette, hogy utolsó kérését is elutasították. Még ennek hatása alatt hívott fel, lelkileg feldúltan. Előbb Szabó Andrással beszélt telefonon, aki sietett valahová, nem ért rá, csak annyit mondott, nem lát lehetőséget óratartásra – ingyen sem. Barátom azt gondolta, ennek csak a sietség lehetett az oka, ezért még egyszer próbálkozott. Bár ne tette volna! Talán még ma is élne. Másodszor Hansági (Kulcsár-Szabó – a szerk.) Ágnesbe „botlott” telefonon, aki megfenyegette: ha a Károli közelébe merészkedik, hívatja a rendőröket és megszondáztatja. Barátom két napra rá halott volt. Ezt a megaláztatást nem viselhette el…

A kézírásos búcsúlevél olvasható itt:

http://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/22/suicide-note-szigeti-lajos-bucsulevele/

Kategória: Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címke:: Kulcsár Szabó Hansági Ágnes durva elutasítása, Szigeti Lajos Sándor búcsúlevele | Szerkesztés | 75 Hozzászólások »

20th August (Augusztus 20.)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 20, 2011

Szerző: ELTÉ-s Kolléga

“Ma, Szent István ünnepén az első magyar törvénytár születését is ünnepeljük. A Corpus Iuris Hungarici első része 1000-től, azaz István király idejéből származó törvényeket is tartalmaz. Szent István ünnepe a törvényesség ünnepe is. A Károli Gáspár Református Egyetem és annak fő akadémiai “patrónusa”, azaz inkább gyarmatosítója és lerombolója, Kulcsár Szabó Ernő a törvények semmibevételével, lábbal tiprásával ünnepli első királyunk törvényalkotásait, kétségbevonva a törvényesség értelmét” – olvasom egy Augusztus 20. nicknevű blogger mai hozzászólását.

Ennek illusztrálására idézzük fel a Legátus blog másik posztját, az “Afriká”t. A cím szimbolikus. Ahogy Augusztus 20. a törvényesség szimbóluma, Afrika nem is a törvénytelenségé, hanem még a törvény előtti, Szent István előtti, civilizáció előtti, primitív állapotoké, ahol a törzsfőnök utódai ott vannak apjuk közelében, zsíros posztokon. Hiába hívta fel a Legátus csoport a MAB elnökének figyelmét a Kulcsár Szabó Ernő és fia, Kulcsár Szabó Zoltán által évek óta elkövetett törvénytelenségre, és az hiába továbbította a Legátus csoport bejelentését az ELTE rektorának, az nem tett semmit a törvénytelen helyzet felszámolására. Sőt, a Szenátus sem. Csak Dezső dékán kényszerült kínos magyarázkodásra a BTK egyik Kari Tanács ülésén, mielőtt elmaszatolta volna az ügyet. Az ELTE Magyar Iodalom- és Kultúratudományi Intézetében máig Szent István előtti, azaz törvényesség előtti állapotok uralkodnak. Ez nem Balkán, hiszen a Balkán differenciált térség, még legelmaradottabb részei is Európához tartoznak, legrosszabb esetben Európa pereméhez. A Kulcsár Szabó Ernő vezette nepotista Magyar Irodalomtudományi Intézet azonban nem európai jelenség: ez itt “Afrika”.
Afrika

March 23, 2010 by legatus123

Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Szenátusának
Budapest

Tisztelt Szenátus!

Csoportunk úgy döntött, hogy névtelenségéhez mindaddig ragaszkodik, ameddig az ELTE vezetősége nem állítja helyre a törvényes állapotot.

A tényállás:

2009. december 12-én összeférhetetlenségi panaszt intéztünk a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökéhez.

Kifogásoltuk, hogy Kulcsár Szabó Ernő akadémikus a MAB képzési ági bizottságának élén akkreditálta az ELTE Kulcsár Szabó Ernő akadémikus vezetése alatt működő Irodalomtudományi Doktoriskoláját, annak ellenére, hogy abban ő a saját fiának, Kulcsár Szabó Zoltánnak főnöke.
A MAB elnöke ebben nem látott összeférhetetlenséget, a panaszt elhárította.

Súlyosbító körülményként említettük levelünkben az ELTÉ-n kialakult összeférhetetlenséget. Az 1992. évi XXXIII. (közalkalmazotti) törvény 41. § (2) bekezdése kimondja, hogy a „magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen [...], ha közeli hozzátartozójával [...] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”.
Kulcsár Szabó Ernő akadémikus 2006. január 1. óta igazgatója annak az egyetemi intézetnek, amelyben a fia, Kulcsár Szabó Zoltán dolgozik. Az intézet szabályzatának értelmében Kulcsár Szabó Ernő akadémikus már négy esztendeje „gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt [...] megillető jogokat” a saját fia felett.
A MAB elnöke a panaszt illetékesség okán az ELTE rektorának továbbította.

A rektor az azóta eltelt két hónap alatt nem mentette fel Kulcsár Szabó Ernő akadémikust intézetigazgatói feladata alól, tehát szánt szándékkal szembeszegült a közalkalmazotti törvénnyel. Ahelyett, hogy érvényt szereztek volna a törvénynek, az időt az ELTE vezetői láthatólag arra használták fel, hogy az összeférhetetlenség valóságos tényét elleplezzék. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus az irányítása alatt álló egyik, szintén Kulcsár Szabó Ernő akadémikus vezette intézeti tanszékről áthelyezte fiát, Kulcsár Szabó Zoltánt egy másik tanszékre, de ez a másik tanszék még mindig Kulcsár Szabó Ernő akadémikus intézetéhez tartozik. Az intézeti Szervezeti-működési Szabályzat (SZMSZ) szövege alapján megállapítható, hogy egy ilyen intézkedés csupán fügefalevél lehetett. Az összeférhetetlenség nem csökkent, hiszen a munkáltatói jogkör gyakorlása intézeti tanszék dolgozójának esetében nem a tanszékvezetőt, hanem közvetlenül az intézet vezetőjét illeti meg. Az intézeti SZMSZ 9.§ (2) bekezdése kimondja, hogy „Az intézet igazgatója irányítja az intézet személyzeti munkáját, ennek megfelelően gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt a jelen Szabályzatban (Foglalkoztatási Követelményrendszer) megillető jogokat, ennek keretében a) az Intézeti Tanács véleményének ismeretében dönt az Intézet oktatóinak Intézeti Tanszékekre beosztásáról”. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus azzal, hogy Kulcsár Szabó Zoltánt áthelyezte, munkáltatói jogot gyakorolt.

Követeljük a törvénytelen állapot, az összeférhetetlenség haladéktalan megszüntetését.
Követeljük Kulcsár Szabó Ernő akadémikus haladéktalan leváltását intézetigazgatói munkaköréből.
Követeljük az ELTE rektorának haladéktalan felelősségre vonását. Felszólítjuk az ELTE Szenátusát, hogy a közalkalmazotti törvény szándékos megsértésének megalapozott gyanúja miatt kezdeményezzen fegyelmi eljárást a rektor ellen.

Magyarország, 2010. március 8.

Legátus csoport

Melléklet: 2009. december 12-én kelt levelünk.

Ld. itt:

http://legatus123.wordpress.com/2009/12/21/mab/

forrás:

http://legatus123.wordpress.com/2010/03/23/afrika/

Kategória: ELTE | Címke:: a közalkalmazotti törvény szándékos megsértése, az ELTE nem szünteti meg a törvénytelenséget, összeférhetetlenség az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében, Kulcsár Szabó Ernő hivatali felettese saját fiának, Kulcsár Szabó Zoltánnak | Szerkesztés | 33 Hozzászólások »

Power and sense (“Egy mondat a zsarnokságról”)

Power and sense (“Egy mondat a zsarnokságról”)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 19, 2011

Megígértük olvasóinknak, hogy A nyelv(műv)ész c. poszt mottójában szereplő Kulcsár-Szabó-idézet jelentésére visszatérünk.

„A mégoly parciális-, sõt, az idegen tapasztalat dialogikus fölvételéhez kötött értelemalkotás igénye itt annak az alteritásgondolatnak a horizontjában bizonyul hatalomelvûnek, amely módszertanilag azért torkollik jelentés és hatalom gyors azonosításába, mert az értelem birtokolhatatlanságában mindössze a felülkerekedõ – s ezért eleve negatívan konnotált – autoritás erejét képes csak megpillantani.”

A mottóban szereplő mondat közérthető magyar nyelven, cikornyák, körülményeskedések, idegen szavak nélkül kb. ennyit jelent:

Az értelemalkotás igénye hatalomelvű, mert az értelem megismerhetetlen, helyette csupán az értelmen felülkerekedő hatalomról szerezhetünk tapasztalatot, melyet hatalma okán azonosítunk az értelemmel.

Miután nyelvileg megértettük a mondatot, próbáljuk megvizsgálni annak valóságtartalmát. Eközben tekintsük el attól a terminológiai dilettantizmustól, hogy a szerző szinonimaként használja értelmet és jelentést, mert nyilvánvaló, hogy ugyanazt érti ezeken.

Az egyik hozzászóló már megjegyezte, hogy ez az ad hoc kiválasztott mondat elsősorban annak szerzőjére, Kulcsár Szabó Ernőre vonatkozik. Igaz-e ez? Kezdjük a végéről. Ha Kulcsár Szabó Ernőnek ma Magyarországon a kulturális életben hatalma van, akkor az idézett mondat tényleg vonatkoztatható őrá. Hogy Kulcsár Szabó Ernőnek hatalma van, ez igaz, mert ezt tapasztaljuk, azaz KSZE szavaival, az „autoritás erejét” vele kapcsolatban léptennyomon képesek vagyunk megpillantani. Hogy ez a hatalom nyomasztó, arra Bezecky könyvének több recenzense kitér. Kulcsár Szabó Ernő figurája félelmet kelt: ez abból is nyilvánvaló, hogy Bezeczky könyvéről csak kevesen mernek írni, és ezen kevesek között még kevesebben vannak, akik egyetemen oktatnak. Ha vállalnák a recenzió írását, rövid idő múlva már nem lennének egyetemi oktatók. Ez talán a legszörnyűbb súlyú bírálat Kulcsár Szabó Ernő személyével kapcsolatban: egy diktátor, aki nem tűri a szakmai kritikát, a dialogizáló ellenvéleményt, aki bosszút áll a véleménynyilvánítón: elveszi a kenyerét, kitörli a szakmából, az életből. Vagyis élet és halál ura.

A hatalom azért lehet hatékony – az elemzett mondat szerint – , mert „az értelem birtokolhatatlan”. Kulcsár Szabó Ernő kétségtelenül hisz ebben a tézisben, különben nem mert volna egyre nagyobb hatalomra aspirálni egy tökéletesen értelmetlen és értéktelen életművel. Sőt, abban is hisz, hogy a hatalom, az „autoritás ereje” felülkerekedik az értelmen. Ez bizonyos megszorításokkal igaz. A történelemből számos példát ismerünk arra vonatkozóan, hogy az értelmetlenség az autoritás erejével ruházódik fel, és – átmenetileg – uralomra juthat. De a történelem azt is tanúsítja, hogy ez a helyzet provizórium. A sötétségre felvilágosodás következik, amely a szó jelentésénél fogva bevilágít a zavarosba, oszlatja a ködöt, a homályt. Ez a homály: maga Kulcsár Szabó Ernő, aki felülkerekedett a józan észen és a homály nevében egy óvatlan pillanatban elfoglalta a magyar irodalomtudomány trónját. A világosság pedig Bezeczky Gábor könyve, amely eloszlatja ezt a ködöt, és lefordítja a homályt gerjesztő körmondatokat világos, tömör, érthető mondatokra, amelyek kipukkasztják a lufit, rámutatnak a helyzet abszurd voltára: az akadémikusi életmű semmis. Idáig nem jut el gondolatmenetében Kulcsár Szabó Ernő, és azt reméli, hogy a történelem sem jut el. Magyarán azt reméli, hogy örökre halászhat a zavarosban. Kulcsár Szabó Enő semmit sem tanult a történelemből. Mi azt tanultuk, hogy a ditátorokat kiveti magából a társadalom – előbb vagy utóbb. Reméljük, inkáb előbb.

Igaza van a szerzőnek abban, hogy az értelmen felülkerekedő „autoritás ereje”, azaz az érdemtelenül, merő agresszivitással kivívott hatalom „negatívan konnotált”. Úgy látszik, mégiscsak van olyan igazság, amelyre a saját tapasztalata tanította meg.

Ellenvetésünk inkább a mondat első felével kapcsolatban van, azzal, hogy az értelemalkotás igénye hatalomelvű volna. Azokra, akik hajlamosak „jelentés és hatalom gyors azonosítására”, lehet hogy igaz, de ők csak az emberiség egy részét teszik ki. Lehet, hogy a nagyobbk részét, de jelentés és hatalom azonosítása bizonyosan nem antropológiai sajátság. Kulcsár Szabó Ernő annak vélheti, mert azoknak a sündörgőknek a köre, akikkel ő napmintnap találkozik, és akik neki szolálataikat akár kéretlenül is felajánlják, ezt a képzetet keltheti benne. Ezektől azt hallja, hogy a te igazságodat fogadjuk el, mert te vagy hatalmon, a jelentés az, amit te annak tartasz. Ez esetben tapasztalata Kulcsár Szabó Ernőt nem tanítja semmi okosra, csupán félrevezeti.

Nagyjából ez a helyzet azzal a tézissel is, hogy az értelem birtokolhatalan, s mivel birtokolhatatlan, nem is értelemre kell törekednünk, hanem autoritásra. Saját tapasztalata ugyanis egyrészt arra taníthatta, hogy az autoritás ereje nagyobb, mint az értelemé, másrészt arra, hogy az ő adottságaival az autoritás kivívása könnyebb, mint az értelemalkotás. A személyiségét kitevő habitus és intellektus egymáshoz való viszonyából és arányából valóban csak ez a konzekvencia vonható le. Azonban ebből sem az következik, hogy ez mindenkire érvényes univerzália. Van akinél ez a fajta habitus és egy jóval fejlettebb intellektus aránya fordított, azaz, magyarán és népiesen, más fából faragták. Az ilyenek más következtetésre jutnak. Pl. arra, mint Farkas Zsolt, hogy az „irónia hájtekebb fegyver”, mint, mondjuk, az agresszió, és akinek ezt intellektuális adottságai megengedik, az inkább az értelemalkotással próbáljon befolyásra szert tenni, mint erőszakkal. Ők úgy gondolják, hogy az ököljog kora lejárt, érvekkel nem hatalmi megtorlást kellene szembeállítani, hanem érveket. Bezeczky és recenzensei súlyos, szakmailag megalapozott érveire sem Kulcsár Szabó Ernőtől, sem népes és zajos táborából nem érkeztek igazi, ütős ellenérvek. Legfeljeb gyengécske, félkézzel lesöpörhető, nevetséges erőlködések.

Végül még egy utolsó gondolat a tanulmány címéről, melyből a mottó származik: A szöveg ártatlansága. Ártatlan-e a szöveg, ártatlan-e minden szöveg? Igen, a szöveg produktum, passzív termék, s mint ilyen, ártatlan.

De ártatlan-e a szerző? Az olyan szerző, aki azt hiszi, hogy jelentés és hatalom azonos, hogy az értelem birtokolhatatlan, az autoritás erősebb, mint az értelem, tehát az értelemalkotás hatalomelvű, az mindenre képes. Arra is, hogy hatalomra, sőt, egyeduralomra törjön, és hogy megfossza kenyerétől, megfossza munkájától, megfossza élete értelmétől, végső soron az életétől a nála tehetségesebb pályatársait.

Kategória: ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címke:: a hatalom akarása és szeretete, hatalom és értelem vszonya Kulcsár Szabó Ernő életművében, Kulcsár Szabó Ernő anti-aufklérista felfogása, Kulcsár Szabó Ernő vallomása a hatalomról, zavarosban horgászás | Szerkesztés | 22 Hozzászólások »

Is Ernő Kulcsár Szabó a law-abiding citizen? Törvénytisztelő állampolgár-e Kulcsár Szabó Ernő?

Szerző anonymanalyst @ augusztus 18, 2011

Szerző: Bloggerjogász

20 hónappal ezelőtt a Legátus csoport az interneten is közzétette a MAB-nak írt levelét, melyben jogszabályokkal és tényekkel támasztja alá, hogy Kulcsár Szabó Ernő és fia, Kulcsár Szabó Zoltán folyamatos és többszörös jogsértést követ el. A Legátus csoport sajnos nem hivatkozik a kézenfekvő példára, nevezetesen Dánél Mónika PhD-védésére, melynek témavezetője Kulcsár Szabó Ernő, egyik opponense pedig Kulcsár Szabó Zoltán. Ez ugyanolyan összeférhetetlenség, mint amilyent a Szabó-Petrőczi házaspár követett el a Károlin. További összeférhetetlenség, hogy a téma- (és mellesleg program-)vezető még egy beosztottját – egyben kutatócsoportja tagját, azaz duplán is alárendeltjét – Bónus Tibort is beültette ebbe a PhD-bizottságba a saját fia mellé erősítésnek. (Ez a Bónus bizonyára nagyon használható, mert Kulcsár Szabó Ernő őt a MAB-Bizottságába is bevitte.) A Károli házaspárjával való összeférhetetlenségi analógiára hivatkozik a Legátus-levél, csak a konkrét példára nem. A levél szerzői azt is dokumentálják, hogy Kulcsár Szabó Ernő szakmai elismerése önmagától származik. A Kulcsár Szabó Ernő által vezetett MAB KÁB-bizottság szuperlatívuszokban megfogalmazott véleménye Kulcsár Szabó Ernőről, amelyet az életművéről akkor már elkészült és publikált szakmai kritika (Bezeczky könyve és számos recenció erről) még enyhén szólva sem támaszt alá, nem objektív szakmai értékelés, hanem öntömjénezés. A Kulcsár Szabó Ernő által vezetett KÁB Bizottság az ELTE IDI-jén belüli összeférhetetlenséget nem kifogásolta, és nem függesztette fel az iskola működését, noha az érvényes jogszabályok megsértése miatt ezt kellett volna tenne. Joggal nevezi a Legátus csoport ezt a bizottságot részrehajlónak, anélkül hogy realizálta volna annak ciklus közbeni tudatos és folyamatos átalakítását a bizottság elnökének való egyre teljesebb alárendelése érdekében. A szuverénül gondolkodó és szavazó bizottsági tagokat (Jánosi Zoltán, Korompay János, Arató László, Hima Gabriella) ugyanis az elnök menet közben kinyomta onnan, hogy a helyükre közvetlen alárendeltjeit, saját beosztottjait ill. saját OTKA-kutatócsoportjának tagjait ültethesse (Bónus Tibor, Kovács Árpád, Simon Attila). Holott már eredetileg is nagy számban hívta meg saját bizottságába másutt tevékenykedő elkötelezettjeit, személyes barátait, mint pl. Kabdebó Lóránt vagy Szentesi Zsolt (utóbbi a Mészáros-védés opponenseként elhíresült “keresztes” Bednanics barátja és felettese). A legfeltűnőbb a két ciklust már folyamatosan leszolgált Pál József újbóli meghívása volt: őt Kulcsár Szabó Ernő ugyanis már a harmadik ciklusára hívta be, annak tudatában, hogy a MAB-on belüli KÁB-tagság törvényesen két ciklusra limitált.

Hogy mennyire jogkövető Kulcsár Szabó Ernő magatartása, arról mindenki véleményt formálhat a fenti tényekből és az alábbi levélből:
MAB

December 21, 2009 by legatus123
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak
Budapest
Tisztelt Akkreditációs Bizottság!
A Református Élet című kiadvány többször is, majd a 168 óra című hetilapban Lampé Ágnes foglalkozott a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktoriskolájában kialakult hivatali összeférhetetlenséggel és egyéb jogsértésekkel, amelyek immár a rendőrségnek is munkát adnak, s amelyek nyomán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) arra kényszerült, hogy visszavegyen három már elnyert doktori címet, és felfüggessze a Doktoriskola működési jogát (Beházasodottak egyeteme, 2009. dec. 3.).(1)
A hetilap cikkében feltárt súlyos összeférhetetlenség akkor alakult ki, amikor egy doktori hallgató témavezetőjét a tudta nélkül leváltották, és a helyébe „Szabó András dékánt és Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettest nevezték ki, az opponens pedig a dékán felesége lett, ami teljességgel összeférhetetlen.” Az egyik nyilatkozó szerint a szabálytalanságokat megkönnyíthette, hogy „Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettesnek az apósa Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus, a MAB Irodalomtudományi Képzési Ági Bizottság elnöke. Tőle függ, hogy az országban milyen irodalom szakokat és doktori iskolákat akkreditálnak.”
A Károli Egyetem Irodalomtudományi Doktoriskoláját felfüggesztő MAB-határozat megemlíti a hivatali összeférhetetlenséget: „Etikailag és jogilag is megengedhetetlen, hogy közeli hozzátartozók (a jelen Doktoriskola esetében házastársak) egyazon doktori eljárásban bármilyen minőségben együtt vegyenek részt. Ez az összeférhetetlenség elemi és mindig betartandó kritériuma.”(2) A határozat 2009. október 2-án kelt.
A MAB-szakbizottság ugyanazon a napon az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskolájáról is határozott – és működését nem függesztette fel. Ellenkezőleg.
A Kulcsár Szabó Ernő akadémikus által vezetett bizottság elismeréssel szólt Kulcsár Szabó Ernő akadémikusról, az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskolájának vezetőjéről: „Kulcsár Szabó Ernőnek az irodalom- és kultúraértelmezői eszközrendszere mélyen kimunkált, artikulált és reflektált. Az irodalomtudomány művelésére tett hatása páratlanul erőteljes, amit nemcsak személyes tanítványainak magas száma bizonyít, hanem főként a tudományszakot tematizáló kérdésirányok és releváns beszédmódok kialakításában hosszú ideje játszott meghatározó szerepe.”(3)
A MAB feladata abban áll, hogy a magyar egyetemek és főiskolák szabályszerű működését ellenőrizze. Ez lett volna a dolga az Irodalom- és kultúratudományi MAB-bizottságnak is, amelyet Kulcsár Szabó akadémikus elnököl. A bizottság mégsem tárta fel, hogy az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskolájában, 2009 januári kinevezése óta Kulcsár Szabó Ernő közvetlen munkahelyi vezetője a saját fiának, Kulcsár Szabó Zoltánnak.(4) A bizottság nem kifogásolta, hogy az akadémikusnak a Doktoriskola vezetőjévé történt kinevezésével az ELTE megsértette az 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a „magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen [...], ha közeli hozzátartozójával [...] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”.(5)
Az ELTE vezetői korábban már két alkalommal is elkövették ugyanezt a jogsértést. 2008-ban Kulcsár Szabó Ernő akadémikust tanszékvezetővé nevezték ki arra a tanszékre, amelyen a fia dolgozott, és ahol ma is dolgozik.(6) Az akadémikus 2006. január 1. óta igazgatója is annak az egyetemi intézetnek, amelyhez az említett tanszék tartozik. Ez utóbbinak már akkor is munkatársa volt a fiatal Kulcsár Szabó.(7) Az intézet szabályzatának értelmében az akadémikus már négy esztendeje „gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt [...] megillető jogokat” a saját fia felett.(8)
A MAB „a magyar felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület”.(9) Azoknak, akik tényleges felelősséggel tartoznak a MAB makulátlan működéséért, haladéktalanul fel kell függeszteniük a MAB részrehajló Irodalom- és kultúratudományi bizottságának működését, az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskoláját pedig új akkreditációs eljárásnak kell alávetniük. Sem a MAB, sem az ELTE nem helyezheti magát a törvények fölé.
Magyarország, 2009. december 12.
Legátus csoport
(1) http://www.168ora.hu/itthon/karoli-egyetem-felfuggesztes-doktorandusz-akkreditacio-47489.html
(2) http://www.doktori.hu/index.php?menuid=538&id=70
(3) http://www.doktori.hu/index.php?menuid=538&id=49
(4) http://www.doktori.hu/index.php?menuid=189&tip=O&diID=49
(5) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200033.TV
(6) http://btk.elte.hu/tanszek.irodalomtorteneti.osszehasonlito.aspx
(7) http://irodalom.web.elte.hu/
(8) http://irodalom.web.elte.hu/archiv/szmr.doc
(9) http://www.mab.hu/
Forrás: http://legatus123.wordpress.com/2009/12/21/mab/

Kategória: ELTE, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címke:: alárendeltekkel és barátokkal feltöltött MAB-bizottság, az apa a témavezetője és a fia az opponense ugyanannak a disszertációnak, Dánél Mónika védésének szabálytalanságai, Kulcsár Szabó Ernő és Kulcsár Szabó Zoltán törvénysértései, Pál József 9 éves folyamatos MAB-tagságának törvényellenessége | Szerkesztés | 8 Hozzászólások »

The linguist (A nyelv(műv)ész)

The linguist (A nyelv(műv)ész)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 16, 2011

„A mégoly parciális-, sõt, az idegen tapasztalat dialogikus fölvételéhez kötött értelemalkotás igénye itt annak az alteritásgondolatnak a horizontjában bizonyul hatalomelvûnek, amely módszertanilag azért torkollik jelentés és hatalom gyors azonosításába, mert az értelem birtokolhatatlanságában mindössze a felülkerekedõ – s ezért eleve negatívan konnotált – autoritás erejét képes csak megpillantani.

Kulcsár Szabó Ernő: A szöveg ártatlansága

A mottó Kulcsár Szabó Ernő akadémikus úr késői lehiggadt korszakából való, amikor sikerült rövidebb mondatait már alig 5 sorba tömörítenie, alig 2 „schachtelsatz”-ot alkalmazva 1 körmondaton belül. Ifjonti hevében egy mondatnyi mondanivalóját csak két-háromszor ekkora terjedelemben tudta megfogalmazni. Mint a fenti idézet bizonyítja, ezen a téren sokat javult. (A mondat szemantikai elemzésére önálló posztot tervezünk.)

Kulcsár Szabó Ernő pályafutása kezdetétől küszködik a nyelvvel. Nála a nyelv nem „alkotótárs”, mint megközelíthetetlen példaképénél, a pontosan, tömören és mindig elegánsan fogalmazó Kosztolányinál, hanem ellenség, amellyel szemben esélye sincs. Ő azonban ezt nem érzékeli, sőt, még a nyelvtudományban is otthon érzi magát. Az esszéisztikus, tudománytalan, vidékies irodalomtörténetírást épp a linguistic turnre hivatkozva helyezi ad acta, egy brossúrával lemaradva Európa nyugati felétől, amely akkor már az anthropologic turnnél tartott. Erre Kulcsár Szabó Ernő csak 10 évvel később jött rá, amikor úgy próbált meg kihátrálni az elavult irodalomelméletből, hogy az addig szidott és kóklerségnek nevezett kultúratudomány élére állt. (Erről szól Takács József tanulmánya: http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=667 , amelyről a kommentekben már volt szó.) Pedig az antropológiai fordulatról 1996-ban első kézből értesült egy akkor Németországban oktató magyar szerző nagydoktori értekezéséből, amelyet opponensként megkapott. Igaz, ez a mű németül íródott, ezért nem tudni, mennyit értett meg belőle Kulcsár Szabó Ernő. Ő ekkor még különben is az irodalomtudomány nyelvi szemléleténél ragadt le. Talán ezért próbálta meg az antropológiai fordulaton alapuló művet elnyírni…

Bezeczky Gábor részletesen tárgyalja Kulcsár Szabó Ernő “nyelvtudományát” és nyelvhasználatát, akárcsak az alábbi recenzensek. Az első szerzője Kulcsár Szabó Ernővel inkább mint “nyelvtudóssal”, a másodiké inkább mint “nyelvművésszel” foglalkozik.

HAVASRÉTI:

Bezeczky … Kulcsár Szabó nyelvfelfogását illetően egyrészt a kifejtetlenséget, másrészt a professzionális nyelvtudomány eredményeivel való szembesülést hiányolja. Ez jogos és megalapozott kifogás; Kulcsár Szabó Ernő nem hivatkozik kortárs nyelvészekre, maga Humboldt, illetve a humboldtiánus Eugenio Coseriu, valamint az Esterházy-monográfiában felbukkanó André Jolles érdekes határeset, egyébként kedvenc nyelvészeti autoritásai költők és filozófusok. De a legnagyobb probléma az, hogy a “nyelvi megelőzöttség” tézise afféle világnézeti kérdés, nem pedig tudományos probléma, empirikusan nem lehet se ezt, se az ellenkezőjét bebizonyítani. …Viszont ahhoz, hogy ennek alapján valaki elméleti univerzalitásigényt jelentsen be, és ezt tekintse a tudományosság legfőbb normájának, ahhoz csak jelzésszerűen vázolt a koncepció. … Olyan további elméletek iránt, melyek empirikusan is próbálják a tézist bizonyítani, Kulcsár Szabó Ernő nem érdeklődik.

{FARKAS:

KSzE diskurzusa nem élvezetes olvasmány az olvasni tudó populáció 99,999972%-ának, ami nem cse­kély teljesítmény, bár ez még így is olyan 28 embert jelent, akik szívesen olvassák, bár ebben benne vannak a perverz élvezők is, akik nem azt élvezik rajta/benne, amit a szektatagok.

… (a KSZE-írások) valóban ritkán tükrözik az élvező olvasás nyomát (erre Bezeczky utal egy hűvösen ironikus mondatban). Az irodalmi művek inkább csak mellékes illusztrációi a Malasztnak. Szakmázás van, fontoskodás, megmondóemberkedés, nagyképűsködés.

Hagytuk, hogy KSzE – és Iskolája – elgaloppírozza magát, nem voltunk elég figyelmesek…

Eltájolódtak, megőrültek, tőrbe csalták őket is a ravasz magyarok.

Igaza van Bezeczkynek, (ő sose fogalmazna így:) a módszertani önelégültségben dölyfösködő, hiperszigorú külsejű beszéd, amelyik állítólag tudományosan fogja neked megmondani a kánont, igen keveset tár fel valódi indítékai vagy logikái közül. Az egyik leggyak­rabban felbukkanó észrevétel, kifogás az IS-ben (IS = Irodalomtörténet a Senkiföldjén, Bezeczky könyvének címe), hogy a MIT (A magyar irodalom története, Kulcsár Szabó Ernő nagydoktori címmel és akadémikussággal jutamazott ópusza) és KSzE írásai homályban hagyják előfeltevéseiket, ahol meg nem, ott furcsa következetlenségeket mutatnak az elméleti verdiktek és bizonyos írók elhelyezése és értékelése „tekintetében”.

Rossz olvasni, nem közlékeny, nem irodalomszerető, nem tágyilagos, épphogy nem a dologról van szó. Nem kedves! Nem szórakoztató, nem izgalmas, nem demokratikus, nem megértő, nem vagány. Gőgös, kioktató, rossz poétika, rossz mint hivatali, mint politikai, mint embertársi stílus. … Ki olvas szívesen KSzE-szöveget? Ki szereti ezt a stílust? Kedves honfitársaim,válaszoljatok! (Nem, ők se! Uááá, ők utálják a legjobban!) Akkor viszont hogyhogy ő(k) az intézményesen sikeres előrenyomuló(k)? He? Magyarok! Hogy van ez? Akinek elég rossz, agresszív a stílusa, azt nyomjátok fölfelé?}

Forrás:

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/kanon.htm

http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1735

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf

Kategória: ELTE | Címke:: Bezeczkí Gábor, Farkas Zsolt kritikái, Havasréti József, Kulcsár Szabó Ernő elméleti felkészületlensége, Kulcsár Szabó Ernő nyelvtudományi hiányosságai, Kulcsár Szabó Ernő stiláris fogyatékosságai | Szerkesztés | 57 Hozzászólások »

The bolshevik Jauss (A bolsevik Jauss)

The bolshevik Jauss (A bolsevik Jauss)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 15, 2011

„A szerző elítélően szokott nyilatkozni az olyan irodalmi művekről, melyek a befogadást előre meghatározott gondolati pályákra igyekeznek kényszeríteni, de úgy látszik, hogy elgondolása jobbára ugyanezt a mintázatot valósítja meg – nagyban.” (Bezeczky)

“Éppen azt teszi, amit kritizál?” (Farkas Zsolt)

„…retorikus módon aláaknázódik a szavak értelme” (Radnóti Sándor)

Kulcsár Szabó Ernő gyermek- és ifjúkora a proletárdiktatúra idejére esett. A diktatúra szellemét az anyatejjel szívta magába, reménytelenül hússá és vérré vált benne. Annyira benne áll a marxista hagyományban, hogy bele is ragadt. Személyiségfejlődésére a világtörténelem nagyformátumú diktátorai hatottak a legerőteljesebben, amely hatást életútja során később érvényesített – persze provinciális változatban. Nagykállói őrsvezetőből egy térségi Zsdánovvá forrta ki magát.

Karrierje úgy ívelt felfelé, mint egy KISZ- vagy párttitkáré, vagy egy beépített tégláé.

Az osztályharcos, bolsevik elkötelezettséget írásai szó szerint is tanúsítják – a szerk.

{FARKAS Zsolt: Győz a jó

„Az osztályjellegű gondolati tartalom leghitelesebben – és természetes egyediséggel – a belsődleges esztétikumban nyilatkozhat meg… [E] korrek­ciók sokban hozzájárultak irodalomszemléletünk, a marxista kritika hajlékonyabb, alkalmazhatóbb normáinak megszületéséhez.” (Bezeczky 98, Kulcsár Szabó Ernő egy 1978-as írásából.)

Avagy amikor még Ady és Király István együttese a legszebb reményeket teljesítette be és keltette:

Király István verselemzései felbecsülhetetlen értéket adnak tovább az eljövendő Ady-kutatásnak. Metodikai sajátságaik révén akár iskolateremtő szerepük is lehet….(97, Bezecky KszE egy 1987-es könyvéből idézi.)”

…ez az egyvonalúság és dogmatizmus, amit úgyszólván mindenki érzékel KSzE-ről nyilatkozván … valóban emlékeztet a „bol­sevik”-re. Vagyis a centralizálthoz szocializálódottra. Amikor egy párt volt, egy tévécsatorna, egy nyilvánosság, egy központosított akarat, egy hivatalos vonal, egy igaz történelem, és ha nem, akkor is. Domokos Mátyás is, ha jól emlékszem, ezt vélte felfedezni, hogy ahol a bolsiknál az állt, hogy Marx, Lenin, Sztálin, ott KSzE-nél az áll, hogy Nietzsche, Gadamer, Derrida, a funkciójuk ugyanaz. }

Módszertana a pozitivizmus és a vulgármarxizmus legszebb hagyományait idézi: determináció, miliőelmélet, leegyszerűsítés, sematizmus, elnagyoltság, kifejtetlenség, hegemóniára törekvés, tendenciózusság (pártosság, ieologikusság), a tájékozottság, a műveltség és az adatoltság hiánya, erőszakos, letorkolló, érveket nélkülöző, frázisokat ismételgető vitastílus. – a szerk.

HAVASRÉTI József: Determinált pályaívek

… Kulcsár Szabó Ernő sajátnak tekintett gondolkodói hagyománya nagyon leegyszerűsített, nagyon vázlatos, nagyon szelektív módon jelenik meg műveiben. Egyszerűsített a Nietzsche-kép, egyszerűsített a szubjektumfelfogás, egyszerűsített a hermeneutikakép, egyszerűsített a posztmodernkép, és ami nagyon fontos: egyszerűsített nyelvészet- és nyelviségkép jellemzi az 1993-as könyvet.5 Ebből sok minden következik (voltaképpen erről szól az Irodalomtörténet a senkiföldjén, és részben ezért is nem pamflet): egyszerűsített fejlődéskép, egyszerűsített korszakok, életművek, egyedi művek. Itt utalok egy érdekes mellékkörülményre, noha nem szeretnék a terjedelmi kérdéseknél leragadni: az egész Kulcsár Szabó-mű meghökkentően rövid, száznyolcvankilenc oldal; ami szinte abszurd, akár csak Somlyó, Tandori, Mészöly, Nádas, Esterházy, Juhász Ferenc 1991-ig terjedő életművét tekintve; de ez a sűrítés… talán csak efféle egyszerűsítésekkel születhetett meg.

… túlzottan egyszerűsítettek és szelektívek a Kulcsár Szabótól idegen hagyományok, vagyis az “örökségek” is. E leegyszerűsítés abban is megmutatkozik, mint erre Bezeczky több alkalommal is utal, hogy Kulcsár Szabó Ernő a vitapartnerek nézeteit többnyire a legellenszenvesebb (és gyakran a legkevésbé jellemző) oldalukról mutatja be. (44., 89., 104.) De a leegyszerűsítő hajlam ennél átfogóbb, Bezeczky részletesen elemzi Kulcsár Szabó arra irányuló törekvéseit, hogy az általa vitatott irányzatokat vagy a populista (népi), vagy az esztétizáló, vagy a marxista “örökség” részének tekintse. … Az ilyen besorolások …felhívják a figyelmet a Kulcsár Szabó-írások egyik előnytelen tulajdonságára, hogy tudniillik pluralizmus-ellenesek. …

{FARKAS Zsolt: Győz a jó

Avagy a „kizárólagosságra törekvő”? Ezt szintén sok helyen mondja Bezeczky … Nyilván a „gyanakvó”-t és a „humortalan”-t sem írná le… de azt hiszem, inkább műfaji-stiláris okokból: az ilyesmi illetlenség a Bezeczky által kultivált angolszász analitikus szövegeszményben. }

HAVASRÉTI:

Bezeczky írása Kulcsár Szabó hagyományfelfogását illetően a tájékozatlanság és a méltánytalanság meghökkentő keverékére hívja fel a figyelmet. … Kulcsár Szabó hajlamos arra, hogy az ő színrelépését megelőző hazai törekvésekről hallgasson, vagy azért, mert értékelhetetlennek tekinti őket, vagy azért, hogy saját szemléleti-módszertani javaslatait forradalmi újításokként jelenthesse be.6

… Kulcsár Szabó elgondolása erősen determinista: mindenki azokkal a hagyományokkal szembesül, amelyeket a saját társadalmi csoportja hoz létre. Ez azért is fontos mozzanat Bezeczky számára, mert Kulcsár Szabó írásaiban mindenhol meghatározónak látja a determinációs faktorok túlhangsúlyozását, valamint annak tagadását, hogy az egyén a determinációs tényezőkön túllépve, az általa választott lehetőségeken keresztül határozhassa meg önmagát.7

.. minden irányzathoz csak egy vagy két név tartozik, összesen hét darab. Bezeczky természetesen nem állja meg, hogy szóvá ne tegye: “A narráció valamiféle szükségszerűséget rejt magában: »semmiképpen nem kerülhettem meg«, »el kellett hogy vezessenek« […]. Ha létezik efféle szükségszerűség […], abból még nem következik, hogy a közelmúltban hazánkban az elkerülhetetlen személyiségek listája hét névből állt”. (86.). ..

… a (különben “mélynek” szánt) nyelvfelfogás is nagyon leegyszerűsítő és felszínes, néhány név (így Humboldt, Kosztolányi, Coseriu, Heidegger), és néhány, a német romantikus nyelvtudományban gyökerező tézis, sőt inkább frázis rituális ismételgetéséből áll. “Meg kell jegyezni azonban, hogy a két szempont (az individuum és a nyelv) tárgyalása Kulcsár Szabó Ernő munkáiban nélkülözi a kifejtettségből adódó mélységet és a szakirodalmi támogatást. A tanulmányok nem a gondolatmenet részleteit és bizonyítékait, hanem az el nem mondott gondolatmenet végeredményének tekinthető állításokat ismétlik újra meg újra”.9 …

{FARKAS kommentjei ehhez:

„Az irónia rendszerint jóval hájtekebb fegyver, mint egy direkt minősítő megjegyzés.”

…

Bezeczky számos elemzéséből … ilyesmik jönnek ki, ami pl. „dogmatikus”-ként, „nor­matív”-ként is leírható.

….

Értitek, kedves dogmatikusok és normatívak? Több elemzést és kevesebb verdiktet! Több bizonyítékot és kevesebb ítéletet! }

Forrás:

http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1735

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf



Kategória: ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címke:: Bezeczky Gábor, bolsevik Jauss, Farkas Zsolt, Havasréti József, Kulcsár Szabó Ernő vulgármarxista módszertana, Radnóti Sándor Kulcsár Szabó Ernőről, térségi Zsdanov | Szerkesztés | 25 Hozzászólások »

Kulcsár Szabó’s list (Kulcsár Szabó listája)

Kulcsár Szabó’s list (Kulcsár Szabó listája)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 12, 2011

Steven Spielberg híres filmje, a Schindler listája kb. 1000 nevet tartalmazott. Kulcsár Szabó Ernőé csak 30 nevet tartalmaz, közte a sajátját, a fiáét és a MENYéét. Schindler listája hosszú volt, mert ő életeket akart megmenteni. Kulcsár Szabóé rövid, mert neki pályázati pénzeket kell elosztani: minél kevesebb felé, annál többel gazdálkodhat.

A listán szereplők azonban nemcsak kedvezményezettek, hanem katonák is. Ha jön a behívó, be kell vonulniuk…

Aki még mindig nem hiszi, hogy Kulcsár Szabó Ernő a magyar tudományos élet alighanem legkorruptabb figurája, vessen egy pillantást az alábbi listára, amit Netfigyelő küldött el beszkennelve, attól tartva, hogy rövidesen eltűnik a netről. Aztán hasonítsa össze ezt a listát a Kulcsár Szabó által a közelmúltban vezetett MAB KÁB bizottságéval, továbbá különböző minősítő bizottságokkal, Kulcsár Szabó Ernő Intézetének beosztottjaival stb. és meglepődve fogja tapasztalni, hogy a listák között átfedések vannak, a nevek ismétlődnek. A Kulcsár Szabó család úgy mozgósít ebből a csoportból tagokat ilyen-olyan feladatra, mintha csak kártyacsomagból húzná elő a lapokat. Ha a Mészáros-védést vesszük példának, akkor láthatjuk ezen a listán magának Mészáros Mártonnak a nevét, aztán a “társszerzőét”, Korner Veronikét, a “témavezetőét”, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnesét, az opponens Bednanics Gáborét, aki pár éve Kulcsár Szabó Ernő témavezetésével doktorált, most pedig már doktoráltat; az első Mészáros-bizottság elnökéét, Maedchen für alles” Eisemannét, a bizottsági tagét, Simon Attiláét, majd felbukkan a második védés opponensének, Oláh Szabolcsnak is a neve. Egyesek multitaskolnak, mint pl. Simon Attila, aki ciklus közben beült a MAB KÁB-ba és mellesleg a Mészáros-bizottságba is. A legfrissebb doktorált, Dánél Mona pedig az idei károlis államvizsga bizottságokba ült be, hátha ottragad a Károlin, egyenesen beleragad egy állásba…

Az exkluzív kör minősítettjei láthatóan önnemzéssel vagy önbeporzással szaporodnak. Kulcsár Szabó Ernő valahogy úgy gyarapítja maga körül az érte mindenre kész minősítettek seregét, mint annakidején az USÁ-ban a fehér farmerek a néger rabszolgáikat: maguk végezték el a nemzést. :) – A szerk.

A lista a 30 kedvezményezettel itt olvasható:

forrás: http://smart.ivyportal.com/object.9709E9AA-F354-4159-B912-E720766C5C1B.ivy

Kategória: ELTE, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szeged University | Címke:: doktorok szaporítása önnemzéssel, Kulcsár Szabó Ernő sajátos minősítési stratégiája, multitaskoló Kulcsár Szabó katonák | Szerkesztés | 37 Hozzászólások »

Recruiter song (Kulcsár Szabó azt üzente…)

Recruiter song (Kulcsár Szabó azt üzente…)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 11, 2011

Szerző: Nessus

„… itt van a diskurzustérben Kulcsár Szabó Ernő … és még néhány érintett, akinek ez a név mindig inge és mindig magára veszi, ha el kell menni katonának …”

Farkas Zsolt: Győz a jó

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf



Mészáros Márton szegedi PhD-védéséhez úgy toborozták a bizottságot, mint a Kossuth-nótában: Kossuth Lajos azt üzente, / elfogyott a regimentje. / Ha még egyszer azt üzeni ,/ mindnyájunknak el kell menni…

A csúfos bukással végződő károlis Mészáros-védésen Kulcsár Szabó Ernő derékhada – a Maedchen für alles Eisemann, a (József Attila) keresztje alatt nyögő Bednanics és még a saját MAB-os KÁB-bizottságába is mamelukként pofátlanul beültetett Simon Attila (http://smart.ivyportal.com/object.9709E9AA-F354-4159-B912-E720766C5C1B.ivy és ez nem összeférhetetlen!) – elvérzett. A guru tehát „még egyszer üzent”, és másodszorra már a nyomorékok, sánták, vakok, bénák, süketek, gyagyák, nyugdíjasok is csatasorba álltak. Akinek Kulcsár Szabó az „inge”, annak be kell rukkolnia, ha jön a behívó…

Ezt Balázs Mihály szegedi IDI-vezetőnél senki sem tudja jobban, mert nála az ingfelvevés már annyira rutinná vált, hogy kiveszett belőle minden szégyenérzet: nemcsak eljárásra bocsátotta – törvényi tilalom ellenére – a máshol elbukott Mészárost az általa vezetett doktori iskolában, hanem még elnöknek is beült a védésére. Ahelyett, hogy feledtetni igyekezne szégyenletes szerepét Szabó András ügyben, amikor az összvissz 44 oldalas és még így is redundáns locsogást opponensként MTA doktori értekezésnek fogadta el, Mészárossal még meg is tetézte. Balázs Mihály a leggyávább, legszervilisebb Kulcsár Szabó katona, aki parancsra mindig berosál. Azaz berukkol.

Benczik Vilmos nyugdíjas eszperantó nyevtanárt a süllyesztőből kotorták elő – opponensnek. Annyira nem számít a szakmában, hogy nincs mit kockáztatnia. Elolvadt a gyönyörűségtől, hogy egy ilyen fontos ember, mint Kulcsár Szabó Ernő, akinek a követei őt felkeresték, első számú medialitásszakértőnek tartja. Ostobaságánál, ami a saját kiadású szövegeiből leplezetlenül kiderül, csak hiúsága nagyobb.

A másik opponens, Oláh Szabolcs, a debreceni egyetem oktatója. Debreceni hallgatóként azzal csábították Pestre a Kulcsár Szabó műhelybe, hogy ha megfúrja a régi magyar irodalmi tanszék akkori vezetőjét, Bitskeyt, akkor hamarosan a helyébe ülhet. Tepert is a fiú ezerrel, és be is juttatták őt a Bitskey-tanszékre előbb doktorandusznak, majd oktatónak. Lőrincz Csongor mellett ő a legjobb vagy a legrosszab Kulcsár-Szabó követő, attól függően, honnan nézzük. KSZE szemszögéből a legjobb, mert a legjobban hasonlít rá, Lőrincz Csongorral együtt: zavaros, homályos, nyakatekert, kifacsart, körülményes, bonyolult, nem tudja, mit akar mondani, ha meg tudja, akkor nem tudja elmondani. Épp ezért a legrosszabb is: ugyanolyan olvashatatlan, hallgathatatlan, léte, tevékenysége ugyanúgy értelmetlen, mint a mesteréé. Okosnak hiszi magát, pedig csak ütődött. Ebben is hasonlít Lőrincz Csongorra, és csak ebben ütnek el mindketten a gurujuktól.

Ötvös Péter szegedi nyugdíjas. Medievista. Balázs Mihály beszélte rá a bizottsági tagságra. Neki is hízelgett, hogy még nem felejtették el. Van néhány érdektelen tanulmánya, amit a szakmában nem sokra tartanak, de lehet, hogy csak azért, mert nem is olvassák. Annyira nem számít a szerzője.

Márkus Béla debrecni oktató tagsága a nyugdíjasság és mellőzöttség felől még csak érthető volna, sőt, a hiúság felől is: őt, a lenézett öreg népit, méltónak találják egy ilyen „elméleti” pesti ifjonchoz!

Na DE: Márkus Béla pontosan tudja, milyen sötét társaságba keveredett a Károlival. Hiszen ő már a 2009 március végi hírhedt bukott károlis védéseken is részt vett. Akkor Baranyai Katalinnak volt az opponense. Baranyai Katalin fokozatát azért vonták vissza, mert ugyanazzal a dolgozattal már az ELTÉ-n póbálkozott, de nem szerzett fokozatot. Bukott dolgozat újrabenyújtását pedig törvény tiltja. (Ugyanennek a törvénynek kellene vonatkoznia Mészáros szegedi védésére.) Baranyainál a témavezetés is szabálytalan volt, mert több név is felmerült, de egyik se volt hiteles, akárcsak Mészárosnál. A károlis védés után ráadásul a Márkus által aláírt jegyzőkönyvet meghamisították („feljavították” a minősítést). És Márkus Béla mindezek tudatában másodszor is vállalkozott egy ilyen dicstelen szerepre, olyan eljárásban, ahol hasonló jellegű, csak még súlyosabb szabálytalanságok történtek, mint Baranyai visszavont fokozata esetében: Baranyai legalább az eljárás minden fázisában Katalin volt, nem úgy, mint Mészáros, aki Mártonként kezdte, majd amikor a rendszer kétszer dobta ki a nevét két védéssel, de egy címel, átkeresztelték őt a szegediek (Klukovits!) Istvánra, hogy túljárjanak a rendszer eszén. Az e célból végrehajtott „identitáshamisítás” eredeti szegedi találmány.

Márkus szereplése a Mészáros-féle bizottságban azért is érthetetlen, mert ő nagyon távol áll a Kulcsár Szabó féle – mondjuk így – iskolától. A Debreceni Magyar Intézetben Görömbeivel és Bitskeyvel versengve válogatták a Kulcsár -Szabó-gyöngyszemeket, amiket bevittek az óráikra röhögni. De a másik oldalról nézve is fennállt ez a távolság: a KSZE-csapat ezt a három debreceni figurát „őskövületnek”, debreceni ’paraszt’-nak tartotta. Ellenük uszította Oláh Szabolcsot, aki állítólag pont úgy szidta debreceni tanítványai körében a három „őskövületet”, mint a mestere a pestiek krében Kenyerest.

Aztán a debreceni „parasztok” valamitől begazoltak. A szövetség negyedik tagja, Imre László elkezdte Kulcsár Szabót idézgetni, sőt, benyaló kritikát írt Hanságiról! Márkus Béla szegedi bizottsági tagsága a Mészáros-védésen pedig még ennél is mélyebbre süllyedést jelez: nemcsak felvette a nem rá szabott Kulcsár-Szabó inget (ld. mottó), hanem még be is állt katonának. A félelem légköre, úgy látszik, a cívisvárost is elárasztotta. Inkább átállnak ők is a győztes (vagy vidéki perspektívából annak látszó) oldalra, nehogy kimaradjanak az akkreditáció-és pénzosztogatásból.

Igazuk van a recenzenseknek: Kulcsár Szabó Ernő terrorizálja a kollégáit, és felhasználja ilyen-olyan ügyeire a lekötelezettjeit. Mi ez, ha nem hivatali hatalommal való visszaélés?

Kategória: Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szeged University | Címke:: a Szegedi Egyetem hamis adatfeltöltései az országos doktori adatbázisba, a Szegedi Egyetem identitáshamisítása Mészáros-ügyben, a Szegedi Egyetem szabálytalan doktoráltatása, Ötvös Péter és Márkus Béla bizottsági tagok, Balázs Mihály elnök, Benczik Vilmos opponens, Kulcsár-Szabó-katonák, Oláh Szabolcs opponens | Szerkesztés | 94 Hozzászólások »

Breaking News: Illegitim Pope (Törvénytelen pápa)

Breaking News: Illegitim Pope (Törvénytelen pápa)

Szerző anonymanalyst @ augusztus 8, 2011

Szűcs Ferenc utolsó törvényes rektor leváltása óta a Károli Református Egyetem lényegében törvénytelenül működik. Nincs hivatalos rektor, és ezen az sem változtat majd, ha a Balla nevű bábot kinevezik. Balla uralma óta mindhárom egyetemi kar válságban van: kettőnek már nincs doktori iskolája, a harmadikon pedig egy csaló a dékánhelyettes. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen az egyetemet fenntartó egyház is törvénytelen és felelőtlen kalandor akciók sorát hajtja végre. Holott a református egyházban a törvényesség szempontjának korábban mindig elsődleges prioritása volt. Csak Bölcskei Gusztáv alatt szorult ez háttérbe. Olyan tehát az egyetem, mint a fenntartója. Nem is lehet más, hiszen a fenntartó választja vezetőit, “arcait”. A fenntartó, Bölcskei Gusztáv törvénytelen uralkodását, hatalmának törvénytelen kiterjesztését a nagy nyugat-európai szórványban élő és szolgáló magyar reformátusok szervezete, a NyEMRLSz idei rendes évi hittudományi tanácskozásán tárgyalta. Az alábbi beszámolót erről Johannes küldte, kérve, hogy az ott elhangzottak fontosságára tekintettel, híreinket megszakítva, azonnal tegyük fel. – A szerk.

Szerző: Johannes

Bölcskei Gusztáv cezaromán terve 2009 május 22-én látszólag sikerült. Elérte, hogy immár ne csak a Magyarországi Református Egyház, hanem a határon túli egyházkerületek vezetőjének tekintsék: a Magyar Református Egyház Generális Konventjének lelkészi elnökévé, valóságos református pápává választatta magát, azt sugallva, hogy hatalma megdönthetetlen, ő maga leválthatatlan. Azt hirdeti, hogy létrejött a Kárpát-medencei magyar református egység, pedig valójában a korrupt Bölcskei Részvénytársaság született meg.

Bölcskei ambícióinak ÁLDOZATA a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház , amely 2009-ben még vonakodott csatlakozni Bölcskei törvénytelenül létrehozott „Részvénytársaságához”, 2011 júniusában azonban – az egyház magyar tagjait nyilvánvalóan manipulálva – rávették őket erre. Az egyház 110 ezer tagjából ugyanis 80 ezren vallják magukat magyarnak, 30 ezren pedig szlováknak. A Kathweb, az osztrák katolikus hírügynökség idézi a szlovák reformátusok képviselőjének, Marian Hamarinak a fenntartását ezzel kapcsolatban: „keresztény szempontból elfogadhatatlan” az egyesülés, mert a Magyar Református Egyház „a nemzeti elv szerint minden magyar egyházaként határozza meg magát”. A Magyar Református Egyházhoz való csatlakozás súlyos követezményekkel járhat a szlovák református egyházra nézve. A szlovák kulturális minisztérium egy közeljövőbeni lehetséges szankciót alátámasztva egy egyesült államokbeli vallástudományi szakértői véleményre hivatkozik: az egyház vallási, hitbeli, nem pedig etnikai közösség. Mint Natalia Cehlarikova államtitkár kijelentette, „az egyházak összevonása az etnikai vagy nemzeti elv szerint a mai Európában és világviszonylatban is példátlan lépés”. A szlovákiai kulturális minisztérium ezért hozhat olyan döntést, hogy megszünteti a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház állami dotációját, ami évi kétmillió eurót jelent.

A Nyugateurópai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat (NyEMRLSZ) idei 2011. Július 14-17-i prágai hittudományi és vezetőségi tanácskozásán, amelyen egyébként Balog Zoltán, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is részt vett, foglalkoztak Bölcskei Gusztáv felelőtlen, jogsértő, a szlovákiai református magyarságot veszélybe sodró kalandor egyházpolitikájával, amelynek leglátványoabb megnyilvánulása a 2009. május 22-i törvénytelen „egyházegyesítés” volt. Erről sajtóközleményt adtak ki. Ebből idézünk:

„A résztvevők sajnálattal állapították meg, hogy a Magyarországi Református Egyház vezetősége elzárkózik a NyEMRLSz, a magyar reformátusság egyedüli legitim nyugateurópai

szervezetével való kapcsolatoktól. E szervezet – Ravasz Lászlónak, a Magyar Református Egyház Egyetemes Konventje elnökének 1944-ben adott (1947-ben megismételt) – meghatalmazásából immár 67 éve szolgál Nyugat-Európában.

A NyEMRLSz újra megerősítette szolidaritását a Magyar Református Egyházak Tanácskozó (Egyetemes) Zsinatával (MRETZs), a magyar reformátusság egyedüli legitim, az egész világot átfogó szervezetével, amelyet Bölcskei Gusztáv 2009 május 22-én gyakorlatilag törvénytelenül leváltott. A jelenleg a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban előállt nemzetiségi jellegű gondok felmerülését (amelyről a 2. bekezdésben részletesen írtunk – a szerk.) a Tanácskozó Zsinat (azaz a magyar református egyházak egyedüli törvényes szervezete – a szerk.) előkészítői előre látták. Azért választották – bölcsen – annak jogi formáját, hogy ilyen és hasonló nehézségeket elkerüljenek.

Az úgynevezett ‘Magyar Református Egyház’ és az abba ágyazott ú.n. ‘Generális Konvent’ átláthatatlan politikai akció jóhiszemű emberek megtévesztésére (kiemelés tőlünk – a szerk.) Minden kísérlete ellenére, jogilag el sem ismert és be nem jegyzett társaság, míg a magyar református egyházak ügyeit évszázadokon át közismerten mindig kiváló jogi rendben tartották (kiemelés tőlünk – a szerk.). Mindezekért s azok következményeiért azok felelősek, akik azt jobb tudásuk ellenére az Egyetemes Zsinat (MRETZs) hosszú évek szorgos munkájával felépített szervezete és munkája szétrombolására irányuló gonosz szándékkal kifundálták és propagálják.

A NyEMRLSz az egész világ magyar reformátussága és az egyetemes keresztyénség iránti felelőségtudatból felhívja erre a figyelmet mind az egyházon belül mind azon kívül.”

A kiadvány hiteléül:

Dr. Békássy N Albert, sk világi elnök

Forrás: http://nyemrlsz.newlights.info/images/pdf/2011/2011_ht_Sajtotajekoztato.pdf

Kategória: HungarianCalvinistChurch | Címke:: a NyEMRLSz tiltakozása Bölcskei törvénytelen akciói ellen, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkiszolgálat vzetőinek prágai konferenciája, Bölcskei Gusztáv törvénytelen pápasága, veszélyben a szlovákiai reformátusok

The Power of the Dog (Az erősebb kutya b…ik)

The Power of the Dog (Az erősebb kutya b…ik)

Szerző karoligaspar @ augusztus 7, 2011

“Minél jobban kilóg a lóláb, minél otrombább a ‘csalás’, a szemérmetlen hatalomelvűség, minél többet nyomnak le kacsatömővel a pampogásától már amúgy is fulladozó csőcselék torkán, annál világosabb, ki a james, ki mondja meg, mi van, ki oszt­ja a lapokat, ki kapja a zsét. … Úgyhogy kuss legyen.”

Farkas Zsolt: Győz a jó

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf

Ha Magyarországon a törvények érvényesülnének, akkor Mészáros Márton és cinkosai – Szabó András, Kulcsár-Szabó Ágnes, Eisemann György, Bednanics Gábor és Petrőczi Éva – csalás miatt már börtönben ülnének. De Magyarországon “az erősebb kutya b…ik” elve érvényesül, azaz a kutya erősebb a törvénynél. Ez az eb természetesen nem Mészáros, hanem aki mögötte áll. Őrá vonatkozik a mottó, mint ahogy a tanulmány is, amelyből idéztük – a szerk.

Nemrég az alábbi rövid hírt kaptuk Szegedi Kollégától:

„Mészáros 2011. június 30-án természetesen megkapta a Szegedi Tudományegyetemtől a doktori oklevelet. Még majdnem bocsánatot is kértek a ‘szegény fiútól’, hogy csak most, de biztosították őt, hogy a kiállítás dátuma tavalyi, hogy ne érje se őt, sem a hogyismondjuk micsodáját (a MENYt – a szerk:) hátrány. Előbb nem tudósíthattam erről, mert szigorú titoktartást rendeltek el a diplomaosztó részvevőinek. Most már lehet, mert a hír mostanra már nemcsak kiszivárgott, hanem eléggé elterjedt.”

Időközben előkerült a híres disszertáció eredeti kézirata, amely 2009. március 26-án az Eisemann által vezetett bizottságtól 100%-ot kapott. A fokozat 2009 szeptember 1-i visszavonása után a szöveg eltűnt az adatbázisból. Nem véletlenül: kiderült, hogy a 100%-ra értékelt ópusz mindössze 13 oldalt tett ki, amelynek a felét ráadásul Korner Veronika írta.

Azaz Mészáros Márton összesen 6 és fél oldalas szöveggel lett 100%-os doktor a Károlin!
Mészáros’ Dissertation (PhD-Thesis)
Posted on August 2, 2011 by karoligaspar

Itt olvasható az egész: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2011/08/02/meszaros-dissertation-phd-thesis/

Kategória: ELTE, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András, Szeged University | Címke:: Bednanics Gábor, doktori cím 13 oldalas társszerzős dolgozatra, Eisemann Gyögy, Korner Veronika, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Szerkesztés | 50 Hozzászólások »

Sprachkenntisse und Ethik (Nyelvtudás és etika)

Language skills and ethics (Nyelvtudás és etika)

Szerző karoligaspar @ augusztus 5, 2011

Szerző: Karoligaspar



“Egy Philip Lieberman nevű biológus kimutatta, hogy a nyelv tökéletlen birtoklása és az etikai tudat kialakulatlansága között alighanem mindig következményes viszony áll fönn. “

Kulcsár-Szabó Ernő (A műfordításról, 17. sz. jegyzet), forrás:

http://epa.oszk.hu/00000/00002/00035/kulcsar.html



Kulcsár-Szabó Ernő életműve nem en bloc semmis. Nekem sikerült találnom benne egy érvényes mondatot. Igaz, hogy nem tőle származik, és ő is csak egy lábjegyzetben említi, de ettől még találó: elsősorban Kulcsár-Szabó Ernőre magára és a körére:

http://smart.ivyportal.com/object.9709E9AA-F354-4159-B912-E720766C5C1B.ivy

Kulcsár-Szabó Ernőről sokan megállapították már, hogy nem birtokolja tökéletesen a nyelvet, mármint az anyanyelvét. (A többiről meg jobb, ha nem beszélünk.) Nem tud fogalmazni, nem tud írni. Hosszan és nyakatekerten fejezi ki, amit egyszerűen is lehetne, önellentmondásokba bonyolódik, nem tud érvelni, se retorikailag, se stilisztikailag, se szemantikailag, se logikailag nem állnak össze a szövegei. Magyarán nem mond semmit, és még azt is rosszul mondja. Ha a mottóban idézett Liebermann-parafrázis igaz, akkor érthető, miért nincs Kulcsár-Szabó Ernőnek etikai tudata.

Hogy a fenti baráti kör alábbi tagjainak sincs, azt – többek között – a Mészáros-minősítésben játszott szerepük is bizonyítja:

Korner Veronika 2005-ben megírt Mészáros Mártonnal közösen egy 13 oldalas cikket, majd hagyta, hogy Mészáros Márton ezt 4 évvel később, 2009-ben a saját nevén doktori disszertációként benyújtsa. Nemcsak hagyta, hanem egyetértett vele. Korner ugyanis kapott ezért Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes protekciójával a Károlitól egy 3 éves nappali irodalomtudományi doktori ösztöndíjat, amit az USÁ-ban költött el, ottani business administration tanulmányait finanszírozva belőle. Az összeget a Károli nem követelte tőle vissza, noha nem a rendeltetésének megfelelően lett felhasználva.

Eisemann György (szintén a baráti kör tagja, egyben Kulcsár-Szabó Ernő közvetlen beosztottja) beült Mészáros doktori védésére bizottsági elnöknek, és nem kifogásolta, hogy az ún disszertáció legfeljebb egy szemináriumi dolgozatot tesz ki. Nemcsak nem kifogásolta, hanem doktori értekezésként maximális potszámmal átvitte.

Bednanics Gábor (szintén a baráti kör tagja, egyben Kulcsár-Szabó Ernő volt doktorandusza) opponensként nem vette észre, hogy Mészáros dolgozata összesen 13 oldal, amelynek a felét nem a jelölt írta. Súlyos szakmai kifogásai ellenére – ld. http://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/06/30/crushing-criticism-by-bednanics-bednanics-megsemmisito-kritikaja/ – nemcsak elfogadta doktori értekezésnek, hanem maximális pontszámot adott rá.

Simon Attila ugyanebből a baráti körből beült bizottsági tagnak és szintén maximális pontot adott erre a 6 és fél oldalas egyéni tejesítményre.

Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes (egyszerre a baráti és a családi kör tagja) Mészáros közvetlen munkahelyi feletteseként egyrészt lenyúlta a témavezetést az eredeti témavezetőtől, majd a baráti körből összeállított egy olyan bizottságot, amely garantáltan nem teszi szóvá, hogy ez a rövid és ráadásul csapatmunkában írt szöveg nem disszertáció.

Kulcsár-Szabó Ernő nem kifogásolja, hogy kibővített családi műhelyének tagjai egymást doktoráltassák.

Fenti tények alátámasztani látszanak Kulcsár-Szabó Ernőnek Philipp Liebermann nyomán felállított ama tézisét, hogy a nyelvi kompetencia és az etikai tudat hiányosságai szervesen és szorosan összegfüggenek.

Erre ő maga és családi-baráti köre a legszemléletesebb példa.

Kategória: ELTE, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton | Címke:: Bednanics Gábor, Eisemann György, Korner Veronika, Kulcs-Szabó (Hansági) Ágnes, Kulcsár Szabó Ernő és köre, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes, Mészáros Márton, Simon Attila | Szerkesztés | 24 Hozzászólások »

Bürokratisches Kauderwelsch (Bürokrata halandzsa)

Gobbledygook (Bürokrata halandzsa)

Szerző anonymanalyst @ július 29, 2011

„Az intézményt leuralják a szakmailag érdektelen, de a „hatalmi” viszonyokban annál érdekeltebb bürokraták.”

(Cornelius Castoriadis: Bürokrata professzionalizmus: a kizsákmányolás új neve, 1979 )

A mottó válasz arra a kérdésre, mi köti össze az állítólagos teoretikusságára büszke Kulcsár Szabó Ernőt, és a 44 oldal lapos fecsegéssel nagydoktorrá lett másik “szabót”, Szabó Andrást: mindketten unalmas bürokraták. Akárcsak a MENY, Hansági, és közös családi lakájuk, Hermann. Ha jóindulattal akarjuk értékelni Kulcsár-Szabó Ernő “stiláris retteneteit”, akkor ezt nem gyatra német nyelvtudásából, meg nem értett bálványai magyarításának rosszul sikerült kísérleteiből vezetjük le, hanem az egykori K.u.K. bürokraták körülményes, nyakatekert nyelvének “örökségéből”, abban az értelemben használva az “örökség” szót, ahogy Kulcsár-Szabó Ernő a Magyar Irodalomtörténetében használja, azaz negatívan. Havasréti “antropológiai pesszimizmusa” felülmúlhatatlan irónia. Magyarán: Kulcsár-Szabó Ernő reménytelen eset. (A mottót Farkas Zsolt tanulmányából vettük.) – A szerk.



Szerző: Havasréti József

Bezeczky könyvében jól érzékelhető egy határozott nyelvkritikai attitűd, melynek éle Kulcsár Szabó Ernő tudományos nyelvhasználatára irányul. … {Korábban is sokan utaltak arra, hogy} e dolgokat (német hatások ide, hermeneutika oda) sokkal érthetőbben is el lehetne mondani. Másfelől megkockáztathatjuk, hogy Bezeczky távolról csatlakozik ahhoz a nyelvkritikai hagyományhoz (Kraus, Mauthner, Wittgenstein, Karinthy), mely a huszadik század elején a közbeszédben, sajtóban, hivatalos nyelvben uralkodó, ugyancsak német nyelvi bázison kialakuló “K. und K.” nyelvhasználatot bírálta. Bezeczky nyelvkritikája nem egyszerűen (sőt nem is kifejezetten) a germanizmusok, az óriásmondatok és az idegen szavak ellen irányul, hanem az ellen a kenetteljes, frázisokban tobzódó, olykor fellengzős magabiztosság ellen is, mely Kulcsár Szabó műveit jellemzi. Ha figyelembe vesszük a Kulcsár Szabó stílusával kapcsolatos két leghatározottabb nyelvkritikai állásfoglalást, Bezeczky jelen könyvét, valamint Horváth Iván kíméletlen vitairatát, akkor lehet látni, hogy e nyelvkritika – a bírálatok lehetséges terén belül – lényegében polarizálódik. Horváth Iván annak idején sorra vette Kulcsár Szabó szövegeinek legtámadhatóbb tulajdonságait (rosszul használt idegen szavak, semmitmondás, agyonbonyolítottság stb.), és ezek magyarázatát kérte – egyrészt nyilván tudva, hogy bizonyos általa felhánytorgatott szóhasználati melléfogásokra elfogadható magyarázat nem létezik, másrészt feltételezve, hogy a nyelvi hibáktól mintegy visszatisztított beszédet viszont már nyelvi és irodalomtudományi szempontokból értelmes célokra lehetne használni.19 Úgy vélem, hogy noha Horváth Iván bírálata sokkal fájóbb lehetett annak idején, Bezeczky mostani nyelvkritikája radikálisabb. Egyrészt, amikor nem foglalkozik részletekbe menően az egész Kulcsár Szabó-életművet átható stiláris rettenettel, akkor mintegy tudomásul veszi, hogy ez annyira összenőtt használójával, hogy ebből a szempontból teljességgel felesleges támadni, falra hányt borsó lenne csak, ahogy az összes, Kulcsár Szabó munkáit ezért vagy azért bíráló szöveg. E gesztusban a bírálat tárgyát/célpontját illetően valamiféle mélységes, már-már antropológiai karakterű pesszimizmust vélek felfedezni.

…

Amikor Bezeczky hosszasan idézi Kulcsár Szabó általa bírált szövegeit, akkor kétféle műveletet hajt végre egyidejűleg, láthatóvá tesz, megteremti az ítélet tárgyi-textuális feltételeit, illetve ezzel egyidejűleg már ítélkezik. … Walter Benjamin is utalt arra, hogy az idézés egyszerre hermeneutikai és jogi gyakorlat, melyben a keresett – vagy inkább felmutatott – jelentés az ítélet perspektíváján keresztül születik meg.

Havasréti József: Determinált pályaívek (Bezeczky Gábor: Irodalomtörténet a senkiföldjén), részlet

Forrás: http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1735

Szerző: Farkas Zsolt

“A fő nehézséget természetesen maguk az institucionalista, bürokrata, „hivatalos” specialisták okozzák. A „profik”. Mivel „abból élnek”, hogy szak­tudásuk monopólium, értsd: minél szűkebb körre korlátozódik ez a tudásmonopólium, annál többet „kaszálnak”, ezért megvetik a népszerűt…

Az institucionalista speciális tudását nem megosztani és sokféle megfontolás számára felkínálni szeretné, hanem minél drágábban eladni. Ezért elidegeníti a közérthetőtől: a szaknyelvet kamuflázzsá, titkosírássá változtatja. … Nyelvhasználata, terminológiája, a szakmai eminencia állandó és kínos bizonygatásaiból álló, minden kívülálló számára dögunalmas diskurzusa éppen arra szolgál, hogy az intézményhez csak azokat és annyira engedje közel, akik és amennyire engedelmesen beszélik az exkluzív nyelvet és titkos üzeneteit.

A hermetikus, laikusokat kizáró szakmai diskurzus egyik legfőbb funkciója az antidemokratikus körülmények biztosítása: távol tartani a démoszt – az adófizető polgárt, a fizetőképes keresletet –, lehetetlenné tenni szakmai és politikai befolyását, lehetetlenné tenni az intézmény (működte­tőinek) külső kontrollját – harmonikus, funkciódús, eleven kontextusba illeszkedését. A másik legfőbb funkciója a hatalomelvű kriptológia: a madárnyelv, ami „kifelé” a tudományos eminencia bizonyítéka, „befelé” a hatalmi harc terepe. Az ilyen írásokban találjuk a szigorú tudományosság legtöbb jelét, „felmutatását”, ceremóniáit, ha-kell-ha-nem-demonstrációit, a lihegő, benfenteskedő szakmázást.

Ez a szakmai „kérlelhetetlenség” az a kamuflázs, aminek rejtekén ott lapul az ostoba önzés. Mintha nem lenne hozzáférése a jóhoz, ahhoz, hogy mi jó neki és másoknak; mert nem azt csinálja. Nem abban erőfeszít és örül, és nem fárad el, mert élvezi – hanem a „neki jó” az „a másiknak rosszabb”-at jelenti, ebben erőfeszít és kárörül, de elfárad és nem élvezi.” (C. Castiriadis, i.m.)

………

Gyerekek! Nem jó ez a stílus! Ez az egész Honi Hermeneutika-pite! Rossz olvasni, nem közlékeny, nem irodalomszerető, nem tágyilagos, épphogy nem a dologról van szó. Nem kedves! Nem szórakoztató, nem izgalmas, nem demokratikus, nem megértő, nem vagány. Gőgös, kioktató, rossz poétika, rossz mint hivatali, mint politikai, mint embertársi stílus. Nagyon hasonlít a finnugrizmus diskurzív és intézményes stílusára egyébként, bámulatos!

Antiromantikus! De Lukács György piskóta ehhez képest, amennyire!

Hát német ez még?

És gyerekek! Ki mond ennek ellent? Ki olvas szívesen KSzE-szöveget? Ki szereti ezt a stílust? Kedves honfitársaim,válaszoljatok! (Nem, ők se! Uááá, ők utálják a legjobban!) Akkor viszont hogyhogy ő(k) az intézményesen sikeres előrenyomuló(k)? He? Magyarok! Hogy van ez? Akinek elég rossz, agresszív a stílusa, azt nyomjátok fölfelé? De hasonlít ez a politikai kiválasztódásra! Ki szereti a kor­rupt alpolgármestert, az ügyfelet állandóan minősíthetetlen hangon leckéztető hivatalnokot, a hatalmaskodó főnököt vagy portást, a törtető pártkomisszárt, a gyűlöletbeszélő újságírót?

Akkor mégis miért toljátok őket?

Hogy legyen bizonyítékotok arra, hogy ebből az országból nem lesz semmi?

Farkas Zsolt: Győz a jó. Részlet

Forrás: http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf

Kategória: ELTE | Címke:: Bezeczky Gábor nyelvkritikája, Horváth Iván nyelvkritikája, K.u.K. bürokrata nyelvezet, Kulcsár-Szabó Ernő mint Lukács György epigonja | Szerkesztés | 67 Hozzászólások »

Ivan der Schreckliche in Windel (Rettegett Iván pelenkában)

Ivan the terrible wrapped in diaper (Rettegett Iván pelenkában)

Szerző anonymanalyst @ július 27, 2011

Az alábbiakban a „magyar Zsdanov” sorozat folytatásaként Bundula István Magyar Narancsban megjelent írását adjuk közre, amelynek tárgya szintén Bezeczky Gábor korszakos jelentőségű Kulcsár-Szabó-kritikája. Nem véletlen, hogy Kulcsár-Szabó mind a mai napig nem volt képes válaszolni rá. Miközben Bundula végigiveszi, hogy szedi ízekre Bezeczky a Kulcsár-Szabó-szövegeket, hogy bizonyítja be, hogy a nagy “tudós”-nak nincs is koncepciója, csak nevetséges „elgondolásai” és üres frázisként puffogó nyakatekert álterminusai vannak, azt tartja a legszórakoztatóbbnak, ahogy a magyar irodalomtudomány rettegett diktátora betojt kisdiákként, a bemagolt lecke felmondásával hajkurássza Hans Robert Jauss tanítóbácsis dícséretét. – A szerk.



Szerző: Bundula István
Narancs XXI. évf. 15. szám – 2009-04-09
kultúra – kritika
Könyv – A mese vége – Bezeczky Gábor: Irodalomtörténet a senkiföldjén
Bezeczky Gábor a hazai irodalomtudomány egyik meghatározó alakjának, Kulcsár Szabó Ernőnek (KSZE) a főművét, A magyar irodalom története 1945-1991 című összefoglalóját elemzi könyvében. Ez a tény már jóval a megjelenés előtt izgalomba hozta nemcsak a szűkebb szakmát, de a kritikusi világ egy részét is. Ennek oka egyszerű, de azok számára, akik az irodalomtudományos élet viszonyait nem ismerik, e várakozás érthetetlennek tűnt – főleg, hogy az analízis tárgya 1993-ban, másodjára pedig 1994-ben jelent meg.

Nos, e hangulat mindenekelőtt azért alakult ki, mert Kulcsár Szabó Ernő munkásságáról kritikus könyv készült. Hogy ez miért is szenzáció 2009-ben, annak utánakérdeztem. Az alábbi hallomásoknak lehet valóságos alapjuk, de lehetnek puszta szóbeszédek is, amik mondjuk szakmai irigység miatt kaptak lábra. Tehát: KSZE nem pusztán és nem elsősorban tudományos teljesítménye, hanem a tudományos élet struktúrájában elfoglalt pozíciója miatt fontos személy. Egyetemi tanszékek vezetője; tanítványai révén számos műhelyre van befolyása; ösztöndíj- és pályázatipénz-osztó helyek kulcsfigurája. Alakját a kívülálló számára is nyilvánvalóan egyfelől ellenszenv, másfelől pedig abszolút elismerés övezi. Előbbi éppen úgy fakadhat a fentiekből, mint tudományos nézeteinek (a szövegekből is kitűnő) türelmetlenségéből, kizárólagosságra törekvéséből. Valószínűbb azonban – ez már az én következtetésem -, hogy a kettő egyfajta keveredéséről van szó, és azok, akiket irritál KSZE szakmai intoleranciája, a vele szembeni idegenkedést és munkásságának elutasítását megfoghatóbb dolgokba, például az érdemtelenül pozícióba jutott macher képébe vetítik bele. Mindennek a valóságtartalmát nem tudom megítélni – az viszont nem közvetett, hanem közvetlen tapasztalatom, hogy a szűkebb szakmából nemigen akaródzik senkinek megnyilatkozni Bezeczky könyvéről; és van, aki nem is tagadja, hogy kenyérféltésből hallgat. Nincs kétségem afelől, hogy például ezek az irodalmárok a sors egyfajta igazságszolgáltatásaként tekintenek Bezeczky Gábor munkájára – Bezeczky szándékától függetlenül.

Kötözködések
Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész a kilencvenes évek első felében lett ismert a szűkebb szakmán kívül is, amikor a hermeneutikai megközelítés elkötelezett híveként gyakorlatilag leparasztozta és az új elméletek befogadására képtelen őskövületnek bélyegezte a honi irodalomtörténészi és -kritikusi világ jó részét (ámbár ezt az általam használtnál jóval nyakatekertebb terminusokban fogalmazta meg). Indulatoktól és kölcsönös sértegetésektől terhes vita is kialakult a nézetei – de még inkább provokatív megszólalásai – miatt (erről Bezeczky könyve is megemlékezik), amelyben nemcsak ellenfelei (például Domokos Mátyás vagy Radnóti Sándor), hanem KSZE is jó néhány figyelemre méltó szempontot sorakoztattak föl. Az viszont föltűnő volt, hogy (amint azt Bezeczky Gábor példák sorával ugyancsak kimutatja) KSZE sokszor nem partnerei érveit cáfolta, hanem azt, amit ő azoknak gondolt.
Az, hogy KSZE nehézkesen vitatkozik konkrét emberekkel konkrét problémákról, a maga pőreségében azon a 2003. tavaszi konferencián mutatkozott meg, amelyet az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szervezett – éppen KSZE egyik, a filológusokat élesen elmarasztaló írásának hatására. Horváth Iván előadásában először analizálta részletesen a KSZE képviselte irodalomtörténészi módszert, és a Kulcsár Szabó körül addigra már kialakult iskola munkásságát. Főbb megállapításai lényegében egybecsengenek a Bezeczkyéivel: KSZE állításai sokszor nem pusztán homályos, hanem zavaros és ellentmondásos premisszákra épülnek; működését mérhetetlen, arrogáns (tudományos) felsőbbség- és etalontudat, egyúttal ájult tekintélytisztelet jellemzi. (A tekintélytisztelethez egy adalék: a Magyar Napló 1993. november 26-i számába KSZE interjút készített egyik példaképével, Hans Robert Jauss-szal. Ma is szórakoztató olvasmány, ahogyan az itthoni szakmai élet kérlelhetetlen és rettegett Kulcsár Szabója “kérdéseiben” stréber kisdiákként mondja fel a kötelező tananyagot Jauss professzornak. Aki aztán néhány válaszát “igen”-nel is kezdi, elismerve mintegy az interjúer igyekezetét.)
Mint Horváth meggyőzően kifejtette, KSZE hiába tekinti magát a “hazai hermeneutikai fordulat” végrehajtójának, az MTA Irodalomtudományi Intézetében már a hetvenes években foglalkoztak Gadamer, Habermas vagy Jauss munkásságával – mégpedig a nemzetközi tudományosságban is figyelmet kapott módon. Horváth vitára ingerlő állításaira (és stílusára) KSZE a helyszínen reagált, de hogy mit, arra ma már csak Horváth viszontválaszából lehet következtetni. KSZE hozzászólása ugyanis nem olvasható a világhálón, helyette csupán egy rövid, a vita úgymond személyeskedő hangnemét kifogásoló nyilatkozat tudósít a megbírált személy megbántottságáról.
Bezeczky Gábor állításai tehát nem előzmény nélküliek – az újdonság erejével minden bizonnyal azért hatnak, mert a 2003-as bírálatnak nemhogy folytatása, de komolyabb visszhangja sem volt.

Tarthatatlan alaptételek
Bezeczky Gábor nemcsak KSZE irodalomtörténetét szedi ízekre, hanem a Kulcsár Szabó nézeteinek tágabb kontextusát jelentő egyéb tanulmányait is. A szerző nagy aprólékossággal vizsgálja tárgyát, következetes érveléssel, idézetek sorával támogatva fogalmazza meg állításait és – elsősorban – teszi föl kérdéseit. Noha akad elismerő megjegyzése is, a végeredmény egyértelmű: KSZE rendszere mondatonként porlad szét és száll a semmibe Bezeczky vizsgálatai nyomán. KSZE – a magyar irodalmi élet 1945 utáni provincializmusáról, a múlt folyamatait egyedül értelmezni képes “élő irodalmiságról” szóló – alaptételeinek tarthatatlanságát a szerző viszonylag egyszerűen, a szövegszerűen is igazolható önellentmondások sorával mutatja ki. Példák sokaságával illusztrálja a már Horváth Iván által is pellengérre állított tudálékoskodó fráziskészlet ürességét is. (Mondjuk a “vadonatúj dialogikus horizontmozgás” kifejezését; egy helyütt pedig, miután idéz KSZE-től – “a kérdések ugyanarra vonatkozása nélkül semmiféle horizontösszeolvadás nem jöhet létre”-, pikírten megjegyzi: “A ‘horizontösszeolvadás’ a szerző elgondolásában nem más, mint a megértés.”)
Az irónia nemcsak ezekben a passzusokban, de általában is jellemzi Bezeczkyt: KSZE irodalomtörténetét “mesének”, vagy némi engedménnyel “elbeszélésnek”, esetleg “önéletrajznak” jellemzi, amelynek főhőse, afféle “trónra törekvő hercegként”, a posztmodern – és persze maga Kulcsár Szabó Ernő. Vagyis a múltat értelmezni hivatott jelenbeli “irodalmiság”. Bár KSZE a maga személyiségét hangsúlyosan a háttérben kívánja tartani az értelmezés során, Bezeczky szenvtelenül mutat rá, hogy “ezen a ponton bizonyosan nem a jelen irodalma, hanem a jelen irodalmától, kritikájától és irodalomtudományától önmagát látványosan megkülönböztető irodalomtörténész írja az irodalom történetét”. Továbbá “ugyanez magyarázza meg azt is, ahogyan az elbeszélő elhelyezi magát a mesében. Úgy véli, nem egyszerűen a személyes vélekedésének, pusztán a saját értelmezésének, kizárólag egyéni gondolatainak ad hangot, hanem a rajta keresztül megvalósult hagyománytörténést és hatástörténetet engedi szóhoz jutni.”
A korszak irodalomtudományát en bloc a vidékiség (KSZE nyelvi leleményével: a “térségi” jelleg) és az “ázsiai szellemiségnek” való behódolás miatt elmarasztaló Kulcsár Szabó gondolati bukfenceit Bezeczky maliciózusan sorjázza, majd megjegyzi: “Ha ez az állítás igaz volna, Kulcsár Szabó Ernő egyáltalán nem találkozhatott volna olyan emberekkel és közösségekkel, akik és amelyek fenn tudták tartani szellemi függetlenségüket, sőt maga Kulcsár Szabó Ernő sem vonhatta volna ki szellemi cselekvéseinek formáit a marxizmus befolyása alól. Ha viszont neki sikerült, sikerülhetett másnak is.” Bezeczky látványosan nem vagy alig használja KSZE fölfogására a “nézet” vagy a “rendszer” szavakat, amik világosan utalnának valamiféle koherens gondolatiságra. Ezek helyett a némileg lekezelő “elgondolás” kifejezést preferálja.
A leggyilkosabb észrevétel mégis az, ahogyan Bezeczky kimutatja: a Kulcsár Szabó-i okfejtés néhány elméleti tétele félrefordításon alapul. KSZE ugyanis az angolszász irodalomtudomány vonatkozó munkáit németből ültette át magyarra, és a dupla fordítás óhatatlanul torzuláshoz vezetett.

*
Bár a levont következtetésekből és a föltett kérdésekből kihüvelyezhető egyfajta végső konklúzió, egyértelmű összegzés nem olvasható Bezeczky könyvében. E sorok írója Bezecky Gábor szövege alapján a következőképpen summázná a bírálat tárgyát képező Kulcsár Szabó Ernő-féle irodalomtörténészi és kritikusi fölfogást: a saját igazságát egyedülinek tételező, önmagát a nemzetközi tudományosság itthoni letéteményesének tekintő, az elméleti fölkészültséget a más nézetűektől elvitató magatartás. Durvábban: elsősorban a német irodalomteóriára figyelő, annak fogalomkészletét, eredményeit jól-rosszul megemésztő és ellentmondásos elméletté összegyúró szűk horizontú teleológia. Amelynek a korlátoltsága éppen abból fakad, hogy a megtalált egyedül üdvözítő módszer birtokában nem látja a saját korlátait. Van erre egyértelműbb kifejezés is, mégpedig az, amellyel KSZE oly nagy kedvvel minősíti vitapartnereit: provincializmus.
Lehet, hogy Bezeczky Gábor analízise minden alapossága ellenére is vitatható néhány, esetleg számos ponton. De hogy az ellenállítást megfogalmazó majdani vitapartnernek Bezeczky igényes bírálata után nem lesz könnyű dolga, abban biztos vagyok.

Bundula István

http://www.magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=18742


Kategória: ELTE | Címke:: agresszió, érdemtelenül pozícióba jutott macher, Bundula István a Magyar Narancsban, gyenge nyelvtudás: félrefordítások, korlátoltság, Kulcsár-Szabó Ernő, nyakatekert nyelv, szűk horizont, tarthatatlan alaptételek, vidékiesség, zavaros premisszák | Szerkesztés | 35 Hozzászólások »

Der zurückgeblasene Rückwind (A visszafújt hátszél)

The returned backwind (A visszafújt hátszél)

Szerző anonymanalyst @ július 25, 2011

Most egy poszt erejéig megszakítjuk a “magyar Zsdanov” sorozatot, mert Zsinati illetékestől fontos információt kaptunk a 200 milliós felajánlás visszautasításának okairól. De utána folytatjuk, mert a téma szorosan összefügg a Mészáros-üggyel és Zsdanov Károlin működő MENYe miatt a károlis botránnyal, illetve ez a kettő egymással. Ha ugyanis “Zsdanov” köre jutalmul, ajándékba, alanyi jogon kaphat PhD-t, mint Mészáros, akkor nincs értelme a minősítés rendszerének. Legalábbis azon a területen, amelyen Zsdanov működik, illetve amelyeket még befolyásolni tud. – A szerk.

Szerző: Zsinati illetékes

Bölcskei Gusztáv, azaz a hátszél, nem adta fel a vitorla, azaz a kormány látványos űzésének tervét: „Szeretnénk ennek a kormánynak hátszelet biztosítani, de néha nem találjuk a vitorlát”. (Ld. erről Vári György interjúját Bölcskei Gusztávval: Dunán innen, Tiszán túl. Útkereső református egyház. MANCS 2011. május 12.) Bölcskei idén májusban olyat fújt a vitorla után, amit annak a távolból is érzékelnie és értékelnie kellett volna: ebbe a fújásba Bölcskei beleadott apait-anyait, összesen 200 millió forintot. A vitorla ezt érzékelte is, ám nem értékelte: a reménytelen szerelmes megint hoppon maradt. (Ld. erről bővebben: http://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/05/17/i-would-be-wind-if-you-were-a-sail-lennek-en-hatszel-ha-lennel-vitorla/ )

A vitorla megint visszautasította őt. Egymás után kétszer is.

A tatai Csillagpont református ifjúsági találkozón csütörtökön tartott kerekasztal-beszélgetésen szólt erről a fájdalmas ügyről a püspök, narancs-fehér mezben, holland futballistának öltözve, öltönyös beszélgetőpartnerei, Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Fedor Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárságának főosztályvezetője, valamint Michl József, Tata város polgármestere, országgyűlési képviselő társaságában.

Pedig a Zsinat is jóváhagyta májusban azt a nagylelkű ajánlatot, hogy a református egyház kollektíve lemond a gyülekezetek által a kulturális örökség rekonstrukciójára (elsősorban templomfelújításra) kiírt pályázaton elnyert 200 milliós összegről. Ezzel Bölcskei be akarta előzni a kormányfőnél a katolikusokat, akikre amúgy is féltékeny a sűrűbb személyes meghallgatások miatt. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök ugyanis „csak” 100 milliót ajánlott fel, igaz, nem az állami költségvetésből, hanem a hívek közötti gyűjtésből, dehát ez mégiscsak a fele a reformátusok felajánlásának. Még ha ehhez hozzáadjuk Rédly Elemér győri katolikus kanonok saját megtakarított pénzéből adott egy millió forintját, a reformátusok akkor is lóhosszal verik a pápistákat.

Az alábbi fotón szemmel látható püspök urunk megrökönyödése, akárcsak a mellette ülő öltönyös minisztériumi főosztályvezetőé, Fedor Tiboré http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=27676%3Anem-fogadta-el-a-kormany-az-allamadossag-csoekkentesre-tett-reformatus-felajanlast&catid=101%3Akozlemenyekhirek&Itemid=269&lang=hu , amikor játszóruhába bújt püspökünk arról panaszkodik, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben utasította vissza a reformátusok felajánlását, míg a pápistákét örömmel fogadta. A miniszterelnök-helyettes ugyanis különbséget lát a között, hogy valaki a sajátját ajánlja-e fel, vagy a másét. Bölcskei nagylelkűségén átlátott a kormány, akár a szitán: nem a sajátját ajánlja fel, hanem egy az állami büdzséből származó összeget, amelynek célja a kulturális örökség, például a roskadozó templomok renoválása. A más célú forrásfelhasználást egyrészt törvényeink tiltják, másrészt pedig a templomokat úgyis halaszthatatlanul helyre kell állítani, tehát ezt a pénzt az eredeti célra mégis ki kell majd adni. Bölcskei valójában nem ajánlott fel semmit, hanem az az állami büdzsén belüli törvénytelen forrásátcsoportosítással akarta a felajánlás látszatát kelteni. Ha a reformátusok lemondanak az összegről, akkor ez csak más műemlékek rekonstrukciójára fordítható, pl. katolikus temploméra vagy zsinagógáéra, de semmiképp sem az államadósságra. Az a körülmény, hogy az érintett gyülekezeteket meg sem kérdezték arról, lemondanának-e a pályázatokon általuk nyert pénzről, csak árnyalja ennek a nemes felajánlásnak a szépségét.

Magyarán mások más célra szánt pénzét kívánta felajánlani Bölcskei püspök, mintha az a sajátja volna. Ráadásul ezt úgy kommentálta, mint valami erkölcsi döntést, amelyre a kormány politikai választ adott. Püspökünk ezt a rideg „politikai” választ nem is hagyta annyiban: újabb levelet írt, megerősítve erkölcsi késztetései komolyságát. Erre Semjén Zsolttól tökéletes válasz érkezett: az lenne az erkölcsi döntés, ha a reformátusok is saját zsebből adakoznának, mint a katolikusok.

Most már kezdjük érteni, miért fogadja szívesebben miniszterelnökünk a pápistákat, mint a kálomistákat. Utóbbiak erkölcsi érzéke ugyanis még kívánni valót hagy maga után.

Kategória: HungarianCalvinistChurch | Címke:: a visszautasított 200 millió, Bölcskei Gusztáv, más pénzének felajánlása, mit jelent az önzetle adakozás?, Semjén Zsolt | Szerkesztés | 37 Hozzászólások »